v e g ű énekek hangfelvétele; 7. rejtvények, .találós kérdések hangfelvétele. E n n e k a ská- l á n a k az ismertetése hasznosnak látszik azért is, m e r t n á l u n k a magnószalagok alkalmazása egyeló're n e m ilyen széles körű s inkább csak a t a n k ö n y v i szövegek reprodukálására szorít- kozik.
Az N D K - b a n a. hangfelvétel minden egyes f a j t á j á h o z részletes m e t o d i k a i ú t m u t a t á s t dol- g o z t a k ki, a m e l y helyet k a p o t t a szalaghoz ..kiadott kísérő f ü z e t b e n . Különösen figyelemre m é l t ó a párbeszéd és a monológ f o r m á j á b a n
•közölt hangfelvételekhez f ű z ö t t metodikai ú t m u t a t ó . A m a g n e t o f o n alkalmazásának meto-
•dikáját H . VOGT: Das T o n b a n d im F r e m d - . s p r a c h e n u n t e r r i c h t című m u n k á j á b a n foglalta
össze, a m e l y n e k ismertetésére nálunk is sor k e r ü l t (1. Az idegen nyelvek tanítása, 1959.
-évf. 4. sz.).
VOGT m u n k á j a a z o n b a n inkább tipoló- g i á v a l , mái- kész felvételek keletkezésével és
felhasználásával foglalkozik, s lényegesen keve- s e b b e t szól a m a g n e t o f o n felhasználásának
egyéb, e l ő r e m u t a t ó lehetőségeiről.
A m a g n e t o f o n h a s z n á l a t a meghonosodott a csehszlovák' t a n á r o k körében is. Elsősorban a t a n u l ó k m e g n y i l a t k o z á s a i n a k rögzítésére a l k a l m a z z á k s i n k á b b a változatos f o r m á k a t m u t a t ó szovjet g y a k o r l a t o t követik, m i n t a s é m á k b a m e r e v í t e t t n é m e t e t . A könyv részle-
tesen szól arról, hogy h o g y a n használták a m a g n e t o f o n t az angol nyelvi kiejtés tanítása- kor az egész osztállyal és egy-egy tanulóval v a l ó m u n k a f o l y a m á n . E n n e k kapcsán érde- kesen ismerteti a szerző a nyelvi kabinetek alkal- mazásának elsődleges gyakorlatát, az alkalmazás előnyeit és hiányosságait (128—131). I t t kitér
a m a g n e t o f o n n a k a beszélgetés t a n í t á s á b a n való alkalmazására, a kabinetekben folyó m u n k a ellenőrzésére. A t a n u l m á n y n a k ezek a Jegérdekesébb, legeredetibb, kezdeményező,
b á r n e m p r o b l é m a m e n t e s részei (131—136).
A Metodikai rész m é g k é t fejezetet t a r t a l -
•maz. Az egyik címe A gramofon és a magnetofon ,a zenei nevelésben, a másiké A magnetofon és gramofon a többi tárgyakban. Az első fejezet
a zenei nevelésben való alkalmazás sajátos p r o b l é m ;r kívül az alábbi általános jellegű kérdésekkel foglalkozik: a) a gramofon qs m a g n e t o f o n elhelyezése az osztályban, b) me- chanikai r e p r o d u k á l ó berendezések alkalma- zása az o k t a t á s i f o l y a m a t b a n ; c) egyéb taní- t á s i segédeszközök a g r a m o f o n és magnetofon . a l k a l m a z á s á v a l k a p c s o l a t b a n .
A metodikai rész utolsó fejezete igen rövi- den érinti a gramofon és m a g n e t o f o n alkalma- zásának problémáit a földrajzban, fizikában, biológiában, v a l a m i n t a művészi és testi neve- lésben.
Figyelemre méltó a k ö n y v t o v á b b i két része is: IV. Magnetofon az iskolánkívüli és osztályonkívüli tevékenységben, v a l a m i n t : V.
A tanár tanítási órán folyó munkájának elem- zése.
Különösen a IV. rész m u t a t rá a magne- t o f o n felhasználásának t o v á b b i fontos, értékes lehetőségeire, h a röviden, érintőlegesen is.
E z e k a jelzések azonban elegendőek ahhoz, hogy t o v á b b i indítékok gazdag forrásául szol- gáljanak. Í g y ez a fejezet a m a g n e t o f o n fel- használásának alábbi lehetőségeire utal:
1. R e f e r á t u m o k kiegészítése, 2. A tanulók riport-jellegű felvételei. 3. Szalagok az iskolai közvetítés számára (nevezetesebb ünnepek alkalmából). 4. Iskolai rádióújságok. 5. Az iskolába érkező hivatalos vagy érdekesebb közéleti személyekkel való beszélgetések fel- vétele. 6. Az állami rádió programjából hang- felvételek készítése. 7. Ellenőrző hangfelvételek készítése az iskolai rendezvények próbáiról.
8. Hangfelvétel a t o r n a g y a k o r l a t o k a t kísérő zenéről. 9. Magnetofon alkalmazása a szak- körökön. 10. M u n k a t e r v a hangtechnikai szak- kör számára. 11. Magnetofon az úttörő- és ifjúsági szervezetek m u n k á j á b a n . 12. magne- tofon az iskolai ifjúsági összejöveteleken és az elemi iskolában. 13. Szemelvények az ismétlő órákról a szülői munkaközösségek és az iskola b a r á t j a i (patrónusai) számára. 14. Hangfelvé- tel az iskolában f o l y t a t o t t eljárásokról (tanulók kihallgatása, fegyelmi ügyek). 15. A vulgáris beszéd ellen. 16. Hangszalagra v e t t levelek.
17. Hangfelvételek logopédiai tanácsadás szá- m á r a . 18. H a n g - d o k u m e n t u m , krónika az iskola életéből.
Mindmegannyi érintett területen a magne- t o f o n felhasználásának számos gazdag lehető- sége nyílik, a könyvismertetés olvasója tetszés szerint m e r í t h e t t e r m é k e n y gondolatokat belőlük.
E z t a gazdag részt követi A tanítási óra magnetofonra való felvételéről szóló rész, m a j d a k ö n y v az N D K - b a n kiadott, az iskolai oktatás célját szolgáló magnetofonszalagokat ismer- t e t i s a t á r g y a l t p r o b l e m a t i k a gazdag irodalmát a d j a (210—215).
SZOBOSZLAY M I K L Ó S
LOU1S L E G R A N D : P S Y C H O L O G I E A P P L 1 Q U É E Á I / É D U C A T l O N I N T E L L E C T U E L L E . Neuchátel, 1962. 155 1.
L E G B A N D f e l ü g y e l ő n e k a g e n f i R O U S S E A U i n t é z e t g o n d o z á s á b a n megjelent oktatáslélek- t a n i • kézikönyve a z o k n a k a pedagógusoknak készült, akik a 6—14 év közötti ifjúság nevelé- sével foglalkoznak. „ E z a m ű az intuitív (gya-
korlati neveléstechnika eredményeként jelent- kező) és a t u d o m á n y o s , v a l a m i n t a kísérleti pszichológia részbeni szintézisét a k a r j a n y ú j - t a n i . " (5. 1.)
Hangsúlyozza, liogy m ü v e nem lezárni
:252
a k a r j a az egyes neveléslélektani problémákat, h a n e m gondolat felvetésével, kiindulópontul a k a r szolgálni más, hasonló jellegű kutatások- hoz. Ezért az egyes fejezetek utolsó p o n t j a - "
ként n é h á n y k i m o n d o t t a n pedagógiai aspek- t u s ú tanácsot ad, só't a kérdésre vonatkozóan
bőséges irodalmat is javasol. „Véleményünk szerint a pszichológia törvényei csak a gyakor- l a t t a l kapcsolatban domborodnak ki igazán."
{6.1.) A szerző gyakorlati pszichológiai érzékét dicséri, hogy ahol lehet m i n d e n ü t t egyszerűbb pszichológiai kísérletek leírását is közli.
Az első három fejezetben „A tevékenység és a szellemi m u n k a feltételei", „Az értelmi m u n k a érzelmi feltételei", „Az értelmi képes- ségek" címűekben könyvének általános elvi alapjait fekteti le a szerző.
Megállapítja m á r . a z első fejezetben, hogy a gyermek egész élettevékenységét a játék h a t j a át. Az egyes j á t é k f o r m á k a t elemezve — megkülönbözteti a funkcionális, az utánzó, a g y ű j t ő és a g y á r t ó játékokat. Megállapítja, hogy különösen a két utóbbi kihasználására kellene erőteljesebben építeni az iskolában.
Hangsúlyozza, hogy a gyermek képtelen absztrakt dolgok megértésére. „Szüksége v a n gesztusokra v a g y segédmozdulatokra, hogy magáit kifejezze." (12. 1.) Napjaink iskoláinak általános n y u g t a l a n légköre nagyrészt a játék hiányából adódik. Kívánatos lenne szerinte a játékigényt manuális v a g y fizikai aktivitás f o r m á j á b a n kifejteni (13.1.). Felismeri a játék és a szellemi m u n k a kapcsolatát „Az elemi iskolában virágzó g y á r t ó j á t é k o k a t a szellemi tevékenység kiinduló és beérkezési p o n t j á v á tehetnénk (műhely, kertészet, főzés)" (14. 1.).
A m u n k a ebben a beállításban természetesen nem valami politechnikai képzés megvalósulá- sát jelenti, h a n e m az olyan hasznos időtöltést, amely a gyermekek szellemi m u n k á j a közben az a k t í v pihenést jelenti.
Az o k t a t á s megfelelő érzelmi irányultságára is súlyt helyez a szerző. Szellemi m u n k a érzelmi motiváció nélkül lehetetlen. A család érzelmi szempontból szűk keret, amelynek béklyóit az iskola oldja fel azáltal, hogy a gyermeket hozzá hasonlók közé helyezi. I t t individualizá- lódhat és kibontakozhat. „Az iskolai keretbe beilleszkedett tanuló szeretni fogja m u n k á j á t , míg a be nem illeszkedés fékezni fogja a szellemi tevékenységet. T u d n i kell t e h á t az okát, miért nem illeszkedik be némely gyer- m e k " (18. 1.).
Különösen ebben a fejezetben m u t a t k o z i k meg a burzsoá pszichológia elvi kiúttalansága.
A legeklektikusabbnak a m u n k á n a k ez a része m o d h a t ó , ahol WAIXON elméletétől a freudi OEDIPTJS komplexumig sok érdekes, de gyak- ran el nem f o g a d h a t ó m a g y a r á z a t található.
A szellemi tevékenységekről szólva külön beszél az öröklött és hozzá t a n u l t szellemi
tulajdonságokról. I t t is megelégszik a szűk definíciókkal és i n k á b b az értelmi képességek (memória, intelligencia) mérésének gyakorlati problémáiról szól. Pl. Áz intelligencia mérését BINET—SIMON módszerének alkalmazásával a k a r j a megoldani.
A további fejezetek a szóbeli és írásbeli közlés, valamint a helyes beszéd kialakításának lélektani problémáival foglalkoznak. Külön érdeklődésre t a r t h a t n a k számot a m ű n e k azok a részei, melyek az olvasás, írás és számolás elsajátításainak lélektani vonatkozásait bon- colják.
Hangsúlyozza, hogy olvasni — m á r kez- dettől — csak szemmel szabad s a felesleges mozgásokat (újvezetés) ki kell kapcsolni, mert ez később arra vezet, hogy a gyermek időtöl- tésből és nem a m ű t a r t a l m a m i a t t fog olvasni.
„Olvasni annyit tesz, mint az olvasmány terét bizonyos módon elhelyezni" (79. 1.). Az alak pszichológia kétségtelen h a t á s a érződik a tanul- m á n y ezen részében s ez máshol is g y a k r a n visszatér. Az olvasás és írás megtanulásanak problémái között külön szól a balkezesekről.
Kifejti, hogy az írás és olvasás tévesztése pl.
or helyett ro írása v a g y olvasása abból ered;
hogy a balkezesek bal látómezője és általában baloldali szervei fejlettebbek, m i n t a jobb- oldaliak és számukra a bal felé irányuló mozgás a természetes. E z é r t lassan kell átnevelni jobbkezesnek a tanulót, mivel ellenkező eset- ben pszichés és neurotikus zavarok léphetnek fel.
, „A számok megértése"; „A tér felfogása";
„A mérés és a mértékrendszer"; „A számtani gondolkodás" c. fejezetek PIAGET szellemét tükrözik. Azoknak a gondolatoknak egysze- r ű b b és t ö m ö r e b b kifejtését találjuk meg bennük, melyeket 1 IANS AEBLI: Didactiques psychologique c. m ű v é b e n részletesen elmon- dott.
Az utolsó két fejezetben („A természet felfogása"; „A h u m á n u m és a történelem felfogása") a természet és társadalom lényegé- nek megértetésével foglalkozik a szerző. A gyer- mek még nem t u d j a az idő m ú l á s á t felfogni, míg a felnőtt elsősorban s a j á t .tapasztalati múltjából érti meg a régebbi eseményeket és az egész történelmet. A gyermek történelmet megértő belső fejlődésére LEGRAND t á b l á z a t o t is közöl, mely azonban az idő megértése szem- p o n t j á b ó l túlságosan mechanikusnak tűnik.
A m u n k a sok hasznos gyakorlati pszicho- lógiai tanácsot ad a nevelőknek. Használható- ságát a m a g y a r pedagógus társadalom szá- m á r a még ideológiai bizonytalanságai ellenére sem lehet kétségbe vonni. É p p e n ezért hasonló m u n k a írása, esetleg a k ö n y v egyes fejezetei- nek lefordítása megadná a lehetőséget pedagó- gusaink látókörének kitágításához.
Kiss
G Y Ö R G Y9 Magyar Pedagógia
