Vida Mihály 80. születésnapjára

X

AD VALOREM

Ünnepi tanulmányok

Vida Mihály 80. születésnapjára

Szerkesztette:

Gál Andor - Karsai Krisztina

Iurisperitus Kiadó Szeged, 2016

A PólayElemérAlapítványKönyvtára 61

Készülta Szegedi Tudományegyetem Állam- ésJogtudományi Kara Büntetőjogi ésBüntetőEljárásjogiTanszékén.

Tanszékvezető:

KarsaiKrisztina egyetemi tanár

TARTALOM'

KarsaiKrisztina:Köszöntés és köszönet... 7 Ambrus István: Abűncselekményi egység egysajátosesete:arendszereselkövetés .... 9 BatóSzilvia: Büntetéstérdemlőcselekmény-e az uzsora? ... 19 BelovicsErvin:Abüntetőeljárásidőszerűsége ... 35 DomokosAndrea:A sértettek érdekei az új büntetőeljárásikódexbee ... 47 FantolyZsanett: Törvényes legyen-eavád, avagyújabbgondolatokavádelvről-

egytörvénytervezettükrében ... 55 Faragó-MészárosJudit:Migráció- a védő sz<^r^e^v^el ... 67 GácsiAnett Erzsébet: Afegyverekegyenlősége elvösszetettvizsgálata

a (hatékony) védelemhez való jog és abizonyítékok értékelésemátrixában ... 75 Gál Andor:Aközérdek szerepe a jogos védelem szabályozásábbn... ... 91 Hajdú József: A terhességátvállalás munkajogiésszociális jogivonatkozásai,

különöstekintettelaszülési szabadságra...111 Hegedűs István: Elképzelések, elvárások az új Be. rendesjogorvoslati rendszerével

kapcsolatban, és ezek megjelenése azúj törvénytervezeténekszövegében... 123 Heka László:A nemzetközibűncselekmények(IntemationalCrime) szabályozása

a horvát Btk.-ban, és annak összehasonlításaamagyar, a bosznia-hercegovinai ésaszerbszabályozással...121 HerkeCsongor: A letartóztatásfeltételei nemzztközi kitee^irjnéss^^n ...141 Hollón Miklós: Valótlan állítások jelentősége ahivatali korrupciós bűncselemények

minösítésаnel...152 JuhászAndrea Erika:,Jsszenvedéspiramisa”-avagyaz emberi jogok európai

egyezményének 2. cikke által tilalmazott bánásmódokelhatárolása,

illetvedefiniálása... 167 JuhászZsuzsanna: Aeöreöekönyeeárakmúltja, jelene és jövője...182 KarsaiKrisztina: Aki nemtudjacsinálni, tanítja? Egy cáfolat, avagygondolatok

abüntetőjogi tárgyakoktatásiból...192 Katona Tibor: Amagyarbüntetőanyagi jog kitagadottja: az autonómpénzmosás.

Van-e helye a aendszá^bee:>... 205

Kupecki Nóra: A letaatóáeaeáa soránérvényesülőalkotmányos elvek ...211 Lőrincz József: A honibörtönügydepressziójaa kétvilágháborúközött...221 LörinczyGyörgy:Gondolatok abüntetőeljárásirészjogerőről és az abszolút

eljárásiszabálysértésekről ... 227 MadaiSándor: Azegészségügyi titok és annak egyesbüntetőjogivonatkozásai 247 MészárosAdám: A bűncselekmények osztályozása ... 259 MezeiPéter: Jogerősdöntésa Google Books ügyben: Fair use! ...272 Mezölaki Erik:Gondolat-aáösszeneteima másodfokú bíróság általi bizonyítás

egyes kérdésaira 1 ...282 Molnár Erzsébet: Nz üzletititok és aknow-howbüntetőjogieSd<^ll^é^sr^1...292 MonoriZsuzsanna Éva: A zaklatás bűncselekményének jogalkalmazási dilemmái -

kérdések és válaszok azaklatásról az empirikuskutatások tükl^e^^^etl ...205 Nagy Ferenc: Abűnösségi tan büntetőjog-dogmatikai főbbfejlődési irányairól ...222 RuszolyJózsef: OsztróvszkyJózsefSzeged ítélőtábláiszékhelyiaégéért (1889).

Egy karikatúra tanúsága ... ...241

Szomora Zsolt: A tizenkét évenaluli sérelméreelkövetettszexuáliserőszakújabb minősítési kérdései, avagy abírói gyakorlatmenthetetlennek látszóvergődése a kétszeresértékelés és más alapelvekhálójában...347 SzondiIldikó:Arendszerváltás következményeiésaroma családok helyzete

amai Magyarországon ...361

A KÖZÉRDEK SZEREPE A JOGOS VÉDELEM SZABÁLYOZÁSÁBAN

GálAndor egyetemitanársegéd SzegediTudományegyetem

TiszteltTanárÚr! Kedves Mihály!

Jelen tanulmányommal kívánok tisztelegni és nagyrabecsülésemet kifejezni ügyészi pályafutásod, és többmintharminc évesegyetemi oktatói munkásságod előtt. Tanárom­ kéntés későbbi kollégámkéntmindigkérlelhetetlenszakmaiság és a jogászi hivatás iránt érzett feltétlen alázat jellemzett, ennekjegyébennagyodaadássalfordultál olyan elméleti kérdések megoldásához is, amelyek csupán csekélyjoggyakorlattal rendelkeznek. Erre figyelemmel választottam dolgozatomtárgyáulajogos védelemszabályozásában szerep­

lő közérdek fogalmának elemzését, amellyel szeretnék Neked boldog születésnapot és sokboldogságotkívánni!

A közérdekvédelme a Btá. (1950. évi II. törvény)óta szerepel ajogos védelem sza­ bályozásában. Törvényszövegben való megjelenítése a szocialista büntetőjog azon kriminálpolitikai felfogásának köszönhető, amelya jogintézmény céljakéntelsődlegesen a (szocialista) jogrend védelmét határozta meg.1 Ezt megelőzően a jogirodalom - a Csemegi-kódex szövegéből kiindulva -az univerzálisjogi tárgyak védelmének lehető­ ségét következetesen elvetette.2 A pozitív jogi rendelkezések megváltozásával azonban már nemmellőzhető e jogi tárgy ténylegeshatókörénekvizsgálata. Ez annak ellenére is igaz, hogy az 1978. évi Btk. kodifikációs munkálatai során utaltak már e fordulat elha­ nyagolhatónak mondhatójoggyakorlatijelentőségére: „A bírói gyakorlatbannem fordul­ takelő olyan esetek, amikor - a személyekés/személyivagy társadalmi/javak oltalmán, illetőleg bűncselekmények elhárításán kívül - szóba került volna a jogos védelem gya­

korlása.”3 Ebben a körben említhető továbbáNagy Ferenc azon véleménye, amely sze­ rint„efordulatnakaz elmúltévtizedekben gyakorlatirelevanciájanem volt.”4 Álláspon­ tom szerint a csekély gyakorlati előfordulás önmagában nem szolgáltat kellő alapot a kérdés jogdogmatikai vizsgálatának esetleges mellőzésére: a büntetőjogi dogmatika ugyanis célja szerint „de lege latafelméri, feltárja tudományos rendszerbe foglalja, ke­

zelhetővé teszi a jog tételes anyagát, de lege ferenda pedig kifejezésre juttatja azokat a tudományosan megalapozott igényeket, amelyek szerint ajognak a ■ jövőben fejlődnie

1 Ezzel magyarázható,hogy a jogi tárgyakfelsorolásában aközérdekre utalásrögtön azelső helyre került. Vö.

Btá. 15. § (1) bek. A korszak meghatározó jogirodalmi képviselője, Kádár Miklós szerint a „szocializmus megváltozott társadalmi viszonyai között” nemis fenntartható már a jogos védelem - Csemegi-kódex rendel­ kezésein (79. §) nyugvó - individualista szemléletű értelmezése. KÁDÁRMIKLÓS: Magyar büntetőjog.. Általá­ nosRész.Tankönyvkiadó, Budapest, 1953. 190. p.

2 Lásdpl. Angyal Pál: A magyarbüntetőjog tankönyve. Harmadik kiadás. Athenaeum, Budapest, 1920., 400.

p.;SCHULTHEISZ Emil: A bűncselekmény tana.Debreceni Tudományegyetem, Debrecen, 1948. 39. p.

3 LÁSZLÓ JENŐ (szerk.): Az 1978. évi 7K törvény/BTK előkészítése. III.Fejezet. A büntetőjogifelelősségre vonásakadályai. Igazságügyi Minisztérium, 1985. 139. p.

4 Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog, ÁltalánosrészI. lurisperitus, Szeged, 2014.214. p.

kell.”3 A dogmatikának továbbá jogállami (garanciális) funkciója (is) van: feladata az egységes és előrelátható (transzparens) jogalkalmazás kialakításának szolgálata.56 Ennek jegyében szükségesnek tartom a jogos védelem törvényi szabályozásában szereplő uni-

verzállsjogi tárgy részletesebb elemzését.

5 BÉKÉS IMRE: A gondatlanság a büntetőjogban. Közgazdaságiés Jogi Könyvkiadó, Budapest,1974. 21. p.

6 NAGY Ferenc: Vázlat a büntetőjogi dogmatikáról, in: SZABÓ IMRE - TÓTH KÁROLY(szerk.): Tanulmányok Dr.Besenyei Lajos egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szegedi Tudományegyetem, Szeged,2007. 543. p.

' László 1985,149. p.

8 László 1985,140.p.

9 Ezzel szemben a 2006. évi kodifikációs munkálatok során kidolgozott egyik normaszöveg-változat már kifejezetten mellőzte volna a kollektív érdekek oltalmazását a jogos védelem szabályozásából. Lásd Ligeti Katalin: Az új Büntető TörvénykönyvÁltalános Részének koncepciója. Büntetőjogi Kodifikáció 2006/1. 21.

p., 40. p.

Az anyagi jogi legalitás elvének certaaspektusa apontostörvényi meghatározottság követelményét, és a határozatlan büntetőtörvény tilalmát foglalja magában. Ez az elv tehát a jogalkotót köti. Nagy Ferenc: Anullum crimen/nulla poena sinelege alapelvről. MagyarJog 1'995/5.262-264.

I.Aközérdekfogalmimeghatározatlansága- alkotmányosanaggályos?

A közérdek meghatározásaa fogalom kifejezetten elvontjellegére figyelemmel ne­ hézségekbe ütközik. Az 1978. évi Btk. kodifíkációja során éppen erre hivatkozással merült fel igény arra, hogyejogi tárgyat célszerűbb lenne máskéntmegjeleníteni a nor­ maszövegben: „A »közérdek« helyett,amely túlságosan általános és elmosódó jelentésű szó, megfontolandóa »törvényes rend« kifejezéshasználata; ez kizárja a közérdekszub­ jektív megítélésen nyugvó, önkényes értelmezését, és kiemeli aszocialistatörvényesség jelentőségét.’”7 8 9 * A Btk. előkészítéséről szóló anyagok között azt is olvashatjuk, hogy a

„közérdekfogalma túlságosan tágkörű ahhoz, hogyaz állampolgárok számára világos és félre nem érthető eligazításul szolgálhasson a jogos védelem éles fegyverének alkalma­

zásához.’* Nem kívánttehátakodifikációs testület a kollektív jogi tárgyoltalmazásáról lemondani, csupán anormaszövegpontosítására törekedett? Álláspontom szerint a „tör­ vényes rend” ebben a tekintetben előrelépést nem jelentett volna, annak definiálása ugyanúgy nehézségekbe ütközne.

Azelmondottakból következően a Btk. szövegében változatlanul szereplő közérdek­

fogalom felveti a nullum crimensine lege elvből levezethető certa követelmény sérel­

mének lehetőségét.K! Kérdésként merül tél, hogy az elv által támasztott követelmény a büntetőjog egészére, vagy csupán a kifejezetten felelősségalapító diszpozíciókra irány­ adó-e? Utóbbi értelmezési opcióelfogadása esetünkben az alapelv-sértést kizárná, mivel ajogos védelem tényállásai egyértelműen a büntetőjogi felelősség negatív oldalához kapcsolódnak, alkalmazásuknemfelelősség-keletkeztető jellegű, éppen ellenkezőleg: az elkövetett cselekmény büntetendőségének [Btk. 21. §, 22. § (1) bek.] vagy az elkövető büntethetőségének [Btk. 22. § (3) bek.] kizárásához vezet. E kérdés megválaszolása soránmindenekelőtt szükséges megvizsgálni a problémaalkotmányos büntetőjogi vetü- letét.

AzABjoggyakorlatában kifejezetten foglalkozott a büntetőjogi normák világosságá­ val összefüggő egyes alkotmányoskövetelményekkel. Ennekkörébenmegállapította:

„Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatárolt- nak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra ésaz elkövetésimagatartásravonatkozótörvényhozó akaratvilágos kifejezés­

re juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el bünte­ tőjogilag szankcionáltjogsértést. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényesjogértelme­ zés lehetőségéta jogalkalmazók részéről. Vizsgálni kell tehát, hogy a tényállás a bünte­ tendő magatartásokkörétnem túl szélesen jelöli-e ki és eléghatározott-e.”11 12 13 14

" 30/1992.(I. 26.) AB határozat (ABH 1992, 167, 176.) 12 334/B/2000. AB határozat (ABH 2003, 1180,1182.) 13 Nagy 1995,263. p.

14 Ha a jövőben az AB e követelményt a büntethetőségi akadályok normaszövegeire is kiterjesztené,egyúttal szükségessé válna valamennyi szokásjogi alapokon nyugvófelelősségkizáró körülménykodifikálása. Sajátos jogforrási jellegükből kifolyólag ezekre nézve ugyanis írott szabályozás egyáltalán nem létezik. Szokásjogi eredetű,azelmélet és gyakorlat által kimunkáltjogellenességet kizárókörülményekre lásd Nagy 2014,233­

243.p.; BLASKÓ Béla: Magyar büntetőjog. Általánosrész. Ötödik kiadás. Rejtjel, Budapest- Debrecen, 2013.

247-255. p.; Belovics Ervin: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, in: BELOVICS Ervin - Nagy

FerenC'-TÓTH MIHÁLY': Büntetőjog I. ÁltalánosRész. A2012. évi C. törvényalapján. Második,hatályosított kiadás.HVG-Orac, Budapest, 2014.239-247. p.

Egy későbbi határozatában a testület azonban arra is rámutatott, hogy a normavilá­ gosság követelménye ajogalkalmazóimérlegelési jogával nem ellentétes kategória, így a bírói mérlegelést igénylő tényállási elemek alkalmazása abüntetőjogban alkotmányosan nemtilalmazott: „A büntetőjogi kodifikáció sajátja,hogyatörvényitényállások nemcsak a puszta felismerést kívánó leíró jellegű elemeket, hanem bírói mérlegelést követelő normatív elemeket is tartalmaznak.’”2 A jogirodalomban Nagy Ferenc már ez utóbbi határozat meghozatala előtt elvi éllel szögezte le, hogy „a pontosan nem meghatározott, a bírói értelmezést igénylő fogalmak a büntetőjogban eleve nem megengedhetetlenek, azonban értelmezésre alkalmasoknak kell lenniök és a polgár számára is egyértelműen fel-, illetve megismerhetőnek kell lenniök. Abszolút meghatározottság nem érhető el és így nem is követelhető meg. Tehát a relatív meghatározottság lehet, illetve kell hogy a követelmény legyen.’”2 AzABteháta fentiekben idézett határozatában éppenezt a jog­

irodalmi állásfoglalásttette teljes egészébenmagáévá.

Megállapítható, hogy az AB a pontos törvényi meghatározottságot alkotmányos kö­ vetelményként kifejezettencsaka felelösségalapító tényállásokvonatkozásában követeli meg, míg a felelősséget kizáró diszpozíciókat érintően ilyen elvárás - a recens alkot­

mánybírósági judikatúra alapján - egyelőre nemmutatható ki?4 Kimondhatóaz is,hogy a certa-követelmény nem eredményezi a bírói mérlegelést igénylő tényállási elemek használatának tilalmát, csupán azt foglalja magában, hogyazoktartalmának meghatáro­ zása során úgy kell eljárni, hogy a jogértelmezési eszközök alkalmazása ne vezessen önkényesinterpretációs eredményre.

Mindebbőla büntethetőségi akadályok szabályozására nézve a következőkonklúziók vonhatók le:

- A büntetőjogi felelősségkizárását eredményező jogintézmények törvényi szabályo­ zásánaknem kell feltétlenül megfelelniük anullum crimen sinelege certa elvből [Alap­ törvény XXVIII. cikk (4) bek.] következő szigorúbb határozottsági követelménynek, esetükben ugyanis más az alkotmányossági mérce: elegendő a jogállamiság elvéből [Alaptörvény B)cikk] levezethető jogbiztonság általánosabb jellegű kritériumának meg­ felelniük. Az ilyen, minden jogszabályra vonatkozó (generális) normavilágossági elvá­

rásra tartalmaz szabályt a Jat.: „A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozásitartalommal kell rendelkeznie.” [2. §(1) bek.]

-Argumentum a maiore ad minus jelenthető ki, hogyamennyiben a felelősségetala­ pító normákra vonatkozó szigorúbb alkotmányos mércével is összeegyeztethető a bírói mérlegelést igénylő tényállási elemek használata, úgy azok alkalmazása az enyhébb

követelményekettámasztó általános normavilágossági elvárásesetében sem lehet alkot­

mányosantilalmazott.

A német szakirodalom is vizsgálta e problémát, és a kérdéssel foglalkozó szerzők - részben más megközelítést alkalmazva - az általam levont következtetésekre jutottak.

Roxin szerint a jogellenességet kizáró okok nem egyes élethelyzetek kriminalizálására hivatottak, hanemszabályozásukarraszolgál, hogyszociális rendezőelveknek (pl. érdek­ összemérés, önvédelem) megfelelően bizonyos cselekmények jogszerűségét igazolják.

Ennekmegfelelően esetükben azértelmezés alapját - ellentétben az egyesbűncselekmé­ nyi tényállásokkal - nem a konkrét törvényszöveg, hanem maga a rendezőelvjelenti.15 Roxin szerinte megközelítéselfogadásával lehetőségnyílhategyes, ténylegesen büntető­ jogon kívül szabályozottjogellenességet kizáró körülmények jogterület-specifikus ér­

telmezési eredményeinek büntetőjogbatörténő inkorporálására.16 Moreso premisszaként rögzíti, hogy a meghatározottsági követelményt ajogellenességet kizáró okok esetében feltétlenül enyhítenikell. E tényállásokugyanis- általános részi szabályozásukból faka­ dóan- az egészbüntetőkódexre vonatkoznak, vagyisa büntetlenséget elvileg bármelyik különös részi diszpozíciótkimerítő magatartásesetében biztosíthatják. Ezzel szemben a bűncselekményi tényállások szabályozásifókusza más: konkrét jogtárgy-veszélyeztetést magukban foglaló cselekmények absztrakt büntetni rendelését szolgálják, amelyek ese­ tében a certa követelményszigorú értelmezése szükséges. Ezzel szemben a szerző sze­ rintajogellenességetkizáró okok rugalmasszabályozása indokolt,amelyképesminden­ koralkalmazkodni a felmerülő új élethelyzetekhez.17 Ezáltala bíróimérlegelés lehetősé­ ge is nagyobb teret kaphat, és közeledhetnek az egymással nem teljes átfedésben lévő tisztán jogszempontú és morális jogigazoláskategóriái.18

15 ROXIN, Claus: Strafrecht.Allgemeiner Teil. BandI. 4.Auflage.C.H. Beck, München,2006. 289. p.

16 Uo.

17 MORESO, JOSÉ Juan: Gesetzlichkeitsprinzip undRechtfertigungsgründe, in: KUDL1CH, Hans- MONTIEL, JUAN Pablo- SCHUHR, Jan C. (Hrsg.): Gesetzlichkeit und Strafrecht. Dunckner& Humblot,Berlin, 2012.

157.p.

18 Moreso2012,164. p.

19 NAGY 2014a, 214. p.; BELOVICS Ervin:A büntetendőségetkizáró okok. HVG-Orac, Budapest, 2009.94. p.

Összegzőgondolatként rögzíthető,hogy a közérdekszéleskörűen értelmezhető foga­ lom, ezért konkrét meghatározása nehézségekbe ütközik. Azonban a jogos védelem körébenvaló szabályozása pusztánerre figyelemmel nemalkotmányellenes, mivel meg­ felel azon generális normavilágossági mércének, amelyet ajogbiztonság elve alkotmá­ nyos minimumstandardként mindenjogszabály esetében megkövetel. A nullum crimen sine lege certa elv által támasztott szigorúbb mérce jelen esetben nem alkalmazható, mivel akérdésestényállásnem létrehozza, haneméppen ellenkezőleg, eliminálja a bün­ tetőjogi felelősséget. Álláspontom szerint a vizsgált ismérvjelentéstartalmapedig meg­ felelő interpretációs eszközök felhasználásával, jogintézmény-specifikusán szűkíthető, miáltal megelőzhető egy, esetleges későbbi valódi jogalkalmazói gyakorlat önkényessé válása.

II. Adekvát definiálás! kísérlet

Általánosságban közérdek alatt a jogilag elismert közösségi érdekeket kell érteni, amelyekbe beletartozhatnak egyes kisebb közösségek érdekeinek védelme is.19 Ajogos védelem szempontjábóltörténő definiálás során - a törvényi fordulatok egymáshoz való tartalmi viszonyából fakadóan - e tág fogalom restriktív értelmezése indokolt, mivel

elsődlegesrendezőelvet jelent az, hogy olyan jogitárgy nem sorolható etörvényi ismérv kereteiközé,amely a „személy”,illetve javak” körébenértékelhető. A közérdek tágabb kontextusbanugyanis magában foglalhatja az egyének alanyi jogvédelmének szükséges­ ségét is: „más szóval az állampolgárok személyi és vagyonbiztonsága is közérdek.”20 Ezek az érdekek azonban a jogos védelem tényállásában már mint individuálisjogi tár­ gyak élveznek védettséget, így az univerzális érdek fogalmán belül nem értékelhetőek, így például azállam vagyontárgyainak jogtalan támadásokkal szembeni védelme esetén nem a közérdekre, hanem „más javaira” történő hivatkozással jöhet létrejogos védelmi szituáció.21 22 23 24 * 26Az állam ugyanis a Ptk. alapján jogi személy, amelynek javai individuális jogi tárgykéntélvezhetnekbüntetőjogi védelmet.22

20 SZÉKELY JÁNOS: Ajogos védelem. IgazságügyiMinisztérium, Budapest, 1983. 104. p.

21 Ezzelellentétesen a köz vagyoni jellegűérdekeitisa közérdek fogalmába sorolja BLASKÓ 2013, 227. p.

22 A Ptk. 3:405. § (1) bekezdéseszerint: „Az állam a polgári jogi jogviszonyokbanjogi személykéntvesz részt.” 23 Székely1983,104. p.

24 Székely 1983,109-110. p.

■5 Ugyanígyfoglal állástRácz: „[...] ha az állam ellen irányuló támadásegyidejűlegmásnakszemélyeellenis irányul, úgya védelmi cselekmény jogszerűsége a jogos védelem általános fogalma aláesik, acselekmény állam- védelmezöjellegének nincs gyakorlati jelentősége azelbírálás szempontjából. Problémánk akkor merül fel, ha ily személy ellen intézettvagyfenyegető támadásnem forogfenn,hanem az közvetlenül azállam ellen irányul.” RÁCZGyörgy: Jogos védelem- azállam érdekében, in HELLERErik (szerk.):Jogi értekezések Degré Miklós hetvenedik életévebetöltésének megünneplése alkalmából.VárosiNyomda, Szeged, 1937. 263. p.

26 RÁCZ 1937, 261. p. " "

Ebből következőenjogos védelmi helyzetet csak a közérdek közvetlen sérelme gene­ rálhat?3 Ehhezkapcsolódvateszmég egytovábbi szűkítést Székely, aki szerint „a jogos védelem elvárásáról közvetlenül a »közérdek«javára azonban reálisan csak akkor lehet szó, ha törvényileg bűncselekménnyé nyilvánított cselekmény elleni védekezés válik szükségessé. [...] Ilyen esetben ugyanis a közérdek /a társadalomraveszélyesség, illető­

leg hasznosság/ kérdésének az eldöntése már nem az elhárító cselekményre vállalkozó személy egyéni megítélésétől függ, hanem a törvény maga döntött erről akkor, mikora kérdéses magatartást felvette a bűncselekmények közé.”24 Ez a restrikció azonban nem fogadható el, mivel különböző dogmatikai kategóriák összemosásán alapul: a jogtalan­

sága támadáshozkapcsolódó önálló ismérv,amelynekértelmezése az érintett jogi tárgy - ígyjelen esetben aközérdek - tartalmi megítélésétől független. A támadás jogtalansá­

ga pedignem is feltétlen büntetőjogi értelemben értendő, mivel a jogos védelem tényál­

lásában nem mintbűncselekmény-fogalmi elem, hanem mintönállójelentéstartalommal rendelkező felelősségkizáró tényállási elem szerepel. Székelyálláspontja továbbá tartal­

mi szempontból sem meggyőző, hiszen például a szabálysértéstörvényi legáldefinícíója szerint szinténtársadalomra veszélyescselekménynekminősül [Szabs. tv. 1. § (1) bek.], akét kategóriaközötti különbségtétel pusztán a társadalomraveszélyesség fokának jog­

alkotói mérlegelésén alapul, amelynek pontos megítélése a védekezőtől azonban nem várható el.

A közérdek közvetlen sértése egyes kollektívjogi tárgyak elleni direkttámadás ese­ tén állhat elő, amennyiben az adott konfliktusban egyéni érdek sérelmenem merül fel?S Rácz György helyesen mutat rá, hogy ebben az összefüggésben az államon „nem az állam magánjogi személyiségét, nem a kincstárt kell érteni, hanem az államot mint a nemzeti közösség legfőbb politikai szervezeti egységét, az állami'felségjogok teljének birtokosát. A támadás sem az állam mintjogi személy ellen irányuljon, hanem annak közjogi személyisége, külső és belső biztonsága, hatalmi ereje, alapvető jogi rendje és szervezete ellen.”2fi Ehhez kapcsolódóan annyi pontosítást szükséges tenni, hogy Rácz gondolatmenetében az állami érdek aközérdekkel teljesen ekvivalens fogalom, azonban

Mészáros Adóm Zoltán helyesen emeli ki,hogy „habáraz államés a köz érdekeieseten­ ként egybeeshetnek,előbbi fogalom politikai meghatározottságú,ugyanis az államhata­ lom egyjogilag szabályozottpolitikai hatalom.’07 Álláspontja szerint „az ilyen hatalmi szerveződés érdekei esetlegesek, mindkét kizáró ok keretei közé nehezen illeszthető be.”28 Egyetértve ezzel a megkülönböztetéssel jelenthető ki, hogy nem minden állami érdek jelent egyben közérdeket, hiszen az állam mint önálló entitás érdekei politikai döntésekeredményeként jönnek létre, amelyek nemfeltételen esnekegybe a társadalom tényleges érdekeivel. A Rácz György által meghatározott kiindulópont tehát e kiegészí­ téssel együttesenválhatelfogadhatóvá.

Az értelmezési probléma középpontjában tehát annak meghatározása állna, hogy pontosan mely érdekek közvetlen sérelmeteheti a közérdeken keresztüla jogos védelmet alkalmazhatóvá. E fejezet elején kiindulópontként egy általános, az értelmezést segítő­

orientáló fogalmat ismertettem, sajnálatos módon azonban ennél egzaktabb, taxatív fel­ sorolástjelentő magyarázat adására nincs is lehetőség/"7 Földváriszerint az ismérv ere­

deti nyelvtanijelentésenem szűkíthető, és éppenezért'efogalomba sorolandó a közrend, a közbiztonság, a köznyugalom, az államigazgatás és igazságszolgáltatás zavartalan működése, valamint a politikai közhangulat is?0 Álláspontom szerint azonbanelvi síkon nem zárható ki továbbijogitárgyak oltalmazásának lehetősége sem, ígypéldáulahadvi­ selés rendje, a közlekedésbiztonság, a természeti értékek, illetve a kábítószer- bűnözSaen31 keresztül az egészséghezvaló jog védelme is felmerülhet. Továbbivizsgála­ tomat ésáаáerűаSgi megfontolásból egy olyan közösségi érdek körére szűkítem, amely­ nekoltalmazásaagyakorlatbanleginkábbfelmerülhet.

III. A mintvédelemreszorulóközérdek

A köznyugalom, kollektív jogi tárgyként a köznyugalom ésközhangulat zavartalansá­ gához fűződő társadalmi érdeket jelenti, amelyet gyűjtőkategóriaként „a nyugodt társa­

dalmi légkör, az állami és társadalmi rend iránti tisztelet, az állampolgárok közötti köl­ csönös megbecsülés, egymás személyiségénekjjogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartása jellemez.’^ Ezen univerzális érdek - kifejezetten elvont jellegére figyelemmel - számosjogsértő magatartás következtében (absztrakt) veszélybe kerülhet, azonban dol­

gozatom jelen fejezetébenkiemelten - egy-egy esettanulmány prezentálásán keresztül - a garázdaság, a közösség elleni uszítás és az önkényuralmi jelképekhasználata, által generáltközérdeksérelemellenifellépéslehetőségéről teszekemlítést.

27 MÉSZÁROS ÁDÁM ZOLTÁN: A közérdek és egyéb jogitárgyak a büntetendőséget kizáró okok szabályozásá­ ban. Jogelméleti Szemle 2015/2. 77.p. (továbbiakban: MÉSZÁROS 2015a) Efogalmi distinkció jelentőségét korábban kifeje'zetteeemlítiÚjváriÁkos:Ajogos védelem megítélésének újirányai. Ad Librum, Budapest, 2009. 151. p.

28 MÉSZÁROS 2015a,TI. p.

29 UgyanígyMÉSZÁROS2015a,76. p.

20 FÖLDVÁRI JÓZSEF: Magyarbüntetőjog. Altalános rész. Osiris,Budapest, 2002. 128. p. Hasonlóan BLASKÓ 2012, 227. p. "

-11 A kábítószerrelvisszaélőmagatartásokésa jogosvédelem kapcsolatára kifejezettenutal Újvári2009, 147. p.

22 Vida Mihály: A köznyugalomelleni bűncselekmények.. (Btk. XXXII. fejezet) in: Karsai KRISZTINA - SZOMORAZSOLT - Vida Mihály: Anyagi büntetőjog. Különös rész II. lurisperitus, Szeged, 2012. 111. p. A köznyugalom-fogalom részletes, és a jogitárgy reedаáeаkаitikusmegközelítésére lásdHORNYÁKSzabolcs: A köznyugalomelleni bűncselekmények. PhD értekezés. PTE-áJK Doktori Iskola, Pécs,2010. 54-84.p.

III.1. Garázdaság33

A garázdaságotmegvalósító cselekmények közérdekre hivatkozással történő elhárítá­ sáraalapul az LB 4/2007. BJE határozatábankifejtettekszolgálnak: „A jogtalan támadás ellenjogosan védekező, vagy közérdekből beavatkozó személy, illetvea rend helyreállí­ tása érdekében cselekvőszemély nyilvánvalóannemvonhatóagarázdaságot megvalósí­ tócsoport(Btk. 137. § 13. pont) alá, mert nem a köznyugalomellen fejtiki tevékenysé­ gét.” (kiemelés tőlem: G. A.)A jogegységi határozat alapján tehát aközérdekre hivatko­ zás lehetősége elsődlegesen az eredetileg kívülálló, a köznyugalmat helyreállítani szán­ dékozó személy oldalán merülhet fel.’4 E beavatkozó személy cselekményének, helyes jogi megítéléséhez komplex vizsgálat eredményeként juthatunk el: Mészáros Ádám dogmatikailag megalapozottpremisszáját követve ugyanisezekben a szituációkban mind atámadás, mind a védelmi cselekmény minősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fele­

lősségesetleges kizárásának pontosjogalapját megjelölhessük.35 A jogi következtetések levonása során ugyanis mindkét oldalon felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek a közérdekre utalást szükségtelenné tehetik. A közérdek - e kérdéskörben feltételezett - valódihatókörének meghatározásárapedig csak ily módon nyílhat lehetőség.

Mielőtt e probléma részletes kibontásába bocsátkoznék, előzetesen szólni kell a ga­ rázdaság bűncselekményének megvalósulási kritériumairól. A garázdaság tényállásából (Btk. 339. §) kiindulva a bírói gyakorlat három konjunktív feltétel fennállása esetén állapítja mege bűncselekményelkövetése miattabüntetőjogi felelősséget.-’6

A tanúsítottmagatartás:

- kihívóan közösségellenes, az elkövető atársadalmi együttélési szabályokat tudato­

san semmibe veszi, öntörvényű, jogsértő viselkedésével feltűnést keltve nyíltan szembe­ szegül az általánosan elvártmagatartásformákkal,

-személy’7 vagydologellen irányulóan erőszakos?*

-másokban megbotránkozás vagyriadalomkeltésérealkalmas.

Ezekre a feltételekre figyelemmel a jogos védelmi helyzettel érintett cselekmények értékeléséből akövetkezőkonklúziók fakadnak.

A) A támadás minősítésébőladódókövetkezmények.

Amennyiben a támadás a büntetőjogi értékelés szempontjából a garázdaság különös részi tényállásába (Btk.339. §) illeszkedik, úgy főszabály szerinta beavatkozó részérőla közérdekre hivatkozás szükségtelen. Ez a minősítés feltételezi ugyanis, hogy a cselek-

’’ Btk. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmatkeltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétségmiatt két évigterjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

’4 A garázdacselekménnyel személyesen érintett védekezőértelemszerűen a saját személyevagy javai elleni támadást hárít el. A jogirodalomban a jogegységi határozatra hivatkozással, a beavatkozó személy javára létrejövő jogos védelmihelyzetre utal ÚJVÁRI 2009, 149-150. p.

35 MÉSZÁROS AdáM: A jogosvédelemelvi és gyakorlatiproblémái.Országos Kriminológiai Intézet,Budapest, 2015. 198. p. (továbbiakban: MÉSZÁROS 2015b)

36 Lásd BH 2015. 52., BH 2010.177., BH 2007.110.; BH 1998. 471.; Békés Megyei Bíróság9.B('.441/2006/6.

’7 ABtk. értelmező rendelkezése alapján: „erőszakos magatartásnak minősülamás személyre gyakorolt támadó jellegűfizikai ráhatás is, abban az esetben is, haaz nem alkalmas testi sérülés okozására.” [459. §(1)bek. 4. pont]

38 Vida Mihály e tényállási elem értelmezése soránazzala kiegészítéssel él. hogy afogalom „a személy vagy dolog ellenierő közvetlen alkalmazásántúlmenően magába foglalja erő alkalmazására irányulókísérletet, vagy a testi épség, illetvedolog ellen irányuló közvetlen fenyegetést is, amikora sértett személy meghátrálással, meneküléssel tudja kivonni magátvagy a dolgot az erőszak alól.”VlDA Mihály: A közrendelleni bűncselek­ mények. in: NagyFerenc(szerk.): A magyar büntetőjog különös része. Korona Kiadó, Budapest, 1999.494.

p. A bírói gyakorlatból lásd BH 2008. 291.

97

mény erőszakos jellegű, ami döntően más személye vagy javai elleni jogtalan támadás képében jelenik meg a külvilágban. Ebben a körben a támadó tényleges felelősségre vonhatóságának nincs jelentősége, ígypéldául magánindítvány előterjesztésénekhiányá­ ban is a támadást változatlanul személy vagy javak ellen irányúlónak kell tekinteni.

Kivételesen előfordulhat, hogy az erőszakos magatartás - személyt nem érintve - olyan dologra irányul, amelyre nézve senkinek nem áll fenn abszolút hatályú joga (uratlan).

Ekkora „más javai”fordulat alá szubszumálás nem lehetséges, és a beavatkozószemély közérdekre hivatkozása törvényes lehet. Egyebekben pedig a közérdek felhívása akkor lehet releváns, ha atámadás a garázdaság szabálysértéseként értékelendő. A szabálysér­ tési diszpozíció^ ugyanis az erőszakos jellegre vonatkozó feltételtnemtartalmaz, meg­ valósulásához teháta másik két - individuális érdeksérelmet magában kifejezetten nem értékelő - kritérium teljesülése elegendő.

B) Azelhárítócselekményminősítéséből fakadó következmények.

Különböző felelősségkizáró értelmezési eredményekre juthatunk attól függően,hogy a köznyugalmat egyébként sértő állapot (atámadás) megszüntetésére irányuló elhárítás­

sal összefüggésben egyéni érdeksérelem egyáltalán felmerül-e. E gondolat mentén két minősítési opcióvázolható fel.

a) Az első variáció alapját az adja, hogy az elhárításhoz kötődően individuális jog- tárgy-sérelem bírói megállapítására nincs lehetőség. Ez előállhat legegyszerűbben úgy, hogyténylegesen nincs is büntetőjogi értelemben vett egyénijogtárgysértés,3940 vagy van ugyan, de a büntetőeljárás megindításához szükséges magánindítvány hiányzik,41 így a büntetőjogi felelősség kérdése kizárólag a köznyugalom sérelmére hivatkozással merül fel. Ebben az esetben a beavatkozó cselekmény vád szerinti minősítése a támadáséhoz hasonlóangarázdaság. A békítőleg közbelépőszemélymagatartása azonbannem tekint­

hető kihívóan közösségellenesnek, mivel az elhárító kifejezett célja nem a társadalmi együttélési szabályokfelrúgásaés a köznyugalom, megzavarása, hanem éppen ellenkező­ leg: cselekménye a köznyugalom helyreállítására, ajogtalan állapot megszüntetésére irányul. Ebből következően a jogosvédelem jelen helyzetben tényállásszerűségetkizáró okként funkcionál. Mindez a garázdaság sajátos tényállási konstrukciójából fakad: a kihívó közössógellenesség ugyanis tulajdonképpen egy atipikus szubjektív tényállási elemként értendő,42 hiszen vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül az elkövető személyes motivációja. Jogos védekezés esetén a cselekvési motívumot értelemszerűen nem a köznyugalom zavarása jelenti, mindez pedig kizárjaakihívó közösségellenesség

39 A Szabs.tv. 170. §-aszerint:„Aki olyankihívóan közösségellenesmagatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követel.”

40 Ezalatt aztértem,hogy individuális jogitárgyú bűncselekménytényállásaaláazelhárítómagatartás nem szubszumálható. Erre az esetre fogódzóul egy kollégiumi véleményben foglaltakszolgálhatnak, amely szerint

„[...]a személyelleni erőszakos magatartással elkövetett garázdaság akönnyű testi sértés okozását nem szük­

ségszerűen foglalja magában. Garázdaság ugyanis elkövethetőolyan erőszakos,támadófellépéssel, amely még könnyű testisértéssel sem jár.” 34. BKv II. Fontos továbbá, hogy a „tettleges becsületsértés elkövetési változa­ tait (pl.arculütés, lökdösődés, fellökésstb.) agarázda, erőszakosmagatartásszükségszerűen magábanfoglal­ ja.” 34. BKv 111. Ugyanez,igaz adolog elleni erőszakos magatartás viszonylatában, amely esetén a dolog ellen kifejtett támadó behatásnem feltétlenütközikmás bűncselekmény (pl.rongálás) törvényi tényállásába. Vö.34.

BKv II.

41 Utóbbi esetkört MÉSZÁROS ÁDÁM önállóan kezeli. Lásd MÉSZÁROS2015b, 193. p.

42 Általános részitankönyvében SCHULTHEISZ EMIL tesz említéstarról, hogya motívumon és acélzaton túlme­

nően a különös részi tényállásnak lehetnek egyéb, a bűnösséggel kapcsolatban állóelemei is. Ezenatipikus jellegű elemek között lehet említeni agarázda magatartás kihívóan közössógellenességótis.Vö.SCHULTHEISZ

1948,62. p.

megállapíthatóságát.4A következő büntetőügybenerre avégkövetkeztetésre jutottak az eljáróbíróságok is.

I. r és 11.r. vádlo'^itak 2005. augusztus í 0-én 17:30körüli időben egymástól függetle­ nül, mindketten egy italboltban tartózkodtak. 1. r. vádlott családtagjaival hangosan kia­ bált,amikor11. r. vádlott felszólítottaőtcselekményeabbahagyására. Emiatta vádlottak között szóváltás alakult ki, amelynek során 1. r. vádlott előbb egy biliárddákót eltört és azzal hadonászott a 11.r. vádlott felé, majdegyszéket dobott11. r. vádlotthoz. 11. r.vád­

lott a széket elkapta és visszadobta 1. r. vádlotthoz, aki ennek következtében elesett.

Ekkor 1. r. vádlott testvére az eltört biliárddákó egyik darabjával egy alkalommal fején megütötte 11. rendű vádlottat. Erre a 11. rendű vádlott tenyérrel arcon ütötte öt, aki az ütéstől elesett. Ezt követően 1. r. vádlott az italboltból távozó 11. r. vádlott után dobott egy üveg hamutálat, amely elvetés miatt őtvégül nem találta el, hanem a bejárati ajtó fejfáján összetört. A szakértő szerint azüveg hamutállal történő nagy erejű megdobást, amennyiben a hamutál az 1. rendű vádlott szándéka szerint 11. rendű vádlott fejét, arcát találja el, szakértőileg valószínűsíthetően arccsonttörést,koponyacsontrepedést isokoz­ hatott volna, amelyek 8 napon túl gyógyuló sérülésnek számítanak. A bántalmazás kö­ vetkeztében 1. r. vádlott orvosi ellátást nem igénylő 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést, míg 11. r. vádlott a fejtető bal oldalán 8 naponbelül gyógyuló felületes hámhi­ ányt és zúzódástszenvedett el. 1. r. vádlotttestvérének sérülése nem keletkezett. Sem az 1.r. vádlott, sem annak testvérenemterjesztettelőmagánindítványt.Az 1. r. vádlott által okozottrongálási kár: 2.250,-Ft.4344 * 46

43 Ugyanígy MÉSZÁROS2015b, 195-197. p. A bírói gyakorlatban ugyanígy EH 2009. 1938.

44 Battonyai Városi Bíróság 2.B.33/2006/19.

45 Békés Megyei Bíróság 9.Bf.441/2006/6.

46 Uo. “

47 Szegedi ítélőtábla Bhar.1.257/2007/4.

Az1.r. vádlottat az elsőfokúbíróság bűnösnek mondta ki lársletteskénl elkövetett ga­ rázdaság bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében. 11. r. vádlott maga­ tartását avárosi bíróság társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének minősítette. Az elsőfokú ítélet az 1. r. vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett, míg 11. r. vádlott felmentést célzó fellebbezést jelentett be. A megyei bíróság a fellebbezést alaposnak találta, és az elsőfokú döntést megváltoztatva 11. r. vádlottat bűncselekmény hiányára hivatkozással felmentettedA másodfokúbíróságérveléseszerint:

„Minthogy jelen esetben a 11. r. vádlottazzal nem lépett a jogtalanság talajára, hogy felszólította 1. r. vádlottat a hangos kiabálás abbahagyására, majd az 1. r. vádlott folya­ matos támadásait nem meneküléssel, hanem konkrét védekezéssel hárította el - mely kapcsán mindenképpen utalni kell arra, hogy jogtalan támadás esetén a megtámadott általában nem köteles meneküléssel kitérni -nem érhető tetten akihívóközösségellenes- ségminttényállásielem, ennél fogva a 11. r. vádlottbűnösségének kimondása téves.”46

Erre figyelemmel a megyei bíróság felmentő rendelkezését a Be. 6. § (3) bek. a) pontjára (bűncselekmény hiánya) alapította, és a jogos védelem kérdését már nem is vizsgálta. A harmadfokú bíróságként eljáró Szegedi ítélőtábla mindenben osztotta a másodfokú bíróság anyagijogi érveit, így a másodfellebbezés alapján felülbírált határo­

zatot helybenhagyta.47 Az ítélőtábla röviden kitért arra is, hogy az ügyben ugyan 1. r.

vádlott sérelmére könnyű testi sértés vétsége, míg testvére sérelmére tettleges becsület­

sértés vétsége látszik megvalósulni, ám joghatályos magánindítvány előterjesztésének hiányában jelen ügyben kizárólag a köznyugalom elleni bűncselekmény megvalósulása tárgyában kellett állást foglalni. Megállapítható, hogy ebben a büntetőügyben a fellebb-

viteli bíróságok az általam felvázolt jogi érveléssel egyezően vontak következtetést a vádlottbüntetőjogi felelősségénekhiányára.

A szakirodalombanugyanezta jogiálláspontot foglalja el Mészáros Adám is, aki szé­ leskörűempirikus kutatásában meggyőzően azt is kimutatja, hogya jogszerű védekezés és a kihívó közösségellenesség viszonyára vonatkozó jogalkalmazói gyakorlat azonban korántsem egységes, inkább vegyes képet mutat.48 A szerző vizsgálata során világossá teszi, hogy találhatókaz ügyészségi és bírósági gyakorlatban isolyan határozatok, ame­ lyekben - „tisztán” köznyugalmat sértő magatartások esetén-az eljárás megszüntetése vagy a felmentés kimondása nem az említett tényállási elem, hanem a társadalomra veszélyességhiányára,vagyéppen ajogos védelemre hivatkozássaltörtént.49

48 MÉSZÁROS2015b, 195-197. p.

49 MÉSZÁROS 2015b, 194-200. p.

50 Természetesen a védekezés körébe tartozó cselekmények ekkor egy folyamatba illeszkednek, és ezáltal köztük alaki halmazativiszony van.Az alaki-anyagi bűnhalmazat közötti különbségtételre lásdNAGYFERENC:

Anyagi büntetőjog. Általánosrész II. iurisperitus, Szeged, 2014. 88. p.

51 Ez azún. tágabb értelemben vett szubszidiaritásesete, amita szakirodalom a látszólagos alaki halmazat eseteiközött tárgyal. ÍgyNagy 2014b,90-91. p.;GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: A bűncselekményegység ésahalmazat.

in: BaloghÁgnes - Tóth Mihály (szerk.):Magyar büntetőjog. Általános rész.Osiris, Budapest, 2010.219- 240. 234.p.; HOLLÁNMIKLÓS: Egység és halmazat, in: Kis NORBERT - HOLLÁNMIKLÓS: Büntetőjog I.Álta­

lánosrész. Alapismeretek a közigazgatási szakemberképzés számára.2., átdolgozott kiadás. Dialóg Campus, 2013. 231-232. p.Törvényiegységnek tekinti ugyanakkor AMBRUSISTVÁN: Egység és halmazat - régi dogma­

tikaikérdés,új megközelítésben.SZTE-ÁJTK Büntetőjogi ésBüntető Eljárásjogi Tanszék,Szeged, 2014. 230- 232.p.

b) Azelhárító cselekményminősítése során amásik opció az lehet, hogyavédekezés nem pusztán aköznyugalmat veszélyezteti, hanembüntetőjogi értelemben vett individu­ álisjogi tárgyakat is, amelyekrenézve a bíróságnak abüntetőjogi felelősség kérdéséről döntenie is kell.50 Ebben a helyzetben a garázdaság tényállásának szubszidiaritására figyelemmel a jogtárgy-sértés nézőpontjából tisztán individuális és vegyes megítélésű ügyek jöhetnek létre.

Tisztán individuális ügy esetén a védelmi cselekmény olyan egyéni jogi tárgyat ol­ talmazó bűncselekmény szempontjából tényállásszerű, amelynek büntetési tétele a ga­ rázdaságénál magasabb. Ekkor alkalmazandóvá válik a Btk. 339. § (1) bekezdésében rögzített záradék (megvalósul „súlyosabb bűncselekmény”),51 ezáltal a garázdaság a törvény erejénél fogva háttérbe lép, így annak vizsgálata is szükségtelenné válik. A fennmaradó további -pl. súlyos testi sértés [Btk. 164. § (3) bek.] diszpozíciójábaillesz­ kedő -cselekményt illetően afelelősség - a jogosvédelemre való hivatkozásonkeresz­ tül - pedig máramateriális jogellenesség, és nem a tényállásszerűség síkján leszkizár­ ható. Tisztán individuálisügyrepéldáttalálunk azLB joggyakorlatában, ahol a legfőbb bírói fórum példamutatóérveléssel zártaki a terhelt felelősségét.

2004. december 16-án délelőtt I. r. terheltgyalogosan közlekedett, amikor személy­ gépkocsival arra haladt a III. r. terhelthárom utasával, a II. r. terhelttel, V. E., valamint B. S. tanúkkal. Az I. r. terhelt mellett a személygépkocsival megálltak, majd a kiszálló II. r. és III. r. terheltek az I. r. terhelttel szóváltásba keveredtek. A szóváltás során a ter­ heltekdulakodni kezdtek a 11. r., valamint a III. r. terheltektöbbször, ököllel megkísérel­ ték megütni az I. r. terheltet, ezek közül csupán a III. r. terhelt egyetlen ütése talált, amelyaz I. r.terheltetabalvállán érte. Ekkoraz I. r. terhelt többször ököllel megütötte a III. r., valamint a II. r.terhelteket,illetve egyalkalommal a II. r. terheltarcába fejelt. Ezt követően a dulakodó terheltek az út mellett futó árokba zuhantak és egymásra estek.

Ekkor őket a gépkocsival a helyszínre érkező V. E. és B. S. tanúk szétválasztották. E cselekmény során a II. r. terhelt az orrterület zúzódását, a felső ajak nyálkahártyájának

zúzottsebzését, a balfelsőI., II.fogkitörését, valaminta jobb felső I.és II. fog meglazu- lását szenvedte el, a sérülések gyógytartama 8 napon belüli. A sérülések súlyos egész­ ségromlást, életveszélyes állapotot nem idéztek elő. A fogak kitörése esátStikai jellegű, maradandó testi fogyatékosságként értékelhető. Az I. r. terhelt a bántalmazástól a bal bokaízület zúzódását szenvedte el, amely sérülés gyógytartama 8 napon belüli. A III. r.

terhelte cselekmény sorána homlokbal oldalának zúzódását, anyakbal oldalánakhám­ horzsolását, az arc bal oldalának hámhorzsolását, a jobb könyök terület zúzódását, a hátsó hasfal terület, valamint ajobboldali vesetájék zúzódását szenvedte el, a sérülések gyógytartama 8 napon belüli. Az I. r. terhelt, a II. r. és a III. r. terheltekkel szemben könnyűtesti sértésvétsége miatt joghatályos magánindítványtterjesztett elő.52

A vizsgáltkérdés szempontjából az I. r. terheltcselekményének minősítése bír jelen­

tőséggel. A városi bíróság e terheltet folytatólagosan elkövetett garázdaság bűntetté- bee,5з maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. A megyei bíróság az elsőfokú határozatot azI. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta. Az LB aterheltet a felülvizsgálati eljárás­

ban jogos védelemre hivatkozással a testi épségelleni cselekményeketérintően felmen­ tette. A legfőbb bírói fórum indokolásában kifejtette, hogy a II. és III. r. terheltekáltal együttesen az I. r.terhelt személye ellen indítotttámadás jogtalan volt. Ez a támadás az ütéseketkövetődulakodás során sem hárult el, hiszen az I. r. terheltnek atovábbi tettle- gességgel reálisan számolnia kellett, így maga nem kerültajogtalanság talajára. Az LB az indokolásában arra is kitért, hogyavédekezésa támadók magatartásáhozképest nem volt feltűnőenaránytalan, ezért a jogos védelemrehivatkozásnak nincs törvényes akadá­ lya. Emelletta bíróságaköznyugalom elleni bűncselekményt illetően mellőztea folyta­ tólagoselkövetésre utalást.Az LB kiemelte:

„Minthogy a jogos védelem megállapítása esetén a terhelt magatartása nélkülözi a kihívó köáöaaégelleeeaaSget, így a tényállásba foglalt magatartása garázdaság bűntettét nem valósította meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a garázdaság büntette tekintetében a folytatólagoselkövetésmegállapítását mellőzte.’^

Kiemelendő, hogy az LB következetes, dogmatikailag megalapozott érveléssel zárta ki a terhelt büntetőjogi felelősségét. Következtetésének lényege szerint a testi épség elleni cselekmények miatt a jogos védelemre, míg a garázdaságesetében a tényállássze- rüséghiányára figyelemmel nem lehet azI. r. terheltbűnösségétmegállapítani. A garáz­ daságot érintő folytatólagosság mellőzésének kifejezett kimondása a testi sértésként értékelt magatartások miatti felmentés okán vált szükségessé, hiszen nem „maradt”

olyan súlyosabb bűncselekmény, amely melletta garázdaság nelenne megállapítható.52 * 5455

52 EH2009.1928.

52 Az Emeltetett történeti tényáHás az ügy H.vádpoetjáhoá kapcsotódott. Azk r. terhek téőltentarábbá I.

vádpont szerinti cselekményétaz eljáró bíróságok garázdaság bűntettének minősítették, amelyet ez utóbbi cselekménnyela folytatólagosság egységébefoglaltak.

54 EH 2009. 1928. - - - -

55ALBa teljesség kedvért azt is kifejeáéaaejuttatta, ltogy a garázdaság megállapítáaa - a testi éps^elleni bűncselekményekkel fennálló szubszidiáriusviszonyra figyelemmel - a felülvizsgált döntésekbenabíróságok saját álláspontjához képest is téves volt. Az elkövetéskor hatályostörvényi rendelkezések alapján ugyanisa maradandófogyatékosságotokozó testi sértés [1978.évi Btk. 170. § (4) bek. I. fordulat] büntetésitétele maga­ sabb volt a garázdaság minősített esetéhez [1978. évi Btk. 271. § (2) bek. a) pont] rendelt szankciónál.

Vegyes megítélésű ügy szemléltetéséreakövetkezőjogesetszolgál.

„A terhelt és családja, valamint a sértettek 1999 októberében egy házban laktak. A két családközött rossz viszonyalakultki, mert asértetteket zavartaa terhelt lakásfelújí­

tásával együtt járó tevékenység, és a terheltgyermekeinek a zajongása is. 1999. október 24-éneste 10óra körüli időbena sértettek zajokathallottak a felettüklévő lakásból, ezért S. J. felkopogott a terhelthez. Ekkor a terhelt is visszakopogott, majd a két lakásban tartózkodók között vita alakult ki. S. J.ezután felmentaterheltlakásához,hogyhagyják abba a hangoskodást, de előtte magához vettegy botot. Amikor a terhelt lakásához ért, indulatában S. J. egyerősütéssel beszakítottaa terhelt bejárati ajtaját.Arecsegésre kijött az ajtóhoz a terhelt, vitatkozni kezdtek, egymást kölcsönösen szidalmazták, majdS. J. a nála levő bottal ütni kezdte a terheltet, akiekkormegpróbált védekezni. Időközben S. J.

felesége is feljött a felső szintre és megpróbálta csitítani a vitatkozókat. A terheltnek közben sikerült elvenni a botot S. J.-től és azzal védekezett, "illetőleg támadott már" S.- re. Dulakodás közben a terhelt meglökte a közelében tartózkodó S. J.-nét - aki a férje érdekébenjött a felső szintre -, aki alökés következtében leesett a lépcsőről és 8 napon túl gyógyuló, bal oldali karcsonttörést szenvedett. A verekedés során a terhelt bottal történt ütésekor S. J.-nekeltört abal kézV. kézközépcsontja, amely ugyancsak 8 napon túl gyógyulósérülésvolt, de a dulakodás soránmegsérült aterhelt is, aki S. J. bántalma­ zása során, a fején, azarcán, a jobb mellkas felén, a jobb kézenzúzódásos, 8 naponbelül gyógyuló sérüléseketszenvedett.”56

56 BH 2004.44.

57 Uo.

A városi bíróság a terhelt bűnösségét kétrendbelisúlyostesti sértésbűntettében álla­ pította meg. Amásodfokú bíróságannyiban változtattameg azelsőfokú döntést, hogy a terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében is kimondta. A bíró­ ságok egyező álláspontja szerint a terhelt javára jogosvédelmi helyzet nem állapítható meg, mivel miután atámadástelhárította, az események továbbirészében a terheltmaga­ tartása vált támadójellegűvé, ezáltal ő is a jogtalanság talajárakerült.Az LB ezzel ellen­ tétesen foglalt állást. Álláspontja szerint a terheltet S. J. részérőljogtalan támadás érte, amelyet jogában állt elhárítani. Az eztkövető dulakodás során jelent meg S. J.-né, aki a terhelt lökése következtében esett le a lépcsőn. Az LB okfejtése szerint azonban nem bizonyítható, hogy a terhelt e cselekményfolyamatsorán szándékosan lökte meg a sértet­ tet. Mindeközben pedig a jogtalan támadás S. J. részéről továbbra sem szűnt meg, a folytatódó támadás közvetlen veszélye fennállt. A bíróság szerint a terhelt által ebbena helyzetben választott elhárítási mód arányos volt, így őt az ellene emelt két rendbeli súlyos testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett garázdaság büntette miatt emelt vádalól, büntethetőségetkizáró okbólfelmentette.A köznyugalomelleni deliktum meg­ valósulásának kizártságára külön is utalt: „Minthogy ajogosvédelmi helyzet megállapí­ tása esetén a garázdaság bűncselekményének elkövetése fogalmilag kizárt, így a Legfel­ sőbb Bíróság e bűncselekményt is a felmentés körébe vonta.”57 Ezzel a konklúzióval csak egyetérteni lehet. A felmentés azonban egységesen büntethetőséget kizáró okra figyelemmeltörtént, amiből arra lehetkövetkeztetni, hogya garázdaság tényállási elemei a legfőbb bírói fórumszerintmegvalósultak.

A támadó és védekező cselekmények részletes elemzése végén a következő összegző konklúziók tehetők. A köznyugalmat sértő eseménybe beavatkozó, harmadik személy javára a közérdekre hivatkozással jogos védelmi helyzet megállapítása akkor merülhet

fel, ha

- az erőszakos támadás kizárólag uratlan dologra irányul, vagy a támadás nem erő­

szakos, azazlegfeljebbgarázdaságszabálysértésekéntminősül,és