STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
1019
Ausztriába, kivéve természetesen,ha Magyaror- szág szintén a Közösség tagjává válik. Az 1995- re tervezett Bécs—Budapest Világkiállítás min- den bizonnyal újabb lökést ad a két ország kö- zötti utazási és turistaforgalomnak.
(Ism.: Szőnyi Gyuláné)
MAYER, H.-L.:
A MUNKAERÖPIACI STATISZTIKA GONDJAI (Die Arbeitsmarktstatistík und ihre konzeptionelle Probleme aus der Sicht der Amtlichen Statistik.) — Allge.
meines Statístisches Archiv. 1990. 1. sz. 19—40. p.
Az ismertetett tanulmány a szerzőnek a Né—
met Statisztikai Társaság 1989. szeptember 21—én, Duisburgban elhangzott előadását fog- lalja össze. _,
Az 1989. évi népszámlálás világossá tette a Német Szövetségi Köztársaságban, hogy a fog- lalkoztatási statisztika rendszere egy idő óta bizonytalan lábakon áll. Nem is annyira a to- vábbvezetettől mintegy egy millió fővel elma—
radó népességszám okozott meglepetést, ha- nem sokkal inkább az, hogy a népszámlálás alapján a foglalkoztatottak létszáma a Szövet—
ségi Statisztikai Hivatal által jelzett számot egy millióval (4 százalékkal) meghaladta.
A foglalkoztatási statisztika lényegében a munkaerőpiac két oldalát, a keresletet és a ki- nálatot méri fel. Az adatok lakóhely szerint az elsődleges személyi felvételekre (népszámlálás, mikrocenzus, üzemi statisztika, munkanélkü- liségi statisztika) épülnek.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal 1950 óta negyedéves, féléves, éves bontásban közli pri- mer és szekunder statisztikák alapján a főbb foglalkoztatottsági mutatókat. Az adatok a gazdaság szezonális és konjunkturális állapo- tát, valamint a foglalkoztatottság demográfiai, szociális és gazdasági tényezők által meghatá- rozott szintjének jellemzését hivatottak szol—
gálni. A népszámlálások között időponti és át- lagos foglalkoztatotti létszám áll a statisztika rendelkezésére. E kétféle létszám közötti kü—
lönbség az 1970—es évektől nőtt. Ennek többek között az volt az Oka, hogy az üzemi statiszti- kák, melyeken a foglalkoztatotti létszám alapul, csak a szekunder szektorra terjedtek ki, az ezt kiegészítő (továbbvezetésen alapuló) források pedig a mind nagyobb arányú szolgáltatási szektort (ahol nagy létszámban dolgoznak tár- sadalombiztosítással nem rendelkező rész—
munkaidős munkavállalók is) alábecsülték.
Növelte az eltérést, hogy a kisüzemekről (20 fő alattiak) az anyagi ágakban is csak reprezen—
tatív adatok állnak rendelkezésre. A kisüzemek számának felfutása miatt e körben is mintegy 70—14000O—es becslési hiba adódott. Hasonló irányban hatott, hogy a tényleges korrekcióra nem 1983-ban, hanem a népszámlálás elhalasz- tása miatt csak 1987 után kerülhetett sor.
6.
Arra a kérdésre, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a két adatforrás eltérésének mértéke hogyan oszlott meg az 1970 és 1987 közötti időszakban, nehéz pontos választ adni. 1978 és 1980 között valamennyi statisztikai forrás a foglalkoztatottak létszá- mának erős, mintegy 1 millió fő körüli növe—
kedését jelzi, relatíve kicsi, mintegy 200 000 fő (alá)becsle'si hibával. Az eltérés 1980 és 1983 között, a világgazdasági recesszió időszakában nőtt meg, döntően a tercier szektor foglalkoz- tatási szerepére vonatkozó adatok hiánya miatt. 1983-tól felgyorsult a gazdasági növeke- dés, és a társadalombiztosítással rendelkezők száma (ezt méri az üzemi statisztika) gyorsab- ban nőtt, mint a ténylegesen foglalkoztatot—
také.
Míg a vizsgált időszakon belüli mozgásról kevés az információ, rendelkezésre állnak a két sarókidőpont, 1970 és 1987 tényszámai a nép—
számlálások adatai alapján. A két időpont kö—
zött a keresők létszáma — a férfiak csökkenő és a nők növekvő száma mellett — 500 000 fővel nőtt. Az alkalmazásban állóknál a növekedés l,4 millió volt, míg az egyéb keresőké (önállók, segítő családtagok stb.) O,9 millióval visszaesett.
Jellemző erre az időszakra, hogy nőtt azok létszáma, akik egyszerre több foglalkozási vi—
szonnyal is rendelkeznek.
A becslési hiba jövőbeni csökkentése, illetve a továbbvezetett adatok valóságtartalmának ja- vítása érdekében az illetékesek a következő in- tézkedéseket tervezik:
— a népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatotti ada- tokat visszamenőleg is korrigálni fogják;
— a továbbvezetésnek fontos bázisa lesz az l990—l99l-re tervezett mikrocenzus, melyet a lakossági mintán hajtanak végre (a mikrocenzus végrehajtására és egyéb foglalkozta- tási statisztikákkal történő összekapcsolására már új prog- ram alapján kerül sor);
— a korábbi, önkéntes alapon végrehajtott mikrocenzu—
sok egyebek mellett azzal a tanulsággal is szolgáltak, hogy a lakosság egyes csoportjai — a kérdőívek nem azonos ará- nyú visszaküldése miatt —— alul-, illetve túlreprezentáltan ke- rülnek be a mintába, éppen ezért törekedni kell arra, hogy ez a felvétel a jövőben is kötelezően kitöltendő statisztika maradjon;
— mivel a foglalkoztatotti létszám alábecslésében igen je- lentős szerepet játszott az, hogy hiányosak voltak a szolgál—
tató szektorból származó információk, a Szövetségi Statisz- tikai Hivatal jelenleg dolgozik a statisztikai adatszolgálta- tásnak ezen szektorra történő kiterjesztésén;
— a becslési hibák csökkentését hivatott szolgálni az is, hogy a jövőben a területi adatok használatát is növelik a fog—
lalkoztatottsági adatok ellenőrzésére.
A 1980-as években elkövetett becslési hibák- ból okulva, l989-től a különböző statisztikák összekapcsolása új, integrált koncepció szerint történik, melyben az üzemi létszámstatiszti- kák, a területi statisztikai adatok és a lakossági felvételek a korábbinál szorosabb egységet al—
kotnak. Az így meghatározott foglalkoztatotti létszámnak a munkaerőpiac állapotának jel—
zése mellett a nemzeti számlarendszer igényei- nek is meg kell felelnie. Az új modell kiinduló éve 1987, mikor sarokszámként a népszámlálási adatok is rendelkezésre állnak. A bázisadatok
1020
kiszámítása a kétféle adatforrás, a munkahelyek, illetve a keresők számára vonatkozó statisz—
tikák felhasználásával és megfelelő korrekciós tényezők beiktatásával történt. A számbavétel természetesen kiterjedt a társadalombiztosí—
tással nem rendelkező munkavállalókra is.
A kiinduló évi adatok felhasználásával az 1988., illetve az 1989. évre továbbvezetett keresőlétszám kellően megbízhatónak tűnik.
Míg a keresők számának meghatározása összhangban áll az EGK- és az OECD-orszá- gokra vonatkozó ajánlásokkal, a munkanél—
küliek létszámának meghatározása már nem felel meg azoknak. A munkanélküliség hármas ILO-kritériumának (ne folytasson kereső te—
vékenységet, keressen aktívan munkahelyet, azonnal képes legyen elhelyezkedésre) betar- tása esetén a Német Szövetségi Köztársaságban 1988 áprilisára vonatkozóan megállapított 2,3 milliós munkanélküliszám l,8 millióra esne vissza. Nem minősülnének munkanélkülinek például azok, akik valamilyen ok miatt — pél- dául betegség stb. — nem voltak képesek aktí- van munkahelyet keresni az elmúlt hetekben.
Ha azonban a mikrocenzus ezekkel a szemé—
lyekkel nem számol, a kereső tevékenységgel nem rendelkezők aránya minden bizonnyal hi- bás lesz.
A csak nagy vonásokban ismertetett gondok nyomatékosan figyelmeztetnek arra is, hogy a munkaerőpiaci statisztika terén előrelépni csak valamennyi érdekelt minisztérium és hivatal együttműködésével, valamint bizonyos politi- kai döntések meghozásával lehetséges.
(Ism.: Lakatos Judit)
VILLAMOSENERGIA—ELÓÁLIITÁS, NUKLEÁRIS ENERGIA És KÖOLAJPIACOK
(World electricity generation, nuclear power, and oil markets.) — IAEA Bulletin. 1990. évi 1. sz. 31—37. p.
A cikk — amely az amerikai Science Concepts Inc. szakértőinek tanulmányán alapul —— az energia-előállítás és -felhasználás terén az el—
múlt 15 év során világszerte végbement nagy- arányú változásokat elemzi, az egyre növekvő jelentőségű villamosenergia-szektorra összpon- tosítva. A villamos energia előállítása során a változások közül a legmarkánsabb a kőolaj háttérbe szorulása és az atomenergia térnye- rése. A Science Concepts szakértőinek számí- tásai szerint 1973 és 1987 között a nukleáris energia világviszonylatban mintegy 11,7 mil—
liárd barrel, 323 milliárd dollár értékű kőolaj helyettesítését tette lehetővé.
A villamos energia növekvő fontosságát jelzi az a tény, hogy míg 1973—ban világviszonylat- ban a primer energia 24 százalékát fordították villamos energia előállítására, addig 1987—ben már 28 százalékát. A világ villamosenergia- felhasználása 1973 óta 56 százalékkal nőtt, így
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
az egyéb energiafelhasználás csupán 24 száza—
lékkal. A fejlett ipari országokban a villamos—
energia-fogyasztás 50 százalékkal nőtt, az egyéb energiafajtáké 9 százalékkal csökkent.
Valószínűsíthető, hogy a kelet-európai és a fej- lődő országok további fejlődésük során hasonló mintát követnek.
1973 és 1987 között a világ energiafelhasz—
nálása 39 százalékkal nőtt, a növekedést csak rövid időre szakította meg az 1973—1974. évi, illetve az 1979. évi olajáremelés. A világszerte növekvő, mintegy napi 16 millió barrelnyi kő- olajjal egyenértékű energiafelhasználással pár- huzamosan az OPEC olajcladásai napi 12 mil- lió barrellel csökkentek, ami az 1979. évi terme- lési csúcs majdnem 40 százaléka. Az OPEC nem csak a meglevő piacokon veszitett részese- déséből, nem sikerült behatolnia a gazdasági növekedés által élénkített új piacokra sem.
1979-ben az OPEC ellenőrzése alatt tartotta a világ olajpiacait; az olajárak növekedtek, nö- velve az egyéb energiafajták árait és az indá- ciót, amely az iparosodott világ számos orszá- gában háború utáni csúcsokat ért el. Azóta az OPEC Olajárakat és -piacokat befolyásoló ké- pessége nagymértékben gyengült, az olajárak évek óta csökkennek, és nincs energiaár okozta innáció az ipari országokban. Mindezt az tette lehetővé, hogy nagymértékben nőtt a kőolajon kívüli, egyéb fűtőanyagok kínálata, és ez he- lyettesítette az OPEC-olajat. A szén és a föld—
gáz túlnyomó részét, a nukleáris és a vízi ener- giát pedig teljes egészében villamos energia elő—
állítására használják. 1973 óta világviszonylat—
ban az új villamosenergia-szükséglet 31 száza- lékát atomenergia felhasználásával elégítik ki.
A tanulmány érdekes adatokat közöl arról, hogy a legfejlettebb országok 1973 és 1987 kö- zött milyen mértékben helyettesítették a kő- olajat, földgázt vagy kőszenet nukleáris ener—
giával. Belgiumban gyakorlatilag nullára csök- kent a kőolaj felhasználása villamos ener- gia előállítására. 1987—ben naponta mintegy 200 000 barrel kőolajat és 88 milliárd köbláb (] köbláb : 0,0283 köbméter) földgázt helyet- tesítettek nukleáris energiával. Az Egyesült Kí—
rályságban 1987—ben a villamos energia több mint 20 százalékát atomerőművek állították elő, naponta 80 000 barrel kőolajat és 70 mil- liárd köbláb földgázt váltva ki. A kőolaj-meg- takarítás 1973 óta évente a kőolajexportnak mintegy 4 százalékát teszi ki, ami 500 millió dollár kőolajbevételt jelent. Finnországban az atomerőműveknek köszönhetően csaknem 70 százalékkal nőtt a jelzett időszakban a villa- mosenergia-felhasználás, míg a kőolaj hasonló célú felhasználása 60 százalékkal csökkent.
Franciaországban jelenleg a villamos energiá—
nak több mint 70 százalékát nukleáris erőmű- vekben állítják elő, és 1973 óta több mint 2,2 milliárd barrel kőolaj importját tudták kikü- szöbölni. A nukleáris energiával világviszony- latban helyettesített összes kőolajnak mintegy
