Ejdel'man, M. – Ivanov, Ju.: A népgazdasági mérleg és a nemzetgazdasági számlarendszer

(1)

1 042 STATISZTIKAI lRODALMi FIGYELÓ

egy 10 százalékkal haladta meg az előreje- zést. Mivel az iparcikkek exportja a tervezett—

nél gyorsabban nőtt, a többletímpart nem nő- velte a várt áruforgalmi mérleghiányt. Az ipar- cikkeken belül különösen a félkésztermékek behozatala nőtt gyorsabban az előre számi—

tottnál: az évi 5.3 százalék helyett 9 száza- lékkal. A vizsgált időszak alatt az importon belül az iparcikkek aránya 32 százalékról 57 százalékra növekedett.

Az iparcikkek kivitelének vártnál gyorsabb növekedése sem tudta megőrizni Nagy-Bri- tannia részesedését az iparcikkek világkeres- kedelmében: a várt 14 százalék helyett az ország részesedése 9.3 százalékra csökkent.

(A könyv itt a világkereskedelem gyors fej- lődésével nem számolt.) A ,.láthatatlan ex- port" (tengeri szállítás, légi utasszállítás, biz- tosítás stb.) egyenlege — az előrejelzésnek megfelelően — minden évben pozitív volt, sőt, ez a többlet a vártnál nagyobb mérték—

ben növekedett.

Az ipari termelés terén optimista volt az előrejelzés: az évi 4.2 százalékos növekedés helyett 2.6 százalék valósult meg. Az iparban foglalkoztatottak száma a kismértékű (0.3 szá- zalékos) évi növekedéssel szemben évente 0.6 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság és a halászat a számítottnál (1.9 százalék) némi—

leg gyorsabban, 2.5 százalékkal növelte éven- te a termelését, annak ellenére, hogy a ke- resők létszámának csökkenése a vártnál (évi 2.3 százalék) gyorsabb volt (3.5 százalék).

Ebben az ágazatban a termelékenység növe- kedése évi 6.1 százalék volt a várt 4,2 szá- zalék ellenében. A bányászat a várt kismér- tékű (évi 0.8 százalékos) termelésnövekedés- sel szemben évente 2,7 százalékkal csökken- tette termelését, és az itt foglalkoztatottak száma is gyorsan, évi 5,3 százalékkal csökkent az előrejelzett 3.7 százalék helyett.

A beruházások összege mintegy 10 száza- lékkal elmaradt az előrejelzettől; a csökke—

nés leginkább az iparban érvényesült. A kom- munális beruházások terén is elmaradás mu- tatkozott. ezen belül azonban a lakásépítés a vártnak megfelelő volt. Elmaradás volt az egészségügyi, az oktatási, a gyermekgondo- zási és a közlekedési beruházások terén.

A bruttó nemzeti terméken belül a közös- ségi fogyasztás aránya (20.10/9) 1975-ben a vártnál (17.90/0) kissé nagyobb volt. (Az 1960.

évi arány 16,6 százalék volt.) A közösségi fo—

gyasztáson belül a katonai kiadások lassab—

ban, a polgári—adminisztratív kiadások gyorsan növekedtek.

A lakosság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke 1960 és 1975 között évi 2,3 száza—

lékkal nőtt. egészen közel az előrejelzett 2.5 százalékhoz. A fogyasztás az élelmiszerek és a ruházkodás terén mintegy 15—20 százalék- kal alacsonyabb volt a számítottnál, a háztar- tási költségek, élvezeti cikkek és szórakozási

kiadások körében, viszont a vártnál gyorsabb növekedés érvényesült. A lakosság megtaka—

rításai 1975-ben a bruttó nemzeti termék 9,4 százalékát tették ki. kissé meghaladták a'

könyvben előrejelzett arányt.

Az előrejelzett és a megvalósult számok szembeállítása több kérdést is felvet. Szük- séges-e a könyvben nyilvánosságra hozott részletekbe menő tervezés? Még rövid távon is kockázatos a napi cikkek, bútorok fogyasz- tásának, a megtakarításoknak az előrejelzé- se. A hosszabb időre szóló előrejelzésnek pe—

dig olyan tág a hibahatára. hogy kétséges- sé teszi a becslés további célokra történő fel- használhatóságát. Más vélemények szerint viszont a hangsúly nem a részleteken van. ha)—

nem az ezeken alapuló fő mutatószámokon (gazdasági növekedés, beruházás, fogyasz- tás), amelyeknek kialakítása megköveteli a részletekbe menő vizsgálatot. További vita—

tott oldala a mennyiségi előrejelzéseknek az, hogy kellő figyelmet szentelnek-e a ,,ho—

gyan" kérdésének, annak. hogy milyen gaz- daságpolitika mellett feltételezik a célok meg—

valósulását. A könyv az exportra orientált ter—

melésben keresi a termelés motorját. Más nézetek szerint jobban figyelembe kellene venni a keresletnek a növekedésben betöl—

tött szerepét. ugyanis a fizetési mérleg egyen- súlyára való törekvés elégtelen kereslethez, ez pedig a növekedés lelassul'ásához vezet—

het.

(lsm. : Fekete Gyula)

EJDEL'MAN, M. —- lVANOV. JU.:

A NÉPGAZDASAGi MÉRLEG

ÉS A NEMZETGAZDASÁGI SZÁMLARENDSZER (Balansz narodnogo hozjajsztva ! szisztema na- cional'nüh szcsetov.) —— Vesztnik Szfatisztiki. 1978. 10;

sz. 62—70. p.

Az Európai Gazdasági Bizottságnak a nem- zetgazdasági számlarendszerrel (SNA) és (!

népgazdasági mérleggel foglalkozó munka- csoportja értekezletén 1978 februárjában Genfben 25 ország képviselői vettek részt. A munkacsoport megvizsgálta az ENSZ Statisz- tikai Hivatala által előkészített, az SNA al—

kalmazásáról szóló dokumentumot és a KGST Titkárság jelentését a népgazdasági mérleg módszertanának továbbfejlesztése terén ki- fejtett tevékenységről.

Az értekezletnek az SNA alkalmazása so- rán felmerülő kérdések, valamint a KGST Titkárság jelentésének a megvitatása volt a

feladata.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága tíz évvel ezelőtt hagyta jóvá a népgazdasági mérleg egységes módszertanának dokumen—

tumát (magyarul lásd: A népgazdaság sta—

tisztikai mérlege összeállításának alapvető

(2)

STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÓ

módszertani tételei. Nemzetközi szervezetek statisztikai tevékenységéből. 3. sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1969. 101 old.), amely összefoglalja a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió —— statisztikai szerveinek a népgazdasági mérleg kidolgozá- sa terén szerzett tapasztalatait. és a népgaz- dasági mérleg összeállításához részletes mód-

szertani útmutatásul szolgál.

Az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1968-ban tartott XV. ülésszakán hagyta jóvá a felülvizs—

gált SNA-t. A felülvizsgálat célja az volt.

hogy kidolgozzák a nemzeti termék elszámo—

lásának egységes módszertanát és azokat a rokon mutatókat, amelyeket az ENSZ évkönyve számára gyűjtenek, továbbá, hogy az SNA—t alkalmazó országok segítséget kapjanak

nemzeti statisztikájuk fejlesztéséhez.

Az SNA és a KGST népgazdasági mérleg- rendszere közötti jelentős elméleti és mód- szertani különbségek érintik a nemzeti jöve- delem termelési szférájának definícióit. az értékalkotást, az újratermelési folyamat lé- nyegének értelmezését és egyéb fogalmakat.

Jelen cikkben a szerzők azt vizsgálják, hogy a két rendszert hogyan alkalmazzák a gyakorlatban, és milyen irányzatok vannak (:

továbbfejlesztésükre.

A kérdéseket a szerzők először az SNA—val kapcsolatban tekintik át. Az ENSZ Statisztikai Hivatala egyes országok gyakorlatában meg—

kezdte az SNA vizsgálatát, és ez több kö- vetkeztetés levonásához nyújtott segítséget.

Például az ENSZ—kérdőívben szereplő táblák közül többet sem a fejlett. sem a fejlődő or- szágok nem állítanak össze és nem is pub- likálnak. így a bruttó hazai termék ágazati eloszlásáról csak a megvizsgált fejlett orszá—

gok 88 százaléka ad információt. Még ked- vezőtlenebb a helyzet a bruttó hazai termék- nek a végső felhasználás szerinti csoportosí- tására és a gazdaság egyes szektorainak be- vételeire, kiadásaira, valamint felhalmozásá- nak finanszírozására vonatkozó adatok tekin—

tetében. Csak a végső felhasználás legszéle- sebb kategóriáinak összefoglaló csoportosí- tásában, a ráfordítások terén, valamint a be—

vételek és a kiadások összefoglaló elszámo- lásában és a tőkeráfordítások finanszírozá- sával kapcsolatosan kedvezőbb a helyzet.

Az SNA—ban egyes mutatók vonatkozásá—

ban jelentős azoknak az ajánlásoknak a szó- ma, amelyeknek gyakorlati jelentősége cse—

kély, és a mutatók kiszámítása akadályokba ütközik, költséges.

Ami az osztályozásokat illeti, a gyakorlat—

ban az egyes csoportosítások kategóriái kö- zötti eltérések nem teszik lehetővé a részle—

tező adatok összehasonlítását,

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy sok ország tett lépéseket a felülvizsgált SNA- ra való áttérés irányába. Egységes kép azon—

ban nem alakult ki. még azon országok ese—

7.

1043

tében sem, amelyek áttértek. illetve áttérnek az új SNA-ra. Svédországban a számítások közel állnak a standard rendszerhez, Kana—

dában erőfeszítéseket tesznek az SNA-naka nemzeti sajátosságoknak megfelelő alkalma- zására, Japánban az ilyen irányú munka a

kezdetén tart stb.

A négy legáltalánosabb, összevont elszá—

molási számlát (l. osztály). amelyeket a gaz- daság ábrázolására az SNA ajánl, a vizsgált országokban összeállítják. Ezek: a bruttó hazai termék és felhasználása, a rendelkezésre álló nemzeti jövedelem és elosztása. a fel- halmozás finanszírozása és a külgazdasági kapcsolatok számlái. A ll. osztály részletesebb elszámolási számláit azonban csak az orszá- gok jóval kisebb része készíti el.

A gazdasági elemzés számos aspektusa te- kintetében az SNA-ajánlások meghaladják sok ország gyakorlati lehetőségeit. Ez különö—

sen az aktívák és a passzívák mérlegének ki- dolgozására vonatkozik.

A vizsgálat alapján az az általános követ- keztetés vonható le, hogy az átdolgozott SNA bevezetése az olyan országokban is nehézsé—

gekbe ütközik, amelyek az ajánlás alapelveit kidolgozták. E nehézségek az SNA egyes de- finícióinak homályosságával, a rendszer bo- nyolultságával, számos esetben pedig a ki- induló adatok hiányával magyarázhatók.

Az SNA—at alkalmazó országok képviselői felkérték az ENSZ Statisztikai Hivatalát az SNA korszerűsítésére vonatkozó konkrét ja—

vaslatok előkészítésére. Felvetették az SNA bizonyos kiszélesítésének célszerűségét és le- hetőségét is. Szó van olyan javaslatokról, hogy az SNA fogja át tágabban a nem piaci tevékenységfajtákat (például a háztartások olyan tevékenységeit, amelyeknek nincs a pia—

con pénzbeli értékelése); felvetették a kör- nyezetvédelemre vonatkozó kiadásoknak az elszámolásokban való kimutatását stb. A szakértők rámutattak arra, hogy a piacon kí- vüli tevékenység körének a bővítése elképzel- hető, és nem szükségszerű, hogy a számítá- sok jelenlegi formáját eltorzítsa. Más szóval:

a piacon kívüli tevékenység új fajtáinak ér—

tékelését kiegészítésként kell értelmezni.

Negatív volt az állásfoglalás az oktatási és kutatási költségeknek a felhalmozási alapba való beszámítását illet-ően, mivel ez hatással lehet a mutatók jelenlegi rendszerének pon- tosságára. e

A továbbiak során a szerzők a népgazda- sági mérleggel összefüggő kérdésekkel fog- lalkoznak. A KGST tevékenységéről szóló tit- kársági beszámoló röviden jellemzi azt a munkát. amelyet a KGST Statisztikai Állandó

Bizottsága a nemzetivagyon—számítás egysé- gesített módszerének. a lakosság anyagi fo-.

gyasztása statisztikájának, a társadalmi mun—

ka hatékonysága. a szolgáltatások mutató—

szám-rendszerének kidolgozása terén elfoga—

(3)

1 044 STATISZT! KAl lRO DALMI FlGYELÖ

dott. Ezenkívül ismerteti a népgazdasági mér—

leg mutatóinak kiszámitására vonatkozó mód- szer továbbfejlesztésének munkatervét. A be- számolóhoz mellékelték a népgazdasági mér—

leg koncepcionális matrixát is.

Rámutatnak a szerzők arra, hogy a népgaz—

dasági mérleg adatait széles körben felhasz—

nálják olyan gyakorlati kérdések megoldá- sánál, amelyek a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére. az együttműködés további elmélyítésére vonat- kozó komplex program megvalósításával kap- csolatosak. és segítséget nyújtanak a közös tervek, programok és prognózisok kidolgozá-

sához.

,.A népgazdaság statisztikai mérlege ösz—

szeállításának alapvető módszertani tételei"

c. dokumentum 1968-as felülvizsgálata és jó—

váhagyása után a Statisztikai Állandó Bizott- ság folytatta a rendszer egyes részeinek és mutatóinak, módszerének továbbfejlesztését.

Kidolgozták azokat a módszertani alapelve—

ket, amelyek az ágazati kapcsolati mérlegek.

a munkaerőmérlegek, az állóalapmérleg'ek stb. összeállítására vonatkoznak. Foglalkoz- tak a társadalmitermék—mérleg mutatóinak

számítási módszereivel is.

A nemzetközi tervekben egyre több igény jelentkezik a KGST-országok makrogazdasá—

gi fejlesztését tükröző összehasonlitható ada—

tok iránt. Itt elsősorban a jelenleg kidolgo- zandó nem anyagi szolgáltatások mutató- szám-rendszerét kell megemlíteni. Ennek a rendszernek a következőket kell bemutatnia:

az egyéneknek, illetve a társadalom egészé- nek nyújtott szolgáltatások értékét (a nem anyagi szféra ágazati csoportosításában) és a népgazdaságban való felhasználását: a szolgáltatásokat teljesítő szervezetek folyó ki- adásainak struktúráját anyagköltségelemen- ként. a nem termelő állóeszközök amortizá- cióját, a munkabért. a társadalombiztosítási költségeket és végül a fizetett szolgáltatások esetében a nyereséget és az ehhez hasonló _ elemeket.

A mutatószám-rendszer lehetővé teszi a népgazdasági mérleg információs és elemző lehetőségének kiszélesítését. A Statisztikai Ál- landó Bizottság elkezdte a munkát a társa- dalmitermék-mérleg összeállítást módszerta- nának további fejlesztése terén. A KGST—or—

szágok lényegében követik a mérleg össze—

állításakor a Bizottság ajánlásait. Egyes, vi—

szonylag kevésbé fontos kérdések értelmezé- se viszont nem eléggé egységes. Ez vonatko—

zik a tevékenység bizonyos fajtáinak a gaz—

daság két szféra szerinti megosztására. (:

külkereskedelmi ágazat értelmezésére, bizo—

nyos kiadások számbavételére stb. Ezért a Bizottságnak a társadalmitermék-mérleg to- vábbfejlesztése terén végzett munkája azon kérdésekre koncentrálódik. amelyeknek meg- oldásához az adatok nemzetközi összehason-

líthatóságának magasabb elérni.

Felmerül a mérleg összeállításának mód—

szertanóban szereplő egyes fogalmak és ka—

tegóriák pontosabb meghatározásának a szükségessége is. Az egyik ilyen kérdés annak az eldöntése, hogy milyen összefüggés le- gyen az összehasonlítható adatok publikáció—

jához szükséges alapadatok biztosítása és azok között az ajánlások között, amelyeket az országoknak nemzeti statisztikájuk kidol—

gozásához nyújtanak.

A szerzők érintették még az SNA és a nép- gazdasági mérleg összekapcsolására vonat—

kozó további munka kérdését. itt arról van szó, hogy az összekapcsolásra vonatkozó já—

váhagyott elveket a statisztikai anyagon el- lenőrizzék. Ezenkívül az összekapcsolás elve- it —- amelyek alapjában véve a nemzeti jöve—

delem termelésének, elosztásának és felhasz- nálásának mutatóira vonatkoznak —— a jövő- ben más területekre is ki kell terjeszteni.

Ami a népgazdasági mérleget illeti. a két rendszer mutatói egybevetésének megkönnyí—

tését segítené a szolgáltatások mutatószám- rendszerének kidolgozása. Az SNA esetében számos módosításra lenne szükség. Elsősor- ban o gazdasági tevékenység szerinti osztá- lyozás területén, amelyben végighúzódik az anyagi javak és szolgáltatások közötti meg- különböztetés. A szerzők szerint biztosítani kellene bizonyos vegyes kategóriák és cso- portok szétválasztását. Szükség lenne egyes létfontosságú szolgáltatások és a vállalatok- nak nyújtott tevékenységfajták (üzleti szolgál—

tatások) szétbontására. Ez lehetővé tenné az anyagi termelés szférájának a nem anyagi szolgáltatásoktól való pontosabb elhatárolá-

sát.

Meg kell említeni a profilidegen termelés—

nek az SNA-ben adott értelmezését. Az SNA- osztályozás egysége az ún. üzem, amelyről megfelelő statisztikai információt lehet nyer- fokát kívánatos

,ni. A nagyüzemek és a gyárak gyakran foly- tatnak profilidegen tevékenységet. és ennek kimutatására az ÁKM—ekben és más táblák—

ban megközelítő eljárásokat alkalmaznak.

mivel az ÁKM-ek összeállítói rendszerint nem rendelkeznek a profilidegen tevékenység költ—

ségstruktúrájára vonatkozó adatokkal. A nép- gazdasági mérleg és az SNA összekapcsolása szempontjából azok az esetek fontosak, amikor a termelőágazatokban alapjában véve anyagi javakat termelnek. és a profilidegen termelést a szolgáltatások alkotják. valamint azok az esetek is, amikor az ágazatok alap—

jában véve szolgáltatásokat nyújtanak, és profilidegen termelés formájában hoznak létre anyagi javakat.

Jelentősen segítené a népgazdasági mér—

leg és az SNA összekapcsolását. ha biztosi- tott lenne az SNA-ben bizonyos bevételek és kiadások elkülönítése. amelyeket ott máskép—

(4)

STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

1 045

pen vesznek számba. mint a népgazdasági mérlegben. Például a vállalatok szociális, kulturális kiadásai (gyermek- és sportintéz- mények fenntartási költségei stb.) az SNA—

ben beleszámítanak a termelő felhasználás- ba, a népgazdasági mérlegben viszont ezek nem számítanak bele az anyagi ráfordítá- sokban.

A cikkben körvonalazott munkák megvaló—

sítása növelné a Szovjetunió és a tőkés or- szágok gazdasági fejlődését tükröző alapve- tő mutatók nemzetközi összehasonlításának

lehetőségét.

(Ism.: Darabont Árpád)

HUGHES, B. B. — MESAROVIC, M. D.:

NÉPESSÉG, JÓLÉT ÉS ERÖFORRÁSOK 200046

(Population, wealth, and remurces up to the year 2000.) —— Futures. 1978. 4, sz. 267—282. p.

A szerzők a második generációs Mesarovic- Pestel-modell felhasználásával készítettek prognózisvariációkat a világ gazdasági. de- mográfiai és erőforráshelyzetének alakulásá-

ról az ezredfordulóig.

,,Forgatókönyveik" kimunkálásakor három—

féle megközelítési módszert alkalmaztak. Az első esetben főleg a múlt tapasztalatainak kivetítése alapján — a globális összefüggések részleges figyelembevételével — vázolták a jövőbeli fejlődést. Ezt az eljárást ,,nyított hurok" (open loop) analízisnek nevezték el.

Az adott vizsgálati módszer csupán egyes, legalapvetőbb kapcsolatrendszereket tartott szem előtt. Ezek a következők:

a mezőgazdasági termékkereslet szerkezete és az energiaigény függvénye a népesség és a jövedelem alakulásának;

a gépkereslet függvénye a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek;

a mezőgazdasági input függvénye az energiaárak—

nak (elsősorban a műtrágya—felhasználás révén kap- csalódik össze azzal);

a kínálat és kereslet alakulásától függ a mezőgaz—

dasági termékek és az energia ára.

Párhuzamosan — szándékosan — elhanya—

goltak néhány lényeges szempontot e vizs- gálatok közben, például a csökkenő ütemű gazdasági növekedés és az éhezés közötti kapcsolatot, valamint a környezetszennyező—

dés hatását a mezőgazdasági termelésre. a gazdasági fejlődésre, továbbá a halandóság alakulására. Mindezek figyelembevétele az alábbi előrejelzés eredményeit jóval pesszi- misztikusabbá tette volna.

A ,.nyitott hurok" megközelítési variáció extrapolációs bázison nyugodott. Eszerint a bruttó világtermék (Gross World Product -—

GWP) értéke az 1975, évi 6080 milliárd dol- lárról 14770 milliárdra emelkedik 2000-re (1975. évi rögzített árakon számítva). Ugyan- ezen időszakban a világ népessége 4 milli-

árdról 6.1 milliárdra. az egy főre jutó bruttó világtermék értéke 1500 dollárról 2400 dol—

lárra növekszik. Ez utóbbi bővülési üteme átlagosan évi 1.8, míg a globális GWP-é

megközelítően 3.5 százalék.

A mezőgazdasági előrejelzések szerint a világ gabonatermelése 1975 és 2000 között 1280 millió tonnáról 2650 millióra gyarapszik.

Ehhez azonban a mezőgazdasági beruházá- sokat évi átlagban kb, 150 százalékkal kellene növelni, a műtrágya—felhasználást pedig 89 millió tonnáról 227 millióra lenne szüksé- ges emelni. A prognózis szerint az alultáp—

láltok száma 440 millióról 550 millió főre mó- dosulna az adott periódusban, a gabona-

árak pedig időközben kétszeresükre emelked—

nének reálértékben (tonnánként 120 dollár- ról 240 dollárra).

A világ energiafogyasztása (és -termelése)

— olajegyenértékben kifejezve — globálisan 46 milliárd barrelről 94,5 milliárdra emelke—

dik a jelzett 25 év alatt. Ezen belül az olaj—

kitermelés az 1975—1990—eskidőszakban len—

dületesen bővül (napi 83 millió barrelről 104

millióra), majda hátralevő évtizedben meny—

nyiségi csökkenés várható, az ár pedig 1975- höz képest kétszeresére emelkedik az ezred- fordulóig (33 dollárra barrelenként). A vízi- energia—előállítás az adott periódusban 40 százalékkal fokozódik. A szén eredetű több mint kétszeresére, a földgáz alapú közel há- romszorosára emelkedik. Amennyiben azon—

ban ez valóra válna, olyan mennyiségű szén- dioxid kerülne a levegőbe, amely gyökeres klimatikus változásokat és egyéb károsodást okozna. így idejekorán kell a napenergia és más, olyan energiaforrások hasznosítását elő—

térbe állítani, amelyek nem szennyezik a le- vegőt.

Az összes említett energiahordozó közül az atomenergia előállítása terén várható a leg- gyorsabb növekedés.

A szerzők a második, az ún. ,,zárt hurok"

(closed loop) elnevezésű, zárt kapcsolatrend—

szeren nyugvó variáció keretében számos újabb — az első módszer alkalmazásakor tu- datosan mellőzött -— egymásra ható és más szférákat is befolyásoló tényezőt vettek szá—

mításba.

A bevezetőben ismertetett legjelentősebb tüggvénykapcsolatok ugyanis további fontos összefüggéseket ölelnek fel, amelyek közül ki- emelték, hogy a nemzetközi fizetési mérleg krónikus veszteséges volta változásokat okoz az import mennyiségében és részben szerke- zetében is (például egyre kevesebb energia—

hordozó és élelmiszer behozatalára van emiatt mód számos fejlődő országban):

— az energiahiány módosítja a gazdasági növeke- dést;

— a népességszaporadás befolyásolja a jövedelem- alakulást;

—— (: kalória- és proteinfogyasztás mértéke megvál- toztatja a halandósági mutatókat.