Települések hygiénés viszonyainak jellemzése pontszámok alapján

TELEPÚLÉSEK HYGIÉNÉS VISZONYAINAK JELLEMZÉSE PONTSZÁMOK ALAPJÁN

DR. BÉDI GYULA —— DR. BUDA JÓZSEF —— DR. TÉNY! JENÓ

Baranya megye —— időközben megszűnt —-—- sellyei járásában 1963—ban vizs—- gálatot végeztünk a lakóházak, a lakások és a háztáji környezet hygiénén viszo—

nyainak megállapítása végett.

A vizsgálat céljára kiválasztott sellyei járás magában foglalja az egykéjéről köz—

ismert Ormánság nagy részét, mely többek között az egyke köVetkeztében hazánk egyik legfejletlenebb és legelmaradottabb vidéke. Földrajzi adottságait nézve, az egé—

szen alacsony domboktól eltekintve síkság, a legnagyobb sík terület Baranyában, Folyóvizei a Dráva, a Feketevíz, annak mellékpatakjai: az Almáspatak és a Gyön—

gyös. A Dráva eredetileg sokkal aszakabbra folyt, mint ma így a Dráva mentén fiatal alluviális öntéstalajok, északabbra humusz és humuszos vályog található. Ég—

hajlata a Mecsek és a Dél-Baranyai Szigethegység védelme alatt szubmediterrán vonásokat mutat. Éghajlati és talajviszonyai alapján a mezőgazdaság lehetőségei a szántóföldi termelés, a gyümölcstermesztw terén egyaránt igen nagyok, de alig kihasználták.

Falvai aprók. A 49 település közül 32 település lakosainak száma 500 fő alatt, három települése 1000—2000 fő között van és mindössze egy település haladja meg a 2000 főt.

Az egyes községek településformája igen változatos, az ún. körfalutól a több utcás szalagtelkes falvakig majdnem minden településtípus megtalálható. Város a területen nincs, bár Sellye és Vajszló a történelem folyamán mezővárosok voltak.

Az 1910—es évektől kezdődően a hygiénés viszonyokra kedvezőtlenül ható folya—

mat indul meg. A kis települések zárt egysége feloldódik, növekednek a szórvány—

települések. Jelenleg a gazdasági és társadalmi viszonyok megváltozásával a szón—

ványtelepülések mindinkább elnéptelenednek és a centralizálódás folyamata egyre jobban érvényesül.

Az adatfelvétel idején -— 1963. április hónapban -——- a járás lakosainak száma 25 607 fő, lakóházainak száma 6410, lakásainak száma 6980 volt. A Vizsgált terü—

leten számos cigánytelepülés található. Az itteni lakóházak túlnyomó többsége putri, melyeket az 1960. évi népszámlálási adatfeldolgozás nem számított a lakó—

házak közé. Ebből kifolyólag a Központi Statisztikai Hivatal adatai és az általunk feldolgozott adatok között, továbbá mert a feldolgozás során az elhagyott lakó- házakat és üres lakásokat figyelmen kívül hagytuk, kisebb eltérés mutatkozik.

A települések hygiénés viszonyainak megállapítása céljából 150 kérdésre adott választ dolgoztunk fel. Ilyen információt tartalmazó vizsgálat átfogó érté—

kelése, továbbá a Vizsgált települések hygiénés viszonyainak egy mérőszámmal történő kifejezés céljából a szokványos statisztikai módszereken túlmenően pont—

DR. BÉDI—DR. BUDA—DR— TÉNYI: TELMLÉSEK JELLEMZÉSE 475

számrendszer alapján is elemeztük anyagunkat. Komplex vizsgálatunk részletes értékelését több közleményben ismertettük.i Jelen tanulmányunkban a pont-

számok alapján történt elemzéssel kívánunk foglalkozni.

A pontszámok alkalmazásának lényege, hogy a minőségi fokozatokat jelző

információkat pontszámokkal helyettesítjük, s az elérhető pontszámok alapján

minőségi kategóriákat állítunk fel. így a pontszámok összegezésével lehetővé

válik, hogy a vizsgált objektumok, illetve egész települések állapotát egy mérő- számmal fejezzük ki. A gyakorlatban a pontszámrendszer kialakítása kétféle—

képpen történik. Az egyik módszer szerint a rossz állapotot jelző információkat nem pontozzák, és a pontszámok kedvezőbb viszonyok mellett magasabbak, mint

rosszabb információk esetén. Az egyes minőségi kategóriák jelölését illetően ki-

sebb, általában egy pontkülönbséget használnak.2 A másik módszernél viszont a jó állapotot jelző információk nem kapnak pontértéket, csak a kedvezőtlen viszonyokat mutató információk kerülnek pontozásra. Ennek megfelelően az alacsony pontértékek tükrözik a kedvezőbb viszonyokat és a magasabb pont—

értékek a súlyosabb hiányosságokat jelzik. A minőségi kategóriák jelölése itt nem egy pontkülönbséggel emelkedik, így lehetőség nyílik a pontszámértékek kisebb—

nagyobb emelése, a hibapontok súlyozása által egyes kedvezőtlen hatások hang—

súlyozására. 3

A lakóház-, a lakásviszonyok és a háztáji környezet Vizsgálata során a hygié—

nés tényezőket az alábbi pontszáméntékek szerint vettük számításba.

A lakóházviszonyokat jellemző hyg'iénés tényezők és pontszámai

1. Lakóház állapota

elhanyagolt ... 4 pont bontásra érett ... , ... 10 pont 2. Alapfal

nincs ... . ... 10 pont 3. Felmenőfal

vályog ... 6 pont vertfal ... . ... 10 pont 4. Vízszintes szigetelés

nincs ... 10 pont

5. Tetőzet '

nád, zsindely, deszka ... 6 pont zsupszalma ... 30 pont 6. Ereszcsatorna

részleges ... 6 pont nincs ... 10 pont 7. Padlószint magasság

26—40 cm között ... 2 pont 11—25 cm között ... 6 pont 0—10 cm között ... 10 pont terepszint alatt ... 16 pont

1 Lásd: Dr. Tényi Jenő —— Dr. Buda József —a Dr. Bédi Gyula: A sellyei járás közegészségügyi helyzetének felmérése. (Egészségtudomány. 1963. évi 4. sz. 3'72—378. old.) és Dr. Bédí Gyula ——

Er Buda Józglejf)—— Dr. Tény! Jenö: Falusi települések komplex vizsgálata.(Városépítés.1965.év!

sz. 20—22 o

7 Dr. Antal Józsefné: Baranva megye kereskedelmi vonzáskörzetei. Belkereskedelml Kutató Intézet Vözleményei. 55. sz. Budapest 196129—30 old.

Kelta János: Baranya meeve népesedésére ható ténvezők 1900 és 1949 között. Dunántúli Tudo- mányos Gvűjtemény. 18 sz Akadémiai Kiadó. Budapest 1958. 20—22 old.

3 Fehér Gyula: Egészségüeyi mérőszámok szerepe a falvak fejlesztésénél. Egészségtudo—

mány. 1963. évi4 . sz. 364—372. old.

** DR. RED—ra'wmml—DR. EüDÁ—Jö'zsmívv'J-eön: TENYIJENÖ 476,

A lakásviszonyokat jellemző hygiénés tényez§k

* és pontszámai '

' 1. Laksűrűség

egy szobára eső lakosszám * z , _ -

Sfő ., ... , ... ...x." ... , lpont,

4fő ...' ... Spont 4 fo felett ... '—. ... 5 pont

( 42. Egy: főre eső alapterület lakoszobánál ,

7,1———8,0 m2 ... _ ... 2 pont 6,1——7,0 m2 ... . ... * ... 4 pont 5,1——6,0 m2 ... . ... es pont 5,0méü kisebb ... 8 "pont 3. Szobamaagasság

- 2,64——'2,50 m ... * 2 pont

2,49—2,30 m ...— . . . .,—. ... . ... 4 pont 2,29-——2,10 m ... , ... 6 pont _ 2,10—né1 kevesebb ... 8 pont

! 4. Megvilágítási arányszám (ablakfelületlpadlófelület) lakó—

szobánként, külön—külön ( ,

x1/9—1110 ... ... Zpont

í/11—1/12 ... !, ... 5 pont

1l12—nél kevesebb ... 10 pont

5., Árnyékolás ,

van ...

3 pont

6. Padlóburkolat

_

* Szoba Konyha

hajópadló ... — 2 pont' ' beton, cementlap _ ... 3 —— pont tégla ... 3 3 pont föld ...

5 3 pont

7. FalnedVesség

,

kevés _ ...

_ 2 1 pont

sok (50 cm—en felül legalább egy falfelület össze-

függően nedves) ... 5 3 pont ' 8. Mtőberendezés

nincs takaréktűzhely ... —- 3 pont egyakmás vaskályha, taimrélntűzhely ... 2 —- pont nincs ... 5 5 pont 9. Közös fekhelyek száma

Éekhelyenként ... 5 pont 10. Helyiségek hiánya

, előszoba ... 2 pont mosdóhelyiség, ha nincs fürdőszoba ... 3 pont fürdőszoba ... 5 pont W. C. ... 5 pont éléskamra ... 5 pont , konyha ... ,. ., ... 5 pont

' 11. Villany

nincs ... 8 pont

MEPULÉSM JELLEMZÉSEW

43737

12. Helyiségek használata.

alvás ... ,.

13. Vízellátás

közcsapról vagy saját kútról

A háztáji környezetet jellemző hygiénés'tényezók és pontszámok

1. Állatszám

Teleknagyság (mz) Ló, szarvasmarha Megengedhető állat—

szám (darab) 3

Hibapontszám4 2

Sertés

Megengedhető állatu—

szám (darab) 4

Hibapontszám4 2

Baromfi

Megengedhető állatszám 80

Híbapontszám5 1

50

1 1

2. Szennyezőforrás távolsága a lakóháztól Szennyvízszikkasztó nincs vagy

6—8m ...

N

Arnyékszék 10 m alatt, vagy 20 m fölött ...

Trágyatároló 16—19 m ...

10—15 m ...

10 m ...

Szeméttároló 16—19 m ...

11—15 m ...

10 m ...

Istálló 10—19 m ... . ...

10m ...

Sertésól 10—19 m ...

mm ...

3. Szennyezőforrás távolsága a kúttól

Szennyvímztkkasztó 11—19 m ...

6—10 m ...

Árnyékszék ... 11—19 m ...

* A megengedhető állatszámon felüli minden állatát-t.

5 A megengedhető állatszámon felüli minden 20 darab baromnért.

Konyha.

3 pont

— pont

—-—— pont 3 pont 5 pont

1420— 1419—1080 1079—720 719—360 ——359

_a

5 pont 2 pont 1 pont 3 pont 5 pont 8 pont 2 pont 3 pont 5 pont 2 pont 3 pont

3 pont

5 pont

3 pont 5 pont 8 pont 3 pont 5 pont 8,pont 2 pont pont pont' pont pont pont pont pont

ummaumma pont

4'18 DR. nam GYULA—DR. BUDA JÓZSEF—DR. mmm ';

Sertésól ... 11—19m...;£.;:...'. *2'pont3'k

6—10 m ... 3 pont 5 m ... 5 pont

4. Gazdasági udvar ' _

elhanyagolt ... ,... 3 pont erősen szennyezett ... 10 pont

lakóudvariól nincs elválasztva ... _. .! ... 10 pont 5. Arnyékszék (ha nincs W. C.)

elfogadható ... . ... 5 pont rossz ... —. ... _ ... IOpont nincs ... 15 pont 6. Trágyatároló

nyitott gödör ... 5 pont nyitott domb ... 8 pont 7. Trágyalégyűjtő

nincs (csak akkor, ha van trágyatároló) ... 3 pont 8. Szeméttároló

, nyitott gödör ... . ... . ... 3 pont nyitott domb ... 5 pont 9. Lakóház környezete

rendezetlen ... 5 pont 10. Járda telken belül

salak, kavics ... . ... 1 pont nincs ... . ... 3 pont 11. Járda telek előtt

föld ... 2 pont 12. Csapadékvíz levezető árok

elhanyagolt, nincs ... 2 pont

A pontszámrendszerben a teljesen kifogástalan hygiénés állapotot a pontszám

nélküli objektumok képviselik. Az elérhető maximális pontszám a lakóházak

esetében 76, a lakásokat és a háztáji környezetet illetően kb. 120. A közölt pont—

számrendszer Fehér Gyula által kialakított —- fent említett — csoportosításon alapszik s azzal nem mindenben értünk egyet. így a felvett ismérvek között több olyan akad (például a lakóház állapota, a gazdasági udvar szennyezettsége), amelynek értékelésénél fennáll a szubjektív elbírálás veszélye. Más esetben, például a vízellátás kérdésében, egyetlen ismérv alkalmazása miatt nagyon le- egyszerűsített a hygiénés helyzet, feltárása. Egyes tényezők pontszámainak meg- állapításánál fokozottabb minőségi összevetés lett volna kívánatos. így például a szennyezőforrásnak a kúttól való távolságát illetően árnyékszéknél 5 m : 8 pont, ugyanakkor Viszont a trágyadmnbnál 5 m : 5 pont stb. Mindezen hiányosságok ellenére a pontszámrendszert alkalmasnak tartottuk a szóban forgó objektumok,

illetve egész települések hygiénés helyzetének megállapítására s annak érdekében,

hogy összehasonlítható adatokat nyerjünk, a pontszámmndszer átdolgozásától

eltekintettünk.

A pontszámok alapján kialakított minőségi kategóriákat az 1. tábla tar—

talmazza.

,,Jó" 'minőségűek a 10 pontszám alatti lakóházak és a 15 pontszám alatti lakások, illetve háztáji környezet. Ezekben egy nagyobb vagy 2—3 kisebb hiá—

nyosság fordul elő. A ,,megfelelő" csoportba a 11—20 és 16—25 pontszámmal

'I'ELEPULESEK JELLEMZÉSE ' ' 479

értékelt objektumok kerültek, ezeknél a hibagyakoriság az előbbinek kb. kétsze- rese. A ,,részben megfelelő" objektumok pontszámai a 21—30, illetve a 26—40 határok közé esnek, melyeknél a hibagyakoriság a ,,jó" kategóriában elöfordult hibamennyiség háromszorosa. A ,,rossz" minőségű csoportba a 31—40, illetve a 41—60 pontszámhatárok közé eső objektumok tartoznak, ezeknél a hibagyakori- ság az előforduló összes hibák 40—50 százaléka. Végül ,,nagyon rossz" minősé—

gűek a 41—nél, illetve 61—nél nagyobb pontszámú objektumok. Ide tartoznak azok az objektumok, amelyeknél az előforduló hibák az összes hibák 50 százalékát meghaladják.

1, tábla Minőségi kategóriák

Sorszám Megnevezés l J6 Megfelelő 355333 Rossz Nigszn

1 Lakóház ... O—lO 11 —20 21 ——30 31 —40 41 — 2 Lakás ... 0—15 16—25 26—40 41 ——60 61—

3 Háztáji környezet ... 0 — 15 16 — 25 26 -— 40 41 —- 60 * 61 - 4 Lakóegység (1 4-2—ie3 együtt) 0—40 41 —80 81 —-120[ 121 —-160l 161—

A községek összpontszám értékeit minőségi kategóriák szerint a 3. tábla

tartalmazza.

Az adatok szerint a községek egy kivételévela ,,rossz", illetve a ,,nagyon rossz" kategóriába esnek. Ez alapján úgy tűnik, mintha a falusi települések hygiéu nés állapotának megállapítását illetően túlzottan szigorú követelményeket támasz—

tottunk volna. Valóban vannak tényezők, melyek erre utalnak. így, ha a háznak

nincs vízszintes szigetelése 10 pontot kap, ha vertfala van 10 pontot kap, ha nincs ereszcsatornája 10 pontot kap, holott a legtöbb falusi ház ilyen. Büntetőpont jár a közcsapról vagy saját kútról történő vízellátás esetén is, holott községi viszony-—

latban ez jellemző. Ez a szigorúság érthetővé válik azonban, ha szem előtt tart- juk, hogy a pontszámrendszer felhasználható városi és falusi települések hygiénés viszonyainak összehasonlítására, valamint ismételt felvétel esetén a falusi tele—

pülések urbanizációs folyamatainak figyelemmel kísérésére is, ami nyilván meg—

követeli az egyöntetűen szigorú minősítést.

2. tábla

A vizsgált községek megoszlása minőségi kategóriák szerint

Sorszám Megnevezés J6 * Megfelelő IEÉÉÉÉÉ Rossz Nágsggn Összesen

1. Lakóház

szám ... —- 2 ' 31 13 3 49

százalék ... 0,0 4,1 63,3 26,5 6,1 100,0

2. Lakás

szám ... -— —— — 8 41 49

százalék ... 0,0 0,0 0,0 16,3 83,7 100,0

3. Háztáji környezet

szám ... —— — 1 32 16 49

százalék ... 0,0 0,0 2,0 65,3 32,7 100,0

4. Lakóegység (l -!- 2 4— 3 együtt)

szám ... — — 1 27 21 49

százalé" . . . . ... 0,0 0,0 2,0 55,1 42,9 100,0

DR. BÉDI GYULA— DR. BUDA JÓZSEF ——_DR.1TENYIJEN0

* A ,,Jó" és a .;Megfexem" kategóriába egy-község sem

4580

A lakóegységek pontszámértékeí minőSégi _ katggóriák szerint, köziségenkénv .

Sorszám Község _ 133323 316250) (133130) $$$—"553?

1. Adorjás ... — — 16433

2. Baranyahídvég ... *. . . — — 17.331 1—1 *3. Besence ... -— 157,7' - ; _. 4. Bogádmíndszent ... — — 178,7 __ 5. Bogdása ... — 159,0 '-- ' 6. Bürüs ... —- —— 1643

7. Csányoszró ... — 153,6 .— 8. Dtávafok ... —- 141,1 — 9. Drávaiványi ... . ... * — 155,1 .— 10. Drávakeresztúr ... ; — 143,5 —— — 11. Drávasztára. ... '. . . ; ... ' — 145,8 _ 12. Endrőc ... —— 1 36, 1 — 13. Felsőszentmárton ... — 146,1 _ 14. Gilvánfa ...:. ... — *1 191,9 15. * Gyöngyfa ... — 159,6 ? — 16. Gyöngyösmellék ... —— 157,8 _ __ 17. Hegyszentmárton ... —— 158,8 — 18. Hirics ... —— —— 1803

19. Kákics ... ,... —— -— 1653

20. Kemse ... —— —— 16725

21. Kétújfalu ... —- 14413 —

22. Királyegyháza ... —— 147,2 _ 23. ' Kisasszonyfa ... ,... —- —— 180,2 24. Kissmentmárton ... —— 157,1 .— - 25. Kóros ... ' ... —— — ,, 181,5 26. Luzsok ... — 159,9 _ 27. Magyarmecske ... — 158,1 ; 28. ' Magyartelek ... — —— 162,7 29. Markóc ... — —— 169,3 30. Marócsa ...* . —— — 170,5 31. Monosokor ... —— — 2202

32. Nagycsány ... _ . 157,2 — 33. 0korág...' ... —— 150,3 _ 34. Ózdfalu ... — — 179,6 35. Páprád ... — * 17199

36. Pettend ... — — 189,2 ' 37. Piskó ... —— —- 172,0 38. Révfalu ... . . . . —- -— 175,4

39. Sámod ... _ ... _ 141,8 [ k

40. Sellye ... ? 1 18,L —— " — 4.1. Sósvertike ... —— 151,0 — 42. Sumony ... -— —- 167,1 43. Szörény ... ' ... — —— 1693 44. Teklafalu ... : ... ! _ 149,9 - 45. Vajszló ... . ... -— 139,8 — 46. Várad ... — 144,4—. — 47. Vejtí...í ... — 155,9 _—

48. Zaláta, ... —— 157,1 — 49. Zádor ... ... —- 157,1 —

Sellyez' járás együtt — 154,() —'

került, ezért a táblából kihagytuk.

*TELEP'ULÉSE'K JELLEMZÉSE

481

A községeket a lakóház— és Lakásviszonyakm, valamint a háztáji környe—

zetre megállapított pontszámok, illetve az ezek összegezéséből kapott lakóegység—

pontszámok alapján besoroltak a megfelelő minőségi kategóriákba és megállapí- tottuk e kategóriák szerinti megoszlásuket. Ezt mutatja a 2. tábla.

4. tábla

A községek átlagos lakóház—pontszámértékei és a lakosság száma közötti összefüggés

i

Sorszám Község A $$$ Sorszám Község 133533";

!

l. Sellye ... . ... 2251 1. Sellye ... 1 8,4 2. Felsőszentmárton ... 1 841 2. Várad ... 1 8, 8 3. Vajszló ... 1 740 3. Drávafok ... 21,5 4. Királyegyháza ... 1 221 4. Okorág ... 22, 1

5. Drávaszbára ... 951 5. Drávasztára ... 22,4 6. Csányoszró . . . ... 897 G. Drávakerosztúr ... 23,0 7. Sumony ... 842 7. Szörény ... 23, 1 8. Kétúj falu ... 827 8. Bürüs ... 23, 5 9 . Drávafok ... 716 9. Felsőszentmárton ... 23,7 10. Bogádmindszent ... 683 10. Sámod ... 23,7

1 1 . Hegyszentmárton ... 639 1 1 . Kisszentmárton ... 24,3

]. 2. Gilvánfa ... 59 1 1 2. Magyartelek ... 24,4

] 3. Bogdásn ... 586 1 3. Sumony ... 24,4 14. Zalátzx ... 578 14. Vejti ... 24,4 15. Endrőc ... 576 15. Endrőc ... 25,1 1 6. Gyöngyösmellék ... 575 1 6. Vajszló ... 25,6 17. Zádor ... 574 17. Bogdása ... 25,9 1 8. Teklafalu ... 466 1 8 . Nagycsány ... 25,9 19. Kisszenbmátton ... 465 1 9. Kemse ... 26,4 20. Hirics ... 440 20. Zaláta ... 26,4 2 1. Piskó ... 438 21, Gyöngyfa ... 27,0 22. Kákics ... 414 22. Zádor ... 27,1

23. Kórós ... 400 23. Markóc ... 27,0

24. Magyarmecske ... 403 24. Kétújfahi ... 27,9 25. Drávakeresztvúr ... 37 6 25. Kisasszonyfa ... 27,9 26. Okorág ... 364 26. Magyarmecske ... 27,9 27. Kisasszonyfa ... 361 27 . Királyegyháza ... 28, 1 28. Páprád ... 346 28. Drávaiványi . . . .— ... 28,4 29. Ózdfalu ... 344 29. Csányoszró ... 28,6 30. Vejti ... 333 30. Kákics ... 28,6

31 . Drávaiványi ... 32 8 31 . Sósvertike ... 28,9 32. Sósvertike ... 32 7 32. Besence ... 29,1 33. Marócsa ... 306 33. Teklafalu ... 29, 7

34. Sámod ... 290 34. Adorjás ... 30, 2 35. Magyartelok ... 277 35. Luzsok ... 30, 3 36. Baranyahídvég ... 270 36. Marócsa ... 32,(i 37. Révfalu ... 253 37. Hegyszentmárton . . . 32,9 38. Luzsok ... 243 38. Baranyahídvég ... 33,4 39. Pettend ... 242 39. Piskó ... 34,0

40. Gyöngyfa ... 223 40. Ózdfaiu ... 34,4 41 . Adorjás ... 222 41 . Gyöngyösmellék ... 34, 5 42. Nagycsány ... 2 1 1 42 . Kórós ... 35,9 43. Várad ... 201 43. Monosokor ... 37, 3 44. Kemso ... 199 44. Hirics . . ... . . ... 37,4:

45. Bürüs ... 194 45. Révfalu ... 37,4

46. Besence ... 1 93 46. Pettend ... 38,5

47. Szörény ... 1 62 47. Páprád ... 41,0

48. Markóc ... 145 48. Bogádmindszent ... . 41,4 49. Monosokor ... 7 7 49. Gilvánfa ... 44,4

3 Statisztikai Szemle

**482 DR. BÉDI GYULA—DR. BUDA JÓZSEF—Da, mm Jano

[A ,,jó" kategóriába egyetlen -_ község sem került s két kömég kivételével.

ugyanez a helyzet a ,,megfelelő"_ kategóriában is. Viszonylag legkedVBZÖbb—a;

lakóházak hygiénés állapota, ugyanis a lakóházak átlagpontszáma—alapjána köz—n , " "

ségek 63 százaléka a ,,részben megfelő" kategóriába esik. Az átlagos hiba—

gyakoriság azonban már itt is három súlyosabb, illetve hat kisebb hiányosság _ , előfordulását jelenti A lakások bygiénas helyzete lényegesen rosszabb, mert az

átlagpontszám értékek alapján a községek 83 százaléka a ,,nagyon rossz" kate—

góriába esik, s a hibagyakoriság ez esetben az összes hiányosság 50 százaiékát meghaladja. A községek hygiénés státusza Végső soron a lakóegységek átlagós pontszámértékeinek minőségi kategóriák szerinti megoszlásában tükröződik. AB.

táblából látható, hogy az összpontszám értékek megoszlása szerintmindösske—

egy község esik a ,,részben megfelelő" kategóriába, ahol az átlagos hibagyakoxá—

, ság már 9 súlyos, vagy 18—27 kisebb hiányosságot jelent. A községek 55 százai:

léke ,,rossz ,43 százaléka a ,,nagyon rossz" kategóriába tartozik, az előbbiekben a hibaforrások száma az összes hiányosság 40—50 százaléka, az utóbbiaknál

pedig több mint 50 százaléka.

A 4. tábla a községek lakosainak száma és a lakóházviszonyok átlagos pont—

számértékei közti összefüggést mutatja.

Az adatpárok alakulása több esetben a hygiénés státusz es a községnagyság

közötti korrelációra hívja fel a figyelmet. Az összefüggés szorosságának megálla-—

pitására végzett regressziós és korrelációs számítások igazolták feltevésünket.

Az 1—4. ábrák szerint a lakóházak hygiénés állapota és a településnagyság között gyenge, a lakás, a háztáji környezet és ami a leglényegesebb —— a három

tényező összegéből adódó —— lakóegységek hygiénés állapota és a településnagy:

ság között közepes erősségű kapcsolat áll fenn. A lakosszám és összpontszám korrelációs együtthatója:

n : 49

a: 4—— lakosszám

y : összpontszám Ea: : 25 580

29? : 22 612 400

(27902

: —— 13 153 804

"

XXX : 9 258 896

Sy : 7889 293 : 1 283 949

2 2

( y) : :1270129

%

ZYY : 13 820 Zmy : 3930 240 2 - ):

LíLLíl : :4 118 380

n

EXY : —188 140

ZXY : 188 140 o 52

VZXX—EYY Y9 258 896-13 820 ,

TELEPULÉSEK JELLEMZESE 483

1. ábra. A vizsgált községek lakóházainak

átlagos pontszámértékei és a településnagyság közötti összefüggés, Payffzám/y)

50

. JVÁÉVÚIV RÚSSZ

. * g

40 . § ..

". o ' . 90832

M'W . ' ' .

.. §. . * ' . ,.

e . ' 052350 075000 0

20 .

o ?

meri/510" §

10

, .70'

a I l l l l ! l I I

700 500 7000 7400 7000 0200 him—pr)

y : —0,004 'x _!- 31,1

y : ——0,28

2. ábra. A vizsgált községek lakásainak átlagos pontszámértékei és a településnagyság közötti összefüggés

Panka—ám 50 ['I/)

80' .. '

17.46 Vűl/ A*ÚS'SZ

_ o .

50 . 'A: ....X

. .

" . mm: $

40

— RÉSZBf/V Mfaffzáá'

25

— . Mia/Enni

15

" J0'

0 l l l l l l l ' l I

200 500 7000 7400 7.900 0200 lakas/x)

y : —0,009 :x 4— 71,7

y : —O,52

A községnagyság szerinti átlagos pontszámérbékeket az 5. ábra mutatja.

A háromdimenziós oszlopdiagram jól érzékelteti a kis és a nagy települé-—

sek hygiénés viszonyaiban mutatkozó különbségeket. Az átlagos pontszámértékek

— kivéve a lakóházak tekintetében a BOD—499 és 500—699 fős községnagyság csoportokat — a nagyobb községek felé haladva egyre alacsonyabbak, tehát mind

kedvezőbb hygiénés viszonyokat mutatnak. A legkisebb és a legnagyobb tele-

pülés hygiénés státuszában mutatkozó különbség igen szembetűnő. A legnagyobb , település hygiénés állapota a lakóházakat, lakásokat és háztáji környezetet tev kintve mégegyszer olyan kedvező, mint .a legkisebb települé-sé, azaz feleannyi

hiányosság fordul elő a legnagyobb települé—sen, mint a legkisebben.

3*

DR. BÉDI GYULA—enn! BUDA JÓZSEF; ,

3 ábra. A vizsgált községek háztáji környezetének átlagas pontszámértékei és a településnagysáá közötti összefüggés

Paz/52370 /_/)

§; _ .

804 IVAEVóW ;?05'5'24

.. . . l

o ' o

' a

60 M' o o

! o o .: ' . '; ,

_ % 0. . . : " N

, . kam? X

40 ,, . *

_ ;?552'354/ Mőfflflű

25 —

— Mfaffzgá'

75 , , — ,

- Já

0 , , . , , ; , .

2sz m; 7900 '-7400 7500 2200 lakas/x) y:: —-—-_0 ,'009 x 4— 63,2

4. ábra A vizsgált községek lakóegységeinek (Magas

? összhibapontértékei és a településnagyság közötti összefüggés

Össz a/ifszám )

m 17 /1/

2004

' - ' mama passz

7804 oo '. .

.

' u .

— .

. o o . '

760 . —

.. ' o

:

- . .. . . X

. . . .

740" . . D .

.

Raw: x

726 .

— kíszaw Mib'fflilű"

700 1 l ! I ! I ! l !

2470 600 7000 7400 fm 2200 [akar/x)

A Vizsgált terület 49 községének adatait összehasonlítottuk Fehér Gyulának Székkutas és Vérteskethely községekre a Lakóház—, Lakásviszonyok és háztáji

környezet tekintetében megállapított pontszámértékeivel Az összehasonlító ada—

tokat az 5—7. tabla tartahnazza.

TELEPÚLÉSEK JELLEMZÉSE 485

(Megjegyezzük, hogy a táblák első rovatában közölt jelzőszámok a máso— * dik rovahban feltüntetett hiányosságokat jelzik. Igy ,,A hiányosság jelzőszáma", illetve ,,A hiányosságok átlagos pontszáma" című rovatokban megadott jelző-

számok, illetve értékek az első és a második rovat alapján értelmezendők.)

5. ábra. Az átlagos pontszámérte'kek községnagyság—csoportok szerint

Il l/ ,.

/.

// // // // // // //

W W . . , ,!

6], II. 011.

// // //

/

'/ // // // / // // // // // // // / // // // "' // // // /

M , W . '? '/ % ,, 9 W _//. ^,

// // // l

'l/

' /. // // /

%x

' ' " 5. tábla

A vizsgált terület, Vérteskethely és Székkutas községek lakóházain észlelt hiányosságok megoszlása és összehasonlítása, az átlagos hibapontszámok alapján

A hiányosság A hiányosság jelzőszáma A hiányosság átlagos pontszáma,

' l 6- , Vértes— a vizsgált. Vértes— a vizsgált

gázma xnognevezese kethelyen területen Székkutason kethelyen területen Székkutason i

' 1. Alapfal ... 2 2 2 9,4 8,4 8,1

2. Ereszcsatorna ... 6 6 4 6,5 6,3 7,0

3, Épület elhanyagoltság 5 ;" 5 4,7 4,5 6,5

4. Felmenőfal . . ... 1 4 6 , 4,0 4,5 1,9

5. Padlószinb ... 3 3 1 3,9 2,3 — IA '

6. 'Szigetelés . . ... 4' 1 3" 3,7 IA '0,2

7. Tetőzet ... *. . . . 7 '7 7 2,1 (),-3 0,0

Összesen — — —- 34,3 ) 27,7 25,7 *

ne

486 DR. BEDI GYULA—DR. BUDA JÓZSEF—DR. TÉNY! JEMG

_ — _ a. tábla

A vizsgált terület, Vérteskethely és Székkutas községek lakásain észlelt híányotsácok megoszlása és összehasonlítása az átlagos hibapontszámok alapján

A hiányosság A hiányosság jelzőszáma A hiányosság átlagos pontszáma.

333619, megnevezése kxáretlgsen 193533: Székkutason kelálelí'sen 193333: Székkntaso'n _

1. Árnyékolt ablakok .. 9 9 9 mo 15,6 12,9

2. Egy főre jutó lakó-

terület ... 8 8 8 13,3 9,7 9,8

3. Egy szobára jutó lakos—

szám ... 1.0 10 10 7,1 8,1 7,3

4. Látható falnedvesség 13 6 13 5,0 5,8 4,9

5. Fűtőberendezés nem

megfelelő ... 6 13 6 4,4 4,8 2,9

6. Helyiséghasználat nem

megfelelő ... 7 5 _ 2 3,6 4,6 2,6

7. Közös fekhely ... 5 4 5 2,9 3,0 2,1

8. Megvilágítási arány-

szám ... 2 2 7 2,4 2,8 l,?

9. Mellékhelyisógek hiá—

nyoznak ... 4 l 11 2,3 2,4 1,6

10. Padlóburkolat nem

megfelelő ... 11 7 3 2.0 2,1 l,?

11. Szobamagasság ... 3 11 4 l,3 1,7 DA

12. Villany nincs beve-

zetve ... 12 12 12 1,1 1,5 Of]:

13. Vízvezeték nincs beve—

zetve ... 1 , 3 1 (LS 1,2 0,0

Összesen —

-— — 62,2 63,3 47,8

Mielőtt a táblázatok adatainak elemzésébe fognánk, szükségesnek tartjuk,

hogy az összehasonlításul szolgáló két települést röviden bemutassuk. Székkutas

község az Alföldön, Csongrád megyében, Orosháza és Hódmezővásárhely közötti főútvonalon, sík területen fekszik. A lakott belterület 56,2 hektár, a belterület Lakosainak száma 998 fő, azaz az összlakosságnak csupán 20 százaléka lakik itt, a többi 80 százalék külterületen szétszórtan, tanyákon él. A belterület lakóházai—

nak száma 192; ezek 2 százaléka 1920 előtt, 40 százaléka pedig a felszabadulás

után épült. A beépítés szabadon álló és csak részben fésűs jellegű. A község

derékszögű úthálózattal bíró ún. szabályos település. Összehasonlító pontszám—

értékeink csak a belterületi részre vonatkoznak.

Vérteskethely kömég a Dunántúlon, Komárom megyében Kisbér mellett a

Tatabánya—Pápa főútvonalon, kb. 1,5 kilométer hosszan elnyúlva, lejtős terü-

leten fekszik. A lakott belterület 59,9 hektár, a belterület lakosainak száma 892 fő. A külterületi lakosság aránya 0,7 százalék, jelentéktelen. A község lakó- házainak száma 219, több mint 50 százalékuk 1920 előtt épült, és ezek között nagy számban vannak 1900 előtt épített lakóházak is. A felszabadulás után épí- tett lakóházak aránya 24 százalék, és ennek közel fele 1956 után épült. A beépí- tés jellege a Dunántúlra jellemző fésűs beépítés, a telkek átlagosan 14 méter

széles, hosszan elnyúló smlagt'elkek.

TELEPÚLÉSEK JELLEMZÉSE 487

7. tábla

A vizsgált terület, Vérteskethely és Székkutas községek háztáji környezetében észlelt hiányosságok megoszlása és összehasonlítása az átlagos hibapontszámok alapján

A hiányosság A hiányosság jelzőszáma A hiányosság átlagos pontszáma

35333 megnevezése kétfáieysén 39333: Szekkuteeon $$$]; tell-ligeti? Seekkuteeen

1. Árnyékszék nem meg—

felelő ... l 3 9 9,3 9,8 (LO

2. Csapadékvíz elvezetése elhanyagolt, illetve

nincs ... 4 4 ll 9,2 9,7 5,9

3. Egy telekre eső állat-

szám magas ... ll i) 1 GJ? 9,4 4,9

4. Gazdasági udvar nincs

elválasztva, erősen szennyezett, elha'

nyagolt ... 9 I ll) 5,8 6,l ZA

5. Gyalogjárda nincs . . . 5 11 4 4,8 6,0 2,2

6. Környezet rendezetlen 6 8 2 4,7 4,1 2,0

7. Szemét/tároló nyitott . 8 7 3 4,6 2,7 l,9

8. Szennyező forrás távol- sága a kúttól nem

megfelelő ... 3 143) 3 2,5 az 13

9. Szennyező forrás távol- sága a lakóháztól

nem megfelelő . . , . 10 3 7 2,5 2,1 13

10. Trágyalégyűjtő nincs . 2 b 6 2,0 1,7 U,?

11. Trágyatároló nyitott . 7 2 '; l,2 1,4 (),2

Összesen — —— — 53,2 55,2 28,8

!

Az összehasonlító táblák adatai szerint a lakóházak, lakások és háztáji kör- nyezet átlagos hibapontértékeá Székkutas községben a legalacsonyabbak. A terü—

letünkön nyert átlagos pontértékekhez viszonyítva a lakóházaknál (—l—6,6) —

—— (———2,6); a lakásoknál (—1,3) — (—15,7); a háztáji környezet tekintetében (—2,0)

—— (-——26,4) pont az eltérés. A lakóházak hygiénés viszonyai a pontszámértékek alapján Vérteskethely községben, a lakások és a háztáji környezet hygiénés vi—

szonyai pedig .az általunk vizsgált területen a legrosszabbak. Ez fedi is a való helyzetet, mert mint láttuk, Székkutas belterülete újabb alföldi település, míg

Vérteskethely régi dunántúli település.

Hasonló a helyzet a hiányosságok sorrendjét tekintve is. Ugyanis Vértes—

kethely nemcsak az átlagos pontszámértékek tekintetében, hanem a hiányossá—

gok sorrendjében is inkább megközelíti a sellyei hygienés viszonyokat, mint

Székkutas, ami a települések emlitett különbözősége miatt teljesen helytálló.

Részleteiben vizsgálva a hiányosságok sorrendjét, a lakóházak hiányosságai közül az ereszcsatorna, a padlószint és a tetőzet (kedvezőtlen hygiénés helyzete

"mindhárom [Vizsgált területen azonos sorrendben található, s ugyanez a hely—

zet Vérteskethely lakóházainál a szigetelést és az épületek állagát tekintve is.

Az alapfelak állapota itt azonban valamivel rosszabb, a felmenőfalaké viszont jobb; mint az általunk vizsgált területen. Székkutas községben a hiányosságok

;sorrendje nagyobb mértékben változik, itt a felmenőfalak hygfiénés állapota jobb. mint a mi vizsgálati anyagunkban.

433 mh BÉDI GYULA—DR. BUDA JÓZSEF —n:s. TEN'ZI JEHÖ— _ — -

A hiányosságok sorrendjealapján a három vizsgált település bygiénés viszo-

nyai leginkább a lakások nem mutatnak hasonlóságot. A hiányosságok sor—a

rendje mindhárom területen azonos a mellékhelyiségek hiányát, a megViIágítáSi ,,

arányszámot, a padlóburkolatort és a villannyal való ellátottságot tekintve, de

nagyon kicsi az eltérés a vizvezetékkel való ellátottság, a szobamagasság és a, laksűrűség nagysága terén is. Nagyobb eltérés mutatkozik a közös fekhely——

használatot illetően, Vén'oeskeühelyen ugyanis e téren rosszabb a helyzet, mint az általunk vizsgált területen. Árnyékolt ablak viszont nagyobb mértékben for——

dul elő az általunk vizsgált községekben, mint Vénbesketbelyen és Székkutason.

A lakóegységek háztáji környezetében észlelt hiányosságok sorrendje a Vizsgált terület és az össze—hasonlításul szolgáló két xbelepülrés között a legnagyobb

eltérést mutatja. A hiányosságok sorrendjében az általunk vizsgált hevületen első helyre az egy telekre eső magas állaüszám került, ugyanez a hiba ahiá- nyossá-gok sorrendjében Vérteskethelyen a nyolcadik, Szélokutvason a hetedik

helyet foglalja el. Vérteskethelyen a legsúlyosabb hiányosság az ámyekszékek nem megfelelő állapotában mutatkozik, ez a hiányosság itt sorrendben azkelsöa helyen áll, az általunk vizsgált területen a negyedik, Szek'kutason a hamadik. _

helyet foglalja el. A hiányosságok sorrendjében Székku-bason az első helyre a

gazdasági udvarok nem megfelelő állapota került. Ez a hiányosság vizsgált terü——

letün'kön harmadik, Vérteskethelyen a negyedik helyen szerepel.

8. tábla

A Zakóházegységek pontszámértékeinek megoszlása minőségi kategóriák szerint

Vérteskethely A vizsgált terület Székkut-as Minőségi kategória (pontszám)

lakóházegységeínek megoszlása (százalék)

Jó (()—10) ... 13,7 13,9 :"),7

Megfelelő (11 — 20) ... 17,8 22,5 23,8

Tűrhető (21 -— 30) ... 13,2 25,7 '52,5

Rossz (31 — 40) ... 16,0 19,7 7,2

Nagyon rossz (40 — ) ... 39,3 18,2 10,8

Összesen ... 100,0 ma,/) § mao

Átlagos pontszám ... 3423 2737 : Zil

Az átlagos pon/Lszámértekek szerint a lakóházviszonyok Szélnkutason a leg--

kedvezőbbek, feltűnő azonban, hogy ugyanakkor milyen alacsony a jó kategó—

riába'tartozó lakóházak aránya, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Szekf- kúüa—s belterülete aránylag újkeletű település. Ez nyilván arra utal, hogy az újcmnan épült lakóházak sem felelnek meg mindenben a hygiénés kívánalmak——

nak. Székkutas kedvező lakáshelyzete, mint a 7. táblából láthamó, abból

adódik, hogy viszonylag kevés a ,,rossz", illetve ,,nagyon rossz" állapotban levő

lakóházainak száma. Vérteskethely lényegesen kedvezőtlenebb helyzetét pedig

éppen ,a ,,nagyon rossz" állapotban levő lakóháza—k magas aránya okozza. A sellyei járás lakóházainak hygiénxés helyzetét illetően az egyes minőségi kategó—

riá—k között kevésbé szélsőségesek az eltérések.

Az adatok rávilágítanak arra is, hogy a pontszámok alapján történő elem——

zésnél sem szabad mellőzni a részletek vizsgálatát, különösen ha az adatok

—— mint anyagunk esetében is —— számos tényező átlagértékeit tükrözik.

TELEPULESEK JELLEMZESE

4 8 9

A tanulmányunkban ismertetett adatokból látható, hogy a vizsgált mező-—

gazdasági területen a településhygiénes viszonyok igen elmaradottak, továbbá, hogy a kisebb települések hygiénés helyzete lényegesen rosszabb, mint a nagyobb!

településeké. Mindezek a tényezők felvetik a korszerű, modem, a hygiénés elő—

írásoknak mindenben megfelelő mezőgazdasági települések kialakításával kap—

csolatos tervezési és építészeti problémák—at, amelyeknek végpontja-ban az új mezőgazdasági települések kialakitása áll.

Anyagunk tanulmányozása is alátámasztja, hogy teljes rekonstrukciós kísér—

leti település létrehozására szükség van és ennek helyéül igen megfelelőnek mutatkozik a vizsgálatunk tárgyát képező terület, a sűrű aprófalvas, az ipart teljesen nélkülöző Ormánság.

Az előforduló hiányosságok egy része, mint például a közös fekhelyhasz—

nálat, a konyhában való alvás, mosás és a helytelen fűtési viszonyok, a fűtetlen szobában való alvás stb., az életmóddal kapcsolatos, tehát egészségügyi felvilá- gosítási problémákat vet fel. A hiányosságok nagyobb része, mint például a nem megfelelő falazat, Vízszintes szigetelés, a nem megfelelő padlószint alkal—

mazása, megvilágítási felület biztositása stb., már inkább építészeti vonatkozású, Ezek megszüntetése —— a korszerű településhygiénés viszonyok megvalósítása ——

is hatékony egészségügyi ismereteket igényel.

A megváltozott munka— és életkörülmények megfelelő új település—hygie'nés formák és normák bevezetése, meghonosítása új életformát és életritmust kíván.

Ennek megértése és elsajátítása bizonyos ellentmondásokat vethet fel a fejlődést kevésbé követni képes lakosság körében. Az új megértése, befogadása és köve-—

tése csak az új életformán alapuló tai-talmi összefüggések megértése alapján mehet végbe.

Az információs elmélet fejlődése megmutatta, hogy a logikai összefüggések megteremtéséhez, a helyes itéletalkotáshoz kellő mennyiségű információs anyag szükseges. Tehát előrelátó, helyes, pontos, gazdaságos ítéletalkotás, tervezés és kivitelezés nagyban függ a rendelkezésre álló információtól. Tapasztalataink szerint a pontszámrendszer alkalmas ilyen nagyszámú információ rögzítésére.

feldolgozhatóvá tételére, összehasonlítás—ra és összefüggések kimutatására. Ajánl—

juk ezért a módszer szélesebb körben való alkalmazását a lakosság egészség—

ügyi, kulturális és szociális viszonyainak elemzésénél.

PESIOME

ABTOpr B 1963 rogy npoeozimm KOMHHEKCHOe, oxea'rmaamiuee Teppmopmo (innom yeaua oöcnenoaanue mmeamecxnx vcnoxmüB nemo; ve'ranosneanz FMFMeHW-IGCKHX vcnoanii oan paapaöomnn omen! Ha 150 Bonpocoe. B nefmx csonaoii ouemm conepiitaiuero őonbmoe KOnnuec'rBo umbopzwauuü 14 Bmpameaua mmemmecxnx ycnomai'i nccnenoaaaamx oőtex'ros, coorae'rcmeimo, nocenxoa npu nomnm oanoi'i umlipbi MaTepI/IZIJT ananmupve'rcn mm Ha ocnone—

cuc'remm ormon.

Cv'rb npnmeaeann CHCTeMbl emma saxmoriaeTca B TOM, (no umbopwnmu, Vix'aíiblBalOHll/le Ha c'reneim KaveC'rBa, SaMEHHIOTCíI aBTOpaMl/l nosmuaroummu OT xopomero K HHOXOMV oaKaMu H Ha OCHOBe noönsaemmx ouxoa yCTaHaBnuBamTca icareropnn KaaeC'rBa. B Koneanom more, mm Bupamam'r mmennuecxue vcnomm oaaoii umbpoii. I/Ix naömozienne oxsaTmBaeT Maylie—

Hne mrneawxeczcux ycnom/lü Jin/mux JIOMOB, KBapTHp H OKmeeHHH lIOMá.

HHHHMC PICCJICIIOBRHMH aBTOpOB HOKHSHBBIOT, HTO cncrema OHKOB, name B cnyuae Hallu—

Ill/ISI ÖOJ'lelOFO KOHH'IECTBa natpopmaimü HBHHÉTCH HpHFOllHOü ,IIJIH anamaaa, COHOCTABJ'IEHHH mmeamecrcux YCJ'IOBl/lü HOCEHKOB 017181lele HBPEBEHb H pemonanbnux CJIHHIHI, 11312 Biz—IS!—

BHEHHR BSaHMOOTHODleHl/lü " HOSTOMV oőpamam'r namam/151 Ha 601186 mupoxoe Típl/IMCHEHHG CHC'I'GMM OWKOB.

490 , DR. enm won; BUDÁ—f na. TÉNYI: TELneoLnsm JEL [" ' es

SUMMARY

— The authors performed in 1963 e complex hygienic survey embracing the area álta district.1n order to establish hygienic conditións the replies given to 150 guestwne—

we're elaborated. In the interest of the comprehensive evaluation ot the survey contain—' ' ing a great number of informations and, of the expression of the hygienic conditions

of the surveyed objects on settlements by one number the material is analyzed on she basis of a point——.system

The essence of the point--system lies in the fact that informations denoting §ua—

lity degrees are replaced by the authors, moving from good to bad, by incrensing , numbers of points and on the basis of the numbers which can be reached gualiiy—x- categories are established Finally hygienic conditions are expressed by one number, The survey extends to the investigation of the hygienic conditions of dwelling houses, '

" , flats and the surrounding places of the houses.

_ The data of the survey carried out by mbe authors show that the point—system is * suitable for the analysis and comparison of the hygienic conditions ect the viliages

and regional units and for the establishing of interconnections in this field even if; a — great number of informations is involved and, therefore, the authors call the abtenhon

to the more Wide— scale application of the point—system.