Young, C.M.: A feleségek és gyermekek családi gazdasághoz való hozzájárulása

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

103

A tanulmányok olvasása nyomán óhatat- lanul felmerül az a gondolat, mennyire hasz- nos lenne azonos módszerekkel és azonos fogalmak, osztályozások alkalmazásával vé- gezni társadaImimobilitás-vizsgálatokat a szocialista országokban. Ez biztosítaná ugyanis az egyes országok közötti különb- ségek megbizható megállapítását. Ha pedig igazolódna a lényeges különbségek megléte, akkor érdekes további kutatási téma azok magyarázata: mennyiben következményei azok az eltérő gazdasági fejlettségi szintnek és ütemnek, esetleg a társadalmi intézmé- nyek és társadalompolitika eltéréseinek vagy történeti eseményeknek.

(Ism.: Andorka Rudolf)

YOUNG. C. M,:

A FELESÉGEK ES GYERMEKEK CSALÁDI GAZDASÁGHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSA (A note on demographic influences on the econo- mic contribution of wives and children during the Family life cycle.) — The Economic Record. 1975.

márc. 84—92. p.

A tanulmány az Ausztrál Nemzeti Egyetem demográfiai tanszéke által 1971—ben végre- haitott családvizsgálat adataira épül. A fel—

vétel során 2652 egvszer házasodott és je- lenleg is házas 60 éven aluli nő demográ- fiai iellemzőit vizsgálták. A rétegezett minta- vétel során fiavelembe vették a kikérdezett életkorát. iskolai végzettségét, iskolai tanul- mányai befeiezésének idejét, munkába lé—

oésének kezdetét és azt az időoontot ami—

kor legfiatalabb gyermeke is elköltözött, vagy várhatóan elköltözik otthonról.

A szerző tanulmányában a család iellemzői és a családi élet olyan eseményei közötti összefüggéseket vizsgálja, mint az anya is- kolai végzettségének összefüggése

a) a gyermekgondozás időtartamával:

bl a gyermek munkába állásának időpontjával:

cl a gyermek házasodási korával;

d) azzal az időponttal. amikor a gyermek elhagy- ja a szülői otthont:

el a gver'mekek átlagos számával;

f) azzal az időponttal amikor az anya újra mun—

kába lép.

A felsorolt — főként demográfiai —— változók közötti összefüggések vizsgálatát azért végzi el. hogy ezzel bázist teremtsen a családi élet.

különösen a családi gazdaság időbeli vizsgá- latához, valamint annak a kérdésnek a ku- tatásához, hogy milyen tényezők határozzák meg a feleség és a gyermek családi jöve- delemhez való hozzájárulását. illetve annak mértékét, továbbá a családi szükségletek és a fogyasztás változásait.

A tényezők közötti összefüggések vizsgá—

lata sorón megállapítja. hogy az 1950 előtt

házasodott nők alsó, középfokú (érettségi nélkül) és ennél magasabb iskolai végzettség szerinti csoportjaiban a házasságkötés és az első gyermek megszületésének időtartama kö- zött csak kis különbség, 1 év van (a legala- csonyabb iskolai végzettségű csoportban szü- letik meg leghamarabb az első gyermek). Va- lamivel nagyobb az utolsó gyermekek megszü—

letésének időpontjai közötti különbség: 2 év (a legmagasabb iskolai végzettségű anyák utolső gyermekei születnek meg leghama—

rabb). Jelentősebb a különbség az első gyer—

mekek munkába állásának ideiénél: a leg- alacsonyabb iskolai végzettségű anyák gyer—

mekei állnak leghamarabb munkába.

Ezen összefüggések kimutatása mellett a szerző számításokkal igazolja, hogy a há- zasságkötéstől eltelt 17—23 év között állnak munkába az utolsó gyermekek,, ami egyben azt is jelenti, hogy ekkor léphetnek újra mun- kába a nők. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált területen, Melbourne—ben, szinte ki- zárálagos az a gyakorlat, hogy a feleségek a háztartáson kívül nem vállalnak munkát az első gyermek megszületésétől az utolsó gyermek munkába állásáig. Ez a gyakorlat teszi érthetővé, hogy az utóbbi években mi- ért foglalkoznak olyan gyakran a nők ház- tartásban végzett munkái értékére vonat-

kozó számításokkal.

Young azt is vizsgálta, hogy milyen az ösz- szefüggés az apák jövedelme, azaz a csa- ládi jövedelem és a gyermekek munkába ál- lásának időpontjai között; Azt találta. hogy abban a csoportban, amelyben az apa évi jövedelme 4—8000 dollár közé esett, a gyer- mekek átlagosan 1, amelyben 8000 dollárnál magasabb volt, úgy 3 évvel később léptek munkába. mint a 4000 dollárnál alacsonyabb évi jövedelemmel rendelkező apák gyerme- kei. A feltárt különbségek tehát azt mutat- ták. hogy a szülők iskolai végzettsége sok- kal fontosabb tényező, mint a jövedelem- nagyság a gyermekek munkába állásának ideje szempontiából. Bár Young véleménye szerint valószinű, hogy a családi jövedelem nagvsága inkább abból a szempontból dön—

tő, hogy a munkába állt gyermek hozzájá—

rul—e a családi jövedelemhez. Lényeges kű- lönbségeket talált viszont a különböző nagy- ságú családi jövedelemmel rendelkező cso—

portoknál akkor, amikor a fiú- és leánygyer- mekek továbbtanulását, illetve munkába ál- lását vizsgálta: a leányokat csak akkor ösz- tönzik továbbtanulásra, ha a családnak nin- csenek anyagi gondjai.

A gyermekek munkába állásának, házas—

ságkötésének és a szülői házból való elköl—

tözésének időpontjai közötti összefüggéseket vizsgálva szembeötlő volt, hogy a legalacso- nyabb és a legmagasabb iskolai végzettségű csoportok gyermekeinek *inunkába állási ide- je között 7 év telik el. Ez a különbség még-

104

sem mutatkozik meg a szülői házból való elköltözés és a gyermekek házasságkötésé—

nek időpontjai között. Az elköltözés és a há—

zasságkötés lényegében azonos időpontban történik. Mindhárom csoportra jellemző, hogy néhány tized évvel hamarabb költöznek el otthonról a gyermekek, mint ahogy meghá- zasodnak.

Módszertani szempontból a szerző erénye, hogy számításainál mindig a szülők házas- ságkötésének időpontjából indul ki. s igy a családi élet fölrajzolt ciklusai pontosabban írják le a valóságot, mintha a gyermekek átlagos életkorával számolna.

(ism.: Dávid lános)

MEZÓGAZDASÁGI STATISZTIKA

KHAMIS. 5. H. -— ALONZO. D. C.:

AZ 1980. ÉVI

MEZÓGAZDASÁGI VILÁGUSSZEIRÁS JELLEMZÖ!

(Highlights of the 1980 World Census of Agricul- ture.) — Monthly Bulletin of Agricultural Economics and Statístícs. 1975. 12. sz. 1—8. p.

Az 1980. évi mezőgazdasági világössze—

írás tervezetét — mely az ötödik ilyen felvétel 1930 óta — az 1975 novemberében megtartott FAO konferencia tárgyalta meg. A konferen—

cia ugyanakkor a részt vevő államokban az 1976—1985. évek folyamán végrehajtandó or- szágos összeírások megszervezésénél felme- rülő kérdésekkel is foglalkozott.

Az eddig — az 1930., az 1950., 1960., és 1970. években —- végrehajtott világösszeírá- soknak az volt a fő céljuk, hogy lehetővé te- gyék a mezőgazdaság legfontosabb szerke—

zeti alapkérdéseinek megismerését. Az össze- írások alapján megállapított idősorok ezek- nek a kérdéseknek időbeji fejlődését mutat—

ják. Megállapítható azonban, hogy a világ- összeírások rendszeres végrehajtása nagy ösztönzést jelentett a nemzeti statisztikák szá- mára is.

A tanulmány az 1980. évi világösszeirás- alapvető jellemző vonásait ismerteti és kör- vonalazza azokat a szempontokat. amelyek a jövőben végrehajtandó világösszeírások megszervezésénél szem előtt tartandók. Ata- nulmány olyan hosszú időtávlatban tárgyalja ezeket a kérdéseket, hogy még az 1980 után végrehajtandó összeírások várható fejlődésé- nek vázolásával is foglalkozik. Azt remélik, hogy a kormányok felhasználják az 1980—as összeírás által nyújtott kedvező adottságokat mezőgazdasági statisztikájuknak olyan irány—

ba való továbbfejlesztésére. hogy az minél nagyobb segítséget nyújtson a mezőgazda- sági politika irányításához és fejlesztési ter- vek elkészítéséhez.

A felvételi terv, melyet az 1970. évi össze—

írás tapasztalatainak felhasználásával állí- tottak össze, öt főfejezetre oszlik.

Az első fejezet az összeírósi terv jelentő- ségét és legfontosabb jellemző vonásait is- merteti. Azokkal a célkitűzésekkel foglalko- zik, amelyeknek érdekében az összeírás tőr—

ténik, és ismerteti azokat a gyakorlati célo—

kat, amelyekre a gazdaságpolitika az össze- írás eredményeit felhasználhatja. Főfeladat—

nak a mezőgazdaság fejlesztése, különösen pedig a tervezési módszerek kialakítása te—

kinthető.

A második fejezet a mezőgazdasági össze—

írás és a nemzeti élelmiszer- és mezőgazda- sági statisztika közötti kapcsolatokat tisztáz- za. különös tekintettel az ilyen statisztikák- kal szembeni adatigényre.

A harmadik fejezet az összeírás ajánlott fo- galmait és azok meghatározását tartalmazza és összehasonlítást végez az 1970. évi _össze- irás fogalmaival. A végrehajtott változtatá- sok után az összeírás a következő fogalmak- . ra épül fel:

a) a birtokos.

b) a birtok.

c) a népesség és foglalkoztatottság, d) a területfelhasználás,

e) a terméshozam.

!) az állatállomány, g) a gépek, felszerelések.

h) a különleges művelési ágak és termelési mód- szerek.

Az 1980. évi összeírás nem tartalmaz kérdé- seket az erdészeti és a halászati termékekre vonatkozóan. mivel ezek az üzemágak — az előző összeírás eredményei szerint —— je- lentéktelenek a mezőgazdasági üzemekben.

Az 1980. évi vílágösszeírás előkészitése so- rán megállapítást nyert. hogy a statisztikai adatok iránti igények gyors ütemben emel- kednek. Ez az igénynövekedés főleg a mező- gazdasági népesség foglalkoztatottságával (például kettős foglalkozásúak), a kisüzemi termelés. és a mezőgazdasági szolgáltatások

kérdéseivel kapcsolatban merül fel.

A mezőgazdasági népességre vonatkozó adatokat széles körben alkalmazzák az élet- színvonal—számításoknál is. Ennek a kérdés—

nek az 1980. évi összeírás keretében való vizs- gálatánál felhasználják azokat a tapaszta—

latokat is, amelyeket a FAO közelmúltban végzett ilyen célú munkája eredményezett.

A gazdasági fejlődés tervezéséhez igen fontos. hogy a kisebb lakott helyekre vonat- kozóan megfelelő gazdaságstatisztikai ada—

tok álljanak rendelkezésre. Az ilyen adatok azonban kisebb—nagyobb részben nem mező- gazdasági természetűek. Több országban -—