Magyarország és a környező államok valutáinak zürichi árfolyama az 1921. és 1922. évben

WW"Milan,,war—mum_:;;

1—2. szám. __ 56 __ 1923

A rajzokból kitűnik, hogy úgy a búzánál, mint a sertésnél a korona nemzetközi érté- kelésének hatása az 1922. évben annyira döntő befolyású volt, hogy ezek mellett egyéb árbefolyásoló tényezők hatása eltörpült és alig-alig észlelhető. A koronának az elmult év nyarán bekövetkezett zuhanásszerű elér- téktelenedése a belföldi árak alakulása szem—

pontjából a következő tanulságokkal szolgált:

1. Bár a korona olesóbbodása természe- a

tesen a belföldön rögtönös áremelkedést okoz, az áraknak az alacsonyabb kurzushoz való végleges alkalmazkodása csak bizonyos'idő elteltével történik meg.

2. A kisforgalmi árak általában radikáli—

sabban alkalmazkodnak a dráguláshoz és vi—

szont jóval lassabban az olesóbbodáshoz, mint a nagykereskedelmi árak. Ez különösen élesen kitűnik abból, hogy úgy a sertésnek, mint a búzának az ára a nyári koronazuha- nás után már szeptemberben kulminált, míg

termékeiknek kiosinybeni árai tovább emel—

kedtek és további hatalmas drágulással csak októberre érték el tetópontjukat, holott ez utóbbiaknál kezdettől fogva rohamosabb volt az áremelkedés. Ennek csak látszólagosan mond ellent, hogy az élő sertés ára szeptem—

berben a hús detail ára fölé emelkedett, mert a zsír árának hirtelen ugrásai a zsirsertések árait módfelett megdrágították és —— rövid időre —— teljesen abnormális áralakulásokat hoztak létre.

3 A korona áresése növeli a nagybani és a kicsinybeni árak közti különbséget 1922 januá1 végén a kenyérliszt 130/0 kal, az ebből sütött kenyér 40/0- kal volt maga- sabb a búza áránál, mig októberben a liszt ára —— mint az adatokból kitűnik — 52 o/O—kal, a kenyér pedig 33 0/0- kal állott a búza ára felett s az év végére is csak a kenyérnél hozott lényegesebb változást (17 5 0/0) az Árvizsgáló—

Bizottsag .beavatkozasa (Sz Gy. dr )

Magyarország és a környező államok valutáinak zürichi árfolyama az 1924. és 1922. évben.

Les cours du change de la Hongrie et des Etats lientoumnt cotés á Zum'ch en 1921 et en 1922.

A pénz értékingadozásának káros hatása 'a gazdasági élet minden vonatkozásában, a termelésben éppúgy, mint a forgalomban és a jövedelemeloszlásnál, érezhető. Ez az inga- dozás Magyarországon és több kelet— ésközép—

európai országban nagyon jelentékeny. A gaz- dasági tevékenységre nagymértékben zavaró- lag hat, ha a valuta egy adott időpontban fennálló értéknívójáról felfelé vagy lefelé lé- nyegesen eltér és különösen ha nem egyen- letesen, hanem időnként különböző mértékben és különböző irányokban váltakozva fel— és lefelé módosul értéke. Érdemesnek látszik tehát Magyarország és a vele szomszédos álla—

mok, továbbá Németország és Lengyelország valutáinak zürichi jegyzését visszamenőleg egy nagyobb időszakon át abból a szempont- ból szemlélet tárgyává tenni, hogy a valuták—

nak egy adott időpontban fennálló árfolyamá- tól .az ezután következő időpontokban jegy-

"íett árfolyam milyen irányban és mérvben tér el. Ezt a hullámzást az 1921. és 1922.

években az 1921. év "kezdetén fennállott árfolyamhoz viszonyítva százalékokban a be- mutatott graíikon ábrázolja.

A grafikonon feltüntetett valuták közül

az 1921. évben, a cseh 1922—ben. Mind a két nagyarányú árfolyamváltozás az illető orszá- gokban tervszerűen folyamatba vett pénzügyi koncepció következménye. A magyar korona 1921 március hó l-töl május hó 10-ig ——

mint a grafikonon látható — csaknem 1500/0- kal, a cseh korona 1921 november hó letől 1922 október hó 10-ig 1900/0-kal emelkedett.

A magyar pénz értékingadozása azonban 1921 május hó 10-én az értékemelkedés megálla sával sem szünt meg, hanem innen kezdve, csak némi megszakítással, erősen hanyatló irányban folytatódik és az év elején tartott árfolyam alá sülyedve, 1921 november hó lO—ére, tehát egy félév alatt 210 U/O-kal esik a korábbi legmagasabb árfolyamhoz képest.

A visszaesést semmiesetre sem lehet csupán a foganatba vett pénzügyi koncepció belső eredménytelenségének tulajdonítani, ami onnan is látszik hogy ugyanakkor midőn a magyar valuta gyorsan emelkedő irányzata ugyanilyen gyorsan hanyatlóvá fordult a graükonón jel- zett összes többi valutáknál látható bár sze- rényebb arányú emelkedést, hanyatlás váltja fel. Nyilvánvaló tehát, hogy valamely, az európai pénzügyi helyzetet általánosan érintő fordulat, még pedig a német jóvátételi kér- dés kiélesedése hatott károsan a pénzárfolya—

160, 150._ mm mu 120_ 110_ OLL 90_ am yo_ 60, 50_ 4o_. so_

MAGYARKORONACOURONNEHONGROISE NÉMETMARKAMWWMOMARKDEL'EMPIREALLEMAND CSEHKORONA__.—.__—_COURONNETCHÉOUE DINÁRDINAR LEU___________LEU LENGYELMÁRXA_PMN_MARKPOLONAISE OSZTRÁKKORONAWWWWM?COUR.AUTRICHIENNE

Huuuuí—MA

10__

104 20, 60._ 70_ 80_ 90— Ho Ev

MPii]zu3910205010205010ZUJO1820301020501020501020281020501020501020501020501020501020501020301020501Ö20w102b30NAP IXXX!XM!HIHIVVVIIVIIIIXXX!XM'HÓ

102039 III

V i n z ; . é v

1—2. szám. -— 1923

mokra oly erővel, amellyel a magyar pénzügyi politika sem tudott megbirkózni, úgy hogy ezáltal a legnagyobb erőfeszítés közben meg—

törve, a penz értékváltozásának visszaeső irányban is a legnagyobb arányú megrázkód- tatásait kellett elviselnie. (A cseh valutának az 1921. év harmadik negyedétől nagy száza- lékos arányban megnyilvánuló emelkedő irány- zatát, mely tudvalevőleg e folyamatnak a belső tervszerűség alapján való végbemenetele da—

cára is, súlyos gazdasági krízissel járt, eddig olyan megrázkódtatás, mely a nagyarányú ár—

folyamhanyatlást, illetve az ezzel is járó gaz- dasági krízist felidézhette volna, még nem zavarta meg. Az egy év alatt 1900/0-08 ár—

folyamemelkedés azonban 1922 október köze—

pétől már nem tudott folytatódni.

Csaknem állandó a grafikon vonala sze- rint az utolsó két év alatt a német márka hanyatlása; ez a változás inkább mondható gyorsnak és határozottnak, mint ugrásszerű—

nek. A legerősebb 1921 szeptember elseje és

november közepe között volt, mert ezen arány—

lag rövid idő alatt a zürichi jegyzés körül- belül 550/0-os visszaesést mutat. Végeredmény- ben az 1921 január elejétől 1922 december hó végéig eltelt két év alatt a zürichi márka—

árfolyam romlása mintegy IOOO/O-OS volt.

A lengyel márka és az osztrák korona vonala jelentéktelen kivételektől eltekintve csak hanyatló irányban mozog. Az egész két- évi időszakban az osztrák korena csak egy—

szer, 1921 január 20. és 30—ika között, tu—

dott észrevehetóbben emelkedni az akkor Ausztriára nézve kedvezően alakult nyugat- magyarországi kérdés hatása alatt. Dacára már akkor is elég alacsony árfolyamállasá- nak, már 1921 február 1-től tartósan hanyat—

lást jelez a valutaárfolyam százalékos válto- zását jelző vonal. Bezárólag 1921 november

103 -ig, tehát 10 hónap alattgtöbb mint 1100/0

a visszaesés. Innen kezdve több mint egy éven át már nem jelentékeny arányú a válto- zás az osztrák pénznek minimálisra leszállott értékében. Rohamosabb kezdettel az érték- ingadozás lefelé való tendálását és mértékét illetőleg az osztrák koronához hasonló pályát fut a lengyel márka árfolyama, mely 1921-ben az év elejétől október hó elejéig mintegy flOo/o-kal csökkent, ettől kezdve ekkor már

nagyon alacsony árfolyama a termelésre és általában a gazdasági életre súlyosabb hatású- nak tekinthető százalékaránnyal azután nem változott.

A valutaárfolyam változásának aránya, amint az a grafikonból feltünően látható, Magyarországon és ezenkívül Cseh-Szlovákiá- ban az elmult két év folyamán olyan arányú volt, hogy ennek következtében e két ország gazdasági élete a pénz értékingadozása tekin—

tetében más országokban is fennforgó zavarok mellett különösnek mondható megpróbáltatá- sokat volt kénytelen elszenvedni. Az a csak—

nem félév alatt végbemenő, megközelítőleg 100 százalékos értékhanyatlás, mely az osztrák korona és a lengyel márka pályafutásánal jelentkezik, ugyancsak súlyos tétele a mai viszonyok között is a megpróbáltatásnak, mely a pénz értékváltozása folytán az európai ter- melésre, forgalomra és jövedelemeloszlási poli—

tikára nehezedik. Szigeti Gyula dr.

A nagybani árak indexszámaí néhány államban!)

Nombres índices des prim de gros dans guelgues pays

(1913 ;; 100).

Az állam neve 1919 1920 1921 1922

é v i á t 1 a g

Ausztrália . ! 188'9 2279 1749 1639?)

Belgium . , —— —— 366 367

Brit India % 200 209 183 181

Csehszlovákia . * —— —— H 1.299

Dánia . . 340 341 178 181

Délafrika. . . . 1648 2233 1604 1284

Egyiptom . 231 316 173 145 *

Eszakam. Egy. —Áll. 206 226 147 149 Franciaország. 3562 5094 345 3266 Hollandia 2974 2807 1811 157'9'3)

Japán . 2395 2596 2005 188-12)

Kanada 2164 2497 1817 1656

Kina . 1327 140 14.46 145'8

Lengyelország. . —— — —— 137575 Nagybritánnia . — 3073 1972 158'5 Németország 415 1.486 1.911 34.184

Norvégia . 322 377 269 220

Olaszország. 3644 6244 5775 5623 Spanyolország 204 221 190 176

Svájc . . — — 191'2 167'5

Svédország . 330 ! 347 211 162

) 1. Nemzetek Szövetsége,, Bulletin Mensuel de Statistigue" 1923 1.

2 Novemberben.