Beszámolók ° Szemlék ° Referátumok
Könyvtárosoknak
VÉRTESY MIKLÓS
KÖNYVTÁROSOK
KISLEXIKONA
1 Ö Í M I M 1 0 W 9 HL*DO
Könyvtárosok kislexikona / Vértesy Miklós; az infor
matikai szócikkeket irta Nóvák István; kö/r. az Or
szágos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Mód
szertani Központ. - Bp.; Múzsák, 1987. • 251 p. 96 Ft.
A m ű címe szerencsésen tág választás. Könyvtá
rosoknak készült, nekik szükséges ismereteket ma
gában foglaló könyvet jelöl. N e h é z lenne tehát számon kérni, hogy ez vagy az miért maradt ki
belőle, amazt pedig miért közli. A könyvtárosoknak szükséges ismeretek köre u i . csak meglehetősen szubjektív m ó d o n írható körül, elég, ha a képzési te
matikák körüli vitákra és azok számtalan változására gondolunk. De milyen könyvtárosoknak szól? Kez
dőknek vagy nyugdíjba készülőknek, a k a d é m i k u s képzettségűeknek vagy alapfokon m ü v e i t e k n e k , könyvtártörténeti stúdiumokat gondozóknak vagy az informatikával bajlódóknak? A könyvtárosság — be kell látnunk - felettébb sokféle képzettségű, gyakorlatú és érdeklődésű szakembert fog át. Hát még a számukra szükséges ismeretek! Bizonyos törzsanyagban viszonylag könnyen meg lehetne egyezni, de meddig érnek a határterületek? Vértesy Miklós munkája a bevezetésben rögzíti, mivel fog
lalkozik, hogy aztán ne tartsa be a maga szabta korlá
tokat. A könyvkereskedelmet pl. nem említi a fel
vett területek között, de azután - nagyon helyesen
— annak a fogalmait és intézményeit is hozza, m á s kérdés: nagyrészt hibásan. Majdnem hasonlóan jár el a könyvkiadással.
Tehát nem könyvészeti, nem bibliográfiai, nem bibliofiljai, nem könyvtártudományi, sőt m é g csak nem is könyvtártani lexikon az, amit kézben tar
tunk, hanem mindebből az ismeretből az, amire a szerző szerint a könyvtárosoknak szükségük van.
(Mindezek között sok az átfedés, tehát viszonylag könnyen összeválogathatok a szükséges címszavak.) És méghozzá egy " k i s " lexikonban.
Van egyáltalán ilyen kislexikon? Nem azért mondjuk, hogy igen, mert k e z ü n k b e n tartunk egyet, hanem azért, mert szükségességéről, haszná
ról meg vagyunk győződve. Mindazoknak, akik első lépéseiket teszik a könyvtári i n t é z m é n y e k b e n szak
mai képesítés nélkül, hasznos segítség ez a kötet. És
290
TMT 35. é*f. 1988.6- 7. sz.
mennyien, egyre többen vannak ilyenek, akik akár csak érettségivel vagy nem könyvtárszakos egye
temi és főiskolai végzettséggel j ö n n e k hozzánk dol
gozni. És még vegyük hozzájuk "a könyvvel dolgo
zók szélesebb t á b o r á " - t , akikre a kötet szellemi gon
dozójának, a K M K - n a k az előszava is utal. Nem félünk, hogy olvasó-használó nélkül marad a kötet.
Első tájékozódásra elég csupán, de erre is szükség van. Eddig azonban nem volt hozzá alkalmas m ű .
De nemcsak n á l u n k , ahol e n n é l alaposabb, szak
mai n o r m a k é n t szolgáló szaklexikon sincs, hanem a gazdagabb szakirodalmi háttérrel rendelkező orszá
gokban, nyelvterületeken is jogosult a hasonló kiad
ványok léte. A Frankfurt am Mainban kiadott Hiüer- féle WörterbuchdesBuchesnak 1980-ban m á r a 4. k i adásajelent meg. A n é m e t nyelvterületen a szakmá
ban csak "a Hiller"-ként emlegetett kislexikon (2300 címszavával még kisebb is, mint Vértesy - ha jól s z á m o l o m - 3000 cimszót tartalmazó m ű v e ) a terjedelmesebb, igényesebb társak között sem szorul háttérbe. Igaz, megbízhatósága példás.
Ezt - sajnos - nem mondhatjuk el Vértesy munkájáról. Mások már felsorolták s z á m o s tévedé
sét, hiányait, pontatlanságait. (Érthetetlen, hogy négy ilyen k i t ű n ő lektor mellett hogy fordulhat elő ennyi melléfogás.) Ezek szaporításának — noha lenne rá m ó d — nem sok é r t e l m e volna. Összefogla
lóan annyit, hogy megbízhatóságban a történeti szó
cikkek vezetnek, és ez valószínűleg abból követke
zik, hogy Vértesy ott mozog a legotthonosabban.
Az informatikai szócikkek szerzője, Nóvák István is elfogadható m u n k á t végzett. Címszavai lehetnének hosszabbak is, de első tájékozódásnak így, ilyen rö
viden is megfelelőek.
A lexikon tájékoztató szerepe a mai könyvtári gyakorlat területén lenne a legszükségesebb, miköz
ben ez a leggyengébb része. Sok lényeges fogalom hiányzik, pl. a könyvtártani részből a raktári lap, vá
lasztólap, fonotéka, hangzótár, hangos könyvtár; a könyvkötészeti fogalmak közül pedig olyanok, mint az aranyozás, a kasírozás, a címnyomás.
Az intézményekre vonatkozó címszavak majd
nem mindegyike tartalmaz helytelen megállapításo
kat. Ezek egy része eleve tévesen került a szövegbe, a másik időközben v é g b e m e n t változás. Ez utóbbi nem csoda, hiszen a kiadvány átfutási ideje több mint 3 év volt.
A K M K ennek az egyéni teljesítményen alapuló m u n k á n a k a kiadásával szerény célra vállalkozott, és azt el is érte. Kissé ódon nyelve és avítt szemlé
lete ellenére hasznos kis kézikönyvet adott közre.
A kiadói előszó első lépésének tekinti ezt egy ter
jedelmesebb szaklexikon felé. A z mindenesetre mindarra vállalkozhatna és vállalkoznia is kellene, amitől itt a kiadó és a szerző egyaránt óvatosan elha
tárolta magát. A szaklexikonra annál inkább szükség lenne, mert m á s , a rokonterületeket átfogó kézi
könyvek sem megfelelő m é r t é k b e n és arányban fog
lalkoznak a könyvtárügyi, könyvtártani címszavak
kal. A Kenyeres Agnes-íi\t Kulturális kisenciklopédia (Kossuth, 1986) pl. egyértelműen művelődéstörté
neti irányultságú, s ezért elsősorban történeti jellegű (egyébként színvonalas és terjedelmes) szócikkeket hoz a könyvtárakról, de nem vállalkozik a gyakorlati kérdések tárgyalására. (Mellesleg az is kis enciklo
pédiának nevezi magát, pedig terjedelme legalább ötszöröse a Vértesyének!) Az e l ő m u n k á l a t o k — kü
lönféle egyéb kiadványokban — m e g t ö r t é n t e k , a szerzőgárda is rendelkezésre áll. Egy alkalmas és színvonalas szakmai lexikon létrejötte tehát elsősor
ban a s z e r v e z ö m u n k á n múlik. A szakmának szük
sége lenne rá, talán még a kiadás költségeit is elő le
hetne teremteni.
Mellette a Vértesy-féle kislexikonhoz hasonlóra is szükség lenne. Egy ilyen alapozó, bevezető jellegű kislexikont néhány rokonszakma (könyvterjesztés, könyvkiadás, nyomdászat stb.) pályakezdői részére együtt lehetne kiadni.
Kiss Jenő (FSZEK)
A c s ú c s t e c h n i k a h u m á n s z e m p o n t j a i a s z a k k ö n y v t á r a k b a n
A számítógépek mind kiterjedtebb könyvtári al
kalmazása indokolja azokat a vizsgálatokat, amelyek a megváltozott m u n k a k ö r ü l m é n y e k n e k az informá
ciós szakemberekre és m u n k a h e l y ü k r e gyakorolt hatását vannak hivatva feltárni. Itt a munkaidejük s z á m o t t e v ő részéi online kapcsolatban eltöltő dolgo
zók fizikai és lélektani állapotáról, illetve ennek tü
neteiről lesz szó.
A technostressz és a technokratizmus fogalma és t e r m é s z e t e
Az utóbbi é v e k b e n s z á m o s megfigyelő - pszi
chológus, szakértő, tanácsadó stb. — mutatott rá a csúcstechnika negaiiv hatásaira. Különféle testi
lelki zavarokat fede?tck fel azok körében, akik mun
kaidejük t ú l n y o m ó részét gépkörnyezetben töltik.
291
