EGY UJ

ERTEKEZESEK

- A ~IATHE:MATIKAI TUDOMANYOK KÖREBÖL.

KunJA A ;\fAGYAR TunoilANYos AKADEMIA.

_.\.III. OSZTALY RENDELETEBÖL

SZERKESZTI

SZABO JOZSEF

OSZ1'ALYTITKAR.

:X. KÖTET. IV. SZ.i.M. 1883.

EGY UJ

REVERSIO SPECrfROSCOP

S A~NAK HASZNALATA.

EGY '1^{1 •} .\.BJiÜ.U,.

KONKO LY 1IIKL0S

r„ TAGT6L.

(Olvasta a III. osztaly iilestin 1883. februar 19-en.)

,,,---„ •

- %;~;;;;-2ö -~-:. ~ ~- /~..\~( 1

, / ..;_'( lt[. T. \:/rt

l ( ^{* l ArAo EMtA l~\}

\

H UD .1 PES 'f, 188:1. \-~t'~ "t.:io~ :<

'

. „ ... _

"'< \ '

A M:. TOD. AKADE::.U.A

KÜ~YVKIADO·HIVATA4. f ~

- -- • - - ·

Eddig külön megj elent

ERTEK _ EZESEK

a mathema tikai tudo manyok köreböl.

Els ö k ö t et.

I. S z i 1 y Kälmän. A mechanikai hö-elmelet alakjär61. Szekfoglal6.

II. H u n y a cl y Jenö. A p6lus es a polarok. A

egyenleteinek altalano~

10 kr.

viszonyos polarok elve 20 kr.

III. V es z Janos A. Biztositasi kölcsön (uj eletbiztositasi nem) . 20 kr.

IV. Kr u spe r Istvan. A Schwerdt-fäle Comparator m6dositott alkalmazasa 10 kr.

V. V es z Janos A. Legröviclebb tävolok a körkupon. Szekfoglal6. , 10 kr.

VI. T 6 t h Agoston. Az eur6pai nemzetközi fokmeres es a körebe tartoz6

goeclaetai munkalatok 20 kr.

VII. Kr u spe r Istvan. A parisi meter·prototyp 10 kr.

VIII. König Gyula. Az elliptik11i függvenyek alkalmazasar61 a magasabb

foku egyenletek elmeletere . 20 kr.

IX. M u r m a n n Agost. Eur6pa b6lyg6 elemei. annak tiz elsö eszlelt szen ·

benallasa szerint 20 kr.

X. S z i 1 y Kalman. A Hamilton-fäle elv es a mechanikai hö-elmelet maso-

dik fö tetele . 1 O kr.

XI. T 6 t h Agoston. A földkepkeszites jelen älläsa, a mint az kepvise!Y volt az antwerpeni kiällitäson. Ket täbläval . 20 kr.

Masodik kötet.

1. Mur man n Agost. Freia bolyg6 feletti ertekezes 30 kr.

II. Kr US per Istvän. A comparatorokr61 10 kr.

III. Kr u s p e r Istvan. A vonasos hosszmertekek összehasonlitäsa folya-

~~~ lOk~

IV. Fes z t V. A közlekedesi müvek es vonalok 20 kr.

V. M u.r man A. Az 1861. nagy üstökös pälyajanak meghat:i.rozasa 20 kr.

VI. Kr u s p er J. A pärisi leveltari_ meter-rud . 10 kr.

Harmadik kötet.

1. V es z Jänos .-lrmin. Adalek a visszafut6 sorok elmeletehez. . 10 kr.

II. K o n k o 1 y Mikl6s. Az 6-gyallai c5illagda leiräsa s abban törtent nap·

fol.tok eszlelese nehäny spectroscopicus eszleles töreclekeivel. 1872. es

1873. Härom täbläval. . . . 40 k1.

III. Kondor Gusztäv. Emlekbeszed Hersehe! Janos k. tag fölött . 1

o

V. B. E ö t v ö s Loränd. A rezgesek intenzitäsa, tekintettel a rezge~

forr;lsnak es az eszle115nek mozgäsära . H• kr.

V. Rethy M6r. A Diffractioelmeletehez. • 12 kr_

VI. ::\I a r t in L aj o s. Az er6mütani csavarfelületek. - .A vizszintes szel.

kerek elmelete. Ket ertekezes 1 frt.

VII. Re t h y M 6 r. A kerületre reclukälhat6 felület-egeszle~ek elmeletehez 15 kr.

VIII. G a 1 g 6 c z y K ä r o 1 y. Emlekbeszed Vallas Antal k tag felett. I

o

ERTEKEZESEK '

A MATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖRRBÖL.

A

rn.

s z

y

n ö

SZERKESZTI

SZAB6 J6ZSEF

OSZTALYTITKAR.

Egy uj reversio spectroscop s annak haszmilata.

Egy tablaval.

KONKOL Y MIKLÖS 1. tagt61.

(Olvasta a III. osztaly iHesen 1883. februar 19-en.)

Az all6csillagok önmozgasat micrometricus meresekkel ki lehet mutatni: de csakis egy a mi latvonalunkra függölege- sen esö sikban. - Arra nezve : vajjon az illetö egi test felenk közeledik-e vagy tavolodik tölünk a latvonalban, csupan csak a szinkepelemzes adhat kellö felvilagositast. - Tudva levö dolog, hogy ha egy egi test tölünk tavozik, akkor a szinkepben a vonalak mind annak vörös vege fele tol6dnak el, mig az ellenkezö eset all be, ha felenk közeledik. - Ha ezen eltol6- dast kellö pontossaggal kepesek vagyunk megmerni, ugy a kerdeses csillagnak ama sebessege is meghatarozhat6, mely- lyel az felenk közeledik vagy tölünk tavozik, miutan e se- besseg ugyanoly aranyban van a feny teijedesi sebess~gehez, mint a megvaltozott hullamhossz az eredeti hullamhosszusag- hoz ; - igy, ha a hullamhosszusagot li.-nak, a vältozott hullam- hosszusagot li.

-nek nevezzük, a sebesseg a következö keplet üJtal van adva:

Vk = 296000 . X J,

li.

hol VTc a csillag sebesseget fejezi ki kilometerekben, a feny terjedesi sebesseget 296000 klm.-nek veven

E sebessegben azonban benne van meg a föld ama mozgasa is, melylyel az pälyäjäban vagy a kerdeses csillag

M. T. AKAD. KR'!', A MA1'R, 'l'UD. KÖRBTIÖf„ 1883, X, K, 4. SZ. 1

2

fele vagy att61 elmozog, tehät azt meg ki kell belöle küszöbölni:

ha a csillag val6di sebesseget meg akarjuk kapni. - J elöljük a földnek palyajaban val6 mozgasat v-vel, hosszat az eclipti- can: Z-lel; a csillag hosszat Z

-gyel, · szelesseget pedig ß-val, ugy az elöbbi keplethez meg a következö kifejezesnek kell jarulni, mely a . földnek mozgasi sebesseget a latvonalban fejezi ki.

V = V.

cos ß. sin (Z-71)·

E keplet szerint a föld mozgasa, illetöleg palyajaban val6 elöhaladasa azon esetben nyilvanul leginkabb, midön a kerdeses csillag az eclipticaban all, mindinkabb kisebbedik, a mint a csillag szelessege nagyobb lesz, mig vepkepen elenye- szik, vagyis = 0 lesz, ha a csillag az ecliptika polusan all, mivel a föld palyajanak sikja arra merölegesen fekszik.

Hogy e paranyi eltol6dast merhetöve lehessen tenni.

a nagy erdemü Huggins Londonban - ki ez eszlelesi m6- dot altalaban kezdemenyezte - a lehetö legfinomabb micro- metereket alkalmazott az eltol6das merhetesere akkori müsze- reihez kepest igen szep sikerrel. - Utana Secchi folytatta ez eljarast kevesebb sikerrel, mig a physica törteneteben halhatatlan emlekü Zöllner egy egeszen uj m6dszert ajanlott ez eljarasra, melyet azonban vegleg sohasem fejezett be.

megelegedve azzal, hogy a tudomanyos vilagot figyelmeztette arra, hogy a megforditott spectrum segitsegevel sokkal pontos- sabb meresek eszközölhetök,mint a legfinomabban dolgozott mi- crometer csavarral. - Ez ev elsö napjaiban Nemetorszagban val6 jartamkor Lipcset csakis azon czelb61 ejtettem utamba, hogy egy ilyen eszközt lathassak, miutan egy idö 6ta magam is foglalkozom ezen feladattal, de a lipcsei csillagda igazgat6ja Bruns tanar, a ki nemreg leltarilag a Zöllner-fele müsze- reket atvette, biztositott, hogy egy ilyen keszülek vegleg soha sem volt befejezve, es sem a lipcsei csillagdan, sem az ottani physicai szertarban nem letezik.

Mielött Zöllner kiserletere rea jönnenk, nem lesz erdek- nelküli megemliteni, hogy mim6don 6hajtott volna Klinker- fuess, a jeles göttingeni tud6s, hasonl6 eredmenyt elerni.

Klinkerfuess keszitett egy spectroscopot, ha azt egyalta-

laban annak szabad neveznünk, mely a sugarakat ugyan elte-

JWY UJ REVERSIO SPECTROSCOP S ANNAK HASZNALATA. 3

ritette, de a szineket nem sz6rta szet ; ö ugyanis egy achroma- ticus prismat h«sznalt müszereben, melyet szamara Steinheil kitünö minösegben allitott elö. - A müszer röviden a követ- kezökböl allott: egy csöben levö collimator lencse, melynek gyupontjaban nem a res, hanem a tavcsö szalkeresztje allott) mögötte - a targylencsetöl indulvan ki - volt az achroma- t.icus prisma elhelyezve, mely a collimator esövön atfordithat6 volt a vele összeköttetesben levö kis megfigyelö tavcsövel együtt; - ez atforditas azonban csak 180°-ig törtenhetett es termeszetesen.ellenkezö iranyban vissza. Ha most a tavcsöre al- kalmazott müszerbe nezett a megfigyelö, ugy ott a tavcsö fonalat es annak latmezejen athalad6 csillagot ( csillagot, nem annak szinkepet, mert az achromaticus prisma elteriti, de nem sz6rja a fänyt) latta egyidejüleg, mert a szalkereszt a collimator len- cse gyfipontjaban allott, a fonalkeresztröl a collimator lencse- töl parhuzamos sugarak jöttek a prisman keresztül a tavcsö targylencsejere, mely azokat mint vegtelen tavolb61 jövöket fogvan fel, belölök gyupontjaban az ocular elött lijb61 kepet alkotott; ugyanez törtent a csillaggal is, mely a targylencse :Utal a szalkereszt sikjaban, tehat gyusikjaban,

lett egyesitve. A prisma elteritö kepessege Klinkerfuess müszere- ben körülbelül 30° volt. - A megfigyelest Klinkerfuess a kö- vetkezö m6don eszközölte: a megerösitett tavcsöben mint egy atmeneti csönel, a csillag atmenesztetett a szalakon; a prisma azonban a kis tavcsövel együtt ama pillanatban, midön a csil- lag a közepszalat elerte volna, hirtelen atfordittatik ; ha a csillag fänyenek ugyanaz az elterese van, mint a sötet fonalak- nak, akkor a csillag es egy bizonyos szal, melylyel a csillag kepe epen összeesik, a prismaban val6 megtöres utan is ösz- szeesnek; ha azonban a csillag mas törekenyseggel bir, mely elteres minden esetre annak önmozgasaval függ össze, akkor a szal es a csillag különbözö iranyban mutatkoznak, miert is a csillagnak a fonallal val6 talalkozasat vagy korän, vagy kesön latjuk, es ez elteres minösege valtoztatja az elö- j elt (±) a szerint, a mint az elterites keleti vagy nyugati iranyban törtenik egy a delkör-vonalban levö csillagon, es ez leteres eszlelheteseert kell a prismat atforditani. A meresek abböl allanak, hogy a megerösitett tavcsöben, mint mar em-

1*

. ,

,

4

litve volt, a csillagot atbocsajtjuk a szalakon, a közepszalnal a prismat atforditjuk es igy a csillag atmenete a szalak felen keleti, felen nyugati elteressel lesz egy clHonographon felje- gyezve. - Az egyes fonalakra val6 belepesek a közepszalra lesznek reducalva es a ket oldalon nyert adatok közep ertekei egymassal összehasonlitva. Ha N - K

o az annak a jele, hogy nincsen eltol6das, illetöleg hogy az eltol6dast ily m6don kimutatni nem lehet. Ha tehat az eszlelet alapjan valamely csillagnal a latvonal iranyaban nincsen mozgas; ak- kor a keleti es nyugati szalak közepfonaha reducalt belepesi idöinek közepertekei között nem lesz különbseg , ellenkezö esetben a keleti fonal-csoporton val6 atmenet korabban vagy kesöbben fog bekövetkezni, mig megfelelöleg a nyugati fonal- csoportnal kesöbben vagy korabban.

Habar e müszer elvileg kell hogy feladatanak feltet- lenü.l megfeleljen, mindazonaltal oly nehezsegek merültek fel, hogy a jeles tud6s azt theoriajaval együtt elvetette.

Klinkerfuess egy masodik müszert szerkesztett, melyne l mar spectrummal dolgozik es melynek elsö peldanyat szives volt szamomra megkeszittetni (bar meg masoclik peldany nem lett keszitve es egyelöre nem is lesz). E müszer lenyege- ben veve nem egyeb egy i>a vision

spectroscopnal, melynel a prisma a nagy objectiv es az ocular köze van he- lyezve, a hengerlencse pedig az ocular es a prisma köze; az ocular gyfrpontjaban ket csucs all, melyek egymassal szemkfö:t r1llanak es melyeken a spectrum mint alland6 fix micrometere- ken ugyancsak at lesz bocsajtva; a prismasor kettös es

van allitva, hogy egyszerre ket spectrum lathat6, melyekne l azonban a vörös vegek ellenkezö ir.änyban lathat6k.

E müszertöl egyszerüsegenel fogva igen sokat vartam mindaddig, mig azt kezembe veve felillesztettem a tavcsöre.

akkor azonban ujb61 belattam, hogy a nagy theoria ismet meg

lett döntve a praxis altal ; mi törtent? Ambar a ket prismasor

szorosan egymas mellett volt, es miutan azoknak összeerni

meg sem szabad, mivel az egyiknek mozdulatlanul kell ma-

radni mig a masikat beallitjuk, mivel különben surl6dnanak

egymassal ; mar peclig a csillag magaban veve is pont, egy j6

targylencse gyupontjabau anuak szüksegkepen meg kisebb

EGY UJ REVERSIO SPECTROSCOP 8 ANNAK IIASZNALA'l'A. 5

pontnak kell lenni; a prismak ugyan a lehetö legközelcbb üllanak egymashoz es a gyö.ponthoz is igen közel vannak be- illitva, minek következteben a kup, a melyben a fänysügarak az egyes prismakat egyidejüleg talalnak, igen kevesben tfa el a: pontt61, de a ket prisma között levö kiküszöbölhetlen ter oly nagy befolyast gyak9rol, hogy a fänynyalab a ket prisma kö- zött elterülö hezag következteben csakis az egyik prismat ta- lalhatja, de egyidejüleg mindakettöt sehogyan sem ; söt az is

megesik, hogy a fönynyalab a ket prismasor köze esik, mikor azonban nehany hamis refiexen kivül egyeb nem lathat6 benne.

A müszerben eredetileg egy erös ocular volt, melyet en azonnal egy negyszer gyengebbel csereltem ki, de czelomat meg ilyen m6don sem voltam kepes meg)rözelitöleg is elerni. Kesöbben megkiserlettem a hengerlencset a prismak ele tenni, de annak görbülete nem felelven meg kellöleg a czelnak, kenytelenitvc vagyok mas elfoglaltsagom miatt oly idöt värni be, midön mas hengerlencsekkel tehetek kiserleteket, es ha azzal sem erek czelt, meg kell elegednem azon tudattal, hogy gyüjteme-

nyemben egy oly hasznavehetlen müszer is van, mely a praxis nelküli theoria aldozata.

E müszerrel val6 bibelödes hozott rea arra, hogy Zöllner eszmejevel bövebben foglalkozzak, es ha tenyleg sikerült egy correct Zöllner-fäle reversio spectroscopot szerkesztenem, ait megis a Klinkerfues.s-fele mü.szerrel val6 foglalkozasomnak fo- gom köszönhetni. - Nezzük, mi m6clon eszközölte Zöllner ait, a mi az elöbbiekkel nem volt kivihetö.

Zöllner harom-fäle m6dozathoz fogott, de közülök csakis a ket utols6 lett veglegesen befejezve ; a harom közül az elsö a reversio spectroscop, a masodik a reversio tavcsö, a harmadik vegre a reversio ocular.

A reversio spectroscop soha sem volt vegleg befejezvc, mert Zöllner azt Amici vagy J anssen Hoffmann prisma sorok- kal kiserlette meg, mar pedig a tenyleg ))a vision directe«

prismasorok csupan csak a sarga

lattatuak,

tehat egy ily szerkezetü reversio spectroscop csakis a D es

vele közvetlen szomszedos vonalakra

mert a

különbözö allasu ket prismab61 (Amici vagy Ho:fffnann) sem a

6 KONKOLY MIKLOS.

vörös, sem a kek sugarak nem hozhat6k coincidenciäba, ha csak a tavcsövet nem mozgatjuk a müszer opticai tengelyetöl jobbra vagy balra vegig a spectrumon ; itt azutan ama fatali · helyzetbe jövünk, hogy ha a felsö prismasorb61 val6 kek szint akarn6k tavcsövünkbe hozni, akkor a tavcsövet jobbra kellene elmozditani, ugyanannak elerhetesere az als6 prismasornal - melynel a töresi szögek ellenkezöen vannak forditva - ba.lra ; rnar peclig, hogy a tavcsövet egyidejüleg jobhra es balra is mozgassuk, azt mindenki belathatja, hogy az nem kivihetö, es könnyen belathat6 az is, hogy ily szerkezet mellett a sarga szinen kivül egyeh coincidenciat nem kaphatunk, illetöleg nem vagyunk kepesek elerni ; ezek alapjan tebat a müszer töke- letlen, mert csakis oly egi testeknel vehetö alkalmazasba, me- lyeknek spectrumaban a D vagy annak közvetlen közelebeu valamely mas vonal lathat6 .

.A reversio tavcsövet mellözöm, mert az kesöbben ugy is meg lesz röviden emlitve, különben a ki iranta erdeklödik, uta- sitom: Konkoly »Anleitung zur .Anstellung astronomischer Beobachtungen etc.« pag. 748 (megjelent Braunschweig, Vie- weg et Sohn kiadasaban) .

.A reversio ocular ket prismab61 all, melyek az ocular- födelbe oly m6don vannak beerösitve, hogy azok a szem es ocu- lär között allanak; ez szinten bövebben van a fennemlitett munka 749. lapjan Ieirva es Merz ügynevezett »Universal-

mindegyikehez egy peldanyban melle van adva.

N ekem fö czelom volt egy reversio spectroscopot szer-

kesztenem, melyet azonban egyesegyedül Merz ugynevezett

felprismaival sikerült eszközölnöm,melyek alaha ugyan teteme-

sen elternek Christie »felprismait61,« melyeket j6 sikerrel a

londoni nemet opticus Hilger Adam keszit. .Az alakban val6

elteres azonban csak a kct opticus altal alkalmazott különbözö

töresi együtthat6val bir6 üveg nemektöl szarmazik, mert mig az

elöbh emlitett, Feil (Paris) vagy Chancy Brothers (Bir-

mingham) üvegjeböl dolgozik, addig Merz benedictbeurni

j6szagan sajat üveghutajahan allitja elö nagy töresi együttha-

t6ju flint es kitünö minösegü crown üveget.

EGY UJ REVERSIO SPECTROSCOP S ANNAK HASZNALATA. 7

Mint a mellekelt tablazat 5. abraja mutatja, Merz pris-

m~li

a következö alakuak; a prisma »a vision directe«, ket canada balzsammal összeragasztott különbözö minösegü üveg- böl an (5. abra: abcd). - Az erkezö S, S

sugar a prisma ab lapjara merölegesen esik, az ribd crown prisman keresztül menve csakis akkor töretik meg, midön abb61

-nel a

ne- hez es nagy töresi együtthat6ju

1·75) füntprismaba lep, mig e"-nel, hol a prismab61 kilep, ismet megtörik. - Ha a prismara e-nel a collimator lencsetöl parhuzamos sugarak es- nek, azok mint spectrum hagyjak el azt e"-nel, hol a kis meg- figyelü tavcsövel mint olyat lathatjuk; tovabba, ha a prismat ri-nal egy tengelyre felfüggesztjük es azt egy micrometer csa-

\ 'arral megfogvan a nevezett pont körül forgatjuk, ugy sor-

rendben az

spectrum vegig halad a tavcsö latmezejen, a nelkül, hogy a tavcsö helyeböl kimozdittatnek.

Mielött reversio spectroscopom keszitesehez fogtam volua, cgy spectroscopot keszittettem egy ily prismaval, meggyözödest a . karvan magamnak szerezni: valjon lehetö-e a spectrum min- den reszet a fix tavcsö latmezejen biztosan keresztülvezetni.

- A kiserlet teljes megelegedesemre kitünöen sikerült, es vele egy kitünö es szep müszerrel szaporodott gyüjtemenyem. - Ennek alapjan hozzafogtam tehat a reversio spectroscop elke- szittetesehez, es mondhatom, keszitesenel több akadalyra buk- kantam, mint eleinte kepzelem, es ha kesziteset darabr61-da- rabra magam nem ellenöriztem volna, nem volnek kepes elhinni, hogy mechanicusom, a ki 1882. novemberetöl foly6 ev febr. 12-eig dolgozott rajta, val6ban

szorgalommal dolgo- zott, mint tenyleg. Reszemröl aligha lennek hajland6 egy ma- siknak elkeszittetesere.

A müszer, melyet jelen alkalommal szerencses va-

gyok a t. Akademianak bemutathatni, 4 fö reszböl all,

mint azt különben a mellekelt tabla

2., 3. es 4. abraja fel

nagysagban mutatja. -- Az elsö abra a müszer verticalis, a

masodik a prisma köbszekreny horizontalis atmetszetet, a 3-ik

abra a prismahaz es a reversio prisma häzat felülröl nezve, a

4-ik abra vegre a reversio-prismahaz atmetszetet a szetfö.re-

szelt tavcsö objectivvel, annak szank6 szerkezetevel es a reversi6

prismaval. A müszer negy fö resze tehat:

a prismahaz, 2. a

8 KONKOL Y MIKLOS.

collimator-csö, a collimator-lencsevel es ressel, 3. a reversio prisma haz, es 4. a tavcsö.

A k k k k koczka alaku rez szekreny a ket prismat

es Pi foglalja magaban, melyeknek foglalata tt tengelyekre van felfü.ggesztve

hüvelyek segelyevel, melyek rajtok tetszes szerint eltolhat6k es a kellö helyen 3 csavar segelyevel meg- erösithetök ; e correctio keszülek azert mutatkozott szükse- gesnek, hogy vele a ket prismat lehetöleg közel lehessen egy- mashoz hozni a nelkül, hogy azok basisa egymäst sftrolna ; a tengelyek lehetöleg hosszuak , ama czelb61 , hogy mozga uk egyenletes legyen, es ezert alul es fölül is egy-egy kemenyre kalapacsolt uj ezüst, illetve aczel lap tartja öket helyökön, es a nevezett lapok altal 3-3 correctio csavar segitsegevel a leg- szebb mozgast lehet nekik adni, a nelkül, hogy feszülten vagy tagan lennenek, azon felül a tengelyek közvetlenül csak a prismahäz also faläban forognak, mig fölül külön agyazatuk van, mely ismet correctio csavarokkal van összeköttetesben a köbszekrenynyel a vegre, hogy a ket tengelyt egyreszt egy- massal, mäsreszt a.koczkaalaku häz oldalfalaival tökeletesen parhuzamosan lehessen ällitani.

A prismak magok külön foglalatban vannak ; az egyik- nek (pi) oldalara hozza van illesztve az

hüvely, mig a ma- siknak foglalata elmozdithat6 es correctio csavarokkal egy lapon, mely

hüvelylyel van összeforrasztva, allithat6. - Az elsö abraban a prismak foglalatain lathat6 az ff' csavar, me- lyen Pi prismanal (2. abraf) egy tekercsr11g6 van felfüggesztve, mely arra szolgal, hogy az M rnicrometer csavar holt moz- gasat elenyesztesse. Magat a .tekercsrug6t kivülröl

csavarral (2. es 3. abra) tetszes szerint lehet fesziteni. - A Pi prisma tehat micrometerrel mozdithat6 ki helyeböl, mely micrometer kivül M-nel egy 100 reszre osztott dobot visel, indexe pedig i-nel lathat6. - A p prismanak, mely

tengelyen (2. abra) van felfüggesztve, nincs micrometer csavarja, annak spectrumaban a kivantat6 vonalakat csupan csak egy közönseges csavar S (2. es 3. abra) segitsegevel lehet a micrometeres prisma vona- laival összehozni, különben a p prisma foglalata az f ^csavarral

(1. abra) csakis egy közönseges uj ezüst rug6 altal van S-hez

szoritva, melyet egyszerüseg okab61 a rajzban el is hagytam.

EGY UJ REVERSIO SPEC'fROSCOP S ANNAK ßASZNÄLATA. 9

Az elsö abra koczkaalaku prismahazan balfelöl a colli- mator csö: C van 6 csavarral reaerösitve, mely 0-nel a colli- mator leincset ( ez rövid gyutavja es aranylag nagy nyilasa - - 22'" - ket crown es egy ßint lencseböl van összeallitva) 6s s-nel a rest, mely telje en uj ezustböl van dolgozva, foglalja magaban.

Ugyanazon abraban a prismahaz jobb oldalara egy rez- gyürü

van erösitve, arra pedig egy erös rez csö

tar- talmazva egyreszt az atforditö prismat, masreszt a szetfiireszelt objectiv szerkezetet, melyet különben a 4-ik abra atmetszetben tüntet fel. Ezen nagy csönek, mondjuk hengernek,

nyilasa van, kettö a felsö s egy az also reszen ; a felsö nyiläsok egyike- ben a

tokban egy

tengely forog, also vegen egy derekszögü crown üvegböl keszült p'" prismat tartva oly modon, hogy an- nak atfogoja a müszer opticai tengelyevel parhuzamosan all.

A p"' prisma megerösitese a

tengelyhez igen bonyodal-

mas. A

tengelyTe egy köralaku lap van reaforrasztva, mely- hez a prisma foglalata negy htlzö es negy nyom6 csavar segit- segevel van erösitve oly, czelböl, hogy a p'" prismat az elerhetö legnagyobb pontossaggal be lehessen allitani; e prismanak feladata a p prismaböl jövö sugarakat megforditani; hogy p-nek micrometer csavarja miert nincs, azt is azonnal meglatjuk. A

derekszÖgÜ prisma tengelye:

COlliCUSan Van

agyazataba be- CSiszo}va, hogy a legenyhebb es legbiztosabb mozgast letesit- hessen, a mint a tengely felsö vege agyazataböl kijön, rea a

emeltyü van erösitve, melynek mozgasa a p'" prisma elmozdiUt- sat idezi elö, mely elmozditas következteben a szinkep vona- lainak az

tavcsö

oculaTjanak latmezejeben valo csekely mervü mozgasat okozza, a

emeltyüre (3. abra) a-nal az

}llicrometer csavar tokja van a szokasos golyovezetessel rea erösitve, e csavar tämpontja b-nel ugyancsak golyövezetes- ben van, maganak a micrometernek dobja M-nel lathatö, mely 100 reszre van osztva.

Az

tavcsö hat szorito es hat hUz6 csavar segelyevel van az R hengerre alkalmazott?-

1·' karikahoz erösitve, ez ut6b- bira azonkiviH az F tavcsö 00

objectivje; az ut6bbit illetöleg

az

karikära ( 4. abra)

csavarral ket lemez a a

van

erösit.ve, melyeknek fecske-farkalaku kivagasaban a targylen-

10

cse szänk6i : bb b'b' mozognak. Minden egyes szank6t az ff'

rug6k nyomjak az ss

csavarokhoz (1. abra), melyeknek holt mozgasat is egyidejüleg megsemmisitik; ha ezen s s

csavaro- kat forgatjuk: ugy a ket fel targylencset nem, minu a heliomc-- ternel a metszesi vonallal parhuzamosap, hanem arra meröle- gesen toljuk el, es ez altal erjük el azt, hogy a ket prismab61 jövö spectrum szeleit tetszesünk szerint hozhatjuk erintke- zesbe, vagy helyezhetjük egymas föle.

A koczka balfelen a collimator csö dd karikajara egy öblös rez csö : AA van erösitve, melylyel az egesz müszert a tavesöre lehet alkalmazni. Az AA csö egy rövidebb BB csöbe illik, ez ut6bbi csö qq-nal egy oly minösegü csavarmenettel van ellatva, mely a tavcsö ocular kihuz6jaba illik; e csö az emli- tett csavaron kivül meg egy 360°-ra osztott kört - a positio kört - viseli, melynek indexe az AA csöre erösitett p" körön van. - Cz elja e csakis egesz fokokra beosztott körnek : a prismak törö eleit a napi mozgäsra merölegesen, parhuzamo- san, a napkorong keleti vagy nyugati szelere, vagy annak po- lusaira gyorsan es könnyen beallithatni. BB-nel az AA csöbe meg egy mas

kisebb csö van alkalmazva, mely c-nel egy gyenge görbületü hengerlencset foglal magaban, melynek fel- adata a pontalaku csillagkepet vonalla Mzni ki, 0-nal vegre a papir sikjara merölegesen egy kisebb csö van AA-ra illesztve, melyben egy gyenge nagyitasu ocular derekszögü prismäval van elhelyezve; az ocular czelja megkönnyiteni a csillagnak a resre val6 beallitasät, miutan i1gy van justirozva, hogyha a csillag az ocular szalkeresztjen all, akkor, ha azt az AA csöböl kiMzzuk (mert különben.rr prisma a res elött ällana), a csillag kepe epen a resre van vetitve.

ll ket rez i·ud, mely ebonittal elszigetelve az AA csöre van alkalmazva, es arra szolgal, hogy gg-nel egy Geissler-fele csövet lehessen rea illesztent, a mely spectrumanak segitse- gevel az egyes vonalakat coincidentiära lehet hozni.

A müszer beällitasa es hasznalati mödja.

Az eletben mär sok nehezseggel megküzdöttem, de egy

olyan, minö az elöbb vazolt müszernek felszerelesenel Iepett

fel, 111eg nem fordult elö soha ! Ember nem is kepzelheti,

EGY fJJ REVERSIO SPECTROSCOP S ANNAK IIASZNALATA.

1J

hogy mennyi s mekkora akadalyokat kell legyöznünk addig is, mig csak kepesek vagyunk azt elerni, hogy a ket prismab61 ki- jövö spectrumot egymas fölött allva latni veljük, ha az egyik prisma csak

millimeternyire an helytelenül foglalataban' ha a prisma tengelye talan az elöbbi paranyisagnak csak nc- hanyad reszevel ter el a parhuzamost61, ha a prisma foglalata

nem all merölegesen a tengelyre, ha a prisma nem fekszik az opticai tengelyben es több szamtalan ily csekelysegek, me- lyek oly nehezseget görditeneket elenk, hogy napokig el lehet

müszer helyreigazitasaval bibelödni, mig vegre czelt erhetünk.

- E nehezsegeket mar az el ö kiserletnel atlatva , minden egyes darabra, melynel csak ilyenfele nehiizseg elöfordulhatott volna, correctio csavarokat alkalmaztam; az összekötteteseket huz6 es szoritö csavarokkal eszközöltem. lgy peldaul a prismak tengelyeinek felsö agyazata aa-nal

abra) elmozdithat6k, azoknak foglalata egy hüvelyt visel, mely a tt tengelyen nem- csak forgathat6, hanem fel es ala csusztathat6, es 3 csavarral megerösithetö ott, a hol a prisma a helyes allast foglalja el.

A reversio prisma (p"') foglalata es a tengelyre forrasztott köralaku lemez (1. es 4. abra) negy hUz6 es ugyanannyi szorit6 csavarral van egyesitve, es pedig azert negygyel es nem haroru- mal, hogy a prismat könnyen lehessen mindket ertelembeu, vagyis: atfogöjat az optikai tengelyben, annak sikjaban es arra merölegesen elmozditani. - A tengely agyazata kiit erös fe- szitö csavarral van hosszi1kas lyukban R hengerhez erösitve, es igy kis mertekben a heuger körül forgathat6 azon czelböl, hogy a prismak törö elevel parhuzamosan, az objectiv (o o,) metszesere merölegesen legyen allithat6, hogy azonkivül a tengely az optikai tengelyre is merölegesen legyen allithat6 : arra agyazatanak negy sarkan negy kisebb szorit6 csavar szol- gal ; a ket fäl objectiv foglalata ugyancsak

hUz6 es ugyan- annyi szcrit6 csavarral van sajat szank6jahoz erösitve, hogy mind a ket fel targylencse külön-külön centrirozhat6 legyen ; az F tavcsö 6 huz6 es hat szorit6 csavarral van?'

karikahoz erösitve, hogy az ocular is centrirozhat6 legyen a müszer opti- cai tengelyehez.

. Ha a müszerrel meg:figyelest illetöleg merest akarunk

tenni, az a következö feltetelekhez van kötve: a tavcsö nagy

12

tftrgylcncscjc,

heugcrlencse es a res, a collimatorlencse, az

fäl targylencsek es az 0 ocularnak mind ugyanazon tcngelyben kell hogy legyenek, ugyanabban a tengelyben fc- küdjek a pp

prisma is, es azoknak azon parhuzamos sugara- kat, melyek a c collimator lcncsetöl az F tavcsö szetmetszett

objectivjei között mondjuk hengeralakban erkezö fenysu- garakat oly m6don felezzek, hogy minden prisma azokb61 any- nyit felfoghasson, hogy az spectrumot legyen kepes elöallit- hatni. Az igy lctesitett spectrumokat a prismanak megfelelö föl- objectiv felfogja, es mint ket külön egymasföle helyezett spec- trumot az ocularban mutassa. - A fel objectivek azert vannak szanra erösitve, hogy az

s

csavarok segitsegevel a metszesi vonalra merölegesen eltolhat6k legyenek, es igy a ket spectru- mot vagy erintkezesre lehet hozni, vagy kisebb-nagyobb mer- tckben egymas föle helyezni.

Szükseges tovabbä, hogy a p"' prisma atfog6ja normalis körülmenyek között a müszer opticai tengelyevel parhuzamo- san alljon, mert a p"' prisma eszközli a spectrum atforclitasat, hogy t.

ha a felsö spectrumban a vörös veg jobbr61 mutat- kozik, flgy az als6ban az balr61 tünjek fel.

Mindezt egy maganyos prismaval is el lehetne erni azon különbseggel, hogy akkor, ha az 111 micrometerrel az egyes prismat mozgatnank, mind a ket spectrum vandorolna egy- st.erre a tavcsö latmezejeben, az egyik jobbr61 balra, a masik balr61 jobbra, mig igy mind a ket spectrum külön-külön kezel- hetö. Ha ugyanis a

prismat mozgatom a durva S csavar- ral, flgy az als6 spectrum nem mozdul, ellenkezöleg, ha a p

prismat az ]{ micrometerrel mozditom, ugy az als6 spectrum vandorol a latmezön, mig a felsö nyugodtan marad, vegre, ha csak kis tavolsagokat akarunk merni, akkor p'" derekszögü prismanak atfog6jat mozditjuk ki 111

micrometer csavarral, mikor is a felsö spectrum vandorol at a latmezön.

A spectrumb61 egyszerre nem lehet nagy reszleteket at- l[Ltni, mivel a prisma sz6r6 kepessege D-töl H-ig 12° 39' es a tivcsö nagyitasa 16 - szoros. - Ez adatokb61 lathat6, hogy e müszer a D vonalat nemcsak megkettözteti, hanem közöttök meg a Nickel vonalat is tisztan mutatja.

Ha mindez elrendezes megtörtent, ugy iparkodnunk

EGY ÜJ REVERSJO SPECTROSCOP S ANNAK HASZNALATA.

13 kell egy olyan vonalat, melyet epen egy egi testen : csillagon vagy napon merni akarunk, mind a ket spectrumban coinci- denciara hozni. - Erre szolgal a Geissler-fäle csö. Az l"li

csipeszekbe beallitunk egy hydrogenjummal megtöltött Geiss- ler csövet, azt villanyos szikraval a res elött izzitva a ket, pl.

F vonalat (Hß) összeegyeztetjük a ket spectrumban; ha ez megtörtent, ugy az o ocularral, mely elött a

prisma foglal hclyet, beallitjuk a kerdeses csillagot a latmezejeben levö szal- keresztre, ha ez is megtörtent, a nagy tavcsö öramüve indi- tandö meg, az o ocular a

prismaval visszahuzatik es a csillag kepe a resen an ; ha a beallitott egitest közeledik vagy tavolo- dik latvonalunkban, az F vonalnak eltolödasa azonnal fel- ismerhetö, ha az eltolödas akkora, t. i. hogy az egyaltalaban eszrevehetö.

Ha a csillagdamon levö 10 prismas automaticus Brow- ning-fele spectroscopot a nap keleti szelere allitva annak mi- crometer szalat pontosan beallitom az egyik D vonalra, az eltolödas felismerhetlenül szembeötlö, ha a rest a nap nyugati szelere veszem at, es igy, ambar egy egyszerü miscrometernel e pontossag es subtilis merhetes soha sem erhetö el oly mertek- ben, mint a reversio spectroscopnal, ugy azt gyakori ismetles- sel megis igen magas fokra lehet vinni, de csakis a napnal, mert csillagnal soha sem all annyi feny rendelkezesi.inkre, hogy annak spectrumat 10 prismaval elöidezni kepesek lennenk, es cz ama fö ok, melynel fogva kenyszeritve vagyunk a reversio sp ectroscophoz menekülni, mert itt sokkal finomabb merest l ehet tenni kevesebb dispersi6val es kisebb nagyitassal, kö- vetkezöleg sokkal kevesebb fenyveszteseggel, mint az egy nagy, összetett spectroscopnal lehetseges.

A mennyire müszerem fänyteljessege es eghajlatunk sze-

szelye megengecli, ugy legközelebb nehany all6 csillag spectru-

man mereseket fogok eszközölni, es nem fogom elmulasztani az

er edmenyt annak idejen a t. Akademia eleibc tcrjeszteni.

Konkoly . Egy uj reversio-spektrosko:p.

2.alrra.,.

A

e

A

X

q

\',,, //

' 1

' 1

0 ! ¹

!;(;)~3~i

!

l

I_ - - - -- - - -__ JI 1

'

/

s

I

_ I k

~

<.

1~{

^{z <1 A f~~}

< ⁼

4 li,b„a/

(

^(:'1

1 1

\

I~

.,. R ~

A _ _J~ .

J:, l

K ^R.,

6..

.,,,,

A

_A

~ .

....

4.abr<V.

M T Ak Ert

. a math.11id köre böl 1883 Xk. 4 sz

3.cLbPO/.

~

F

K.

F ) <

e-"

s

c „

s j. ab ra_, .

b

F

S'

Pataki J.udv. müintezete Budap~st.

Negyedik kötet.

I. Sc h u 1 h o f Lipöt. Az 1870. IV. sz. Üstökös definitiv palyaszämitasa 10 kr.

II. Sc h u 1 h o f Lipöt: Az 1871.II.sz.Üstökös definitiv pälyaszämitasa.10 kr.

III. S z i 1 y Kaiman. A hü elmelet mäsodik füLl1tele, levezetve az elsObll.

10 kr.

IV. K o n k o 1 y lllikl6s. Csi1lagäszati megfigyeleseim 1874 es 1875-ben. 50 kr.

V. K o n.k o ly Miklös, Napfoltok megfigyelese az 6-gyallai c.sillagdäban 40 kr.

VI. H u n y ad i Jenu. A kltpszeleten fekvO hat pont felteteli egyenletenek

különbözü alakjair61 . 20 kr.

VII. Re t h y Mör. A härom meretü homogen ter (u. n. nem euklidikus) siktan

trigonometriaja. 2 o kr.

VIII. Re t h y Mör. A propeller es peripeller felületek elmeletehez. 30 kr.

IX. Fes t Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emleke 1 O kr.

Ötödik kötet.

I. Kondor Gusztav. Emlekbeszed Nagy Karoly r. tag felee . 10 kr.

II. K e n esse y Albert. Adatok foly6ink vizrajzi ismeretehez • 20 kr.

III. Dr. Ho i t s y Pa 1. Csilhtg-eszleles a kelet-nyugot vonalban (egy szäm-

tabläval.) . . . 30 kr.

IV. H u n y a cl y Jenü. A kfapszeleten fekvö hat pont felteteli egyenletenek különbözö alakjairöl. (Folytatas a IV. kötetben ugyane czim alatt meg-

jelent ertekezesnek.) . 10 kr.

V. H u n y a cl y Jenu. Apollo11ius felaclata a gömbfelületen . 10 kr.

VI. Dr. Grube r Lajos. 2-!11 Cassiopeiae kett1is csillag mozgäsaröl . 10 kr.

VII. Martin Lajos. A valtoztatasi hänylat alkalmazäsa a. propeller-fölület

egyenletenek lefejtesere. . 20 kr.

VIII.KonkolyMikl6~ A teljesholdfogyatkozas1877. februar27-en es a.z 18 77. (Borelli) I. si:.amu üstökös szi11kepenek megfigyelese a.z 6-gyalla.i

csillagda11. . - 10 kr.

IX. K o 11ko1 y Mik:6s. A 11apfoltok s a nap felületenek kinezese 1876-bai:

(harom keplabläva.I.) 4-0 kr.

X. K o 11ko1 y Mikl6s._ 160 äl16 csillag szinkepe. Megfigyeltetett az

6-gyallai csillagdan 1876-ban 20 kr.

Hatodik kötet.

I. K o n k o 1 y Mikl6s. Hullq csjllagok megfigyelese a. magyar korona

területen. I. resz. 1871-1873. Ara 20 kr.

II. K o n k o 1 y Mikl6s. Hullo csillagok megfigyelese a. magya.r korona területen. II. resz. 1874-1876. Ara . . . • . . 20 kr.

III. Az 1874. V. (Borelly-fäle) Üstökös definitiv pälyaszämita.sa.. Közlik dr.

Grube r L aj o s es Kur 1ä11 der I g n ä c z kir. observatorok. 10 kr.

IV. Sc h e n z 1 Guido. Lehajläs me~ha.tärozäeok Budapesten es Magyar- orszag delkeleti reszeben. . . 20 kr.

V. Grube r Lajos. A november-havi hullöcsillagokröl . . 20 k1"

VI. K o n k o 1 y Mikl6s. Hull6 csillagok megfigyelese a magyar korona. terü- leten 1877-ik evben. III. Resz. Ara . . . 20 kr.

VII. K o n k o l.Y Mi k 1 6 s. A na.pfoltok es a napfelületenek kinezese

1877-ben.Ara. . 20kr.

VIII. K o n k o 1 y Mi k 16 s. Mercur ätvonulasa a nap elött. Megfigyeltetett a.z o-gyallai csillagdan 1878. mäjus 6-än . . . 10 kr.

Heted ik kötet.

I. K o n k o 1 y l\1ikl6s. Mars felületenen:: megfigyelese az 6-gyallai csilla"'- dän az 1877-iki oppositi6 utän. Egy täblaval. . 10 k~-.

II. K o n k o 1 y M i k 1 6 s. An6 csillagok szinkepenek mappirozasa. 1 O kr.

Ill. K o n k o 1 y Mi k 16 s. Hnl!öcsillagok megfigyelese a. ma.gya.r korona.

t!lrilleten 1878-ban. IV. resz. Ara . . . 10 kr.

'1

IV. K o n k o 1 y Mi k 16 s. A nap felületenek megfigyelese 1878-ban az

6-gyallai csillagdän. 10 kr.

VI. H u n y ad y Jen ö. A Möbius-fäle kriteriumokr61 a kupszeletek ehne-

leteben . 10 kr.

VII. K o n k o 1 y Mi k 1 6 s. Spectroscopicus megfigyelesek az 6-gyallai csil-

lagvizsgäl6n 10 kr.

VIII. Dr. Weine k L ä s z 16. Az instrumentalis fenyhajlas szerepe egy Venus-ätvonulas photographiai felvetelenel 20 kr.

IX. S u p p an V i 1 m o s. Kup- es hengerfelületek önall6 ferde vetitesben.

(Ket tablaval.) 10 kr.

X. Dr. K o n e k Sand o r. EmlekbeszM Weninger Vincze 1. t. fölött. 10 kr.

XI. K o n k o 1 y M i k 1 6 s. Hull6csillagok megfigyelese a magy~r korona

területen 1879-ben. 10 kr.

XII. K o n k o 1 y Mi k 1 6 s. Hull6csillagok radiatio pontjai, levezet.ve a ma- gyar korona területen tett megfigyelesekbl.51 1871-1878 vegeig 20 kr.

XIII. K o 11 k o l y Mi k 16 s. Napfoltok megfigyelese az 6-gyallai csillagvizs-

gal6n 1879-ben. (Egy tabla rajzzal.) io kr.

XIV. K o 11kö1 y Mi k 16 s. Adatok Jupiter es Mars pbysikäjahoz. 1879.

(Harom tabla rajzzal.) 30 kr.

XV. Re t h y M 6 r. A fäny törese es visszaverese homogen isotrop atlatsz6 testek hataran. Neumann m6dszerenek altalänositä~äval es böviteseve .

(Szekf. ert.) 1

o

XVI. Re t h y M 6 r. A sarkitott fänyrezges elhajlit6 räcs ältal val6 forgatasa- nak magyarazata, különös tekintettel Fröhlich eszleteire. 10 kr.

XVII. S z i 1 y K a 1 m ä n. A telitett göz nyomasanak törvenyeröl. 10 kr.

XV III. H u n y ad y Jen ö. Mäsodfoku görbBk es felületek meghatarozasar6l.

20 kr, XIX. H u n y a d y J e n ö. Tetelek azon determinansokr61, melyek elemei adjungält rendszerek elemeiböl vannak componalva. 20 kr.

XX. Dr.Fr ö h 1 ich I z o r. Az alland6 elektromos aramlasok elmeletehez.

- 10 kr.

XXI. H u n y ad y .J e n ü. Tetelek a componalt determinänsoknak egy külö-

nös nemerlll. 10 kr.

XXII. K ^(l n i g Gy u 1 a. A raczionalis függvenyek alt.alänos elmeletehez. 10 kr.

XXIII. Si 1 berste in Sa 1 am o n. Vonalgeometriai tanulmänyok . 20 kr.

XXIV. H u n y ad y Jan o s. A Steiner-(ele kriteriumr61 a kupszeletek elme-

leteben. 1

o

XXV. H u n y ad y Jen ö. A. pontokb61 vagy erintökböl es a conjugält härom- szögböl meghatarozott kupszelet nemenek eldöntesere szolgäl6 kriteriumok. J

o

Budape•t, 1883. Az At b e n 11 e um r. t:i.rs. könyvnyomdaja.