M Purchased for the

Teljes szövegt

(1)

(2) >^. M Purchased for the. LIBRARY of the lINIVERSirv-. OF TORONTO. froin the. KATHLEEN jMADILL BEQUEST. 1.

(3) ^¥. 'iip^. r.^,. *^.

(4)

(5) .. ^^>*^mm^^^m. MAGYAR rovásírás -T". HITELES EMLÉKEI /..1^. ". A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ARCHAEOLOGIAI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA. D^-. SEBESTYÉN GYULA LEVELEZ TAG. K' )'/''. J8. MUMELLÉKLETTEL. ÉS. 54. ÁBRÁVAL. Dr7íí hász y^ndirr' ki.,. KIADJA A ^915^'^^.. !,.. ^. ,. BUDAPEST. J9I5 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. '-.

(6) 2. ;-7. S4-. llornyánszky Viktor cs. ós. Itir.. udvari könyvnyonidAja Uiidapcstori..

(7) TARTALOMJEGYZÉK. ELS. A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA.. -. —. I. XIII XVI. századi krónikások és cralékirók. grammatikusok, literátorok és diplomatikusok. . 1.. 3.. —. —. V.. —. VII.. A. tulajdonjej,'yek téves szerepe. 14.. A. KÖNr\^. 1.. —. A. VI.. 1.. —. II.. Telegdi és Baranyai Decsi János.. M. Tud. Akadémia és a M. Nemzeti. konstantinápolyi és bolognai emlékek felfedezése. 25.. 4.. 1.. —. III.. A. tudományos tévedések.. IV. Felfedezések, hamisitványok és. Múzeum. régi 9.. 1.. beavatkozása. 17.. I.. 1.. IVLVSODIK K(")NYV.. A MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI. ELS. A. középkori krónikások. és. a. FEJEZET.. XVI.. századi emlékirók följegyzései.. —. —. III. Thuróczi I. A Nemzeti krónika szövege 1221 tájáról. 31. 1. II. Kézai Simon szövege 1282 tájáról. 32. 1. János 1488 eltti följegyzései 32. 1. IV. Bonfini Antal XV. századi följegyzése. 33. 1. V. Oláh Miklós följegyzése 1536 táján. 33. 1. VI. Benczédi Székely István löOiki világkrónikájának adata. 33. 1. VII. Veit Goliel följegyzése I. Ferdinánd korából. 33. 1. VIII. Verancsics Antal (f 1573) följegyzése. 33. 1.. —. —. —. —. —. MÁSODIK FEJEZET.. A I.. IV.. Marsigli másolata. 35.. Az els. —. 1. A. II.. biistrophedon szövege. 41.. középkori bolognai emlék. másolat két. —. I.. V.. A. bustrophedonja.. 3().. 1.. -. második bustrophedon naptára.. III.. A. fára rovott naptár. 40.. 44.. 1.. —. 1.. —. VI. Korhatározó adatok.. 55. lap.. H.AJÍMADIK FEJEZET.. I.. —. I\'.. A. \. felirat két má.solata.. felirat hitelessége. 66.. .")7.. 1.. A —. csíkszentmiklósi II.. A. felirat. felirat t50(-böl.. megfejtése. 62.. 1.. —. III.. Megtévesztésre szánt utánzatok. 65.. 1.. 1.. NEGYEDIK FEJEZET.. I.. 73.. 1.. -. A. felirat felfedezése. 69.. I.. A —. konstantinápolyi. II.. felirat t5í5-böl.. Dernschvvam konstantinápolyi másolata.. IV. .\ prágai és wolfenbiitteli másolat. 77.. 1.. —. 71.. 1.. V. Történeti vonatkozások. 78.. — 1.. III.. A. felirat. megfejtése.

(8) IV ÖTÖDIK FEJEZET.. Szamosközy I.. A. könyv. flórenczi rovásirásos. híre. 82.. 1.. István rovásírásos emlékei.. —. II.. Két lovásirásos emlék.. 87.. 1.. HATODIK FEJEZET. Telegdi János Rudimentája í598-ból. I.. 1\'.. A. Könyvészeti. eligazodás.. íll.. inard.svásárhelyi másolat. 1U7.. —. 1.. —. I.. II.. A. gicsseni. másoliit.. 04.. Egyéb másolatok nyoma.. V.. —. 1.. 111.. III. A. liainburgi. niásolat.. 1U5.. 1.. —. 1.. HETEDIK FEJEZET.. Az I. Báró Orbán Balázs felfedezése. 118.. letek 121.. enlakai. —. 1.. II.. felirat 1668-ból.. Szabó Károly megfejtése. 119.. 1.. —. III.. Egyéb megfejtési. kísér-. 1.. NYOI.CZ.MUK FE,1EZET.. Kájoni János följegyzései í673-ból. I.. Kájoni élete.. 12;j.. 1.. —. II.. Kájoni rovásirásos följegyzései. 125.. 1.. —. III.. Kájoni eredeti betsora. V.W.. 1.. HARMADIK KÖNYV.. ÍRÁSTÖRTÉNET! ELIGAZODÁS. ELS. A I.. Az. irás eszközei.. 135.. 1.. ~. ugratás, összerovás és pontozás. 140.. II.. magyar. FEJEZET.. rovásírás rendszere.. Rovás, sorvezetés és bustropliedon. 13H.. 1.. —. III.. Betürovás,. niagánhangzó-. 1.. MÁSODIK FEJEZET.. A 1.. A. jedése. 144.. magyar. rovásírás és a középtengermellékí Írásrendszer kapcsolata.. rokonsági kapesolat kérdé.se. 143. 1.. —. A germán. III.. Írástörténetben. 155.. 1.. —. II. .V. középteng(!rmi'llélu ös írásrendszer rováson történt ókori elter-. rúna és az ó-török rovásírás. 147.. 1.. —. \\.. .\. 1.. Név-. és. tárgymutató.. Készítette dr. .laUuboviih Emil. Kii.. Sajtóhibák.. 1.. magyar. rovásírás helye az egyetemes.

(9) ELS. KÖNYV.. A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA.. Sebeslypn. :. A Magyar. Rovásírás Hiieles Emlékei..

(10)

(11) A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA. I.. XVI. századi krónikások. XIII Árpádkori. hitiii. krónikusaink. említik elször,. és emlékírók.. liogy a keleti luitúrliegyek közé. szorult. székelj--. ségnek valami sajátságos, a iiiagyarságétól elüt Írásrendszere van. A Nemzeti Icránika kánonszövegének egyik névtelen szerkesztje 1221 táján ezt a különös jelenséget úg}- magyarázta meg, hogj'. rköd. a végeken. székelység a vlacliokkal. (oláhokkal) összekeveredett és ezeknek kástudományát jegyzje az erdélyi viszonyokat már jobban ismerte s mégis, a másik végletlje esve, azt hirdette, hogy ,azon föld lakosai az egész világon a leghitvánjabb emberek, mivel blachok és szlávok".- Minden egyéb adat híján nehéz megállapítani, hogy a Nemzeti hónilca említett. elsajátította.. király. Bki,a. III.. '. névtelené a székelyek külön Írásrendszerét csakugyan a vlachok és szlávok külön Cyrill-féle Írásrendszerével,. vagy a szolgálatunkban pásztorkodó vlaciiok velünk csakugyan közösen használt szám rovásával tévesz-. aszuáló görög-keleti oláhoknál. donnak. Hiszen annak,. a ki a székelyek. tollal. az alacsony. is. külön. és tintiival írják,. mveldési. lánosan ismerték.. fejlettebb fokán álló szlávoknál és a szláv egyházi uj'elvet. csak egyházi czélokat szolgált,. inkábl). csakugyan rovásnak bizonyult holmit mi. endített s utóbb. hogy nem. mveldés. Mivel a cyrill-bet a. tette-e össze.. fokon. hanem. betit csak. is. a vlachokkal. közös. tulaj-. inkább számrovásnak gondoljuk.. felületesen ismerte,. az tnhetett. fel. leginkább,. tara róják. így kerülhettek aztán szóba kölcsöuadókul azok. álló vlachok.. a. kik pásztorkodásnkkal kapcsolatban a számrovást. áltii-. '. A XV — XVI.. századi krónikások és endékirók a régi krónikák kézrl-kézre adott fogyatékos állításait. már tüzetes megfigj'elésen alapuló ti'ijékoztatással helyettesítik. Thuróczi János 1488-ban megjelent krónikája elszavában szóváteszi, hogy az erdélyi végeken bizonyos Írásjeleket fára rónak és betk gyanánt használiuik. A krónikájába belenu'isolt Ári)ádkori szöveg endített állítása helyett pedig azt írja, hogy a hun-szkitha eredetnek tartott erdélyi székelység az si szkitha irást még nem felejtette el s jegyeit nem tintával irja papírosra, lianem pálczákra nu-tszve rovás módjára (értsd: számrovás nujdjára) használja.* Ezt a sajátságos. nemzeti endéket Thiiroczi utalása nyomán tanulmánya tárgyává. Antal. is,. a ki helyes megfigyelés alapján azzal toldja. jegygyei sok tartalmat lehet. kifejezni.''. hogy a más nyelvek betitl elüt. meg,. ()i.\n. alább. L.. Gesta Hiingarorum, XXV'.. '. Erre vonatkozólas:. I.). és. II.. I.). fejezet,. Miklós esztergomi. I.. érsek (f 1568) viszont azt figj'elte nu^rt az így rótt. I.. Ferdinánd erdélyi hadseregének. rész.. :. :. :. sz.).. A. kölcsönzés. igazolását. A. czélzó. Biirada-féle. oláh. hamisítványokat. Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából végzett tanulmányok alapján 112—113. és 145—146. 1. (Ethnographia, 1903. évi f. 282. és 339-340. 1.). rovásírás.. titkára,. fej.. I.. ;. LII. köt. 1887. 130.. 1909.. I.. történetirója, Bonpini. Réthy László Az úgynevezett hun-székely irás. (Archaeologiai Értesít, 1888. Üj foly. Hermín Ottó ,1í összám és az ösbet viszonya irodalmunkban. (U. «. 1903. Uj foly. XXIII. köt. A latin, cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál (Budapesti Szemle, JIoLDOvÁN Gergely. VIII. köt. 54.. 250.. könyv,. '. Mátyás király olasz. Thüróczi állítását, hogy kevés fára rovott. fára rovott írásjegyeket azért használják,. pálczákat izenet és levél gyanánt küldözhetik." Veit Güliel,. *. tette. meg. könyv,. *. L. alább. II.. '. U.. o.. II.. könj'v.. I.. fej.. IV. rész.. ". U.. o.. II.. könyv.. I.. fej.. V. rész.. I.. fej.. III.. irta. — —. .. 1.. Skbbstyén. 16ö. ábrával.. :. Rovás. és. Budapest,. rész.. 1*.

(12) -. 4. A. MAÖYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA. némi túlzással és a székely Írásjegyek összerovásának és ii;mí;zóu,<;ratásáiiak félreértésével hangsúlyozza, hogy e jegyek némelyike egész szót, st egész mondatot ki tud fejezni.' Verancsics Antal érseknek. esztergomi. hangzóugratásnak,. fpap. hogy a székelyek egy-két. szintén feltnt,. (f 1-573). felrovott. sorral igen sok. Ezt a tömörséget azonban nem az említett betükapcsolásnak, összerovásnak és. tartalmat kifejeznek.. hanem „némi pontok hozzátételének". Ma már. tulajdonítja.. a szókat elválasztó egyes, páros és négyes pontozást értette. tudjuk, hogy a tudós. Viszont elismerjük, hogy a. félre.. St. rovásirásos négj'szögletes botok rosszul értelmezett jelenségeit a saját szemeivel kellett látnia.. tévedésével igazolja azt. hogy a betrovás készítését szintén megfigyelte, mert. is,. teszi. e. szóvá elször,. hog}' a rovok „a sort, mint a zsidók, egjiptomiak és törökök, jobbról balra viszik".. Az emlékírók sorát Szamosközy István, a Báthoryak és Bocskay történetirója zárja be. Analecla lapidum czímü 1593-ban Páduában megjelent magyar tárgyú epigraphiai müvében a ílóreuczi nagyherczegi könyvtár. egyik titokzatos és azóta eltnt, vagy lappangó rovásirásos nyomtatványával kap-. hogy az erdélyi. eredet írásrendszere még mindig virágzik. könyvével egybehangzóan felülrl lefelé irányul de minden egyéb megfigyelése azt igazolja, hogy a székelyek betrovását minden eldjénél jobliau ismerte. Tudja, hogy a betk „ügyes összevonásokba szövdve, igen kevéssel sok tartalmat idejében még nem mindig tintával írták, hanem „hosszúkás fejeznek ki". Tudja továbbá, hogy az megemlíti,. csolatban. módon. Sajátságos. azt. állítja,. székelyek. keleti. hogy sorvezetése a. fiórenczi. ;. fadarabkákra és négyszögletesre faragott pálczácskákra késhegygyei, rosan sorakozó betket.". Ha. a felakasztott, vagy a rováskozben fölfelé tartott rovásbotokról olvasta a fiórenczi könyv. értette félre. Maginus. is. látta s. stílus. gyanánt rótták. fel. a szo-. tehát Szamosközy a rovásirásos botokat ismerte, akkor a sorvezetés módját. Mert hiszen rövid. le.. Ugyané. id múlva. megíigj'elése alap ján. könyvet a híres noha magyar tartalmát illetleg Szamosközy nieghatározásait elfogadta, a székely írás sorvezetését. sorvezetését mégis jobbról balra. Íme, a krónikások. uKMinek. is.. találta.. ezt a. '. és emlékírók egybehangzóan azt igazolják,. hogy az erdélj'i székelyek fára esztendn át élt és megfigyelhet volt. A megfigyelés kezdetben tökéletlen volt s az évszázadokon át toldott-foldott eredmény elvégre is fogyatékos maradt, mert egyetlen vállalkozó sem akadt, a ki a késsel metszett írás mibenlételét írott mutatványokkal tüzetesen megmagyarázta volna. Szamosköxy jelentette 1593-ban elször, hogy a rovott. rovott. íj-ást. azzal,. si. írása a XIII. század elejétl fogva. kezdték tintával. hogy. titkos. jegyzésekben. nu'ir. még. nég)'száz. Mikor az erdélyi fejedelmi udvar történetírójává. írni.. mondanivalóját tintával nyonui. sincs. az. írott. ügyes. székely. betkbe. íisszevonásoknak,. rejtse. el.. lett,. maga. is. kísérletezett. Ezekben a rovásirásos. hangzóugratásoknak és a kevés. föl-. irás-. mert J6Sy»y6l kifejezett gazdag tartalomnak. Visz(Mit uu!gdöbbent jele van a biztos elmúlásnak hiszen az erdélyi fejedelmek tudós történetírója már tJlkoíi irálynak alkalmazza azt az si irástörté:. netí örökséget,. elz. a melyet az. cmlK'röltben. még. miiulcn Írástudó székely róni és olvasni tudott.. n.. Telegdi és Baranyai Decsi János.. meg.. A A. székely rovásírás. használatát. nyelv betsora. a reformáczió. idején. föllendül. nemzeti iskoláztatás. zavarta. magyar nyelv ügyének szülgálatát)an a falusi iskolák és vásározó könyvárusok útján széltére elterjedt. Mikor aztán a sima papír és durván faragott négyszöglet pálcza közt, a könnyen sikló lúdtoll és rovókés közt, a könnyen áttekinthet apró latin bet és a szövevényesen összerovott és nehezen kibetzhet nagy írásjegyek közt választani kellett, bizony a magyar nyelv szolgálatába szegdött latin írásrendszer gyzedelmeskedett. A gyzelem oly megsemmisít volt, hogy a XVI. század legvégén nu'ir mentéshez kellett hozzálatin. a. A lelkes vállalkozó Teleobi AHCzés könyvét, ItudimcnlájAt. látni.. nyelv Benne a diadalmas magyar irástörténeti kin-. János volt, a ki 1598-ban megírta a székely rovásírás latin í^gy. rendkívül. nagyérték,. szomorú könyvet.. nyelv, latin bet és tintába mártott lúdtoll siet megmcMitésére az elgázolt csek eltorzult és részben már felismtirhetetlenné vált törmelékeinek. Latin szövegében csak a példák. latin. '. L. alább. •. ÍJ.. '. U. o.. o. II. II.. II.. könyv,. könyv,. I.. könyv, V.. I.. fej.. fej. fej.. VI. rész.. VIII. rész. I.. rész..

(13) MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA. A. és mutatványok rovásiráí?osak és. mvelt. az egész. A. magyar. 5. tartalimiak. Nyilván azért,. hoey ne csak. hanem. a magyarság,. világ olvassa. irt ajánlólevelet. A marosvásárhelyi ref. fiskola izzó büszke irástörténeti emléket azért kívánja kinyomatni, hogy. könyvecskéhez Baranyai Decsi János. kis. lelk tudós tanára. elniondja,. hogy. ezt a. meg belle eredetünk dics. a világ tanulja igazoló. ama. népek,. sem a klasszikus mveldés. régi írásrendszerünket. is,. szkitha kapcsolatát. keleti. meg. s tanulja. a kapcsolatot. melyhez fogható külön nemzeti tulajdonnal sem a klasszikus mai örökösei nem rendelkeznek. Saját véreit pedig arra inti,. hogy a magyar nyelv hangtani sajátságait tökéletesen kifejez, minden betékezést nélkülöz, könnyen megtanulható,. és tinta nélkül róható. toll. si nemzeti. szép és. írást. ne áldozzák. fel,. hanem. tanítsák. minden iskolában és minden korú, minden rend és rangú magyar embernek. Végül belesóhajt az egykf»rii viszontagságos idkbe mieltt a hazát részben vagy egészen elvesztenénk, minden rátermett emberünk munkáljon azon, hogy nyelvünk, történelmünk és si irástudományunk mentessék meg az :. örök feledéstl és elmúlástól.. A. könyvecske a felmerül nyiimdai nehézségek miatt nem jelent meg. líovásirásos példáinak. kis. szövegmutatványainak. és. sokszorosításához. rült,. a külföldre került kézirat. maradt. el. st. ;. —. fametszket vagy rézmetszket. vállalkozónak. a. még. volna igénybe venni. Mivel ennji áldozatot hozatni. másolatok segítségével kezdte. —. hozzátehetjük. a siker. sem. igj^. nagynev. az ajánlólevél. teljesíteni. A. feladatát.. siker így. kevesebb és értéktelenebb. lett. kellett. írójának sem sike-. annál,. sem. a mit. nyomtatott példányok terjesztésével lehetett volna elérni.. Neki köszönhet. mindenek. megjelölésével megmentetett. fejteni,. st még csak. hogy a székely rovásírás. felett az,. nélkül a. felismerni. emlék,. kori bologiuii. E. is. késbb. alig lehetett volna.. löOl-iki csikszenfmiklósi. az. konstantinápolyi felirat másolatának magyar voltát,. l)etüsora. a hangérték pontos. napfényre került niérhetlen érték emlékeket megLenuisolás nélkül pusztult volna el. felirat,. st. nem. ismerte. volna. fel. a vele egykorú Özamosközy feljegyzéseit sem tudnók. Vannak bizonyítékaink, hogy utóbl) más betsorok is kerültek forgalomba bizonyos, hog)' ezekre már az a figyelem térült rá, a melyet Trleqdi Rudimentája. megszólaltatni.. az. is. a közép-. az 1515-íki. senki. ;. csakhogy keltett fel. és tartott ébren.. Alább, a tüzetes. XVII. —XVIII.. forrása.. A nagy. már nem a. tárgyalás. század csaknem. alkalnuival. minden e. hanem az. meg. A. végleg. sem. az a rovott régi emlékek iránt. jutott,. tékl)en mindig. meglágyuljanak,. pecsételte.. hozzájárult. hogy. írott. használatára buzdított.. irótoll. írás sorsát. is. nyílik annak igazolására, hogy a tudományos termelésének Telegdi Rudimentája volt. azzal idézte el,. irodalmi tarkaságot. ruvóhés,. bséges alkalmunk. nem. ki. folyton torzuljanak. és. szövegmutotványaival. lev. rovás-. furcsa betit irni megtanulta, annak a rovás töbl)é eszébe. nem érdekldött. és az a. hogy a rovott Írásjegyek. ahhoz,. példáival. Ezzel aztán a kihalófélben. toll. használatával bizonyos mér-. évszázados és évezredes. és hogy a romlás e folyamatán. az értéktelen. merev formái. változatok egész. sorozata létrejöjjön.. A. folyton pusztido. emlékektl. elterült. figyelem. a Rudimentát. tekintette. a. magyar rovásírás. kánonának. Azt a pár lapra terjed sovány mvecskét, melyl)en az eltorzult kincsek törmelékei már nagyon fogyatékos irástörténeti tájékozottsággal vannak hozzáférhetvé téve. írója még a hangzók és mássalhangzók jelzésével és csoportosításával sincs egészen tisztában. Még fogyatékosabb az ismerete,. midn. a jiangiigratások,. összerovások és. szótag,jegyek. rendszerét. kellene megmagyarázni és. hogy ezt az írást eredetileg egy szóval sem emlékezik meg. Valamely rovott szöveg lemásolása helyett mutatványul a Miatyánk és Hiszekegy szövegét írja át, de ezt is olyan rosszul, hogy benne még a saját fogyatékos ])él<lákkal igazolni.. A. szóelválasztó pontozásról. már semmit sem. tud. Arról,. fára rótták,. szabál3ainak sem tudott érvényt szerezni. in.. A. régi. grammatikusok, ííterátorok és díplomatikusok.. hogy Telegdi Rudimentájának elemi szabályai „rövidebbek és kezdetlegesebbek, mintsem talán némelyek óhajtanák mégis bízom, hogy akadnak mások A gramis, kik e példa nyomán nyelvünk szabályait gyarapítani és tüzetesebben tanítani kívánják". ' Baranyai Decsi János levele hangsúlyozza,. ;. '. L. alább. U. könyv, V. fej.. II.. rész..

(14) A. fi. MAOVAR ROVASIHAS IRODALMA. i5'JiS-baii liangzottak. matikusoklioz intézett szavak. cl. mieltt els hatásuk Jelentkezett. s. voljia, Szenczi. Molnár Albbrt Hanaiiban IGlO-ben megjelent Nova tjrammatica vngarica czíni mvének elszavában ezt irta: „Siculorum vei Szekeliorum Transalpinoriim literas Hnnnieas, f|nanim meminit Stephanus SzBKEL in suo Chronico Ungarico, numquani vidi,. nequc liomincm. populares mcos, in primis Szecnlos Transsylvanos, ut. növi, qui eas viderit. Rogo. itaque. quid ejiisniodi penes se habeant, in publicum. si. [Mmjijarul: A hegyentiíli szikulok vagy székelyek proferre cuni snis commeutariis dignentiir". hun betit, melyekrl magyar krónikájában Szkkui, István megemlékezik, sohasem láttam, olyan embert sem ismertem, a ki látta volna. Azért kérem meg hazámfiait, különösen az erdélyi székelyeket, hogy illud. '. ha valami efféléjök van, szíveskedjenek megjegyzéseikkel együtt nyilvánosságra hozni". E buzdítások nyomán sarjadt aztán az a gazdag irodalom, a mely a pusztuló magyar rovásírásra. tudományos érdekldést az újabb idkig ébren tartotta. magyar nyelvtanok szerzi kénytelenek voltak müveik elején a latin ABCz alkalmazásának módját s különösen a latin nyelvben hiányzó magyar beszédhangok jelzésének nehézségeit niegniagyarázni. A magyar helyesírás évszázados küzdelmeinek s folyton változó eredményeinek tudoirányított. A. régi. meglep. jelenség,. van.. Tudjuk,. hogy a rovott si betsornak minden magyar hogy Baranyai Decsi János ennek nemcsak gyakorlati, hanem irástörténeti, st egyetemes mveldéstörténeti értékét is fölismerte. Sajnos, e nagy kincs birtokában az utódok mégis tehetetlenek maradtak. Geleji Katona Istv.án, a ki az erdélji ref. egyháznak 1633-tól lG49-ig püspöke volt, 1645-ben Giy\.'AÍQhéY\k)LÍ \íi?káo\X Magyar grammatikácshájának elszavát így kezdi meg: „A mag\ar nyelv egy az orientális lingvák közzül, mely megtetszik mind ebl, hogy az igen kiváltképpen való, és semmi egyéb nyelvekvel, az egy zsidón küvöl (hogy tudjam) rokonsága nincsen (szólok a tisztán magyar mind továbbá ebl, hogy ö néki tulajdon szókról), hanem mind azok közzül magának külön vált saját régi hötüi vágynak, melyeknek sem a zsidó, sem a görög, sem pedig a deák bötükvel semmi. mányos. vizsgálóit ezért érdekelte az. beszédhang megjelölésére külön. a. írásjele. ;. mind végezetre ebbl, hogy az önnön bötüivel jobbtól, mint egyéb napA munkát pedig e szavakkal rekeszti be: ,,A székelyek a régi scythíaí niagyaroknak igaz maradványí, ugy mint kiknél még az igaz tulajdon magyar bötük is megvagynak. kik noha sok csúfos és mi tölönk értetetlen szókval is élnek ugyan, de az enyett (a mellett) igen ékesekvcl és jegyzösökvel is, melyeknek lejegyzetésekvel itt papírost nem foglalok".^ Tíz év múlva, 1655-ben Utrechtben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungária illustrala hasonlatosságok nincsen, nyelvek,. keleti. balra. s. irattatík".. czíni latínnyclv magyar nyelvtana.. Mve. elején ö. tales pleraque, rnni. nimírum Hebraíca, Chaldaica,. ad sinistram. :. quam. mást. arról,. sorvezetéssel. nyomtatott. fiskola könyvtárára vctustis. ungarícis. is. régi. régi írást olvasni, érteni,. '. Lifdeti. sed. exaratus,. magyar betkkel. megjegyzést. nihil. tale. in. quo gaudent linguae. keleti. orien-. persával, törökkel,. tudniillik jobbról. egy ilyen. De. teszi. ö ezt tévedésnek. „Extat. :. tartja. etenim et apud. quamvis scrípturam. eo obscrvamus,. '. vesz tudo-. írással és felülrl lefelé irányuló. és a debreczeni. nos. liber,. istam. literis. vetnstani. efiamnum hodie, scribere cadem possímus." ^ (Magyarul: Mert van nálunk könyv, de semmi effélét nem veszünk észre benne, jóllehet ezt a. írott. st még mai nap. Elbeszéd, 10. kia(lá,s.. '. látott.. ezt a. hogy a magyar nyelv a eo,. Boxhorniüs Historica universalisából. követ.). magyar könyvet. régi. legére, íntclligere, praeterea. sem. cum. Arabica, Persica, Turcíca etc. a dextra ními(Magyarul: Az Írásnak módja azonos a legtöbb. tíyriaea.. István a flórenczi könyvtárban. hivatkozva. est,. khálddal, szírrel, arabbal,. egy nyugati nyelv. hogy Szamosközy. idem. et. nulla occidentalium habét.". keleti nyelvével, például a héberrel,. balra megy, a mit. azt hangoztatja,. is. nyelvek közé tartozik, mert „scribendi modus, uiius. 1.. ;. Toldy. :. is. tudjuk. Kgy. irui,". lMi)|)al. betirl. régi írás. alál)h a. Corpvs grammaticorvm lingvae hvugaricae vctervm.. A. régi. így. magyar. Hibás lapszániozás 130. 1. helyett! Megjey:yzcndö Szenczi Molnár Ai.bkbt a Móricz hcsHcni herczeghez irt ajánlólevélben Székel IstvAn krónikájának c helyét magyarul is idézi. U. o. 125. 1. » Gelb.ii Katona István: Etryidejíílcg megjelent a Titkok Magyar grammaÜkalska. Gyulafehérvárt. 1655. 4 r.. nyelvészek Erdnilöl Tséhüg. Pest, 1866.. lU.. :. 1.. —. titka. müve. mellékletéül. is.. (Toldy. :. Corpvn grammaticorvm,. 29í?.. és 329.. 1.). Hungária illustrala. Ultrajeeti. 1645. 12-r. 20. 1. (Tolhy: Corpvs grammaticorvm, :i41. 1.) ' I. m. 41. I. (ToLBYnál 342. 1.) Makcus Zuerids BoxnoiiNius i. m. 181. 1. ' Kismarjái l. Arra vonatkozólag, hogy Komáiiomi Csipkés GyOroy ilyen betkkel csakngyan szokott irni Veszki.in PAl debreczeni emlékkönyvében a 241. lapon olvasható négy nyelv szöveget, melynek e magyar szövegét: „Elég énnekem az Isten kegyelme. Te esmérd meg magadat" Telegdiféle betkkel irta le Lcideiiben 1653. márcz. 12én. racsimilejét 1. Skbf.si vi:.\ Rovíís és rovásiráH 236. 1 (Ethnogr 1904. :t89. ) és alább a II. könyv Tki,kodu-ö1 szóló fejezetében. '. Geoikjii Csipkés Comahini. :. •. :. —. :. :. ,. 1.

(15) MAGYAR E0VÁ8IRÁ8 IRODALMA. A. nyilatkozik:. „Literae. et principio. scribitur,. raendum, ut pennám. .. .. proprie hiingarice scriptae sünt. .. ut patcrct. ad describenduni. et digitos. 32: k. aliter in. eiiini. qnas libenter daremns,. figuris literarum,. in. 7. habere possenuis.. Quia. iiiedio,. si. ver. ita. aliter in. typos. ad. tine. inipri-. typis Scj'thicis desti-. ." ^ Romanis describiinus [Magijarul: A tnlajdonkcpeni magyar írásnak 32 betje van, mert a k-t másképen irják közepett, másképen végül s elöl, mint kitetszenék a betk alakjaiból, melyeket örömest adnánk, ha a nyomtatásra úgy volnának betjegyeink, mint a hogy tollúnk és újjaink vannak az Írásra. Minthogy azonban scythiai typusaiiik nincsenek, rómaiakkal irjuk le.) A nyomdai okok miatt elmaradt mutatvány nem jelent nagy tudományos veszteséget, mert a betk számának megállapítása és a kétféle k bet megemlítése kétségtelenné teszi, hogy a szerz Telegdi Rudimcntájáhól merítette minden ismeretét. Hihetleg a debreczeni fiskola könyvtárának rovásirásos könyve is csak a kéziratban terjesztett Telegdí-féle inüvecske másolata lehetett. Az ilyen esetekben fenforgó nyomdai akadályokat elször egy angol grammatikus küzdötte le. H1CKE8 György, Mabillon híres kritikusa, Antiquae literaturae septemtrionalis lihri duo czím nagyívrét mvének Oxfordban. 1703-ban megjelent els kötete az elbeszéd VIII. lapjához csatolt réznyomat VII. száma gyanánt a székely rovásírás betsorát mutatta be. Az Antiquae Hunnorum Elementa (régi hun ábécze) czímen közölt régiség magyarázatául Hickes ezt írja Ottley ÁpÁMuak „In Gramm, nostris líteras Gothicas, sívé vdcres Rimas, quibus utebantur antíquí Scano-Gothi, in diversis. tuiniur,. .. .. :. Hunnorum 34 elementa, quibus. alphabetís de scriptas exhibuimus. His ut adjicerem antiqua priscorum. ad sinistram. more. scribendo. ín. utebantur,. oricntaliuni. nonnuUi. doctí. me. rogarunt.. Illa igítnr. ante. XXV. annos Joh. Harsányi, Hurifjari, manu delineata sub tab. nóta nmn. (VII) exhibenda rogantíbus morém gerentes curavimus Quod si, ütti.eye, scalpta ea Tibi quoquo niodo delectatíoni, seu etiam. adjuniento esse poterint, de beneficío. Aulae. Edmundi apud. S.. íllo. non mihi, sed operis. nostri fautori síngulari, Johan. Millió,. Ocoiiienses Principalí, literarum divinarum Iiiimanarumque scientia praeclaro,. (Magyarul: „Nyelvtani munkámban különABCzékbe osztva bemutattam a gót betket, vagyis az si rúnákat, melyeket a régi scano gótok használtak. Néhány tudós megkért, hogy csatolnám hozzájuk a régi hunnok 34 si betjét is, melyeket a keletiek szokása szerint lialra irtak. Megfelelve a kérelmezk kívánságának, elkészítettem a melléklet VII. száma alatt közölt eme betket a magyar Harsányi János 25 esztendvel ezeltt készített vázlata. Cili. ca accepta gratus refero, a Te agendae gratiae snnt.. '•'. féle. Ha. szerint.. St.. a metszet neked, Ottley, esetleg örömödi'e,. ne nekem mondj köszönetet,. latért. Edmund. hanem. mvem. vagy segítségedre. kiváló. válhat,. akkor e szolgá-. pártfogójának, Mill JÁNosuak,. Hall fejének, az egyházi és világi tudományok. kitn. az oxfordi. ismerjének, kinek e betk. elnyeréseért hálás köszönettel tiirtozoni."). Telegdi. Rudimentájának késbbi tüzetes tárgyalása alkalmával. csakúgy e forrásból (jiierában. mint Otrokocsi. merített,. lG93-ban megjelent. mve. I.. Fóris Ferencz,. kiderül,. hogy 1678 táján Harsányi. a ki Origines fmngaricae. czím. Frane-. kötetének hat betre terjed mutatványait egy barátja közve-. Velenczében szerezte be.'' hogy Tsktsi János tudós sárospiitalu tanárnak Observaliones orthoPápai PAriz Ferencz híres Dirlionariuma függelékéül Lcsén 1708-ban. títésével szintén külföldön, állítólag Itt. megemlítenünk,. kell. graphico grammalicae. czím. s. megjelent értekezése szintén nagy mveldéstörténeti fontosságot tulajdonít annak, hogy a magyarok a latin. garos. betk. in. ismerete eltt tulajdon betikkel éltek, megjegyezvén. Scythia projiríis. more Hebraeorum. literis. fiiisse iisos,. et aliiim orientaliiim.. :. „Traditio. non íncerta. est,. Hun-. progrediendo inter scribendum a dextera versus sinistram,. Harum. literarum vestigía etiamnum, ut aliqui perhibent, apud. {Magyarid: est, lícet iis iiti paucis dátum sít." hagyomány, hogy a magyarok Scythíában tulajdon betikkel éltek, írás közben jobbról balra menve, a zsidók és más keleti népek módjára. Hogy ezen betknek némi nyomai, mint némelyek álb'tják, az erdélyi székelyeknél máig is megvannak, jóllehet azokat használni kevesen Szekelios Transilvanienses. Nem. supcresse extra. dubium. hitel nélküli. minden kétségen felül áll.)* Az imént jelzett els facsimilék megjelenését az. tudják,. '. 1866.. I.. m.. 24.. 126-127.. (ToLUTnál 344.. 1.. HicKEsiüs. '. Otrokocsi betit I.. hely. A. fentiekkel együtt Szabó. Károly. lehetvé,. hogy a Telegdí-féle betsor. fordítása. (Budapesti Szemle, új foly. V. köt.. I.). '. '. 1.). tette. 1.. i.. 1.. m.. I.. köt. XVII. 1.. ugyanott.. 1.. —. Harsányi betsorát. 1.. alábl>, a. TeLEODiröl szóló fejezetben..

(16) -. MAOYAR rovásírás IRÜDM.MA. A. g a Rudimenta. példái. és rovásirásos. szövege. uélkiil. terjedni. is. Mivel. kezdett.. szövegben. a. így. mellzve volt, kezdtek az archaeologiai, palaeographiai, mveldéstörténeti és irodalomtörténeti szempontok kibontakozni. így Bél Mátyás a RudUnenta ismerete nélkül jut Kapossí Sámuel 1713-ban cllialt gyulafehérvári tanár betsorához s midn irástörténeti szempont. graniinatikus. hangoztiitott. nyomban a még. értékét felismerte,. is. la|)pangó emlékek. még csak. hívást küldött szét, de földiéi. megírta és 1718-ban Lipcsében ki. válaszra. adta. is. De. Czélja az volt, hogy a rendelkezésére álló. A. állapítsa.. hette.. De. vetere Utercdvra himno-scytldca. betsor. st. azt a. Berlinbl 1713-ban. látott.. meddsége exercitatio czím. szorgalmazza. Újra. messzemen. külön. és várak felkutatására. a. hogy. niult,. endékek. régi. tervet is nu>gvalósítandónak. alakuljon,. társulat. a. fel-. daczára kötetét.. leszármazását és rokonságát meg-. hitelét, eredetét,. czélját. meg nem. látókörét rendkívüli méretekben kiszélesítette, nyonulokain. érdekldök. gazdag irodalom keletkezett. városok. felkutatásához. méltatták. Vállalkozásának. rendelkezésére álló irodalmi adalékok hiányosságán. mivel az. kiadását;. sem. felkutatását,. közelít-. csakhamar. tanulmányozását és. hogy a káptalanok, kolostorok,. tartja,. tudósok. foglalkoztatott. pedig országos. közköltségen díjazásban és jutalmazásban részesüljenek.. A. már nem. kutatás irányításából kitetszik, hogy Bél Mátyás. csak. iuineni. rovott,. irott. Tudósaink így jöttek nyomára a Rudimenta giesseni és marosvásárhelyi adta ki Bod Pktkr a Rudimeiitának Baranyai Decsi jÁNostól származó ajánló. P^.ért. állította. XXlll.. a. össze. derekán. század. soroknak marosvásárhelyi. táblázatát.. iratnak az a két értékes másolata. gyjt. egy névtelen. Ezért készült. el. késbb megsemmisült. a. a melyet a régészeti. is.. levelét.'. rendelkezésül. összes. az. emlékeket. másolatának.. keresett.. álló. Ezért. bet-. csikszentmiklósi. vonatkozások iránt fogékonytalan. fel-. litera-. mint magát az eredetit. Végül meg kell még emlíemlékek hiánya hozta létre a hírhedt Turóczi fnkönyvet, a melyrl bebizonyult, hogy az 1391-iki Turóczi regestrum neveibl Bél Mátyás könyve segítségével készült hamisítvány. Mieltt irodalmi hatások jelentkeztek volna, Bél maga gondoskodott, hogy az sirás ügye a grammatikusok körében felszínen maradjon. Meliboei álnéven 1729-ben kiadott és számos kiadást ért. torok jóval gondosabb. tenünk, hogy. Der. az. elbánásban részesítettek,. irott régi. uncjarische Sjjrachmeister-ém'k eredeti czímképét utóbb megváltoztatta s a változaton a. nemzeti. magyar nemes büszkén mutogatja német társainak a régi feliratos ktörmeléken látható „Alt ungrisch abc"-t.-' Ez a példa ösztönözte késbb a magyar nyelvtanok szerzit arra, hogy a régi grammatikusok nyomdokain tovább haladva, a székely betk szerepét szintén szóvá tegyék. Gyarmatby Sámuel 1794-ben megjelent Okoskodva tanitó magyar nyelvmestere. iskola hatalmas épülete eltt egy. már a csikszentmiklósi. fametszetével. felirat. yrammatica himyarica 1803-ban megjelent együtt. közli. Bél Mátyás. ama. irodalomtörténet. czímen. Horvát. a. meg. is.. egyidejleg. Ezzel. meg. irta. Mayyar literatura, vayy is: a Tudományos Gyjtemény 1833.. A'. melyet. István utóbb kiadott. pedig az Elahoratior. Révai Miklós. olvasóit.. kötete a Kájoni János hagyatékában talált két betsorral. betsorát. közismert. vázlatát,. lepte. I.. évi. a középkori. magyar deáki II.. magyar történet. kötetében. Egyetemi. e vezérfonalában külön fejezeteket szentel a hunok, székelyek és magyarok sirásának. Szóval a magyar nyelvtörténet nagy úttörje igazolta Wallaszky PÁi.nak azt a korábbi tanítását, hogy. eladásai. a magyar rovásírás ügye ell irodalomtörténetünknek sem lehet kitérni.. Az irodalmi szempont érvényesüléséül ugyanis Wallaszky 1787-bcn és 180S-ban megjelent CouHungária czím irodalomtörténeti müve aliun-scytha néven ismert székely irás történetét ismerteti s irodalomtörténeti czélok szolgálatában Bon nyomán Baranyai Decsi János levelét is egész terjedelmében kiadja. Neki és RÉvAinak köszönhet, hogy a késbbi irodalomtörténetirók könyveikben szintén helyet szorítottak a „hun-székely" irás ügyének és fogyatékos közleményeikkel is hozzájáridtak ahhoz, hogy a felfedezésekre vezet érdekldés állandóan ébren maradjon. Révai éles szeme felfedezi a székely rovásírás legfontosabb törvényét, de a nélkül, iu)gy jelentséget maga,. spectvs rdpvUicaelitterariae in. vagy kortársai és utódai közül valaki fölismerte volna. Endített irodalomtörténeti vázlatában van egA' „A székely betk jobl)ról balra mennek". Annak igazolására, hogy a székely betket jobbról balra szokták írni és olvasni, iiiteles tanúbizonyságul Komáromi Csipkés Györoy és. rövid fejezet e czinimel. :. Tbétbi János erre vonatkozó sorait idézi e megjegyzés kisér(;tél)en '. •. Magyar Athenás, V. ö.. SEnnsTYÉN. :. „De, lm. Facsimiléjét. I.. nem megyünk. is. 1766. Bcvezctúsébon. :. Rovás. és rovásírás, 204.. 1.. (Ethno-irapliia. 1906.. ;!4r>. 1.). és Jbrnky .IAnos. húnsfíilha belükkel irott Turóez vármegyei régiségiól. (Tiiddmánytár, új foly. VIII. köt ». fcljcbl). Sebbstyén. i.. m. 255.. 1.. (Etiinogr., 1904. 408.. 1.). és. iilábl).. ii. II. U'4(i.. 110.. :. Közkmeniirk n. I.). könyv ln.iioDiröl. .szóló fejezetében-.

(17) A. a napkeleti. szokásra,. metsz. könnyebben. kezdette, azután. így tehát a olvasást. is. VI. ugyan a jobbról halra nienö olvasást maga a metszés hozta annak fején, jobb kezével alkalmatosban. a székelyeknél. magával. Mert, mikor a. MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODAI,MA. hal kezébe fogta a botocskát,. is folytatta. men. metsznek hozzája. a metszést, a botocskát miml inkább kifelé mozdítván magától,. szükségképen jobbról balra. jelölése. Noha SzAMosKözY lö93-ban már az epigraphia körébe is bevonta a következ két században e téren semmi sem történt. Az. az erdélyi székelység fára rovott. Írását,. szemben. nyekkel. grammatikusai és. következképen az. esett,. ^. úgy kívánta.". fogékonytalanság. sajátos. tanúsított. pusztán az. literátorai. Írott. oka abl)an. A. hogy a magyar tudomány. rejlik,. Az. emlékeket tartották szem eltt. palaeographiai szempontból lehetett tnddiuányosan vizsgálni.. értékes eredmé-. ilyen rendkívül. ilyen emlékeket pedig csak. rendszeres elmunkálatot e téren Cobnides. Díniel kezdte meg. A magyar di|)loniatikának ez a kitnsége s utóbb a pesti egyetemen tanára, egész országra kiterjed levéltári kutatásai fonalán figyelemmel volt a rovásírás esetleg lappangó si emlékeire is. Mivel írott régiségek nem akadtak, a rovásírásról szóló irodalmi emlékekre és a csikszentmíklósi felírat másolatának tanulmányozására kellett szorítkoznia. Korai halála megakadályozta abban,. hogy a rendelkezésére. anyagot feldolgozhassa.. álló. Szerencsére. megmaradt egy 1780 táján. írott. terjedelmes levele, melyben Hájob IsTvÁNnak ad a székely irás ügyében tüzetes felvilágosítást.- Ez a. azonban. levél. másolatokban. csak. forgalomba.. került. mídn. ScHWARTNKR MÁRTost, kiemelte s egyben. a sok irodalmi adalékot,. István. a székely. közt. a. is,. ki. katedrájának. egyetemi. Cor.niue8. Diplomatikájának hiányosságai. föl is tárta azt. Horvát. Ismerte. mányos Gijiijlemény 1819-íkí kötetében méltán korholta. rovásírás. Tudo-. a. örökösét. mellzését. is. a minek egy magyar oklevéltanból hiá-. nem szabad. Sajnos, a következ lustrum folyamán Horvát ístv.án már eljutott Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteibl czíniil 182-ben nu'gjelent könyve beteges szertelenségének nyozni. számtalan hóbortos eredményéig. Közülök természetesen a székely rovásírás eredetének kalandos megfejtése. sem hiányzik. így. BÁNYAi Perger János. magyar. és. megjelent. már figyelembe. készült ugyan, de .1. jutott aztán a rovásírás. 1821-ben. ügye lejtre még a palaeographía terén a diplomalikába. Bevezetés. Horvát István komoly intelmeit.. vette. müve. czimü. 'Na«y-. is,. ScnwARTNEKé. után. Mikor pedig ugyané szerz. hazája regeiden czimü müve 1931-ben megjelent, már sajnálatos nyomai vannak benne. a Rajzolatok minden tudományos alapot nélkülöz badarságainak. is.. Jellemz, hogy a nagytekintély és nagytudományú Horvát István értékes következményei. Tudósaink belátták,. megtévelyedésének. is. voltak. eredet székely rovásírás rokoni kapcsolatait csakugyan a honfoglaláskor határán túl és a velünk rokon, vagy hajdan szomszédos keleti népek mveldésének störténeti endékeí közt kell keresni. Valóban megható dolog, hogy a derék. elméj mester. Kiss Bálint az elborult. dítja. a. magyar. tüzével,. végig a magyar. eredménytelenül tapodja. östörténeleni rendszeresebb. graphiai forrásmvek. alapjáu. hogy a. keleti. de tudoniánj'os. t;irtalnia. és lelkiereje nélkül szintén. rovásírás keleti eredetének forrás-vidékeit.^ Ugyanígy buz-. mvelésére Kállay FERBNczet. utal a phönícíaí.. z.sídó,. görög,. is,. a ki epígraphiai és palaeo-. gót és székely. runa-szer írások. fel-. ismerhet kapcsolatára.* IV.. Felfedezések, hamisítványok és. A XVII — XVIIl.. tudományos tévedések.. századi kutatás annyira belemerült az írott endékek keresésébe, hogy a króni-. kások és emlékírók följegyzéseit kellleg figyelemlje nem véve, a nivásirásos fadarabok és feliratok rendszeres gyjtésérl csaknem teljesen megfeledkezett. A XVI. századi német Dernschwam klasszikus feliratok. '. gyjtése közben fedezi. Tudományos Gyjtemény.. (Ethnographia. 1903. 13—14.. fel. 1833.. az löLö-iki konstantinápolyi magyar rovásírásos feliratot. II.. köt. 58.. I.. —. RévaiIóI függetlenül Sebestyén. :. Rovás. és rovásirás.. Másolata megvan a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi-Könyvtárában s Hajos István tum Ulcrarium hunno-scylhicum czimü kéziratában idézve a M. Tud. Akadémia könyvtárában. ' Magyar régiségek. Pest, 1839. 7ö — 89. I. IV'. A régi HonosMadjar betkrl és azoknak a syrus, arab és görög betkkel való egyezésekrl. Továbbá ,Ásiai és azokból származott Európai czimü „kmetszetü rajzolatja".. (íAsrAR. Sebestyén:. 1.. —. A Magyar. U.. a.. :. 13. — 14.. 1.. 4 pogány magyarok. RoTásirás Hiteles Emlékei.. vallása. Pest, 1861. 169.. Monumen-. phoenicziai, zsidó, régi. Históriai értekezés a tiemcs székely nemzet eredetérl, íiadi és polgári intézeteirl a régi idkben.. 1829. 18. és 29.. a XVII.. 1.). '. *. ;. betk. formái". Nagy Enyeden,. 1.. •.

(18) 10. A. MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA. századi olasz Marsicu szinten mestere volt az epigrapliiának. iiiidön a jul értelmezett fára rovott középkori székely rovásirásos. mve. kiadott epigraphiai. emléket keresett és. A magyar. talált.. nyomán l93-ban. luittVik. Szamosközy. tárgyalja ngyaii a székely rovásírás ügyét, de az itthoni megváltozott viszo-. nyok közepett Tklegdi Rudimentája pár év nnilva annyira irodalmi térre tereli a székely rovásírás ismerete nélkül is csak az irott emlékek gyjtését szorügyét, hogy Bél Mátyás 1718-ban e. m. galmazta.. Csak így érthet, hogy az lOl-iki csikszentmiklósi felirat felfedeztetése idején kell figyelemKét másolata közül az egj'iket Dezbericzky ITóS-ban megfejtetlenül adta ki, az 172-ben lemásolt és megfejtett másik szöveg pedig kiadatlan és ismeretlen maradt. Bod Péter, az. ben nem részesült. tudósok. erdélyi. 1766-ban. encyklopedistája,. megjelent. már kiadta Baranyai templom feliratát is,' midn. Athcnás-kh&n. JMaíjijar. Dkcsi János levelét és a Rudirnenla betivel elkészítette. a fogarasi. ref.. ('oRNiDEs Dániel kértére. 1768-ban hozzáfogott Dezbericzky kiadványának megfejtéséhez. Ekkor aztán hogy a kétsoros szöveg csak az évszámot és a templomépít falusi iparosok nevét rejteUtóbb pedig az is nyilvánvalóvá lett, hogy az els megfejt olvasása sem egészen megbízható.. kiderült, gette.. érdekldk. Szóval az. várakozása nem volt kielégítve. Mivel. késbb sem. tartalmasabb leletek, a tudományszomj csillapítására néhány hamisító. A. silány készítményét.. jelentkeztek régiijb és. fölkínálta megtévesztésre szánt. Csiki krónika hamisítói a felirat megsemmisülése után a Sándor-család dicsí-. nyomban koholtak egy másik. tésére. is. csak a csikszentmiklósi. szöveget a szomszédos Csikszentmihály számára. Ugyan-. elveszett. a Turóczi. felirat szolgáltatott ötletet. Somogyi Antal néhány rövid. fakÖ7tyr> és. Az els vállalkozó az 1391-iki Turóczi refjestriun neveinek felsorolásához még Bél Mátyás ersen stilizált Kaposi-féle betsorát vette igénybe, míg Somogyi az lf501-es keltezés hibás olvasatú járulékának botor utánzása alkalmával a csikszentmiklósi felirat merev betit is alkalmazta. Egyébként már a Fakönyv hamisítójának tanítványa volt. E hamisítványt Toldy Ferencz és mások bátorítására ö is hitelesnek tartotta. Különben aligha bízott volna meg abban, hogy szövegének hamisításához.. men. kötetekre. '^. betsorral XVI. századi. ugyanazon. ének-szövegeit. följegyzések. gyanánt hozhassa. forgalomba. Már pedig Somogyi azon fáradozott, hogy a rovásh'ás leple alatt olyan följegyzésekkel. gazdagíthassa. a melyek ép. irodalmunkat,. st pogánykori eredetek,. úgy Arpádkori,. is. mint a hogy. pogánykori eredet a rovásírás.^. Még. mieltt Somogyi. 1870-re teszi az. Antal. munkához. els székelybets. találta az enlakai. régi. templom 1668-iki. unitárius. A. Szabó Károly fejtette meg.. Réíji. mayyar énekeinek elszava. felfedezését), Orbán Balázk. 1864-ben szerencsésen meg-. volna. látott. könyv. (hiszen. festékkel rajzolt rovásirásos feliratát. Ezt a. kési emléket. örömmel fogadott felfedezést ismét csalódás követte. Pár szónyi tartalma még a csikszentmiklósinál is szegényesebb. Annál nagyolib tudományos nyereséget jelentett az a terjedelmes tanulmány, évi. V — VI.. A. kötetében. emlékírók összes. nag}'. kútfi értékkel bíró adalékait. összes tudományos termelésünket,. mentája, a csikszentmiklósi. —. „Ha. —. Írja. egyszer. ismeri. az 1749-iki. meg. megtekintjük,. és. itáliai. tartanunk,. köbe. mód. '. de mai. 1.). a krónikások és. is.. Az emlékek közül csak. Telegdi Rudi-. iictúsort az irótoll és. a sok másolás. kivetkztette eredeti. és hangsúlyozza legelször a csikszentmiklósi felirat rovásjellegét.. itt. hasonmás merev szögletes betalakjait figyelmesen olyan srégi alakú írással van dolgunk,. is). midn. még. úgyszólván krónikáink. és. 1.. a |)hoenicziai,. etrusk,. alig vesztett valamit. régi íróink. még nem. szerint tintával jiajiirosra. Elrontott cs helyreállított szövegének hasonmását. 1004. 418.. a Ihidajwsti Szemle 1866. ismertette. az újonnan felfedezett enlakai felirat áUott rendel-. (milyen közbevetleg megemlítve. írás jelleme. Sorra. továbbá megvizsgálta a székely írással foglalkozó. a kéziratban levket. (I)ezscriczky-féle). korból valónak kell rótták,. fel. az alkaloni))ól. czímcn közölt.. ;. másolatai és. gyzdnünk, hogy. kell. rovási jellemébl. régibb görög. még. felirat. hogy a Telegdi-féle. kezésére. Fölismerte,. jellegébl. Ugyancsak. ebbl. a melyet Szabó Károly. régi hun-székely írásról. szerint. irták".. a. L.. betket csak. fába vagy. '. Skhksiy^n: Rovás cs. rorásirás.. 26.'j.. 1.. (Ktlimiíjriipiiia,. :. :. I.. a leg-. L. alább a csikszentmiklósi feliratról szóló fejezet IH. szakaszát.. '. '. st. és így az eredetit oly. bvebben Srbkstyén Rovás és rovásírás, 2!);t. I. (Ethnofíraphia, 1906. :Ui!. 1.) SoMooYi hamisítványairól a M. Tntl. Akadémiának l!)ü:i. márcz. 2:!-án tüzetes jelentést terjesztettek JozsBP, FK.1KRPATAKV Laszló és Sp.iiKsivíN (ÍYILA. (Akdiléiiiiai Krlebiti'i, 1903. évi XIV. köt. 193 — 210. TítH Rovás és rovásírás, 303. 1. (Ethnographia. 190G. 351. 1.) '. mely eredeti. rúii,. h. VI.. köt.. H3.. 1.. el 1.). ikj.. Szinntei. V. ö. Sebes-.

(19) :'. MAGYAR BOvAsiRÁS IRODALMA. A. íme. a kéziratokat kutató zása után. régi. grammatikusok és. 11. harmadfélszázados. literátorok. medd. fárado-. els meglátása annak, hogy a magyar rovásírás nem a palaeographia, hanem az utalja a kutatót. Ezért nem véletlen az, hogy az eredménynyel nyomozó Dernschwam,. ez az. epigraphia terére. Marsigli és SzAMosKözY egyaránt epigraphusok voltak.. A Euclimenta nyomán hiányában. eligazodás. A kétkedk. több. két. sorát. eltévelyedett. erdélyi. magyar irástudománynak végzete. még. tudósunk. kiváló. hazánkfia. szász. a. niagjar. rovásírás. meg.. nyitja. Tröstlbr. hogy megnyugtató. volt,. hitelét. kétségbe. is. vonta.. nagyszebeni. János. tudós. Nürnbergben 1666-ban kiadott Das Alt- und Neu-Teutschc Dacia czím mvében Szamosközy állításaival szemben azt bizonyítgatja, hogj' a magyarok seinek semmiesetre sem voltak külön beti, mert ha emlékek maradtak volna, akkor azok a kimber-gótok germán rúnáival volnának írva. A medgyesi Toppeltinus (Töppelt) Löruncz Leydenben 1667-ben megjelent kis mvecskéja {Origines et occasvs Transsylvanorvm) szintén SzAMOsKözYt czáfolva hirdeti, hogy a pogány magyarok még nem tudtak. Írni.. *. Magyar részrl Otrokgcsi Fóris Ferencz támaszt elször kétségeket. Mint felsniagyarországi, gömörvárniegj'ei születés ember, a székelyek régi irástudományáról csak közvetített úton, Szamosközy elveszett, vagy. még lappangó De. betre terjed mutatványa Budimcntájárnl. és hozzá írott. Mivel emlékek. is.. nem. querában 1698-ban kiadott kétkötetes ípsí. etiani. characteres. illi. habcmus), míxtím. ibí. valdc. inter. czím. origines htingaricis. magyarázata. I.. adhuc suspecti. sínt. ;. praesertiiu ex eo,. Suni enim homo,. qui super. aréna,. (quantuni. Deo is. :. czím. „Verum. Frane-. cuni mihi. quod vocales (quas septem ;. idcirco. eorum. publi-. dante, melius de iisdem. aliunde. rem possum). fnndare. perspicere. Minthogy azonban ezek a betk magam eltt. (Maggarid:. volo".. hungaricae. ad instar Europaeorm. fationem, aut cercius de his iudicium, eo usque differo, donec. edoctus fuero.. Origines. kötetében ekképpen nnlatkozik. consonantes recenseantur,. Néhány. hogy utóbb megismerkedett Telegdi. elárulja,. állottak rendelkezésére,. mvének. hihetleg. kéziraUíból vett tudomást.. nihil. még gyanúsak, különösen. azért,. hogy a magánhangzók (melyek száma nyelvünkben hét) a mássalhangzókkal vegyesen vannak az európaiak módjára elsorolva, azért azok közzétételét, vagy rólok való bizonyosabb ítéletemet addig elhalasztom, míg rólok máshonnan jobl)an értesülendek. Mert az az ember ha isten megsegít vagyok, a ki. —. —. —. a mennyire a dolgok. állását. ismerem. —. nem. szeretek semmit. homokra. építeni.. ^. számát a Telegdi-féle Rudi-. Mivel kétségtelen, hogy Otrokocsi Fórís Ferencz a magánhangzók menta téves adalékainak ugj'ancsak téves kiigazításával állapította meg, az is bizonyos, hogy a magánhangzók és mássalhangzók csoportosítását is e mflvecskéböl ismerte meg. Ha tehát Baranyai Decsi .ÍÁNos ajánló levelébl azt is megtudta, hogy a Rudimenta megszerkesztése Telegdi János érdeme akkor valóban ki kellett volna találnia, hogy a betket (igazításra szoruló elemi tévedéssel !) Telegdi csoportosította.. A hamisítás. vádját. elvégre egész nyiltan. Timon Sámuel. tudós jezsuiüi. mondotta. ki. egy Apor. Imago novae Hungáriáé czím mvének Additamcntumáhan utóbb ki is adott levelében.* Gyanúra természetesen neki is az adott okot, hogy a folyton szerepl betsort semmi Írott emlék sem támogatja. Az utóbb felfedezett csikszentiiiiklósi felirat daczára Schwartner Márton szintén tagadta a székely irás hitelét. ^ A debreczeni Maggar grammatika szerkeszti (Domokos Lajos, SziKszAi György és Benedek Mihály) eltt a székely betket még mindig az tette gyanúsakká, a mire PÉTERhez intézett 1734 szept. 21-iki. s. Otrokocsi tévesen hivatkozott."' Sándor István széltére olvasott Sokféléje az összes följegyzéseket szófiaczifra és tartja, mert a régieknek árult irásjegj-ek ,szendátonuist elárulják magukat az. beszédnek. ' Pápay Sámuel irodalomtörténete, A magyar literatura betforma jegyeinek kimetszését nem vonja ugyan kétségbe, de abban már nem. keresztes voltukkal, hogy csak költött betk". esmcrete, a régiek hisz,. hogy „eleinknek formás alphabetjek 250—266.. volt."'^. '. I.. h.. '. I.. h. 70.. ». I. h. I. köt. 320-321. 1. Az 1754. évi második és az 1762. évi harmadik kiadás függelékében. Introduclio in rem diplomaticam. 2. kiad. Buda, 1802. 56—57. 1. Debreczen, 1898. 1—2. 1. VII. darab. Gyr, 1801. 38—40. 1.. * ' " '. ». I.. 1.. 1.. m. Veszprém, 1808. 347.. I..