Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 2. szám
221
Clark, W. A. V.:
Elhalasztják-e a nôk a családalapítást a jobb módú lakóövezetekben?
(Do Women Delay Family Formation in Expensive Housing Markets?) – Demographic Research. 2012. 27. évf. 1. sz. 1–24. old.
Az ingatlanpiaci árak váltakozása irányí- totta arra a szerző érdeklődését, hogy a lakás- tulajdon megszerzése és a termékenység kö- zötti kapcsolatot vizsgálja az Egyesült Álla- mokban. Elmélete szerint a háztartások dön- téskényszer előtt vannak, amikor a gyermek- vállalás vagy a lakás-/házvásárlás között kell választaniuk, vagyis az egyik elhatározás csak a másik rovására képzelhető el. Az eredmé- nyek tükrében a tanulmány a nagyon költséges lakáspiaci tényezőkkel magyarázza mindeze- ket. Egyértelmű, hogy azoknak a pároknak magasabb az életkora az első gyermek vállalá- sánál, akik drága, illetve költséges lakásokban vagy lakóövezetekben laknak. Ugyanakkor ezekben a drága lakásokban magas a felsőfokú iskolai végzettségűek aránya, különösen a nők körében. Tehát a jobb körülményeket és a drá- gább lakásokat azok választják, akik az ezzel járó költségeket ki tudják gazdálkodni. Ez ösz- szefügg a magas iskolai végzettséggel együtt járó, jól fizető pozíciókkal. Továbbgondolva, mindez a gyermekvállalás időpontját is kitolja, hiszen a hosszabb ideig tartó felsőfokú iskolai tanulmányok és az ezt követő karrier több időt igényel.
Sajnos a tanulmányból nem derül ki egyér- telműen, hogy a szerző miként tekinti a háztar- tás fogalmát, hiszen nem háztartások, hanem házaspárok vagy párok kerülhetnek az előbbi két válaszút elé, míg egy háztartásba a páron kívül azok is beletartoznak, akik a háztartás
„közös kasszáján” élnek, vagyis a páron kívül további személyek is feltételezhetők. Itt azon- ban nem lehet szó a háztartásokban jelen levő
gyermekekről, mivel a vizsgálat az anyák első gyermekük vállalására fókuszálva készült. A kutatás továbbá olyan anyagi szempontok felől közelíti meg a gyermekvállalást, mint a lakás- szerzés (megkülönbözteti a tulajdonszerzést és a bérletet) és a munkaerő-piaci helyzet. A szerző kitér az eredmények ismertetése során arra is, hogy több egyéni tényező együttes be- folyása alakíthatja a gyermekvállalást. Az elemzés 25 véletlenszerűen kiválasztott nagy- városi körzetben, a lakásbérletet és a lakására- kat felhasználva készült. A nagyvárosi lakás- árak az Egyesült Államok Nemzeti Ingatlan- ügynökségétől származtak.
Demográfusok és közgazdászok folyama- tosan vizsgálják és modellezik a lakásfenntar- tással kapcsolatos költségek és a lakóöveze- tek, valamint a termékenység kimenetele kö- zötti kapcsolatot. A szakirodalomban már egyértelmű válasz található arra, hogy a ma- gas lakhatási költségek hogyan és milyen arányban csökkentik, csökkenthetik a termé- kenységet. A tanulmány, továbbgondolva a megelőző vizsgálatokat, alapvetően két kér- désre keresi a választ, nevezetesen arra, hogy a termékenység valóban alacsonyabb-e a drá- gább lakóövezetekben, és a lakáspiacnak van- e tényleges hatása a befejezett termékenység alakulására.
Az elemzés, amelyben a 2006–2008-as Amerikai Közösségi Felvétel (American Community Survey) adatainak újratesztelésére került sor, azt a korábbi megállapítást vizsgál- ta, hogy a gyermekvállalás időbeli kitolódása összefügg-e a lakásfenntartási költségek alaku- lásával. Az adatok arra világítottak rá, hogy a jobb módú lakóövezetekre inkább jellemző az első gyermek vállalásának későbbi időpontra történő halasztása, mint a tudatos gyermekte- lenség választása.
Az adatbázisból a 20–44 év közötti nők is- kolai végzettségét, a „nemzetiséghez tartozást”
(fehér népesség, spanyol ajkúak és fekete né-
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 2. szám 222
pesség megkülönböztetése) és a munkaerőpia- con történő részvételt, mint fontos szociológiai tényezőket vizsgálta a szerző. A lakóhely vagy lakókörnyezet vizsgálatakor a lakástípusokat öt kategóriába sorolta. A legolcsóbb lakástípusok és lakóövezetek az egyes, míg a legdrágábbak az ötös kategóriába kerültek. A legdrágább fenntartásúak esetén látható a legjelentősebb kapcsolat az anyák első gyermekük vállalásának időpontjával összefüggésben. Látszólagos el- lentmondásnak tűnik, hogy a viszonylag köny- nyen fenntartható, olcsóbb lakóövezetekben és a drágábbakban egyaránt egységesen magas az anyák életkora az első gyermekük születésekor.
Azonban a drágább lakóövezetekben megfi- gyelhető termékenységi magatartásban egyér- telműen megjelenik a magasabb életkor.
Megállapítható, hogy egy költséges fenn- tartású lakás az első gyermek születését átla- gosan 3–4 évvel tolja ki, vagyis ennyi a kü- lönbség az első (legolcsóbb) és az ötödik (leg- drágább) kategóriájú lakásban élő anyák első gyermekük vállalásának életkora között. Az adatbázisból kitűnt, hogy az iskolai végzettség az átlagnál alacsonyabb szinten 3-3,5 évvel, a munkaerő-piaci részvétel már átlagosan 4 év- vel különbözik a két lakóövezeti típus között.
A különböző nemzeti és etnikai csoportok ese- tén a fehér, de nem spanyolajkú népesség kö- rében 4 év, a fekete népességnél pedig már 5 év az eltérés az első gyermek vállalásának ide- jét tekintve az első és ötödik kategóriájú la- kás/lakóövezet csoportjaiban. Érdekes, hogy a spanyolajkúak esetén nincs eltérés a két szél- sőérték között, bár – ami egyedülálló a mintá- ban – látható, hogy egyfajta U alak rajzolódik ki a lakástípusok grafikonján a spanyolajkú anyák gyermekvállalási életkora esetén. Va- gyis az első kutatási kérdésre adott válasz az, hogy a termékenység nem feltétlenül alacso- nyabb a költségesebb lakóövezetekben, de az
első gyermek vállalásának időpontjára egyér- telműen hat az ingatlan ára.
Az egyéni hatásokat vizsgáló modell alkal- mazása során új adatokat elemzett a szerző, és – bár az ebből levont következtetések a termé- kenységet vizsgáló korábbi kutatásokkal össze- csengtek – három új megállapítást is hozott. El- sőként a teljes korrigált szórásnégyzet látható szerény illeszkedés révén enged arra következ- tetni, hogy a lakások fenntartási költségét illető- en különféle módon választanak és válaszolnak a lakáspiac alakulására az egyes háztartások, ebben nincs egységes irány. Másodsorban a la- kástulajdon-szerzés a termékenységi magatar- tásra jelentős hatást gyakorol. Vagyis azoknál, akik költséges fenntartású lakást, illetve lakástu- lajdont szereznek, a fenntartással kapcsolatos nehézségekkel szembesülve, minden egyéb do- log háttérbe szorul. Végül ismét ki kell hangsú- lyozni a jobb módú lakóövezetekhez kapcsoló- dó olyan tényezőket, körülményeket, mint a magas iskolai végzettség, az átlag feletti háztar- tási jövedelem és a lakáshoz kapcsolódó megnövekedett kiadások. Ezek azok a tényezők, melyekben a termékenységi arányszámok meg- határozóan alakulnak.
A kutatási eredmények nem igazolják, hogy a drágább lakásokban élők körében szig- nifikánsan alacsonyabb lenne a befejezett ter- mékenység. Vagyis elvileg lehetséges, hogy a jobb körülmények között élő háztartásokban még szülessenek gyermekek, amennyiben a későbbi gyermekvállalás előtt nyitottak a szü- lők. Ennek feltérképezésére azonban további kutatások szükségesek, lehetőleg hosszabb időintervallumot felölelve és panelkutatások- ban lehetne megvalósítani.
Pári András,
a Központi Statisztikai Hivatal tanácsosa E-mail: Andras.Pari@ksh.hu
