• Nem Talált Eredményt

Szegedi bioinformatikai kutatást támogat Mark Zuckerberg alapítványa megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szegedi bioinformatikai kutatást támogat Mark Zuckerberg alapítványa megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

503

Szegedi bioinformatikai kutatást

támogat Mark Zuckerberg alapítványa

A szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoport- jának részvételével zajló mesterségesintelligencia- kutatás támogatásáról döntött a Facebook alapító- jaként ismert Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan alapítványa, a Chan Zuckerberg Initiative.

Horváth Péter bioinformatikus csoportja több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világvi- szonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljá- rást fejlesztett ki és tökéletesít annak érdekében, hogy az emberi sejtek egyedi elemzésével a leg- apróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elválto- zások jobb megértésének − áll a Magyar Tudomá- nyos Akadémia (MTA) közleményben.

A kommüniké emlékeztet arra, hogy a génekben kódolt információk mellett legalább ennyire fonto- sak a sejtek szintjén ténylegesen kifejeződő, egyedi jellegek (fenotípusok), amelyek eltérései jól tükrözik a szervezet működésének hibáit. E dina- mikus változások precíz elemzéséhez rendkívül nagy segítséget jelentenek a nagy érzékenységű mikroszkóprendszerek és bonyolult informatikai feldolgozó rendszerekkel való összekapcsolásuk.

Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Kutató- központ Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Ta- nulási Csoportjának vezetője úttörő munkát végez a mesterséges intelligenciával támogatott, sejtala- pú elemzés területén: a kutatócsoportja által fej-

lesztett, folyamatosan tanuló intelligens szoftverek akár többmilliárdnyi sejt között is képesek felfe- dezni új fenotípusokat. A szegedi kutatók által kialakított mikroszkóprendszer azonban ennél is többet tud: precízen körülvágja és kiemeli a mintá- ból a megjelenésük alapján részletesebb vizsgálat- ra érdemes sejteket. A szegedi eredményekre az élettudományok legnagyobb szaktekintélyei is felfigyeltek, a kutatói párbeszéd pedig értékes kapcsolódási pontokat fedett fel.

Horváth Péter elmondta: a Chan Zuckerberg Initiative által támogatott kutatásban a proteomika atyjának tekintett Matthias Mann, a legtöbbet idé- zett német kutató, a müncheni Max Planck Biokémai Intézet vezetője és a Koppenhágai Egye- tem professzora, valamint Emma Lundberg, a Stanford Egyetem és a svéd KTH Royal Institute of Technology professzora, a proteomika és a sejt- biológia területének egyik vezető fiatal kutatója lesznek a szegedi csoport partnerei. A támogatás mértékére vonatkozó kérdésre Horváth Péter azt közölte, hogy a pontos összegről még folynak a tárgyalások, de százmillió forintos nagyságrendről van szó.

A mélytanulási algoritmusokkal ötvözött, mikro- szkópos egysejtanalízis proteomikai alkalmazásá- ra (deep visual proteomics) szánt kooperatív kuta- tás egyedülálló célkitűzése egy olyan intelligens képfeldolgozó rendszer kialakítása, amely egy- aránt képes az emberi szövetek minden egyes sejtjét felismerni; az eltérő fenotípusú sejteket szétválogatni; a különféle sejttípusokat kinyerni, továbbá a bennük lévő összes fehérjét kvantitatí- van jellemezni. Ez utóbbi lépés egyben a fehérje- analitika jelentős továbbfejlesztését is magában foglalja azzal a céllal, hogy minél kisebb minta- mennyiségből - mindössze néhányszor tíz sejtből - precízen és specifikusan lehessen jellemezni a szervezetet alkotó minden egyes sejtféleséget.

A jelenleg rendelkezésre álló legérzékenyebb tömegspektrometriai eljárások néhány száz sejt elemzése alapján írják le az egyes sejttípusok jellemző fehérjekészletét, a mintaméret nagyság-

(2)

Hírek

504

rendnyi csökkentése viszont hatalmas előrelépés lenne az egyes sejtek felépítésének és működésé- nek minél pontosabb megismerése irányában − emlékeztet az MTA.

A közlemény szerint az innovatív technológiafej- lesztést célzó kutatás szorosan kapcsolódik a Chan Zuckerberg Initiative által szintén támogatott Human Cell Atlas projekthez, amely jelenleg a világ egyik legnagyobb volumenű biológiai kutatá- sa. Célja, hogy az emberi szervezet minden egyes sejtféleségét a lehető legpontosabban jellemezze, és lényegében térképet adjon a különböző sejttí-

pusok egymáshoz való viszonyáról, a szöveteken belül összeépülő sejtek kapcsolatairól, a szervek és szervrendszerek egymásra hatásáról, ezáltal pedig arról, hogy e háromdimenziós térkép válto- zásai hogyan befolyásolják az egyes szervek és a szervezet egészének egészségi állapotát.

Forrás: https://sg.hu/cikkek/it-tech/137125/szegedi- bioinformatikai-kutatast-tamogat-mark-zuckerberg- alapitvany

Válogatta: Berke Barnabásné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

ban leírt egészségmegközelítéseket ismerve a cél az volt, hogy minden olyan tartalmat kódoljunk, amely összefüggésben lehet az egészség CSA-ban

Ez utóbbi leírás mögött az a megközelítés áll, hogy a kutatócsoport az egészséget alkal- mazkodási és önszabályozási képességként definiálta, ahol az

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább