Somogyi, Stefano: A halálokok statisztikája

STATISZTIKAI IRODALM'X FIGYELÖ

kanélküliség mérésének kérdésével és a társadalombiztosítás statisztikájának problémáival foglalkozott. A Hivatal ál—

tal készített tanulmányok részben mód- szertaniak, részben speciális; összehason—

litásokkal :, foglalkoznak. A Hivatal a módszertani tanulmányokban a soron—

következő konferenciák megvitatásra ke—

rülő problémáit dolgozza fel, bemutatja az egyes országokban használatos mód—

szereket, az alkalmazott eljárások azonos—

ságát és különbségeit, valamint javasla—

tokat tesza vizsgált statisztikák össze—

hasonlítbatóbbá tételére, A speciális ta—

nulmányok konkrét nemzetközi össze—

hasonlításokat tartalmaznak, amelyek so—

rán a szerzők kidomboritják az össze—

hasonlítással kapcsolatos elméleti problé—

mákat. Ilyen tanulmányt készített például a Hivatal 1931—ben, amikor az autóipari munkások létfenntartási költségeit hason- lította össze Detroitban és tizennégy euró—

pai városban, és ugyanakkor foglalkozott a létfenntartási költségek nemzetközi összehasonlításának módszertani problé- máival is.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal mel—

lett még más intézmények is foglalkoznak a munkaügyi statisztikai adatok nemzet—

közi összehasonlitásával kapcsolatos kér- désekkel. így jelentősebb e téren az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsá—

gának és Statisztikai Hivatalának mun—

kája, a nemzetközi statisztikai konferen—

ciák anyaga, továbbá néhány regionális nemzetközi szervezet, mint az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete vagy az Európai Szén— és Acélközösség statisztikusai által végrehajtott konkrét vizsgálatok.

A könyv második része a munkaügyi statisztika azon területeit ismerteti, ame—

lyeken sikerült már bizonyos egységesí—

tést elérni. Ezek:

1. A foglalkozási statisztika. '(OSZtá—i lyozás gazdasági ágak, foglalkozás:

tipusok és foglalkozási viszony sze—

rint).

2. A munkaerő megoszlása és fog- lalkoztatása. (A gazdasagilag aktív lakosság megállapítása; a foglal—

koztatottak oszlalyb'zasa nem; kor, foglalkozási 'viszonv szerint; a tel—

jes és részleges munkanélküliség

megállapítása). ' *

7'k

751

3. A bér és a munkaidő tartama, a munkából eredő jövedelem. (Átlag—

'bér— és bérindex—számítás, átlagos munkaidő megállapítása.)

. Fogyasztói árindexek.

Háztartásstatisztikai vizsgálatok.

6. A reálbér nemzetközi összehason—

lítása.

7. Társadalombiztosítás. (A biztosítás

rendszere, szolgáltatásai, a biztosi—

tás által érintettek száma és hozzá—

járulása.)

8. Uzemi balesetek és megbetegedések.

9. Sztrájkok.

10. Kollektív szerződések. ! 11. Munkaerő vándorlás.

sam.

fog,1 alkozá si

A könyv röviden beszámol az egyes munkaügyi statisztikai probléma—csopor- tokról, közli a kérdéssel kapcsolatos leg- fontosabb határozatok szövegét és a meg—

felelő szakirodalmat.

(Ism.: Cseh—Szombathy LászIó) Somogyi, Stefano:

A halálokok statisztikája

(La statistica delle cause di morte, I. Centri—

butl alla conoscenza della statistica sanitaria in Italia. INPS. Roma, 76 p.)

A könyv, amely az olasz egészségügyi statisztikai sorozat első köteteként jelent meg, a szerzőnek a Previdenza Sociale című folyóiratban korábban közzétett cikkeit tartalmazza, kibővített formában.

Az előszó részletesen foglalkozik az ember biológiai tulajdonságai statisztikai megfigyelésének fontosságával. E vizsgá—

latok keretein belül az orvosi, egészség—

ügyi statisztika legfontosabb feladatainak egyike a társadalom tagjai testi és lelki állapotát károsan befolyásoló tényezők hatásainak feltárása.

. A könyv első fejezete az olasz népmoz—

galmi statisztika haláloki feldolgozásai—

nak jelenlegi szervezetét ismerteti, majd a második fejezetben, a haláloki statisz—

tika történeti fejlődését mutatja be. *'—En4 nek során kitér az 1853—ban Brüsszelben megtartott első nemzetközi statisztikai kongresszuson javasolt egységes nemZet—

közi haláloki nomenklatúrára, létrejötté—

nek körülményeire, majd a későbbi kong—

resszusok —— jórészt Farr és Bertillon

752 '

hatására kifejtett —- ez irányú munkás- ságát ismerteti. Részletesen foglalkozik az Olaszországban korábban alkalmazott szervezeti és csoportosítási elvekkel is.

Értékes és adatokkal bőven illusztrált a könyv harmadik fejezete, amely az olaszországi halandóság halálokok sze—

rint vizsgált alakulását tekinti át 1887——

1954 között. Az elemzéseket az 1957-ben még érvényben volt VI. nemzetközi no—

menklatúra alapján végezte el a szerző és megállapítja, hogy az olasz halandó- ság javulása -, a többi országokéhoz ha- sonlóan -— a korábban igen nagy súllyal szerepelt fertőző megbetegedések ((főleg a tbc), valamint a légzőszervek, az emész- tőszervek és a korai gyermekkor bizo- nyos megbetegedései (a nomenklatúra l., VIII., IX és XV. főcsoportjai) nagymér—

tékű csökkenésének köszönhető. Jelentős mértékben megnövekedett ezzel szemben a rosszindulatú daganatokban és a kerin- gési rendszer betegségeiben (II. és VII.

főcsoport) meghaltak száma és aránya.

A könyv negyedik fejezete a haláloki adatszolgáltatás minőségével foglalkozik.

Itt részletesen vizsgálja a népmozgalmi haláloki kérdőlap kitöltése körül tapasz—

talt hibákat, a halál közvetlen okaként bejegyzett betegség és a kiegészítő beteg- ségek kapcsolatát, a kettős halálokok kér- dését. A haláloki bejegyzések megbízható—

ságátj tárgyaló.ötödik fejezet a főleg nem orvos halottkémek gyakran előforduló téves, vagy az elhunyt hozzátartozóinak befolyására tudatosan hamis bejegyzései—

nek arányát, hatását—és az ilyen ,, jelensé—

gek leküzdésének módozatait tárgyalja.

Itt közbevetőleg ismerteti a külföldön -—így Hamburgban, az Egyesült Államok—

ban, Hollandiában — végzettellenőrző vizsgálatok eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy az utólag elvégzett ujbóli halottszemle vagy boncolás az ere- detileg bejegyzett halálokoknak közel a felét tévesen minősíti. "

Az utolsó —'- hatodik -—- fejezet a— kiegé—

szitő halálokok, valamint a kettős vagy többes halálokok kérdését tárgyalja, szin—

tén külföldi tapasztalatok bemutatásával.

A szerző úgy véli, hogy több halálok fel- tüntetése és a kísérő betegségek eseten- kénti tanulmányozása az eddigieknél pontosabb ésmegbízhatóbbadatokhoz vezetne.

A rendkívül érdekes és a mm statisztika világszerte— így hazánkban is -— jelentős problémáival foglalkozó könyv közli az olasz népmozgalmi statisz—

tika, halálozási kérdőívet, az leintés az 1958.évi haláloki statisztikai utasítást és a haláloki nomenklatúrát is.

(Ism.: Ráth Szabolcs)

.

Whelpton, P. [i.—Kiser, (1. V.:

A termékenységre ható társadalmi ( és pszichológiai tényezők

(social and psychological factors affecting 1ertillty).—— The mentes Review. 1950. 1. az.

85—42; 9.

A cikk a szakirodalomban alapvetőnek tekintett indianapolisi termékenységi vizs-

gálatok főbb következtetéseinek össze—

foglalása.

Ezek a vizsgálatok a termékenységre ható társadalmi és pszichológiai tényezők kutatásához kétségkívül alapul szomál—

hatnak az amerikaitól eltérő viszonyok

között is.

A termékenységi vizsgálatot —— a szer-—

zők szerint —, két körülmény tette szük- ségessé. Az egyik a születési arányszám általános —— de különösen városokban ta—

pasztalható -— alacsony szintje volt, a má- sik az, hogy—a népszámlálás adatainak előzetes vizsgálatai szerint -— a termé- kenységet nagymértékben befolyásolják a társadalmi—gazdasági helyzet különféle té—

nyezői. A felvétel végkövetkeztetései való——

ban azt mutatták, hogy a termékenység nem annyira a reprodukéió élettani lehe- tőségeitől függ, hanem sokkal inkább a fogamzásgátlás alkalmazásától, illetve hatásosságától, mely azonban csak esz- köze a családtervezésnek. A vizsgálat célja tehát a fogamzásgátlás alkalmazá—

sára és hatásosságára ható tényezfik ts—

nulmányozása.

A vizsgálat módja az volt, hogy _,23 elő- zetes feltevést dolgoztak ki a tennékeny—

ségtervezés és a tervezett család , nagy—

sága, valamint a társadalmi és pszicholó- giai tényezők kapcsolatára vonatkozóan, 8 a vizsgálat adataiból e kapcsolatok érvé—

nyességét vagy érvénytelenségét igyekez- tek meghatározni.

_ A- teivételt 1941-ben végezték India—

napolisban, az adatokat 1444 relative ter- mékeny. házaspárról vették fel. 'A; vizs- gált házaspárok jellemwi a következők