STATlSZTiKAi IRODALMI FIGYELÖ
929
sajátosságainak figyelembevételével. de fő elvei általánosak valamennyi szocialista or- szág közössége számára.
Az egyes ember életmódja elválaszthatat—
lan kapcsolatban van az életszínvonal emel—
kedésével, a társadalmi irányítással, a ter-
MUNKAUGYI PARKKINEN. P.:
A MUNKAERÖ—KiNALAT KILATÁSAI FINNORSZAGBAN A 2000. evre
(The outlook for the supply of labour in Finland up to 2000.) — Bank of Finland Monthly Bulletin. 19754 1. sz. 20—24. p.
A mintegy 4.5 millió lakosú Finnországnak nagy kiterjedésű területéhez és jelenlegi gyors gazdasági növekedéséhez képest igen kis létszámú munkaerő—állománya van. Ezért megfontoltan és előrelátóan kell gazdálkod- nia a munkaerővel.
Az ötvenes—hatvanas években a finn mun—
kaerőpiacot a munkaerő-felesleg jellemezte, Napirenden volt a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, ezért nagyarányú ki- vándorlás indult meg, annak ellenére, hogy rövid néhány év alatt 85 000 új munkahely létesült.
i970-től kezdve teljesen megfordult a fog- lalkoztatottsági helyzet. kínálat helyett ke- reslet lépett fel. 1974—ben a becslések sze—
rint háromszor annyi betöltetlen munkahely volt, mint ahányan munkát kerestek. Ez a ra—
dikális változás a hatvanas években megin- dult gyors gazdasági növekedésnek és a né- pesség megváltozott korstruktúrájának az eredménye.
A finn Munkaügyi Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, a Gazdasági Tervezési Központ és a Pénzügyminisztérium egyönte—
tűen munkaerőhiányt jeleznek a jövőre is. A hosszú távú gazdasági előrejelzéseknél külö—
nös figyelmet kell szentelni a jövendő mun—
kaerő-kínálatnak, amihez a népességstatiszti—
ka adhat támpontot.
Finnországban a születési arány a negyve- nes évek végétől hirtelen csökkenni kezdett, és a nettó reprodukció annyira lelassult, hogy a népességszám csökkenésével kell számolni.
A finn Központi Statisztikai Hivatal elkészi- tette népesség—előrejelzéseit az 1972—2000 közötti időszakra. Eszerint a születési arány- szám 1972—1985 között lassan csökken, az- után állandó szinten marad. (1973—1974—ben igy is történt.) Míg 1950-ben a teljes termé- kenység arányszáma kb. 3.15 volt, 1974-ben már csak 1.7, 1985-ben pedig előreláthatóan 1,49 lesz. A csecsemőhalandóság mai szintje mellett a népesség jelenlegi szinten tartásá—
hoz 1000 nőre 21'00 gyermeknek kellene szü—
letnie.
10 Statisztikai Szemle
melési viszonyok tökéletesedésével, a felépít- mény fejlődésével és egyes elemeiben, majd teljes egészében fokozatosan átalakul kom- munista életmóddá.
(lsm.: Matoricz Anna)
STATISZTIKA
Az az általános vélemény, hogy a szülési arányszámot olyan szintre kellene emelni, hogy az ország népessége távlatilag állandó maradjon. Emögött egyrészt az a megfontolás rejlik, hogy az ország népsűrűsége alacsony.
s óriási újratermelhető természeti erőforrásai
— főként erdők —- vannak: másrészt pedig szo—
ciálpolitikai szempontból az, hogy a társada- lom ilyen alacsony nettó termékenység mel—
lett nem működhet hatékonyan. Remélhető, hogy a népesedéspolitikai intézkedések nyo- mán emelkedni fog a születésszám. 1974-ben felemelték a családi pótlékot. meghosszabbí—
tották a szülési szabadságot, emelték a la—
káspótlékot, a gyermekes családokat adó- kedvezményben részesitették, s tovább növel—
ték a bölcsődék, óvodák számát. A munka—
ügyi törvényeket is módosítani fogják annak érdekében, hogy könnyebb legyen a kisgyer- mekes anyák házon kivüli kereső tevékeny—
sége.
Mindezek ellenére is az 1974 utáni szüle—
tési arányszámok változásai 2000-ig még alig hatnak a munkaerőre, hiszen az 1975—ben születendők csak az 1990—es évek közepén lépnek munkába.
A nyers halálozási arány már az 1950—es évektől 9—10 ezrelék körül mozog, ami ala- csonyabb a többi ipari országénál, és abból a tényből ered, hogy az időskorúak aránya a népességben meglehetősen alacsony. A 64 éven felüliek aránya a népességnek még 10 százalékát sem teszi ki.
Az újszülöttek várható élettartama viszont Finnországban 3—5 évvel rövidebb, mint más ipari országokban. Bár a csecsemőhalandó—
ság nagyon alacsony (az élveszületett csecse- mők közül csak mintegy 2 százalék hal meg, mielőtt a munkaképes életkort elérné), a munkaképes korú népesség, különösen a fér- fiak halandósága magas. A nyugdíjkorhatárt, vagyisa65 éves kort a nőknek 20 százaléka, a férfiaknak pedig csak 60 százaléka éri meg.
Az előrejelzések szerint az általános halálo- zási arányszám némi csökkenése várható, bár a halálozások abszolút száma évenként emel- kedni fog az időskorú népesség számának növekedésével arányban.
A becslések — a kivándorlás hatását nem számítva — a népességszám csökkenését jel- zik a nyolcvanas évek végétől. A munkaképes korú népesség aránya még az évszázad vé-
930 STATlSZTl KAI lRODALMl FlGYELÖ
géig növekedni fog, abszolút száma azonban a kilencvenes években már csökkenni kezd, vagyis (: munkaerő-kínálat a munkaképes ko- rú népesség változásával összhangban fog változni.
A korstruktúra változásai még a következő évtized végéig kedvezők lesznek a munkaerő—
kínálat szempontjából. A kilencvenes években kezdenek kiesni a munkaerő—állományból a közvetlenül a második világháború után szü- letett személyek.
A nők aránya (: munkaerő—állományban más országokhoz képest magas, és továbbra is emelkedni fog. Erősen emelkedni fog a 24 éves korukig továbbtanulók aránya is a né—
pességben, annyira, hogy 200 körül a 15—24 éves korúak aránya (: munkaerő-állományban csak 10 százalék lesz. A formális iskolai vég- zettség meredeken emelkedni fog. A finn munkaerő-álományt az jellemzi, hogy a dol- gozók átlagos életkora nem egészen 38 év, ami 2000—re 41 évre fog emelkedni, egyrészt az idősebb korosztály arányának, másrészt a 24 éves korig továbbtanulók arányának emel- kedése következtében.
A nyugdíjrendszer javulásával a nyugdíja—
sok aránya is emelkedni fog, csökken a nyug- díjkorhatár. és lehetséges, hogy mind több személy fogja abbahagyni a keresőtevékeny- séget még munkaképes korban.
Az ország illetékes szervei többféle módon törekszenek a munkaerő-kereslet és -kínála't kiegyensúlyozására. Hosszú távon a kínálat növelésére a leglényegesebb intézkedés a születésszám emelésének elősegítése lenne (bár legalább két évtized kell. míg ez érez- tetni fogja a hatását). Rövid távon pedig a munkaerő-állományban való részvételi igye—
keznek emelni, elsősorban a nők munkába ál—
lításával. A születési arányszám emelése meg—
követeli, hogy egyre több nő maradjon ott- hon gyermekgondozás céljából. A másik al- ternatíva a bölcsődei hálózat bővítése. A gyermekintézmények fenntartásához viszont több munkaerőre van szükség, ezért a nők munkába állítása lényegében nem sokkal nö—
veli a munkaerő-állományt.
Jelentős tartalék munkaerőt jelentenek a nyugdíjasok. Megfelelő intézkedésekkel iu- galmasabbá kell tenni a nyugdíjrendszert, hogy a még munkaképesek kedvet kapjanak ahhoz. hogy újra munkába álljanak.
Finnország nem kívánja munkaerőgondjait bevándorlással enyhíteni, mert tart az esetle- ges szociális problémáktól.
Egy másik út a munkaerő-kereslet csökken- tése, ami viszont csak akkor valósítható meg a reáljövedelmek növekedésének visszatartása nélkül. ha a termelékenység gyorsabban emelkedik, mint eddig. Finnország ezt egy- részt a gazdasági tevékenység jobb szerve- zésével, másrészt a tőkeintenzitás növelésé- vel, a volumenhozadék lehetőségeinek teljes kihasználásával, a munkaerőigényes s jelen- téktelen iparok visszaszorításával igyekszik
elérni. -
Finnországban intenzív szakmunkásképzés folyik. Ennek következtében mindinkább csök- ken a segédmunkások aránya, ezzel együtt viszont a bérminimumot emelni kell, hogy a jövedelemelosztás egyenlőbb legyen. 1973- ban a finn exportképes szektorokban 40—50 százalékkal alacsonyabbak voltak a bérek, mint a konkurrens országokban. Ha ezt a kü-- lönbséget sikerülne úgy csökkenteni, hogy ne veszélyeztesse az ország külkereskedelmi mérlegét. akkor egyúttal csökkenteni lehetne a munkaerő-keresletet is.
(Ism.: Szomor Kornélné)
HÁZTARTÁSSTATISZTI KA
EULER, M.:
A MAGÁNHÁZTARTASOK ÉLELMISZER—
ÉS ÉLVEZETlClKK-FOGYASZTÁSÁNAK MEGFIGYELÉSE
(Statistische Probleme bei der Erfassung des Ver- brauchs van Nahrungs— und Genussmitteln in privaten Haushalten.) —- Wirtschaft und Statistík. 1974. 11. sz.
762—766. p.
Az élelmiszerek és élvezeti cikkek (a to—
vábbiakban élelmiszerek) fogyasztására vo- natkozó reprezentatív megfigyelések az aláb- bi kérdéseket vizsgálhatják:
-— az élelmiszer—keresletet (food demand): ide túl- nyomórészt az élelmiszer-vásárlások tartoznak;
— az élelmiszer—fogyasztást (food consumption); ide értendő az előbbieken kívül a saját kertből, illetve kisállot-tenyésztésből, esetleg a kapott ajándékból vagy készletből történő felhasználás is:
— az étkezésre szolgáló felhasználást (food net—
consumption); az élelmiszer-fogyasztást csökkenti a
feldolgozási, illetve romlási veszteség és az egyéb célra szolgáló felhasználás.
A vizsgálandó terület kiválasztását többek között a megfigyelés célja, a gazdasági és a lakossági struktúra. valamint az a körül- mény befolyásolja, hogy a háztartásokat mennyire lehet terhelni különböző adatszol- gáltatásokkal.
Amennyiben az egyes lakosságcsoportok élelmiszer—kiadásainak az összkiadásokhoz viszonyított arányát, illetve ennek időbeli vál—
tozását kívánják vizsgálni, akkor elég a vá- sárlásokat számba venni. Ha viszont az egyes lakosságcsoportok ellátottságának megálla- pitása a cél. akkor az élelmiszer-fogyasztást kell megfigyelni. Különösen akkor áll ez fenn, ha a szóban forgó lakosságcsoportoknál más—
ként alakul például a kerttulajdonosok ará-
