STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 886
kat. Ami az előbbi összehasonlítást illeti, az országok- nak két csoportja különül el egymástól: míg a Görög- országból és Olaszországból érkezettek önpusztítási kockázata lényegesen elmarad az ausztráliai összla- kosságétól, addig a Németországból és a volt Jugo- szláviából származóké jelentősen felülmúlja azt. A másik összehasonlításból pedig az állapítható meg, hogy valamennyi Ausztráliában élő népcsoport veszé- lyeztetettsége magasabb, mint a megfelelő anyaor- szágbeli lakosságé.
A harmadik vizsgált témakör a gazdasági ténye- zők szerepe. Ez a kérdés hosszú idő óta a viták közép- pontjában áll; vannak, akik szerint a gazdasági nehéz- ségek fokozzák az önpusztítás kockázatát, míg mások szerint az összefüggés inkább fordított: azok, akik eleve hajlamosabbak az öngyilkosságra, könnyebben kerülnek nehéz anyagi helyzetbe, például könnyebben veszítik el állásukat vagy süllyednek le a társadalmi ranglétrán. Megfelelő adatok hiányában az oksági kapcsolat irányának ezt a bizonytalanságát a szerzők sem tudják feloldani, az öngyilkossági és a munkanél- küliségi adatok idősoraiból azonban arra következtet-
nek, hogy az összefüggés a gazdasági válság és az önpusztítás között mindenképpen fennáll. Erre utal egyebek között az a tény, hogy míg az 1970-es és az 1990-es évek között ugrásszerűen emelkedett a fiata- lok öngyilkossági arányszáma, ugyanebben a korosz- tályban jelentősen nőtt a munkanélküliség is.
A tanulmány utolsó témája az egyes országrészek közötti különbségek vizsgálata. Az egyes régiók né- pességének eltérő korösszetételéből adódó hatások kiszűrése érdekében a szerzők nem a nyers, hanem az életkor szerint standardizált mutatókat hasonlítják össze. Az egyéb összetételbeli különbségek kiküsz- öbölésére – a szükséges adatok hiányában – nem volt mód. A számítások eredményei szerint a férfiak köré- ben Queenslandben és Tasmániában az átlagnál gya- koribb, New South Wales államban viszont az átlagnál ritkább az öngyilkosság. Ami a nőket illeti, a legmaga- sabb arányszámok Queenslandben és Victoria állam- ban találhatók, a legalacsonyabbak pedig New South Wales-ben, illetve az Északi Területen.
(Ism.: Moksony Ferenc)
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
A NÉMET STATISZTIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1997. ÉVI 2. SZÁM
Abberger, K.: Aszimmetrikus eloszlások átlagának tesztjei.
Barth, W. – Bomsdorf, E.: Van-e hosszú memóriája a devizaárfolyamoknak ?
Jager, U.: Regionális munkanélküliségi szintek rövid távú előrejelzése.
Maravall, A. – Feldmann, B.: SEATS-tapasztalatok Röger, W. – Herz, B.: Fordított regresszió mint a téves specifikáció tesztje szimultán egyenlet modellekben.
AZ ANGOL KIRÁLYI STATISZTIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1997. ÉVI 1. SZÁM
Steel, D.: A munkanélküliségre és a foglalkoztatottság- ra vonatkozó havi becslések a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal meghatározásának megfelelően.
Wright, E. M. – Royston, P.: Statisztikai módszerek összehasonlítása korfüggő hivatkozási intervallumokra.
Alho, J. M.: Forgatókönyvek, bizonytalanság és felté- teles előrejelzések a világ népességére.
Anderson, N. H. – Titterington, D. M.: Néhány mód- szer térbeli klaszterezés vizsgálatához járványtani alkalma- zásokkal.
Brookmeyer, R.: A nyomonkövetési torzítás beszámí- tása a HIV előfordulási arányok becslésében.
A BOLOGNAI, PÁDUAI ÉS PALERMÓI EGYETEMEK FOLYÓIRATA
1996. ÉVI 2. SZÁM
Faliva, M.: Gazdasági idősorok komponenseink meg- határozása és becslése: egy integrált módszer.
Akhter, A. S.: Paraméterbecslés a Cohen-módszer le- vágott normáleloszlásnál.
Ferrante, M. R. – Ferreri, C.: Pszeudo-jackknife becs- lések hiperbinomiális folyamatokra.
Capitanio, A.: Egy nem paraméteres módszer az alap testhőmérséklet dinamikájának elemzésére.
Brizzi, M. – Carfagna, E.: Néhány tanács vektoradatok statisztikai elemzéséhez.
Cantisani, G. – Zuanna, G. D.: Házasodás és háztartás Olaszországban. Egy hosszú időtartamú földrajzi elemzés (1861–1881).
Capotorti, A. – Bacco, M.: Megjegyzés bizonyos ekviva- lens és legkevésbé várt büntetési kritériumok ekvivalenciájá- hoz.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 887
1996. ÉVI 3. SZÁM
Constatntini, D. – Garibaldi, U. – Penco, M. A.:
Ludwig Boltzmann a statisztikai mechanika születésénél.
Frosini, B. V.: Néhány indok a megbízhatósági és bayesi intervallumok egyeztetésére.
Joarder, A. H. – Hossain, M. A.: Elliptikus eloszlások egy osztálya skála-mátrix sajátértékeinek becslésére.
Corduas, M.: Az autoregresszív távolságeloszlásáról.
Sen, K. – Gupta, R.: M/M/1 sorok átmeneti megoldása kötegelt érkezéssel: egy új módszer.
Betti, G.: Egy longitudinális módszer a szegénység elemzéséhez: a rejtett osztályos Markov-modell.
Lucchetti, R.: Kointegráló VAR-ok társas forma repre- zentációja.
NEMZETKÖZI ELMÉKETI ÉS ALKALMAZOTT STATISZTIKAI FOLYÓIRAT
1997. ÉVI 2. SZÁM
Abberger, K.: Kvantilis simítás pénzügyi idősorokban.
Balakrishna, N. – Jayakumar, K.: Kétváltozós szemi- Pareto-eloszlások és -folyamatok.
Hanagal, D. D.: Következtetési eljárások bizonyos kétváltozós exponenciális modellekben.
Schmid, W.: CUSUM ellenőrzési sémák Gauss- folyamatokra.
Aebi, R.: Kontingencia-táblák előírt széleloszlásokkal.
Buse, A.: Az összegyűjtött és kevert becslés ekvivalen- ciájáról.
Gohout, W. – Kuhnert, I.: NBUFR lezárások koherens rendszerek létrehozása mellett.
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1997. ÉVI 5. SZÁM Fuchs, I.: Városi területek, 1991.
Scholtze, E.: Kutatás és kísérleti fejlesztés Ausztriában 1989-től 1997-ig.
Haschka, P. – Krisa, H.: Az osztrák VPI 96 és HICP súlyozási sémája.
Pfeiler, E.: A közösségi nyugdíj elszámolás, 1996.
Wiedenhofer, B.: Testi fogyatékosok: az 1995. júniusi mikrocenzus legfőbb eredményei.
Zeidler, S.: Lakóhelyváltozás: az 1995. decemberi mikrocenzus eredményei.
Haupt, L.: Vágóhidi statisztika, 1996.
Göltl, F.: Mezőgazdaságistruktúra-felvétel, 1995. (II. ) Laimer, P.: Vikendházak és az osztrákok másodlagos tartózkodási helyei: az 1994. szeptemberi mikrocenzus eredményei.
Kniesz, J.: Jövedelemadó-statisztikák, 1995.
Stöbler, W.: Pénzügyi Maastricht konvergencia kritéri- umok.
1997. ÉVI 6. SZÁM
Hanika, A.: Családelőrejelzés Ausztriára, 1991–2030.
Hawlik, E.: Túlmunka; több műszakban végzett, hét- végi, esti és éjszakai munka.
Bauer, M. – Kronsteiner, C.: Háztartásiköltségvetés- felvétel, 1993/94.
Bauer, M. – Kronsteiner, C.: Osztrák háztartási szab- ványok NUTS-3 bontás szerint.
Hammer, G.: Gyermekgondozás a családon belül.
Gross, I. – Wiedenhofer, B.: Fogyatékosok.
Dungler, H.: Lakásépítés, előzetes adatok, 1996.
Kranvogel, E. – Aichinger, A.: Ipari környezeti kiadá- sok, 1994.
Göltl, F.: Mezőgazdaságistruktúra-felvétel, 1995. (III.) Haupt, L.: Tehéntejtermelés és -felhasználás, 1996.
Pechhacker, J.: Bortermelés, borkészlet és tároló- kapacitás, 1996.
Pechhacker, J.: Teljes fenyőfakitermelés, 1996.
Idegenforgalom, 1997.
Granner, F.: Külkereskedelem, 1996 (ideiglenes ered- mények).
Gerdenits, W. – Rittenau, R.: GDP-összehasonlítás az EU-ban – ma és holnap.
A LENGYEL STATISZTIKAI FŐHIVATAL FOLYÓIRATA
1997. ÉVI 1. SZÁM
Kordos, J.: Kisterületi statisztikák hatékony használata.
Haponiuk, M.: Háztartási kiadások kontra nemzeti el- számolások.
Barczak, S.: Portfolio modellek multi-indexei.
Golas, Z. – Wysocki, F.: Taxonomikus koncentráció meghatározási módszerek a növénytermesztésben.
Maleszyk, E.: Trendek a kereskedelmi beruházásokban.
Jarosinski, W.: A gazdasági növekedés tényezői a vi- lág leggazdagabb országaiban.
Goryl, A. – Walkosz, A.: Fogyasztásikiadás-minták egyes európai országokra.
Stefanowicz, B.: Felhasználóbarát adatfeldolgozó rend- szerek.
1997. ÉVI 2. SZÁM
Kuciarska-Ciesielska, M. – Nowak, L.: A 2000-es né- pesség- és lakásösszeírás.
Krawczak, I.: A szatellit számla Alfred Franz-féle koncepciója az idegenforgalomra.
Oczki, M.: Változás a domináns beruházóknál.
Zyra, M.: Háztartási bevételi és kiadási számlák a résztvevők arányához viszonyítva a háztartási költségvetési felvételekben.
Timofiejuk, I.: Az árak és bevételek trendjei, 1992–
1995.
Stpiczynski, T.: Nemzetközi migrációs felvételek.
1997. ÉVI 3. SZÁM Tokarski, T.: A gazdasági növekedés tényezői.
Kordos, J.: Válaszok hiánya a háztartási felvételeknél.
Stpiczynski, T.: A nemzetközi migrációs felvételek módszerei.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 888
Krawczak, I.: Változások és a statisztikai adatok foly- tonosságának igénye.
Wegrzyn, G.: Oktatási struktúra és munkanélküliség.
Skalska, T.: Felvételek a külföldiek lengyelországi ki- adásaira.
Zurawicz, A.: A Statisztikai Tanács tevékenységének egy éve.
1997. ÉVI 4. SZÁM
Przybylska, L.: Regionális elszámolások: remények, célok és kilátások.
Smolik, S.: Szezonalitás a mezőgazdasági folyamatok leírásaiban.
Przeciszewki, T.: Egy kísérlet a lengyel társadalmi–
gazdasági fejlődés szintetikus értékelésére.
Kuciarska-Ciesielska, M. – Marciniak, G. – Stanczak, J.: A gyermekek demográfiai és szociális helyzete.
Slaby, T.: Háztartási kiadások az idegenforgalomra.
1997. ÉVI 5. SZÁM
Szwalek, A.: Lakásösszeírással kapcsolatos kérdések a 2000-es cenzusban.
Holzer, J. Z.: Néhány megjegyzés a cenzus előkészíté- séhez.
Timofiejuk, I.: Az ún. távolság probléma.
Kubacki, J.: Fő becslési módszerek a külföldi látoga- tók lengyelországi kiadásaira vonatkozó kisterületi statisz- tikákban.
A NÉMET SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1997. ÉVI 4. SZÁM Pöschl, H.: A vállalkozói regiszter rendszere.
Sommer, B.: Házasságok, születések, halálozások, 1995.
Angele, J.: Csődeljárások, 1996.
Kuhn, A.: A német külkereskedelem, 1995 és 1996.
Henow, G.: A fiatalok jóléti helyzete, 1994.
Breidenstein, W.: Közszolgálati nyugdíjasok, 1996.
Michaelis, E.: Önkormányzati pénzügy, 1997.
Weinreich, G.: A termelői árindex új számítása az ál- lami tulajdonú erdők erdei termékeire 1991-es bázison.
1997. ÉVI 5. SZÁM Niemeyer, F.: Háztartási struktúrák, 1995.
Ziebach, M.: Az 1996. március 31-i kisipari cenzus.
Winter, H.: Lakóegységek és lakások struktúrája és használata az új tartományokban és Kelet-Berlinben.
Scheewe, P.: A gyermekes háztartások lakáshelyzete.
Lambertz, J.: A nagykereskedelem alakulása 1996-ban.
Spörel, U.: A szálloda- és vendéglátóipar, 1996.
Neuhauser, J.: Segítség a menedéket kérőknek, 1995.
Münnich, M.: Bérből és fizetésből élő alkalmazottak háztartási költségvetése.
