Az egészségnevelés lehetőségei a gimnáziumi biológia oktatásában
A z E gészségügyi Világszervezet adatai szerint harm inchárom nyilvántartott or
szá g közül M agyarország polgárainak egészségi állapotát s a m o rta litá st tekintve az utolsó helyen áll.Szám ítások szerint a m a i középiskolás korú fiatalok esélye 65. életévük elérésére 60-65%. A honi halálozási viszonyok évtizedek óta tartó rosszabbodása a kilencvenes évek elejére epidem iológiai válsággá súlyosbodott.
(1) A M a g ya r Tudom ányos Akadém ia 1988 -bán felm érte a lakosság egészségi állapotát. Á llást foglalt amellett, hogy: „kie m e lt gondot kell fordítani az ifjúság egészségének m egőrzésére az iskolai oktatás-nevelés m inden szintjén, az ism e retek, teendők sza ksze rű átadása, a teljes testi-lelki feltételeinek m egterem tése, a z é rtékrendek racionális átalakítása céljából". (2)
Az E gészségügyi Világszervezet , az Európa Tanács, és az Európai G azdasági Kö
zösség a 80-as évek végén életre hívott egy m ozgalm at „E gészséges Iskolák”cím mel.
Ennek továbbfejlesztett és bővített változata az „E gészségesebb Iskolák” m ozgalom, mely nyitott a kelet-európai országok felé is. Magyarország 1991 tavaszán csatlakozott a program hoz.
Hazai m egvalósításában közrem űködik a N épjóléti M inisztérium, a M űvelődési- és K özoktatási M inisztérium, és mint közvetlen szakm ai irányító, a N em zeti E g é sz
ségvédelm i Intézet. A mozgalom magába foglal minden olyan tevékenységet, am ely biz
tosítja a tanulók testi-lelki harm óniáját. Ide tartozik a serdülőkorú diákok egész
ségm egőrzése, valam int az egészséges környezet m egterem tése is.
Az ország egészségügyi ellátási színvonala az európai átlagnak megfelelő, a gyakori m egbetegedések és a korai halálozások mögött a társadalm i körülm ények által is b e fo lyásolt rizikófaktorok állnak. Ezek közül különösen nagy jelentőségűek az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a m ozgásszegény életmód, a dohányzás, a m értéktelen alkohol- fogyasztás,a kábítószerélvezet, az idegi túlterhelésből eredő stressz. A rizikófaktorok egy része az egyén életviteléből, helytelen életm ódjából fakad, ezért az egészség m egőrzé
sében fontos szerepe van a helyes magatartási, és életviteli norm ák kialakításának.
Az egészségügyi korm ányzat kidolgozta hosszútávú egészségm egőrzési program ját, m elynek sarkallatos pontja a prevenció.
M egvalósításának feltétele az egészségkultúra színvonalának em elése, mely feladatot a társadalom egészének kell vállalnia. Kiem elt felelősséggel tartoznak ezen belül az o k tatási-nevelési intézm ényekben dolgozó pedagógusok, szem élyes példam utatásuk m in
den „agitációnál" eredm ényesebb lehet. Az alapelveknek a szervezett oktatási-nevelési struktúrába is be kell épülniük, hogy tudatosuljon: az egészség védendő érték, s m eg
védése m indenkinek a saját érdeke. C sak ilyen szem léleti változás mellett várható a né
pesség egészségi állapotának javulása tendenciája.
A M űvelődési és Közoktatási M inisztérium az előkészítő lépéseket megtette, kidolgoz
ta a Nemzeti Alaptantervet, mely tartalm azza az egészségtan bevezetését, ennek keretei azonban m eglehetősen tisztázatlanok.
Szaktanári tapasztalataim egyértelm űen azt bizonyítják, hogy a tanulók igen hatékony egészségnevelése valósítható meg a biológiaórákon. A tantárgy sajátosságai m essze
menően lehetővé teszik, hogy a tanulók a kapott elméleti ism eretek m ellett praktikus is
mereteket is elsajátítsanak. Számos alkalom adódik arra, hogy a leggyakoribb bete g sé gek kialakulásáról, term észetéről, megelőzési lehetőségeiről, alapvető egészségügyi is
m eretekről is beszélgessünk a tanulókkal a kártanári közlés, a ká rta n u ló i kiselőadás vagy dem onstrációs kísérlet form ájában. Szükség szerint külső szakem berek - p l.gyógysze
részek, orvosok, védőnők - is bevonhatók a munkába.
SZEM LE Egészségnevelés a gimnázium második osztályában
A m ásodik osztályos biológiai tananyag az élőlények rendszerezésével, az élővilág és a környezet összefüggéseivel, és az állatok viselkedését meghatározó legfontosabb je l
legzetességekkel foglalkozik. Ilyen tem atika mellett ezen az évfolyam on nagyszerű lehe
tőség nyílik egy hum ánökológiai szemléletű komplex környezeti és egészségnevelési program elindítására. Felhívjuk a figyelm et az em ber és környezete közötti egyensúly fo n tosságára, rávilágítunk arra, hogy az egészséges egyensúly felbom lásának m esszem e
nő következm ényei vannak az egész élővilágra, így az em beriségre nézve is. A tá rs a d a lom helyes ökológiai-környezetvédelm i szem léletének kialakítását, m eggyőződésem szerint, legkésőbb ebben az életkorban kell megalapozni. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a m indennapi élet hétköznapi tevékenységei során maguk is sokat tehetnek a kör
nyezetük és az egészségük érdekében, például a háztartási és egyéb hulladékok sze lektív gyűjtése, kezelése, a növények, állatok védelme stb. révén.
E gészségnevelés a gim názium harm adik osztályában
A harm adik osztályos biológiai tananyag jelentős része az az élő szervezetek - növé
nyek, állatok, em ber - testfelépítésével és legfontosabb önfenntartó életm űködéseivel foglalkozik. Az em berre vonatkozó tém ák igen alkalm asak a szoros értelem ben vett egészségnevelésre. Az egészséges m űködések tanításával egyidejűleg szám os lehető
ség adódik a veszélyeztető tényezőkről, a betegségek mibenlétéről, s azok m egelőzé
sének m ódjairól folytatott beszélgetésre. Mivel eddigi tapasztalataim szerint ezek a tém ák nagyon érdeklik a tanulókat, gyakran építek is öntevékenységükre. Rendszeresen b iz tosítok lehetőséget kiselőadás tartására, különösen a tém a iránti szem élyes indíttatás esetén.
óra anyaga egeszségnevelési témák
A gombák törzse A vírusok
A baktériumok törzse
A halak osztálya A laposférgek törzse
A víz hatása az élőlényekre Az ízeltlábúak törzse
A levegő hatása az élőlényekre
A hőmérséklet mint környezeti tényező
- kiselőadás az AIDS fertőzéséről, megelőzési lehetőségeiről
- betegséget okozó baktériumok,
- a higiénia jelentősége a fertőzések megelő
zésében;
- a kalapos gombák jelentősége az egész
séges táplálkozásban,
- a gombafogyasztás szabályai,
- teendők gombamérgezés gyanúja esetén;
- betegséget okozó laposférgek ,
- az emberi fogyasztásra szánt húsok hatósá
gi vizsgálatának jelentősége
- háziállatok és galandféreg-fertőzési veszé
lyek
- a higiénia szerepe a fertőzések megelőzésé
ben;
- betegséget okozó rovarok
- a leggyakoribb betegségek megelőzésének lehetőségei,
-gyakorlati teendők, pl. kullancscsípéskor;
- halhús és az egészséges táplálkozás;
- a levegő káros összetevőinek élettani hatá
sai - pl. CO, N-dioxid, foszfor veszélye az em
beri szervezetre;
- megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz je lentősége,
- a hőmérséklet kiemelkedő jelentősége a szűk hőtürőképességű élőlények számára;
A tananyag által nyújtott egészségnevelési lehetőségek
A tananyag által nyújtott egészségnevelési lehetőségek : Óra anyaga egészségnevelési tém ák
A biogén elem ek
- a m ikroelem ek szerepe a szervezet egyensúlyának fenntartásában A z anyagcsere általános jellem zői
- a szervezet vitam in-ellátottságának jelentősége a koenzimet tartalm azó enzim ek képződése szem pontjából,
- a lázas állapot veszélye, a lázcsillapítás jelentősége és lehetőségei a m indennapi betegápolás során;
A z em b e r táplálkozása - a szájhigiénia jelentősége,
- a napfény és a szabad levegő hatása a nyálelválasztásra,a fogak épségére, - az esztétikus étkezési szokások és az em észtőnedv-elválasztás kapcsolata, - az egészséges táplálkozás pl. zsír-, szénhidrátszegény étrend, a fehérjeutánpótlás fontossága, a növényi rostok szerepe az emésztésben,
- a vitam inok élettani hatásai,
- az em észtési rendszer leggyakoribb betegségei, pl. gyomorfekély, táplálkozási aller
giák stb.,
- az antibiotikum ok veszélye a bél hasznos baktérium flórájára, - az elhízás, mint szám os betegség rizikófaktora;
- gyógynövények , fűszerek az em észtőrendszer egészségéért;
A tém a kapcsán feltétlenül tudatosítani kell az egészségtelen táplálkozási szokások m egváltoztatásának szükségességét. Fontos az új ízek iránti kíváncsiság felkeltése, azok megkedveltetése. Megfelelő időpontokban, kóstolóval egybekötött „Új ízek börzéje"
szervezhető meg egészséges, modern ételekből.
A z em b e r légzése
- a sportolás szerepe a tüdőkapacitás növelésében - leggyakoribb légzőszervi betegségek,
- gyógynövények a légzőszervek egészségéért,
A tém a tanításakor célszerű a dohányzás káros hatásainak m egbeszélése. H atéko
nyabb a beszélgetés, ha nemcsak elmondjuk, hanem lehetőség szerint dem onstráljuk is a veszélyt. Az élettani kísérletben „Te sem vagy kivétel” mottóval szem léltethetjük a do
hányfüst valam ely élőlényre - pl. légyre, csótányra stb - gyakorolt pusztító hatását.
A z em b e r anyagszállítása
- a vé r káros anyagai pl. magas koleszterintartalom ,
- a keringési rendszer leggyakoribb betegségei és megelőzési lehetőségei, - a magas vérnyom ás és következményei,
- az im m unrendszer erősítésének le h e tő s é g e i, - védőoltások,
- gyógynövények a keringési rendszer egészségéért;
Az em ber kiválasztása
- a leggyakoribb kiválasztószervi betegségek és m egelőzésük (pl. hólyaghurut, vesem edencegyulladás, vesekő, művesekezelés) A z em b e r kültakarója
- a higiénia jelentősége a bőrápolásban, - helyes öltözködési szokások ,
A z e m b e r m ozgása
- az egészséges életm ód része a rendszeres testmozgás, - mozgásszervi betegségek és megelőzésük,
A mozgás, a sportolás élénkítő, regeneráló hatása a fiatalok körében is többé-kevésbé ismert, m agatartásukban, szokásaikban, életvitelükben azonban nem m anifesztálják ezeket az ismereteket. Ennek egyik oka az, hogy a közvetlen környezetükben nem látnak követendő példát. Hívjuk fel a diákok figyelm ét arra, hogy a rendszeres testedzés, a s z a bad levegőn való m ozgás milyen kedvező hatással van a szívm űködésre, a légzésre, az anyagcserére.
SZEM LE Egészségnevelés a gimnázium negyedik osztályában
A negyedik osztályos biológiai tananyag az élőlények szabályozó működésével, s z a porodásával, öröklődésével, evolúciójával foglalkozik. Az em berre vonatkozó ism eretek tanítása különösen jó lehetőséget biztosít a szexuális nevelésre.
A tananyag által nyújtott egészségnevelési lehetőségek :
óra anyaga egészségnevelési tém ák
Az em ber horm onális rendszere
- a stressznek a horm onális egyensúlyt, károsító hatása
- a cukorbetegség és rizik ó fa k to ra i, - az egészséges nemi élet,
A nemi m űködés tanítása során alkalmat keríthetünk arra, hogy nyíltan beszélgessünk a fia ta lo k párkapcsolatairól. A mai fiatalok hamarabb lesznek biológiailag érettek mint régebben, ugyanakkor a társadalm i érettségük, s az önálló életvitel lehetősége jócskán későbbre tevődött. A biológiai érettségükből következően a középiskolás fiatalok jelentős része igényli, egy része gyakorolja is a nemi életet. A családok, a szülők többsége m a gára hagyja gyerm ekét a szexuális problémáival, a terhesség elleni védekezés kérdése
ivel. A biológia órákon alkalmat kell biztosítani a kérdések felvetésére, s lehetőség szerinti m egbeszélésére. Szólni kell a nem kívánt terhesség m egelőzésének lehetőségeiről, a fogam zásgátló tabletták káros hatásairól. A biológiai vonatkozások mellett feltétlenül b e szélgetni kell a tanulókkal a lelki, érzelmi háttérről is. Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy aki nem intim, nem érzelmeken alapuló párkapcsolatokat létesít, az érzelm ileg, lelkileg sivárabbá válik, és a partnerek gyakori váltogatásával fölösleges kockázatnak teszi ki önmagát.
A beszélgetés előre összegyűjtött vagy spontán feltett kérdések alapján, m eghívott o r
vos vagy pszichológus közrem űködésével még hatékonyabbá tehető.
A z idegrendszer érz ő m űködése - a szem egészségvédelm e,
- a szem rendellenességei, s azok következményei;
A z em b e ri m agatartás idegrendszeri alapjai - az érzelm ek és koordinálásuk;
A z e m b e r egyedfejlődése - a terhesség jelei,
- a magzat védelm e a károsító hatásoktól (pl. dohányzás, alkohol, gyógyszerek, e lé g telen táplálkozás, anyai fertőzések veszélyei)
Az egészségnevelésnek, mint rendkívül fontos területnek a jelenlegi gim názium i b io lógiai órákba történő integrálása csak kényszerm egoldásnak tekinthető, hosszú távon sem m iképpen sem tartható fenn eredm ényesen. A jelenlegi tananyag mind m ennyisé
gében, mind m élységében m eglehetősen nehezen kezelhető, s alig tartalm az e g é sz
ségnevelési inform ációkat. így azok beillesztése az órák menetébe csak nagy nehézsé
gek árán - a tankönyvi anyagnak, és a tantárgyból felvételi vizsgára készülő tanulóknak a rovására - súlyos kom prom isszum ok vállalásával folytatható.
M egoldásként több lehetőség kínálkozik :
- a jelenlegi órakereteken belül maradva , a most tanított biológiai tananyag megfelelő mértékű csökkentésével;
- a jelenleg tanított biológiai tananyag érintetlenül hagyásával, de a heti biológiai ó ra szám megem elésével;
- a biológia tantárgytól függetlenül, önálló egészségtan tantárgy bevezetésével - le g alább heti egy órában .
A felsorolt lehetőségek közül az elsőnek nincs folyamatos anyagi kihatása, így ennek megvalósítása tűnik a legelérhetőbbnek. Ez esetben feltétlenül szükség lenne a biológiai tananyag mielőbbi csökkentésére, a tantárgyon belüli alapkövetelm ény! rendszernek a kijelölésére, az abból történő egységes vizsgarendszer bevezetésére, és a felsőoktatási
intézm ények ehhez igazodó felvételi rendszerének a kidolgozására. Vélem ényem szerint erre az egészségneveléstől függetlenül is m indenképpen szükség lenne.
A m ásodik és harm adik m egoldás költségigényes.
A heti biológia-óraszám megem elése esetén a költségek egyrészt az óradíjakból, m ás
részt a biológiatanárok továbbképzéséből tevődne össze. Szám ottevő előnyt jelentene a tanulók szem pontjából a kétféle ism eretrendszer szerves egym ásra építhetősége.
Az új tantárgyként történő bevezetésre is folynak már kísérletek (3). A gim názium okban való alkalm azása azonban nem célszerű, mivel az önálló, új struktúrájú tananyag csak tovább növelné a tanulók jelenleg is nagym értékű túlterhelését.
A népesség egészségi állapota m élyponton van. Javítása össztársadalm i érdek, fin a n szírozását tárcaközi együttm űködéssel lehet és kell biztosítani.
JEGYZET
(1) Józan Péter: cit. Élet és Tudomány, 1993. 3 5 .1115.
(2) Szőke Katalin: Iskolakultúra - Természettudomány, 1993. 2. 70.
(3) Gion Gábor: Köznevelés, Melléklet, 1992. II. 5.
FEH É R N É G E R G E LY JU D IT
Tanulmányi kirándulás
A Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi területére
A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy K e cske m é ttő l csupán 2 2 km-re, a z 52-es út m ellett fekszik, előtte áll m eg a távolsági busz. De jó l m e g kö z e líth e tő a terület Á gasegyházáról is, ahová vonattal érkezhetünk, s e g y kis gyalogtúra b e iktatásával érhetjük e l a területünket. Ez a gyalogtúra jó szolgálatot tehet a z ö m m e l városi g yerekek edzésében is. N agy sza km a i se g ítsé g e t n yú jt szám unkra az 1982 óta a volt tanyai iskolában m ű kö d ő o kta tá si központ. Itt rö v id tá jékoztatót kaphatunk a környék term észeti értékeiről. M e g te kin th e tjü k az e lő a d óterem ben látható tájékoztató tablókat, térképeket, p re p a rált álla to kat
A helyszínünk 1979 óta a kiskunsági Bioszféra Rezervátum, am ely az U N E S C O MAB Program keretében született elvárásoknak megfelelően az oktatás és nevelés kitüntetett helye.
A tanulm ányi kirándulás előtt fontosnak tartom a tanulók m egfelelő szakm ai fe lké szí
tését. A kirándulást m egelőző tanítási órán az önként vállalkozó tanulóknak be kell s z á molniuk: a terület történeti kialakulásáról és általános term észetföldrajzi jellem zőiről, a terület növénytársulásairól és a legjellem zőbb itt élő állatokról.
Már korábban is játszadoztam azzal a gondolattal, hogy egy területet minél s o kré tű b ben kellene m egism ertetnünk, feldolgoztatnunk a tanulókkal. Ezért feldolgozásra jelölöm ki: a Kiskunság rövid történetét, a Kiskunság néprajzát és a kiskunsági tanyai életform a jellem zőit.
Egy osztály tanulóinak érdeklődése úgyis oly szerteágazó, hogy így m inden területre akadnak „specialisták” . Úgy érzem ezzel nagyban hozzájárulhatok ahhoz, hogy a ta nulók term észetism erete és szeretete erősödjön, s a kirándulások segíthetnek az esztétikai, de még a hazaszeretetre való nevelésben is.
