• Nem Talált Eredményt

Magyar Pszichológiai irodalom 1945-1966 : Összeállította: Benedek László, Akadémiai Kiadó, 1967. 253 oldal [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyar Pszichológiai irodalom 1945-1966 : Összeállította: Benedek László, Akadémiai Kiadó, 1967. 253 oldal [könyvismertetés]"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

M A G Y A R P S Z I C H O L Ó G I A I I R O D A L O M 1945—1966.

Összeállította: B E N E D E K L Á S Z L Ó Akadémiai Kiadó, 1967. 253 oldal

Az utóbbi években örvendetesen megnövekedett a pszichológia iránti társadalmi igény, amelynek legfőbb mutatója az, hogy e tudományág eredményeinek felhasználása hatékonyan segíti a legkülönbözőbb területeken dolgozó szakemberek elméleti és gyakorlati tevékenységét.

Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a gyors és minél teljesebb szakirodalmi információ. Éppen ezért a pszichológiai tudományos élet figyelemre méltó eseményeként értékeljük a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizottsága gondozásában a B E N E D E K L Á S Z L Ó szerkesztésé- ben mintegy 6 ezer címszó bibliográfiai adatait összefoglaló könyv megjelenését. E z t a tényt önmagában is jelentős kezdeményezésként kell értékelni, mert hazai viszonylatban ilyen volu- menű pszichológiai bibliográfia kiadására eddig még nem került sor. Talán nem túlzás az a meg- állapítás, hogy e hézagpótló kiadvánnyal olyan régen várt könyv kerül a szakemberek és az érdeklődők kezébe, amely igen hasznos információs bázist jelent számukra, mind a pszichológiai tudomány, mind határterületeinek alaposabb megismeréséhez. Tudománypolitikai szempontból figyelmet érdemel az a tény, hogy a több mint húszéves időszakot felölelő bibliográfiai anyag túlnyomó többsége 1958 után jelent meg. Különösen az utóbbi tíz év irodalmi termésének — a számszerűségen túlmutató — minőségi tendenciái kétségtelenül összefüggésben vannak az MTA Pszichológiai Bizottsága tudományszervező, irányító tevékenységével és a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság munkájával.

A közreadott — tekintélyes mennyiségű és rendkívül szerteágazó problémaköröket fel- ölelő — bibliográfiai anyag rendszerezése igen bonyolult szerkesztői feladatot jelentett. B E N E D E K L Á S Z L Ó érdeme, hogy az anyag szerzők .szerinti kronológiai elrendezése jó áttekintést és meg- bízható tájékozódást nyújt az olvasó számára. E szisztémát követve a bibliográfia a pszichológiai tudomány következő területeiről ad tájékoztatást: filozófiai pszichológia, általános pszichológia, fejlődéslélektan, társadalomlélektan, pedagógiai pszichológia, munkalélektan, művészetpszi- chológia, sportpszichológia, orvosi (klinikai) pszichológia, gyógypedagógiai pszichológia, kriminál- pszichológia és pszichológiatörténet. A szerkesztő a címek mellett feltüntetett betűjelek segítségé- vel megkönnyítette az olvasó dolgát a felsorolt ágazatok szerinti tájékozódáshoz. Nyilvánvalóan nagy apparátust igényelne az anyag tematikus elv alapján történő elrendezése. Addig is, amíg erre sor kerülhet, helyes lenne megfontolni — egy esedékes újabb kiadásnál — az egyes tudomány- területek további differenciálásának módozatait. Egyik ilyen variációs lehetőségként kínálkozik a jelenlegi betűjelzések újabb jelekkel (számokkal, kisbetűkkel) való kiegészítése. Ilyen módon a nagybetű továbbra is a szakterületet jelezné (pl. Általános pszichológia). Az arabszám ezen belül egy meghatározott témakört jelentene (pl. Á8 = az általános pszichológia gondolkodás témaköre). A kisbetű a témán belüli részterületre utalna (Ál o c = az általános pszichológiában a személyiség témakörön a képesség problémaköre).

Szerkesztési szempontból — szintén a differenciális irányában — megfontolandó lenne a kandidátusi és doktori értekezések bibliográfiai adatainak feldolgozása is. Igaz ugyan, hogy a tézisek megjelennek (külön füzetként és a szakfolyóiratban is), de a disszertáció teljes anyaga nem mindig nyer publikálást. Ezt a kérdést azért vetjük fel, mert a kötetben egyes tudományosan minősített szerzőknél szerepelnek a disszertációk, míg másoknál nem. Ezen túlmenően ide kíván- kozik annak a kérdésnek a felvetése is, hogy a tudományegyetemeken egyre több bölcsész- doktori címet szerveznek pszichológiából. Indokolt lenne ezeket a dolgozatokat — esetleg külön részben vagy akár mellékletként — felvenni a bibliográfiai anyagba, mert ma még az információ hiánya miatt gyakran értékes munkák is elkerülik a közfigyelmet.

A közreadott pszichológiai bibliográfia méltatása több szempontból indokolt lenne, de a szűkreszabott recenzió nem vállalkozhat ilyen feladatra. Mégis szükségesnek látjuk hang- súlyozni azt, hogy ez a könyv tartalmi gazdagságáyal, gondos szerkesztésével és tetszetős technikai kivitelezésével hasznos szolgálatot tesz a pszichológia iránti fokozódó társadalmi igény kielégítése, s e tudomány iránti érdeklődés felkeltése terén. A széles spektrumú anyag értékes hozzájárulás a pszichológusok, pedagógusok, orvosok, mérnökök, jogászok, szociológusok mun- kájához, s általában mindenütt hasznosítható, ahol a pszichológiai ismeretek alkalmazására szükség lehet. Ahhoz, hogy a kiadvány még jobban szolgálhassa a pszichológiai kultúra terjesz- tésének ügyét, már most indokoltnak látszik egy újabb, s a jelenleginél mindenképpen nagyobb példányszámú könyv megjelentetése.

V E C Z K Ó J Ó Z S E F

207;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1981 óta viszont lé- tezik a Pszichológia, az MTA Pszichológiai Kutatóintézet lapja, és néhány éve megalakult az alkalmazott pszichológiai területek sikeres szaklapja,

A módszer elsősorban olyan területeken használatos, mint az orvostudomány, a kommunikáció tudomány vagy a pszichológia, hiszen egy szelektálás nélkül

A motívumok megoszlásáról készített táblá- zatok (37—49. táblázat) korcsoportonként különböző és az évfolyamokon, nemeken belül is sajátos összjátékról tanúskodó képet

Ez annál feltűnőbb, mert Heymans egyéb pszichológiai búvárlatai, nem az általános, hanem a differenciális' pszichológia keretébe vágnak.* Az általános pszichológia ugyanis

Vagy például a figyelemre nézve tapasztalhatjuk, hogy az óra- közi nagyobb szünet után — ha például a gyermekek igazi kedvvel és hévvel játszottak — a külső rend mellett

A közösen osztott kulturális tudás elméletének keretein belül úgy tűnik, hogy a gyerekek számára a társas kategorizáció azért fontos, hogy kiemelje a

az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Tanácsadás- és Iskola- pszichológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője, a Mensa

Pozitív pedagógia: pozitív pszichológiai intervenciók a pedagógiai gyakorlatban A pozitív pszichológia képviselői rámutattak, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a jóllét