• Nem Talált Eredményt

Projektmenedzsment és információépítészet megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Projektmenedzsment és információépítészet megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Ajánló

Projektmenedzsment és információépítészet

E számunk két témával foglakozik: a projektmenedzsmenttel és a könyvtárépítészettel.

A szerzőket olvasóink minden bizonnyal már jól ismerik a TMT hasábjairól is, hiszen nem először publikál- nak a lapban. Kovácsné Koreny Ágnes amellett, hogy rendszeresen jelentkezik cikkekkel, hosszú évek óta (1999-től) szerkeszti az EU-információ rovatunkat, továbbá külföldi cikkeket is referál. Neve láttán, hal- latán vélhetően mindannyiuknak az EU jut az eszébe, hiszen írásai többsége éppen az EU-val kapcsolatos információs forrásokkal, szolgáltatásokkal, intézményekkel, projektekkel foglalkozik. Talán nem tévedek, ha őt tartom ma a téma legjobb hazai szakemberének. Ezúttal ugyan nem kifejezetten az EU-s infó cikkének tárgya, de kapcsolódik most is az EU-hoz. A projektek és ezek sikeres megvalósításához szükséges isme- reteket, tudnivalókat foglalja össze, ezek sorában például tárgyalja a projektmenedzsmentet, -kommunikációt, -adminisztrációt. Könyvtáraink is hozzászoktak már ahhoz, hogy a „rendes” költségvetési forrásból folyó rutinmunka mellett, a fejlesztésekhez külső forrásokat kell elnyerni és a fejlesztéseket pro- jektek keretében kell megvalósítani. Napjainkban pedig a projektek jelentős hányada EU-támogatással folyik. A szerző nemcsak a projektvilág általános és elméleti kérdéseivel foglalkozik, hanem – szemlélteté- sül, gyakorlati példaként – egy konkrét projektet is bemutat, nevezetesen az Országgyűlési Könyvtár Digita- lizált Törvényhozási Tudástár projektjét.

Másik szerzőnk, Koltay Tibor is több tucat dolgozatot publikált már lapunkban és cikkek ismertetésére is vállalkozott. Bár az elmúlt években sokféle témával foglalkozott, neve nekem elsőként a referálás elmélete és gyakorlata témakörhöz kötődik. Ezúttal azonban nem erről ír, hanem ismét új vizekre evez: az informá- cióépítészet elnevezésű új diszciplínával ismertet meg bennünket, amelyik a megtalálhatóság elősegítését, netán megteremtését kívánja szolgálni. A viszonylag még új diszciplína fogalma és határai egyelőre nem letisztultak, de már most több mindent tudunk róla. Például, hogy az információépítészet elsődleges felada- ta az információs környezet tervezése és e tervezés menedzselése, amelynek során figyelembe kell venni a társadalmi környezetet, a felhasználói viselkedést, az olyan törvényszerűséget, mint például az informá- ciókeresésben „a legkisebb erőfeszítés elve”. A web 2.0 világában már mindenki létrehozhat információkat – a megtalálhatóság nehézségi foka tehát egyre nő. Olvashatunk még a cikkben az információépítészet és az információs túlterheltség és műveltség kapcsolatáról vagy akár az információépítészetnek a személyes információszervezésben (PIM) betölthető szerepéről.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Geotermikus energia hasznosítás fejlesztési lehet ő ségei 2020-ig. • Magyarország kiváló adottságainak és lehet ő ségeinek nagyobb mérték ű kihasználásával, a

Ennek megfelelően, a túlterhelés problémájára úgy is tekinthetünk, mint a tartalom okozta túlterhelésre, hiszen túl sok igaz tartalom áll rendelkezésre, másrészt

b.) Az etika abból a szempontból sem abszolút érvényű, hogy egy adott csoporton belül kötelezően minden tag betartaná a csoport íratlan erkölcsi szabályait. Az etikai

Híreket, háttér-információkat, videókat, kom- mentárokat, els ő dleges dokumentumokat, statiszti- kákat tartalmaz olyan fontos témákban, mint például az

A Sage Publications és az Alexander Street Press kiadók együtt fejlesztik a Primary Sources in Counseling and Psychology (Pszichológiai és ta- nácsadási els ő dleges

Tény azonban, hogy az információs építészet alapvetése és elterjedése mégis a híres „jeges- medvekönyv” kiadásához köthet ő : az Argus Asso- ciates két

kell ellátniuk, s ki kell térniük arra is, hogy a projekt, illetve a fejlesztés következtében milyen eredmé­..

Vannak világnyelvek (angol, orosz, francia, német és még néhány "majdnem világnyelv"), és vannak nem világnyelvek (közéjük nemcsak a kis nyelvek tartoznak, hanem