Petit, P. – Tahar, G.: Az automatizálás hatása a termelékenységre és a minőségre

642

válaszok, tehát amikor megengedhető volt, hogy a családtagok valamelyike más családtag jövedelméről is számot adjon, nem rontották nagymértékben az adatok megbízhatóságát.

Előnye viszont ennek a megoldásnak, hogy csökkent a meghiúsulások száma.

A SIPP keretében az adatgyűjtés személyes kikérdezéssel történik. Mivel ez a legköltsége- sebb adatgyűjtési eljárás, kipróbálták miként lehet telefonon adatokat gyűjteni olyan csalá- doktól, amelyeknél korábban már volt szemé- lyes megkérdezés. Az eredmények biztatók vol- tak, mivel a válaszadási készség csak kismérték—

ben csökkent.

A felvétel természetesen kiterjedt mind a készpénz-, mind az egyéb jövedelmekre. A ki—

sérletek egyértelműen azt jelezték, hogy a há- rom hónapra vonatkozó számbavétel sokkal jobb eredményt ad, mint az, amikor hat hónap-

ra kellett visszaemlékezni.

Mint említettük, egy-egy család 2,5 évig ma- radt a mintában. Amennyiben a család egyes tagjai ezalatt az idő alatt elköltöztek, akkor ha 50 mérföldön belül megtalálhatók voltak, a még hátralevő kikérdezéseket végre kellett hajtani.

Ez összefügg a mintának azzal a tulajdonságá—

val, hogy a kiválasztás cimek alapján történik, de az első látogatás alkalmával összeírt szemé- lyek alkotják a későbbiekben a mintát. A nyo- mon követés természetesen meglehetősen költ- séges.

A folyamatos statisztikai vizsgálat és elemzés céljára deiiniálni kellett a család fogalmát.

A statisztikai elemzés alapvetően az éves vál- tozásokra irányul, de a folyamatos számbavétel évenként többszöri, néhány hónapra vonatkozó megfigyelésből állítja össze a teljes évre szóló információt. El kellett tehát dönteni s annak megfelelően alakítani a Statisztikai adatgyűj- tést, hogy milyen változások tekinthetők lénye—

gesnek, melyek vezetnek a család megváltozásá- hoz, s melyek nem. Ezek a megfontolások alap- vetően a háztartásfő személyének és a háztartás összetételének folyamatosságán alapulnak. A statisztikai számbavétel, a megfigyelés folyama—

tossága azonban attól is függ, hogy minden re- leváns személytől minden megkérdezés alkal—

mával megkaphatók-e a szükséges információk.

Lényeges különbség ugyanis, ha egy személy azért hiányzik az egyik alkalommal, mert elköl- tözött, vagy pedig azért, mert éppen nem volt otthon, vagy nem volt kedve válaszolni.

Az előzőkhöz szorosan kapcsolódik a nem- válaszolások statisztikai kezelésének problémá- ja, ami különösen panelvizsgálatok esetén fon- tos. A tanulmány felhivja a figyelmet arra, hogy az inputálás (elsősorban az ún. hot—deck) mód—

szere a súlyozással kombináltan megfelelően alkalmazható ebben az esetben is a hiányzó adatok pótlására és az adatok teljeskörűsítésé- re.

A mintavételi hiba nemcsak a minta elem—

számának növelésével, hanem a becslési tech—

nika segítségével is csökkenthető. A SIPP ese- tében az adminisztratív nyilvántartások adatai- nak hasznositását, valamint a kombinált becs- lési módszerek alkalmazását vizsgálták meg.

A kombinált módszer itt azt jelenti, hogy ha erős korreláció van az azonos forrásból külön—

böző időpontokban kapott válaszok között, akkor azok megfelelő becslési modellben tör- ténő együttes alkalmazása javíthatja a becslés megbízhatóságát. Az adminisztratív nyilván- tartások felhasználása pedig itt azt jelenti, hogy a mintabeli népesség megoszlásait korrigálni lehet bizonyos külső, pontosabb adatokkal.

A válaszadási hiba a sokkal általánosabb nem mintavételi hiba fogalomkörébe tartozik.

Arról van szó gyakorlatilag, hogy a kérdőíven feljegyzett adat sokszor különbözik a valósá- gostól. Ilyen hiba nagyon sokféle okból állhat elő, de ezek közül az emlékezés hiányosságai, a rosszul megfogalmazott kérdések a leggyako- ribbak.

A különböző segélyezési programokban való részvétel alakulására vonatkozóan megfigyel- hető tendenciák lehetőséget kínálnak a feljegy—

zett adatok ellenőrzésére. A tapasztalatok azon- ban azt jelezték, hogy ily módon a becslések megbízhatóságát jelentősen javítani nem lehet annak ellenére, hogy valamelyes alábecslésre utaló jelek egyértelműen felfedhetők voltak.

Befejezésül a tanulmány nyomatékosan han- súlyozza, hogy olyan folyamatos, nagyszabású reprezentatív megfigyeléseknél, mint amilyen a SIPP, gondosan vimgálni kell, hogy a meg- figyelési módszerek miként befolyásolják a meg- figyelt adatokat. Szükséges, hogy a munkát végzők értsék a feladatot, s elkötelezettek legye—

nek. Ugyanakkor az itt megemlített kérdések azt jelzik, hogy a felvétel előkészítése és meg—

tervezése során sokirányú kutatómunkára, módszertani megfontolásra van szükség.

(Ism.: Marton Ádám)

PETI'I', P.—-TAHAR, G.:

AZ AUTOMAI'IZÁLÁS HATÁSA A TERMELÉKENYSEGRE És A MINÓSÉGRE

(Éifets de productivité et gualité de l'automatisation: une approehe macro-éeonomioue.) — Revue Écanomlgue. 1989.

1. sz. 35—54. p.

Az automatizálás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat elemzése nem utolsósorban annak a vizsgálata céljából történik, hogy a szokásos termelékenységi szempontok mellett (amelyek elsősorban mennyiségi aspektusok) bemutassa a korszerű automatikának (a minő- ségi aspektusoknak) a gazdasági növekedésben betöltött szerepét. Az elemzések rendszerint két síkon történnek. Vagy azt vizsgálják, hogy milyen szerepet játszik az elektronika a gazda- ság globális technológiájának'az átalakításá- ban; vagy közelebbről vizsgálják azt a feltétel-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

643

rendszert, illetve a korábbi feltételrendszer mó- dosulását, ahol a gazdasági növekedés lezajlik.

Ebben a környezetben ugyanis — a korábbi kor- szakok ismert modelljével szemben — az ipari szektor viszonylagos súlya csökkent. A gazda- sági növekedés, a termelékenység és a műszaki fejlődés kapcsolatrendszere az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül valamennyi fejlett iparú országban, így az OECD—országok—

ban is.

Elsősorban az ipari növekedés és a műszaki fejlődés jellemző vonásainak a vizsgálatára van szükség, majd azt kell szemügyre venni, hogy ez a kapcsolatrendszer milyen mutatószámokkal ábrázolható, illetve hogy e mutatószámok a kapcsolatrendszeren belül képesek-e jobban megvilágítani a termelékenységi és minőségi ha—

tásokat.

Az ipari szektor viszonylagos súlyának csök- kenése arra utal, hogy a belföldi kereslet kielé- gítését a termelékenységnövekedés sok ország—

ban nem teszi lehetővé, illetve csak megfelelő import árán. A termelékenységnövekedési ütem lassulásának hátterében állhatnak akár a ter- melőtevékenység szervezésével kapcsolatos problémák, akár az új termelőberendezésekben megtestesülő műszaki fejlődés nem kielégítő eredményei. De bizonyára érvényesülnek ebben teljesen exogén, többnyire külgazdasági hatá- sok, így például az energiaárak vagy a nyers- anyagárak emelkedése is. Az ipar viszonylagos súlyának csökkenését a foglalkoztatotti létszám alapján 1960 és 1984 között jól mutatják a kö- vetkező adatok: a Német Szövetségi Köztársa- ságban 35,5 százalékról 30 százalékra, az Egye—

sült Királyságban 33,l százalékról 22,8 száza—

lékra, Franciaországban 25,6 számlákról 22,6 százalékra mökkent. Korábban érvénye—

sült az ún. Verdoorn—féle összefüggés, amely szerint a kereslet középtávú növekedése, az iparfejlődés és a termelékenységnövekedés ál—

talában véve azonos irányban alakult. Ma vi- szont megállapítható, hogy a gazdaság feldol- gozóipari ágazatainak fejlődése közt a korrelá- ció többnyire gyengül az OECD-országokban.

A tanulmány a megállapításokat általában hét OECD—országra alapítja, ezek: a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Kanada, Ja-

pán és az Egyesült Államok. Ami a műszaki fejlődés természetét illeti, ez ma már alig engedi meg azt a ,,hagyományos" szemléletet, amely a műszaki fejlődést egész egyszerűen azzal a reziduummal veszi egyenlőnek, amelyet a ter- melési függvényben általában figyelembe vett termelési tényezőkkel már nem lehet magyaráz- ni. A műszaki fejlődés összetett folyamat, amely a" termék innovációjával és a termelőfolyamat

— innovációjával kapcsolatos tényezőket egyesíti magában. Közelebbről tekintve: a kétdimen- ziójú műszaki fejlődés termelékenységi hatáso- t, és minőségi hatásokat foglal magában.

szerzök véleménye szerint ez utóbbiba tar-

' 41'

tozik az informatika és az automatizálás, ame—

lyek segítségével a termék korszerűsíthető, mi—

nósége javítható, a kereslet kielégíthető, illetve a felhasználás feltételei előnyösen változtatha—

tók. A műszaki fejlődésnek a keresletre gyako- rolt minőségi hatása úgyszólván termékenként különböző, nem utolsósorban a volumenhoza- dék különbségei folytán.

A mondottakból következik, hogy a műszaki fejlődés eredményeinek a gazdaságban való el—

terjedése, továbbgyűrűzésének ismerete elsó- rendű fontosságú mind az elterjedés dimenzió- ját, mind a terjedési sebességet tekintve. Ennek mérésére ún. diffúziós index konstruálható, nem tévesztve szem elől azonban, hogy mind ez a dimenzió, mind a sebesség ugyanazon az orszá- gon belül is ágazatonként eléggé elkülönülhet a termelési folyamattól, magától a terméktől és a termékpiactól függően. Mutatóként számba jöhet a numerikus vezérlésű gépek tevékenysé- ge, a távközlési berendezések vagy számítógé- pek száma, az egy lakosra jutó félvezetők ,,fo- gyasztása", a robotgépeknek a dolgozókra veti- tett száma stb. A szerzők véleménye szerint több OECD—országban (Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Egyesült Király- ság) a beruházásijavak előállításának ágazatai- ban foglalkoztatott tízezer dolgozóra jutó ro—

botgépek száma bizonyult a legmegfelelőbb mutatónak.

A továbbiakban a szerzők azt a hatást be- csülték meg, amelyet az automatizálás elterje- dési sebessége gyakorol a termelékenység nö- vekedésére és a piac bővülésére. Konkrétan: az automatizálásnak az ipari termelékenysége és a külkereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatását becsülték az emlitett hét OECD—országban, kü- lön-külön és globálisan.

Ha az éves átlagos termelékenységnövekedési rátát vizsgálták három különböző időszakra vonatkozólag (1968—1973, 1973—1979 és 1979—1984), az automatizálás és a termelé- kenység közti korrelációs kapcsolat önmaga- ban csak gyengén volt szignifikáns; mégis meg—

állapítható, hogy a diü'úziós mutatónak a ter- melés és a termelékenység kapcsolatát feltünte—

tő összefüggésbe való bekapcsolása az utóbbi összefüggés szigniűkanciáját emelte (R! ::

: 0,842). Ami az automatizálás és a külkeres- kedelem összefüggését jelenti: a korrelációs kapcsolat itt is mérsékelten szignifikáns, de kel- lőképpen magyarázza az automatizálás és a magasabb exportnövekedési, illetve alacso—

nyabb importnövekedési ütem közötti össze- függést.

A szerzők mindazonáltal úgy gondolják, hogy még korai lenne véleményt mondani ab- ban a tekintetben, hogy hosszan tartó jelen- ség kezdetéről van-e szó, amelynek állandósu- lásával számolhatnak, vagy a jelenség csupán átmeneti jellegű.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)