A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I PUBLICATIONES BIBLIOTIIECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM IIUNGARICAE
1 4 .
F. C s a n a k D ó r a
A Z A K A D É M I A I K Ö N Y V T Á R T Ö R T É N E T E A S Z A B A D S Á G H A R C I G
HISTORY OF T H E LIBRARY O F T H E HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES
1 8 2 6 — 1 8 4 9
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I PUBLICATIONES BIBLIOTIIECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM IIUNGARICAE
14.
F. C s a n a k D ó r a
A Z A K A D É M I A I K Ö N Y V T Á R T Ö R T É N E T E A S Z A B A D S Á G H A R C I G
HISTORY OF T H E LIBRARY OF T H E HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES 1826—1849
BUDAPEST, 1959
Kiadásért felelős az Akadémiai K i a d ó igazgatója
4 8 3 2 3 / 5 9 Akadémiai N y o m d a , B u d a p e s t — F e l e l ő s v e z e t ő : B e r n á t György
I. A könyvtár alapítása
Az 1825. évi országgyűlés életre h í v t a a Magyar Tudós Társaságot, céljául „a magyar nyelv kimiveltetését" t ű z t e ki a tudomány és szépirodalom területén.1 A társaság első alapszabálya2 kimondta, hogy a nyelv művelése érdekében ú j tudományos és szépirodalmi műveket kell létrehozni, neves külföldi munkákat fordítani magyarra. Össze kell gyűjteni és közrebocsátani a hazai okleveleket és kéziratokat. A színházat, amely a nyelvművelés egyik fontos eszköze, állandóan ú j darabokkal kell ellátni; lehetővé kell tenni a nyelvészeti kutatásokat segítő hazai és külföldi utazásokat. A szorosan vett nyelvművelési programon kívül mindez természetesen éppúgy segítette az irodalmi és tudományos élet fejlődését, m i n t az Akadémia többi célkitűzése : pályázatok hirdetése, a legjobb nyomtatásban megjelent művek jutalmazása, értékes kéziratos munkák kiadása az Akadémia költségén, valamint évkönyvek és folyóiratok kiadása. E célok eléréséhez nélkülözhetelen volt az Akadémiá-
nak a könyvtár.2 0
A könyvtárat már a XVIII. századi tervezetek legtöbbje az Akadémia elengedhetetlen részének tekintette. B E S S E N Y E I Egy magyar társaság iránt való jámbor szándékahem ( 1 7 9 0 ) , D E C S Y Sámuel Pannóniai Fénikszében ( 1 7 9 0 )
és A R A N K A György Egy erdélyi magyar nyelvmivelö társaság felállításáról való rajzolat a haza felséges rendeihez ( 1 7 9 1 ) c. művében egyaránt írt a Tudós Társaság keretében felállítandó könyvtárról.3
A könyvtár alapítása az Akadémia alapításával csaknem egyidőben történt, 1826-ban. A S Z É C H E N Y I 1825. novemberi nyilatkozata nyomán készült tervezetet az országgyűlés 1826. március 15-én tárgyalta és fogadta
1 Magy. Tudós Társ. Évi;. I . k. D Ö B B E N T E I Gábor : A magyar tudós társaság történetei. 2 6 . - 4 5 . 1. K O L L Á N Y I Ferenc : Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Érteke- zések a Történeti T u d o m á n y o k köréből. X X I I . 8. sz. Bp. 1910. 4 — 23. 1. S Z Á S Z Károly : Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. Bp. 1880. Vázlatok a Magyar Tudo- mányos Akeidémia félszázados történetéből. 1S31 —1881. Bp. 1881.
2 Névkönyv a Magyar Tudós Társaságról 1832-re. Pest 1832. 21— 29. 1. S C H E D E I . F. : Az academiai könyvtár rövid története s mibenléte. Magy. Tudós Tára. É v k . VII. 86 —
9 1 . 1.
F E K E N C Z I Zoltán : A M. T. Akadémia könyvtárának megalapítása. Akadémiai É r t e s í t ő 1 9 2 6 . 7 — 1 7 . 1. M E L I C H J á n o s : Az Akadémiai Könyvtár megnyitásának százados évfordulójára. 1 8 4 4 dec. 2 3 . — 1 9 4 4 . dee. 2 3 . ( K é z i r a t a MTÁ k ö n y v t á r a k é z i r a t t á r á b a n . )
I I A K A S Z T H Y Gyula : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Magy. T u d o m á n y 1 9 5 6 . 1 — 3 . sz.
6 3 — 8 4 . 1. ( K ü l ö n l e n y o m a t b a n is.) B E R L Á S Z J e n ő — S Z . N É M E T H Mária : Az Akadémiai könyvtár múltja és jelene. Magy. Könyvszemle 1956. 202—229. 1.
3 B E S S E N Y E I Gvörgy : I . m. 31. 1. D E C S Y S á m u e l : I . m. 154., 100—161. 1. A R A N K A
György : 1. m. 14—16., 26. 1.
el, k é t nap múlva, március 17-én pedig T E L E K I József4 lerakta a k ö n y v t á r a l a p j a i t , amikor m a g a , testvérei, Aclám és Sámuel, m o s t o h a a n y j u k , M É S Z Á R O S
J o h a n n a mint a k i s k o r ú T E L E K I László g y á m j a nevében felajánlotta a t á r s a s á g s z á m á r a a p j u k t ó l örökölt, mintegy 30 000 kötetes k ö n y v t á r u k a t . A T E L E K I
c s a l á d b a n h a g y o m á n y o s volt a szellemiek i r á n t i érdeklődés,5 s ez T E L E K I
J ó z s e f b e n a nemzeti művelődés ügye i r á n t i felelősségérzéssel párosult. Az A k a - d é m i a iránti különös érdeklődés a p a i örökség v o l t : gr. T E L E K I László 1806-ban p á l y a k é r d é s t t ű z ö t t ki a Tudós T á r s a s á g felállításáról, s maga is két í z b e n dolgozott ki ilyen t á r g y ú p á l y a m u n k á t .6
A TELEKI-alapítólevél7 a reformkor országos jelentőségű a l a p í t á s a i egyikének beszédes dokumentuma, a m e l y ,,a haza minden polgára" h a s z n á - l a t á r a szánt n y i l v á n o s nagy k ö n y v t á r r a l gazdagította a már működő p e s t i k ö n y v t á r a k sorát. Az Akadémia keretében létesült nyilvános k ö z k ö n y v t á r a magyar A k a d é m i a jellegzetessége volt. A külföldi akadémiák, tudós t á r - saságok ugyanis csak kisebb, főleg folyóiratokból álló, zárt, intenzív k ö n y v - t á r a k a t létesítettek.7" A tudós k ö n y v g y ű j t ő gondossága minden eszközzel igyekezett megakadályozni a g y ű j t e m é n y esetleges pusztulását, elkallódását (megfelelő k ö n y v t á r n o k kinevezése, könyvtárosi fizetés biztosítása, évi kötelező vizsgálat előírása, t o v á b b i ajándékok ígérete stb.). E m e l l e t t a családi büszkeség és f i ú i kegyelet h a n g j a érzik ki az alapítólevél egyes pontjaiból (a k ö n y v t á r elnevezése, a g y ű j t e m é n y más k ö n y v a n y a g g a l való összevegyítésének, eladásá- n a k , elcserélésének megtiltása, illetve korlátozása, a katalógus k i n y o m a t á s á n a k ígérete és az A k a d é m i a megszűnése esetére a család t u l a j d o n j o g á n a k biztosítása).
M i n d e n t e g y b e v e t v e az alapítólevél jellegzetesen a m ű v e l t és hozzáértő m a g á n - g y ű j t ő szemléletét tükrözi.
A g y ű j t e m é n y sorsát m i n d e n eshetőségre biztosítani akarta T E L E K I ,
csupán azt az e g y e t nem szögezhette le pontosan, mi a jogviszony a g y ű j t e m é n y , illetőleg a Tudós Társaság és a Nemzeti Múzeum között. A Nemzeti M ú z e u m és a Társaság kapcsolatának kérdése ugyanis ebben az időben még n e m tisztázódott. Az Akadémia alapítása előtt, de részben a z u t á n is, a M ú z e u m o l y a n f e l a d a t o k a t is ellátott, a m e l y e k e t később az Akadémia is s a j á t j á n a k t e k i n t e t t (pályázatok, jutalmak stb.).8 Ezért az Akadémia alapítása i d e j é n felmerült a kérdés, nem lehetne-e szoros kapcsolatot teremteni a k é t n a g y kulturális i n t é z m é n y között. Sok egyéb szempont mellett ezt az elgondolást t á m o g a t t a az is, hogy az 1825. évi országgyűlésen az Akadémia a l a p í t á s á n
1 T E L E K I József ( 1 7 9 0 — 1 8 5 5 ) , az Akadémia tervének kidolgozására felállított bizottság elnöke, m a j d az Akadémia első elnöke, a p j a és s a j á t könyvtára f e l a j á n l á s á n kívül a K R E S Z N E R I C S - , V E S Z E R L E és P É O Z E L Y - h a g y a t é k k a l , valamint pénzadományokkal gazdagította az Akadémia k ö n y v t á r á t .
5 Id. B A J Z A J ó z s e f : A Telekiek tudományos hatása. Magy. Tudós Társ. É v k . VII. k. 9 2 - 1 2 9 . 1.
6 Magy. Tudós Társ. Évk. I. k ö t e t . 38 —129. 1. — A magyar nyelv elémozdításáról buzgó esdeklései Teleki Lászlónak. Pest, 1806. — Über die Einrichtung einer gelehrten (lesellschalt in Ungarn. Unmassa'ebliehe Meinung des Gr. I.adislaus T E L E K I . Pest, 1810.
' A z alapítólevél latin szövegét 1. Acla Comitiorum Regni Hungáriáé 1825—1827, Tom. I. 281. 1. M a g y a r f o r d í t á s a : Akad. Ért. 1926. 8 — 10. 1.
7« Erre vonatkozólag 1. H E I N R I C I I Gusztáv : Főtitkári jelentése. Akad. É r t . 1907.
414. lap.
8 U g y a n a k k o r az Akadémia is teljesített múzeumi funkciókat (ásvány- és pénz- gyűjtemények, k é s ő b b a V Ö R Ö S M A R T Y - és GoETHE-szoba, a SzÉCHENYi-múzeum felállítása).
kívül az ú j múzeumi épület kérdéséről is tárgyaltak, s természetesen felvetődött a gondolat, hogy a múzeumi épület megépítésével egyszersmind a Tudós Társaság elhelyezéséről is gondoskodni lehetne. T E L E K I maga is úgy gondolta, hogy a két intézmény szoros kapcsolatban fog működni egymással, s ilyen értelemben szövegcztette meg az alapítólevél idevágó szakaszát. Magát a könyvtárat azonban csak később adta á t a Társaságnak, s akkorra már bi- zonyossá vált, hogy a két intézmény a teljes önállóság felé halad. Az alapító- levél alapján mindkét intézmény magáénak tekintette a gyűjteményt, s a vitás kérdést T E L E K I Józsefnek kellett eldöntenie. E vita részleteiről a továbbiakban lesz szó.
11. A Tudós Társaság saját könyvgyűjteményének kialakulása (1831—1839)
A Tudós Társaság működése első évtizedében anyagi okokból nem gondolhatott arra, hogy s a j á t épületében rendezkedhessél be, hanem többé- kevésbé szükségmegoldást jelentő bérletekkel kellett megelégednie. Az első szállást a Dunasoron, a mai GKESHAM-palota területét kitevő öt telek egyikén épült ÜEKON-ház Dunára néző I. emeletén bérelték.9 1831 őszén költözött be a Társaság sok nehézség, huzavona után.1 0 A helyiség igen szűk volt, a titkári hivatal elhelyezésén kívül szinte csak az ülések számára a d o t t helyet, többre azonban egyelőre nem telt. E szerény keretben kezdte meg a Tudós Társaság működését az alapszabályban megjelölt célkitűzések alapján. Az első évek üléseinek jegyzőkönyvei a társaság tudományos munkálatairól, kiadványai- ról és a tagok egyéni munkásságáról számolnak be. Elsősorban megkezdték a szótár és nyelvtan készítését. A tagok vállalták egy-egy tudomány vagy mesterség szókincsének összegyűjtését, illetve kiírását szakmunkákból.
Hozzákezdtek a német—magyar szótár elkészítéséhez, helyesírási kérdéseket v i t a t t a k meg. A magyar nyelvű tudományos és szépirodalmi munkálkodás segítésére átnézték a Társaság alapítása óta megjelent m u n k á k a t , és a leg- jobbakat jutalmazták. Az ezután megjelenő művek folyamatos szemmel- tartására megszervezték az ország nyomdáinak felügyeletét. í g y a Társaság rendszeres tájékoztatást kapott a könyvtermésről. A tagok megbírálták a kiadásra szánt kéziratokat és a Társaság pályázataira beérkezett műveket.
S a j á t szakterületük értékes külföldi szakmunkáit fordításra javasolták a tudományos irodalom gyarapítására. Az Akadémia s a j á t kiadványai közül az Évkönyvek és a Tudománytár nyitották meg a sort.
E feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen volt a gazdag könyv- és folyóiratgyűjtemcny, mégpedig a régi és újabb, hazai és külföldi tudományos és szépirodalmi könyvtermés, valamint az ú j tudományos folyóiratok sorozatai egyaránt. Ezt a szükségletet a TELEKI-könyvtár egymagában nem elégíthette ki, bármennyire gazdag és értékes gyűjtemény volt is ; a Társaság működésé- nek első évtizedében már csak azért sem, mert gyakorlatilag nem volt a Társaság
0 D I V A L D Kornél összetévesztette a D E I T R A - h á z z a l . A D E R R A - I I R Z a mui Engels- t é r e n állt, és az 1838-i á r v í z alkalmával összedőlt. ( D I V A L D : A Magyar Tudományos
Akadémia palotáin és gyűjteményei. Bp. 1917. fi. 1.)
10 A beköltözés nehézségeiről 1. MTAK K é z i r a t t á r , 5 1 . Ir. Lev. 4-r. 1 4 9 . T O L D Y
Ferenc — gr. S Z É C H E N Y I I s t v á n n a k . [1831].
birtokában.1 1 Az átvételre ezidőben hely- és pénzhiány m i a t t nem kerülhetett sor. A DERON-házban nem volt megtelelő helyiség 30 000 kötet felállítására, ezért a TELEKiek megengedték, hogy a könyvtár eredeti helyén maradjon,1 2
sőt módot adtak rá, hogy a Társaság meghatározott időben használhassa is az anyagot.
A család azért sem sürgette az átadást, mivel nem volt tisztázva, hova tartozik a könyvtár tulajdonjogilag. Mint már említettük, T E L E K I szoros kapcsolatra számított, amikor 1826-ban a Tudós Társaság, számára rendelt k ö n y v t á r a t a Nemzeti Múzeum fennhatósága alá rendelte. Az Akadémia fejlődése azonban más úton haladt. Már a 30-as évek elejére nyilvánvalóvá l e t t ez, úgyhogy amikor ismét szóbakerült az Akadémiának a felépítendő múzeumi helyiségben való elhelyezése, — elismerték teljes önállóságát a közös otthonon belül. 1832—36 között újra meg újra felvetődött ez a terv, amelyet a nádor mint a két intézmény közös pártfogója melegen pártolt.
Mivel azonban ez a megoldás valójában egyik félnek sem jelentett előnyös elhelyezést, minden alkalommal elaludt.
Ha v i t a t h a t a t l a n volt is a két intézmény önállósága, tisztázatlan jogi kérdést jelentett a TELEKL-alapítvány hovatartozandósága. Az alapítólevél a l a p j á n mindkét intézmény jogot formált hozzá, a Nemzeti Múzeum tulajdon- jogának elismerése viszont egyben a Tudós Társaság függőségének elismerését is jelentette volna. T E L E K I ezért évekig halogatta a kényelmetlen kérdés eldöntését, csak akkor döntött a Tudós Társaság javára, amikor családi körülményei miatt — a Szervita téri ház bérbeadásával — nem lehetett tovább halogatni az elintézést.
Eközben kialakulóban volt a Társaság saját, szinte darabról darabra növekvő könyvtára. A TELEKI-gyűjtemény megkötöttségeivel szemben ezzel a könyvanyaggal az Akadémia saját belátása szerint szabadon rendelkezett.
A kétféle gyűjtemény a kezelésben bizonyos kettősséget eredményezett, ami a z egész tárgyalt időszakban jellemezte az Akadémia könyvtárát.1 3
E könyvanyag négy forrásból gyarapodott, amelyek a következők voltak:
1. Az ülések javaslatai nyomán t e t t vásárlások és folyóiratrendelések, 2. csere,
3 . kötelespéldány, 4 . T E L E K I József vásárlásai; más adományok és hagyaté- kok.
A könyvvásárlásokról kialakult képünk sajnos, meglehetősen hézagos.
Semmiféle áttekintés, beszámoló vagy jelentés nem áll rendelkezésre. A név- könyvek közlik az évi költségvetést, amelyben nincs nyoma rendszeres, évenként a könyvtár vásárlására szánt összegnek. Kénytelenek vagyunk megelégedni az akadémiai számlaanyag adataival, amelyeknek teljessége sajnos bizonytalan ; nem t u d j u k , mennyi veszett el a számlák közül. A meg- m a r a d t anyag alapján úgy látszik, 1831 és 1839 között mintegy évi 100—300
1 1 Bár az alapítólevél említi, hogy T E L E K I László utódai gyarapították az ö r ö k l ö t t könyvtárat, s ígv némi „ m o d e r n " anyag kerülhetett a gyűjteménybe, ez n e m lehetett jelentős mennyiség. T E L E K I József pedig elsősorban s a j á t k ö n y v t á r á t g y a r a p í t o t t a , amelynek nevezetessége szintén nem a korszerű könyvanyag, hanem az ő s n y o m t a t v á n y o k és Aldinák voltak. E könvvtárat. is felajánlotta az Akadémiának 1850-ben.
12 A Szervita téri TELEKI-házban, mely 1944 — 45-ben a n n y i r a megsérült, hogy le kellett bontani.
13 Ez az állapot a, 60-as évek közepéig t a r t o t t , amikor a TELEKI-gyííjteméiivt b e o s z t o t t á k a kor szokása szerint szakrendbe állított könyvanyagba. Ezért sajnos lehetet- len a TELEKI-könyvtárat tartalmilag részletesen ismertetni.
forintot j u t t a t o t t a Társaság könyvvásárlásra.1 4 A hazai termésből megvették az olyan színvonalú tudományos és szépirodalmi m u n k á k a t , amelyek az Akadémia évi jutalom versenyén számba jöhettek, hogy a kijelölt bírálók hozzájuthassanak,1 5 a külföldi irodalomból pedig amihez csere ú t j á n nem j u t h a t o t t a könyvtár. Legnagyobbrészt magyar és német, kisebbrészt latin, francia és angol műveket vásároltak. A korabeli irodalmi, nyelvészeti, tör- téneti, jogi, orvostudományi, politikai munkák tették ki a vételek javarészét, bár alkalmilag ritka X V I I — X V I I I . századi könyveket is vásároltak. A számlák
W I G A N D Ottó, I V A N I C S Zsigmond, H E C K E N A S T Gusztáv és K I L I Á N György könyvkereskedőktől származnak.1 6
A beszerzés lebonyolítása eleinte elég nehézkes volt. A beszerzendő műveket a tagok jelölték ki, m a j d a heti ülés elé terjesztették kéréseiket, amely véleményezve az elnökhöz továbbította döntésre. Később az osztályok, illetőleg a tagok közvetlenül is fordulhattak az elnökhöz,17 aki t e h á t úgyszólván azt rendelt meg, amit ő maga jónak látott a könyvtár számára.
Külön kell megemlékezni a folyóiratok beszerzéséről. T E L E K I József felismerve a folyóiratok nagy jelentőségét a kutatás számára, nagyszámú előfizetést kezdeményezett. Nem lehet pontosan tudni, mekkora anyagi részt vállalt ő maga a megrendelésekben; a jegyzőkönyvek szerint ő fizette a
T O L D Y Ferenc18 által megrendelt folyóiratokat, a számlák viszont azt tanú- sítják, hogy a folyóiratok á r á t a könyvkereskedők a Társaság pénztárából, a könyvek árával együtt kapták meg. T O L D Y többször hálásan emlékezett meg T E L E K I József szerepéről a folyóiratgyűjtemény kialakításában, fel- tételezhető, hogy többet t e t t , mint pusztán kezdeményezte és engedélyezte a megrendeléseket; esetleg a be nem töltött könyvtárosi állás fizetését bizto- sító TELEKI-alapítvány kamatait használták erre a célra. Az első évben, 1831- ben a következő külföldi folyóiratokat rendelte meg a Társaság : The Edin- burgh Review, Bulletin Universel des Sciences et de VIndustrie, Allgemeine Literaturzeitung, Erganzungsblatter zur allgemeinen Literaturzeitung, Göttingische Gelehrte Anzeigen, Jahrbücher der Literatur, HermesJ9
1832-ben a listát a Polytechnisches Journal egészítette ki. Évről évre lehetetlen követni a gyarapodást, az azonban megállapítható, hogy a 30-as évek közepén az említetteken kívül a Francé Littéraire, Jahrbücher für Wissen- schaftliche Kritik, Literaturblatt, Bibliothelc der Neuesten Weltkunde, Annalen der Erd-, Völker- und Staatskunde, Kunstblatt, Journal Asiatique, Journal des Savants, Bibliotheca Italiana és a Blatter für Kundé der Literatur des Auslandes c. folyóiratokra fizettek elő. 1841-ben m á r 17 külföldi és 8 belföldi folyóirat járt a könyvtárba.2 0 Ekkor már az Akadémia maga kívánta irányítani a megrendeléseket, további folyóiratok rendelését
14 Az Akadémiai Levéltár (a következőkben AL) rendezés alatt álló számlaanyaga a l a p j á n .
15 Kisgyiílési jegyzökönyvek (a következőkben KGy) 1844. 21. vcrso.
16 AL számlaanyag alapján.
17 MTAK Kézirattár Tört. 2-r. 23. A természettudományi osztály levele Teleki Józsefnek. 1839. TI. 24.
1 8 TOI-DY Ferenc, 1835-től az Akadémia titoknoka, 1846-ig önként végezte a könyvtárnoki munkákat is. Eredeti családneve SCHEDEL, amelyet a tárgyalt időszak folyamán, 1847-ben cserélt fel az írói névként m á r 1826 óta használt ToLDYval. A dolgozat folvamán egységesen ToLDY-nak említjük.
49 AL 225/1932.
20 MTAK Könyvtári iratok. Folyóiratkölcsönzési napló. — KGy 1841. 157. f.
t a r t o t t a szükségesnek, másokat lemondott. A kisgyűlés erre vonatkozóan kétféle javaslatot is közölt21. Egyik a minőségében leromlott Francé Littéraire helyett az angol Athenaeum, Bulletin de V Acadérnie de St.
Petersbourg, lleidelberger Jahrbücher der Literatur, Wiener Jahrbücher der Literatur, Neue Annalen der Geschichte és a Kritische Zeitschrift jiir Rechts- wissenschaft c. folyóiratokat kívánta megrendelni, a másik ugyancsak a
Francé Littéraire helyett a Revue Encyclopédique, Bibliothéque Universelle de Genéve, Monthly Review, Allgemeines Repertórium der Deutschen Literatur, Heidelberger Jahrbücher der Literatur, Hallische Jahrbücher für Deutsche Wissen- schaft und Kunst ós Blatter für Literarische Unterhaltungot kívánta.
A magyar újságok és folyóiratok közül csak az 1845. évben beérkezett lapok listáját ismerjük : Pesti Hírlap, Budapesti Híradó, Nemzeti Újság, Jelenkor, Prot. Egyházi és Oskolai lap, Pesti Divatlap és Életképek,22
E lapokat a szerkesztőségtől kapta az Akadémia, mert bár ez időben mái- érvényben volt a kötelespéldány-szolgáltatásnak az Akadémiára való kiterjeszté- séről szóló rendelet, legtöbb b a j éppen a folyóiratok és újságok beküldése körül volt.
A megrendeléseken kívül nagyszámú külföldi folyóirat és más periodikus kiadvány került a könyvtárba csere útján. A Társaság működésének meg- indulása után hamarosan jelentkeztek a hasonló jellegű külföldi tudományos intézetek üdvözletükkel, kiadványaikat ajándékozva. Az Akadémia termé- szetesen igyekezett viszonozni az ajándékokat, s a kapcsolat hamarosan rendszeres cserévé a l a k u l t ; periodikákon kívül a Társaságok kiadásában megjelent könyvekre is kiterjedt. A csere elsősorban nem gyarapodási forrás volt, s nem számbeli vagy értékbeli paritáson alapult, hanem a nemzetek tudományos kapcsolata jelentőségének hangsúlyozásával mélyen humanista célkitűzést valósított meg.
Jellemző és érdekes a Tudós Társaság levele, amelyet az első évkönyv mellékleteként k ü l d ö t t a külföldi tudós társaságoknak és Akadémiáknak.
A londoni Royal Soeietynak címzett levél a következőképpen szólt :23
„A londoni k i r á l y i Társaságnak idvezletet.
Az. 1825 — 27 beli országgyűlésen k e z d e t t s azóta f o l y t hazafiúi önkéntes a j á n l - kozásokra épülése u t á n , munkálkodásaihoz 1831-ben fogott m a g y a r t u d ó s társaság évkönyveinek első k ö t e t é t U r a s á g t o k n a k azon érzéssel küldi meg, mely az egész emberi- séget, t u d o m á n y o k és müvészségek szeretete által köz lelki a t y a f i s á g o s n a g y egyesü- letbe vonja.
E mellett a j á n l j a a m a g y a r Tudós Társaság a t u d o m á n y o s dolgokban kész sege- delmét, s kikéri U r a s á g t o k n a k is i r á n t a szives hajlandóságát.
Ide van egyszersmind csatolva a társaság rendszabásaihói két m a g y a r s a n n y i latin példány, a t á r s a s á g n a k 1833-ra szóló névkönyvével e g y ü t t .
Költ Pesten, a m a g y a r tudós társaság 4-d n a c v gyűlése 8 d üléséből n o v e m b e r 11 d 1833.
Elölülő T i t o k n o k "
Ettől az időtől kezdve fokozatosan bővültek az Akadémia cserekapcsola- tai. A legfontosabbak a következő intézményekkel jöttek létre :
1833-ban American Philosophical Society, Philadelphia, Royal Society, London ;
21 KGy 1841. 8 — 0. 1. és 12. 1.
22 KGy 1845. 4. f.
22 MTAK K é z i r a t t á r Tört. 2-r. 83/11.
3 834-ben Bajor Akadémia, München, Francia Akadémia, Párizs, R o y a l Societv, E d i n b u r g h , R o y a l Societv, Calcutta, Szentpétervári Akadémia ; 1835-ben Ázsiai Társaság,
Academia della Crusca, Firenze, Porosz kir. Akadémia,
Stockholmi Akadémia,
Arelieologiai Akadémia, R ó m a ,
T u d o m á n y o k kir. cseh társasága, P r á g a ; 1837-bcn Lissaboni Akadémia ;
1838-ban Genfi t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r s a s á g ;
1841-ben National I n s t i t u t i o n for tlic Promotion of Science, Washington, Természettudományi Társaság, Bécs.
E cserekapcsolatok valójában csak az Akadémia számára voltak előnyö- sek. A magyar tudósok igen jó hasznát vették a könyvtárba külföldről érkező francia, angol, német kiadványoknak, annál kevésbé használhatták külföldön a Társaság magyar nyelvű kiadványait. A Bajor Akadémia ezért már 1834-ben kérte a Tudós Társaságot, adja ki latinul is munkáit. Az Akadémia megtagadta a kérés teljesítését, az országgyűlés és a király által megerősített rendszabásra hivatkozva, amely kimondta : „A magyar tudós társaság tudományok és szépművészségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egyedül."2 4 Annyit ajánlottak fel csupán, hogy bármilyen Magyarországra vonatkozó kérdésre szívesen adnak felvilágosítást latin nyelven.
A hazai könyvtermés rendszeres megszerzését kötelespéldányok révén próbálta a Társaság elérni. Ennek szükségességét és hasznát elsőnek gr.
D E S S E W F F Y József helyettes elnök hangsúlyozta 1834-ben. Igen széles körben, birodalmi j u t t a t á s formájában kívánta a kötelespéldányokat. Erre természete- sen nem kerülhetett sor, elég nehézséget jelentett a hazai kötelespéldányok biztosítása. 1836-ban a helytartótanács ú t j á n sikerrel próbálkoztak, a követ- kező évben megszületett a királyi határozat, amely a magyarországi nyomtat- ványokból egy-egy példányt j u t t a t o t t az Akadémia részére. A h a t á r o z a t — me- lyet 1840-ben törvényileg is megerősítettek, — kimondta, hogy Pesten és Budán a nyomdatulajdonosok, vidéken a tanügyi főigazgatók tartoznak félévenként eljuttatni minden n y o m t a t v á n y t az Akadémia titoknoki hivatalába.2 5
A törvény végrehajtása azonban sok nehézséggel járt. Már 1840-ben elhangzott a kisgyűlésen a panasz, hogy a budapesti nyomdák — az egyetemi nyomda kivételével — nem küldtek semmit, folyóiratokat az egyetemi nyom- da sem. A vidéki nyomdák valószínűleg szintén nem teljesítették a rendelke- zést. A szabadságharc után aztán még tovább romlott a helyzet, mivel az ú j helytartótanácsi sajtórendelet, mellőzve az Akadémiát, csak a Nemzeti Múze- um és az Egyetemi K ö n y v t á r részére biztosította a kötelespéldányokat.2 6
Az Akadémia történetének első korszakában a könyvtár legnagyobb része hagyatékok, ajándékok révén került a társaság tulajdonába. Az ily- módon számban hatalmasan megnövekedett állomány azonban nem terv- szerűen, a társaság igényeinek, szükségleteinek megfelelően gyarapodott.
Bár a gyűjtemények közül nem egy jeles író vagy tudós értékes hagyatéka
2* Magy. Tudós Társ. Évk. I I . k. 80 — 88. 1.
25 A L 133/1837.
2 8 T O I . D Y ismételten D E L A M O T T E h e l y t a r t ó t a n á c s i elnökhöz fordult; hogy az 1840-i t ö r v é n y n e k érvényt szerezzen. AL 2/1852.
volt, s a Tudós Társaság m i n t t e s t ü l e t hálásan fogadta az a j á n d é k o k a t , a t a g o k m i n t tudósok a g y ű j t e m é n y e k n a g y részét elavultnak, csupán muzeális értéknek t e k i n t e t t é k . E főleg X V I I I . századi könyveket a k ö n y v t á r ma a n y a g a fontos részének t a r t j a , a Tudós Társaságnak azonban ekkor első- sorban korszerű t u d o m á n y o s és szépirodalomra volt szüksége.
Az első nagyobb hagyaték 1834-ben került a Társaság t u l a j d o n á b a
T E L E K I József révén, aki nem elégedett meg az apai k ö n y v t á r felajánlásával : 4000 forintért megvásárolta a IvRESZNERics-féle könyv-, incunabulum- és p é n z g y ű j t e m é n y t , amely 200 ősnyomtatvánnyal,2 7 7 0 kötet kézirattal, 1060 k ö t e t főleg m a g y a r irodalmi v o n a t k o z á s ú könyvvel és 7268 db régi pénzzel g y a r a p í t o t t a az Akadémia g y ű j t e m é n y é t .2 8 Ez utóbbival kapcsolatban T E L E K I
2000 forintos a l a p í t v á n y t t e t t , amelynek 6 százalékos kamatából 5/6 részt a p é n z g y ű j t e m é n y , 1/6 részt pedig az a l a p t ő k e növelésére kellett f o r d í t a n i . A IvRESZNERics-könyvgyűjteményt összevegyítették az Akadémia más könyv- a n y a g á v a l , de külön listát készítettek róla, hogy a társaság megszűnése esetén — a TELEKi-könyvtárboz hasonlóan — visszaszállhasson az adományozóra.2 9
1835-ben M A R C Z I B Á N Y I Livius, a t u d o m á n y - és irodalomszeretetéről híres család egyik t a g j a a j á n d é k o z t a a p j a , M A R C Z I B Á N Y I Márton k ö n y v t á r á n a k egy részét a Társaságnak. A k ö n y v t á r 400 db főleg történeti, politikai, utazási, művészeti és építészeti műből állt, melynek pontos jegyzékét az A k a d é m i a i L e v é l t á r őrzi.30
A legnagyobb tömegű a j á n d é k o t a két BATTHYÁNY-testvér, G u s z t á v és K á z m é r a d t a a Társaságnak. K i n e k a b u z d í t á s á r a t ö r t é n t az a d o m á n y , nem t u d j u k ; lehet, liogy maga T E L E K I volt a sugalmazó, lehet, hogy része volt b e n n e N A G Y K á r o l y n a k , az Akadémia t a g j á n a k , aki éppen ez idő t á j t k e r ü l t kapcsolatba B A T T H Y Á N Y K á z m é r r a l . B A T T H Y Á N Y Gusztáv levele, a m e l y e t
T E L E K I Józsefhez intézett, így s z ó l t :
„Nagyméltóságú Gróf, Magyar Tudós Társasági Elnök Ur!
Szíves óhajtásomat, a hazai közértelmességet s ennek minélelőbbi kifejlődéséből a közjóra s egy nemesebb nemzeti életre szükségképen áradandó jótékony következé- seket tehetségem szerint előmozdítani, az által fejezem ki, hogy a nemzetségi osztály által részemre j u t o t t , s jelenleg ns Vas vármegyében keblezett rohonozi kastélyomban álló s egyre másra 30 000 kötetre számítható k ö n y v t á r a m a t ezennel a Magyar Aca- démiának ajándékozom. H a csekély, de legtisztább szándékkal n y ú j t o t t a j á n l a t o m azon szent, célra, melly minden jobb keblet melegít, t . i. a honi értelmesség kifejtésére némi hatással leend : örvendetes j u t a l m a m nem fog hiányozni.
Midőn ez iránti a j á n l a t o m a t Excellentiádnak azon vágyammal kisérve van szerencsém jelenteni, hogy az általam tisztelt Academia tőlem szívesen fogadja : felszó- lítom egyszersmind Exeellentiadnak a honi ügyekért isméretcsen buzgó gondjait, hogy a k ö n y v t á r n a k bármikor leendő átvétele vagy elvitetésére nézve intézetet tenni, c t á r g y b a n , midőn tetszeni fog, Tek. Nagy K á r o l y acad. r t . Úrral értekezni méltóztassék, kire a könyvek kiszolgáltatását teljes h a t a l o m m a l biztam. Ki egyébiránt megkülönböz- t e t e t t tisztelettel vagyok Exeellentiadnak Rolioncon, sept 25. 1838.
alázatos szolgája Gróf B a t t h y á n y G u s z t á v "
27 Ez. a n a g y szám valószínűvé teszi, hogy mint a T E L E K I - k ö n v v t á r n á l , a K R E S Z -
NERics-gyűjteményben is „ i n c u n a b u l a " elnevezés alá sorolták az editio prineepseket, sőt esetleg általában a régi könyveket. A M T A K régi könyvek gyűjteménye eddig mind- össze egyetlen ősnyomtatványról t u d t a megállapítani, hogy K R E S Z N E R I C S hagyatékából származik.
29 Magy. Tudós Társ. Évk., I I I . k. 50. 1.
29 KGy 1839. 9ü. f.
3 0 AL 57/1835.
A 3 0 0 0 0 kötetes rohonci könyvtárat B A T T H Y Á N Y Lajos nádor alapította és B A T T H Y Á N Y Tivadar fejlesztette tovább. A nádor gyűjteménye teológiai, filozófiai, pedagógiai, matematikai, hadtudományi és jogi művekből állt,
B A T T H Á N Y Tivadar pedig főleg politikai, történeti, földrajzi, műszaki és termé- szettudományi művekkel egészítette ki.31 A feltehetőleg nagy történeti értékű gyűjteményről N A G Y Károly véleménye lesújtó volt. A könyvek rossz állapota is hozzájárult, hogy úgy vélte, a gróf alaposan túlbecsülte k ö n y v t á r a értékét.
Mielőtt egyáltalán foglalkozott volna az anyaggal, a grófi család K U R Z W E I L
nevű nevelője kellett, hogy kiválogassa a teljesen hasznavehetetlen könyveket, ő maga aztán számba vette a tennivalókat, és leveleiben közölte véleményét
T O L D Y Ferenccel. Javasolta, hogy a könyvtár egyelőre maradjon az amúgyis üres rohonci kastélyban. I t t kell kiválogatni a csonka, romlott, a többit veszélyeztető köteteket, valamint azokat, amelyekre a társaságnak nincs szüksége. Ezeket elcserélve fontosabbakat lehet beszerezni. Javasolta, hogy a rossz állapotban levő kötetek helybeni rendbehozatalára a Társaság küldjön könyvkötőket Itohoncra, és megígérte a szükséges angolvászon jutányos megszerzését. A könyvek címsorát viszont — úgy gondolta — elég lesz Pesten összeállítani.32
T O L D Y válaszában3 3 elfogadta a felkínált szállást, a romlott és a többire veszélyes könyvek elkülönítésén túl azonban magának t a r t o t t a fenn a könyvek válogatásának munkáját. K i t é r t a könyvek helybeni köttetése elől is, mert az elnök T E L E K I József részben anyagi okból nem t a r t o t t a időszerűnek, rész- ben megfelelőbbnek gondolta, hogy Pesten, a kinevezendő könyvtáros vezetése a l a t t végezzék el ezt a munkát.
N A G Y Károly valószínűleg nemcsak az Akadémia előtt nem titkolta
lesújtó véleményét,34 hanem B A T T H Á N Y Gusztáv előtt sem, aki, mivel nem élt Rolioneon, nemigen ismerte sem a könyvtár belső értékét, sem külső állapotát. Igen kellemetlen volt számára, amikor megtudta, hogy ajándéka nem felelt meg egy 3 0 — 4 0 0 0 0 kötetes grófi könyvtárral szemben támasztott várakozásnak. Hogy a gyűjtemény értékét növelje, megígérte a Társaságnak, hogy Londonban és Párizsban a jelentős ú j a b b munkákból kis gyűjteményt szed össze, s azt ajándékához csatolja. Teljesítette-e ígéretét, nem t u d j u k . Semmi írásos a d a t nem szól róla. Valószínű, hogy N A G Y Károly rossz vélemé- nyének hatására tette ígéretét, s azután elmondta az esetet testvérének,
B A T T H Y Á N Y Kázmérnak, aki, hogy a családi névhez méltatlan gyűjteményt értékesebbé tegye, saját kisbéri könyvtárát ajánlotta fel kiegészítésül az Akadémiának. B A T T H Y Á N Y Gusztáv valószínűleg úgy érezte, hogy öccse ezzel a 2660 kötetnyi adománnyal kiköszörülte a csorbát, s nem t a r t o t t a többé szükségesnek az ígért könyvajándék összegyűjtését. B A T T H Y Á N Y Kázmér is csak a rohonci könyvtár kiegészítésének tekintette saját a j á n d é k á t , felajánlásá- ban kérte a Társaságot, hogy ne közöljék a hírt a lapokban. Az Akadémia azonban nem teljesítette kérését, részben, hogy h á l á j á t kifejezze, részben hogy másokat is adományozásra buzdítson.
31 Magy. Tudós Társ. Évk. V. k. 20—21. 1.
32 MTAK K é z i r a t t á r T ö r i . 2-r. 2 3 . N A G Y K á r o l y - T O L D Y F e r e n c n e k . 1 8 3 8 X I I . 1 3 .
33 MTAK K é z i r a t t á r T ö r t . 2-r. 23. T O L D Y Ferenc - N A G Y K á r o l y n a k . 1839. I I I . 1 2 . 34 „ K i ezen ronda k ö n y v t á r a t nem l á t t a , legkisebb ideája sem lehet arról, m i egy literatúrai szemétrakás." MTAK K é z i r a t t á r T ö r t . 2-r. 23. N A G Y K á r o l y — T O L D Y Ferencnek. 1839. I. 25.
A kisbéri B A T T H Y Á N Y Kázmér-féle könyvtárat is N A G Y Károly adta á t az Akadémiának.3 5 Sokkal nagyobb elismeréssel írt róla, mint a m a j d n e m húszszor annyi kötetből álló rohonci gyűjteményről. Elküldte ToLDYnak a k ö n y v t á r cédulakatalógusát, amely szerint a gyűjtemény 21 kéziratból, 123 db 2-r, 255 db 4-r,1772db8-r és 480 db 12-r könyvből, összesen 2660 jól bekö- t ö t t , tisztán t a r t o t t kötetből állt. E könyvtár alapja a B A T T H Y Á N Y József bíboros által g y ű j t ö t t könyvanyag volt, amely elsősorban klasszikus és francia irodalmi, történeti, utazási és enciklopédiái művekből állt.36 T O L D Y személyesen utazott le Rohoncra és Kisbérre, hogy a könyvek átvételénél, csomagolásánál és feladásánál jelen legyen, és a Pestre szállítás lebonyolításában segédkezzék.37
Ugyanebben az évben kerültek a Társaság birtokába a neves költő,
P Á Z M Á N D I H O R V Á T H Endre könyvei. D Ö B R E N T E I Gábor, az elhunyt végrende- letének végrehajtója vette át a 677 darabból álló gyűjteményt, főleg magyar ós klasszikus irodalmi munkákat.3 8
Sok huzavona u t á n került a Tudós Társaság birtokába a legkorábban, jóval az alapítás előtt neki hagyományozott k ö n y v g y ű j t e m é n y : S Á N D O R
Istvánnak, az első nagyar bibliográfusnak a hagyatéka, aki 1814-ben halt meg Bécsben. Végrendeletében könyveit, mappáit, képeit és pénzgyűjteményét 10 000 forintnyi alapítvánnyal az Akadémia mielőbbi felállítására hagyta.
A nádor úgy rendelkezett, hogy az Akadémia megvalósulásáig a gyűjtemény Bécsben található részét és a pénzösszeg kamatait a Nemzeti Múzeumnak kell átadni. A Bécsben talált könyvanyag azonban csak töredéke volt a teljes gyűjteménynek, ezért a nádor megbízta M I L L E R J a k a b o t , a Nemzeti Múzeum igazgatóját, tudakozódjék a hagyaték többi részéről. A rokonoktól azonban nem lehetett semmi érdemlegeset megtudni. Maga az Akadémia csak 1840-ben kezdett érdeklődni a hagyaték iránt. Előbb a Nemzeti Múzeumhoz fordult, és kérte az ott őrzött könyvek átadását. H O R V Á T István, a Nemzeti Múzeum helyettes igazgatója és könyvtárnoka azonban közölte, hogy mivel a könyve- ket nem kezelték a könyvtár többi részétől elkülönítve, elő kell keríteni a Bécsben vagy L u k á n m a r a d t címjegyzéket, különben csak azokat a darabokat t u d j a átadni, amelyekben S. 1. bélyegző látható, s ezeket is csak az ú j múzeumi épület elkészülte u t á n , az egész k ö n y v t á r átrendezésekor. Időközben kiderült, hogy jónéhány könyv a Múzeum más gyűjteményeibe került át, az anyag teljes rekonstrukciója tehát lehetetlen. A Társaság mégis a nádorhoz fordult, s kérte, rendelje el a Múzeumban őrzött könyvek átszállítását a Társaság könyvtárába. Erre azonban nem került sor.39
A Lukán m a r a d t könyvek ügyében az örökösökkel lépett kapcsolatba az Akadémia. Mivel a megegyezés először nem sikerült, pert indítottak a roko- nok ellen, akik később hajlandók voltak a per megszüntetése esetén á t a d n i a birtokukban levő könyveket. A kiválogatás nem volt nehéz : a 8.1. bélyegző megkönnyítette a család más könyveitől való elkülönítést. A S Á N D O R Miklós á l t a l összeállított lista szerint a könyvtár 548 műből állt, 1105 kötetben.4 0
A könyveket maga T O L D Y vette á t 1 8 4 5 májusában, szám szerint 1 1 5 4 kötetet
35 Magy. Tudós Társ. Évk. VII. köt. 88. 1. — A L 105/1839.
36 Magy. Tudós Társ. Évk. V. k. 20—21. 1. — MTAIv K é z i r a t t á r Tört. 2-r. 23.
N A G Y K á r o l y — T O L D Y Ferencnek. 1839. II. 17.
37 AL s z é m l a a n v a g a alapján.
38 Magy. Tudós Társ. Évk. VII. k. 88 — 89. 1.
39 KOLLÁNYI : 1. m. 107—109. 1.
10 AL 81/1845.
a jegyzék alapján. Néhány jelentéktelen munka elveszett, ezek helyett az örökösök 45 db. más könyvet ajándékoztak az Akadémiának. A hagyaték főleg német, latin, kisebbrészt magyar nyelvű, nagyobbrészt irodalmi, filozófiai és vegyes könyvekből és újságkötetekből állt.
1 8 4 7 - b e n kísérletet t e t t az Akadémia K Ö R Ö S I C S O M A Sándor h á t r a - hagyott írásainak megszerzésére. A hírek szerint a kéziratokat az angol követség az erdélyi kancelláriához tétette á t , de az Akadémia érdeklődése nem vezetett eredményre.4 1
Az ismertetett hagyatékok, gyűjtemények mellett jelentős tömegű és értékű könyvanyag került be alkalmi ajándékok útján. Fontosak ezek k ö z ö t t az elnök T E L E K I József és a Társaság tagjainak ajándékai. T E L E K I az a p a i könyvtár felajánlásán túl is szívén viselte a könyvtár gyarapodását. K ö n y v - vásárlásai mindig a legfontosabb szükségleteket elégítették ki, a saját könyv- tárából ajándékozott művek pedig értékes ritkaságok voltak. Ó vette a szótár- készítéshez elengedhetetlen és segédkönyvtár részére is becses nagy n é m e t és francia szótárakat, könyv- és kéziratadományai közt pedig olyan értékeket találunk, mint gyűjteményünk egyetlen Corvinája, Ludovicus C A R B O : Dia- lógus de laudibus R. Matthiae c. műve és az általa szintén Corvinának t a r t o t t Sermones S. Leonis Papae ; egy X I I L századi Missale, egy X V . századi biblia, egy KoBERGER-féle 1488-i n y o m t a t o t t biblia és sok más. 1850-ben az Akadé- miának ajándékozta ezenkívül ősnyomtatványokban és Aldinákban gazdag saját könyvgyűjteményét is.42
A társaság más tagjai is kezdettől fogva sok könyv- és folyóiratkötetet ajándékoztak az Akadémiának, részben s a j á t műveiket, részben más értékes munkákat. í g y adományozta S Z É C H E N Y I I s t v á n majdnem minden m u n k á j á t ,
B O L Y A I Farkas az Elementa Matheseos Puraet, V Ö R Ö S M A R T Y a Csongor és Tündét, F Á Y András a Bélteky házat, B U G Á T Pál és T O L D Y Ferenc az általuk szerkesztett Orvosi Tár füzeteit, H E L M E C Z Y Mihály a szerkesztésében meg- jelent Jelenkor és Társalkodó köteteit, C Z U C Z O R Gergely 1 9 db X V I . századi magyar nyomtatványt, köztük több unikumot, mint pl. V A L K A I András Bánk bán históriája (Debrecen 1 5 7 4 ) és V A S F A Y ( R Á S K A I ) Gáspár Egy szép história az vitéz Franciscorvl (Debrecen 1574) e. munkákat.4 3
Több akadémiai tag speciális könyvgyűjteményét ajándékozta a Tár- saságnak : B U G Á T Pál pl. válogatott finn könyveket, R E G U L Y Antal pedig az ázsiai népekre vonatkozó gyűjteményét. Az Akadémia külföldi tagjai és más külföldi tudósok is küldtek a j á n d é k o k a t : B O W R I N G János pl. 2 8 db jogi és politikai művet, az orosz tudósok pedig R E G U L Y ú t j á n vegyes m u n k á k a t j u t t a t t a k az Akadémiának.4 4
A társaság tagjai mellett sok ismert és ismeretlen név szerepel a jegyző- könyvekben és Névkönyvekben, ahol nyomtatásban is közölték az adományozók nevét. Statisztikai kimutatás nincs az ajándékok mennyiségéről, érdekes azonban szemléltetésül megnézni néhány találomra kiválasztott év során t e t t gyarapodás a d a t a i t : 1838-ban 164, 1841-ben 229, 1844-ben 134, 1847-ben
126, 1848-ban 62, 1849-ben 2 kötetet ajándékoztak.
41 KGy 1847. 73. 1.
43 KGy 1850. 2 6 - 2 7 . f.
43 AL Újságokban közlött Híradások a Titoknok által. 85. 1.
44 KGy 1831. 17. f. 1832. 7 9 . 8 2 f . 1833. 12. vorso, 29. verso. 1834. 6. f. 1847. 87.
91. f. Nagygyűlést jegyzőkönyvek (a következőkben : NGy) 1834. 38 — 39. f. 1843. 17. v.—
18. f. 1846. 14 f. Magy. Tudós Társ. Évk. VIJ. k. 87. 1.
Az a j á n d é k o k a t n y o m t a t á s b a n a s a j t ó ú t j á n és a Névkönyvekben, vala- m i n t köszönőlevélben köszönték meg. Már 1839-ben n y o m t a t o t t levélsémát t a l á l u n k , a m i t az adományok nagy száma t e t t szükségessé.15
A k ö n y v t á r hagyatékokból, a d o m á n y o k b ó l összegyűlt részébe termé- szetesen sok d u p l u m került. Hogy a felesleges példányok helyett más, szük- ségesebb m ű v e k e t lehessen szerezni, az Akadémia vezetősége elhatározta, hogy ezeket csere ú t j á n értékesíti.4 6 A TELEKI-könyvtárra vonatkozóan a család beleegyezését is kellett kérni, a szabadrendelkezésű anyag cserélhetőségé- ről pedig a kisgyűlés döntött. D u p l u m o k o n kívül n é h á n y esetben akadémiai k i a d v á n y o k é r t , az Évkönyvekért és a D Ö B B E N T E I szerkesztésében megjelenő Nyelvemlékek köteteiért is cseréltek magánosoktól.4 7 Ilyen módon k é z i r a t o k a t és r i t k a n y o m t a t v á n y o k a t szereztek a k ö n y v t á r részére.
A könyvekkel párhuzamosan kéziratok is kerültek a Társaság t u l a j d o - nába,1 8 elsősorban a hagyatékokkal. Legjelentősebb a T E L E K I - , K R E S Z N E B I C S - , B A T T H Y Á N Y - és P Á L Ó C Z I HoRVÁTH-féle gyűjtemények kéziratanyaga volt, ezenkívül évente n é h á n y a j á n d é k - k ö t e t , illetve darab is g y a r a p í t o t t a a g y ű j t e - m é n y t . 1 8 3 8 - b a n 16 k ö t e t , ±11. d a r a b , 1 8 4 1 - b e n 21, 1 8 4 7 - b e n 8, 1 8 4 8 - b a n 52 volt a gyarapodás. A kézirattár legértékesebb kincsei közé t a r t o z t a k a már e m l í t e t t TELEKI-féle kódexeken kívül a C o R N i D E S - k é z i r a t o k , a B A T T H Y Á N Y -
g y ű j t e m é n y kódexei és kódexmásolatai, az 1 8 3 1 - b e n bekerült K A Z I N C Z Y -
kéziratok, az 1 8 3 4 - b e n megszerzett Czech-codex : K I N I Z S I N É M A G Y A R Benigna imádságoskönyve, 1 8 3 5 - b e n G U A R Y Miklós XVI. századi kódexe, a S Ö V É N Y - H Á Z I Márta másolta Érsekújvári-codex {1836-ban) és a Virginia-codex(1844-ben).
A nyelvemlékek kiadásával k a p c s o l a t b a n megindult kéziratgyűjtés is sok eredeti és másolt kéziratot e r e d m é n y e z e t t a g y ű j t e m é n y számára. E mun- k á k segítésére az 1832-i nagygyűlés h a t á r o z a t o t hozott, hogy a T á r s a s á g a külföldi könyv- és levéltárakhoz fordul és kéri, közöljék, van-e magyar v o n a t - kozású a n y a g u k , hogy azt a Társaság a m a g a számára lemásoltathassa.1 9 E mun- k á b a n P E T R O V I C S Fridriknak, a t ö r t é n e t i osztály t a g j á n a k volt oroszlánrésze, a k i 1834-ben elkezdte a British Museum magyar vonatkozású a n y a g á n a k m á s o l t a t á s á t . B á r az anyagi nehézségek meg-megszakították a m u n k a folya- matosságát, h a m a r o s a n megindult a m á s o l t a t á s a berlini, drezdai, wolfen- b ü t t e l i , hamburgi, göttingai, brémai és f r a n k f u r t i k ö n y v t á r a k b a n , a bécsi t i t k o s házi és u d v a r i levéltárban. A következő évben Lille, Párizs, Basel és Aix került sorra. 1841-ben a bukaresti Szt. Sava k ö n y v t á r őre ígérte meg a m a g y a r levelezés másolatát, 1844-ben a d a l m á t városok könyv- és levéltáraiban, 1847-ben Bécsben m á s o l t a t t a k .
A beérkezett kéziratok rendezésére és feldolgozására nem k e r ü l t sor ezekben az években. Valamilyen ma m á r ismeretlen rendben ugyan hozzá- f é r h e t ő v é t e t t é k az anyagot, a m i t a használatról szóló a d a t o k bizonyítanak, a rendszeres feldolgozást azonban csak 1 8 6 1 - b e n kezdte el R Ó M E R Flóris, az első kézirattáros.
A 3 0 - a s é v e k p é n z ü g y i és s z á l l á s v i s z o n y a i k ö z ö t t a f e n t i e k b e n i s m e r - t e t e t t k ö n y v a n y a g n e m k e r ü l h e t e t t h a s z n á l h a t ó á l l a p o t b a . A DERON-liáz
"5 MTAK K é z i r a t t á r M. Ir. Lev. 4-r. 18.
NGy 1842. 26. f.
« KGy 1841. 51. f.
18 Mivel a kézirattár történetéről a MTA Könyvtára külön t a n u l m á n y t tervez, i l t csak a kialakulás éveinek legfontosabb a d a t a i t közöljük.
*»NGy 1832. 29. f.
helyiségében nem fért el a könyvtár, a rendelkezésre álló hely már 1835-ben, a MARCZIBÁNYI-könyvtár átvételekor megtelt.50 Csupán néhány ezer kötetet t u d t a k elhelyezni a levéltárnoki szobában, ezért meg kellett elégedni a leg- fontosabb folyóiratanyag, a csere és vétel ú t j á n bekerült könyvek ós az egyen- ként beküldött ajándékok elhelyezésével. A helyhiány mellett nehézségeket okozott, hogy a Társaság nem t u d t a a könyvtár számára szükséges bútorzatot sem beszerezni, könyvtáros sem volt, aki foglalkozzék az anyaggal. Katalogi- zálási m u n k á t csak C Z U C Z O R Gergely, a Társaság levéltárosa végzett, 1836—38 között mintegy 2000 művet dolgozott fel,51 egyébként a könyvtár minden ügyes-bajos dolgát T O L D Y Ferenc titoknok intézte, sok más tennivalója mellett.
Ez a helyzet természetesen a használatot is majdnem lehetetlenné tette.
A TELEKI-könyvtár használatának módját már az 1833-ban elkészült szabály- zat5 2 részletesen előírta, mivel azonban az anyag még mindig a Szervita-téri TELEKI-házban volt elhelyezve, a család nem t u d t a biztosítani az előírt mindennapos nyitvatartási ; meg kellett elégedni azzal, hogy a könyvtár minden 1-én és 15-én reggel 9 és déli 1 óra közt a Társaság tagjainak rendel- kezésére állt.53 A szabadrendelkezésű anyag helybeni használatát az olvasó- terem hiánya nehezítette, de a kölcsönzés is szinte megoldhatatlan volt, mivel a könyvek egy része nem volt hozzáférhetően felállítva.
T O L D Y elsősorban a kurrens folyóiratok használatát igyekezett biztosí- tani. Körlevélben értesítette a tagokat a kölcsönzés módjáról.5 4 Az ú j a b b folyóiratszámokat ülésnapokon az ülésterem melletti szobában közszemlére tették, s a tagok a kiválasztott füzeteket egy e célra kitett naplóba írták be.
Másnap a hivatalszolga lakásukra vitte a kért füzeteket. A következő ülésnap reggelén a szolga visszahozta a számokat, hogy délután ismét közszemlére tehessék ki. Levelezőtagok az ülések másnapján délután mehettek folyóiratot kölcsönözni.
Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a számok nem kerültek vissza egy hét után a titoknok kezéhez, hanem hosszabb időre megrekedtek egy-egy helyen. A használat viszont, mint a folyóiratok kölcsönzőkönyve m u t a t j a , nem volt nagymértékű, nem t á m a d t összeütközés belőle. A tagok kényelmesnek t a r t o t t á k ezt a nehézkes módszert, és sokáig ragaszkodtak hozzá, akkor is, amikor javaslat hangzott el e rend megváltoztatására.5 5
Az ismertetett nyomorúságos körülmények alapján természetes, hogy az akadémiai tagok tudományos munkájához más pesti könyvtárak használata volt szükséges. Elsősorban az egyetemi és a múzeumi könyvtár jött számításba.
A használat jogát már 1833-ban a két intézmény kézirattárára is kérték ki- terjeszteni,5 6 m a j d 1837-ben a térítés melletti kölesönzést is kérték.57 Leg- nagyobb mértékben az Egyetemi K ö n y v t á r a t használták, amit bizonyít, hogy az 1842. évi kisgyűlésen a Társaság szükségesnek látta, hogy az Egyetemi
™ KGy 1835. 26. v. —27. f.
51 MTAK Kézirattár Könyvészet 2—r. 38. A magyar tudós iárasaság fiók könyv- tárának czimsora. K e z d t e C Z U C Z O R Gergely levéltárnok. 1836.
62 A Magyar Tudós Társaság terve és rendszabása gr. Teleki Józsej számára. MTAK K é z i r a t t á r Tört. 4-r. 23.
63 KGy 1834. 73. f.
64 AL 130/1832.
55 KGy 1841. 7 — 8. 1.
88 KGy 1833. 25. f.
67 KGy 1837. 91 — 92. 1.
K ö n y v t á r kölcsönzést végző tisztviselői részére tiszteletdíjat kérjen.5 8 1834-ben négy arany újévi díjat adtak az Egyetemi Könyvtár Írnokainak az Akadémia t a g j a i részére t e t t szolgálataikért, 1845-ben pedig elhatározta a kisgyűlés, hogy a Társaság minden kiadványából tiszteletpéldányt j u t t a t az Egyetemi K ö n y v t á r n a k , viszonzásul azért, hogy a Társaság tagjainak az egyetemi tanárokkal azonos jogot biztosít a könyvtár használatában.5 9
A két nagy könyvtár mellett engedélyt kértek a modern anyagban gazdag Casinoi-könyvtár-használatára is.60 Ezek az engedélyek az Akadémiai k ö n y v t á r megnyitása után is érvényben maradtak, mivel a tagok érvelése szerint a kutató-órák egybeesése szükségessé tette a több helyen felváltva v a l ó kutatást.
III. A könyvtár elhelyezése
A könyvanyag rendezése, felállítása és feldolgozása (1839—1844)
A DEKON-házban kivett szállás már az első években sem bizonyult elegendőnek. A kisgyűlés már 1833-ban sürgetni kezdte a megfelelő helyiség keresését, mivel az Akadémia helyzete sokáig nem látszott olyannak, hogy s a j á t épületet szerezhessen magának ; a meglevő könyvtár használata és a TELEKi-gyűjtemény átvétele viszont egyre sürgősebb volt.61 Néhány évig az a n y a g i nehézségek még tágasabb helyiség szerzését sem tették lehetővé.
Végre 1836-ban kibérelték az U r a k utcája 612. számú T R A T T N E R — K Á R O L Y I -
féle ház I. emeleti helyiségeit a titoknoki hivatal számára.62 A következő é v b e n a könyvtárnak kerestek alkalmas helyiséget. A ' T R A T T N E R — K Á R O L Y I
ház ú j részében nem találtak megfelelőt, ezért az udvari II. emeleten fogadtak szobákat. Évi 1300 forint bérért a következő helyiségek használatát biztosí- t o t t a az Akadémia : ülésterem, négyszobás titkári hivatal, levéltár, írnoki iroda, pénztár, pénztárnoki és hivatalszolga-lakás, a könyvtár részére pedig négy nagyobb és négy kisebb helyiség. Mivel ez a megoldás sem bizonyult t a r t ó s a n megfelelőnek, a negyvenes években újra gondoltak a Tudós Társaság és a Nemzeti Múzeum egy helyen, a Múzeum ú j épületében való elhelyezésére.63
A TELEKi-könyvtár bizonytalan hovatartozandósága, a Nemzeti Múzeumtól való függősége is amellett szólt, hogy a használatára feljogosított társaság egy helyen legyen vele. 1843-ban K T J B I N Y I Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója azt javasolta a nádor-pártfogónak, hogy helyezzék a T E L E K I -
k ö n y v t á r a t a II. emeleti helyiségekbe, ahol a Társaság ülései számára is van megfelelő méretű terem. A nádor válaszában utasította K u B i N Y i t , hogy P O L -
LÁCKkal, az épület tervezőjével együtt válasszák ki az alkalmas helyiségeket, de két évig nem történt semmi. 1845-ben T E L E K I József fordult a nádorhoz, s kérte, hogy a múzeumi épület elkészültével régi elképzelése szerint biztosítsa az Akadémia számára szükséges helyiségeket . Érvelésében utalt a takarékos-
58 KGy 1842. 195. f.
59 KGy. 1845. 28 — 29. f.
"o KGy 1841. 7. f.
1,1 KGy 1833. 21. f.
62 Ma Petőfi S á n d o r ú t r a 3.
6 2 KOLLÁNYI : 1. m. 1 1 2 — 1 1 0 . 1.
ságra, a könyvek megóvásának szempontjára s arra, liogy a könyvtár biztos helyet, a társaság csendes üléstermet kapna, s a hely méltósága is emelné az Akadémia fényét. A nádor válasza kedvező volt, s a Társaság megbízta ToLDYt a tárgyalások lebonyolításával. K U B I N Y I a II. emeleti homlokzati nagyteremtől dél felé vezető folyosót, a három nyugati fekvésű szobát és az ezekhez kapcsolódó helyiséget ajánlotta fel, valamint az üléstermet, hang- súlyozta azonban, hogy a Múzeum fejlődésével hamarosan maguknak is szük- ségük lesz o termekre. Az Akadémia viszont keveselte a kijelölt helyiségeket, még egy szobát kért, amelyet a Múzeum, — mivel ebben helyezte el technológiai gyűjteményét, — nem akart átengedni. A nádor azonban az Akadémia j a v á r a döntötte el a vitát, s kikötötte, hogy fűtésről, világításról és takarításról a z Akadémia gondoskodjék, s mindenben alkalmazkodjék a Múzeum házirendjé- hez. Az Akadémia ezután is egyre sürgette az átköltözést, amit J Ó Z S E F nádor félszázados működése ünnepére be is a k a r t fejezni. Az említett helyiségek azonban nem készültek el idejében, a költözés elmaradt, a nádor 1847-ben bekövetkezett halála után pedig végleg lekerült a napirendről.
A Társaság tehát a TRATTNER—IVÁROLYI-házban maradt, és o t t igyeke- zett alkalmasan berendezkedni.
A bútorozás 1841-ig a takarékosság m i a t t lassú ütemben haladt, ettől kezdve évenként rendszeresen nagyobb összeget fordítottak r á : 1840-ben 957 forintot, 1841 ben 957 forintot, 1842-ben 413, 1843-ban 957, 1844-ben 971, 1845-ben 300 forintot.6 4 A későbbi évekről nincsenek adataink. Segítséget jelentettek a Rokonéról ajándékba kapott cseresznyefa-polcok és a T E L E K I -
gyűjteménnyel bekerült ablakközi tölgyfa-állványok is.
A könyvtár berendezéséről nem t u d u n k részleteket. E D V I I L L É S P á l a Vasárnapi Ujság hasábjain részletesen ismertette az Akadémia berendezését, elsősorban az I. emeleti üléstermet és a titoknoki hivatal beosztását, a könyv- tárról azonban csak annyit mond, hogy szintén a házban található.6 5 A k ö n y t á r bútorzata feltehetőleg nyitott fapoleokból állt, a polcok között elhelyezett asztalokkal, székekkel a könyvtárnok és az olvasók számára.
A viszonylag tágas könyvtárhelyiség most már reményt n y ú j t o t t a TELEKI-könyvtár sokat sürgetett átvételére. Az Akadémia bizottságot jelölt ki, amely az átvételi, felállítási és feldolgozási javaslatot megszövegezte.66
E bizottság tagjai J A N K O V I C H Miklós, T O L D Y Ferenc, A L M Á S I B A L O G H Pál,
K Á L L A Y Ferenc és L U C Z E N B A C I I E R ( É R D Y ) J á n o s voltak. Javaslatuk, amelyet az elnök T E L E K I József mint a család alapító ágának feje elfogadott, így szólt :67
I . Mi az átadás és átvétel m ó d j á t illeti :
1. Az á l t a l a d é és a mólt. család részéről n e v e z e n d ő biztos, a z á t v e v ő a t á r s a s á g részéről a k ö n y v t á r n o k , s egy m u s e u m i biztos ; s e n n e k kinevezése a n m . E l n ö k u r á l t a l a fens. f ő h g . N á d o r - P á r t f o g ó fog k é r e t n i .
2. Az á l t a l a d á s t u d o m á n y - o s z t á l y o n k é n t t ö r t é n i k d l y m ó d o n : t . i. az á t a d ó olvassa e g y e n k é n t a k ö n y v e k teljes ezimeit, e l m o n d j a azok k ö t e t - és l a p s z á m a i t , f o r m á - t u m o k a t s k ö t é s é t : ezeket egyszerre két i r n o k i r j a ; s m i d ő n igy v a l a m e l l y o s z t á l y á l t a l - a d a t o t t , a két p é l d á n y ú sorjegyzéket egyfelől a z á t v e v ő k , u . m . k ö n y v t á r n o k és m u s e u m i biztos i r j á k alá n y u g t a t v á m u l , m á s f e l ü l az á t a d ó , e l l e n n y u g t a t v é n y ü l s e g y m á s k ö z ö t t kicserélik.
111A Névkönyvekben közölt k i m u t a t á s o k a l a p j á n .
85 Vasárnapi Újság. 1855. V I I I . 20.
66 KGy 1837. 123—124. 1.
87 KGy 1838. 30 — 41. f.
