Újszerű tezauruszszerkezet kialakítása megtekintése

(1)

0 0 1 . 4 / 0 8 3 . 7 2 /

ÚJSZERŰ TEZAURUSZSZERKEZET K I A L A K Í T Á S A

Molnár Imre

Éplté.üzyi TíjékaiUtáii Kdipont

A tájékoztatási r e n d s z e r e k f o l y a m a t o s tevékenységéber f e l h a s z  nálható t e z a u r u s z o k kialakítása s o k követelmény egyeztetését Kiván- j a meg a t e z a u r u s z s z e r k e z e t megválasztásánál. A legfőbb és l e g f o n t o  s a b b követelmény - természetszerűleg - a z információigények minél j o b b kielégítése. E c i k k célja a z , hogy a tezauruszépitési munkála

t o k h o z használható ós hatékony segédeszközt a d j o n a z indexelést vé^- zŐ, az információt kóró, a kéréeeket szabványosító éa a z információ

kereső s z a k e m b e r e k kezébe.

A betűrendes s z e r k e z e t

A g y a k o r l a t i információszolgáltatás céljá

r a épitett t e z a u r u s z o k leghatékonyabb, legtöbb célra használható formája a betűrendbe r e n d e  z e t t változat /!/.

Ezért f o n t o s f e l a d a t annak biztosítása, hogy az érdekeltek a l e  hetséges legtöbb információhoz j u t h a s s a n a k e t e z a u r u s z - f o r m a révén.

FŐ törekvésünk tehát o l y a n betűrendes, e g y e d i azonossági j e l z e t e k k e l rendelkező d e s z k r l p t o r q k a t , v i s z o n y l a g nagyszámú n o n - d e s z a x i p t a - * °.s az e m i i t e t t e k összes célszerű permutált változatait egyesítő s z e r e  z e t kialakítása, amely tükrözi a benne található fogalmait h i e r a r c h i  k u s . n e m - h i e r a r c h i k u 9 ég persutáclds k a p c s o l a t a i t i s 7

E z a forma megfelelő információt a d h a t n e m c s a k a z indexelő s z a k  ember, de a z információkereső s p e c i a l i s t a és a "fogyasztó", a tájé

koztatást igénylő számára i s . A t e z a u r u s z tájékoztatni képes a benne megtalálható összes f o g a l o m összes célszerű / d e s z k r i p t o r , non-deszí- r i p t o r és permutált/ változata révén.

149

(2)

K01KÍB I . l Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

A f o g a l m a k h i e r a r c h i k u s rendezése szük¬

séges és e l e n g e d h e t e t l e n feltétel az e m i i t e t t betűrendes s z e r k e z e t kialakításához. E z a munkafolyamat t e s z i lehetővé a f o g a l m a k kö

zötti különböző k a p c s o l a t o k megállapítását.

A h i e r a r c h i k u s s z e r k e z e t kialakítása s o k h a  s z o n n a l Jár. A rutinszerűen működő tájékoztatási r e n d s z e r e n belül a z indexelő^szakember g y a k r a n bukkan o l y a n f o g a l o m r a , amely még nem'ta

lálható meg tezauruszában. Az i l y e n e s e t e k g y a k r a n v e z e t n e k a t e z a u  r u s z fogaloméllományának bővítéséhez. A bővités f o l y a m a t a a z t kíván

j a meg, hogy a felmerült u j f o g a l o m a maga sajátos s z a k m a i , i s m e r e t  ági környezetében kerüljön megítélés alá. C s a k i l y módon lehetséges eldönteni, hogy a z u j f o g a l o m a l k a l m a s - e a r e n d s z e r b e való beiktatás

r a . T e k i n t e t t e l a f e n t i megállapításokra, a r e n d s z e r második célkitű

zése a f o g a l m a k h i e r a r c h i k u s a n r e n d e z e t t gyűjteményének kialakítása.

A h i e r a r c h i k u s s z e r k e z e t

A g r a f i k u s s z e r k e z e t A t e z a u r u s z fogalomállományának j o b b áttekinthetősége, továbbá a köny- nyü továbbfejleszthetőség biztosítása és az érintkező területek kölcsönös k a p c s o l a t a i n a k kimunkálása érdekében e l e n g e d h e t e t l e n a f o g a l o m - c s o p o r t o k g r a f i k u s ábrázolása irányított gráfok segítségével / 2 , 3/.

Ez a tezauruszépltés munkafolyamatának h a r m a d i k célkitűzése, A fő célkitűzés megvalósítása lehetővé t e s z i a t e z a u r u s z üzem

szerű működését - a z a d o t t f o g a l m i határok között - a második és h a r m a d i k célkitűzés megvalósitáaa létrehozza a t e z a u r u s z k a r b a n t a r  tásának és f o l y a m a t o s fejlesztésének feltételeit. E z utóbbi célok e l  érésének interdiszciplináris és tudományszervezési jelentősége i s v a n .

Az alábbiak során a fő célkitűzés realizálásának e g y e s lépéseit vesszük s o r r a , a második és h a r m a d i k célkitűzést p e d i g a fő célkitű

zés megvalósításának menetében, annak részeiként és előfeltételeiként tárgyaljuk.

A tezauruszépités alapozó lépései

A három főbb lépés a következői a belső s z e r k e z e t meghatározása;

a s z e r k e z e t i m o d e l l kidolgozása;

a s z e r k e z e t i m o d e l l elemzése.

(3)

TMT 19.évi. 'J.szám 1972.március

A t e z a u r u s z belső szerkezetének meghatározása

A t e z a u r u s z réezint f o g a l m a k a t , ré

s z i n t ^ e d i g a a c k közötti k a r ; ^ - l ' . : : . - ; - j t f o g l a l " magába. A t e z a u r u s z f o g a l m i e l e m e i a következők:

d e s z k r i p t o r o k ; n o n - d e s z k r i p t o r o k ;

permutált fogalom-változatok.

A t e z a u r u s z f o g a l m a i n a k k a p c s o l a t a i a következők / 4 / : 1. g e n e r i k u s - e p e c i f i k u s k a p c s o l a t o k / f i - S /

E z a k a p c s o l a t - t i p u s az átfogóbb, tágabb értelmű, i l l e t v e a részletezőbb, szűkebb értelmű d e s z k r i p t o r o k közötti k a p c s o l a t o t f e j e  z i k i .

2. a f f i n i t i v k a p c s o l a t o k /R-R/

E z a t i p u s mindazon d e s z k r i p t o r o k közötti k a p c s o l a t o t Jelöli, a m e l y e k e t nem köt össze g e n e r i k u s - s p e c i f i k u s k a p c s o l a t , de r u t i n s z e  rű együttes visszakeresésükre, használatukra reálisan számitani l e  h e t .

3. preferenciális k a p c s o l a t o k / T - l /

E z a k a p c s o l a t - t i p u s d e s z k r i p t o r o k és n o n - d e s z k r i p t o r o k össze

köttetését jelöli, m e g m u t a t j a egy d e s z k r i p t o r non-deszkriptor-környe

zetét, i l l e t v e megjelöli, hogy egy a d o t t n o n - d e s z k r i p t o r m e l y i k d e s z k - r i p t o r h o z t a r t o z i k .

4. permutációs k a p c s o l a t o k / P /

A k a p c s o l a t o k n a k ez a t i p u e a i s d e s z k r i p t o r és n o n - d e s z k r i p t o r kapcsolatát jelöli.

A g e n e r l k u s - s p e c i f i k U B , a f f i n i t i v és preferenciális k a p c s o l a t s z i m m e t r i k u s jellegű.

A f e n t m e g f o g a l m a z o t t fő célkitűzés értelmében, a betűrendes s z e r k e z e t t a r t a l m a z z a a d e s z k r i p t o r o k és n o n - d e s z k r i p t o r o k Összes cél

szerűnek Ítélt permutált változatát i s . Hatékony megoldásnak látszik a n o n - d e s z k r i p t o r o k permutált formáit i s a d e s z k r i p t o r o k h o z k a p c s o l n i /és nem a vonatkozó n o n - d e s z k r i p t o r o k h o z , h i s z e n ez utóbbiak úgyis a d e s z k r i p t o r o k h o z v e z e t n e k v i s s z a / . E z a megoldás t e s z i Igazán értéke.i- sé a betűrendes s z e r k e z e t permutált fogalomváltozatainak gazdagságát.

A permutált formák és a d e s z k r i p t o r o k közötti k a p c s o l a t értelmezése u.i k a p c s o l a t - t i p u s bevezetését eredményezi, a m e l y n e k s p e c i f i k u s j e l ¬ legét a n o n - d e s z k r i p t o r o k permutált formáinak a d e s z k r i p t o r o k h o s v a  ló kapcsolása e m e l i k i . E z a z u j t i p u s - funkcionális szempontból

151

(4)

MOLNÁR I . i Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

nézve - a preferenciális k a p c a o l a t egy s p e c i f i k u s változata / j e l e : P/.

A r e n d s z e r a permutált fogalomváltozatokat d e s z k r i p t o r o k kvázi-szino- nimáiként k e z e l i . A permutációs k a p c s o l a t kialakítása - a f o l y a m a t o s használat követelményeinek szellemében - a s z i m m e t r i k u s a n történik: a permutált fogalomvéltozat a d e s z k r i p t o r r a u t a l ée n i n c s r e c i p r o k a e n  nek a z utalásnak. A k a p c s o l a t o k e sajátos típusára alább meg v i s s z a  térünk.

A f o g a l m a k jelzetelése A t e z a u r u s z f o g a l m i vázát a d e s z k r i p t o r o k r e n d e z e t t h a l m a z a t e  r e m t i meg. Minden e g y e s d e s z k r i p t o r - nak e g y e d i , azonossági J e l z e t e v a n . A többi f o g a l m i elem nem r e n d e l k e z i k e g y e d i J e l z e t t e l , hanem a d e s z k r i p t o r o k j e l z e t e i n e k segítségével kö

tődik a z o k h o z . Az e g y e d i azonossági j e l z e t minden e g y e s d e s z k r i p t o r verbális megnevezésének m i n d i g jelenlévő kiegészítő eleme, de a j e l 

z e t e k Önmagukban i s hatékonyan alkalmazhatók, elsősorban számítógépi tárolás esetén, m i v e l minden szöveges értelmezés nélkül i s egyértel

műen u t a l n a k a z a d o t t d e s z k r i p t o r r a . A célszerűen megválasztott e g y e  d i d e s z k r i p t o r - j e l z e t közvetlen információt a d h a t a z a d o t t f o g a l o m h i e r a r c h i k u s szintjére vonatkozólag, sőt: a h i e r a r c h i k u s a n felépített j e l z e t r e n d s z e r a t e z a u r u s z f o g a l m a i n a k t e l j e s vertikális szerkezetét i s h o r d o z h a t j a .

Leghatékonyabbnak az a l f a n u m e r i k u s j e l z e t r e n d s z e r használata lát

s z i k , A j e l z e t r e n d s z e r kapacitásának megállapításakor a várható m a x i  mális deszkríptor-mennyiséget k e l l meghatározni. T a p a s z t a l a t a i n k és vizsgálataink alapján ugy véljük, hogy bármelyik ismeretág f o g a l m i a n y a g a feltárható egy kb. 10 000 - 15 000 d e s z k r l p t o r t tartalmazó t e  z a u r u s s z a l . A j e l z e t r e n d s z e r rugalmasságát az ugrószámozás módszeré

nek alkalmazásával b i z t o s i t h a t j u k , s ezért tízszeres kapacitást v e  szünk t e r v b e . Jelzetrendszerünk maximális kapacitását 200 0 0 0 - b e n á l  lapítjuk meg, ez mindenképpen elégségesnek látszik. Minden e g y e s j e l  z e t egy verzális betű és négy számjegy kapcsolatából áll / p l . D 5812/.

A n e g y e d i k számjegyet tartalékként kezeljük, egyelőre c s a k hármat használunk f e l .

Az ábécé 6 nagybetűjét - G, L, E , E , S, I - már l e f o g l a l t u k a kü

lönböző t i p u s u k a p c s o l a t o k jelzésére. A még fennmaradó 2C betű megha

tározza a d e s z k r i p t o r o k lehetséges főosztályainak számát, a három számjegyes jelzetrészek p e d i g minden e g y e s főosztályon belül maximum 999 j e l z e t kiosztását t e s z i k lehetővé. I l y módon lehetővé vélik 20 x 1000 = 20 000 d e s z k r i p t o r ellátása e g y e d i a l f a n u m e r i k u s a z o n o s  sági j e l z e t t e l . E z a kapacitás elégségesnek látszik egy készülő t e z a u  r u s z f o g a l m a i n a k jelzeteléséhez, sőt a t e z a u r u s z első néhány évi műkö

déséhez i s .

A d e s z k r i p t o r o k kódolása

A t e z a u r u s z d i n a m i k u s , nyílt r e n d s z e r , ós e z t az a l a p e l v e t k e l l tükröznie a j e l z e t  r e n d s z e r n e k i s . Az ugrószámozás módszere e l e  g e t t e s z e követelménynek. A jelzetelés elő

készítéseként, a d e s z k r i p t o r o k a t c s o p o r t o n  ként h i e r a r c h i k u s a n k e l l r e n d e z n i . Az egy-

(5)

TMT 19.évi. 3.szám 1972.március

egy deszkriptor-osztályban kiosztható maximális jelzet-szám / 9 9 9 / és a z a d o t t osztályban jelzetelésre váró d e s z k r i p t o r o k számának hányado

s a meghatározza a z ugrószámozás számközeit:

a h o l u : a z ugrószámköz nagysága; j : a kiosztható maximális j e l z e t e k száma; d : a z a d o t t c s o p o r t d e s z k r i p t o r a i n a k száma. A k a p o t t érték t e r  mészetesen c s a k alap-érték és mindenkor módositani k e l l a z a d o t t tudo

mányág természete, v a l a m i n t az a d o t t deszkriptor-osztály kimunkáltsági f o k a s z e r i n t . A módositás e g y e s e s e t e k b e n éppúgy j e l e n t h e t szémkoz- szükitést, m i n t -bővitést.

A j e l z e t e k kiosztásakor h a s z n o s n a k látszik megkülönböztetett j e  lentóséget tulajdonítani a zéró számjegynek, o l y módon, hogy a több zérót tartalmazó j e l z e t e k e t / p l . 0 0 8 , 100, 0 5 0 / m i n d i g magasabb h i e  r a r c h i a - szintű / g e n e r i k u s / f o g a l m a k , a z egy zérót tartalmazó j e l z e t e  k e t közepes, a zérót nem tartalmazó j e l z e t e k e t p e d i g a l a c s o n y h i e r a r  chia-szintű / s p e c i f i k u s / f o g a l m a k kapják.

A zérótól eltéró, más n u m e r i k u s értéket i s l e h e t rendezőelvül választani, "de ez az e l v megfelelőnek látszik a szükséges p r o p o r c i o - nálás megvalósításához. Az a d o t t háromjegyű számban található zérók

száma és h e l y z e t e h a s z n o s információt ad a z e g y e s d e s z k r i p t o r o k h i e  r a r c h i k u s szintjére vonatkozólag. P l .

600 munkabér 610 időbér 618 hetibér

A n e g y e d i k számjegy e s e t l e g e s felhasználása természetesen megnö

v e l i a kitüntetett számok mennyiségét i s .

A n o n - d e s z k r i p t o r o k kódolása

A n o n - d e s z k r i p t o r o k n a k n i n c s e g y e d i azonossági jelzetük, m i n d i g a r r a a d e s z k  r i p t o r r a u t a l n a k , a m e l y h e z t a r t o z n a k . Ezért a n o n - d e s z k r i p t o r o k utalása m i n d i g a d e s z k r i p t o r o k verbális megnevezéséhez, i l l e t v e e g y e d i a l f a n u m e r i k u s kódjához m u t a t v i s s z a . A d e s z k r i p t o r o k és n o n - d e s z k r i p t o r o k permutált változa

t a i sem r e n d e l k e z n e k e g y e d i azonossági j e l z e t t e l ; az utalás m i n d i g a vonatkozó d e s z k r i p t o r r a irányul.

A t e z a u r u s z Írásmódja A t e z a u r u s z j o b b lnformativitásá- n a k biztosítása érdekében, a könnyebb kezelhetőség céljából t a n á c s o s az e l  térő funkciójú f o g a l o m t i p u s o k a t t i p o g  ráfiailag i s jelölni. O l y a n szedésre v a n szükség, amely egyértelműen és feltünóen megmutatja, hogy egy a d o t t f o g a l o m d e s z k r i p t o r , n o n - d e s z k r i p t o r v a g y permutált fogalomvál

t o z a t .

153

(6)

MOLNÁR I . i Újszerű t e z a u r u s z s z e r l t e z e t

A d e s z k r i p t o r t /és c s a k a d e s z k r i p t o r t ! / m i n d i g a l f a n u m e r i k u s azonossági j e l z e t v e z e  t i be, amely a hasáb balszélétől i n d u l . Az e g y e d i azonossági j e l z e t e t szóköz követi, majd a d e s z k r i p t o r verbális megnevezése kö

v e t k e z i k , üinden n o n - d e s z k r i p t o r jellegű té

t e l a d e s z k r i p t o r verbális megnevezésével egy v o n a l b a n kezdődik, i l y módon a d e s z k r i p t o r azonossági j e l z e t e " k i u g r a t j a " a szedéstükörból a d e s z k r i p t o r o k a t .

A d e s z k r i p t o r jelzetét és megnevezés ít tartalmazó s o r t a külön

féle k a p c s o l a t o k felsorolása követi, minden e g y e s kapcsolódó fogalom u j s o r b a n , a d e s z k r i p t o r verbális megnevezése a l a t t , ötbetűs b e k e z  déssel i n d u l . A k a p c s o l a t Jellegére utaló rövidítés v e z e t i be az e g y e s kapcsolódó f o g a l m a k a t , e z t a verbális megnevezés, majd a v o n a t  kozó azonossági j e l z e t követi. A különböző kapcsolat-típusok f e l s o r o  lás! r e n d j e kötelezői

1. T / t i l t o t t f o g a l o m / 2. S / g e n e r i k u s f o g a l o m / 3. S / s p e c i f i k u s f o g a l o m / 4. H /vonatkozó f o g a l o m /

A T rövidités / t i l t o t t f o g a l o m / az e g y e t l e n n o n - d e s z k r i p t o r r a utaló k a p c s o l a t jelölése, ezért a T után következő verbális n o n - d e s z k - riptor-megnevezés után nem áll azonossági j e l z e t , h i s z e n a n o n - d e s z k  r i p t o r nem kap i l y e n j e l z e t e t .

Az e l m o n d o t t a k a t az alábbi példa szemlélteti:

C 650 bérpótlék

T munkabérpótlék Q munkabér 0 600 S családi pótlék G 652 S korpótlék c 654 S nyelvpótlék ü 6 5 6 R túlóradíj G 627

A példából látható, hogy a szedésben három bekezdés egyértelmű megkülönböztetését k e l l elérni:

1. azonossági J e l z e t ; 2. verbális megnevezés;

3. k a p c s o l a t o k és kapcsolódó f o g a l m a k felsorolása.

Az 1. bekezdés c s a k d e s z k r i p t o r o k számára szolgál, m i v e l c s a k azoknak v a n azonossági jelzetük.

A d e s z k r i p t o r o k Írásmódja

(7)

T»T 19.évf. 3.szám 1972.március

i

A n o n - d e s z k r i p t o r o k a t nem v e z e t i be e g y e d i azonossági j e l z e t , az i l y e n j e l  legű tételek Írása a d e s z k r i p t o r o k v e r  bális megnevezése a l a t t , a z z a l egy v o n a l  ban kezdődik. A n o n - d e s z k r i p t o r megneve

zése a l a t t i s o r 5. betűhelyén kezdődik a z utalás, a m e l y m i n d i g egy d e s z k r i p t o r r a irányul. Az utalást L /lásd/

rövidítés v e z e t i be, e z t követi a vonatkozó d e s z k r i p t o r verbális meg

nevezése, majd a d e s z k r i p t o r j e l z e t e . F I . : munkabérpótlék

L bérpótlék C 650

Az L betű jelenléte egyértelműen m u t a t j a a tétel n o n - d e s z k r i p t o r - jellegét, i l l e t v e a k a p c s o l a t preferenciáiig mivoltát. A n o n - d e s z k r i p  t o r j e l l e g e t egyébként a tételt bevezető azonossági j e l z e t hiánya i s világosan j e l z i .

A f o g a l m a k / d e s z k r i p t o r o k és non- d e s z k r i p t o r o k / permutált változatait sem v e z e t i be e g y e d i azonossági J e l  z e t . A permutálás műveletének eredmé

nyeképpen, egy a d o t t f o g a l o m n a k elté

rő vezérszavakkal kezdődő formált k e l l b e s o r o l n i a betűrendbe. Az e g y e s permutált változatok vezérsza

vát m i n d i g vessző követi, aztán következik a f o g a l o m e r e d e t i formájá

nak közlése, a m e l y n e k végéről hiányzik a z o n b a n a vezérszóvá k i e m e l t t a g . A k a p c s o l a t megjelölése a következő s o r b a n , annak 5. betűhelyén i n d u l , és m i n d i g P /permutált változat/ rövidítés v e z e t i b e . A rövi

dítést a vonatkozó d e s z k r i p t o r verbális megnevezése, majd e g y e d i a z o  nossági j e l z e t e követi. P l . :

pótlék, bér=

P bérpótlék G 650 pótlék, k o r a

P korpótlék C 654 pótlék, munkabér=

P bérpótlék C 650 pótlék, n y e l v e

P nyelvpótlék G 656

Szükséges és f o n t o s a sajátos tördelés, m i v e l ez a tagolás köz

v e t l e n kiegészítő információt nyújt a , t e z a u r u s z b a n keresőknek, és - általában véve - kitűnő vizualltásu t e z a u r u s z s z e r k e z e t e t eredményez.

A n o n - d e s z k r i p t o r o k Írásmódja

A permutált változatok Írásmódja

155

(8)

MOLNÍR !•! Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

A f e n t i e k b e n k i f e j t e t t e l v e k e t és j a v a s o l t módszereket g y a k o r l a t b a n i s megvizsgáltuk néhány t e z a u r u s z - raodell felépitése és a m o d e l l e k e l e m  zése során. Az alábbiakban egy modell felépítésének menetét m u t a t j u k be, majd megvizsgáljuk a b e m u t a t o t t m o d e l l néhány alapvetó paraméterét. A m o d e l l egy kisméretű deszkriptor-osztályt ölel f e l ; f o g a l m a i n a k kórtolt betűrendes jegyzéke a z 1. táblázaton, g r a f i k u s ábrázolása p e d i g az 1.

ábrán szemlélhető.

1. táblázat A &UHKABÉR fogalom-osztály d e a z k r i p t o r a i n a k

kódolt betűrendes jegyzéke A t e z a u r u s z modelljének

felépitése

0 635 akkordbér C 628 különmunkadij

c 640 alapbér G 605 levonás

c 602 átlagbér C 600 munkabér

c 650 bérpótlék G 616 napibór

ü 652 családi pótlék C 656 nyelvpótlék

c 632 darabbér c 675 nyereségrészesedés

0 655 éjszakai pótlék c 612 órabér

c 643 előleg /részfizetés/ c 660 prémium

c 687 étkezési hozzájárulás c 657 rakodási pótlék

c 689 fizetési előleg c ⁶⁹⁶ rendkivüli segély

0 ₆₉₃ gyermekgondozási segély c 670 részesedés

0 621 havibér c 690 segély

c 618 hetibér c 638 szakmánybér

G 653 idénypótlék c 624 személyi fizetés

c ⁶¹⁰ ^időbér c 692 szülési segély

c 663 j u t a l o m c ⁶³⁰ teljesítménybér

c 614 k i e m e l t órabér c 626 túlmunkadíj c 681 kiküldetési d i j c 627 t u l d r a d i j

0 654 korpótlék c 684 utazási hozzájárulás

G 658 különélési pótlék

(9)

/személyi munkabőr/

C 516

teljesítmény bérrendszer

705 3

- l ' l 90S 0

d'exemntmsJd l

•a u a.

157

(10)

MOLflífi I . : Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

A m o d e l l Összeállításénak főbb lépései a következők v o l t a k : a tárgyszóanyag összegyűjtése;

cédulakatalógus készítése a tárgyszavakból;

a tárgyszavak g r a m m a t i k a i szabványosítása; a z Írásmód egységesí

tése;

a d e s z k r i p t o r o k és n o n - d e s z k r i p t o r o k különválasztása;

S d e s z k r i p t o r o k s z i s z t e m a t i k u s csop-.rtositása;

a d e s z k r i p t o r o k a l f a n u m e r i k u s jelzetelóse; a d e s z k r i p t o r o k k i  írása növekvő azonossági j e l z e t e k sorrendjében / 2 . táblázat/;

a d e s z k r i p t o r o k g r a f i k u s ábrázolása / l . ábra/; a h i e r a r c h i k u s / G - S / és a f f i n i t i v /R- H/ k a p c s o l a t o k megállapítása, rávezetése a tér

képre, i l l e t v e a cédulákra;

a n o n - d e s z k r i p t o r o k /szinonimák és kvázi-szinonimák/ csatolása a d e s z k r i p t o r a n y a g h o z ; a l f a n u m e r i k u s utalásokat tartalmazó u j kataló

g u s l a p o k kiállítása a n o n - d e s z k r i p t o r o k számára; az u j és régi k a t a  lóguslapok egybeosztása; a preferenciális / T - V k a p c s o l a t o k megálla

pítása; e k a p c s o l a t o k feltűntetése a térképen, i l l e t v e a cédulákon;

a g r a f i k u s térkép végleges megrajzolása;

a s z i s z t e m a t i k u s t e z a u r u s z - m o d e l l kiírása;

a m o d e l l t e l j e s fogalomállományának célzott permutálása; u j katalóguslapok kiállítása a permutált fogalomváltozatok számára; a permutációs k a p c s o l a t / p / megállapítása és rávezetése az u j katalógus

l a p o k r a ; az u j katalóguslapok beosztása a cédulakatalógusba;

a t e l j e s cédulakatalógus m e c h a n i k u s s z o r o s betűrendezése;

a betűrendeB t e z a u r u s z - m o d e l l kiírása.

A m o d e l l felépítésének áttekintő algoritmusát a 2. ábra szemlél

t e t i .

A t e z a u r u s z - m o d e l l elemzése

A m o d e l l elemzését két irányban vé

geztük e l :

a f o g a l m a k elemzése;

a k a p c s o l a t o k elemzése.

(11)

fogalmak öüszojjyüjtése / 2 /

fogalmak cédulaktalógusa

cédulakatalógus m e c h a n i k u s s z o r o s

betürendezése /5/

I

f o g a i n a k n y e l v i szabványositása

/ 6 / f o g a l o m t i p u s o k

szelekciója

/7/|

d e s z K r l p t o r - i t á r ' t o n o k mechanikus s z o r o ;

betürendezése / l l /

d e s z k r i p t o r - k a r t o n o k s z i s z t e m a t i k u s rendezése

/13/

— d e s z k r i p t o r o k jelzetelési

/15/

s z i s z t e m a t i k u s c s o p o r t o k g r a f i k u s ábrázolása

/16/

H

h i e r a r c h i k u s és a f f i n i t i v k a p c s o l a t o k kialakítása

/17/

G-S és R-R k a p c s o l a t o k jelölése a k a r t o n o k o n

/ V

/

BETÜIÍiJJDES \ FOGALOMJEGYZÉKj

/ 8 /

n o n - a e s z K p i p t o r - k a r t o n o k m e c h a n i k u s s z o r o s

betürendezése / 1 2 /

n o n — d e s z k r i p t o r - k a r t o n o k s z i s z t e m a t i k u s rendezése

/ 1 0 /

/ BET'JH:jJ))T:S » - ^ JN O H - I I E S Z K U I P T O RÍ

\ J

/ i a /

preferenciális k a p c s o l a - tok kialakítása

/ 2 0 /

I

T-L k a p c s o l a t o k jelölése

/ 1 9 /

C/ o u t p u t : GRAFIKUS ALRKNDSZKR

~ r

a t e l j e s fogalom-anyag célzott permutálása

/23/

a permutációs kap'df;óla-

— t o k megállapítása és rögzítése u i k a r t o n o k o n

/ 2 V

á t e l j e s K a r t o n - a n a a g me- c h a n i k u s s z o r o s betüren-

dezése

3/ o u t p u t : MECHANIKUS ALRENDSZEii

/ 2 1 /

/ 2 5 / A/ o u t p u t : RETilmiNDES At.REND.SZKR

(12)

aíJzsciNaaiv saanaíiniaa

e s a z s p

- u a j n i a q s o í o z s snyTireuo -ara 9í> t u H-uoa^ey s a C t a a B

A 3 /

/ i s /

Házsoraira/ S Í I H I H V H D3H

s e Bse^xdeTiBSe-ici XÖq.

A e /

BS B T Bénulj a d 53.ozT.eo 3eíire-raoT89oj BopTeá B

iK-izstiHuinv s n a L i v a f l i ^ n d ^ n o /o

L_L_ 7p/

a s ? x p . i e F HoieiOBodcií

/ 6 I /

/ O S /

•_

-exosodeír s t t e t o u e j a j a j r d

/ H3ZJt£KIf \

^ i d i a s z s a a - K O K r * "

^ saaitíHfijaa /

/ 8 T /

/L\/

M ^ TUT J JB s a s r u f T t p - r e J a f u .

/ 9 V

aBBr.0ZB.1qB srunj.B.12

^O^. JOdOSD Stmxq.9U!3ÍZS~{2S

-

¹

/

A V

a B a t e i e z i e C 110J01dT.jy.2sep — A T /

e s s z o p i t o j sníj^^BOfeizsizs

^ o u o i J e j j - j o i d T J i i z s a p — u o u

\

^/

a s s z a p u a j n q . e q SOJOZS snyTÍieqoaiu

/ O I /

/ 8 /

a s e z s p u e j smtT4BUte:j.zsT.zs i(o«o^ae;i-j:oq.dTJ5(zsap

A l / a s e z e p u a j n q . a q

I

i{ O U O} j e y - J o a d T J ^ Z 5 e p

#4 - S O M I H

\ s n x i H o a

\

/

/ X3ZX-

o i d i a saatiaa

- ; : u : , n .

V

/ \

/ X I Z M a f H O I V D O Í

\ s a a i c i a i u a B ™

\ /

1 _ [

A /

e P 9 T o n a x^{s z s} IJOS n d r 3.11107. E2O j .

A / BEBq.TB0^U9AqeZS T.AT.a£u H B M I BSO J

A /

e s a z e p u o j n ^ e q

1

:OJOZ'S snyTURiioero

_/£/ 3

—•(EsnSoxüq.iiBliippa ^GUITESOJ

A /

1

(13)

TilT íg.évf. 3.szám 1972.március

2. táblázat A M ü M A B E R fogalom-osztály d e s z k r i p t o r a i n a k

kádolt s z i s z t e m a t i k u s jegyzéke C 600 munkabér

C 602 átlagbér C 605 levonás

C 610 időbér C 612 órabér

C 614 k i e m e l t órabér C 616 napibér

C 618 hetibér 0 621 havibér

C 624 személyi fizetés C 626 túlmunkadíj C 627 túlóradíj C 628 különmunkadij 0 630 teljesítménybér

C 632 darabbér 0 635 akkordbér C 633 szakmánybér c 640 alapbér

C 643 előleg /részfizetés/

c 650 bérpótlék

C 652 családi pótlék G 653 Idénypótlék C 6 5 4 korpótlék

C 655 éjszakai pótlék C 656 nyelvpótlék C 657 rakodási pótlék C 658 különélés! pótlék c 660 prémium

C 663 j u t a l o m c 670 részesedés

C 675 nyereségrészesedés C 681 kiküldetési d l j C 684 utazási hozzájárulás G 687 étkezési hozzájárulás C 689 fizetési előleg c 690 segély

0 692 szülési segély

0 693 gyermekgondozási segély U 696 rendkívüli segély

159

(14)

1Í0LNAH I . J Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

A f o g a l m a k elemzése Jelölések:

a m o d e l l d e s z k r i p t o r a i : a a m o d e l l n o n - d e s z k r i p t o r a i : n

a m o d e l l f o g a l m a i : f ; f * d + n a m o d e l l permutált deszkriptor-változatai: pd

a m o d e l l permutált n o n - d e s z k r i p t o r változatai: pn

a m o d e l l permutált fogalom-változatai: p ; p = pd + Pn

a m o d e l l összeB tétele : t ; t • f + p

Az e g y e s tétel-csoportok>mennyiségi jellemző a d a t a i t a 3 . táblá

z a t m u t a t j a .

A m o d e l l számszerű a d a t a i

3 . táblázat

tétel egység hányad tétel egység hányad

d ₃₉ _{0 , 4 3}

f 48 _{0 , 5 3}

n ₉ 0 , 1 0

Pd _{3 7} 0, 4 1

P 42 0 , 4 7

Pn ⁵ 0, 0 6 ^{0 , 4 7}

t 90 _{1 , 0 0} t 90 1 , 0 0

A 3 . táblázat a d a t a i lehetővé t e s z i k a m o d e l l néhány j e l l e g z e t e s  ségének megállapítását.

$ - - ! § - 0 , 8 8

E z az érték megmutatja a m o d e l l egy deszkriptorára jutő permu

tált változatok mennyiségét, tehát közvetlenül j e l z i a m o d e l l f p g a - lomszervezési szintjét. E z érthetővé válik, h a t e k i n t e t b e vesszük,

(15)

THT 19.érf. 3.szán 1972.március

hogy egy permutált változatokat nem t a r t a l m a z d h a l m a z ?" értéke = 0.

Egy c s a k u n i t e r m j e l l e g i ! f o g a l m a k a t t a r t a l m a z d r e n d s z e r f o g a l o m s z e r  vezési szintjének mérőszáma i l y módon: 0.

C s a k e g y s z e r e s e n összetett s z a v a k a t tartalmazó r e n d s z e r eseté

ben a permutált fogalomváltozatok száma m e g e g y e z i k a f o g a l m a k számá

v a l , i l y módon

p = f és ebből: p = 1 f

E z a z érték j e l l e m z i a z u n i k o n c e p t jellegű f o g a l m a k a t t a r t a l m a  zó r e n d s z e r fogalomszervezési szintjét.

A c s u p a háromtagú fogalommal dolgozó r e n d s z e r jellemzője a kö

vetkező:

p = 2 f , i l l e t v e | = 2

A fentiekből következik, hogy a m o d e l l fogalomszervezési s z i n t  jének 0,88 értéke egyértelműen u n i k o n c e p t jellegű fogalomszervezésre u t a l . Természetes és köztudott, hogy egy a d o t t t e z a u r u s z f o g a l m a i m i n d i g t a r t a l m a z n a k szórást a különböző t i p u s u fogalomszervezési s z i n t e k között; a jelzőszám m i n d i g az átlagot m u t a t j a , i l y módon j o g  g a l nevezhető a t e z a u r u s z o k e g y i k alapvető paraméterének.

A c r a n f i e l d i vizsgálatok / 5 / az u n i k o n c e p t - t i p u s u f o g a l m a k a t tartalmazó r e n d s z e r e k e t átlagos, v a g y annál v a l a m i v e l j o b b hatékony- ságuaknak minősitik, i g y a m o d e l l fogalomszervezési szintjét megfe

lelőnek értékelhetjük.

A m o d e l l f o g a l m a i n a k fogalomszervezési s z i n t e k s z e r i n t i megosz

lását a 4. táblázat m u t a t j a b e .

4. táblázat A m o d e l l f o g a l o m - t i p u a a i n a k megoszlása

t i p u s egység hányad példa

u n i t e r m 11 0,23 bér

u n i k o n c e p t 32 0,67 órabér

p o l i k o n c e p t 5 0,10 k i e m e l t

órabér

f 48 1,00

161

(16)

MOLNÁR I . j Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

Az n/d hányados a d e s z k r i p t o r o k és n o n - d e s z k r i p t o r o k egymáshoz mért mennyiségi viszonyát f e j e z i k i , s a fogalomgyűjtemény s z e m a n t i  k a i kimunkáltságára u t a l . I s m e r e t e s , hogy az e g y e s ismeretágak elté

r i ! árnyaltságu n o n - d e s z k r i p t o r környezettel v e s z i k körül a d e s z k r i p - t o r o k a t . Mégis, a már létező és a l k a l m a z o t t t e z a u r u s z o k példája és saját t a p a s z t a l a t u n k i s a z t m u t a t j a , hogy az n/d hányados értéke á l  talában nem k i s e b b m i n t 0,5.

Modellünk r e d u n d a n c i a - f a k t o r a : r - j > 0,23

A f e n t i megállapítás értelmében; a m o d e l l n o n - d e s z k r i p t o r kör

n y e z e t e a szükségesnél szegényebb. E z az érték még a k k o r i s elégte

l e n , h a t e k i n t e t b e vesszük, hogy e z t az értéket nagymértékben b e f o  lyásolja a fogalombontás legalsó szintjének meghatározása, ami m i n  d e n k o r a reális szükségletektől elinduló, de végeredményben - a d o t t t e z a u r u s z esetén - önkényes eljárás.

A k a p c s o l a t o k elemzése A m o d e l l részint kétirányú / s z i m  m e t r i k u s / , részint p e d i g egyirányú / a s z i m m e t r i k u s / k a p c s o l a t o k a t t a r t a l  maz.

S z i m m e t r i k u s k a p c s o l a t o k : r g h i e r a r c h i k u s /G-S/ k a p c s o l a t : r ^ a f f i n i t i v /R-R/ k a p c s o l a t : r

cl preferenciális / T - L / k a p c s o l a t : r p

r2 - rh *ra + rp

A s z i m m e t r i k u s k a p c s o l a t : r ^ permutációs / í / k a p c s o l a t .

A m o d e l l b e n fellelhető k a p c s o l a t o k összessége: r r = r 2 + r x

A k a p c s o l a t o k mennyiségi megoszlását a m o d e l l b e n az 5. táblázat m u t a t j a .

(17)

•TMT 19.évf. 3.szám 1972.március

3. táblázat A k a p c s o l a t o k megoszlása a m o d e l l b e n

t i p u s egység bányád t i p u s egység hányad

rh 76 0,50

ra 16 0,11

r2 110 0,73

rp 18 0,12

r l 42 0,27

rl 42 0,27

r 152 1,00 r 152 1,00

E z e k k e l az a d a t o k k a l meg l e h e t határozni a m o d e l l egy a d o t t deszkriptorának átlagos kapcsolat-mérőszámát / k / j

E z a z érték egy d e s z k r i p t o r összes k a p c s o l a t a i n a k átlagos m e n n y i  ségét a d j a meg. E mennyiség e g y e s kapcsolat-típusonkénti megoszlását a 6 . táblázat szemlélteti.

6 . táblázat Egy d e s z k r i p t o r k a p c s o l a t a i n a k megoszlása

típus egység típus egység

rh

r 1,95

ra

0,41 ^r2

r 2,82

!•

⁰^{, 4 6}

r i

a ~ 1,08 ^r i

T 1,08

r

a" 3,90 r

d" 3,90

1 6 3

(18)

MOLNÁR í.i Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

A k a p c s o l a t irányát / a szimmetriát, i l l e t v e aszimmetriát/ i s t e  k i n t e t b e véve, a mérőszámok a következőképpen a l a k u l n a k / 7 . táblásat/s

7. táblázat A k a p c s o l a t o k megoszlása irány s z e r i n t

t i p u s a d összesen

rn 0,975 0,97^ 1 , 9 5

ra 0,205 0,205 0,41

rp 0,230 0,230 0,46

r l 1,080

-

^1,08

r 2, 4 9 0 1,410 5,90

Látható, hogy a d e s z k r i p t o r o k felé irányított k a p c s o l a t o k meny- nyisége lényegesen m e g h a l a d j a a deszkriptorokból induló utalások meny- nyiségét, s a z i s , hogy e z t a permutációs k a p c s o l a t a s z i m m e t r i k u s j e l  l e g e magyarázza.

A f o g a l m a k n a k és a z o k között feltüntetett k a p c s o l a t o k n a k m e g v i z s  gálása után megfigyeltük a m o d e l l vertikális szerkezetét, a f o g a l o m  bontás részletességét i s . A m o d e l l b e n található d e s z k r i p t o r o k v e r t i  kális tagozódásának számszerű a d a t a i t a 8. táblázat szemlélteti.

8. táblázat A m o d e l l vertikális szerkezetének tagozódása

h i e r a r c h i a - s z i n t egység i

1. 1 2,5

2. 15 38,5

3. 22 56,4

4. 1 2,5

1-4. 39 99,9

Az a tény, hogy a d e s z k r i p t o r o k n a k több m i n t f e l e /56,45í/ a h a r  madik h i e r a r c h i a - s z i n t e t képviseli, eldönti a m o d e l l vertikális t a g o  zódásának jellegét: a m o d e l l 3 - h i e r a r c h i a - s z i n t e s .

(19)

TMT íg.évf. 3.szám 1972.március

Következtetések A f e n t i e k egy kisméretű m o d e l l elemzé

sének első eredményei. Az a d a t o k néhány meg

fontolást ajánlatossá t e s z n e k :

a d e s z k r i p t o r o k h o z kapcsolódé n o n - d e s z k r i p t o r o k számát meg k e l l növelni;

s z a p o r i t a n i k e l l a feltüntetett a f f i n i t i v k a p c s o l a t o k számát.

Tanácsosnak látszik több deszkriptor-osztély modelljének összehason

lító vizsgálata, h i s z e n a j e l e n l e g i modellből teljességgel hiányoz

nak a deszkriptor-főosztályok közötti és kismértékben v a n n a k feltün

t e t v e a z osztályközi a f f i n i t i v k a p c s o l a t o k ;

a f o g a l m a k fogalomszervezési s z i n t j e megfelelő;

a m o d e l l vertikális tagozódása a több szakember által i s kívána

t o s n a k Ítélt gyenge hierarchiát tükrözi / 6 / .

A b e m u t a t o t t modellelemzés e g y s z e r s m i n d elemzés-modell i s kiván l e n n i . További módszerekre, az elemző tevékenység elmélyültebb és k i  t e r j e d t e b b végzésére v a n szükség a t e z a u r u s z s z e r k e z e t alapvető j e l l e g  zetességeinek p o n t o s a b b megállapításához. Feltétlenül szükségesnek t a r t j u k néhány jelentőseob t e z a u r u s z hasonló paramétereinek m e g v i z s  gálását, m e r t ugy véljük, hogy c s a k összehasonlító vizsgálatok v e z e t  h e t n e k e l általánosítható megállapításokhoz.

A f e n t i - és több más jellegű és méretű - m o d e l l mélyebb vizsgá

l a t a f o l y i k .

165

(20)

MOLNiR I . : Újszerű t e z a u r u s z s z e r k e z e t

I R O D A L O M

/!/ MOLNÁR., I . : Remarks on t h e generál r v i u e l p l t l o f t h e s a u r i b u i l d  i n g . = P r o c e e d i n g e o f t h e I n t e r n a t i o n a l c o n f e r e n c e on generál p r i n c i p l e s o f t h e s a u r i b u i l d i n g . Warsaw, 23-27 March, 1 9 7 0 . p.45-50.

/ 2 / ROLLING, L . : The r o l e o f g r a p h l c d i s p l a y o f c o n t e n t r e l a t i o n - s h i p s i n i n d e x i n g and r e t r i e v a l v o c a b u l a r i e s . E l s i n o r e , 1 9 6 4 . 29 p . /í'ID/CR I n t e r n a t i o n a l S t u d y C o n f e r e n c e on C l a s s i f i c a t i o n R e s e a r c h . /

/ 3 / KUNSZT Gy.: Tudománylogikai modellelmélet. üp. ÉTI, 1 9 7 0 . 89 p . / i / UNESCO g u i d e l i n e s f o r t h e e s t a b l i s h m e n t and d e v e l o p m e n t o f mono-

l i n g u a l s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l t h e s a u r i f o r I n f o r m a t i o n r e t r i e v  a l . P a r i s , UNESCO, 1 9 7 0 . 18 p .

/ 5 / CLEVEHDON, C. - MILLS, J . - KEEN, M.: C r a n f i e l d r e s e a r c h p r o j e c t . E a c t o r s d e t e r m i n i n g t h e p e r f o r m a n c e o f i n d e x i n g s y a t e m s . V o l . 1 - 2 . C r a n f i e l d , N a t i o n a l S c i e n c e F o u n d a t i o n , 1 9 6 6 . 2 db.

/ 6 / TOMAN, J . : P r o b l e m s o f t h e s a u r i . = P r o c e e d i n g s o f t h e I n t e r n a  t i o n a l c o n f e r e n c e on generál p r i n c i p l e s o f t h e s a u r i b u i l d i n g , tfarsaw, 23-27 March, 1 9 7 0 . p.99-104.

(21)

TMT 19.ávf. 3.szám 1972.március

MOLKAK, I . i D e s i g n i n g a new-type t h e s a u r u s - s t r u c t u r e

The p a p e r aims a t p r o p o e i n g a method.to. c o n s t r u c t a s t r u c t u r e c o m b i n i n g t h e a l p h a b e t i c a l l y a r r a n g e d d e e c r i p t o r o , s u p p l i e d w i t h i n - d i v i d u a l I d e n t i f i c a t i o n marka, w i t h a r e l a t i v e l y l a r g e number o f non- d e s c r i p t o r s and a l l f e a s i b l e permuted v a r i a t i o n e o f the f o r m e r so t h a t t h e s t r u c t u r e may a d e o u a t e l y m i r r o r the h i e r a r c h l o a l / g e n e r i c - s p e c i f i c / , n o n - h i e r a r c h l c a l / a f f i n i t i v e - p r e f e r e n t i a i / , a s w e l l a s p e r m u t a t i v e r e l a t i o n s o f a l l o o n c e p t s / t e r m e / c o v e r e d .

The a u t h o r p o i n t e o u t t h a t t h i s s t r u c t u r e may be p r o p e r l y b u i l t up o n l y a f t e r t h e h i e r a r c h i c a l a r r a n g e m e n t o f t h e t e r m s / n i e r a r c h i c a l

s u b - s y s t e m / by a g r a p h i c a l r e p r e s e n t a t i o n o f t h e t e r m - g r o u p s / g r a p h i c - a l s u b - s y s t e m / .

The a u t h o r l o o k a upon the whole o f the t h e s a u r u s a s a s y s t e m , and c o n s i d e r s b o t h t h e a l p h a b e t i c a l main form and t h e h i e r a r c h i c a l r e s p . the g r a p h i c form n e c e s s a r y to c o m p i l e a t h e s a u r u s s u i t a b l e f o r s e r v i n g s e v e r a l I n f o r m a t i o n p u r p o s e s .

The a u t h o r alsó t a c k l e s the' p r a c t i c a l p r o b l e m s o f o o n s t r u c t l n g t h e t h e s a u r u s s t r u c t u r e w i t h a s p e c i a l v i e w t o t h e n o t a t i o n s o f t e r m s , w h i c h may be h a n d l e d by computer, t o o .

He alsó e s t a b l i s h e s a new r e l a t i o n - t y p e , w h i c h he t e r m s a s p e r - m u t a t i v e r e l a t i o n , and d e s c r i b e s the characteristíc f e a t u r e s and r o l e o f t h i e r e l a t i o n , a s w e l l a s i t s m e r g i n g w i t h t h e main - a l p h a b e t i c a l - p a r t . The r e l a t i o n - t y p e i s deemed e i g n i f i c a n t by the a u t h o r b o t h a s r e g a r d e the p r a c t i c a l u s e o f the t h e s a u r u s and i t s a n a l y s i s .

A l l t h i s i s i l l u s t r a t e d by means o f an e l a b o r a t e d model c o n t a i n - i n g a minor group o f t e r m s t a k e n f r o m l a b o u r management / i t o n l y c o n - t a i n s 39 d e s c r i p t o r a / . T h e a u t h o r alsó shows t h e a l g o r i t h m o f t h e s a u - r u s c o n s t r u c t i o n and an e l a b o r a t e g r a p h i c map o f t h e model.

By a n a l y z i n g t h e c o n s t r u c t e d model, he t e n d s to d e t e r m i n e c e r - t a i n e s s e n t i a l t h e s a u r u s paramétere / e . g . r e d u n d a n c y f a c t o r , levél o f t e r m o r g a n i z a t i o n / .

U s i n g l a r g e r models, t h e a u t h o r c o n t i n u e s h i s i n v e s t l g a t i o n s ex- p e c t i n g t o r e a c h g e n e r a l i z a b l e r e s u l t a .

167

(22)

ÜOLNAR I . : üjazerü t e z a u r u a z a z e r k e z e t

AB T O P o r a T b R o T a B H T oeOe u e a w o n o K a a a T b r a i c y i i o r p y K T y p y T e a a y - p y o a , K O T o p a n o ö i e s H H J i e T a c e ő e j r e c K p i n i T O p i * , R M e D s i i e o A H o a n a i H a e OKCPPH, paonojioxeHHtie B a j i í a B H T H O M n o p a a K a , o p a B H H T OJ L H O S o ^ b m o e tao- JIO HS - xeoKpznTopoB H BOB nepuyTHpOBaHRHa BapnaHTH K X, c i H T a e u s a n o j 6 3 R u u n , B O T p a x a e T T a i w e i t a p a p x n i e o M g ( m q i U o i M - o n e u i i C p B - v e o K H e ) , i e - a e p a p x M t t s c K a e (a4>l>iT![HTRBHU9 R n p e 4 « p e H t j n a f l 6 H i i a) H n e p w y T a i j H O H H i j e OTROUBRHH M B J M y HOHSTHHWB T e a a y p y o a ,

noKaBUBaaTOft, I T O TOJH>KO o o a i a s M a p r i x a i B O K o e c o f l a p a H B B non«Taa ( • e p a p x z v « C K y B n o a c T p y K T y p y ) H r p a d m i e o i t a B30Öpa3B* r p y n n t i .IOHHTHH IIOXHO y o n e m s o o o a j a t h B T J o r p y n T y p y .

ABTOP c t i B T a e T T e s a y p y o Q H C T e u o S , R K a s a a i p a B B T H y n M a a a y n d x j p - u y , T a s H 8 p a p x > m e o K y v m i a r p a < [ > K i e c K y » { o p i i y Haodxox.BMiiuH U H o o a j i a - HÜM ajnfexTBBROro T e a a y p y o a , c o o T B e T O T B y r i m e r o u H o r o o ő p a s r a u UOJIHM R H - ipopuatiKB.

B A a j ! b H e 3 m e M paoouaTpBaa*)TCH npaKTKteoKBe a o n p o o i i coajnaHHJi c r p y x T y p u T e a a y p y e a , n o o p a i a e r o o o o o e B U B u a t m a H a 3 a n n r p p B p o B a H H e

• O H S I T B B n p B nOMonn 3 BUM.

B u H B J i f l e T o H ROBUÜ T B I I o r n o n e H i i i i , H a a B a H H H f l a B T o p o u n a p í i y r a u R O H - KUH O T H O n e H B B M . ü p a n o T a B J I S B T O H T i p H B H a K H , p o j l b 3 T 0 T 0 OTHOQBKHH B a r o MSOTO a aJijiaBKTHOt! rjiaBHOü i a c T H . AB T O P o i a T a e r HOBUR T B I I OTHOLD aH B R s H a i B T e j b H u u K a K B OŐJIBCTH B o n o A b a o B a H B A T e 3 a y p y o a , r a K B B o ö J i a o T B a r o aftaxxaa.

B u m a y n O M f T n y T u a a j o u n p e j i O T a B J i n i o T O J i B H a npauepa -AOHMAV, o f l p a d o T - KH H o O o « m o B r p y n i r a n O H H T H S ( oojT,epa:an.eH 3 9 a e o r e p H n T o p O B ) n o T a n a r p y j i a . I I O K a B a B a e T O f l a e r o p H T n o o a x a H B B r e s a y p y o a K r p a i n i e n u K a p r a

BHHBJieHROft Kone-.-A.

noojie a n a j i n u a MOXBJIH a B T o p o r p a u B T O H x y O TS H O B J Ö H H X I HCKOTODHX o o H o e t r a x n a p a i i e T p o B T e a a y p y o a ( ( t a i c T o p H SŰH T O ^ H O O T H, y p o a e n b o p r a - RB3 atiBB H O R B T B B ; .

H o o j i e x o B a H K i i n p o i t o j u : a » T a i i n a MOJiexHX ö o j i b m e r o p a 3 i i a p a , BBTop x e j a e r x a i i b H e t t B H e a H a n K a u B o x s x a e T o Q o S m a e i o i x p e a y j i k T a T O B .

(23)

TtoT 19.évi. 3.s z á m 1972.március

ifcOIiJAR. I . ! A u f a t e l l u n g e i n e r n e u a r t i g e n T h e s a n r u s - S t r u k t u r Das Z i e l d e r Abhandlung i a t d i e D a r s t e l l u n g e i n e r s o l c h e n S t r u k - t u r , d i e D e a k r i p t o r e n m i t i n d i v i d u e l l e n Identitátszeichen und i n a i - p h a b e t l s c h e r Ordnung, f e r n e r z a h l r e i c h e Nondeskriptorén, s o w i e sáot- l i c h e zweckmáasigen p e r m u t i e r t e n V a r i a n t e n d e r s e l b e n i n a i c h v e r e i n t und a u c h d i e h i e r a r c h l a c h e n / g e n e t i s c h - a p e z i f i s c h e n / , n i c h t - h l e r a r c h i -

a c h e n /affinitíven und p r e f e r e n z i e l l e n / s o w i e P e r a u t a t l o n s r e l a t i o n e r - d e r d a r i n e n t h a l t e n e n B e g r i f f e w i d e r B p i e g e l t .

Ee w i r d g e z e i g t , d a s 3 d i e B e S t r u k t u r n u r n a c h A u s b i l d u n g d e r h i e r a r c h i e c h g e o r d n e t e n B e g r i f f s s a m m l u n g / h i e r a r c h i s c h e 3 S u b s y s t e m / und m i t t e l s e i n e r g r a p h i s c h e n D a r s t e l l u n g / g r a p h i s c h e s S u b s y s t e m / e r - f o l g r e i c h a u f g e b a u t werden k a n n .

Der A u t o r b e t r a c h t e t den T h e s a u r u s a l s e l n S y s t e m und hált ao- w o h l d i e a l p h a b e t i s c h e Hauptform, a l s a u c h d i e h i e r a r c h i s c h e , bzw.

g r a p h i s c h e Form i n d e r B e a r b e i t u n g e i n e s w i r k s a m e n , für z a h l r e i c h e I n f o n n a t i o n s z w e c k e anwendbaren T h e s a u r u s für unerlásslich.

Der A r t i k e l b e s p r i o h t im w e i t e r e n d i e p r a k t i s c h e n P r o b l e m e d e r A u f s t e l l u n g d e r T h e s a u r u s - S t r u k t u r , m i t b e s o n d e r e r R U c k s i c h t a u f d i e a u c h d u r c h EDV b e h a n d e l b a r e B e z e i c h n u n g d e r B e g r i f f e .

E s w i r d e i n n e u e r E e l a t i o n s t y p a u f g e s t e l l t und P e r m u t a t i o n s r e - l a t i o n g e n a n n t . E r s t e l l t d i e K e n n z e i c h e n , j i o l l e und den E i n b a u d e r H e l a t i o n i n d i e S t r u k t u r d e s a l p h a b e t i s c h e n . H a u p t t e i l s d a r . Der A u t c r bált den n e u e n E e l a t i o n s t y p s o w o h l a u f dem Gabiét das p r a k t i s c h e n Ge- b r a u c h s , a l s a u c h f i i r d i e A n a l y s e de3 T h e s a u r u s f U r höchst b e d e u t e n d .

D i e K e n n t n i s s e und F e s t s t e l l u n g e n werden anhand e i n e a ÁodellB d u r c h d i e D e m o n s t r a t i o n d e r B e a r b e i t u n g e i n e r k l e i n e n - 39 D e s k r i p t o - r e n z a h l e n d e n - E e g r i f f s g r u p p e a u f dem G e b i e t dee A r b e i t s w e s e n s i l - l u a t r i e r t . Der A r t i k e l b e a c h r e i b t den A l g o r i t h m u a d e s T h e s a u r u s a u f - b a u s und d i e g r a p h i s c h e E a r t e dea M o d e l l a .

M i t t e l e d e r A n a l y s e dea a u f g e b a u t a n M o d e l l a i s t d e r A u t o r be- a t r e b t e l n i g e g r u n d l e g e n d e Thesaurus-Paraméter f e s t z u s t e l l e n /Redun- d a n z f a k t o r , B e g r i f f B o r g a n i e a t i o n s n i v e a u / .

D i e O n t e r s u c h u n g e n werden an grösaeren M o d e l l e n w e i t e r g e f t i h r t , d e r A u t o r nimmt w e i t e r e A n a l y a e n v o r und e r w a r t e t von d i e s e n v e r a l l -

g o n e i n b a r e B r g e b n i s a e . *

1: 1:

169

(24)

Hogyan lehet folyamatosan, gyorsan tájékozódni az ipargazdaság és üzemszervezés korszerű kérdéseiről?

A rohamos fejlődéssel csak megfelelő információk birtokában lehet lépést tartani.

E i l • e t i l BOlftlJi a

GYORSINDEX-IPARGAZDASÁG

e. információt kUdfiny. traclr bavoou ralDlegy^uíf *ilofiro[1 külföldi JpArgatdniigi te Uieinnar*eitei Fi • I - - . r .-• c i k k e i n e k bővíted tímfordüátát íutulom jegy tekét) é« •

••-.mellben eldfarda!6 líríy«n-.ik permulill indexít kSilí.

Ez a jól áttekinthető gyorstájékoztató kiadvány jelentős időmegtakarítást

eredményez a szakirodalom tanulmányozásánál, mert módot nyújt a publikált cikkek, tanulmányok beszerzését megelőző

válogatásra.

A„ G T o r 8 Í n d e x- I p a r g a z d a s á g " 1 2 számának évi előfizetési díj a: 6 0 0 , — F t .

UegreodelhelA u

ORSZÁGOS M O S Z A K J KÖPJYVTAK ES DOKUMENTÁCIÓS K Ö Z P O N T

Ke retkedé Imi I . . i -..•,'."!

Burfapeil. VIII., Reiiciky o. 6.