Közösségfejlesztés és civil társadalom

Közösségfejlesztés és civil társadalom

Havasi Virág

Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete virinyo@gmail.com

Kulcsszavak: civil társadalom, közösségfejlesztés, cigány Bevezetés

Az elmúlt tíz évben számos civil szervezet életét követtem nyomon, kapcsolód- tam be tevékenységeikbe, vettem részt programjaikon, készítettem interjúkat vezetőikkel. Ezek nagy része Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány¹ emberek által létrehozott szervezet volt, más részük innovatív civil szervezet ország- szerte. Miskolci lakosként külön hangsúlyt fektettem kutatásaim során a mis- kolci civilekre. A vizsgált egyesületek, alapítványok és szociális szövetkezetek egy része közösségfejlesztő tevékenység eredményeképp született, néhányan maguk is végeznek közösségfejlesztést, és olykor előfordul, hogy a civil szerve- zet tagjai, önkéntesei közösséggé formálódnak tevékenységeik gyakorlása so- rán. Ebben a tanulmányban áttekintem a civil társadalom, közösség és közös- ségfejlesztés fogalmait, egymáshoz való viszonyukat és szerepüket, helyüket a modern társadalmakban. Ezen kívül a témára vonatkozó statisztikai adatok elemző bemutatását követően tereptapasztalataim összegzésére kerül sor.

Mi a civil társadalom?

Arisztotelésztől a 18. század végéig a civil társadalom fogalmába beletartozott a családi életen kívül minden közösségi-, közéleti tevékenység, az intézmények és maga az államhatalom is.² A modernitástól a civil társadalom részének tekin- tik mindazt a társadalmi képződményt, ami a család és az állam között van³ vagy más megközelítésben, ami nem piac és nem állam.⁴ A két utóbbi definíciót egyesítve értelmezésemben a civil társadalom a társadalom azon területe,

1 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a cigány szónak nincs pejoratív értelme, ekként utalnak ma- gukra a cigány emberek, tőlem is mindig azt várták el, hogy ezt a kifejezést használjam, így e cikkben is így járok el.

2 HANKISS Elemér, Diagnózisok 2, (Budapest: Magvető Kiadó, 1986)

3 John KEANE, Democracy and Civil Cociety: On the Predicaments of European Socialism, the Prospects for Democracy, and the Controlling of Social and Political Power, (London and New York: Verso, 1988)

4 DARUKA Magdolna, „Nonprofit szervezetek jellemzői és döntési mechanizmusa”, in Kultúra-gazda- ságtani tanulmányok, szerk. DAUBNER Katalin és HORVÁTH Sándor és PETRÓ Katalin, (Budapest: Aula Kiadó, 2000) 76–89.

amely kívül esik a család, állam és piac szféráin, de persze sok szállal kapcsoló- dik azokhoz.

A statisztikai adatgyűjtésekben a nonprofit szektor általában a kutatás tár- gya, mely hasonló ugyan a civil társadalomhoz, de nem azonos vele. A nonprofit szektor a civil társadalom intézményesült formája, intézményesült szeglete. E szektor szervezeteit jellemzi a profitelosztás tilalma, működési autonómia, szervezeti elkülönülés az államtól (ugyanakkor közfeladatot elláthatnak, kor- mányzati megrendelést kaphatnak), intézményesültség, önálló jogi személyi- ség.⁵ Salamon-Anheiner az alábbiakkal egészíti ki a jellemzőket: önkormányza- tiság, önkéntesség, öntevékenység, közjó szolgálata, közhasznúság, nem párt- politikai és nem hitéleti célok szolgálata.⁶

A civil társadalom tehát a tágabb kategória. Megfigyelhető azonban, hogy van tendencia a civil társadalom nem formális köreinek az intézményesülésre, nonprofit szektor részévé válásra, mert az informális csoportok tevékenysége- ikhez ily módon könnyebben juthatnak forrásokhoz, így tudnak szerződést kötni, stb. Az intézményesülés folyamatában ugyanakkor óhatatlanul megvál- tozik az adott közösség természete, gyakran meg is szűnik létezni, mint közös- ség.

A civil társadalom és közösségfejlesztés szerepe a modernitásban, egymáshoz való viszonyuk, a közösségek mibenléte

Számos szerző tárgyalta a modernitás negatív jelenségeit, a jog és gazdaság al- rendszereinek, az állam és piac szerepének és hatókörének kiterjedését, az élet- világ beszűkülését (gyarmatosítását), a család terének és funkcióinak csökke- nését, a közösségek gyengülését és eltűnését, az atomizálódást. Ezekre a kihí- vásokra folyamatosan születtek és születnek válaszkísérletek mind egyéni, mind társadalmi szinten.

A közösségfejlesztés eszméi és cselekvői is e válaszkísérletek sorába tar- toznak. A közösségfejlesztés – ahogy ezt elnevezése maga is sugallja –, a közös- ségek megerősítését tűzi célul, illetve használja eszközül. Mihez is? Az életmi- nőség növeléséhez, teljesebb emberi élethez, a kirekesztett csoportok társada- lomba való integrációjához. Történetileg a settlement mozgalomból eredezteti magát a közösségfejlesztő szakma, amelynek keretében tulajdonképp nem is közösségfejlesztés, hanem szegénygondozás és kultúra átadás zajlott. A későb- biekben is erősen hangsúlyos maradt a társadalmi kirekesztettség, megfosz-

5 KUTI Éva, Hívjuk talán nonprofitnak… A jótékonyság, a civil kezdeményezések és az állami keretekből kiszoruló jóléti szolgáltatások szektorrá szerveződése, (Budapest: Nonprofit Kutatócsoport, 1998)

6 Lester M. SALAMON and Helmut K.ANHEIER, Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról, (Budapest: Civitalis Egyesület, 1999) Online: Magyar Eleketronikus Könyvtár, mek.oszk.hu

tottság elleni harc motivációja a közösségfejlesztők körében, amit jól tükröz a Community Development Challenge Report (CDCR) definíciója: „A közösségfej- lesztés egy sor érték és gyakorlat, melyek speciális szerepet töltenek be a sze- génység és hátrányos helyzet legyőzésében, a társadalmat a gyökereinél fűzik szorosabbra és mélyítik a demokráciát.”⁷

Különböző országokban vagy akár egy országon belül különböző cselek- vők körében más-más dimenzióban folyt-folyik a közösségfejlesztő tevékeny- ség. Van, ahol a lokalitás a terepe, máshol speciális csoportok (például nők, fia- talok, bevándorlók) vagy funkcionális szervezeti egységek (például szövetkeze- tek, egészségügyi ellátórendszer).

Ezen „közösségek” vagy legalábbis egy részük nem a szó tradicionális ér- telmében vett közösségek, vagy úgy is mondhatnánk, nem tradicionális közös- ségek. Kérdés persze, hogy egyáltalán mik és milyenek a tradicionális közössé- gek.

Tönnies úgy írja le a közösségi viszonyt, mint ami valóságos és szerves, személyes jellegű, bizalmat és egyetértést foglal magába. A közösségi viszony megértés és egyetértés, kölcsönös, közös érzület, mely a vér, a hely vagy a szel- lem közössége alapján alakul ki, azaz a rokonság, a szomszédság és a barátság a fő megjelenési formái.⁸

A Tönnies által leírt közösség típusok tiszta formájukban nem léteztek, vagy legalábbis ritka esetben, ehelyett a típusok keveredtek, átszőtték egymást.

A szomszédsági viszonyok rokoni szálakkal erősödtek és a szellem közössége, a közös kultúra által váltak valódi közösséggé.

A tradicionális társadalmakban társadalomszervező erőként működtek a kö- zösségek,⁹ a modern társadalomban létük egyáltalán nem magától értetődő, hi- ányukban az emberek boldogságukhoz szükséges erőforrástól megfosztottak.

A közösségfejlesztés során cél közösséggé formálni olyan embereket, akik bár lehetnének közösség, hisz egy szomszédság lakói, rokonok vagy azonos kul- túrán osztoznak, – hogy visszautaljunk a tönniesi kategóriákra –, de szerves fej- lődéssel nem váltak azzá.

Egy más típusú, de szintén markáns célkitűzése a közösségfejlesztőknek, hogy a kirekesztett, valamilyen értelemben megfosztott, hátrányos helyzetű csoportokat támogassák abban, hogy tegyenek helyzetük jobbá tételéért. Ezek a csoportok sok (és szerencsés) esetben közösségek, a cél nem a közösséggé

7 „Community Development Challenge Report”, 2009. 13 February, online: www.cdf.org.uk – 2019.

december.

8 Ferdinand TÖNNIES, Közösség és társadalom, (Budapest: Gondolat Kiadó, 1983)

9 SZEPESSY Péter, „Közösségfejlesztés. Egy módszerelmélettörténeti és tudománytörténeti megkö- zelítése”, in Szellem és Tudomány, 9(2018) 1. sz. 5–28.

formálásuk, hanem hatékonyabb, a többségi társadalom mércéjével is mért eredményesebb működésük elérése.

A közösségfejlesztő tevékenység során jól alkalmazható Warren közösség definíciója, mely nem áll messze a klasszikus hagyománytól, ugyanakkor a hangsúlyt a közösségek funkcióira helyezi. A közösségek/csoportok warreni szempontok szerinti (ön)elemzése után plasztikusan kirajzolódhat a szükséges cselekvési irány. Warren szerint, ha a közösség valóban létezik, akkor annak az azonos földrajzi elhelyezkedésben, amely a fizikai és lelki biztonságot otthon- ként nyújtja, az alábbi öt funkciónak kell megfelelnie:

1. A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba;

2. A gazdasági boldogulás funkciója, azaz a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak;

3. Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági élet iránti általános igényt;

4. Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását;

5. Kölcsönös támogatás, melynek révén a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedül- álló személy kezelni tudja.¹⁰

E funkciókat hiányosnak érzem, Dékány István nyomán kiegészíteném egy ha- todikkal, a tagok közti pozitív érzelmi viszonyokkal.¹¹

Jellemzően egy tradicionális értelemben vett közösség, ha valamiben, ak- kor az öt warreni funkció közül a gazdasági boldogulásban szenved hiányt, ez a fejlesztendő terület. A többségi társadalomban funkcionáló csoportok tagjainak életében pedig ez az egyetlen funkció, mely betöltődik. Felmerül a kérdés, hogy emberek halmaza, akiket egymás mellé sodort az élet, – akár, mint egy szom- szédságban lakókat, akár, mint egy munkahelyen dolgozókat vagy azonos élet- helyzetben levőket – közösséggé formálható-e. Ez elméletileg nem kizárt, de nem is valószínű. Feltétele az emberek közti kölcsönös rokonszenv és az is, hogy hasonló kultúrával rendelkezzenek a csoporttagok. Sok esetben a közös- ségfejlesztő folyamatok eredményeképp nem is jönnek létre valódi közösségek, de ez nem jelenti, hogy a folyamat akár egyéni, akár társadalmi szinten ered- mény nélküli lenne. Fejlődhet a résztvevők egyénisége, képességei, kapcsolat- rendszere, érdekérvényesítési képessége, az esetlegesen létrejövő civil szerve- zet értékes és hasznos munkavégzés terepévé válhat stb.

10 Rolande Leslie WARREN, The Community in America, (Chicago: Rand McNally, 1978)

11 DÉKÁNY István, A mai társadalom: Bevezetés a társadalomtudományokba, (Budapest: Pantheon Kiadó, 1943)

A civil társadalom körei ugyanakkor erre irányuló szándékos cselekvés nélkül, mintegy organikus módon közösségekké fejlődhetnek, de nem törvény- szerűen következik ez be. Ráadásul amikor a közösséggé vált civil társadalmi entitások szervezetet alakítanak, a nonprofit szektor részévé válnak, az a ve- szély fenyegetheti e közösségeket, hogy megszűnnek közösségként funkcio- nálni. Külső elvárásokkal terhelődnek, formális szerepekkel, olykor a nyílt és bővülő tagság bonyolítja és lazítja az eredeti „kemény mag” közösségi viszo- nyait. A mozgások több irányúak lehetnek ugyanakkor, és az is előfordulhat, hogy egy nonprofit szervezet tagjai, vagy azok egy része formálódik közösséggé minden előzetes erre irányuló szándék nélkül.

E fejezetet azoknak a hatásoknak az összefoglalásával zárom, melyeket a civil társadalom és intézményei kifejtenek.

– A civil társadalom védelmet és támaszt nyújt az egyének számára.¹²

– A civil társadalom az atomizálódás ellen hat,¹³ közösségi köteléket teremt, társadalmi kohéziót erősít, társadalmi tőkét hoz létre.

– A civil társadalom olyan közvetítő eszköz, amelynek révén az egyének elérhe- tik céljaikat mindennapi életükben és elkerülhetik az államtól való függést.¹⁴ A civil társadalom tagjainak növekszik a felelősségérzetük, készségük, hogy ma- guk oldjanak meg problémákat, ahelyett, hogy a kormányra várnának.

– A civil szervezetek közös ügyekben összetartják az állampolgárokat, s nem csupán tevékenységük, de puszta létük által is hatni tudnak a közügyekre. A ci- vil szervezetek a társadalom önvédő és önszervező képességét, a helyi alterna- tívát jelenítik meg,¹⁵ kontrollálják a mindenkori hatalom túlkapásait.¹⁶

– A civil szervezetek olyan közösségi igényekre reagálnak, melyeket sem az ál- lam, sem intézményei nem tudnak, vagy nem is akarnak teljes mértékben el- látni.¹⁷ Szakmaiságukkal hozzájárulnak a különböző állami és önkormányzati feladatok végrehajtásához.¹⁸

12 Krishan KUMAR, „Civil társadalom, egy fogalom újrafelfedezése”, Mozgó Világ, 18(1992) 7. sz. 4–

16.

13 KUMAR, Civil társadalom, i.m.

14 KUMAR, Civil társadalom, i.m.

15 JAGASICS Béla, A nonprofit szféra elmélete, (Zalaegerszeg: Landorhegy Alapítvány Nonprofit Szol- gáltató Központ, 2001)

16 Robert M. JENKINS, „A nonprofit szféra és a politikai rendszer kapcsolata Magyarországon”, in Egy- más jobb megértése felé. Tanulmányok az állam, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek viszo- nyáról Magyarországon, szerk. BALOGH Eszter és BULLAIN Nilda és SIMON Ildikó, (Budapest: A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, 1997)

17 JAGASICS Béla, A nonprofit szféra elmélete, i.m.

18 JENKINS, A nonprofit szféra, i.m.

– A pluralizmus és a sokszínűség elősegítésével a civilek a társadalom demok- ratikus működését ösztönzik.

– A civil társadalom integratív tényező: egyének egymás közötti kapcsolatait hozza létre, az így kialakult csoportérdekeket nagyobb közösségi, illetve közér- dekekkel kapcsolja össze.¹⁹ Elősegíti az egyének részvételét a közösségi intéz- mények működésében.

– A civil társadalom viselkedési normát nyújt és tanít.

– Társadalmi innováció terepe a civil társadalom.

– Az egyének számára új tapasztalatok, élmények, kapcsolatok lehetőségét adja, önbizalmat növel, sikerélményhez juttat, hasznosságérzettel tölt el a civil társa- dalomban való tevékenykedés.

– Az Európai Unióban 2012 óta hivatalos politikai célkitűzéssé vált, hogy a civil társadalmat ne csak azért támogassák, mert az különböző szinteken segítséget nyújt (provider of aid), hanem azért is, mert egy szereplője a kormányzatnak (actor of governance).²⁰

A civil társadalom számokban

Az utóbbi évtizedekben a civil szervezetek számának szaporodása tapasztal- ható a világ minden táján. Ennek a globális egyesületi forradalomnak a hátteré- ben több tényező áll. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy az államok nem képesek a maguk erejéből megoldani a szociális, fejlesztési és környezetvédelmi problé- mákat. Ezen kívül a civil társadalom fejlődéséhez hozzájárult a kommunikációs forradalom, illetve a növekvő számú művelt középosztály, melynek tagjai véle- ményt akarnak nyilvánítani, befolyásolni szeretnék a körülöttük levő világot.²¹ A nonprofit szektor ereje a működő szervezetek számával, a bevételek re- álértékével és a foglalkoztatotti létszámmal mérhető. 1995-ben Nyugat-Euró- pában és a fejlődő országokban a Johns Hopkins Kutatási Program a Nonprofit Szektorok Nemzetközi Összehasonlítására című vizsgálat eredményei szerint a nonprofit szektor a munkavállalók 6,9%-át foglalkoztatta. Ez az arány kifejezet- ten a fizetett alkalmazottakra vonatkozott. Közép-Európában jóval kisebb, 2,2% volt a szektorban foglalkoztatottak aránya ugyanebben az évben,²² Ma- gyarországon pedig 1,3%. Mi áll e lemaradás hátterében?

A szocialista időkben is létezett valamiféle nonprofit aktivitás Közép- és Kelet-Európa országaiban, elsősorban a kultúra, sport, szabadidő szféráiban, de erősen korlátozott, ellenőrzött keretekben. Jellemző volt továbbá a művi tö-

19 JENKINS, A nonprofit szféra, i.m.

20 Report on EU engagement with civil society, (2017) Online: European Commission, ec.europa.eu – 2019. december

21 SALAMON–ANHEIER, Szektor születik, i.m.

22 SALAMON–ANHEIER, Szektor születik, i.m.

megszervezetek (ifjúsági, szakmai és szakszervezetek) funkcionálása. Tulaj- donképp a szervezeti sűrűség még nagyobb is volt, mint nyugaton,²³ igaz e szer- vezetek inkább pszeudo szervezetek voltak.²⁴ Magyarországon a nyolcvanas évtized utolsó éveiben alakuló civil szervezetek a rendszerváltás előkészítésé- ben, az új intézményrendszer kialakításában is szerepet vállaltak. Némelyek kö- zülük a rendszerváltás után párttá szerveződtek.²⁵

A rendszerváltás során és azt követően valamennyi volt szocialista ország- ban megszületett és fejlődésnek indult tehát a szabad és demokratikus civil szektor. Az EU taggá váló országokban a csatlakozás külön lökést is adott a szektor fejlődésének, hiszen bőséges anyagi források nyíltak meg számára.

Magyarországon 2011-ig a nonprofit szervezetek száma, bevételei és fog- lalkoztatottainak száma is folyamatosan nőtt, igaz, a 2008-as válságot követően mérsékelten. 2012-ben a szervezetek száma és bevétele csökkenni kezdett,²⁶ mivel a 2011-es új civil törvény elindított egy tisztulási folyamatot. (Például az éves pénzügyi beszámoló kötelező beküldésének elmulasztása következmé- nyeképp a bíróság kezdeményezi ezen szervezetek megszüntetését, illetve tör- lését.²⁷)

2017-ben Magyarországon a nonprofit szektor a teljes foglalkoztatottakon belül közel 4%-ot képviselt, bevételeinek a GDP-hez viszonyított aránya pedig közelítette az 5%-ot.²⁸ Ez utóbbi arány megfelel az 1995-ös nemzetközi civil kutatás főátlagának, ami 4,6% volt.²⁹

A civil szervezetek működésének alapvető financiális forrásai az állami tá- mogatások és magánadományok lehetnek, illetve a szervezetek saját bevétel- termelő tevékenysége. Az 1. sz. táblázat segítségével vizsgáljuk meg, hogy a ma- gyar nonprofit szektor bevételi szerkezete mennyiben tér el a nyugati trendek- től! 1995-ben a magyar és amerikai nonprofit bevételi arányai hasonlóak vol- tak, ugyanis a bevétel kicsit több, mint fele saját tevékenységből származott és

23 JanKUBIK, „Between tha State and »Network of cousins«: The Role of Civil Society and Noncivil Associations in the Democratization of Poland”, in Civil Society before Democracy. Lessons from Ni- neteenth Century Europe, ed. Nancy BERMEO and Philip NORD andAlbertoBANTI, (New York: Rowman

& Littlefield Publishers, 2000) 181–207.

24 ZdenkaMANSFELDOVA and Slawomir NALECZ and Eckhard PRILLER and Anette ZIMMER, „Civil Society in transition: Civic engagement and Nonprofit Organisations in Central and Eastern Europe after 1989”, in Future of Civil Society, ed. Anette ZIMMER et al., (Wiesbaden: Springer Fachmedien, 2004) 99–119.

25 IZMINDI Richárd, „Civil társadalom a kormány- és pártprogramokban”, in Civil társadalom: elmélet és gyakorlat, ed. SZABÓ Máté, (Budapest: Rejtjel Kiadó, 2005)

26 „A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2016”, in Statisztikai Tükör, 2018. január 10.

27 KUTI Éva, Civil Európa, civil Magyarország, (Budapest: Európa Ház, 2008)

28 „A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2017”, in Statisztikai Tükör, 2019. január 15.

29 SALAMON–ANHEIER, Szektor születik, i.m.

közel harmada állami támogatásból. Az EU 12 országaiban a domináns forrás az állami (Európai Uniós) támogatás volt ekkor. Azóta Magyarországon nőtt az állami források aránya és csökkent a saját bevétel szerepe. E változás legfőbb oka az EU-s csatlakozásban keresendő, a bevételi szerkezet bizonyos konver- genciát mutat az EU-s mintázattal. Magyar sajátosság, hogy itt a legmagasabb a magántámogatások aránya. Ez nem a filantrópia magasabb szintjére utal, ha- nem adózási jogszabályokból ered. Egyrészt a személyi jövedelemadó 1%-a ajánlható fel (közhasznú) civil szervezetek számára, másrészt a cégek által fize- tendő társasági adó egy része valamely arra jogosult látvány-csapatsportban érdekelt sportszervezetnek (korábban előadó-művészeti szervezetnek is). A sporttámogatások nagyságrendje 2017-ben 66 milliárd ft volt.³⁰ Ezek a „magán- adományok” tehát nem terítődnek a szektorban, hanem bizonyos típusú szer- vezetekre koncentrálódnak.

1. A nonprofit szektor bevételi forrásainak arányai Magyarországon, az USA-ban és az EU12 országaiban³¹

Klasszikus magyar ci-

vil szervezetek, 2016 Magyar non- profit szek-

tor, 1995

EU 12,

1995 USA,

2015

Állami támogatás 38% 27% 50% 32,5%

Magántámogatás 26% 18% 7% 13,3%

Az alaptevékenység és gazdálkodás bevétele

26% (alaptevékeny- ség bevétele) + 8%

(gazdálkodási bevé- tel) = 34%

55% 43%

47,5% (dí- jak) + 4,9%

(befektetés)

= 52,4%

Egyéb bevétel 2% – – 1,8%

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a klasszikus civil szervezetek több, mint 80%-a 5 millió ft alatti bevétellel rendelkezett 2017-ben Magyarországon (míg a nonprofit vállalkozások 58%-a 5 millió ft feletti bevételű volt.)

A legtöbb szervezet Magyarországon 2017-ben még mindig a kultúra, sport, rekreáció területén működött, szemben az EU-val, ahol az oktatás, egész- ségügy, és a szociális szolgáltatások a civil szervezetek legfőbb terepei. A bevé- telek eloszlása más képet mutat: legtöbb támogatást a területfejlesztéssel fog- lalkozó szervezetek kaptak Magyarországon, majd a sport és kultúra szférái.³²

30 A nonprofit szektor jellemzői, 2016, i.m.

31 Saját szerkesztés az alábbi források alapján: SALAMON–ANHEIER, Szektor születik, i.m.; MANSFEL- DOVA et. al, Civil Society in transition, i.m.; Carol CARRIE,„Nonprofit Income Streams: An Intro- duction”, Nonprofit Account Academy, 9 July 2018. Online: nonprofitaccountingacademy.com – 2019. december

32 A nonprofit szektor jellemzői, 2016, i.m.; A nonprofit szektor jellemzői, 2017, i.m.

Az egyesületek világa és a közösségfejlesztés a tereptapasztalatok alapján A nonprofit szektorba jelenleg Magyarországon a klasszikus civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, civil társaság és szövetség), érdekképviseletek, va- lamint nonprofit vállalkozások (szociális szövetkezetek és nonprofit kft-k) tar- toznak. A mintegy 61 ezer szervezet harmada alapítványi, kétharmada társas nonprofit. Témánk szempontjából kitüntetett szerepe a mintegy 53 ezer egye- sületeknek van, hiszen az alapítvány egy célra rendelt vagyon, az egyesület vi- szont személyek „egyesülése”, közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Tipikus esetben bizonyos cél, illetve célok elérésére állnak össze az egye- sületi tagok, az Európai Uniós források megnyíltával azonban létrejöttek „civil szervezetnek álcázott vállalkozások” (interjúrészlet) is, melyek fő célja az uniós forrásokhoz jutás. Ezek utóbbiak egy része – szerencsére – társadalmilag is hasznosuló tevékenységet (is) végez.

Sajátos a cigány civil szervezetek esete is, rengeteg azzal a céllal alakult, hogy az országban tevékenykedő donor szervezetekhez tudjon fordulni forrá- sok elérésére. Különös jelentősége volt ennek azokban az években, amikor a rendszerváltást követő gazdaságilag sokkos helyzetben a cigány emberek tö- megei számára semmilyen más út nem állt nyitva az integráció irányában. A ké- sőbbiekben pedig sok cigány szervezet pályázati projekteknek köszönheti létét, amelyekben „indikátor” volt a civil szervezetek létrejötte.

Kifejezetten közösségfejlesztés céljára létrejött szervezet viszonylag kevés van, azonban közösségfejlesztő tevékenységet, vagy legalábbis pályázatok meg- valósítása során annak címkézett tevékenységet számos szervezet végez. Ma- gyarországon a közösségfejlesztés először egyes művelődési házakhoz, népmű- velőkhöz kötődően indult meg, a Közösségfejlesztők Egyesülete 1989-ben ala- kult, mely alapszabálya szerint „segíti, szervezi a közösségfejlesztők-szervezők tevékenységét”. A 2004-től működő Köztámháló program (a szociális tárca és a Magyar Művelődési Intézet közös programja) célja volt közösségfejlesztő háló- zat építése. Ennek keretében alakult meg a máig is aktív közösségfejlesztő szer- vezetek számos prominens képviselője. Időközben a közösségfejlesztés megta- lálta helyét bizonyos hivatások (elsősorban szociális munka) felsőoktatási kép- zéseiben, kezdik felismerni szerepét az általános jóllétben (well-being).

Tipikus esetben a „civilkedés” szabadidős aktivitása az embereknek, szá- mos esetben fordul elő azonban, hogy egyesületi tagok vagy egy részük számára a szervezetben tevékenykedés főfoglalkozássá válik. Érdekes munkahelyi struktúrák alakulnak ki a szférában, vannak szinte cégszerűen működő profi szervezetek, de vannak nagyon rugalmas, szinte leírhatatlan struktúrájú szer- vezetek is. „Mindig azt szoktam mondani, hogy az egyesület elméletileg demok- ratikus, gyakorlatilag kaotikus” – fogalmazta meg ezt egyik interjúalanyom. Egy

másik lehetséges típusa az egyesületeknek, hogy bár elvileg és papíron demok- ratikus működésűek, valójában „egyszemélyesek”.

A cigány civil szervezetek esetében nagyon gyakori probléma volt a tagok kompetencia hiányából eredő szabálytalan működés. Mára a szektorra vonat- kozó szabályok szigorodásával ezek a szervezetek nagyrészt kigyomlálódtak. A funkcionáló cigány civil szervezetek egy része profi szervezetté vált, húzóerő- ként működik a cigány integrációban.

Az egyesületek legnagyobb részének domináns bevételi forrásai az utóbbi időkben a pályázati pénzek voltak. A pályázatokkal azonban sok baj van. Ezek egy része a túlbürokratizált rendszerből ered, sok és felesleges tevékenység ter- heli a megvalósítókat. Másrészt gond maga a pályázati logika, hogy csak pro- jektidőszakok finanszírozódnak. Sok tevékenység esetén súlyos problémát je- lentenek az átmeneti időszakok (például a hátrányos helyzetű gyerekek felzár- kóztatásában és tehetséggondozásában tevékenykedő tanodáknak). További probléma a pályázatok odaítélésének rendszeréből ered, ami egyre jobban át- politizált, korrupcióval terhelt. Végül a jövőre nézve bizonytalan, hogy lesz-e annyi Európai Uniós civil forrás, mint az eddigi években. Igaz, az utóbbi időkben már jellemző volt a civilek számára nyitva álló források szűkülése. A vizsgált szervezetek legtöbbjének jövőképében szerepel a saját bevételek arányának növelése, a pályázatoktól való függés csökkentése és tevékenységeikben már jelen van a kísérletezés a saját bevételek termelésével. Csak néhány szervezet próbálkozik közvetlenül brüsszeli, illetve egyéb nemzetközi forrásra pályázni.

Az utóbbi években Magyarországon a civil társadalom szereplehetőségei szűkülni látszanak. A közszolgáltatásokban központosítás, illetve újraállamosí- tás zajlott, így csökkent például a civil szervezetekkel kötött önkormányzati szerződések száma, az általuk ellátott feladatok terjedelme. Az önkormányzati választásokon befutó civil polgármesterek és képviselők száma is csökkent,³³ leszámítva az idei választásokat, melyek ilyen szempontú elemzése még nem született meg. Mind az egyéni, mind a közösségi szintű érdekképviseleti képes- ség visszaszorulóban van, az aktív állampolgárság tere szűkült. Ezek a jellem- zők szembe mennek a globális és európai trendekkel és a modern társadalom szükségleteivel, a közjóval is.

33 SEBESTÉNY István, Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata, 2012, (Budapest: Köz- ponti Statisztikai Hivatal, 2015)

Összegzés

A tanulmányban áttekintettük a civil társadalom és a közösségfejlesztés lehető- ségeit, hazai fejlődését és aktuális helyzetét. Elmondhatjuk, hogy létrejött egy életképes nonprofit szektor Magyarországon, ugyanakkor jövője bizonytalan. A közösségfejlesztés is megtalálta helyét a társadalom több szegmensében, a szó jól cseng és szívesen használják, bár ritka esetben zajlik valóban közösségek fejlesztése ennek keretében. A nonprofit szektor (és a közösségfejlesztő szer- vezetek különösen) szerepet vállaltak a cigányság társadalmi integrációjában, melyben aktív szereplők a cigányok által életre hívott civil szervezetek is. Egyes civil szervezetek vagy akár a teljes szektor strukturális problémákat egyedül megoldani nem tud, viszont hozzá tud (tudna) járulni társadalmunk problémá- inak, kihívásainak kezeléséhez.

A témában megjelent fontosabb publikációim:

VirágHAVASI,„Community Development Initiatives in Peripheral Rural Territories of Borsod-Abaúj- Zemplén County”, in Roma Population on the Peripheries of the Visegrad Countries- Spacial Trends and Social Challenges, ed. János PÉNZES and Zsolt RADICS,(Debrecen: Didakt Kft., 2012) 188–205.

VirágHAVASI,„Cooperation, participation and Interest Representation of the Roma in Miskolc”, in Roma Population on the Peripheries of the Visegrad Countries- Spacial Trends and Social Challenges, ed. János PÉNZES and Zsolt RADICS,(Debrecen: Didakt Kft., 2012) 107–120.

HAVASI Virág,„Kezdeményezések Miskolcon a cigányok munkaerő piaci integrációjának elősegíté- sére”, Munkaügyi Szemle, 57(2013) 1. sz. 69–81.

HAVASI Virág,„A közösségfejlesztés módszertani gazdagságáról és alkalmazási területeiről”, in Szel- lem és Tudomány, 9(2018) 1. sz. 29–62.

HAVASI Virág,„Még mindig szilánkos. Miskolc és a cigányság lakhatási ügyei az elmúlt harminc évben”, Romológia, 6(2018) 1. sz. 61–91.