DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
ZARÁNDNÉ VÁMOSI KORNÉLIA
Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron
2012
2
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
SZÉCHENYI ISTVÁN
GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN ÉS MENEDZSMENT PROGRAM
Az értékelemzés új eredményei az innovációs folyamatban (A gyógyszeripar és egészségügy példáján)
Doktori (PhD) értekezés
Készítette:
Zarándné Vámosi Kornélia
Témavezető:
Prof. Dr. Herczeg János
Sopron, 2012.
3
AZ ÉRÉKELEMZÉS ÚJ EREDMÉNYEI AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATBAN
(A GYÓGYSZERIPAR ÉS EGÉSZSÉGÜGY PÉLDÁJÁN)
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Készült a Nyugat-magyarországi Egyetem
Széchenyi István „Gazdálkodás- és szervezéstudományok” Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment programja keretében
Írta:
Zarándné Vámosi Kornélia Témavezető: Prof. Dr. HERCZEG JÁNOS
Elfogadásra javaslom (igen/nem) ...
(aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton 66,7 %-ot ért el,
Sopron, ... ………...
A Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom (igen/nem)
Első bíráló (Dr. ……..………. ) igen/nem
...
(aláírás)
Második bíráló (Dr....………..) igen/nem ...
(aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ……… %-ot ért el.
Sopron, ...………..
A Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése ……….
...
Az EDT elnöke
4 Tartalomjegyzék
Táblázatjegyzék ... 7
Ábrajegyzék ... 8
BEVEZETÉS ... 10
1.1. Az iparágválasztás indoklása... 12
1.2. Problémafelvetés ... 14
1.3. Kutatási hipotézisek ... 17
1.4. Kutatási megközelítés, vizsgálati módszerek és a kutatás korlátai ... 20
2. AZ ÉRTÉKELEMZÉS MÓDSZERÉNEK ISMERTETÉSE ... 22
3. AZ INNOVÁCIÓ BEMUTATÁSA ... 24
3.1. Az innováció és értékelemzés ... 26
3.2. Az innováció Magyarországon... 29
3.3. Az innováció sajátosságai ... 31
3.4. Innovációs források bővítése a Value Management alkalmazásával... 33
4. GYÓGYSZEREK ÉS A GYÓGYSZERIPAR ... 36
4.1. A gyógyszeripari szektor bemutatása ... 36
4.2. A gyógyszeripar jelenlegi helyezte ... 37
4.3. A gyógyszeripar új szerepben ... 42
5. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS HELYZETE HAZÁNKBAN ... 43
5.1. Az innováció helyzete Magyarországon és kritikai értékelése ... 47
5.2. Kutatás-fejlesztés a gyógyszeriparban ... 49
5.3. K+F jelenlegi helyzete a gyógyszeriparban ... 50
5.4. A magyarországi Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv ... 51
5.4.1. A biotechnológia fogalma és kapcsolata a gyógyszeriparral ... 53
5 6. ÚJ INNOVÁCIÓS MODELL BEMUTATÁSA A KUTATÁS-FEJLESZTÉS
TERÜLETÉN ... 57
6.1. FAST diagram alapszabályok ... 57
6.2. A K+F új modellje az értékelemzés alkalmazásával ... 58
6.3. A K+F új innovációs modell bemutatása és a szakértők véleménye ... 63
7. COMPLIANCE, ADHERENCE A GYÓGYÍTÁSBAN ... 74
7.1. A compliance szerepe az innovatív gyógyszeripari kutatás-fejlesztéseknél ... 74
7.2. Non compliance- mindenki rosszul jár? ... 78
7.3. A magyarországi helyzet ... 81
7.4. A rossz orvos-beteg együttműködés ... 83
7.5. A beteg-együttműködésre vonatkozó kérdőív eredményeinek összegzése ... 88
8. ÉRTÉKELEMZÉS ALKALMAZÁSA AZ INNOVATÍV MŰTÉTI ELJÁRÁSOKBAN ÉS A GYÓGYSZERFELHASZNÁLÁSBAN ... 94
8.1. A hagyományos műtéti eljárás bemutatása ... 94
8.1.1. Vertebroplastica műtéti eljárás bemutatása ... 95
8.1.2. A beavatkozás bemutatása ... 96
8.1.3. Az eljárás eredménye... 96
8.1.4. Az innovációs eredmények bevezetése az orvosi technológiáknál ... 97
8.2. A csontritkulásról általában ... 101
8.2.1. Az osteoporosis helyzete Magyarországon ... 101
8.2.2. Az igények feltárása ... 105
8.2.3. Az igények és rangsoruk ... 105
8.2.4. A funkciók meghatározása, felmérése ... 108
8.2.5. A funkciók rangsora ... 110
8.2.6. Új innovatív utak az osteoporosis kezelésében ... 115
6
9. ÖSSZEFOGLALÁS ... 117
SUMMARY... 120
9.1. Mélyinterjúk eredményei ... 122
9.2. A hipotézisek érvényességének vizsgálata (tézisek)... 125
10. JAVASLATOK ... 130 MELLÉKLETEK
M1 Irodalomjegyzék
7 Táblázatjegyzék
1. sz. táblázat. Az értekezés kutatási hipotézisei 17 2. sz. táblázat. Bruttó K+F – ráfordítások (GERD) hazánkban, 1998 – 2006 30 3. sz. táblázat. A hazai gyógyszeripar összegszerű 2010. évi mutatói 38 4. sz. táblázat. A kutatás, fejlesztés fő mutatószámai 2010-ben 44 5. sz. táblázat. A gyógyszeripar főbb mutatószámai 2010-ben 46 6. sz. táblázat. A kormány középtávú TTI stratégiája 48 7. sz. táblázat. A biotechnológiai ágazat helyzet Magyarországon 54 8. sz. táblázat. A gyógyszerek fontosabb jellemzői 107
9. sz. táblázat. Preferencia mátrix 110
10. sz. táblázat. Az oszteoporosis gyógyításával kapcsolatos
gyógyszerekkel szembeni igények és funkciók 111
11. sz. tábla. Értékelő mátrix 114
8 Ábrajegyzék
1. sz. ábra. FAST, mint innovációs koordinációs modell 28 2.sz.ábra. A termékinnovátor vállalkozások árbevételének
megoszlása a termék újdonságfoka szerint 2008-ban 30 3. sz. ábra. Az értékmenedzsment egységes rendszere a
termékéletgörbe alapján 33
4. sz. ábra. Innovációs folyamat (K+F) FAST diagramja 35 5. sz. ábra. Gyógyszertámogatási kiadások alakulása 39
6. sz. ábra. A különadók megjelenése 41
7. sz. ábra. A K+F számított létszám és ráfordítások az előző
év százalékában 43
8. sz. ábra. A K+F ráfordítások forrásainak és felhasználásának áramlása
a szektorok szerint 2010-ben 45
9. sz. ábra. A biotechnológiai szektor árbevétele 55 10. sz. ábra. A gyógyszeripari és biotechnológiai ágazat pillérstruktúrája 56
11.sz. ábra. K+F+I+Beruházás modellje 60
12. sz. ábra. A compliance szerepe az innovatív gyógyszeripari
kutatás-fejlesztéseknél 78
13. sz. ábra. Előfordult-e, hogy abbahagyta a gyógyszer szedését 79 14. sz. ábra. Az alacsony és a javuló compliance 80 15. sz. ábra. A rendszeres gyógyszerszedők aránya 81 16. sz. ábra. Az orvos által felírt gyógyszert az esetek hány százalékában
váltja ki 82
17.sz. ábra. Az orvos által felírt és kiváltott gyógyszert az esetek hány
százalékában kezdi el rendszeresen szedni? 83
18. sz. ábra. Az előírt adag módosítása 84
9 19. sz. ábra. A beteg együttműködésének mértéke
az egyes terápiás területeken 86
20. sz. ábra. A betegek telefonos megkérdezésének eredménye 88 21.sz. ábra. A kutatásban részt vettek eloszlása 89
22. sz. ábra. Egy háztartásra jutó létszám 90
23.sz.ábra. Iskolai végzettség eloszlása 90
24. sz. ábra. Regionális eloszlás 91
25. sz. ábra. Dózismódosítás 92
26.sz. ábra. FAST diagram, hagyományos műtét 99 27. sz. ábra. FAST diagram, innovatív eljárás 100 28. sz. ábra. Az egészséges és a beteg csontszövet 101
29. sz. ábra. Fagráf – funkciófa 109
10
"A krónikus betegeknél a kognitív disszonancia csökkentése és a függő helyzet megszüntetése végett a páciens elhagyja a betegség szimbólumát, a gyógyszert. (Papp 1991)"
BEVEZETÉS
A gazdasági világválság a gazdasági élet minden területén éreztette negatív hatásait.
Számos országban ingott meg a pénzügyi és gazdasági stabilitás, amelynek következtében igen sok cég került nehéz, a működését veszélyeztető helyzetbe, amely sok esetben a megszűnésükhöz is vezetett.
A válság hazánkba is begyűrűzött és erősen éreztette és a mai napig érezteti hatását a gazdásági élet minden területén. A kialakult, romló helyzet hazánkat és a Magyarországon működő cégek többségét gazdaságilag egyre nehezebb piaci pozícióba hozta.
A válság hatásai, a folyamatosan növekedő gazdasági terhek és már a válság előtt bevezetett különböző megszorítások, a külföldi és a hazai gyógyszeripart is bizonyos mértékben megviselték az elmúlt pár évben. Ebben az iparágban tevékenykedő vállalatok fokozatosan próbáltak és próbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez költségeik folyamatos optimalizálásával. A racionalizációs tevékenységeik közé tartozik, hogy gyógyszergyárakat vontak össze (vásárlás, fúzió), számos esetben létszámot csökkentettek és megszorították a marketingköltségeiket, mint fő kiadási tételeiket. Az igazán magas ráfordítások optimalizálására azonban még mindig nem találtak hatékony megoldást, ez pedig a kutatás- fejlesztés területe. Ezen a területen nemcsak a magas kiadások, de az időtényező is problémát jelent, mert nemcsak nagyon drága, de hosszú időn át tart egy új gyógyszer kifejlesztése. A kutatási költségek csökkentésének és az időtényező lerövidítésének szükségességét ― mely eddig nem volt prioritás ― már felismerték, de eddig egy hatékony innovációs modellt még nem sikerült felállítani, amely pontosan megmutatná, hogy hol lehetne beavatkozni.
A válságból történő kilábalás egyik meghatározó eszköze az innováció, azonban Magyarországon az innováció mértéke jelenleg és az elmúlt években is sajnos jóval az uniós átlag alatt, a GDP 1%-a körül mozgott. Ez a ráfordítás igen kevés, legalább a nemzeti jövedelem 3%-át lenne szükséges a magyarországi innovációs tevékenységekre fordítani,
11 amelyet az OECD tanulmányban is javasolnak. Az innováció állami szintű meghatározóbb támogatása fontos, mert az innováció a gazdasági fejlődés motorja, amely a magyar gazdaság javításának esetében is meghatározó fontosságú. Az innovációs források hatékonyabb és nagyobb volumenű bevonása a magyar gyógyszeriparba jelentősen javítaná Magyarország versenyképességét ezen a területen is.
Az értékelemzés jellegéből adódóan nagyban tud illeszkedni az innovációs folyamatokhoz és jelentősen támogathatja, így növelheti annak hatékonyságát. Úgy ítélem meg, hogy az értékelemzés és az innováció összekapcsolása a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén is nagy lehetőségeket rejt magában. Megállapítható, hogy az értékelemzés, értéktervezés módszertana elengedhetetlen fontosságú, aki nem alkalmazza az értékelemzés módszerét, eleve hátránnyal indul a világpiacon meglévő éles versenyben.
A kialakult gazdasági helyzet és a kiéleződött piaci verseny következtében az eddigi is innovatívnak számító gyógyszeripari K+F folyamatoknál meghatározó fontosságúvá vált az újítás. A nagy, népbetegségekre többségében már megtalálták a kezelési megoldásokat, így igen nehéz egy-egy eddig ismeretlen terület feltárása és kezelése, amely óriási ráfordításokat igényel. A gyógyszeripari kutatásoknál a másik igen nagy problémát a milliós ráfordítások szükségessége és a kutatási idő hossza adja. Egy- egy készítmény kutatása általában 10-12 évet vesz igénybe és körülbelül 1 milliárd dollárba kerül. Az ipar számára jelenleg ezek a tényezők nagy és megoldásra váró kihívásokat jelentenek.
Kutatásaim is alátámasztják azt a nemzetközi irányzatot, hogy a külföldi szakértők már részeredményeket elértek ezen a területen, de hiányzik egy teljes folyamatot K (kutatás) + F (fejlesztés) + I (innováció) + B (beruházás) átfogó modell kialakítása. Ennek létrehozása kutatásaim egyik célkitűzése.
Az innováció és az értékelemzés összekapcsolásával kialakítható egy olyan új modell, amely képes szemléltetni a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés folyamatában azokat a pontokat, amelyek alapján a biológusok, a kutatók, a szakértők és a döntéshozók javítani, hatékonyabbá tenni és optimalizálni tudják a K+F folyamatokat és ráfordításokat.
12 1.1.Az iparágválasztás indoklása
Az elmúlt évek során figyelmem a gyógyszeripar felé irányult. A már megjelent publikációimban számos alkalommal mutattam be gyógyszeripari és egészségügyi értékelemzési munkákat. A gyógyszeripar jellegét tekintve kiválóan megfelel innovációs eredmények bemutatására, hiszen egy igen dinamikusan és állandóan fejlődő iparág, melyben nagy a verseny a résztvevők között.
A gyógyszeripari vállalatok folyamatos innovációra kényszerülnek egyrészről, mert azt az egészségügy kihívásai indokolják, másrészről pedig azért, hogy versenytársaikkal folytatott harcban ne veszítsék el, a már kivívott pozíciójukat.
Az innovatív gyógyszeripari vállalatok aktív kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, új molekulák és hatóanyagok felfedezésén és hasznosításán munkálkodnak, amelyekből innovatív készítményeket állítanak elő.
Ezen gyógyszergyárak számára meghatározó fontosságú lehet az értékelemzés bevezetése és rendszeres alkalmazása, mert a K+F tevékenységük során számos olyan döntést kell meghozniuk, amelyről csak később bizonyosodik be, hogy jól döntöttek-e.
Az innovációs folyamatok tekintetében komoly nehézséget jelent, hogy számtalan esetben olyan molekulákkal történő vizsgálatokat is finanszírozni szükséges, melyről a kutatás során bebizonyosodik, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Az értékelemzés módszertanának alkalmazása kiválóan tud támogatni olyan számottevő kérdéseket és döntéseket, amelyek már a kutatás-fejlesztési tevékenységek legelején meghatározóak a jövőbeli irányvonalak tekintetében. Az értékelemzéssel a folyamat során még viszonylag korai fázisban csökkenthetőek azok a ráfordítások, amelyekről csak később derül ki, hogy nem térülnek meg.
Az elmúlt évek alatt számos alkalommal találtam hasznosítható összefüggéseket a gyógyszeripar, az innováció és az értékelemzés módszertana között.
Az értékelemzéssel közel 8 éve foglalkozom, ez idő alatt több alkalommal végeztem gyógyszeripari elemzéseket, amelyek a gyógyszeripari innovációra és a megfelelő terápia kiválasztására irányultak.
13 Az elmúlt években egyes kutatási eredményeimet a felsőoktatásban is hasznosítottam:
előadást és gyakorlatot tartottam a Dunaújvárosi Főiskolán és a Nyugat- magyarországi Egyetemen. Oktatási tevékenységem azt is elősegítette, hogy megszereztem a SAVE International (Society of American Value Engineers International- Amerikai Értéktervezők Nemzetközi Társasága) legmagasabb, szakértő, tréneri minősítését. (CVS: Certified Value Specialist- Értéktervező szakértő). Kutatásaimról több ízben beszámoltam a SAVE International éves nemzetközi konferenciáin.
A gyógyszeriparhoz az elmúlt 5 évben kerültem közel a munkavégzésem következtében.
Jelenlegi munkahelyem, a Professional Publishing Hungary Kiadó Kft. a gyógyszeripari szereplők és az orvosok részére ad ki szaklapokat, így minden területtel szoros kapcsolatban állunk. A szaklap- és betegtájékoztató kiadványok megjelentetésén kívül szakmai kongresszusokat rendezünk és orvosoknak, gyártóknak szóló weboldalakat üzemeltetünk.
A gyógyszeriparban zajló K+F tevékenységekről általában elmondható, hogy az egyes folyamatok egymástól elkülönülten működnek, igen költségesek, nagy időráfordítást igényelnek és megtérülésük szinte minden esetben hosszú távú. Az értékelemzés bevonása az innovációs folyamatokba nagyban tudja növelni a folyamatok hatékonyságát, és igen jól ki tudja egészíteni a gyógyszeripari innovációs folyamatokat.
Az iparágban nehézséget jelent a beteg compliance (beteg-együttműködés) kérdése.
Jelenleg elmondható, hogy Magyarországon a betegek gyógyszer- és terápia követése 30%
körül mozog, ami igen rossz eredménynek tekinthető az európai viszonylatokban is.
Természetesen a compliance mértéke terápiás területenként elérő értéket mutat. Általában megállapítható, hogy nagyságrendileg a betegek kevesebb, mint a fele tartja be a javasolt gyógyszeres kezelést. Számos publikációban olvasható, hogy a betegek compliance mértéke számos tényezők mellett nagyban mutat összefüggést az adott ország fejlettségével. Az 50% körüli érték a fejlett világban érvényes, a fejlődő országokban ennél lényegesen rosszabb lehet a beteg-együttműködés mértéke. Az a meggyőződésem, hogy az értékelemzés módszere alkalmas arra, hogy az eljárás bevonásával javítható és növelhető legyen a beteg compliance és adherence mértéke.
14 1.2 Problémafelvetés
Új gyógyszer-hatóanyagok kutatása és fejlesztése magas kockázattal jár, hiszen a kutatóknak ismeretlen területeket kell feltérképezni. Az első vizsgálatoktól a kész gyógyszerig általában 10-15 év telik el. Egy új gyógyszer kifejlesztésnek ára gyakran több, mint 1 milliárd dollár, - és a sikerre nincs garancia.
A magas költségek hátterében részben az áll, hogy egy sikeres hatóanyaghoz vezető úton számos olyan vegyületet is elkerülhetetlenül finanszírozni kell, amelyek nem tesznek eleget a szigorú minőségi és biztonsági kívánalmaknak, tehát sosem lesz belőlük gyógyszer. Ezt a hagyományos elemzési módszerekkel a kutatások kezdetén még nem lehet tudni pontosan.
A kutatás és fejlesztés folyamata a magas költségek mellett igen hosszadalmas, mert számos kutatási és tesztelési fázison kell átesnie egy hatóanyagnak, ahhoz, hogy egy ország által forgalmazott készítmény legyen belőle, azonban a siker még így sem garantált.
A magas kutatási költségek és a hosszú ideig tartó kutatások esetében az is nagy eredménynek minősül, ha az értékelemzés módszerével viszonylag korán leállítható a sikertelennek „látszó” K+F projekt, illetve annak alprojektje. A költségek szempontjából nem közömbös, hogy 10-20 millió forint ráfordításnál vagy 100-200 millió forint ráfordításnál születik meg a „leállító döntés”.
A már kifejlesztett és a forgalomba bevezetett gyógyszerek esetében igen nagy a küzdelem az orvosok és a fogyasztók (betegek) kegyeiért, mert a kínálati piacon számos hatásában nagyon hasonló készítmény érhető el. A sikert még akkor sem könyvelheti el magának egy gyógyszergyár, ha győzedelmeskedik a küzdelemben és sikerül elnyernie a fogyasztók bizalmát, hiszen számos betegségben fontos, hogy hosszabb ideig egy adott terápián kell tartani a beteget ahhoz, hogy a gyógyszeripari cég a beteg gyógyulása mellett elkönyvelhesse magának az adott bevételt.
A disszertáció azt vizsgálja, hogy milyen megközelítésben — és milyen eszközökkel — lehetséges az innovációs folyamat fejlesztésese, és a megfelelő terápiás gyógyszerkiválasztás modellezése, optimalizálása az olyan iparágakban, ahol a termékek
15 piacra viteléhez sok idő szükséges és az üzleti alaptevékenységet magas beruházási igény jellemzi, ezzel összefüggésben, a megtérülés pedig jellemzően hosszú távú.
Úgy tűnik, hogy két célt célszerű kitűzni: Az átfutási idő radikális csökkentése és a költségek mérséklése.
Az ilyen jellegű iparágak többek között a specializált gépgyártás, a nagyjármű-gyártás (repülőgépgyártás, óceánjárók készítése), a finomvegyipar és a gyógyszeripar.
Ezen iparágak jellegzetessége az, hogy azon technológiai döntések, amelyeket a termékéletciklus elején megfogalmaztak, a későbbiekben meghatározóan hatnak a teljesítményfejlesztésre és jövedelmezőségre, emiatt előfordulhat, hogy technológiai megkötöttséget és termékéletút függőséget eredményeznek.
Emellett nehézséget jelent az is, hogy ezen termékek hosszú fejlesztési folyamata során csak több lépcsőben csökkenthetőek azon kockázatok, mint például a termék technológiai megvalósíthatósága, szabályozási megfelelősége és üzleti életképessége (többlépcsős kockázatcsökkentés).
Veszélyt jelenthet a sikerre a kutatási és fejlesztési folyamat során a fejlesztésben résztvevők termék iránti elkötelezettsége is, amellett, hogy a befektetett munka és tőke folyamatosan növekszik az egyes fejlesztési fázisokban.
Egy gyógyszer fejlesztése során a befektetett munkát és tőkét mindig a várható siker tükrében kell mérlegelni, és gyakran a projekt egészét meghatározó igen számottevő döntéseket kell hozni, azzal kapcsolatban, hogy az eredmények tükrében a projekt beváltja- e a hozzá fűzött reményeket.
A gyógyszeripari innováció során számos dilemma merül fel a K+F projekt folytatását illetően, melyet a magas költségek, a hosszú időtáv és a magas sikertelenségi ráta okoz.
(Vas 2008).
A gyógyszeripari kutatási és fejlesztési folyamat nehézsége és esetleges buktatója még abban is rejlik, hogy a mai napig nem létezik egy jól összehangolt, centralizált szervezet, amely a gyógyszerekre vonatkozó K+F folyamatokat összehangoltan egy kézben tartaná, koordinálná. Ennek eredményeként a különböző szakterületek (kutatók, gyógyszerészek,
16 orvosok, közgazdászok, jogászok stb.) egymástól elkülönülten működve végezik el a K+F folyamatok meghatározott, bizonyos részeit, fázisait.
A fentiekből következik, hogy szükséges lenne kialakítani egy optimális erőforrás- allokációt, az intézményesült, szakmákon átívelő vezetői gondolkodásmód mellett.
Úgy ítélem meg, hogy a gyógyszeripari innovációs folyamatok sikerességét nagyban növelné, ha kidolgozásra kerülne egy új innovációs modell a szakmákon átívelő, centralizált K+F folyamatokra vonatkozóan, amellyel javítani lehetne az innovációs folyamatok eredményességét. Az új innovációs modell szakít a „hagyományos eszköz központú” megközelítéssel. Célom egy olyan funkcióelemzésen alapuló modell kidolgozása, amely lehetővé teszi az egyes feladatoknál alkalmazandó azonos funkciójú, de eltérő megoldású és költségű funkcióhordozók figyelembe vételét.
A világ gyógyszeriparában léteznek – elsősorban cégenként – innovációs modellek, ezek hatékonysága azonban nem megfelelő és általában nem publikus.
Egy új készítmény sikeressége azonban nemcsak a fejlesztési folyamatok hatékonyságának javításán múlik, hanem azon is, hogy a fogyasztók mennyire „terápia hűek” egy adott készítmény esetében. Magyarországon jelenleg a beteg-együttműködés (compliance) mutatók igen rossznak mondhatóak, a felmérések alapján 30-40 % körül mozognak. Ennek az alacsony számnak igen sok oka lehet, de többek között a nem megfelelően meghatározott és kiválasztott terápia okozhatja a betegek gyógyszerektől történő elfordulását. (Molnár 2010).
Ebből következően a disszertáció másik fő célkitűzése a rossz beteg-együttműködést befolyásoló tényezők feltárása, bemutatása és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési folyamatokba történő visszacsatolása.
Az új modell kidolgozásában nagy szerepet játszhat az értékelemzés módszertana, amely kiválóan alkalmas a költségek optimalizálása mellett a folyamatok hatékonyságának a növelésére is.
17 1.3 Kutatási hipotézisek
Az oktatásban eltöltött évek, majd a gyógyszeriparhoz közeli munkám során szerzett tapasztalataim, a szakirodalom alapos és átfogó tanulmányozása, valamint az elmúlt évek kutatómunkája alapján az alábbiakban megfogalmazásra kerülnek a kutatás előzetes feltevései, a hipotézisek.
Hipotézisek
H1 Paradigmaváltás szükséges a gyógyszeriparban, mert a társadalombiztosító rendszerek, mint finanszírozók egyre jobban visszafogják kiadásaikat, és a gyógyszereket befogadó hatóságok egyre szigorúbb követelményeket támasztanak az új készítményekkel szemben.
H2 Létre kell hozni azokat a prioritásokat, amelyekre építkezve egy új, a nyugat-európai országokban már működő stratégia alakuljon ki az innováció támogatására az iparág és a Kormányzat között.
H3 Az értékelemzés használata jelentős mértékben növelheti az innováció hatékonyságát.
H4 Az értékelemzés módszerével kialakított K+F teljes folyamatát áttekintő modell alkalmazása hatékonyan támogathatja a gyógyszeripari innovációt.
H5 Az értékelemzés módszerével kialakított modell abban az esetben lehet hatékony, ha azt egy határokon átívelő, központosított szervezet felügyeli.
H6 Magyarországon a nem megfelelő beteg-együttműködés (compliance) a nem megfelelő gyógyszerfelhasználáshoz vezet, ami igen nagy problémát jelent a gyógyszergyárak számára. A nem megfelelő szintű compliance mellett nem realizálnak elegendő bevételt, illetve az egészségbiztosító az általuk nem hatékonynak ítélt gyógyszerek finanszírozására (vagy a gyógyszer valóban nem hat, vagy a beteg nem veszi be) nem ad támogatást, amely nagyban kihat a kutatás- fejlesztésre fordítandó tételeikre is.
1. sz. táblázat. Az értekezés kutatási hipotézisei
18 H1: Paradigmaváltás szükséges a gyógyszeriparban, mert a társadalombiztosító rendszerek, mint finanszírozók egyre jobban visszafogják kiadásaikat, és a gyógyszereket befogadó hatóságok egyre szigorúbb követelményeket támasztanak az új készítményekkel szemben.
Az első számú hipotézisem a paradigmaváltás fontosságát hangsúlyozza a gyógyszeripari szektorban. Az innováció támogatását biztosítani kell, hogy a magyarországi betegek számára is elérhetők legyenek a legmodernebb terápiák és készítmények egy hosszú távon fenntartható támogatási rendszeren keresztül. Gyökeres átalakításokra, a teljes ellátórendszer megreformálására van szükség, mert a jelenleg érvényben lévő támogatási rendszer ezt nem képes biztosítani.
H2: Létre kell hozni azokat a prioritásokat, amelyekre építkezve egy új, a nyugat- európai országokban már működő stratégia alakuljon ki az innováció támogatására az iparág és a Kormányzat között.
Magyarországon a gyógyszertámogatásra fordított összeg reálértéken 20 éves időtartamon évente 1,9%-os csökkenést mutat. A tervezett megszorítás megvalósulása az 1994-es reálértéken vett gyógyszer támogatási összegnél 35%-al kevesebb gyógyszer közkiadást tervez a 2014-es évre. A Széll Kálmán-tervben előirányzott gyógyszerközkiadás csökkentés mértékét nem indokolja a hazai lakosság egészségügyi állapota, morbiditási és mortalitási mutatói.
H3: Az értékelemzés használata jelentős mértékben növelheti az innováció hatékonyságát.
Az értékelemzés módszertana kiválóan tud illeszkedni az innovációhoz. Az értékelemzés bevonása a gyógyszeripari és egészségügyi innovációs eljárásokba nagyban tudná növelni a K+F folyamatok hatékonyságát. A harmadik számú hipotézisemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy az innovációs folyamatoknál hol és hogyan alkalmazható a leghatékonyabban az értékelemzés.
19 H4: Az értékelemzés módszerével kialakított K+F teljes folyamatát áttekintő modell alkalmazása hatékonyan támogathatja a gyógyszeripari innovációt.
Egy új, eddig nem létező modell segítségével pontosan, lépésről-lépésre bemutathatóak és összeköthetőek a kutatás-fejlesztési és beruházási folyamatok, amelynek segítségével a szakértők és a kutatók kiszűrhetik azokat a pontokat, ahol szükséges beavatkozniuk a jobb eredmény elérése érdekében.
H5: Az értékelemzés módszerével kialakított modell abban az esetben lehet hatékony, ha azt egy határokon átívelő, központosított szervezet felügyeli.
A jelenleg széttagoltan és egymástól elszeparáltan működő kutatási folyamatok hátráltatják a hatékony kutatást. Nehézséget jelent a kutatók számára, hogy nem működik egy központosított szervezet, amely egy kézben tartaná és koordinálná a kutatási folyamatokat és eredményeket. Az értékelemzés módszerével kialakított modell alkalmazása abban az esetben lehet igazán sikeres, ha a kutatási folyamatokat egy centralizált szervezet felügyeli.
H6: Magyarországon a nem megfelelő beteg-együttműködés (compliance) nem megfelelő gyógyszerfelhasználáshoz vezet, ami igen nagy problémát jelent a gyógyszergyárak számára. A nem megfelelő szintű compliance mellett nem realizálnak elegendő bevételt, illetve az egészségbiztosító az általuk nem hatékonynak ítélt gyógyszerek finanszírozására (vagy a gyógyszer valóban nem hat, vagy a beteg nem veszi be) nem ad támogatást, amely nagyban kihat a kutatás-fejlesztésre fordítandó tételeikre is.
Utolsó hipotézisem alapját az a tény adja, hogy hazánkban a betegek compliance mértéke meglehetősen alacsony szintű. A külföldi adatok alapján megállapítható, hogy a fejlett gazdasági országokban jobb a betegek együttműködése. A compliance mértékének visszacsatolása az értékelemzés módszerével felállított modellbe a K+F lépések során már tudja optimalizálni illetve, ha szükséges megváltoztatni a gyógyszerkutatási folyamatot.
20 1.4. Kutatási megközelítés, vizsgálati módszerek és a kutatás korlátai
A kutató munkám során a gyógyszeripari elemzést az értékelemzés módszerével végzem.
Az értékelemzés módszertana a soron következő fejezetben kerül röviden bemutatásra. Az értékelemzés kiválóan alkalmas a gyógyszeripari innováció elemzésére, mert alapvetően a gyógyszeripari K+F folyamatok során meghozott döntések hosszú távúak, nagy beruházásokat igényelnek, hosszú idő alatt térülnek meg és sok esetben nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Számos esetben csak a kutatási folyamat bizonyos állomásánál ismerik fel, hogy az adott irány nem volt megfelelő, vagy az adott molekula mégsem használható terápiás célokra. Elmondható, hogy az értékelemzés bevonása nagyban tudja befolyásolni a beruházások hatékonyságát és képes csökkenteni a kutatáshoz szükséges idő intervallumot is, azonban bizonyos és igen meghatározó klinikai kutatási fázisokat nem tud természetesen kiváltani és ezek eredményességét sem tudja előre megjósolni, sem pedig megváltoztatni. A fent elmondottak mellett azonban fontos megemlíteni, hogy ugyan befolyásolni nem tudja ezeket a kutatásokat ― ezek orvosi, biológiai jellegű eredmények ― azonban a folyamatokat tudja hatékonyabbá és optimálisabbá, egyben szervezettebbé tenni. A gyógyszeripari innovációban véleményem szerint nagy problémát jelent többek között az, hogy nincs egy egységes szervezet, ami központosítva koordinálná a kutatási folyamatokat a legelejétől a legvégéig. A magyarországi kutató- központok egymástól szeparáltan dolgoznak, bizonyos folyamatokat elvégeznek, majd az eredményeket továbbadják a láncban soron következőnek, de mindvégig egymástól teljesen külön kutatnak. Nehézséget jelent az is, hogy a gyógyszeripari cégek nagy hangsúlyt fektetnek a kutatási fázisaik és innovációs eredményeik védelmére, így azok senki, nem illetékes számára nem hozzáférhetőek. Ennek következtében az értékelemzés, mint vizsgálati módszer csak korlátozottan tudja feltérképezni az egyes mérföldköveket, kutatási állomásokat. Ezen problémák miatt az elemzés csak a rendelkezésre álló információkból, a mélyinterjúkban elhangzottakból és néhol csupán következtetésekből tud építkezni.
A gyógyszeripar amellett, hogy egy igen dinamikusan és állandóan fejlődő iparnak számít, egy igen széles terület, amelyben számos innovációs folyamat zajlik és igen sok területet foglal magában. A fent leírtak miatt a gyógyszeripar alapvetéseinek bemutatása után a disszertáció a csontritkulás területére, kutatási folyamataira és innovációs eredményeire
21 fókuszál. A mélyinterjúkban is az osteoporosis területén dolgozó közgazdász végzettségű termékmenedzser és orvosok szólalnak meg a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési folyamatokkal és a beteg- együttműködéssel kapcsolatban.
22 2. AZ ÉRTÉKELEMZÉS MÓDSZERÉNEK ISMERTETÉSE
Az értékelemzés olyan, új szemléleten alapuló döntést előkészítő vezetéstechnikai módszer, amely a gazdasági hatékonyság javítását szolgálja. Az értékelemzés fogalmának meghatározására többféle definíció terjedt el. E meghatározások közül az Amerikai Értékelemzők Nemzetközi Társaságának definíciója a legjellemzőbb, amely szerint:
"Az értékelemzés bevált technikák szisztematikus alkalmazása egy gyártmány vagy egy munkafolyamat funkcióinak meghatározása abból a célból, hogy a funkciók értékelése alapján kialakított megoldásokkal a szükséges funkciókat a legkisebb költséggel lehessen megbízhatóan kielégíteni." (SAVE International, saját fordítás) Aszerint, hogy az értékelemzés mire irányul (mi a tárgya, a termék), különböző eljárásai terjedtek el:
meglévő termékek (termék, technológia, szolgáltatás stb.) értékelemzése, értékjavítása (Value Analysis),
új termékek (gyártmányok, beruházások stb.) értéktervezése, azaz már a koncepció és a tervezés szakaszában végzett értéktervezés (Value Engineering),
értékvizsgálat, ami az értékelemzéses javaslat megvalósításának eredményességére irányul (Value Control),
a nem anyagi folyamatok értékelemzése (Value Administration), a vezetési feladatok értékelemzése (Value Management) és
a fejlesztési tevékenységek, innovációs feladatok, újítások értékelemzése (Value Innovation).
A felsorolt eljárásokból kitűnik, hogy lényegében minden termék elemezhető, aminek funkciója és költsége van. Ezzel összefüggésben értelmezhető az értékelemzés komplex rendszere, amely az egymáshoz szervesen kapcsolódó eljárásfajtákat tartalmazza és alkalmazza. Az ipari alkalmazások szempontjából vizsgálva fontos kiemelni, hogy egyaránt értékelemezhetőek a végtermékek és a közbülső fázisok is. Ahhoz, hogy az ipari vállalatok napi munkájukban folyamatosan alkalmazzák a módszert, javasolható az
23 értékelemzés öt - egymásra épülő - szintjének (termék, gyártás, beruházás, termelésszervezés, szervezetfejlesztés) a gondolkodásmódban és a tényleges gyakorlati munkában történő elfogadása.
Az értékelemzés mindig a termékekkel szemben támasztott (elsősorban felhasználói) elvárásokból indul ki, amelyeket a termék funkcióival elégít ki.
Tehát az értékelemzés:
meghatározza a termék funkcióit, vagyis azt, hogy mit kell a terméknek tudnia, elvégeznie az igények kielégítése érdekében,
meghatározza, hogy a funkciók maradéktalan teljesítéséhez milyen tulajdonságok szükségesek,
a tulajdonságokra milyen mértékben van szükség,
milyen megoldással lehet a szükséges tulajdonságokat a legkisebb költséggel előállítani, vagyis a termék legkedvezőbb értékét meghatározni
A funkciók csoportosítását az 1.sz. Melléklet tartalmazza.
Az értékelemzés meglepő vezetői döntésekhez vezethet. A bútoriparban például a csiszolópapírt alkalmazták, mert úgy ítélték meg, hogy költséghatékonyabb, mivel négyzetméterének ára 20 Ft, ellentétben a marókéssel, amelynek 5000 Ft az ára/
négyzetméter. A funkcióelemzés során kiderült, hogy a korábbi vezetői döntés ellenére, a marókést kellett volna alkalmazni, mert a „sima felületet kialakít” funkció a csiszolópapír alkalmazásával hosszú távon tízszer többe kerül, mint a marókés használata.
24 3. AZ INNOVÁCIÓ BEMUTATÁSA
Az innováció fogalmát az évek folyamán már számos módon és számos felfogásban, közelítésben próbálták megfogalmazni.
Az innováció fogalmát Joseph Schumpeter fogalmazta meg elsőként egy 1910-ben írt könyvében, ekkor még a fogalmat kizárólag a gazdasági fejlődéssel hozták kapcsolatba.
Később már az Idegenek szavak szótárában is megjelenik a kifejezés, melynek jelentése a magyar nyelvben újítást, minden ami újat jelent.
Ezt követően 1966-ban megjelent Frascati kézikönyvben már a következő definíciót olvashatjuk az innovációra vonatkozóan:
„Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése."
Az innováció ezen megfogalmazása tulajdonképpen már igen közelített a napjainkban elfogadott és használatos innovációs fogalomhoz.
Jelenleg az OECD és az Európai Bizottság által összeállított Oslo kézikönyvben találhatjuk meg a leginkább használatos és legkorszerűbb definíciót az innovációra vonatkozóan.
„Az innováció:
• új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás,
• új marketing-módszer, vagy
• új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy külső kapcsolatokban." (Statisztikai tükör 2010.)
A jelenlegi igen nehéz gazdasági helyzetben Magyarországnak és a magyar kormánynak különböző megoldási stratégiákat kell kidolgoznia, hogy támogassa a versenyképesség fejlesztését így segítve a magyar kis-és középvállalkozások helyzetét. (Herczeg 2008.) A Magyar Közlöny 43. számában 1023/2007. (IV.5.) olvasható Kormányhatározat a Kormány középtávú Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai stratégiájáról szól, amely 2010 március 1-én lépett hatályba.
25
„A Kormány- annak érdekében, hogy erősítse Magyarországon a tudáson és a tudás hasznosításán alapuló versenyképességet-
1. elfogadta a Kormány középtávú Tudomány-, Technológia- és Innováció- politikai stratégiáját (a továbbiakban TTI stratégia), és azt e határozat mellékleteként közzé teszi;
2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a TTI stratégia alapján készítsenek részletes intézkedési tervet, amely tartalmazza a határidők és a költségvetés meghatározását, továbbá az egyes feladatok felelőseinek megnevezését. Az intézkedési terv, illetőleg az abban szereplő programok a költségvetési finanszírozás tekintetében nem léphetik túl a konvergencia-programban meghatározott kereteket. Az intézkedési tervet a Kormányhoz történő benyújtás előtt a Versenyképességi Kerekasztal vitassa meg.”
A Kormány középtávú (2007-2013) Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégiája a következőket tartalmazza az innovatív magyar gazdaságra vonatkozóan:
„A magyar gazdaságnak és társadalomnak a tudáson és az innováción alapuló új fejlődési pályára kell lépnie, hogy Magyarország tudás-intenzív és innovációs tevékenységekkel, a termékeihez a lehető legnagyobb hozzáadott értéket adva kapcsolódjon be a világgazdaságba. A magyar gazdaság tartós fejlődése csak az innovációt ösztönző környezetben valósulhat meg.”
A TTI stratégiai céljai között szerepel:
„- A vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bővülése,
- Nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutató- egyetemek kialakítása,
- A régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése,
- Az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, amely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik, - A kijelölt prioritásoknak megfelelő tudományos nagyberuházások megvalósítása,
elsősorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése,
26 - Az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelőtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként” (A Kormány középtávú 2007-2013, Tudomány-, Technológia- és Innováció- politikai stratégiája 2007.)
A TTI stratégiában vázolt cselekvési tervekből kimutatható a technológiai innováció fontossága, mely a gazdasági versenyképesség egyik mozgatórugója.
A technológiai innováció csak akkor sikeres, ha a szükséges szervezeti, vezetési,- piaci innovációkat is bevezetik a vállalatok. Fontos, hogy az innovációs aktivitást élénkítő állami támogatás szervesen kapcsolódjon az adó- és monetáris politikához, segítse elő a tudás és technológia terjedését. Az innovációt ösztönző tőkepiaci eszközöket és azok jogszabályi feltételeit tovább kell fejleszteni. A kockázatok az állami és a magántőke kombinálásával megoszthatók. Állami rásegítő mechanizmusokat kell bevezetni, amelyek a magántőke számára vonzó projektek piacát jelentősen bővítik.
A TTI pontosan meghatározza azon stratégiai alapelveket, amelyek segítenek az innovációs tevékenységben és a gazdasági versenyképesség javításában egyaránt.
Azonban ahhoz, hogy elérjük a kívánt célt feltétlenül szem előtt kell tartani az innováció értékelemzéssel történő összekapcsolásának lehetőségét, és az ebben rejlő eddig még kiaknázatlan lehetőséget és előnyöket.
3.1. Az innováció és értékelemzés
Hazai és nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az innovációra költött források mintegy 50%-a elvész. Ennek okai magában az innováció bonyolult rendszerében rejlenek.
Egyes esetekben az innováció bevezetése túlságosan drága, a fogyasztók átálltak egy kevésbé hatékony rendszerre, amelynek az átállítása nem gazdaságos, az innovációs eredmény bevezetése rendkívül nagy képzési igényt igényel a leendő alkalmazóktól.
Ezeket a gondokat felismerve több országban jelentős módszertani kutatások folynak az innovációs folyamat eredményességének növelésére. Érdekességként megemlíthető, hogy az 1990-es években, amikor Japán több területen megelőzte az Egyesült Államokat, akkor kormányzati elemzések szerint ennek oka az értékelemzés volt. Az elmúlt évtizedeket elemezve megfigyelhető, hogy az USA-ban 5-10 évente új „divathullám” indul el az
27 innovatív módszerek területén (operációkutatás, hálótervezés, lineáris programozás, értékelemzés, projektmenedzsment, változásmenedzsment stb.). Ilyenkor a korábbi módszereket „félreteszik” és első sorban az új módszerrel próbálják a hatékonyságot javítani. Ennek esett „áldozatul” az USA-ban az értékelemzés is. Ezalatt Japánban hatalmas erőfeszítések történtek az értékelemzés oktatására és széleskörű alkalmazására.
Kijelenthető, hogy az 1980-as évektől kezdődően Japánban a termékek mintegy 90-95%-a értékelemzéssel kerül kifejlesztésre.
A kormányzati jelentés hatására 1996-ban Clinton amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely elrendelte, hogy az állami erőforrások felhasználásánál kötelező az értékelemzés alkalmazása. Az alsó határérték megállapítását a tagállamokra bízta a törvény. (Az alsó határérték 1-2 millió USD között mozog általában.)
Feltehető a kérdés, hogy például egy iskola építésénél miért kell alkalmazni az értékelemzést, hiszen ott elvben meghatározott szabályok szerint épülnek a tantermek, azok megvilágítása, szellőztetése stb. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a kialakult tervezési rendszerek keretében is a minőség megtartása vagy javítása mellett az erőforrások 10-30%-a megtakarítható. Úgy tűnik, hogy olyan gyors a technikai fejlődés, hogy a kiadott szabványokon belül is lehetőség van új anyagok, új technológiák alkalmazására még egy iskola építésénél is.
Ma a vezetés-tudomány és szervezés-tudomány azt állítja, hogy jelenleg az értékelemzés az egyetlen módszer, amely képes a műszaki folyamatokat összekapcsolni a gazdálkodás folyamataival. Bár az iskolaépítés nem tipikusan innovációs folyamat mégis milliárd dolláros megtakarítások jelentkeztek az USA-ban, illetve a módszert széles körben használók körében. (Japán, USA, Kanada, Dél Korea, egyes EU tagországok)
Meg kell jegyezni, hogy a tipikus innovációs feladatoknál hatalmas veszteséget jelent az a késői felismerés, hogy a projekt bukásra van ítélve. Az az általános tapasztalat, hogy az innovációs folyamatoknál az értékelemzés már a kezdeti fázisokban kimutatja a várható kudarcot, így a projekt leállítása viszonylag alacsony költségszinten valósítható meg. Az innovációs tevékenység akkor lehetne igazán sikeres, ha megfelelően ötvöznék az innovációt, az értékelemzést és a marketinget. E három fontos tudományterület együttes alkalmazása teszi lehetővé, hogy a marketing által feltérképezett megfelelő és pontos vevői igényeket összegezzük, az értékelemzés módszerével elemezzük és kidolgozzuk a
28 megfelelő stratégiát, amely alátámasztja és segíti a cégek innovációs tevékenységét.
Az összefüggéseket és az új elvű gondolkodást az alábbi ábra mutatja be. Amerikai kutatók felállították az értékelemzés innovációs koordinációs modelljét, amelyet a következő ábra tartalmaz.
1. sz. ábra. FAST, mint innovációs koordinációs modell (Forrás: Kaufman, J. J. – Woodhead)
Az ábra jól szemlélteti, hogy a FAST modell, vagyis mint az innovációs koordinációs modell, a különböző gondolkodási típusok eligazítási és támogató eszköze. Az egyes számú ábrán a szociális rendszer működése azt jelenti, hogy a munkatársakat olyan helyzetbe kell hozni, hogy akarják az újat és hajlandóak legyenek az együttműködésre.
A célzatosság azt jelenti, hogy az értékelemzés segítségével a fogyasztói igényt kell leképezni funkciókká és a terméket az elérhető legkisebb költséggel kell előállítani.
Az erőtlen azt jelenti, hogy az értékelemzést csapatmunkában lehet jól végrehajtani, ez azonban gyakran nehézséget okoz a hierarchiában működő szervezetek számára.
Az innovációs menedzsmentnek két inputja van, az egyik a mérnöki gondolkodás, a másik a tudományos gondolkodás. A tudományos gondolkodás feltétlenül új elméleti eredményeket alkalmaz, ezek azonban egy gyártó vállalatnál mérnöki gondolkodáson keresztül valósulhatnak meg. Ez azt jelenti, hogy az innováció menedzsmentnek elő kell segítenie, hogy a tudományos és mérnöki gondolkodás jól kiegészítse egymást. A különböző gondolkodási típusok koordinálása csapatmunkában működhet eredményesen,
FAST modell, mint a különböző
gondolkodási típusok koordinációs eszköze Szociális rendszer
működése
Célzatosság Erőtlen Mérnöki
gondolkodás
Innovációs Management
Működés a természetben
Tudományos gondolkodás Erős
29 mert az eltérő gondolkodási típusok integrációjának segítségével oldható meg. Így példa mondható el a biológiai gyógyszerek fejlesztésével kapcsolatban, amelynek keretében a kezelés minden betegre külön létrehozható. Ezzel elkerülhető a kémiai gyógyszerek mellékhatása és így a jelenleginél jóval hatékonyabb gyógyítási keretrendszer alakítható ki.
A jelenlegi technológiák mellett ez a megoldás a kémiai gyógyszerekhez képest többszörös költségeket igényel, de már jelzi a jövő útját a gyógyításban.
Az előzőek alapján úgy ítélem meg, hogy helyes célkitűzés az értékelemzés alkalmazása az innovációs folyamatokban.
Az értékelemzést jelenleg Magyarországon 11 felsőfokú intézményben oktatják, ezért valószínűsíthető, hogy kevés vezető és szakértő ismeri az értékelemzés lényegét.
3.2. Az innováció Magyarországon
Az elmúlt években hazánkban és nemzetközi szinten is jelentősen megnőtt az innovációval kapcsolatos információs igény. A 2004-es évek óta rendelet (EU 1450/2004/EK) kötelezi a tagországokat, hogy kétévente felmérést végezzenek innovációs témában. Az így kapott adatokat az Eurostat felé be kell nyújtaniuk. Magyarországon 2000 óta végez a Központi Statisztikai Hivatal az innovációra vonatkozóan felméréseket.
Az innovációs tevékenységek vizsgálatánál fontos figyelembe venni, hogy az egyes szektorok/ágazatok között igen nagy különbségek mutatkoznak. A 2006 és 2008-as év között a szolgáltatási szektor és az ipar nagy különbségeket nem mutatott, de a gyógyszeripar esetében elmondható, hogy a gyógyszergyártás területén 60%-os volt az innovatív cégek aránya. (KSH 2010)
A termékinnovátor vállalkozások árbevételének összege az innováció egyik nemzetközi mércéje, a vizsgálatnál figyelembe kell venni, hogy az új termék forgalma az árbevételből milyen arányban jelenik meg.
A Magyar Kormány kérésére az OECD elkészített egy részletes ország tanulmányt az innováció magyarországi helyzetéről. A tanulmány tájékoztatást ad a jelenlegi helyzetről, és ajánlásokat tesz a jelenlegi helyzet megváltoztatására.
30 2. sz.ábra. A termékinnovátor vállalkozások árbevételének megoszlása a termék
újdonságfoka szerint 2008-ban (forrás: KSH, 2010)
A tanulmány szerint az innovációs teljesítmény mérésére használt számos mutatószám azt igazolja, hogy a K+F tevékenység általános szintje alacsony, a kutatás – fejlesztésen (K+F) alapuló innováció pedig még ennél is gyengébb. A további, meglehetősen súlyos megállapítás az, hogy az elégtelen innovációs képesség egyike azoknak a tényezőknek, amelyek gátolják Magyarország hatékonyabb alkalmazkodását az elsősorban a feltörekvő gazdaságok részéről jelentkező versenyhez. A jelenlegi helyzet változatlanul hagyása azzal a veszéllyel jár, hogy Magyarország a perifériára szorul, mint nemzetközi befektetési és innovációs célország, és a fejlődési dinamika lelassul. (OECD 2009)
Magyarországon a bruttó K+F – ráfordítás (gross expenditure on R&D, GERD) 1998 és 2006 közötti nagyságát a 2. sz. táblázat mutatja be.
Mutató 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GERD
MUSD, folyó áron, PPP
728,9 773,6 975,6 1271,2 1492,6 1459,5 1439,2 1616,7 1831,3
GERD/
GDP %
0,66 0,67 0,78 0,92 1,0 0,93 0,88 0,94 1,0
GERD/
fő,USD
71 75,6 95,5 124,8 146,9 144,1 142,4 160,3 181,8 ahol: PPP = Vásárlóerő-paritás (Purchasing Power Parity)
2. sz. táblázat. Bruttó K+F – ráfordítások (GERD) hazánkban, 1998 – 2006 (Forrás: OECD Main Science and Technolgy Indicators (MSTI), 2008/2.)
31 Bár a bemutatott 9 év alatt a GERD lényegében megduplázódott, mégis alacsonynak tekinthető.
Az innovációt megalapozó K+F ráfordítások mértéke 2009-ben valamivel meghaladta az 1%-ot, 1,15% volt.
3.3. Az innováció sajátosságai
Az innováció a gazdasági fejlődés és általában a fejlődési folyamat mozgatórugója. A globalizált világgazdaságban kíméletlen verseny folyik az új termékek, szolgáltatások piaci elsőségéért, adott területen a monopollehetőség megszerzéséért. Az e területen tevékenykedő cégek mindegyikének szükségszerűen van egy, a kutatás-fejlesztési feladatokat részleteiben meghatározó stratégiája, amelyben a fejlesztés-felhalmozási stratégia részletes értékelése mellett a kapcsolódó stratégiai feladatok kidolgozása, a feladatok összehangolása is szerepel. Itt tervezik meg a K+F tevékenységhez szükséges anyagok, felhalmozások mellett a képzettségnek megfelelő szakemberigényt és a szükséges kutatási órák számát, az értékesítés lehetőségeit, a várható célközönséget, valamint a pénzigényt is.
Jelen disszertációban az innovációt, a kutatás-fejlesztés tevékenységét kétféle értelmezésben szükséges átgondolni. Aszerint, hogy saját fejlesztési folyamatot, alapkutatást végez-e a (gyógyszer) cég, beszélhetünk originális innovációról, és ha nem vállalják a fejlesztés nehéz és pénzigényes folyamatát, hanem elfogadják, hogy más végzi az alapvető fejlesztéseket, akkor beszélünk követő innovációról. Mindkét esetben a fejlesztés folyamatában részt vehet a (gyógyszer) cég, de eltérő kockázattal és hozadékkal kell számolnia.
Amennyiben a cég vállalja a kutatás-fejlesztés igen göröngyös útját, vállalja az alapkutatás óriási pénzigényének biztosítását, akkor elméletileg lehetséges, hogy igen nagy mértékű hozadék – extraprofit - kitermelésére nyílik lehetősége. Ez azonban magában hordja azt az igen jelentős kockázatot is, hogy a kutatás-fejlesztés tevékenysége nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, (annak ellenére, hogy sok apró kutatási eredménnyel lehet a piacra menni, de az igazi nagy áttörés várat magára). Előfordulhat, hogy esetleg az időkésedelem eredményeként más, azonos kutatással foglalkozó cég – a világméretű
32 verseny jellemzőjeként - előbb hozza a piacra az adott cég által is fejlesztésbe vont terméket, szolgáltatást, megszerezve az extraprofit jelentős összegét.
Ha adott cég nem vállalja (nem tudja finanszírozni) az alapkutatást, akkor a követő innováció adja a fejlődési lehetőséget számára. Ez lehetséges lízingeléssel, franchise alkalmazásával, avagy egyéb, szerződésben rögzített megoldással, amelyek mindegyikének közös jellemzője, hogy az extraprofit megszerzése az eladó cégé, a jelentős kockázat szintén, mivel a piacra való bevezetés is az innováció részét képezi. Adott – a vásárló cég számára fontos - piacon azonban a piaci részesedés megszerzése a megvásárló feladata, ez jelent a követő számára kockázatot. A finanszírozás azonban ekkor is jelentős feladat, amely „csak” profit megszerzését teszi lehetővé.
Mindkét esetben számolni kell azonban azzal, hogy a piacon maradás érdekében szinte folyamatosan beruházási tevékenységet kell megvalósítani, amelynek méretét igazítani kell a keresletkorlátos piaci feltételekhez a profit biztonságos megszerzése érdekében.
Az innováció azonban mindig a kutatás-fejlesztés eredményeként jelenik meg, amelynek során az alapvető cél elérése a fontos, így a költségcsökkentés kérdése csak akkor jelenik meg, ha már az eredmény – új termék, vagy szolgáltatás – kialakítása megtörtént. A költségek csökkentése érdekében a lágy tudományok területén több megoldás is alkalmazható, ilyen a mozdulatelemzés egy sorozatgyártott termék esetében, vagy banki szolgáltatást értékelve, de ilyen az értékelemzés/értéktervezés (értékmenedzsment) is, amely minden olyan esetben alkalmazható, ahol a funkció és a költség alakulása összekapcsolható.
Az értékelemzés/tervezés alkalmazása kapcsán végzett elemzések és a tapasztalati tények is jelentős megtakarítás lehetőségéről tettek már eddig is tanúbizonyságot (a ráfordítások megtérülése igen magas, szerény számítások szerint is 10-szeres), érdemes az innováció egész folyamatát az értékelemzés módszerével végigvizsgálni annak érdekében, hogy hol, az innovációs folyamat milyen területén lehetséges a költségtudatos magatartás kialakítása és alkalmazása.
33 3.4. Innovációs források bővítése a Value Management alkalmazásával
„Az OECD egyik fontos javaslata az innováció keretfeltételeinek javítására irányul, a tanulmány fontosnak tartja a pénzügyi szektor mozgósítását az innováció támogatása érdekében. Úgy ítéljük meg, hogy az egyik lehetőség az állami erőforrások felhasználásánál a VM alkalmazásának kötelező elrendelése, mint az USA-ban.
Piaci igények felmérése és leképezése
Alapkutatás
Alkalmazott kutatás
Gyártmányfejlesztés
Gyártás fejlesztése
Prototípus legyártása
“0” széria gyártása
Gyártás műszaki és ügyviteli előkészítése
Gyártás indítása Idő
Ráford ítás, n yeresé g [Ft]
Value engineering Value analysis, value control
3. sz.ábra. Az értékmenedzsment egységes rendszere a termékéletgörbe alapján (Forrás: Nádasdi Ferenc, 2009)
34 Szakértői becslések szerint az értékelemzés általános alkalmazása a gazdaságban ― az állami erőforrások felhasználásánál ― lehetővé tenné mintegy 250-300 Mrd HUF/év pótlólagos erőforrás megtakarítását, amelyet az innovációra lehetne fordítani. Ez a lehetőség feltétlenül hozzájárulna az egész nemzetgazdaság felpörgetéséhez.” (Nádasdi, 2009)
Úgy ítélem meg, hogy a VM (Value Management) kötelezővé tétele az állami erőforrások felhasználásánál, az innovációs források jelentős növelését is elősegítené.
A 4. sz. ábra az innovációs folyamat FAST diagramját mutatja be, amelyet egy ipari kutató intézetben végzett értékelemzési projekt alapján továbbfejlesztettünk, amely tartalmazza a piaci információkat és a belső vállalati információkat, melyek elősegítik a megfelelő innovációs stratégia kialakítását. Rendkívül fontos a projekt kiválasztási kritériumok elfogadása. Egy vállalatnál gyakran nagy számú projekt lehetőségét tárják fel, azonban a szűk erőforrások általában csak kis számú projekt kiválasztását teszi lehetővé.
Az ábrán látható az új ismeretek megszerzésével kapcsolatos feladat, ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a cég egy más vállalatnál megoldott problémát kíván megoldani, amelynek a piaci alkalmazása nagy valószínűséggel kudarcot fog szenvedni.
Az új ismeretek megszerzésével, új, javított gyártmányokat és technológiákat kell létrehozni. Rendkívül fontos a szabadalmi védettségről történő gondoskodás, mert a cégek többsége nem kíván felesleges jogvitába keveredni. Az új eredmények realizálása történhet az új eredmények eladásával vagy a saját fejlesztésű új termék létrehozásával.
35 4. sz.ábra. Innovációs folyamat (K+F) FAST diagramja (Ipari kutató intézet)
FAST Diagram of the Innovation Process (R+D) (Industrial Research Institute) (Forrás: Nádasdi Ferenc, Vámosi Kornélia 2009)
Stra- tégia Piaci infor- má- ciók
Belső vállalati infor- mációk Projekt
kiválasztási kritériumok elfogadása
Projektek kiválasztása, megrendelt projekteket programba állít Új
ismere- tek meg- szerzése
Fejlesztési tevékeny- séget támogat
Labor vizsgá- latokat végez
Fejleszt, kutat Új
(javított) gyárt- mányo- kat és techno- lógiákat létrehoz Új
eredmé- nyeket realizál
Eszköz (pénz) mozgó- sít
Eredmé- nyessé- get mér
Doku- mentá- ciót elkészít Meg-
térülés Átfu- tási idő Jövedel-
mező- séget növel
Fenn- mara- dást bizto- sít
Ered- mé- nyeket elad/
beve- zet
Szabadalmi védettségrő lgondosko- dik
A vizsgálat terjedelme
Személy- zetet alkalmaz Informá- ciókat gyűjt
Erőfor- rást fejleszt Intéz- ményt működtet
36 4. GYÓGYSZEREK ÉS A GYÓGYSZERIPAR
4.1. A gyógyszeripari szektor bemutatása
A gyógyszeripar a vegyipar egyik alágazatának számít. Általánosságban elmondható, hogy nagy szellemi tőkét, innovációt és szaktudást igényel. Gyógyszergyártásnak nevezzük a gyógyszerek ipari előállítását. A gyógyszer meghatározását a 2. sz. Melléklet, csoportosításukat pedig a 3. sz. Melléklet tartalmazza.
A gyógyszergyártás XIX. századi kialakulását követően kiugró fejlődése a második világháború utáni időszakra tehető. Fejlődésében az alábbi tényezők játszottak meghatározó szerepet: a kémiai kutatások, az alkalmazási formák fejlődése és az innovációs forradalom. A gyógyszeripar rohamos fejlődése ettől kezdve megállíthatatlannak bizonyult, a Fortune magazin 1994-ben megjelent a „top 500 vállalat”
listájából már 10 a gyógyszeripari cégek közül került ki. A gyógyszerpiacról elmondható, hogy dinamikusan, állandóan fejlődő, igen hatékony és eredményes ágazat. A gyógyszeripar által előállított készítmények többsége speciális árucikk. Erre az iparágra jellemző, hogy a piacon sok a vevő, széles a kínálat és sok a versenytárs, az eladó és nagy verseny uralkodik a résztvevők között a vevők kegyeiért. A gyógyszeripari termékek keresletét elvileg az emberek egészségügyi szükséglete határozza meg.
A gyógyszeripar gyógyszerkészítmények kutatásával, fejlesztésével és előállításával foglalkozó vállalatok összessége, viszont a gyógyszer kis- és nagykereskedelmet nem foglalja magában.
A gyógyszeriparra jellemző, hogy a gyógyszer forgalmazója és fogyasztója között a vényköteles termékek esetében csak korlátozottan megengedett a kapcsolat, így egy harmadik személy áll közöttük, az orvos. A helyzet speciális, ezért is indokolt az orvos bevonása, hiszen a beteg nem tudja helyesen megítélni, hogy pontosan a betegségére melyik a legjobb, leghatékonyabb készítmény. A vényköteles termékek esetében nagyon szigorú szabályozás van érvényben ma Magyarországon, amely eltér számos külföldi példától (pl. USA). Érdemes itt megemlíteni, hogy jelentős szabályozás létezik a vényköteles és a nem vényköteles készítményekre, amelyről a későbbiekben még szót ejtek.
37 Minden embernek joga van az egészséghez, a modern társadalmakban elvárásként jelenik meg, hogy minél biztonságosabb, hatékonyabb és kedvezőbb áru gyógyszerekhez jussanak.
A méltányosság érdekében a fejlett, modern országokban létrehozták az állam által támogatott és finanszírozott egészségbiztosítási rendszereket. Ezekben az államokban gyógyszerár-támogatási rendszereket hoztak létre, melyek országonként eltérnek. Ezeket a gyógyszerárakat ― melyek szigorúan szabályozottak ― a gyártók és az állam tárgyalásaik során határozzák meg, melynek következtében az állam a gyógyszerárak egy bizonyos részét fedezi.
4.2. A gyógyszeripar jelenlegi helyezte
Elmondható, hogy az állam többségi tulajdona fokozatosan megszűnt a gyógyszeriparban, ezzel párhuzamosan egyre több külföldi gyógyszercég vonult be Magyarországra. A hazai gyógyszeripar kialakulását a 4.sz. Melléklet tartalmazza. A magyar gazdaságnak egy folyamatosan és dinamikusan működő ágazata azóta is a gyógyszeripar. Legfőbb jellemzője a folyamatos innováció, a termék- és gyártásfejlesztés. Innovatív jellege nemcsak a K+F terén mutatkozik meg, hanem a cégek irányításában, működésük egészében jelen van. Gyógyszeriparunk Európában igazán nagy múltra tekint vissza, számos terápiás területre gyárt kiváló készítményeket.
„Az ágazat körülbelül 15 ezer foglalkoztatottnak ad munkát közvetlenül (ebből a szellemi foglalkozásúak aránya jóval magasabb, mint az ipar egészére adódó hányad) és további kb.
30 ezer fő részére biztosít foglalkoztatást közvetve, a háttériparokban, a kutatóhelyeken és a kereskedelemben. Termelésének 2/3-át külpiacokon értékesíti. A hagyományos, kelet- európai és FÁK-országokba irányuló export mellett ma már jelentős az USA-ba és az EU- ba irányuló kivitel is. Az iparág beruházásai gazdaságélénkítő hatásúak, mérséklik az adott régió foglalkoztatási gondjait. A magyar gyógyszeripar elismertségre tett szert a térségben.
Négy legnagyobb gyártónk ott van a közép-kelet-európai országok tíz legnagyobb gyógyszercége között.” (Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 2005)
38
Nettó árbvétel,M Ft 830106
Ebből -belföld
-export
177377 652729
K+F- ráfordítás, M Ft 60216
Beruházás, M Ft 60041
Adók, járulékok, M Ft 64351
Előzőeken felüli, Gyftv. Szerinti bef.,M Ft 9707
Új készítmények száma 169
3.sz.táblázat. A hazai gyógyszeripar összegszerű 2010. évi mutatói (forrás: MAGYOSZ,2011)
Egészen a 2006-os évig jellemző volt a gyógyszeriparra a lendületes növekedés, amikor bevezették a Gyógyszergazdaságossági törvényt.
A gyógyszeripari befizetések rendszere 2003-ban indult, amely abban az évben körülbelül 6 milliárd forintot, 2006-ban pedig már 20 milliárd forintnyi bevételt hozott az államnak.
A gyógyszergyártók szemszögéből közelítve 2007-ben éltek át egy igen nagy törést, amikor olyan többlet adókkal sújtották őket, amelyek megnehezítették a helyzetüket.
