MÉSZÁROS ISTVÁN :
BÉL MÁTYÁS SZÚLETÉSÉNEK 270. ÉVFORDULÓJÁRA
270 évvel ezelőtt született Bél Mátyás, a XVIII. század tudományos éle—
tének Európaszerte isme'rtnevü alakja, aki a földrajz—, történelem-, nyelv- és neveléstudomány területén végzett alapvető munkálkodása mellett. a leíró statisztikának is egyik legkorábbi hazai művelője volt. Az alábbi dolgozat Célja, hogy életére és működésére vonatkozó rövid Visszapillantás keretébe-n meghatározza t'őmüvének a ,,Notíti'a Hungariae novae historico— geographica'i nak jelentőségét és helyét a statisztika ma gyarországi fejlődésének történe- tében.
Bél Mátyást nevelkedésében és műveinek megalkotásában nem támogatta sem vagyon, sem a rendi társadalomban oly fontos előkelő származás, Eh - szerü mészárosmester fia volt, akinek életét szoros korlátok közé szorították a kor társadalmi-politikai viszonyai. Rendkívüli tulajdonságai azonban alkal- ,
; massá tették őt arra, hogy a munkássága elé tornyosuló akadályokat leküzdje - : és a maga elé tűzött célokat elérje. Ezek a tulajdonságai elsősorban a haza és az emberi haladás ügyének határtalan szeretete voltak. Ezek tették őt" * képessé a sokoldalúság mellett is rendkívüli elmélyülést tanusító művek egész
sorának megalkotására. *
Hétéves volt, amikor a szülői háztól egy losonci magániskolába került, ahol az otthon melege helyett társadalmi helyzete és akor rendkívül durva Ú í pedagógiai gyakorlata miatt gyakran volt része fizikai kinokban is. A legtöbb , * iskola még falain belül sem törölte el a származás különbözőségét. A lazább.
felügyeletű intézetekben a plebejus származású kisdiákok ki voltak szolgál—
tatva az idősebb nemesúrfiak önkényének. Bél Mátyás életének. ebből a sza— '*
vkaszáhól egyik életrajzirója megemlíti hogy, egyszer valami úri 'ncmes nagy kamasz" durva támadása következtében a hétéves kisdiák fején olyan súlyo— ; san megsérült, hogy majdnem elvérzett és csak négyhónapi ápolás után gyó-
gyult fel".') A tanítás, a tananyag lediktálásából és annak szószerint való _ * visszakérdezéséből állott A legkisebb hibát vétő diákot kíméletlenül meg—
vesszőzte a tanár vagy a leckét kikérdező idősebb diák A durva bánásmáZd megkeserítette még az olyan- tehetséges és szorgalmas diák életét is, amilyen _ az ifjú Bél Mátyás volt, aki a sok szenvedés miatt nem egyszer el akarta]
hagyni az iskolát, hogy valamilyen mesterséget tanuljon. Nem is felejtette el"
ezeket a diákkori élményeit és később a besztercebányai, majd a pozsonyi" ig;
1) IIaan Lajos: Bél Mátyás. Budapest. 1879. 11. old.
3 Statisztikai Szemle
MÉSZÁROS ISTVÁN '
Viva"
iskolában elért pedagógiai sikereihez jelentős mértékben hozzájárult a fejlet—
tebb pedagógiai módszerek bevezetése és a testi fenyíték teljes eltörlése.
. A hazai középiskolák elvégzése és egy-két évi nevelősködése után, 1704- ben kikerült a nemrégen alapított, de már Európaszerle jóhírű hallei egye—
temre, amely ebben az időben egy új nevelési irányzat, a pedagógiai realizmus ,kialakulásának középpontja volt. A pedagógiai realizmus térhódítása egyet
* jelentett a középkorból fennmaradt tanulmányi rendszer felszámolásával.
A*Megjelenése előtt a közép- és főiskolák tananyagát a teológiai tárgyak mellett túlnyomórészt az ókori történelem, nyelv-, irodalom- és filozófiai tanulmá- nyok "alkották. Ezeknek háttérbeszorítása nyitott lehetőséget az addig elhanya—
golt újabbkori történelem, földrajz, fizika, kémia, matematika és egyéb reál—
ismeret oktatására. Bél Mátyás —— bár tulajdonképpen a papi pályára készült
—— nagy hévvel vetette magát az előtte eddig majdnem ismeretlen új tárgyak tanulására. Azonnal felismerte, hogy a világ igazi képe elsősorban ezeknek az ismereteknek nyomán tárul fel szemei előtt. Egyéves hallei tartózkodása .után levélben azt tanácsolta pártfogójának, Clement Mártonnak, hogy fiát _—
Rákóczi későbbi poroszországi követét —— küldje ki Halleba. ,,Ugyanis gondol- nám nem kívánatos, hogy Mihály Deák ő kegyelme a balgatag Aristotelcs ' Philosophiájánalc tanulása körül ifjúságának virágát vesztegesse, aminek én semmi hasznát nem veszem . . ."?) Levelének ebből a mondatából kitűnik.
tisztában volt azzal, hogy a kétezer évig uralkodó aristotelesi világ- és tudo—
mányszemlél—et uralkodása végetért és az élet realitásainak megismeréséhez csak a régitől merőben különböző új úton lehet eljutni. Az ifjú Bél Mátyás habozás nélkül ezt az új utat választotta és ezen az úton elsőnek érkezett el kora haladó tudományosságának legmagasabb fokára. Ez az út azonban szakadatlan munkában eltöltött négy évtizedet kötött össze, Tanárai már hallei diák korában megbízták az egyik középiskola tanári állásának betöl—
tésével, tanulmányainak elvégzése után pedig a bergeni gimnázium rektori, székébe került. Egy évi sikeres működés után 1708—ban itt érte őt a hallei egyetem és a kurUC kézen lévő Besztercebánya evangélikus gimnáziumának
* meghívása. Bármennyire vonzotta is öt a hallei tudományos környezet, haza- fiúi kötelességének érezte, hogy visszatérjen háborúsujtotta hazájába, amely talán soha nem szűkölködött jobban művelt emberfőkben, mint éppen ezek-
ben az időkben. A
Hazaérkezésekor még folyt a Rákóczi szabadságharc, amely alatt az ország kuruc kézen lévő részében a protestánsok teljes vallásszabadságot él—
veztek és így fenntarthattak magasabb képzettséget adó iskolákat is. Bél ennek. a lehetőségnek megfelelöen kezdte átszervezni a régebben jóhírű, de erre az időre alacsony színvonalra süllyedt iskolát, Hazai viszonyokra alkal—
mazva felhasználta hallei és bergeni tapasztalatait, aminek következtében igen gyorsan ismét országos hírnévre emelte a besztercebányai iskolát. A szat—
mári békét (1711) követő gyarmatosító Habsburg elnyomás a protestánsok szabadságát ismét korlátok közé szorította. Ennek következménye volt, hogy a.? besztercebányai iskola tanulmányi színvonalát leszállították és a Bél által bevezetett történelem— és földrajzoktatást betiltották. Ennek ellenére Bél hir-
_ neve beiárta az egész országot és 1714-ben meghívást kapott Pozsonyba, az
evangélikusok legnagyobb multú gimnáziumának rektori székébe. Elfogadta
a meghívást és életének *további'harmincöt évét Pozsonyban, az ország akkori
?) Bél Mátyás levele Clement Mártonhloz. Az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában.
BEL MATYAS SZULETESÉNEK 279. EVFORDULOJARA ; ' 4175
fővárosában élte le. Ez a város lett tudományos működésének, küzdelmeinek ;, _ng—
és' sikereinek színhelye. Ezen a helyen meg kell említeni azt a tényt, hogy a szatmári békét követő esztendőkben a protestánsok ezerszámra hagyták el az országot és kerestek menedéket külföldön. elsősorban Poroszországban?) Bél Mátyás hazasz—exretete'nek bizonysága, hogy nem hagyta el szülőföldjét, pedig élete végéig szoros kapcsolatot tartott fenn a nyugati egyetemi és egyéb tudo—
mányos körökkel és bármikor könnyen tudott volna magának nyugodt életet biztosítani hazája határain túl. Gyermekei azonban nem követték példáját és
később kiköltöztek az országból. _
A besztercebányai és pozsonyi gimnáziumban folytatott tanári működése _ új korszakot nyitott a nevel—ésügy hazai fejlődésében. Az oktatás középpont—
jába ——-— hallei mintára — a reáltárgyak tanítását helyezte. Megvetette a hazai tankönyvirodalom alapját. Egész sereg tankönyvet szerkesztett, vagy ültetett át idegen nyelvekről. Miután a pozsonyi gimnáziumot felvirágoztatta, oly—
annyira, hogy néhány évi működése után a régi iskolaépület szűknek bizo- nyult és új tantermeket kellett építtetni, a tanári pályát a lelkészi állással cserélte fel. (1716) Ebben a kisebb elfoglaltsággal és nagyobb jövedelemmel járó állásban Bél idejének javarészét tudományos kutatásainak szentelhette. '
Életének következő —— több mint három évtizedet felölelő —— szakaszát sok—
irányú és rendkívül termékeny munkában töltötte el. Műveinek puszta fel- sorolása is túlnő e dolgozat keretein, ezért a következőkben csak a statisztikai szempontból is érdeklődésre számottartó főműve a ,,Notitía Hungariae novae historica-geographira" (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése) részletes ismertetésére térünk ki.
Magyarország leírásának gondolata már pozsonyi tanár korában foglal- koztatta Bél Mátyást. Ekkor kerülhetett kezébe Parschitzías Kristóf? Dcs- críptío Hungarie című kéziratban lévő munkájaf) amely megyépkint leírja az ország hegyeit, folyóit, várait, városait és falvait. Ez az egyetlen szerény kötetet kitevő munka volt Bél legnagyobb alkotásának alapja. Ez a tény a ';
_ régebbi kutatók figyelmét elkerülte, és Bél legrészletesebb életrajza is ide—
vonatkozóan mindössze annyit említ, hogy ,,azzal vádoltatott, 'hogy Parsehílzius munkáit eltulajdonította s azokat kiadta a maga nene alatt".6) Kétségtelem hogy Parschitzías munkája a Notitia Hungariae vázlatának tekinthető, ezt a tényt azonban Bél Mátyás nem hallgatta el. Bizonyíték errenézve egy Ráday Pálhoz intézett levele, amelyben munkájáról szólva megirja, hogy a Parschít—
zius—féle Descriptio—t felhasználja") Ezt'a munkát azonban még az iskolai földrajztanítás céljára is felszínesnek tartotta. Ezért az egyik tanév végén megbízta a szünidő—re hazautazó idősebb diákokat, hogy az általa szerkesztett kérdőív alapján jegyezzék fel lakóhelyüknek minél részletesebb földrajzi, néprajzi, természetrajzi és történelmi adatait. Az így begyült anyag képezte, , Bél munkájának a magvát. Ezt a csekély és hézagos anyagot bővítette ki több—
3) Ez okból a porosz huszárezredek ebben az időben majdnem kizárólag emigrált protestáns magya—
rokból állottak. V. 6. Marczah' H.: Magyarország története _II. József császár korában. Budapest. 1881
!. kötet, 33. oldal.
4) Életrajzára és irodalmi munkásságára nézve ], Szinnyey .l. Magyar irók élete és munkái. Buda- pest, 1891—1914. X. k.
5) Eredetije a Ráday Levéltárban, jelzett: A. l. e. 339.
6) V. 6. Haan ld. m. 68i old.
7) Bél Mátyásnak erre a levelére Benda Kálmán hivta fel a figyelmet. Eredetije a Ráday Levél- tárban, A. l. c, 5121 jelzet alatt.
3*
évtizedes, fáradtságot nem ismerő munkával. Amennyire ideje és anyagi esz—
közel azt megengedték, igyekezett az országot beutazni Ezeknek az utazásai- nak célja a személyes benyomások szerzésén kívül, minél több köz- és 'magánievéltár anyagának feldolgozása volt. Ahová személyesen nem mehe—
:tett, segitőtársát Matulag Jánost küldte. Az anya,,rvgyiijtés munkája a fennálló közlekedési és egyéb nehézségek ellenérelS viszonylag gyorsan haladt és már 1720—ban megkezdte Bél annak sajtó alá rendezését. Ekkor azonban váratlan akadály gördült útjába. Meggyanúsították azzal, hogy adatgyüjtése nem tudo—
——mányos munka megírásának, hanem valamely idegen hatalom tájékoztatásá- nak célját szolgálja. Ez a hir eljutott Pál/[y Miklós nádorhoz is, aki Bélt magához rendelte. Ez a kihallgatás nemcsak Bél szerepének teljes tisztázásá- hoz, vezetett, hanem megnyerte számára Pálffy jóindulatát is. Pálffy késöbb kihallgatást eszközölt ki részére III. Károly királynál, aki felismerte, hogy Bél munkássága a kormányzat részére is'xhasznos lehet és megígérte támo—
! atását.
3 Miután Bél munkája elől elhárultak ezek az akadályok 1723- ban Nürn—
"őergben megjelent művének bevezetése a Prodromus. ) Ebben elsősorban is leírja, hogy t,Mngyarország leírásával foglalkozó műve két főrészből fog állni, (mégpedig a Hungaria nntigua (Régi Magyarország), és a Hungaria Nova (Új Magyarország) című részből Ezután az eddig összegyűjtött anyagból között [néhány mutatványt, amelyek közül legielentősebb Szepes vármegve leírása ,,és az orvostudomány magyarországi llapotáról szóló rész Bél késöbbi mun- kájának tervezett kettős tagolásától el ekintett és a régi Magyarszágm vonat—
kozó történeti kútfőgyüjteményt Adparatus ad Historiam Hungariae?) címen foglalta össze.
' A' Prodromus egy példányát Bél átadta III. Károlynak, aki ez alkalom—
mat évi 400 forint összegű járadékkal jutalmazta meg!, amelyet azonban csak [egy ízben fizettek ki részére. Ugyanekkor az uralkodó a helytartótanács útián elrendelte a megyéknek hogy ha Bél adatgvíiitese során hozzáiuk fordul, szol- , gáltassák ki részére a kívánt adatokat Megbízta egyben a kor leghíresebb
mérnökét Mikovínyi Sámuelt hogy az egyes megyék térképének elkészítésénél legyen Bél segítségére. Bélt viszont kötelezte arra, hogy ha egy meaye leirá- xsával elkészült, küldte el kéziratát az illető megyéhez hogy ott az e célra kinevezett bizottság észrevételeit megtehesse Bél kéziratának és a hozzáfűzött mevyei megjegyzések végső felülvizsgálásával pedig megbízta Palasthy Ferenc és Mnnmsouszky Imre udvari tanácsosokat Ezek közül a látszólag helyes intézkedések közül Bél számára csak Míkovinyí Sámuelt megbízása bízonvult hasznosnak aki több megye térképét valóban el is készítette. Ezek a térképek nagymértékben emelték munkáiának tudományos értékét A megyék madau tartása viszont a legtöbb esetben megnehezítette Bél munkáiát. Az elküldött kéziratok csak néhány megyétől jöttek vissza a kitűzött határidőre. Túlnyomó többségben hosszú ideig hevertek a megvei bizottságok előtt és gyakran sem—
. mitmondó sőt akadékoskodó észrevételekkel érkeztek vissza Hasonlóképpen, rendkívül lassan haladt a felülvizseálók -—— Palásthy és Mniyasovszky — mun-
; lkálfl is amely szintén nem szükölködött lényegtelen helyesbítések elrende- ' lésével.
8) Telies rímet Hungariae Antimíae et Nnvae Prodromns cum Specinfine minmodoln simzulis operis partibus elaborandis. ver-sari -eonstituerit Auctnr Matthias Belius Pannonius Norinbergae. l7'23.
9); Adalékok Magyarország történetéhez. Elsó kötete nyomtatásban 1735-ben, a második 1746—ban jelent meg. Nagyobb része azonban kéziratban maradt.
BEL MATYAS SZULETESÉNEK 270. evronoommm , ' , — ' 477f*
X.,
A Prodromus azonban valóban nagyjelentőségű segítséget is hozott Bél Mátyás számára. A külföldi egyetemek és tudós társaságok érdeklődését), kívül felhívta a tudományok hazai művelőinek figyelmét is munkátkodására.
Rövidesen a kor legműveltebb fért'iaivat került levelező viszonyba. A szellemi élet kiválóságainak ilyen mozgósítása művelődésünk történetében Bél Mátyásnak sikerült először, és" az a [körülmény nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Notitia Hungariae magasan kiemelkedjék kora! tudományos—
ságának kereteiből. * '
A hatalmas adatanyag összegyűjtése, a sok tevékeny munkatárs segítsége , mellett is hosszú időt vett igénybe. A feldolgozás munkájának, de különösen a megyei és kancelláriai birálatoknak elhúzódása miatt a Notitia Hungariae — első kötete csak a Prodromus megjelenése után tizenkét évvel, 1735-ben
hagyta el a sajtót. '
Ez a kötet Pozsony vármegye leírásának első részét tartalmazza; az 1736—
ban megjelent második kötet ugyanezen vármegye leírásának második, részét, továbbá Turócz, Zólyom és Liptó megyéket. Az 1737-ben kijött liar- madik kötetchsi, Pilis és Solt vármegyékről, az 1742—ben megjelent negyedik pedig Nógrád, Bors, Ayitra, Nagy— és Kishont *megye'kről szól. A Moson me—
gyével foglalkozó ötödik kötet Bél halála idején (1749) jelent meg és mind- össze négy példányban került forgalomba.") A kinyomtatott anyagon kívül;
elkészült az ország valamennyi vármegyéjén—ek leírása. Ezek kéziratban nagy—
részt fennmaradtak és jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtár, az eszter- gomi prímási levéltár és a pozsonyi evangélikus iskola könyvtárának anyagát
gazdagítják. '
Az egyes megyék leírását Bél azonos módszer és beosztás szerint készí—
tette el. Minden megye leírása két részből, az általános (Pars generalis) és a különleges (Pars specialis) részből áll. Az általános rész két fejezetre oszlik, amelyek közül az első a megye fizikai viszonyait (membrum physicum), a második pedig politikai felosztását (membrum politicum) tartalmazza. A fizi- kai viszonyokkal foglalkozó fejezet a következő tárgyakat érinti-..a vármegye elnevezésének eredetét és változásait a különbözö korokban, és nyelveken.—
Természetes határait, hosszúsági és szélességi kiterjedését. A vízrajzi és dom- borzati viszonyokat oly alapossággal és részletességgel, hogy t'igyszólván egyet—
len patakot, vagy dombot sem hagy ki. Osztályozza: a termőtalaj minőségét, f felsorolja a termelt szántóföldi és kerti növényeket. Az állattenyésztés jellem- zése után ismerteti a vármegye állat- és rovarvilágát, bányakincseit, gyümölcs—
és erdei faállományát, végül éghajlatát és gyógynövényeit. ;
, A második fejezet a vármegye lakosságárót és közhivatalairót szól. Le- írja a megye lakosságának eredetét, nyelvét, szokásait és tulajdonságait. Rész—
letesen tárgyalja az egyes osztályok —— nemesség, polgárság. és parasztság —-—
életmódját és foglalkozási visZonyait, sőt kitér a legjellemzőbb népszokásokra is. Különösen bőséges azonban ennek a fejezetnek a megye nevesebb család—
jaira (familiar-, itlustrest vonatkozó része, amelyben a nemesesaládok nem- , zedékrendi táblázatait közli a legrégebb időkig visszamenően. ;
A különleges rész szakaszokra (sectiojxosztva felsorolja a vármegye váro—_;—
sait, várait és kastélyait, végül falvait. A városoknál nagy terjedelmet szentel
10) Erek egyikéről köret mástól évszázaddal később. 1892-ben, nagyobb könyvtáraink részére 100 pél—
dányos utánnyomás készült, az eredetinek megfelelő betűkkel és papiron.
MÉSZÁROS ltsrvm - _
78" v
a( lakosság foglalkozási— és lakásviszonyainak feltárására, és külön kitér a kereskedelem állapotának, továbbá a nemesség és polgárság életmódjának [és ' szokásainak ismertetésére.
Amint a fentiekből láthatjuk, a Notitia Hungariae anyaga felöleli mind—
* azokat az elemeket, amelyek egy ország megismeréséhez szükségesek. Hatá—
' (rozottan visszatükröződik belőle a hallei egyetemen kialakult új realisztikus világszemlélet, amelynek hatásaként Bél a történelmi és közjogi vonatkozású adatanyagon túlmenően a munka súlypontját a földrajzi leírásra helyezte, amelyet kibővített az anyagi termelés alapját képező minden tényezővel. A
*_*pénz- és hadügyekre vonatkozó fejezeteken kívül kiterjed mindazokra a tényezőkre, amelyeket később Achenwall az áll—amnevezetességek fogalmával
" jelöl meg. Ez a határozottan felismerhető rokonság az Achenwall—l'éle leíró-_.
statisztikai irányt képviselő későbbi statisztikai munkák és a Notitia Hun- gariae között Schmeizel Márton hatását mutatja. A brassói születésű Schmeizel ' jénai, majd hallei professzor volt az első, aki a leíró statisztikának a Conting- féle állami'smétől való elszakadását elősegítette. Az ő egyetemi előadásaiban
* szerepelt először a statisztika szó, mint egy új tudományágat megjelölő el—
_ nevezés. Bél Mátyás hallei tartózkodása alatt 1706—ban ismeretséget kötött az akkor már tudós hírben álló Schme—i—zellel. Ismeretes, hogy Bél haláláig szoros tudományos kapcsolatot tartott fenn, többek között a jénai és hallei egyetem
* tanáraival és így bizonyos, hogy Schmeizel Mártonnal is levelezett, aki egyéb—
' irányú munkálkodása mellett Magyarország és Erdély történeti bibliográfiájá—
' , mak összeállításával is foglalkozott, E kapcsolat révén valószínűnek látszik, hogy Bél Mátyásnak tudomása volt a leíró statisztika kialakulásáról. Schmei—
zeIneIc Achenwollra való hatása abból a tényből adódik, hogy Achenwall ( 1732—ben a hallei egyetemen hallgatta Schmeizel collegium slatistícum című
* előadását. Bél és Achenwall hasonló, ha nem is teljesen azonos szemléletének ' tehát megtalálhatók a közös gyökerei.
"_, Számszerű adatokat hiába keresnénk a Notitia hatalmas fóliánsaiban.
fEnnek oka nem a fórrások hiányából ered, mintjazt Bél munkásságának sta- tisztikai jelentőségét méltató régebbi munkák általában állitják, hanem abból - a körülményből, hogy a leíró statisztika művelői még a XVIII. század végén is kerülték a számszerűség használatát. Hogy Bél Mátyást is ez a felfogás ' vezette, a következő körülmények igazolják. A Notitia Hungariae anyagának összegyűjtése idejére két adóösszeírás is esik. III. Károly 1715—ben, majd 1725-ben ugyanis összeíratta az ország adóköteles népességét, a jobbágyságot és a városi polgárságot. Ezek az összeírások az adóköteles népesség és azok háztartásainak számán kívül felölelik az adózás alá kerülő szántó, rét és szőlő területét és a malmok számát, sőt a nem mezőgazdasági népesség számát foglalkozás szerinti megoszlásban és ezeknek ipari és kereskedelmi tevékeny—
, ségből származó jövedelmét is.") Erről az összeirásról Bél Mátyás feltétlenül tudott és anyagához III. Károly ismert támogatása folytán könnyűszerrel bozzáiuthatott volna. A ]eíróstati—sztika kialakulásának ebben a kezdeti kor—
szakában azonban egyáltalában nem helyeztek súlyt a számszerű adatokra.
A leíróstatisztika és a XVII, században Graun! és Potty működése nyomán kialakult politikai aritmetika összevonása csak később következett be. Ebben a korban még a statisztika egyetlen módszere a leírás, amelynek kifejező esz—
_ atlagnal-ország11) Az összeírásoknépessége alevéltáriPragmaticaanyagátSanctioaz Országoskorában, StatisztikaiMagyar StatisztikaiHivatal Közlemények.1896—ban feldolgozta.XII. k. V.Buda-ő.:
" ; mt. 1896.
user. MÁTYÁS szerísreseNEK me.—Bvroannmmm , " , ( * _ 7 479
közét a mértékszerűse'g helyett a különféle jelzők és spekulatív érvek alkotják.
A Notitia Hungariae ennek a leíróstatisztikai iránynak egyik legjellemzőbb terméke. Keletkezésének idejét tekintve megelőzi Achenwall későbbi idevonat—
koÉó munkásságát, terjedelem és részletesség szempontjából pedig hazánk határain túl is egyedülálló kora tudományos alkotásai között.
A Notitia Hungariae megjelent kötetei kielégítették azt a nagy érdeklő- dést, amelyet a Prodromus keltett és Bél Mátyás számára a kitüntetések egész sorát biztosította. A londoni, jénai, berlini és olmützi tudós társaságok tagjaik sorába választották. Munkásságának elismerése azonban nem korlátozódott;
saját korára. A magyar történetírás történetének első megirója a német Flegler a XIX. század végén a következö elismerő mondatokat írta Bél Mátyásról és főművéről, a Notitia Hungariae—ról: ,,Bél Mátyás nemcsak a legnagyobb tudo- mányú ember volt, akit Magyarország a tizennyolcadik században felmutat- hat, hanem egyszersmind egyike kora legkiválóbb férfiainak . .. műve mindig, *
dísze marad a magyar irodalomnak".m) *
12) Flegler Sándor: A magyar történetírás története. Bp. 1877, 144, és 150. old
A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"
e. kiadványsorozart harminchetedik számaként megjelent
A. I. PETROV
GAZDASÁGSTATISZTIKA
című munkája
A könyv a gazdaságstatisztika kérdéseit a következő hét részben tárgyalja:
1. Bevezetés;
ll. Népességi statisztika;
III. A Szovjetunió nemzeti vagyonának statisztikája;
IV. A társadalmi termék termelésének statisztikája;
V. Az anyagi—műszaki ellátás, a begyűjtés, az áruforgalom és a teher- szállítás statisztikája;
Vl. A nemzeti jövedelem, a pénzügyek és a fogyasztás statisztikája;
VII. A Szovjetunió népgazdasági mérlege.
A magyar statisztikusok és közgazdászok az ágazati statisztikák összes alapvető kérdéseit logikai egységbe foglaltan, egy kötetben tanulmányozhatják.
A könyv csak korlátozott példányszámban kerül forgalomba Ára fűzve 39,——- Ft, kötve 45,— Ft
KAPHATÓ: _
A 14. SZ. PÉNZUGYI ÉS STATISZTIKAI KÖNYVESBOLTBAN:
Budapest, V., Kecskeméti-u. 2.
