Tagja, alelnöke volt a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának. ahol az elméleti kérdések szakavatott ismerőjének bizonyult. Tagja volt a Hivatal központi fo- lyóirata, a Statisztikai Szemle szerkesztőbi- zottságána'k, ahol ösztönözte és értékes taná- csaival biztatta a fiatal közgazdászokat, sta- tisztilkusokat, tudományos tanulmányaik köz—
zé'té'telére.
Rendkivül munkás életet élt. Nagy elfog- laltsága, sokrétű társadalmi munkája mellett is, mindig szívügyének tekintette, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi és választmányi tagjaként helytálljon, és a ma—
gyar! statisztikusokat tömörítő Statisztikai Szakosztályt aktivan irányítsa.
Részt vett már a Szakosztály megalapítá- sában is, majd 1964-től 1986—ig betöltötte a Szakosztály elnöki funkcióját. Korszaxkos sze- repe volt statisztikai társaságunk tevékeny—
ségének kiteljesedésében. Szervezie és irá- nyitotta a tudományos tanácskozás—okat, kon.
ferenciá'kat, az egyes szekciók speciális mun- kájában is aktívan részt vett.
Kevés a puszta szó sikereinek. eredmé- nyeinek felsorolásához. Mélységes szomorú- ság tölti el szivünrket, ha arra gondolunk:
nem látjuk többé mosolygó, optimista tekin- tetélt. nem jelenik meg többé tanácskozá- sainkon, helye üresen marad. Szakértealamét és ielrlűs egyéniség—ét ezután már nélkülöznünk
el.
Elmúlása mélyen megrázott bennünket.
emléke azonban mindig velünk lesz. Emléke a fáradhatatlan tudásnak, a statisztika mua- gas szintű művelőjének. a közéleti embernek, a feledhetetlen jóbarátnaek."
Végül Laitner Tamás a tanítványok nevé- ben mondott utolsó köszönetet a professzor—
nak a statisztika tudományának oktatásáért,
a tudományos munka megszerettetéséért és az ez irányban tett kezdő lépések támog—atá- sáért és gondos. figyelmes irányításáért.
Búcsúztak Ollé Lajostól volt pozsonyi is- kolatársai és sok százan, akik elkísérték utol—
só útjára. * ,
Emlékét megőrzik művei. tanitása tovább él tanítványai munkásságában.
Dr. K. !. - 0. l.
OLLÉ LAJOS PROFESSZOR FONTOSABB MUNKAI:
Az iparstatisztika néhány kérdése. (Lukács Ottó—
val társszerzőségben.) Közgazdasági és Jogi Könyv- ikiadó. Budapest. 1955. 76 old.
lparstatisztika. (Lukács Ottóval társszerzőségben.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1960.
373 o .
'lparstatisztika. (Lukács Ottóval társszerzőségben.) Második. bővített és átdolgozott kiadás. Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1965. 369 old.
Az 1951. évi iparstatisztika. Statisztikai Szemle.
1950. évi 12. sz. 846—849. old.
A termelés minőségének vizsgálata az iparstatisz—
tikában. Statisztikai Szemle. 1952. évi 4. sz. 315—
320. old.
Reprezentativ megfigyelés a gazdasági statisztiká—
ban. (Kádas Kálmán professzorral társsze'rzőségben.) Statisztikai Szemle. 1956. évi 11—12. sz. 1010—1016.
old.
A munkatermelékenység fogalma. statisztikai mé—
rése az iparban. Statisztikai Szemle. 1957. évi 7.
sz. 569—585. old.
Az üzemgazdasági statisztika helyzete és felada- tai. Statisztikai Szemle. 1960. évi 10. sz. 1019—1024.
old.
Az ipari termelési indexek számítása és nemzet—
közi összehasonlítása. (Nyitrai Ferencnével társszer- zőségben.) Statisztikai Szemle. 1964. évi 7. sz. 719—
733. old.
A munkatermelékenység fogalma, az ipari munka—
termelékenység mérésének egyes kérdései. Kandidá- tusi értekezés. 1965. (Kézirat)
A statisztika oktatása a Közgazdaságtudományi Egyetemen. (Benedecki Jánosne'val társszerzöségben.)
Statisztikai Szemle. 1969. évi 1. sz. 57—68 old.
KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN DOKTORl ÉRTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA
HANYECZ lMRE
1987. november 10-én a Magyar Tudomá- nyos Akadémia Kistermében került sor Ko- vacsicsne' Nagy Katalin ,,A büntetett előéle- tűek és visszaesők demográfiai struktúrája és prognózisa" cimű doktori értekezésének nyilvános vitájára és védésére. A nyilvános vitán a bírálóbizottság elnöke dr. Király Ti- bor akadémikus, titkára dr. Korinek László, a jogtudomány kandidátusa, tagjai dr. Hoóz
István, a demográfiai tudomány doktora, dr.
Horváth Tibor, a jogtudomány doktora és dr.
Bakóczi Antal, a jogtudomány kandidátusa:
a disszertáció opponensei dr. Cséka Ervin, a jog—tudomány doktora, dr. Kertész Imre, (!
jogtudomány doktora, dr. Vukovich György, a demográfiai tudomány kandidátusa voltak.
A disszertáció mondanivalóját Kovacsicsné Nagy Katalin öt fejezetre tagolta. A disszer—
táció első fejezetében meghatározta, hogy a visszaesést mint társadalmi jelenséget a bűnözés egyik alapvető. meghatározó ténye—
zőjeként kivánja vizsgálni és prognosztizálni.
A halandósági táblán alapuló kriminalitási- tábla-modellre alapozva, annak módszerét továbbfejlesztve került sor a büntetett elő- életűekre vonatkozó táblák kialakitására.
A második fejezet a visszaesés társadal- mi—demográfiai tényezőit mutatja be. és elemzi a hazai és külföldi adatok alapján.
hazai vonatkozásban száz évre visszamenő- leg. A fejezet gazdag anyaga a visszaesők demográfiai adatait. a visszaesés gyakorisá—
gát és bűncselekmények szerinti összetételét tartalmazza. Felhívja a figyelmet a nemzet- közi összehasonlítás problémáira, a fogai- mak szabályozására az egyes országok jog—
rendjében.
A harmadik fejezet a visszaeső bűnözés prognosztizálásának alapjául szolgáló visz- szaesési modellek meghatározását és bemu- tatását tartalmazza. A modellek a vissza—
esők tipizálását igénylik, melyre vonatkozó- an a disszertáció a hazai és a nemzetközi nézeteket is tárgyalja. A prognózisszámítás—
hoz a szerző vizsgálatokat végez a csopor—
tosítási szempontok kialakítása érdekében.
A csoportosítás három fő témakör alapján történik: demográfiai faktorok. a bűncse—
lekmény—soroza'tok összetétele és a vissza- esési intenzitás mutatói szerint.
A negyedik fejezet a visszaesési táblák szerkesztésének módszereit és a prognózis- számítás különféle külföldi és hazai alkal—
mazásait, majd a szerző saját metodikáját mutatja be. A különféle adatbázisok fel—
használásával számított empirikus krimina- litási valószínűségek kiegyenlítésére —— a véletlenszerű hibák kiküszöbölésére — a szerző negyedfokú függvényt illeszt, amely—
nek relatív standard hibája a nagy eset—
számoknál kicsi. A fejezetben a szerző a valószínűségek előállításával a kriminalitási táblák összefoglaló mutatóit is meghatá- rozza, és ismerteti a prognózis eredményeit.
Az alkalmazott módszertani apparátus a büntetett előéletűek adatainak jóval fino- mabb elemzését tette lehetővé, és elvben hasznosnak bizonyult a prognózisok előké- szítésénél is. E fejezetben kerül kidolgozásra és alkalmazásra a homogenitás fogalma.
Az értekezés ötödik fejezete az összefog—
laló következtetéseket és a szerző javasla- tait tartalmazza.
DR. CSÉKA ERViN OPPONENSI VÉLEMÉNYE
Az opponens bevezetőjében rámutat arra, hogy a szerző ,,... témaválasztásának helyességét és jelentőségét el kell ismer- ni. . .", dmikor disszertációjával arra vállal—
kozott, hogy .,. .. a tények és számok cáfol- hatatlan erejével szemléltesse a bűnözés legveszélyesebb formájának, a visszaeső bűnözésnek mai megjelenését és feltár—
ható okoit, valamint az elkövetkező évek visszaeső bűnözésének előre becsülhető alakulását".
A szerző nagyigényű munkát végzett.
amelynek közvetlen jogalkalmazási és ez—
által jogpolitikai kapcsolódásai vannak. Az értekezés érdeme több új, kriminálinforma- tikai módszer kidolgozása, amelyeket sike- resen alkalmazott kutatásaihoz és az adatok feldolgozásához. Az érdemi értékeléshez tartozik a szakirodalmi felkészültség színvo—
nala és a forrásmunkák felhasználásának módja. A 340 gépelt oldal terjedelmű érte- kezés bibliográfiája 360 sorszámot tartal- maz, a statisztikai táblák száma 100, 22 ábrával.
A tartalmi értékelés során az opponens megállapítja: .,. .. a szerző értekezése új tudományos erdményeket felmutató. jelen- tős hozzájárulás a visszaesés jelenkori hazai kutatásaihoz, a bűnözés tényszerű, sok—
oldalú megismeréséhez ...". Az értekezés újszerű módszereinek hasznát a jogalkalma- zók láthatják. Bővítheti, erősítheti a jogal- kalmazók szakmai felkészültségét, segítheti a bűnfelderítést, és támpontot adhat az igazságos és differenciált büntetéskiszabás- hoz.
A szerző meggyőző tárgyszerűséggel mu- tatja be a visszaeső bűnözés jelen és vár- ható arculatát számadatokra támaszkodva, ugyanakkor mértéktartó a következtetések le- vonásában, az általánosításban. Felhívja a figyelmet egy fontos tényre: az utóbbi évek- ben jelentősen növekszik a visszaesőnek nem minősülő bűnelkövetők aránya. Nem abból következik ez —— teszi fel a kérdést a szerző —,,. .. hogy e kategóriához a törvény semmiféle joghátrányt nem fűz?" Bár tud—
juk, hogy a visszaesőnek nem minősülő ko- rábbi büntetettséget adott esetekben a bíró—
ság a büntetés kiszabásánál a vádlott ter—
hére értékelheti, a szerző megjegyzése fi- gyelmet érdemel. Ugyanakkor meghökkentő, amit a szerző közöl. hogy van ország, ahol ,,... nincs külön jogszabály a visszaesőkre azon büntetéskiszabási elv alapján, hogy a cselekményre nem tartozó körülmények — így az elkövető előélete —— ne befolyásolják a cselekmény megítélését."
Az értekezésnek a visszaesési modell ki- dolgozásával foglalkozó fejezete nagyszámú statisztikai táblával szemlélteti a visszaeső bűnözés sokrétű demográfiai arculatát. Fi- gyelemreméltó megállapítások:
—— (: visszaesőknél aránylag kevés a családos,
— feltűnően magas az alacsony műveltségi szin- ten állók száma.
—- a fiatalkori bűnözés meghatározó a későbbi bűnözésre.
Az opponens megjegyzi, hogy a szerző a bűnöző .,életpályo", a bűnöző ,,karríer" ki—
fejezéseket használja, amelyek ugyan elter- jedtek a kriminológiai irodalomban. ugyan- akkor szerencsésebb lenne a bűnöző .,élet—
vitel". a bűnöző ,.életmód" megjelölés, mi- vel ezek jobban illeszkednek a negatív bű- nözői magatartáshoz.
igen értékesnek minősíti az opponens a bűncselekmény—sorozatoknak és azok homo- genitásának vizsgálatát. A kidolgozott bűn- cselekménycsoportok a visszaesési sorrend és a visszaesési sűrűség fogalmak tükrében igen tanulságosak.
A prognózisszámítás módszertani kérdé—
seivel foglalkozva a szerző önkritikusan kije- lenti, hogy prognózisainak adatai .,... nem fognak a tényleges bűnözéssel egybeesni, tekintettel arra, hogy éppen a prognóziské- szítés időszakában a bűnözésben nagymér- tékű növekedés következett be, másrészt a bűnözés eltolódott a fiatalabb korosztály felé". ..Megjegyzendő —— teszi hozzá az op—
ponens -—, hogy a bűnözés eltolódása, növe- kedése alighanem maguk is a bűnözés prog- nózisának körébe tartozó jelenségek."
Az opponens végül összegezve az érteke—
zésről kialakított véleményét megállapítja:
:: disszertáció tudományos eredménye annak statisztikai igazolása, hogy:
— a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek bűnözése növekvő,
— a visszaesés demográfiai jellemzőinek körében a családi helyzet és a műveltségi színvonal lénye—
ges szerepű.
Tudományos eredménye továbbá:
-—a visszaeső bűnözők életvitelének vizsgálata az alapvető bűncselekményi kategóriákban. a ho—
mogenitás fogalmának. mérésének, módszertanának kidolgozása,
-— a nemzetközi viszonylatban is jelentős kutató!
sok a táblamódszerek alkalmazására a visszaesés vizsgálatában és prognózisában.
Nézete szerint a publikálásra is érdemes munka nyeresége a tudományos szakiroda- lomnak, ezért javasolja: .,A bírálóbizottság tegyen javaslatot a Tudományos Minősítő Bizottságnak Kovacsicsné Nagy Katalin ré- szére a tudomány doktora fokozat odaítélé—
sere."
DR, KERTÉSZ lMRE OPPONENSI VÉLEMÉNYE
,,A jelölt nagy felkészültséggel fogott hoz- zá a ...téma feldolgozásához... értekezé- se sok hasznos adatot tartalmaz, méltán számíthat ..." a kriminológusok érdeklődé- sére —— állapítja meg az opponens, Vélemé- nye szerint a prognózis demográfiai faktorok szerinti felállítása nem teljes körű. a bűnel—
követők demográfiai struktúrája csak igen lassan változik. a demográfiai hullámok megváltoztatják a népesség korösszetételét.
és igy nem lehetnek hatás nélkül a bűnözés korcsoport-struktúrájára sem. Továbbá a prognózis felállításához feltétlenül szükség van ,,...a gazdasági, szociális és kulturális tényezők figyelembevételére is."
Az opponens elismerően szól a visszaeső bűnözők bűnügyi nyilvántartási adatlapjain rögzített adatok -— ,,karrier" — szakszerű fel—
dolgozásárói. Hiányosságként említi. hogy a szerző néhány érdekes tény. tendencia feltá- rása után azok okát nem magyarázza meg.
Új megvilágításba helyezi a szerző a vissza- eső bűnözés homogenitásának fokát és jel—
legét, de a tömörítési módszert, nevezetesen
az alapul vett bűncselekményfajták 19 (má- sutt 18) csoportba sorolását nem tartja kö—
vetkezetesnek. Egyes csoportokba véleménye szerint egymástól elütő bűncselekmények ke- rültek.
A visszaesési sűrűség fogalmának megha- tározása. amely a letöltött szabadságvesztési időtartam és a szabadlábon töltött időtar—
tam hányadosa, alkalmas a bűnözők társa- dalmi veszélyességének számszerű mérésére.
Az elkövetési sűrűség kiszámított adatai le- hetőséget nyújtanak a visszaeső bűnözőknek a társadalomra veszélyességük foka szerinti csopartositására is. Az opponens megálla- pitja. hogy ez ,,. .. a mutató rendkivül érde—
kes további számításokat is lehetővé tesz, például meghatározható. hogy a különböző kategóriákba sorolt bűnelkövetőknek mikor kezdődött bűnözői karrierjük." /
Kertész imre egyetért azzal. hogy a Bíráló Bizottság javasolja a Tudományos Minősítő Bizottságnak a tudomány doktora cím oda- ítélését Kovacsicsné Nagy Katalin részére.
DR. VUKOVICH GYÖRGY OPPONENSI VÉLEMÉNYE
Az opponens megállapítja, hogy a tábla- módszer jól alkalmazható. de gyakorlati ki- vitelezése nagy feladat elé állította a szer- zőt, aki ezt lényegében jól. sok esetben rendkivül szellemesen oldotta meg. Az alkal- mazott módszertani apparátus a büntetett előéletűek jóval finomabb elemzését tette lehetővé. és elvben hasznosnak bizonyult a prognózisok előkészítésénél is. A homogeni- tás mérésének a szerző által kialakított mód- szere ... .. az értekezés egyik érdekes. ele—
gáns része. annak ellenére, hogy a külön- böző forrásokból származó adatok. azok el- térő jellege sok nehézség elé állította a szerzőt." Az egységes rendőrségi—ügyészségi bűnügyi statisztika adataira a transzverzális elemzés módszerét alkalmazta. és ezzel ala- kította ki az empirikus kriminalitási valószí- nűségeket tartalmazó táblákat. A bűncselek- ményi tábláknál nem alkalmazott nemek szerinti tagolást. mert ez többszörösére nö- velte volna a táblák számát. A valószínűsé- gek előállítása után a kriminalitási (vissza—
esési) táblák kiszámítását végzi el a szerző.
a halandósági tábla analógiájára.
Az összefoglaló következtetések és ered- mények közül legfontosabb a homogenitás fogalmának kidolgozása és alkalmazása. A disszertáció nagy adatgyűjtő munka és nagy mennyiségű, jórészt számítógépen végzett számítás eredménye. A jelölt a tárgyhoz szükséges összes számszerű információt, ada- tot összegyűjtötte. ennek eredménye, hogy ,.... a visszaesőkről olyan mennyiségű in- formációt tár fel, amit még nem tapasztal- hattunk a hazai szakirodalomban." Ugyan- akkor hátránya is a többféle adatbázis hasz-
nálata, mert nem teszi lehetővé a téma kon- zisztens tárgyalását. A háromféle adatforrás- ból származó adatok összevetését —— infor—
máció-rendszerbeli különbségek miatt —( nem is lehetett egy rendszerbe foglalni. ,,Uj és úttörő jellegű a témának az informatikai szemléletű megközelítése . . .", de ... . . mert a szerző a prognózist tekinti az értekezés fő irányának és céljának, nem kap elég hang- súlyt a valóságban új, az informatika eszkö- zeivel végzett nagyméretű adatállományok kezelésével, algoritmizálásával. önmagában konzisztens rendszerré alakításával járó el- méletí és gyakorlati munkáinak részletesebb bemutatása." Igen komoly rendszerszervező tevékenység szükséges ahhoz, hogy például a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnok—
sága (a továbbiakban: BVOP) Elitélt Nyil- vántartásának adataiból statisztika váljék, különösképpen számítógépre adaptálva.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a szerző imponálóan nagy anyagot dolgozott fel; részben ebből következően a dolgozat- ban keverednek a fölösleges részletek a fan- tos megállapí—tásokkal. Fontos a kohorsz- elemzésen alapuló valószínűségek kidolgo- zása és az a megállapítás, hogy az effajta vizsgálatokhoz célszerű lenne a jelenleg rendelkezésre álló adatbázis megfelelő szer- vezése, fejlesztése. Az opponens nem tartja elegendőnek a prognózis-problematikának a disszertációban bemutatott taglalását és magát a prognózist sem.
Az opponens az erények és a fogyatékos—
ságok figyelembevételével javasolta a Bíráló Bizottságnak. hogy tegyen javaslatot a Tu- dományos Minősítő Bizottságnak a doktori fokozat odaítélésére.
Az opponensi vélemények elhangzása után a bírálóbizottság a jelöltnek. a vitában részt vevő dr. Gyarmati István, a Magyar Tudomá- nyos Akadémia levelező tagja. fizikus. a Bu- dapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egye- temi tanára pedig az opponenseknek tett fel kérdéseket.
KOVACSICSNE NAGY KATAUN VÁLASZA
A jelölt köszönetét fejezte ki opponenseí—
nek, hogy vállalták az interdiszciplináris ér—
tekezés bírálatát, és azért a sokoldalú elis—
merésért, amiben értekezését részesítették.
Mindhárom opponens érintette a csopor—
tosítás és a prognózis témakörét, ezért a je- lölt e kérdésekkel foglalkozott először.
A bűncselekmények csoportosításánól a BTK által meghatározott bármely két bűn- cselekmény között — ha vannak is hasonló- ságok -— lényegesek az eltérések. Ezért kü- lönböztet meg a büntetőkódex 195 bűncse—
lekményfajtát, így mindenfajta csoportosítás valamiféle engedményt tesz a különbségek- ben, és kihangsúlyozza a közös vonásokat.
Az értekezésben kialakított csoportosítás nem az operatív statisztikák hagyományos cso—
portosítása. tekintettel arra, hogy ez nem a bűncselekmények, hanem az elkövetők sze- rinti osztályozás. mely a bűnismétlő és visz—
szaeső elkövetőket bűnöző életpályájuk so- rán az általuk elkövetett bűncselekményso—
rozatok szerint sorolja be. így alakult ki az első lépcsőben a 19 csoport, amelyet követ—
kezetesen alkalmaz. Kertész Imre észrevéte- leire válaszolva megjegyzi, hogy egyszer for- dul elő a képletekben a 18—as szám. ami—
kor a domináló bűncselekmény fogalmát de- finiálta. ekkor az index 1-től 18—ig terjedő értéket vehet fel. Nyilvánvaló. hogy mind a 19 bűncselekménycsoport egy életpályán nem lehet domináló, mert akkor egyik sem az. A 18 is csak elméleti maximum, ami a gyakorlatban nem fordul elő, mivel a vizs- gált legnagyobb száma a bűncselekmény- csoportnak 6 volt. Az azonban helytálló. hogy amíg (: Bűntettesek Nyilvántartásában 19 bűncselekménycsoportot használt, addig a BVOP Elitélt Nyilvántartásában folytatott ku- tatásokban 20 csoportot. Ott azonban figye—
lembe kellett venni a gyakorlati igényt. mi—
szerint a BVOP napi munkájában a katonai bűncselekmények és a honvédelmi kötele- zettség megtagadása nem vonható össze.
prognózis részletesen vitatott problema—
tikójával kapcsolatban többek között beszá- molt lehetőségeiről, miszerint a prognózis- kutatásokat 1979-ben kezdte az 1977—1978.
évi adatok alapján és 1981-ben a Bűnügyi Nyilvántartó adatai alapján folytatta. A fel- dolgozás saját rendszertervei alapján két számítóközpontban folyt. A feladat komp—
lexitása a rutinmunkára felkészült számító- központokat sok nehézség elé állította, a feldolgozások évekig elhúzódtak. mialatt a társadalomban olyan változások mentek vég- be. amelyek a bűnözés tendenciáit alapve- tően módosították. Ugyanakkor az amerikai szakirodalomban 1986—ban több tanulmány jelent meg, amelyek azt vizsgálták. hogy a népesség korösszetételének változása miként idézte elő az amerikai kriminalitási arány—
szám rohamos csökkenését. A nemzetközi tapasztalat alapján is bizonyítást nyert a témaválasztás helyessége, amikor a magyar népesség korstruktúrájának változása tükré- ben vizsgálja a bűnözés jövőjét.
Cséka Ervin opponens bírálatát a termi—
nológiával kapcsolatban elfogadta és a bűnöző "életpálya", illetve bűnöző ,.karrier"
kifejezéseket a javasoltakkal helyettesíti.
Egyetértett az ,,inhomogén" kifejezés helyett a ,,heterogén" használatával is.
Kertész lmre opponens ama megállapítá—
sára, mely szerint a visszaeső bűnözésre vo—
natkozó adatok nincsenek kikristályosodva, mivel az egyik nézet szerint a visszaesők szá- mának növekedése a bűnözés súlyosbodását
jelenti, a másik nézet szerint pedig (: felde- rítési munka és () visszaesők ellenőrzésének a sikere. az első bűnelkövetés megelőzésé—
nek eredménye. megjegyezte, hogy vélemé—
nye szerint mindkét szemlélet helyes, csak nézőpont kérdése, melyik igaz. Egy adott idő—
pont bűnözését statikusan vizsgálva -— mon—
dotta a jelölt - az összbűnözés súlya kisebb.
ha kevés a veszélyesebb visszaeső bűnöző.
semmint, ha ezek nagyobb arányt képvisel- nek. Ez előbbi tény a kiszabott büntetések hatékonyságát. illetve a büntetésvégrehajtás eredményességét igazolja. Ha viszont a bű- nözés dinamikáját vizsgáljuk, akkor az első bűntényesek számának és arányának csök- kenése, a visszaesők arányának növekedése a bűnmegelőző és bűnüldöző munka haté—
konyságát és az előző büntetés hatástalan- sógát bizonyítja. A jelölt egyetértett Kertész lmre opponens azon álláspontjával is, hogy jó lett volna a korstruktúra változásának ha- tása mellett azt is vizsgálni. hogy az iskolai végzettség, illetve a foglalkozás szerinti meg- oszlás a jövőben milyen hatással lesz a bü- nözésre. Ennek akadályaként megjegyezte, hogy az iskolai végzettségre és a foglalko- zási struktúrára népességi prognózis mind- máig nem készült. habár erre nagy szükség lenne. Szükség lenne a Kertész lmre op—
ponens által felvetett nemzetközi bűnügyi statisztikai összehasonlításra is. a megfelelő megoldás előkészítéséhez azonban interdisz—
ciplináris és internacionális team munkájára lenne szükség.
Vukovich György opponens azon bíráló megjegyzésére. amelyben ..a szociológiai szál" hiányát veti fel. a jelölt válaszában rá- mutatott arra, hogy a disszertáció elsősorban bűnügyi tárgyú. statisztikai, informatikai, cle- mográfiai módszerű, nem szociológiai. Egyet—
ért azonban annak a hiányosságnak :: bírá—
latával, hogy nem alkalmazott a bűncselek-
ményi táblánál nemek szerinti tagolást, de ennek elsősorban az adatok feldolgozásának lehetőségei szabtak határt. Az opponens ki- fogásolta a három különböző adatbázis használatát is. ugyanis ez nem teszi lehető—vé (: téma konzisztens tárgyalását. A jelölt véleménye szerint viszont éppen az adatbá- zisok különbözősége a disszertáció értéke, hiszen a többféle adatforrás használata és a különbségek feltárása az egyik olyan té- nyező, amely megkülönböztet egy tudomá- nyos értekezést egy hivatali jelentéstől. Az adatforrások homogén volta az egységes in- formáció-rendszer létrehozásában érdekelt szervek tevékenységének függvénye.
C
A bírálóbizottság a zárt ülésen lebonyo- lított szavazás eredményeképpen javaslatot tett a Tudományos Minősítő Bizottságnak.
hogy Kovacsicsné Nagy Katalinnak a tudo—
mány doktora címet ítélje oda.
A Tudományos Minősítő Bizottság 1988.
január 27-én tartott ülésen a jogtudomány doktora fokozatot odaítélte Kovacsicsné Nagy Katalinnak.
MAGYAR SZAKlRODALOM
DR. BÉLYÁCZ IVÁN:
AMORTIZÁCIÓ. PÓTLÁS, KORSZEROSlTÉS időszerű Gozdaságirányítási Kérdések. 2—3. PROD- INFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat. Budapest.
1987. 138 old.
Bélyácz Iván új könyvének célja az, hogy a jól ismert és sematikus képnél árnyaltab- ban, a maga teljes bonyolultságában mu- tassa be az amortizációt, ennek funkcióit és kölcsönhatásait. A könyv középpontjában ezért az értékcsökkenési leírás és a tőke- megújítás kapcsolata áll. A könyv egyik ér- deme mindenképpen ez, hiszen a szerző a maga összetettségében mutatja be az amor—
tizáció és a pótlás közötti viszonyt. a kap—
csolat egyszerre érvényesülő lazulását és szorosságát. A szocializmus politikai gazda—
ságtanának válsága. vagyis az, hogy a korábbi tankönyvek és a valós élet között szakadék tátong, a szerző munkáját is meg- nehezítette. Az élőszóban utal is erre, ami- kor sajnálattal kell megállapítania azt, hogy: ,,A szocialista közgazdasági irodalom
lényegében nem rendelkezik rendszerezett, kritikai vagy normatív tőkegazdálkodási el—
mélettel, s ez a hiány szinte megoldhatatlan gondot jelent az értékcsökkenési leírással foglalkozó kutató számára. Megbízható el- méleti támasz nélkül kell végiggondolni az állótőke-gazdálkodás egyik központi kategó—
riájának funkcióit és változó szerepét. A szerző határozott meggyőződése, hogy az amortizáció mai praxisa nélkülözi a szilárd elvi alapokat, s az új rendszer fő hatás- irányai kellő mértékben nem végiggondol- tak." (6. old.) A recezensne'k is ez a véle- ménye, hiszen a gazdaságpolitika sem lehet eredményes, ha az objektív törvényeket nem tárjuk fel, még ha ezek teljes ismeretére nem is törekedhetünk.
A könyv előszóból és bevezetőből, hat önálló fejezetből, az adatállományt tartal—
mazó függelékből és gazdag, alaposan fel- dolgozott forrásmunkajegyzékből áll. Bélyácz lván érdeme, hogy visszanyúl az eredeti forrásanyaghoz, amit az is bizonyít. hogy számos forrás most kerül először a hazai
