• Nem Talált Eredményt

A balatoni motelek 1959. évi eredményei

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A balatoni motelek 1959. évi eredményei"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

szer egyéb betegségei. Viszonylag magas a fogmegbetegedések aránya, különösen a nőknél. A laikus diagnózisok miatt sok a tünetekhez (fejfájás, idegesség) be- sorolt megbetegedés, szintén elsősorban a nőknél. Nemek szerint vizsgálva az

egyes megbetegedési csoportokat, jelen- tősen magasabb férfi morbiditás csak a fertőző (gyermek) betegségeknél (össz- hangban a 14 éven aluliaknál tapasztalt általánosan magasabb férfi morbiditással!), a szembetegségeknél, a gyomorbetegsé—

geknél (fekély) és a bőrbetegségeknél ta- pasztalható. A többi csoportnál a női morbiditás jelentős többlete csaknem általános, egyes esetekben pedig kiugróan magas (magasvérnyomás, nátha, cukorbaj és a nemiszervek betegségeinél, valamint

a baleseteknél).

Az adatszolgáltatók közül a négy hónap alatt ketten haltak meg. Egy 56 éves férfi

tüdőembólia, egy 64 éves nő pedig szö- vődményes mellhártyagyulladás követ—

keztében. Mindkét haláleset december hó folyamán történt.

Az eddigi rövid időtartamra vonatkozó és kisszámú adat természetesen nem nyújt lehetőséget arra, hogy a megbete—

gedéseket kombinatív úton egybevessük a foglalkozásokkal, a szociális helyzettel (táplálkozás, jövedelmi, lakásviszonyok stb.). Erre csak akkor kerülhet sor, ha a megfigyelt családokról legalább egy esztendő adatai állnak rendelkezésünkre, és ha sikerül az adatgyűjtésbe bevont családok számát is szaporítani.

Terveink szerint adatgyűjtésünket a jövőben nemcsak budapesti munkás— és alkalmazotti családoknál fogjuk végezni, hanem kiterjesztjük egyes vidéki Városok és községek megbetegedési viszonyainak megfigyelésére is.

A balatoni motelek 1959. évi eredményei

DR. LANGER LAJOS—DR. SOÓS PÉTER A Balaton-part, a Balaton környéke az

ország egyik legkedveltebb üdülőhelye.

Az üdülőhelyeket a nagyszámú belföldi iátogatón kívül egyre jelentősebb szám—

ban keresik fel külföldi vendégek. Az utóbbi években a Balaton menti szállo- dák a megnövekedett igényt nem tudták kielégíteni. A szállodai férőhelyhiány csökkentése terén 1959—ben jelentős ja- vulást hozott a balatoni motelek létesí—

tése.

Az 1959. évben a Balaton mentén négy motel nyitotta meg kapuit éspedig Sió—

fokon (120 szobával, 240 ággyal), Keszt—

helyen (79 szobával, 158 ággyal), Tihany—

ban (203 szobával, 406 ággyal) és Föld—

váron (200 szobával, 400 ággyal).

A motelek nemcsak javulást hoztak a balaton—parti szállodahelyzetben, hanem mint ,,szálloda—központok" kedvező ha—

tással voltak a Balaton körül működő többi vendéglátó üzem működésére is.

A motelek telepítési helyének kijelö- lését széleskörű vizsgálat előzte meg, amely kiterjedt a kommunális igények biztosításának lehetőségeire, az idegen—

forgalom elemzésére stb. A vizsgálat eredményeképpen nemcsak a régi nya- ralótelepeken építettek motelt, mint pél—

(; Statisztikai Szemle

dául Keszthelyen és Földváron, hanem az igényeknek megfelelően például Ti—

hanyban új üdülőhelyi centrumot létesí- tettek saját stranddal, pavilonokkal.

A motelek területi elhelyezésénél arra is figyelemmel voltak, hogy olyan kapa- citással rendelkezzenek, amely az adott körülmények mellett a leggazdaságosab—

ban használható ki.

1. tábla A motelek kapacitása

Uzemel- Tény-

Á Uzem- hető leges Kihasz- gyak napok vendég- vendég- nlgltáélre napok napok (száza-

lék) száma

Siófok . . . 240 105 25 200 18 153 72,0 Földvár. . 400 55 22 000 18 410 83,7 Keszthely 158 104 16 400 8 695 53,0 ll'ihany. . , 406 88 85 728 23 618 66,1

Összesen 1204 99 328 68 876 69,4

Megjegyzés: A kapacitásszámításnál az ágyak száma korrekció nélkül értendő. Ha valaki egyedül vette ki a szobát, ebben az esetben, noha teljes szobaárat fizetett, ez férő- hely-kihasználás szempontjából csak egy ágy igénybevételét jelentette. A különbözet azon—

ban nem jelentős.

A cikk a Belkereskedelmi Minisztériumnak a motelekre vonatkozó adatgyűjtése alapján készült.

(2)

634

A motelek kapacitásának átlagos ki—

használása 69,4 százalék volt. A kihasz—

nálás mértéke a földvári motelnél valt a legmagasabb (83,7%), ami abból adódik, hogy csak a főszezonban (július 8-tól szeptember I—ig) üzemelt.

A legalacsonyabb kihasználási mutatót a keszthelyi motelnél találjuk. Itt volt ugyanis a leggyengébb a külföldi idegen—

forgalom, különösen kezdetben, de bel—

földi vendégforgalma sem volt kielégítő, mert a legmesszebb esik a fővárostól. Az előszezonban június 1—15 között mind- össze 153 vendégnapot töltöttek itt el (naponta átlagOSan 10 vendég), ami ter—

mészetesen rontja az összesített ered- ményt is.

Keszthelyen a szállodai szobák kihasz- nálása a következőképpen alakult:

Kihasználás mértéke

Hónap (százalék)

Június 17,76

Július 71,09

Augusztus 8559

Szeptember 4,81

A vendégforgalom alakulása szoros

kapcsolatban van az üdülési idénnyel.

Előszezonban a ténylegesen eltöltött ven- dégnapok száma nem érte el a főszezon foglaltságának 50 százalékát sem A sió—

foki motelben július 15461 31—i; azelé— ;

töltött vendégnapok száma W volt, ntig

az elöszezon első két hetében m 810. Keszthelyen még élesebm jelent—

kezik az előszezon kedvezőtlen kikeltem—' lása: mig június l—től ils—ig Mm

153 vendégnapot töltöttek a fmotelwn, addig július 15451 31—i; Zum—et.

A motelek igénybevétele az elém ban Siófokon és Keszthelyen viszonylag csekély volt, a földvári motel, viszont, emlyet a főszezon elején nyitottak meg, már napok alatt megtelt vendénekkel;

A mobelek létesítésének egyik fő célja a külföldi vendégek elhelyezésének hiz—

tosítása volt a Balaton mellett.

' !.jtsmá A motezek vendégmpjaimk menesztése

A vendia— Ebből mem

. napo vettün-

Motel száma emma: ' mmm

összesen nymti

Siófok ... . . 18 158 8 151 7 050

Földvár ... 18 410 2 402 592

Keszthely . . . . 8 695 601 287

Tihany ... 23 618 8 159 ; 493

Összesen 68 876 1.9 313 12 282

A legkevesebb külföldi vendég keszt-

helyen és Földvámn volt

* 8. tábla

A motelekben megszállt külföldiek megoszlása nemzetiség szerint

Egyéni Csoportos összes , _

vendég vendégnop vendég vendégem vendég meghal)

Nemzetiség

III. II. 111. II. III. II. III. II. III. 11. III.

negyedévben

Albán ... —- z — 4 —— — — —— — 2' — _ 4

Angol ... 1 168 1 501 113 -— 1043 1 281 1 1 54;

Bolgár .. .. " 5 15 —— 6 6 —- 11 -- 21

Csehszlovák. . 6 111 6 665 -—- 573 1 046 6 684 6 1 711

Finn ... _— _ __ _. _ _ .. _ .. ...

Francia ... 2 117 2 585 60 —— 515 2 177 2 1 100

Indiai ... 3 —— 24 —— -— —- —— _ 3 -— 24

Izraeli ... —- 1 -— 2 -— —— _ —' —— 1 2

Jugoszláv ... —- 7 —, 26 22 22 22 7- 23 ' 58

Kinai ... 2 -— 2 26 4 26 4 26 m , 26 6

Lengyel ... 2 101 2 612 —— 219 -— 1 406 2 820 2 2 018

Német. (NDK) . . . . . 6 127 31 736 268 —- 1 326 6 895 31 EM

Német (NSZK) ... 8 127 26 849 —— —— 8 127 26 349

Olasz ... 1 B 1 12 —— —— -— l , 8 1 _ 12

Osztrák ... 19 218 56 1941 130 435 1001 5 165 158 653 1057 7 106

Román ... . . . 2 12 4 55 —— ——- —- 2 12 , 4 55

Svájci ... —- 1 5 2 32 4 32 2 33 , 4 , 37

Svéd ... —- 11 -- 48 34 34 —— 34 11 31 438

Szoviet ... 14 —— 28 —- 704 1 076 - 718 —— _1 104

Török ... -— -- -— -— -— -- —— ——1,

Egyéb ... 2 87 6 349 13 " 13 2 100 _ e . 868

Összesen

49 1122 135 6459 223 2427 1087 11632 272 3549 1232 1809?!

(3)

%A külföldi vendégnapok az összes ven-

dégnapnak 28, a nyugati vendégnapok pedig 1,7,8 százalékát teszik ki.

A külföldiek közül a legtöbb, vendég—

napot az osztrák vendégek töltötték ná—

lunk éspedig 8163 vendégnapot. Ezután az NDK túristái következnek 2093, illetve a lengyelek 2080 vendégnappal.

Szám szerint is az osztrákok voltak a legtöbben, 811—en, majd a szovjet ven- dégek következnek 718 fővel, azonban mindössze 1104 vendégnapot töltöttek a motelekben. Általában a népi demokra—

tikus országokból érkező vendégek rövi—

a nyugatiak. Míg például: ,179' *franeia 1102 vendégnapot, azaz -átlagosan1 '6,2' napot, 135 "NSZK—beli 875 vendégnapot;

azaz átlagosan 6,5 napot töltött 'a moha—' lekben, eddig 690 cseh vendég 1717 ven—'Z dégnapot, azaz átlagosan 2,5 napot, illetve 718 szovjet vendég 1104 Vendégnapot;

azaz átlagosan 1, 5 napot tartózkodott ugyanott.

A külföldi vendégek érdeklődéSe első——

sorban Siófok felé irányult: több, mint 8000 vendégnapot töltöttek ott. Hasonló"

vonzóerőt gyakorolt a külföldiekie ' a tihanyi félsziget festői környezetében fel—

debb időt töltöttek a motelekben mint épült motel is.

4. tábla A vendégnapok megoszlása motelek szerint

Bclf öldi Külföldi Összesen

Motel

vendég vendégnap vendég ! vendégnap vendég ! vendégnap

!

Siófok ... 2 692 10 002 1 313 8 151 4 005 18 153

Földvár ... 2 000 16 003 469 2 402 2 469 18 410

Keszthely ... 1 753 8 094 230 601 1 983 8 695

Tihany ... 3 576 15 459 1 809 8 159 5 385 23 618

Összesen 10 021 49 563 13 842 68 876

A belföldiek átlagosan 4,9, a külföldiek 5,1 napot töltöttek a motelekben.

A külföldieknek kb. egyharmada egyé—

nileg és mintegy kétharmada csoporto- san kereste fel a moteleket. Főleg Auszt—

riából —— ahonnan a felszabadulás óta első ízben rendeztek Siófokra csillag—

túrát -— és egyes népi demokráciákból érkeztek csoportosan a vendégek.

A vendégek összes számának 30,6 szá- zaléka volt egyéni vendég, míg 69,4 szá—

zaléka csoportos üdülésben vett részt.

A vendégnapoknak 33,8 százalékát az

3821 ! 19 313

egyéni vendégek, 66,2 százalékát pedig ::

csoportosan érkezett vendégek töltötték el a motelekben. Az egyéni vendégek át—

lagosan 5,6 napot tartózkodtak a mote—

lekben, míg a csoportos vendégek átla—

gos tartózkodási ideje 4,8 nap volt.

A motelekben lakó vendégek penzió—

szerű teljes ellátást kaptak. Etkezésiiket a motelek mellett épült éttermek bizto—

sították. A moteléttermek feladata azon—

ban nemcsak a motel lakóinak ellátása, hanem az átmenő vendégeké is.

5. tábla A motelek áruforgalma*

Siófok Földvár Keszthely Tihany ' Összescn

forga— ' meg— forga-t meg- forga- mcg- forga— meg— forga- meg—— ,

Megnevezés lom oszlás lom oszlás lom oszlás lom oszlás lom oszlás

(ezer (száza- (ezer (száza- (ezer , (azaza— (ezer (szám; * (ezet (száza- forint) ,! lék) forint) lék) forint—) lék) forint) lék) forint) lék)

l

Saját készítésű étel. . . . 1 511.5,3 1063 5 ,5 312 55,2 1562 56,4 4448 55,5

Vásárolt étel ... 10 i,) 6 49 6 . . 37 1,4 96 1,2

ltal összesen ... 734 í2,6 8 321 16,4 . . 450 16,3 1505 18,8

Dohány ... 38 1 4 28 1,4 . . 38 IA 104 1,3

Árueladás összesen . . . . 2 293 84,1 1461 74,9 312 * 552 2087§ 75,5 6153 76.53 Szálloda! bevétel ... , 436 15,9 488 25,1 253 44,8 678 24,5 ( 1855 23,2 Összes bevétel 2 729 3 100,0 1949 100,0 565._ 100,0 ; 9765 100,0 8008 1003

* A teljes nyitvatartási idő alatt.

7 Statisztikai Szemle

(4)

636

A motelek összes bevételének átla—

goaan 23,2 százaléka származik a szállo—

dai bevételből. Az egyes szállodáknál ez az arány változó, ami elsősorban abból adódik, hogy a moteiek áruforgalmának aránya függ a motel éttermének külső forgalmától is. Siófokon például magas volt a külső forgalom, az italeladásból származó bevétel 734000 forintot tett ki.

A keszthelyi étteremnél —— minthogy az étterem közös volt a Balaton és a Hullám szénával —— a penziós fogyasztáson kívüli motelforgalmat nem lehetett elkülöníteni.

Au sajátkészítésű ételfogya'sztás adatai- ból kigyűjtöttük a penziós ellátásból származó bevételeket. A két érték közötti különbség a szállodavendégek fix ellá—

tása feletti _fogyasztás és a külső vendé-i gek fogyasztása. Az éttermekben elég je—

lentős a betérő vendégek fogyasztása.

Az éttermi bevételből a forgalomnak mintegy 40 százalékát teszi kia penziós ragalom, míg a többi 60 százalék az ezen felüli belső és külső fogyasztásból tevődik össze. Siófokon ez az arány a külső fo—

gyasztás nagyobb volumene miatt maga-

sabb; Földváron és Tihanybanííw

nagyobb férőhelyszámból ——- kül

Tihanyban —, valamint a kisebb f * "

tási lehetőségekből adódik a nevelés io—

gyasztás magasabb aránya

s. ami,

Peuzlós forgalom aránya az ös—szforgambói—'

Ebböl , — "

Éttermi ók

. bevétel penzt :

Motel ,

forgalom százalék

ezu' forint .

Siófok ... 2293 612 263 Földvár ... 1461 694 4736 Tihany ... 2087 982 * 47,o

Összesen 5841 2288 sm

A sajáttermelésű ételforgalom vizsgá- lata mellett tanulmányoznunk kell az italforgalom alakulását. A motel—éttermek forgalmának összetétele sokkal egészsége—' sebb, mint általában a vendéglátóipar—

ban. A sajáttermelésű ételforgalom az összforgalomnak 55,5 az italforgalom 18,8 százalékát tette ki.

7. tábla Izalforgalom

Megnevezés ! Mértékegység Siófok Földvár Tihany Összesen

Bor ... hl 69,7 32,9 46,0 148,6

ezer forint 209,2 85,3 121,0 415,5

Sör. . . ._ ... hl 251,0 123,7 180,0 5545

ezer forint 3262 156,0 212,0 6943

Égotett szesz ... hl 5,5 1,9 S,?! 10,5

ezer forint 110,2 35,0 53,0 1983

Egyéb ital ... ezer forint 88,3 44,2 64,0 196,5

[tal összesen ezer forint 73.329 320,5 450,0 1504,4

A bor aránya azonban az italforgalom- ban nem kielégítő. A Balaton mentén, ahol az ország legjobb borai vannak, a a tájjellegű borok forgalmának sokkal nagyobb jelentőséget kellene tulajdoní- tani, mint azt tették az elmúlt évben.

A magyar vendéglátóipar forgalmában.

nagy jelentőségű az eszpresszókávé eladása és ez ugyanígy volt a motelekben is.

A három motelben eladott eszpresszó——

kávé értéke a sajátkészítésű ételfor- galomnak 9,6 százalékát teszi ki.

8. tábla A kávéforgalom

Mértékegység Siófok Földvár Tihany Összesen

Kávé ... adag (szimpla) 89 540 57 487 ! 76 875 223 902 ezer forint. llő,6 106,9 í l23.() 396,5

(5)

Átlagosan 4,9 napos tartózkodást véve

figyelembe az egy napra, egy főre jutó árueladási bevétel 89,46 forintot tesz ki.

Ennek 60 százaléka, 53,67 forint a pen—

zión kívüli fogyasztásokból származik.

1959—ben az áruforgalmi feladatok meg-

oldása mellett sok gondot okozott a sze- mélyzet (főleg a segédszemélyzet) bizto- sítása. A motelek megnyitásakor a nyári idény derekán a területen lakó alkalmas személyek jó része már a SZOT—nál és más szerveknél elhelyezkedett.

9. tábla Munkaügyi adatok

Siófok Földvár Keszthely Tihany

a forgalomtól

Megnevezés 889t' i'"ugget_ 889t' 889!;'

függő len függő len függő len függő len

dolgozók tekintetében

Átlagos állományi létszám 144 15 123 12 18 6 126 12

Összes béralap (forint). . . . 743,8 90,4 481,0 47,4 74 25,1 5973 82,1 Törzsbér ... 557,0 70,4 352, 5 32,9 59,2 1 7,7 432,1 64, 1 Pótlék és kiegészítés ... 25,8 4,5 19,2 3,3 2,6 (),6 7,1 1,2 Prémium, jutalom

(ezer forint) ... 157,6 13,9 107,2 10,2 11,1 6,8 1563 14,4

Túlóradüak ... 3,4 l,6 2,1 1,0 1.1 _ 1,8 ZA

A második ütemben (júliusban) bein- dított motelek személyzetének egy részét egyetemi és technikumi hallgatók alkot—

ták. Amennyiben a motelek korábban kezdik meg az idényt, figyelembe kell

venni, hogy az oktatási év június 20—ig

tart. *

A munkaerőellátás nehézségeit mutat- ják például a tihanyi motel munkaerő—

hullámzási adatai.

10. tábla Munkaerőhullámzás a tihanyi motelben

Állományi Állományba Állományből Ágományi

, ' " k !: ,

Alkalmazott a 133533; felvemk mmm a negyeglév Vanms

első napján száma. utolsó napján

Állandó ... 1 —— w . 1 __,

Meghatározott időre felvett 112 127 206 33 127

Összesen. ' 113 127 206 34 ! 127

A motelek népgazdasági jelentősége magánházakban a szobákat csak a motel és eredményessége elsősorban a balatoni

kulturált férőhelyek számának növelésé—

ben, idegenforgalmi szállodai hálózatunk kiszélesítésében, valutáris értékszerző lehetőségében keresendő. Meg kell emlí- teni azt is, hogy a motelek letörték áraik—

kal a legforgalmasabb balatoni üdülő—

helyeken a lakásüzérek spekulációit. A

7—

szobaára alatt tudták értékesíteni, hiszen a motelek számának növekedése, a mote- lek éttermei és az egyéb új balatoni ven—

déglátó létesítmények nemcsak számban, formában gazdagították a fürdőhelyeket, hanem komoly jelentőségre tettek szert a nyújtott szolgáltatás színvonalával és forgalmi volumenével is.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az egy fogyasztási egységre jutó átlagos havi jövedelem Szabolcs—Szatmár megyében 1968—ban az országos átlag 89 szó- zaléka (míg az egy főre jutó 867 százaléka) volt..

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása.. a kiváló tudományos

az egyéni teljesítmények összege nem egyenlő a csoportos teljesítménnyel: 11 ember 3 húzta átlag fölött, 8 mélyen az átlag alatt, a kísérletben részt vevők

Az egyik kérdés úgy fogalmazható meg, hogy a megkérdezett tanárok hány szá- zaléka ismer valamilyen fejlesztőkörnyezetet, a másik pedig akképp szólhat, hogy akik

Az egyik kérdés úgy fogalmazható meg, hogy a megkérdezett tanárok hány szá- zaléka ismer valamilyen fejlesztőkörnyezetet, a másik pedig akképp szólhat, hogy akik

százalék, a középiskolai és nem teljes kö- zépiskolai végzettséggel rendelkező 54,9 millió fő közül pedig 29 millió; azaz 53' százalék nő, mutatja, hogy a Szavjetunió-

delemmel rendelkező munkás— és alkal- mazotti családoknak csak 30 százaléka vásárolt könyvet 1959. június hónapban, és ezeknél a családoknál az egy családra

A forgácslapfelhasználás aránya (a forgácslapfelhasználás az összes bútorlap- felhasználás százalékában) 1959—ben az iparban átlagosan 30 százalék körül volt,.