Vállalati összevonások a gépgyártásban

VÁLLALATI ÖSSZEVONÁSOK A GÉPGYÁRTÁSBAN

BÁN ERVINNÉ -— KONDOR FERENCNÉ

A gépipar helyzetével és fejlesztésének kérdéseivel az MSZMP Központi Bizottsága 1962 júniusában foglalkozott, és határozatban foglalta össze a fel——

adatokat. Ezt követően még 1962—ben sor [került a gépgyártás szakosítására, majd 1963—ban a vállalatok összevonása útján szervezték át a gépipart. A Válla—

lati összevonások—nak, a nagyvállalatok kialakításának célja az volt, hogy létre- hozzák a technika fejlődése által megkívánt szinvonalú koncentrációt, amely le—

hetővé teszi a modern fejlett gyártási módszerek alkalmazását. Ennek érdeké—

ben egy—egy gyá-itmánycsalád fejlesztését lehetőleg egy helyen összpontosítot—

ták a korszerű technológia kialakításával és a gyártással, vagyis a létrehozott nagyvállalatok általában magukban foglalják a tervező és a fejlesztő intéze-

teket is.

A vállalati összevonások mellett a párhuzamos gyártás megszüntetésének

fő módszere a termelés szakositása, a profilok rendezése. A Kohó— és Gépipari

Minisztérium az Országos Tervhivatallal együtt 1962—ben kidolgozta a gépipari termékek ún. profilgazda—rendszerét, amelyet a vállalatok átszervezésével egy—

időben vezettek be. A profilgazda—rendszer értelmében kijelölték az egyes fon—

tosabb gépipari termékek előállításáért felelős profilgazda—vállalatot, amelynek feladata a gyártmány vagy gyártmánycsoport "műszaki fejlesztése, a termelés megszervezése és koordinálása. Ennek érdekében a profilgazdaként kijelölt vál- lalat beleszólási jogot kapott a profilt—társaik, illetve az ideiglenes engedéllyel gyártó vállalatok tevékenységébe. A kijelölés továbbá az iparvállalatok számára lehetőséget teremtett a piackutatásra, a belföldi és az exportigények felméré—

sére, tehát az igények kielégítési fokának növelésére és egyúttal bizonyos érte-—

lemben monopolhelyzet kialakítására is vezetett. Az új feladatokhoz létre-hozott nagyvállalatok megfelelő eszközökkel [rendelkeznek.

Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos vitákban felvetődött az a kér- dés, hogy szükség van-e és milyen mértékben az egyes termékek előállítói kö—

zötti versenyre, és hogy a kialakult vagy a jövőben kialakuló monopol—helyzet fenntartása indokolt—e.

Egyes nézetek szerint a monopóliumnak a szocialista gazdaságban kialakult formái nem hatékonyak, ezért az új modellben — bizonyos keretek között — versenyre és a monopólium feloldására van szükség. Más vélemények viszonta monopolhelyzet fenntartása mellett vannak, azzal érvelve, hogy a koncentrált, specializált gyártási mód gazdaságosabb, termelékenyebwb és színvonalasabb ter—

melést tesz lehetővé.

822 EAN ERVIN'NÉ — KONDOR FERENCNÉ

A profilgazda—nendelet kiadásakor tulajdonképpen az 1962. évi állapotot rögzítették: profilgazdaként, illetve -— végleges vagy ideiglenes megbízatással ——

protiltársként azokat a vállalatokat jelölték ki, amelyek a kérdéses terméket az adott időszakban gyártották. A rendelet nem kívánta a már kialakút vállalatai profilok erőszakos megszüntetését, a vállalatoknak továbbra is módjukban van a kérdéses terméket gyártani. A profilgazda-nendelet következetes Végrehajtása mégis nagymértékben segíti a monopolhelyzet kialakulását, mert a legnagyobb gyártó vállalatok megerősödése, korszerűbb, színvonalasabb termelése következ—

tében leszűkül a gyártó vállalatok köre, a kijelölt termékeket kisüzemi módsze—

rekkel, csak kevésbé gazdaságosan előállító vállalatok megszüntetik a tennelést.

Egyes fontosabb gépipari termékeknél — nem fogyasztási cikkeknél — ez;

a monopolhelyzet, amennyiben elősegíti a termékek korszerűsítését és a mű—

szaki fejlődést —— véleményünk szerint -—- kedvező lehet.

Az elmúlt évek gazdasági intézkedései a koncentráció és a specializáció irá—

nyába hatottak. Mielőtt rátérnénk az intézkedések hatásának elemzésére, szük- ségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a termelés alakulását elsősonbam a rende—

lések helyzete befolyásolja. A profilgazda—Vállalatok termelésének fokozása szem—

pontjából tehát nem közömbös, hogy a vállalatok milyen méne-kben vannak ellátva megmendelésekkel.

A szerszámgépgyártás profilgazda-vállalatainak 1965. évi összes mendelés—

állománya augusztus 10—én nem érte el ezen vállalatok 1964. évi összes érté- kesítésének szintjét; az 1965. évi rendelésállomány az 1964. évi értékesítésnek 92,2 százalékát tette ki. Az export—szerszámgépek rendelésállománya sokkal kedvezőbben alakult. Mint ismeretes, 1963—ban a szerszámgépek termel-ése visz- szaesett és e termékcsoport exporttervét sem teljesítette az ipar. A profilgazda—

vállalatok 1965. évi export-rendelésállománya 4,5 számlákkal nőtt az 1964. évi export kiszállítások értékéhez képest. Az exportált szerszámgépek minőségével kapcsolatos reklamációk száma is csökkent. Mindez jelentős eredménynek'te—' kinthető, hiszen a szerszámgépek a legjobb expoxtgazdaságossági mutatójú

temékek közé tartoznak.

A mezőgazdasági gépgyártás és az élelmiszeripari gépgyártás profilgazda—

vállalatainak amegrenwdelésekkel való ellátása sem mondható kielégítőnek. A me—

zőgazdasági gépgyártás profilgazda-vállalatainak 1965. évi összes rendelésállo—

mányra az 1964. évi összes értékesítésnek csak 812 százalékát, az élelmiszeripari gépgyártás profilgazda—vállalataié pedig 85,7 százalékát tették ki. Viszonylag magasabb az export nen-delésállomány, de ez is jóval alatta marad (a mező—

gazdasági gépgyártásban 88,0, az élelmiszeripari gépgyártásban 89,8 százaléka) az 1964. évi exportszállitások értékének. Ezen rtermékosopontokat előállító Vál—

lalatok üzemeiben —— a kutatóintézetekkel együttműködve —— olyan korszerű új gyártmányfajták kísérletezése folyik, amelyek a Választék bővítését, az export—

lehetőségek növelését, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari géppark korszerű—

sítését eredményezik.

A rendelésállomány helyzetének bemutatása után vizsgáljuk meg, hogy az említett gazdasági intézkedések hatása hogyan érvényesült a gépgyártásban.

A vállalati összevonások során 8 szenszámgépipari vállalatból és a Szerszám—

gépfejlesztő Intézetből alakult a Szerszámgépipari Művek. Erre a vállalatra bíz—- ták a vas— és fémmegmunkáló szerszámvgépek gyártásának döntő neszét. A nagy—

vállalat az 1963. évi kezdeti nehézségek után 19644ben már kielégítően látta el feladatát mind a műszaki fejlesztés, mind a termelés növelése terén.

VALLALATI ÖSSZEVONÁSOK — . 823

A gépek és gépi berendezések gyártásával a Kohó— e's Gépipani Miniszté- riumhoz tartozó vállalatokon kívül más minisztériumokhoz tartozó vállalatok is foglalkoznak. A profiltisztítás és az ipari átszervezési folyamat jegyében a többi minisztérimn gépipari vállalatainál is összevonásokra (került sor. így pél- dául az Építésügyi Minisztérium 15 vállalatárból 2 nagyvállalatot, az Élelmezés—

ügyi Minisztérium 5 vállalatából 1 vállalatot, a Könnyűipari Minisztérium 13

gépgyártó vállalatából 1 nagyvállalatot hoztak létre. Ez utóbbinál a kwészletgaz—

dálkodással foglalkozó Könnyűipari Gépállkatrész— és Anyagfongalmi Vállalatot is az iparvállalatok összevonása útján létrehozott Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalatba olvasztották, s ezzel olyan újszerű vállalat keletkezett, amely nemcsak saját termelésű, hanem vásárolt alkatrészek fongalombahozatalával is foglalkozik. Az összevonások eredményeképpen a korábbi 80 gépgyártással fog—

lalkozó vállalatból 16 nagyvállalat alakult. A profilgazda—rendelet hatásköre nemcsak azokra a termékekre terjed ki, amelyeket a Kohó— és Gépipari Minisz—

térium vállalatai gyártanak, hanem a tanácsi és a szövetkezeti iparra is, ahol hasonló tendenciák érvényesülnek.

A vállalati összevonások és a profilgazda—rendelet alkalmazása már eddig

is arra mutatnak, hogy előmozdították a termelés koncentrálását és szakositá—

sát. A profilgazda-rendszer lényegében a vállalati önállóság növelését, a gyárt—

mányok fejlesztését és egyben a termelés összehangolását segíti elő. A rendel- kezésre álló eszközök optimális kihasználása feltételezi, hogy az új kapacitások

tatkozi'k. Ennek bekövetkezését mutatja az 1. tábla termékcsoportok vonatko—

zásában.

1. tábla

Néhány fontosabb termékcsoport termelésének koncentráltsága a szocialista iparban

A termékcsoportot legnagyobb arány- ban előállító vállalat részesedése

az összes termelt értékben az Tennékcsoport

1960. 1964.

évben (százalék)

Esztergajellegű gépek ... 57,4 97,3 Gyalujellegű gépek ... . 95,0 99,3 Fúrójellegű gépek ... 74,8 86,8 Marójellegű gépek ... 75,4 49,2

Fűrészelő és daraboló gépek ... 87,1 *39,0 Köszörű- és felületfinomító gépek ... 62,6 81,4 Kohászati és hengerműví berendezések ... 28,3 31,1

Építőanyag-ipari gépek ... 21,4 45,1 Általános vegyipari gépek ... 27,1 33,4

Kőolajipari berendezések ... 87,7 90,9

Élelmiszeripari gépek ... . ... 13,1 16,2

Talajművelő gépek ... 26,1 49,1 Vető- és trágyázó gépek ... 34,1 M,?

Növényvédő és megtisztító gépek ... 415 60,7

Takarmánybetakarító gépek ... 48,0 62,8

'Csapágyak ... § , 43,6 93,4

!

!

824 BAN ERVIN'NÉ —— KONDOR FERENGNE' ki'

A profilozás eredménye megmutatkozik az 1. táblában szereplő termékcso—

portok egy részénél így például a szerszámgépek közül az esztenga- és a gyalu—

jellegű gépeket csaknem teljes egészében egy vállalat gyártja. Hasonló ered—

ményre vezetett a kőolajipari berendezések és a csapágyak proiilozása is,.ib'ár ezeknél a vállalati összevonások hatása is megmutatkozik. A Magyar Gördülőe csapágy Művek létrehozásával egy vállalatnál összpontosították a gördülőcsap—

ágyak gyártását. Az országon belüli koncentráció lehetővé tette a kapacitás jobb kihasználását. Minthogy a KGST megállapodások értelmében egyes "csapágy—- feleségeket kizárólag Magyarország tennel, a sorozatnagyság növekedésének és a kapacitás bővítésének eredményeképpen a gördülőcsapágy—temnelés volumene 19644ben az 1960. évinek kétszeresét érte el. Az 1. táblából megállapítható az is, hogy a kialakult nagyvállalatok részesedése a termelt értékből csaknem vala—

mennyi termékcsoportnál növekvő tendenciát mutat. így a takarmánybetaka—ritó gépeknél 48,0 százalékról 62,8 százalékra, a vető— és tvágyázó gépeknél 34,1 szá——

zalékról, 74 2 százalékra, a növényvédő és megtisztító gépeknél 47, 5 százalekról 60,7 százalékra növekedett a mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozó új nagyvállalatok részesedése

A nagyvállalatok létrehozás—a azonban nemcsak azt jelentette hogy egy—egy

termékcsoportot csaknemkizárólag ezek állítanak elő, hanem ugyanakkor bizom

nyos profilszélesedés is mutatkozik. A nagyvállalatok ugyanis a jelenlegi gyár——

egységeiknél meglevő, !bevált gyártási profilt nem szívesen adják le. Ennek kö—

vetkezté—ben — bár a termékcsoportot a legnagyobb arányban előállító vállalat neszesedese a tenmelt értékben növekszik — a nagyvállalat által gyártott ter- me'kcsoporrtok száma is növekszik, vagyis a profil szélesedik. Ez a jelenség mu—

tatkozik meg abban is, hogy a temnékcsoport ettél—tének aránya még a termék—

csoportot legnagyobb mértékben előállító vállalat készarutermeléséhez kepestIS csökken vagy igen alacsony szinten marad.

2. tábla Egyes termékcsoportokat legnagyobb mértékben előállító vállalatok

profiljának alakulása

A termékcsoportot a legnagyobb arányban előállító Vállalat

Termékcsoport _ készárutermeléséb

áltí'áoáűígáltgzg'gék termékcsoport érbélcrgnáek aránya (százalék)

1960 1964 1960 1964

Esztergajellegű gépek ... . ... 5 16 90,7 45,7 Gyalujellegű gépek ... 5 16 25,8 27,8 Fúrójellegű gépek ... 18 14 36,9 29,9 Marójellegű gépek ... 18 14 45,5 27,1 Fűrészelő és daraboló gépek ... 5 9 3,1 14,9 Köszörű- és felületfinomító gépek ... 5 16 51,0 12,8 Kohászati és hengerművi berendezések ... 37 41 11,9 12,3 ÉpitőanyagIpari gépek ... 11 21 2,9 20,3

Általános vegyipari gépek ... 32 37 ll,3 17,2_

Kőolajipari berendezések ... 5 9 43,9 _ 27,2

Élelmiszeripari gépek ... 10 25 93,5 49,91 Talajművelő gépek ... 5 21 58,7 22,2 Vető- és trágyázó gépek ... 10 21 50,4 ll,4 Takarmánybetakarító gépek ... , ... 5 22 91,3 öl,?)

VÁLLALATI ÖSSZEVONASOK

825 A szerszámgwépeknél a vállalati összevonás hatásaként a nagyvállalat által gyártott termékcsoportok száma megnövekedett, és 19644ben az összes szerszám—

gépfajta túlnyomó részét már nagyvállalat állította elő. Ennek természetes kö—

vetkezménye, hogy ez egyes termékcsoportok értéke a nagyvállalat készámter- melwésében csökkenő tendenciát mutat.

Bár 1962—től a szerszámgépek nagy részét a (kijelölt profilgazda állítja elő, egyes termékcsopontolk termelésében még mindig igen sok vállalat vesz részt.

Nemcsak a prof—ilgazda és a áprofiltársak, hanem más Vállalatok is foglalkoz—

nak szerszámgépek előállításával. A 3. táblán bemutatjuk a szerszámgépek gyártásszakosításánaek eddigi eredményeit és hiányosságait is.

3. tábla

A szerszámgépek gyártásának szakosítása az állami iparban

A termékcsoport Profilgazda Profiltárs Egyéb termelésében

Termékcsoport ív részt vevő vállalatok termelési értéke vállalatok a termékcsoport értékének

( száma, százalékában

Esztergajellegű gépek ... 1962 12 98,3 —— l,?

1963 14 98,1 — 1,9

1964 10 98,4 — 1,6

Gyalujellegű gépel—; ... 1962 2 99,8 _ (),2

1963 3 99,9 — O,],

1964 2 99,9 — 0,1

Fúrójellegű gépek ... 1962 16 78,'7 0,5 20,8

1963 13 7l,4 1,4 27,2

1964 19 80,7 1,1 18,2

Marójellegíi gépek ... 1962 11 72,6 26,5 0,9

1963 14 71,4 21,5 7,1

1964 14 55,2 44,2 0,6

Köszörfí- és felületfínomító gépek 1962 35 72,1 17,4 10,5

1963 30 71,7 9,l 19,2

1964 28 86,8 9,5 3,7

Kovácsípari gépek és gépipari 1962 31 72,6 —— 27,4

sajtók ... 1963 26 82,9 — 17,l

1964 19 81,3 — l ,?

Lemez—, rúd— éslprofilanyag—meg— 1962 44 80,8 — 19,2

munkáló gépek ... 1963 34 72,4 — 27,6

1964 26 64,8 —— 35,2

Különleges szerszámgépek ... 1962 14 2,8 46,2 51,0

1963 14 2,1 39,0 58,9

1964 14 7,6

39,8 52,6

Igen jelentős eredménynek látszik az egyes termékcsoportoknál a profil—

gazda-vállalatok magas részesedése a termelésből, bár vannak olyan termék——

csopoftok —— például a lemez-, 'rúd— és profilanyag-megmunká—ló gépek —— ame—- lyek—nél ez az arány csökkenő tendenciát mutat. Nem kedvező a helyzet a külön—

leges szerszámg—épek termékcsoportjánál sem, amelynél a profilgazda-vállalatok termelésének aránya növekszik ugyan (2,8-—ról 7,6 százalékra emelkedebt), de

826 BÁN ERVIN'N'É — KONDOR FEÉENCNÉ

még nagyon alacsony. E termékcsoportnál minden bizonnyal helytelenül történt a profilgazda kijelölése. Az adatok szerint ugyanis a profilgazda termeli a legkevesebbet a termékcsoport termelési értékéből. ,

A profilgazda—rendelet végrehajtásának hiányossága, hogy még mindig sok vállalat között oszlik meg az egyes termékek előállítása. Még az esztergajellegű gépeknél is, amely termékcsoportoknál a profilgazda részesedése 98,4 százalék, a fennmaradó 1,6 százalékot 9 vállalat termeli. Marójellegű gépeket 12 olyan vál—

lalat is gyártott, amelyek nincsenek kijelölve sem profilgazdaként, sem profil- társként. Ez a jelenség arra mutat, hogy az igények kielégítése terén —— külö- nösen speciális kívánságok esetén —— nehézségek vannak, és a nagyvállalatok

megalakítása után még mindig előfordul, hogy a vállalatok, egy—egy darabot túlnyomórészt saját szükségletre jelenleg is kénytelenek kisipari mődszernel elő—

állítani. Az a körülmény, hogy egyes vállalatok kellő gyártási tapasztalatok hiányában is rákényszerülnek egyedi darabok előállítására —— holott nyilván- való a szakosított termelés előnye mind műszaki, mind gazdasági téren —, bi- zonyos fokig a monopolhelyzet rovására írandó.

A mezőgazdasági gépek profilozása a gyártó vállalatok számának csökke—

nése szempontjából nagyobb eredményt hozott, mint a szerszámgépeké. A pro—

fil-gazda—nendelet megjelenése óta ugyanis a talajanűvelő gépeknél 12—ről 4—re, a vető— és trágyázó gépeknél 7—ről 4—re, a növényvédő és megtisztító gépeknél lo—ről 7—re, a takarmánybetakaritó gépeknél 27—ről 7—re, az állattenyésztési gé—

peknél 19461 5—re csökkent a termékcsoportot előállító vállalatok száma. A me-

zőgazdasági gépek gyártásának szakosítását az ábra szemlélteti.

A profilgazda-, a profiltárs— és az egyéb vállalatok termelésének aránya a mezőgazdasági gépeknél

:!

én 40 az 817 100%

hé/bzúífp/ájyáak ggg;

le:/á'— 53 17.982 fpáyj/áziyipek 7 964

WÚVÉHfI/ÉÚIÉ-ÉJZ 7 962

loaded/fütyül)! 7 964 Talarmá/I/áE/a— 7.9 6 2"

ürügye/Wei 7 964 ÁWJ/féüfáü/fkf -7 962

gépek 7 954

EPM/www WWW/ám -fyyiá xiii/af

Az ábrán mutatott arányok kialakulásában természetesen közrejátszik a mezőgazdasági gépgyártás átszervezése, a két nagyvállalat létrehozása. Egyedül

a növényvédő és magtisztító gépek csoportjában növekedett az egyéb vállalatok termelése. Ennek az az oka, hogy a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó

vállalatok termelése ebben a gépcsoportban jelentős (6320/0), s itt sem a profil-

gazda, sem a profiltársak kijelölése nem történt meg. A talajanűv—elő gépek cso— _ portjában 27,8 százalék—ról 72,2 százalékra, a vető— és trágyázó gépek csoportjá—

ban 60,3—ról 81,1 százalékra, a takarmánybetakaritó gépek csoportjában 32,l—ról

VÁLLALATI ÖSSZEVONASOK

827 81,7 százalékra, az állattenyészbéei gépek csoportjában az 1 százalékot el sem érő arányról 47,3 százalékra növekedett a profilgazda-vállalat termelése 1962-

től 1964—ig.

Az élelmiszeripar fejlesztésében a magasabb követelmények miatt a nagy- mértékű glépesítés került előtérbe. Ez az élelmiszeripari gépek gyártásának fej- lesztését és új, korSzerű tipusok kialakítását követelte meg. Ezen a területen is a vállalatok összevonásával, a kutató- és fejlesztő intézetekkel együttműködve folyik az újabb típusok kialakítása, és egyidejűleg a gazdaságos termelés meg-

valósítáea.

'

Az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártásánál azonban a profilbe—

rendezés még nem hozott egyértelmű eredményt. A malomipari gépeknél a pro- filgazcla termelésének súlya csökkent, a profiltársaké növekedett. A tésztaipari gépeket és a húsipari gépeket nagyobbrészt nem a kijelölt Vállalatok termelik.

Az élelmiszeripani gépek gyártása szakositásának helyzetért mutatjuk be a 4.

táblában.

4. tábla

Az élelmiszeripari gépek gyártásának szakosítása az állami iparban

A termékcsoport Profilgazda Profíltárs Egyéb termelésében

Termékcsoport Év részt vevő vállalatok termelési értéke

vállalatok a. termékcsoport értékének

száma százalékában

Tárházi és malomipari gépek . . . 1962 8 30,2 19,3 50,5

1963 7 29,9 2,3 67,8

1964 4 19,2 41,6 39,2

Sütő- és tésztaipari gépek ... 1962 6 46,6 8,2 45,2

1963 8 35,9 12,1 52,0

1964 5 32,3 7,9 59,8

Cukorípari gépek ... 1962 6 29,0 69,0 2,0

' 1963 "] 70,4 16,7 12,9

1964 3 74,1 — 25,9

Konzervipari gépek ... 1962 18 20,6 43,0 36,4

1963 22 8,5 52,9 38,6

1964 11 11,5 64,9 23,6

Hús- és baromfiipari gépek . . . . 1962 16 16,3 —— 83,'7

1963 16 18,6 3,3 78,l

1964 9 3l,6 3,2 65,2

Szesz-, sör-, bor- és keményítőípari

gépek ... 1962 18 50,7 11,4 37,9

1963 21 30,3 2,2 67,5

1964 13 67,2 0,0 32,8

A gyantás szaxkósításának eredményeként minden termékcsoportnál csök—

kent az előállító Vállalatok száma, néhány termékcsoportnál azonban olyan ten—

dencia is megfigyelhető, hogy a profilgazda—vállalat termelési aránya csökken.

így például a tárházi és malmnipaü gépeknél, a sütő— és tésztaipari gépeknél, a konzervipari gépeknél. A ki nem jelölt Vállalatok termelési arányának növe—

kedése egyes termékcsoportoknál (például a cukoripari gépek, valamint a hús- és ba-romfiipar—i gépek csoportjánál) azt mutatja, hogy még mindig eléggé szét- aprózva folyik gyártásuk. A megrendelő Vállalat ahhoz a vállalathoz fordul, ame—

lyik éppen szabad kapacitással rendelkezik, 5 ez nem minden esetben tartozik a

828 BÁN ERVIN'NE — KONDOR FERENCNÉ

gépek és gépi berendezések gyártása iparcsoportba. Igy'például a hús- és ba—

romfiiparí gépek gyártásában részt vett a Komárom megyei Gépjaví—tó tanácsi vállalat, a tárházi és malomípari gépek, valamint a sütő— és tésztaí—pari gépek, termelésében a Tésztagyár, a szesz-, sör-, ubor— és kemwényitőipaxri gépek gyártá— _ sában a Magyar Likőripari Vállalat és a Magyar Országos Söripari Vállalat Ezek a példák azt mutatják, hogy a profilgazda és a xprofáltáarsak kijelölésénél az igényeket nem vették minden tekintetben figyelembe, s így nem kielégítő azok kapacitása.

Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban a profilgazdaarendelet kiadá- sának szükségessége és végrehajtásának helyessége ismét napirendre került.

Magunk részéről a téma többoldalú bemutatásával igyekeztünk hozzájárulni a kérdés eldöntéséhez. Az eddigi képet azonban ki kell egészíteni a termelés ala-—

kulásának vizsgálatával is.

A szerszámgépek gyártása 1963—ban erősen visszaesett. 1964—ben viszont az 1963. évi szintet a sze'rszrámgépgyártás vállalatai minden termékcsoportba túl—

haladták, és az összes szerszámgépek termelési értékének 53,4 százalékát kép—

viselő eeztengajellegű és fúrójellegű gépek csoportjának termelési értéke

is mintegy 4,5 millió foninttal növekedett. A termelés emelkedése a külön—

leges szerszámgé'pek és a gyalujellegű gépek csoportjánál Volt jelentősebb.

5. tábla A szerszámgépek, valamint az élelmiszeripari

és a mezőgazdasági gépek termelésének alakulása az állami, iparban

A termékcsoport termelése

Termékcsoport 1963-ban 1964-ben

Index: 1962. év : 100

Esztergajellegű gépek ... 90,2 90,6 Gyalujellegű gépek ... 115,3 lll.,0 Fúrójellegű gépek ... 94,9 96,5 Marójellegű gépek ... 54,5 95,7

Köszőrű- és felületfinomíbó gépek ... 72,7 104,9 Kovácsipari gépek és gépipari sajtók ... 45,2 52,0 Lemez-, rúd— és profilanyag--megmunkáló

gépek ... A 96,5 107,6

Különleges szerszámgépek ... 187,5 2783 Tárházi és malomipari gépek ... 78,1 81]

Sütő— és tésztaipari gépek ... 1093 90,7

Cukoripari gépek ... 39,8 25,1

Konzervipari gépek ... 131,3 124,8 Hús- és baromfiipari gépek ... 15,3 21,6 Szasz-, sör-, bor- és keményítőípari gépek . . , 1883 37l,8 Talajművelő gépek ... 175,0 203,4 Vető— és trágyázó gépek ... 146,8 265,0 Növényvédő és megtisztító gépek ... 259; 377,8 Takarmánybetakarító gépek ... 53,6 39,3

Állattenyésztési gépek ... sms sw

Az élelmiszeripari és a mezőgazdasági gépek tennelésénél is hasonló a hely—

zet, sem a vállalati összevonások, sem a profilirozás hatása nem mutatkozik meg a termelési érték általános és jelentős emelkedésében.

VALLALATI ÖSSZEVONÁSOK

8 2 9 Egyes termékcsoportoknál feltűnő növekedés, míg másoknál meglehetős visszaesés figyelhető meg. Ezt több tényező is előidézhette, részletes feltárásu'k e's elemzésük meghaladja e cikk kereteit, annál is inkább, mert nem minden

esetben függnek össze a vállalatok összevonásával és a profil—rendezéssel. A 1me—

zőgazdasági gépek közül például különösen a takamnánybetakaritó gépek ter!—

m—elése esett Vissza. A KGST keretében végrehajtott szakosítások követ—keztében ugyanis a ga—bonabetakalritó Lkombájn gyártása hazánkban megszűnt, s ez jelen—

tősen csökkentette a takarmánybetakarító gépek termelésének volumenét.

Az 1962. júniusi pártba—tározat óta a gépi—perben meg;/jelentőségű Változások történtek. A vállalatok és irányítószerveisk intézkedései elősegítették a gépipar fejlődését, termelési színvonalán—ak emelkedését, bár a változások még nem min—

den tekintetben mondhatók kedvezőnek. E cikkünkkel megkíséreltünk néhány adattal hozzájárulni az új gaZdasági mechanizmussal kapcsolatos vitákhoz, be—

mutatva, hogy a gépipari átszervezések, valamint e profilgezde—rendelet beveze—

tése következtében hogyan alakult a gyártási helyzet a gépgyártás fontosabb területein.

PESIOME

ABTopbl uccneuwor Hmmm/le B oönacm MamHHOCTpOÉHl/IH zmyx axoeommecmx mepo—

npmmü, npunm'mx sa nocneuune mum, — peoprauusaimn npomuwnenaocm " nOCTaHOBJIe—

HI/IH o BBeueHun THK HasmeaeMoro xosmma npmpmm. ABTOpr YCTaHaBHI/IBalOT, lno oőa mepo—

npuxmz cnocoöcmosanu KOHueHTpauun " cneuuanmaunn npozseoucnsa nponyxuun. Bnaro- napi! oözezmnenmo npennpumuü B oőnacm Maul/[HOCTpOeHl/IH öbum cosuanu Tam/le prngIe npeanpumm, KOTOpble c nomombro Kouuempauuu " nylnnero ncnonbsosamm maTepnaanmx u yMCTBeHHbix cnn BKOHOMl/HHO mory'r BbIHYCKaTb cospemeHHme "enem/m. Hocmnosneuue HaMeTl/UIO B omouzermn onpeaenenemx nauenuü maXHHHOCTpOeHI/IH Tax Ha3blBaEMle xosaes npodwum " corpynnnxos no npodmmo. Xosmm npodmnz OTBC'íaeT sa cosepmeHCTBoeaHne MSAGIIl/IH 14 38 Koopmmaumo npoussoucma. Oőa exonommecxux Meponpl/IHTl/IH YCl/UII/IBZUOT MOHOHOJIbHOB nonomefme npeanpumuü B npOHSBonCTBe zenemű.

ABTOpr 33HHM310TC51 uccneuosanueM COCTaBa sakasoa Ha npennpummx, Tax KaK mma- Mnxa npouseoncma saBucm B nepsym (nepem, OT nonomemm saxasos, " yCTaHaBnuBam'r, u'ro cocraB saicasos Ha npennpuyxmzx—xoezeeax npodmml sa 1965 ron, Kax npasuno, He aocmr CTOI/IMOCTI/I peanuaauuu sa npeamnymuü ron. Huuamuxa COCTaBa 3aK8308 no sxcnopw manz- eTca omocmenbuo Gonee őnaronpumuoü.

B nanbueümem aBTOpb! HOKaSDIBaIOT ILMHaMl/(KY Konuempauun nponseoncma pma Bam- Heüumx rpynn usaennü B nepnou c 1960 no 1964 TV., a Tarom: 14 pacnpeneneune nponykuun memny BbanCKaIOILLMMl/I npennpmmnmu 110 " noone Bcwnneem B cvmy nocmuoenenm o HaMelleHI/IPI xo351e3 npoxpmm, coomercmemw. OH" YCTaHaBJII/lBaIOT, HTO ynensnuü Bec xoszes npodmnn HBHHETCH HauőonbmuM B oőnacm nponanoncma CTaHKOB. Hp" HeKOToprx Tosap—

Hb1X1"pYH1'IaX cenbcxcoxoesiücmermux mamne ynenbuslü Bee xosnes npmpmm snaumenbuo BOBpOC. Bcwnnenvxe B cmw nonanomenm o HaMeuenuu XOSHeB npmpmm He conposomia—

nocs KonueH-rpauueü npouasoucma B oönacm nponsnoncma Mann/IH mm Immeeoü HpOMbHu—

HGHHOCTH. B cnwae STOü Tosapnoü rpynnsx 14 B 1964 muy CTOMMOCTb npozwxuvm, Bunycxae- moü npennpnmuHMH—xoanesamu npotpmm HBHHGTCH imauoü no cpasuenmo c oőuieü emu- MOCTbIO 'BCGÉ HpOHYKlH/Il/l aToü FpYHHbI naaennü.

HaKOHelL, aBTOpbl noxasmsarm maman/[xv npouesoucma Hexoropmx Bamneümnx rpvrm Hanem/[ü 3a 1963 14 1964 mum no cpaBHeHmo c 1962 POIIOM, TO em), no cpaBHeHnm co CTou—

MOCTblO npozxvxuuu sa nocnemmü, npeumecmymmuü Bcwnnenum B cmw nocmnosnennn () xosneeax npodwum, ron. YKasaHHsre nanume HOKaBbIBalOT, wo meponpunmn Wice u 110 cux nop cnocoöcmosann ynenmenmo nponymuuü, onHaKO oő'seunnenue npezmpmimü 14 HaMeueHue npotpvmeü enie HE Reggie conposomuaimcs VJIOBJICTBOpI/lTeanbIMI/I peayanaTamu.

330 BANNÉ —— KONDORNÉ: VALLALA'n összevonások

SUMMARY

'Iihe authors investigate the impact on the engineering industry of two economic.

measures taken in the last years: the impact Off the industrial reorganisation and of the enactment of the decree eppointing companies responsible for the guality and, guantity of goods of a special line of manufacturing. The authors state that both measures have contributed to the concentraüon end 'specíalisetion of the producition.

As a result of eggregotion, big companies such as these have been established in the engineering industry which can produce up—to—dote—produc'cs in an economicsi Way, by means ocf concentration and better utilization of the material and intellectuol resources available. The above—mentioned decree lms appointed the companies and their partners responsible for the guelity ami guentity of some ensgineering products; ' The responsible company answers for the development of the products and also for _

the coordination of the production. Both economic measumes have strengthened thc , , monopolistic position cet the companies in the production ott the goods.

The authors anelyse also the stack of orders of the companies —— since the trend ' of the production depends primerily upon theposition of the ocders -—— end state that in 1965 the stook ort orders of the responsible comp—enis did not reach, mgenenal, the value of the sales of the previous year. The development of the sto—ok oct'the

export onders is somewhat more favourable. ' %

The authors show then how the conwnmi'ation of the productioniof'some major groups of products changed in the period betWeen 1960—1964 and how the production was distributed among the producing companies before and after the enactment of the decree in guestion.

They state that the responsible companies participated to the greatest extent in the production ot machine tools. The share of the responsible companies increased considerebly in respect of some groups Off products of the agricultural machines; the enactment Ott the decnee in guestion did not lead to the concentration of the produc- tion ort machines ocf the food pmoe'ssüxg industry.*Wíth regard to this group of pro—

* ducts the value of the production of the responsible companies was low even es compared With the total production value of this group in 1964.

Finally, the euthors show how the production of some modor gnoups of products

*changed in 1963 and in 1964 es compared With the production of the year preceding the issuing of the decme, These data point to the fact that the measures takenso fer heve contributed to the increase of the production, the aggregation of the com;

genie: and the appointment of responsible coxnpanies, howeven, has not yet brought about the desined results in all fields. , *—