IMT.l.l.évf. 1 9 M / 5 - 6 - 7 .
Relációs adatbázis-kezelő rendszereken alapuló könyvtári információs
rendszerek*
Az adaibázis-kezelö rendszereknek hagyományo
san kél típusát különböztetik meg. Az ügyviteli (vál
lalati, irányítási) rendszereket a tételek közötti kap
csolatok gazdagsága, az adatok előre megadott, ösz- szelett szerkezete jellemzi a lehető leggazdaságo
sabb tárolás és további feldolgozás érdekében. Az információkereső vagy dokumentációs rendszerek ezzel szemben formálisan nem strukturált, tartalmi
lag összetett szöveges (vagy akár képes) dokumen
tumokat tárolnak, amelyeket a róluk különböző szempontok alapján készített leírások segítségével tesznek kereshetővé. A kezelést a keresési szem
pontok sokfélesége jellemzi, a tárolt adatok nem nagyon módosulnak a rendszer éleiében.
Az újabb fejlődés során a hangsúly egyre inkább a felhasználóra tolódik át, vagyis a technikai lehető
ségek kihasználásáról a valóság logikus visszatiikrözé- sére az adatbankban. Ezzel párhuzamosan elhalvá
nyul a különbség a kétféle adatbázis-kezelés között.
Élő az az igény, hogy az integrált felhasználói prog
ramrendszerek átfogjanak lehetőleg minden könyv
tári munkafolyamatot. Korántsem szabad azt hinni, hogy egy adatbázis-kezelő rendszer beszerzésével a redundáns információk, a naprakész feldolgozás és a kölcsönzés problémái maguktól megoldódnak. A gépesítéssel még nem köszönt be az aranykor a könyvtárakba.
A jövőt illetően azonban azzal mindenképpen számolhatunk, hogy a hagyományos ügyviteli és infor
mációkereső rendszerek lassan integrálódni fognak, még ha ez a folyamat mikroszámítógépeken később indul is meg, mint nagyszámítógépeken.
A ma kereskedelmi forgalomban kapható, mik
roszámítógépen használható általános adatbázis- kezelő programrendszerek a hagyományos ügyviteli termékek világából származnak, azonban jól fel
használhatók könyvtári információkereső rendsze
rek kialakításához. Segítségükkel e rendszerek adat
kezelő magja anélkül alakítható ki, hogy a progra-
* A k ö v e t k e z ő n é g y d o k u m e n t u m a d B A S i i l k K l m a z h a t r ^ i p rak k é r d é s é i é t i n t i . A z első h á r o m szerzó szerint b i b l i o g r á f i a i célra f e l h a s z n á l h a t ó á l t a l á n o s r e n d s z e r r ő l v a n szó (Wtynmch és Armstrong be is s z á m o l n a k egy-egy m e g v a l ó s í t á s r ó l ) , a ne
g y e d i k s z e r z ő — Ermbrrf — v é l e m é n y e v i s z o n t e l u i a s i t ó . A k é s ő b b i d o k u m e n t u m o k k-..~t1 is a k a d . a m e l y b e n v a l a m e l y e l l e n t é l e s v é l e m é n y v i s s z a k ö s z ö n . így Adams a d B A S E m e l l e l ! l ö r lándzsát, Gaws és Nlghtlngale v i s z o n t rossz tapaszta
l a i n k r ó l s z á m o l n a k be az a d a t b á z i s - k e z e l ő r e n d s z e r e k alkal
m a z á s á v a l k a p c s o l a t b a n . K é t t o v á b b i szerző — BurMn és Evans — f o l y ó i r a t - , i l l e t v e p e r i o d i k a - n y i l v á n i a r l á s h o z hasz
n a i n fel a d B A S E - t , a m i egy h a g y o m á n y o s a d a l h i ' i s - k c / c l v . r e n d s z e r h e z k é t s é g t e l e n ü l k ö z e l e b b álló feladat. — A szerk.
mozási munkákat elölről kellene elkezdeni; a lé
nyeges müveleteket a programcsomagok készen tar
talmazzák.
E programrendszernek két fö típusával találkoz
hatunk: egyrészt olyan termékekkel, melyek "fönt
r ő l " , a nagyszámítógépek világából származnak, és az ott alkalmazott szoftverstruktúrákat követik,
másrészt olyanokkal, melyekre nincs példa a nagy
gépek között. Ez utóbbiak készítői teljesen új ulakon járnak, és nagymértékben alkalmazkodnak a mikroszámítógépek adottságaihoz.
Az első típusból még alig van választék. Jelenleg csak egy termék tekinthető sikerének, az MDBS (Mikro Data Base System. USA). Legújabb válto
zata, az MDBS I I I minden ismert 16 bites és minden V A X típusú géphez használható. Hálós adatbázis-kezelő rendszer, hasonlít az ügyviteli adatbázis-kezelő rendszerekre kidolgozott CODASYL-ajánlások szerinti modellre, de számos tulajdonságában maga mögött hagyja. Az MDBS I I I a tapasztalt programfejlesztő eszköze, aki a nagy
gépes alkalmazásokat az "apró" hardveren szeretné megvalósítani.
A dBASE relációs adatbázis-kezelő rendszer
A második típusból lényegesen bővebb a válasz
lék. E kifejezetten "mikro"-szoftverek közül két
ségtelenül a dBASE a legelterjedtebb: az Egyesült Államokban valóságos dBASE-láz tört ki. melynek tünete a számtalan publikáció és tanfolyam mellett a dBASE-klubok létezése is.
Egyik legnagyobb előnye, hogy egvszeríien kezel
hető. A programozásban tapasztalatlan kezdő vi
szonylag kevés tanulással elemi szinten alkalmaz
hatja, ha igényeit némileg kordában tudja tartani.
Az adatbiztonság terén azonban csak nagyon sze
rény képességei vannak; a fizikai fájlszervezés lehe
tőségei is csak a legegyszerűbb megoldásokra korlá
tozódnak, ami világosan kitűnik a tárolt adatmeny- nyiséggel együtt növekvő, egyre hosszabb válasz
időkből. Például egy rendezési utasítás végrehajtá
sára 100 tétel (4 k tárolótér igénybevétel) esetén 1 1, 2 másodpercre, 1000 tétel (46 k tárolótér igény
bevétel) esetén már 104,5 másodpercre van szük
ség. (5000 tételnél ez az idő már majdnem 1000 má
sodperc.) A válaszidők csak kb. 2000-2500 tétel alatt elfogadhatók.
379
Hf>?ám<>!nk. s/emlék, referátumok
A dBASE viszonylag korai fejlemény. A piacon megjelenő újabb szoftvertermékek nagyon hasonló
ak. Nem is annyira plágiumról van itt szó. mint arról, hogy lassan kialakul a közmegegyezés, milyen legyen a " k i s " adatbázis kezelörendszere.
Már azzal is megpróbálkoztak, hogy a kezelésbe a szövegszerkesztést is bevonják. A felhasználó így közvetlen utasításokkal dolgozik, a kezelőrendszer összes lehetőségeit felhasználhatja, s a végén a meg
jelenítést a saját szája íze szerint tervezheti meg.
A dBASE és a hozzá hasonló relációs adatbázis- kezelő rendszereket a felhasználó elektronikus kar
toték gyanánt hasznosítja: minden feladat, amit ha
gyományosan, manuálisan, papíralapú kartotékok
kal oldottak m e g , kiválóan alkalmas arra, hogy e
" k i s " adatbázisokkal végezzék e l . H a viszont a m i k roszámítógépeket üzemeltetik a nagy, központi — ún. " h o s t " vagy " g a z d a " - számítógépekkel, egé
szen új d i m e n z i ó k nyílnak a felhasználó előtt.
/ SCHUMACHER, B.: Datenbanksysteme auf Mikro-Computern. = Bibliorheksdienst, 19.
kör. 12. sz. 1985. p. 1039-1054 /
( U n g v á r y Rudolf)
A d B A S E alkalmazása bibliográfiai célra I .
A mikroszámítógépes automatizálás terén a könyviárakban a legkevésbé megoldott kérdés a megfelelő, általánosan alkalmazható szoftver. A hardver beszerzése viszonylag egyszerű feladat, a szoftveré viszont sok bizonytalansággal jár. A m i k roszámítógépes megoldás keresése eleve j e l z i , hogy anyagi korlátokkal kell s z á m o l n i , és drága, testre szabóit szoftver aligha jöhet szóba. Nincs kizárva azonban, hogy a k ö n y v t á r i feladatokra előre gyártott szoftverek csaknem ugyanúgy megfeleljenek, mint az adóit feladatra, " m é r t é k s z e r i n t " készített programok.
A legtöbb mikrogépen alkalmazható h á r o m gya
korlati szoftvertermék: a szövegszerkesztő, a táblá
zatkezelő (spreadsheet) és az adatbázis-kezelő prog
ram. N o h a ezek n e m könyvtári célra készültek, együtt elég rugalmas rendszert alkotnak ahhoz, hogy a könyvtári-bibliográfiai problémákat is meg lehessen oldani velük. Magyarán: az adatbázis előál
lítását, az indexelést és a keresést e programok segít
ségével maga a felhasználó is megtervezheti. Noha az e l m ú l t két év alatt a d B A S E I I alkalmazásáról csak 8 közlemény jelent m e g , a szerző véleménye szerint a d B A S E t e k i n t h e t ő programnyelve miatt
könyviári célokra leginkább felhasználható program
csomagnak.
A c i k k b e n leírt alkalmazása annyiban tipikus, hogy kis állományokat kezelő információkereső rendszert mutat be, amely elsősorban személyi ( p l . kutatói) célú gyűjtemények tárolására alkalmas (fo
lyóiratcikkek, fényképek stb. többszempontú kere
sésére). K i s állományok cédulakatalógussal is nyil
vántarthatok ugyan, de még a legtökéletesebben ve
zetett, naprakész m u t a t ó sem elég rugalmas ahhoz, hogy a felhasználó különféle szempontú keresési igényeinek eleget tegyen.
A d B A S E I I legfeljebb 1000 karakter hosszú, m a x i m u m 32 mezőből álló tételeket kezel; a mezők állandó - max. 254 karakter - hosszúak lehelnek.
A leírt változatban az adatbázis m i n d e n mezőjét i n - d e x m e z ö k é n i vagy rendezési szempontként is lehet használni; a két lehetséges megjelenítési f o r m á t u m közül az egyik tablószerü, a másik sorfolytonos ( ú n . hivatkozási f o r m á t u m ) . Hátrányos, hogy a tárolt té
telek számának növekedésével párhuzamosan csök
ken az elérési sebesség: 300 tételnél ez már 30 m á s o d p e r c *
/ ARMSTRONG. C. J.: The use ofa commercial microcomputer database management system as Ihe basis for bibliographic Information re- írtéval. = Journal of Information Science, 8.
kör. 5.sz. 1984. p. 197-201./
( U n g v á r y R u d o l f )
" A f e l h a s z n á l ó állal írl kiegészílö p r o g r a m o k k a l c / c k ÍM lürik c s ö k k e n t h e t ő k . ( L á s d p é l d á u l a M i c r n U s e a d m b á z i s i i s m e r - l e i ö l a n u l m á n y t p 376 — 3 7 8 . ) .
380
