Hozzászólás a vasutsürüség vizsgálatának kérdéséhez

i

5—6. szám

debb" légkörben, a nyersanyagbehozatal fo—

kozása esetében jelentős módon gyarapod-

hat, hiszen 'a gyárák az 1946. évben kapa-

citásoknak csak mintegy a felét használ—

ták ki; tehát -——— újabb beruházásokkal nem

x

177 ív ,) * 'A' 194?

/

is számolva _! a meglévő gyárak termelő-

képességének teljes kihasználása már ön—

magában is a termelés hatalmas megnöve-

kedését jelentené. . _ _

Bokor Bol-a.

Hozzászólás a vasuteürüség vizsgálatának kérdéséhez ,

Réflexions au probléme de Panulyse de la densité de: noies ferrées.

Résumé. Pour oouloz'r établir oombien une région déterminóe est munie de noies ferroes, il importe avant tout de conmvttre la mesure (los tranSpOrts conjugnés one né- cessitent les czpeditions de marchandises afin ' d'accécle—r aux lignes ferrooigaires.

Jfétat d'une région an point (lc vue de la.

jre'guence (tes noies ferrées depend de dm faoteurs: le volume du traficrnarchandises et la distance aes [1-1]ng ferrooiaires, Llétudo (létaillée de ha. onestion portant sur la den-

site ferroviaire ponrrait fournir des ronsei—

ynemcnts fort ntiles non seulement al'inton- tion de la. politirjue' des transports, mozis

aussi a la. science éoonomioue, parce one la.

distance des réseana- forrás influe péremptoi-

rement sur le reoenu de la terre ét sur les

prim, offnant ainsi des diseernenients í/m—

portants relatioement a la distribution spa—

tiale du. revenn national - et de la fortune nationale, ensuite concernant la marge entre ics- priw des produits de l'ugriculturo et ceux de l'inaustrie (ot-its ,,oiseana- agriooles")

oni existe (tune contrée a Matra.

x , *

A Vagács András ;,Mágyarox'szág vasut- sürüsége és ennek ábrázolási kérdései" cí—

men megjelent tanulmányábanl) tárgyalt problémával kapcsolatban szükségesnek lát- szik néhány további statisztikai és közgaz—

dasági szempont felvetése. A következőkben a vasutellátottság mérésének statisztikus"

végrehajtásával és a vizsgálat eredményéből

adódó közgazdaságtant tanulságok kérdésé-

vel kívánunk foglalkozni. -

Annak megállapításához, hogy egy vasut—

rendszer az általa behálózott terület vasut-

igényeit milyen mértékben elégíti—Kkt, első- sorban a területnek a nasnttal szemben tá—

masztott igényét kell ísníernl. A vasút-

lgényt pedig a, közlekedési szükségletnek az u réswképezi, amely csak :; vasut segitsé—

xgével elégíthető ki.

A közlekedési szükséglet elsősorban az áru- és személyforgalommal kapcsolatban lép fel.

Hazai viszonylatban a személyforgalom te-

1) L. !Magyar Stat. Szemle 1946. évf.

114—120. !. ,

!

kintetbevétele mellőzhetőnek látszik, amit

ifj. Fellner Frigyes megállapítása is indo- kol: ,,A túlnyomóan mezőgazdasági jelleg- gel bíró ország ntmsforgalma, általában nem sűrű és az utazások nem történnek hosszú távon... az egy személy által megtett uta-

zási táVolság hazánkban az! 1935/36, években 1 év alatt: csak. 31.93 km volt."!) Ezért a

következőkben a személyforgalom által tá;- masztott közlekedési szükségletet "az egyéb kisebb jelentőségű ,,pl, llírSZállftás" szükség- letével együtt figyelmen kívül hagyjuk és a

fogalmat az árulsz-állítási szükségletre kor—

látozznk.

Az áruszállítással kapcsolatos közlekedési szükséglet kielégítése terén —— azon a vidé—

ken, ahol hajózható víziút nem áll rendelke- zésre —— a legnagyobb feladat a oasutra há- rul. Jlíatolosy és Varga megállapításai sze—

rint az 1926/27. évben a tehergépkocsín való

áruszállítással foglalkozó (üzemek bruttó be- _,

vétele az összes szállítással foglalkozó üze- mek bruttó bevételéböh csak 0.1% erejéig részesedett. Ez az arány úgyan állandóan

nőtt, de. még 1934/35-ben is csak 1.8%'-ot tett ki;) Tehát az áruszállítással kapcsola tos közlekedési szükséglet kielégítésénélia

géperejű közlekedési eszközök jelentősége

jelenleg még alarendelt és így elhanyagol—

ható.

Mintemlítettük, egy területnek a vasut-

rendszerrel szemben támasztott igényének

nagyságát a terület árnforgalma határozza meg. A vasnthálózat azonban a terület nem minden pontjának vasutigényét látja el azo—

nos fokban. A vasnttal ellátottság kutatói—

mntatkozó különbözőségeket kell felmérniőis

nak épen ezeket a szükséglctkielégttésben es ábrázolniok a nasntvonalalc altal meginn

tározott rendszeren belül. Igy magától el-

mü. Fellner Frigyes: Közlekedéspoll—

tika, Stat. Közlemények. Kiatlja: Buda—

pest Szfőv. Stat. HiVatnla. 1937. 73. l.

2) Matolcsy—Varga? Magyarország nem-

zeti jövedelme. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 11. sz. különkindrányn Budapest,

1936. 83. l.

! /

5—6. szám

esik a vizsgálatok egyik problémája, neveze—

tesen az, hogy milyen terüleükiterjedés te—

kinthető zárt egységnek, amelynek vizsgáln- tát nem zavarja meg a vele határos terüle—

tek, esetleg más alaknlású közlekedési hely—

zete. A minden irányban yasnttal határolt terület olyan zárt egységet képez, amelynek

közlekedési viszonyaitocsalc a határain be-

lül fellépő" tényezők változtathatják meg.

Pl. Magyarország vasutellátottságánnk vizs- gálatát annyi területrészen belül kell végre- hajtani, ahány területszigetet képez az or- szág vasnthálózata; sőt mivel a vasuthálo—

zat és hajózható víziutak az országárutor—

gnlmát. együttesen bonyolítják le és a két

közlekedési rendszer egymást kiegészíti, különválasztásnk nem célszerű s így a te.

rületfelosztást' is a vízi és vasuthálómt együttes figyelembevételével szükséges el—

végezni. Az ilymódon adódó területegységet a továbbiakban közlekedési lájogyoégnok

nevezzük. '

A közlekedési tájegység azonban még

nem elemi nagyságú terület. Szükséges

tehát annak további felbOnCáSíL Hogy mi-

lyen területrész tekinthető eleme: nagyságu- nok, vagyis amelyen belül a vizsgálandó

jelenség változatlannak fogható fel, a te—

rületen kialakult települési forma jellem?—

lv'il függ. Pl. a Dunántúlon a zárt formá—

ban való település következtében kielégítő

pontosságot ad a községenk-inll vizsgálat, mert feltehető, hogy egy község mezőgazda—

sági és egyéb üzemelnek telephelye a köz—

ség belterületére van koncentrálva, míg

Szeged vagy Hódmezővásárhely vidéké-

nek vizsgálatánál a/ külterületi letolthe-

lyel; —— tangmlcözponloic " kntatásúig kell

a vizsgálatot kiterjeszteni, Mindkét esetben tekintettel 14 kell lenni bizonyos ritkábban előforduló adottságokra (pl. lakottllelytől távol telepített gyár, bánya stb.), amelyeket a közgazdaságtan telephelyelmélete lelő—- _ hely szerinti településnek nevez., Az elemi

területrészek vasuttal ellátottságát jelölő értékek összege határozza meg a tájegység

ellátottságának mértékét.

A tájegységeíz— belül tehát elemi részen.—

kínt % általában

megállapítanunk a vasuttal ellátottságot.

Az elemi területrész vasaltal ellátottsá—

gának mérve attól függ, hogy a területrész —

—— község —— áruforgalmának lebonyolítá

sához milyen szállítási tevékenység szül—:—

séges a, vas/utvonal megközelítése céljából.

Másszóval a területrész lakosságának —- közgozdaságának __ milyen áldozatot (tő-

178 * _ 194?

községenkint __ kell

ke- vagy munkaáldozatot) kell hoznia azért, hogy az általa termelt jószágmennyi- seg értékesítésre kerülő részét a vasntig szállítsa, illetőleg a más területről szár— _ mazó javakat a vasuttól a felhasználás lie—

lyére vigye. Az áldozat 'nem/sága, függ m területrész áruforgalmámuc rolumenétől és a. vasuttól való távolságtól. E "két tényező szorzatának értéke fordított arányban áll a területrész vasuttal ellátottságával. Ez az összefüggés a következő képlettel fejez—

hető ki:

!

Ea :A . T

ahol Ee az elemi területrész ellátottságának mérvét, A a szállítandó árumennyiséget, T

pedig; az elemi területrész —- község _

vasnttól való távolságát jelenti. A felállí—

tott egyenlet szerint Ee értéke akkor a le,,- nagyobb, ha jobboldalon álló tört nevezője

1 0, vagyis amikor a tört értékeí :;

Ebben az esetben a vizsgált elemi terület?

"rész vasuttnl teljesen el van látva, A neve—

zőt alkotó A . T szorzat értéke akkor 0, ha bármelyik tagja 0. Mindkét eset lehetséges.

A értéke 0 lehet, ha a teríiletrésznek áru- forgalma nincsen, pl. lakatlan és terméket—

len vagy teljesen önellátó, T értéke 0, ha a területrész —— község —— vasuttól való tá- '

volságn O. Pl. a vasut .a község belterületét

érinti, vagy metszi. Ha mindkét tag O—tól különböző értékkel bír, a teljes ellátottság esete nem foroghat fenn és az ellátottság mérve annál alacsonyabb, minél nagyobb a tört nevezője.

A közlekedési tájegység ellátottságának

mér—vét a tájegységet alkotó elemi területré-

szek ellátottsági értékeinek összege adja meg. Ha nagyobb területek, pl. országrészek

vasúttal való ellátottságát akarjuk összeha-

sonlítani, akkor az országrészt alkotó vasuti tájegységek ellátottsági értékeit kell _össze-

gezni. *

_ a:

A vizsgálat gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban két kérdés adódik: a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatanyag, a probléma ilyen részletes feldolgozását lehe törő teszi—e és hogy a nyilvánvalóan sok munkát igénylő vizsgálat megéri—e a beletek—

totett áldozatot?

Az első kérdés könnyen megválaszolható.

A mezőgazadsági statisztika a mezőgazda—

sági művelés alatt álló terület minden ada—

tát —— a vetésterület és terméseredmény- statisztika, állatállomány stb. —_. kellő rész—

5—6. szám

letességel hosszú időre visszamenően gyűjti

més feldolgozza, tehát a vizsgálathoz szüksé—

ges termelési adatok rendelkezésre állnak.

.A népesség területi megoszlásáből annak fo- — ugyasztása is területileg megállapítható, tehát

,a termelés értékesítésre kerülő része __, a L'képletbenpA—val jelölt tag, a szállítandó ára—

mennyiség legjelentősebb hányada —— meg—

,síllapitható. , Némi nehézség,r mutatkozik az

"ország azon vidékein, ahol a település jel- lege kevéssé zárt (Alföld), de kellő alapos—

sággal ezeket a nehézségeket is át lehet hi- vlalni. Nehezebb, azonban ugyancsak meg—

oldható feladatot jelentene az áruforgalom—

mak fennmaradó kisebb része, a más terület—

ről beszerzendő árnmennyise'g (iparcikkek, iiizemanyagok) volumenének megállapítása.

Itt a, kutató inkább secundaer—statisztikai adatok és becslések felhasználására kény-

fszeriilne, de a kívánatos pontosság így is elérhetőnek látszik. A formula másik válto- (zó—jának a vasnttól való távolságnak _ a képletben T betűvel jelölve —— a megállapí—

tása is csak az ország azon területén jelent—

het problémát, ahol akülteriileti. lakotthe—

lyek közlekedési viszonyainak vizsgálata szükséges, mert a községeknek a vasuttól és viziiittól való távolsága _— a vasút, illető—

leg hajóállomás feltüntetése mellett ——,Ma'- ,gyarország helységnévtárában megtalálható.

Az egyes különleges adottságokkal biró he- lyek, vagy vidékek —— pl. bányatelepek, a főváros környéke stb. __ természetesen külö- .nös körültekintést kívánó részét jelentenék a munkának. A vizsgálat kellő pontosságú és részletességű végrehajtása elé nagyobb aka—

dályok tehát nem emelkednek.

A második kérdés az, hogy a vizsgálattal kapcsolatos munkálatok eredménye megéri-e a befektetett munkát,, már több megfonto-

lást igényel.

A vasuttal való ellátottság vizsgálatának eredményeit elsősorban a közlekedéspolitlkm használhatja fel. Fontosabbnak látszik azon—

?iban a kérdés közgazdaságtan/l vonatkozásai—

mal; megvizsgálása. A'. közgazdaságtan tudo—

mányát elsősorban nem a vasuttal ellátott- ságot kifejező számértékek érdeklik, hanem 'az a. hatás, amelyet a különböző közlekedési adottságok gyakorolnak a gazdasági életre.

A vasuttal ellátottság kérdésének vizsgálata során több olyan probléma vetődik fel, amely jelenleg *a tudományos érdeklődés

"homlokterében áll, nevezetesen az áralakulás ' és a belőle folyó jövedelem- és vagyonmeg-

i—oszlás, valamint a termelés alakulása a

vérben. '

179 1947 *

x

Az áralakulás következményeinek az idő

folyamán való változását meglehetősen ki- dolgozott módszerekkel és rendszerességgel hajtják végre statisztikai szerveink, de a je—

lenség térbeli " változásának vizsgálata el—

hanyagolt terrénuma a tudománynak,

Az áraknak időbeli változása mellett a térben is fellépő változása már a merkanti—

listák figyelmét is felkeltette, de a térbeli változásokból folyó hatások közgazdaság—

tani következményeit még nem mérték le. A

XIX. század elején Thünen már konkrét

formában fogalmazta meg a pia-atól való tá—

volságnalc a gazdálkodásra kifejtett hatását.

A közlekedés fejlődésének a földjáradék ala-

kulására gyakorolt hatását pedig Heller Farkas fejezi ki legjobban, amikor megálla-

pítja, hogy a közlekedés fejlődése a földjá-

radék szinteződését vonta maga után, de ez a szinteződés korántsem jelenti a földjá- radék egyenlősiilését, sőt kijelenti, hogy:

,,a helybeli viszonyokból folyo különbségek mindíg fennmaradnak".1 Hogy a helybeli

viszonyokból folyó különbségek, amelyek az

li. n. helyzeti és belterjességi járadék, for-

májában jelentkeznek,a jó közlekedési hely—

zetű gazdaság bevételét és értékét emelik, az kitünik líensch megállapításából is, meh,r szerint: ,,a termények értékesítésénél fela merülő szállítási költség a birtoknak a piae

tól, illetőleg a legközelebbi vasuti állomástól

vagy kikötőtől , való távolságátől függ s ezen költség nemcsak a piacon értékesítendő ( termények után származó jövedelmet csökfv kenti, hanem egyúttal fokozólag is hat a

vásárolt anyagok beszerzésiköltségeire, mi—

nélfogva a birtok hozadékára s így érté—

kére a leglényegesebbb befolyással van".?

E szerint a vasuttől — víziúttől _ való tá—

volság döntő módon befolyásolja napjainkban

is a, földjáradék alakulását és azon keresz-

tül a mezőgazdasági jellegű vagyon értékét és így a nemzeti jövedelem és nemzeti va,- gyon térbeli megosztására is igen fontos

" hatással van. A modern kőzgazdaságtannak a nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon kuta—

tásával kapcsolatban egyik legérdekesebb és egyben igen/fontos feladata azok térbeli,

1 Heller F.: Közgazdaságtan." A Mér—

nöki Továbbképző Intézet kiadványai. Kg.

19. sz. V. kiadás. Budapest, 1945, 82 l.

'2 Henson A.: Mezőgazdasági üzemtan, Kassa, 1906. II, köt. 121 ].

5—6. szám

megoszlásának vimgálatai ez; mint a

fentiekből kitűnik a. természeti adottságo- eon kivül elsősorban ai közlekedési viszo- nyoktól füg.

, A mai közgazdaságtan egy igen fontos fo—

galmának, az ayrárollónak Wkulúsa ls

nagymeh'télcben függ a, vasuttal ellátottság—

lo'l. Erre Hanson fentebb idézett megállapí—

tásában lényegileg már rátapintott, de az ő idejében az agrárolló még: ismeretlen volt.

Ihrr'g azonban az agrárpilóról szóló tanul- mányában kifejti, hogy hiányossága az ag-

180

rárollónak az, hogy nem jut benne kifejej zésre a piaci fekvésnek az árviszonyiatokra

gyakorolt hatása.2 Ihr—ig idézett tanul-má—

nyában megállapította, hogy a mezőgazda—

sági üzem tényleges helyzetét csak az ü. n.

majori árak figyelembevételével számított agrárolló ——— üzemi agrárolló __ fejezné ki.

A majori árak a piactól __. vasutvonaltól—

való távolság különbözősége miatt természe—

tesen egymástól igen eltérőek lehetnek s az így kiszámított agrárollók is igen változatos értéket adnának, a szükséges nagyszámú észlelés elvégzésére pedig a mezőgazdasági piackutatás jelenleg még nincs eléggé ki- _ építve. Mivel a major—i ára/c különbözőségé- nek legfontoxabb oka a. közlekedési adottság ollé-rösége, alapos és részletes v—asntellatott—

sági vizsgálatok a közgazdaságtant közelebb vihetnék ennek [a problémának a lényegé—

hez is. Ha ugyanis az egész ország területén

nagyon különböző gazdasági fekvéssel biró termelőhelyek atlagos viszonyait olyan ag- rárollóban akarjuk kifejezni, amelyben nem a budapesti, hanem az atlagos üzemi arvi—

szonylatok jutnak érvényre, a tekintetbe veendő majori úr csak kalkulált úr lehet, annak megállapításához azonban szükséges

ismerni a termelőhely és a vasut közötti át-

lagos távolságot.

A Thünen—jéle 814th rmár több! mint egy évszázada megállapította, hogy a gaz—

dálkodás !; piactól való távolság növekedé—

sével emelkedő szállítási terhet a. termelés irányának és intenzitásának megváltoztatá—

l zsé—tal igyekszik ellensúlyozni, Az ü. n.

Ti'ilmen—féle körök,,arnelyek a termelésnek

a piac körüli elhelyezkedését ábrázolják,

1 M. Stadnikí A nemzeti vagyon. Sta- iisticki Obzor. Prága, 1946. 3. füzet. 260—

261 l., továbbá 0. V. Albrecht: A nemzeti

jövedelem statisztikájának jövője. Statis-

tioki Obzor. 1946. 1. füzet. 63—75 1.

?! Illrig K.: Az agrárolló számításának

módszere Magyar Gazdák Szemléje Buda- pest 1942. í87 és köv ]

e

194?

azonban a vasutak kiépítése 'óta

hálózattal nagyjából pár/Lummosan futó öve—

zetekként is felfogható/c, Ezekben az öveze"

(l t'asut— -

tekben a vasuttól távolodva változik a ter—-——

melés iránya és intenzitása. A modern me' zögaztlausági üzemtan ezt a. változást vizsgá—

lat tárgyává teszi. Reichenbach

szerint ni. a cukorrépa bruttó jövedelme a piactól távolodva a szállítási költség emel- kedése miatt sokkal

mint a gabonáé.1 Amiből következik, hogy a cukorrépa termelése a vasnttól távolodva hamarabb szűnik meg, mint a gabonáé, tehát majori árának kiszámításánál sokkal rövi—

debb tongelyfuvar-távolságot kell figyelemlm venni, mint a gabona árának számítása esem tében.

' kutatása ,

gyorsabban csökken,.

Az agrárolló térbeli alakulásának vizsga—- latánal fentiekből kifolyólag további

szempontok is adódnak, így az, hogy mivel a közlekedési adottságok folytán az értékesí—- tés céljából termelt cikkek térbelileg valtoz—

nak, két egymástól különböző közgazdasági fekvéssel bíró terület esetén az agrárollónak nemcsak a nyílása lesz eltérő, hanem (L Im;- .s-zúmátásukhoz alkalmazandó Mindez össze—

újabb

tételének vagy legalábbis mérlegelésének is : szükségképpen különbözőnek kell

mert hiszen a vasuttól —— piactól —- távom—

lodva a vetésterület összetétele vagy megosza lása, továbbá a belterjesség foka változik.

A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozók előtt —— elsősorban Varga. István fejtegetései alapján _— ismert tény, hogy az agrárolló önmagában nem jellemzi eléggé a mezőgaz—

daság helyzetét, hanem ,,az agrárollónál foná

tosabb az agrár'jövedelml olló".2 'A mező—.

gazdaság pcmfzbdvótclének alakulása termé—

lennie, !

xznfexcn Szintén [úgy a termelőhely közleke-r (lőni

dési adottságokkal kapcsolatos vizsgálata a közgazdaságtan szempontjától szintén hasz—

nosnak mutatkozik összegezve az

hatjuk, hogy a vasuttal ellátottság részle- tekbe menő vizsgálata a közlekedéspolitiká-

adottságaitól, tehát annak a közlekem

elmondottakat, megillapítv -

nala nyujtott lmmlságolcon túl igen értékes—;

adatokat szolgáltathat a, közgazdaság/tutta 1 Reichenblach B.: Mezőgazdasági üzem- tan. Budapest. 1930. I. rész. 2. köt. 25 l.

2 Varga I.: Az agrárolló jelentősége Magyar Gazdaságkutató Intézet 20. sz. kii—

lönkiadvanya. Budapest, 1942. 17 és köv. L.,.

továbbá Varga, I.: A harmónikus mezőgazdaw sági árszint-alakítás prűblémája. Magyar"

Gazdaságkutató Intézet 22.

nya. Budapest, 1943. S és köv; ],

sz. különkiadvá— .

L

;, l

i

l

!

5 — 6. szám ' %

"Lánynak, elsősorban a nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon agrárjellegü részének te-

riiletl megoszlására, továbbá az agrárolló es

agy—árbevételi olló térbeli alakulására vonat—

181 _ 1ó4z'

es,

I/

kozó kutató munkához. Végrehajtása tellát'

megérdemelné azt a munkaáldozatot, amit a—

kntatóra ró.

Mázáros Isim);

Néhány megjegyzés a Fellner-féle nemzeti vagyonszámítás margójárau

Ouelgues temat-guss au sujet des évalualíom de Fellner concernant la fortune nationale.

II., befejező közlemény. ._.. (lle own/momentum et fin.)

II. Néhány gyakorlati észrevétel.

A) A mezőgazdasági földvagyon értékének,

becslése, A fentebb elmondott elméleti fejte—

getések természetesen csak arra alkalmasak, hogy útmutatást adjanak a Fellner—féle

nemzeti vagyonszámítas 'Icorrirgálásánalc gya-

korlati keresztüloitelénél alkalmazandó szempontokhoz. E szempontok fényénél meg- vizsgálandó lenne már most a Fellner—féle nemzeti vagyon—becslés. Egyelőre azonban itt pars pro toto a Fellner-:: által a— mező—

gazdaság értékének megállapításánál köve—

tett modszer korrigálására terjesz'ked'iink ki

a fenti szempontok alapján.

*" Fellner a magyar földbirtok értékét há-

romféle módszerrel számította ki: először a ,,hozadéki értéket" vette alapul a katasz- teri tisztajövedelem és a haszonbérho'zadék alapján, másodszor a ,,forgalmi értéket" a gazdát cserélt földbirtokok átlagos vétel—

ára alapján, harmadszor pedig a ,,hitelérté—

ket" a záloglevélkibocsátó intézetek részére

jelzálognl lekötött " földbirtokokra folyósí—

tott kölcsönök alapján.

Az első értékelési alapot vizsgálva, úgy

találjuk, hogy a hozadéka" érté/c kiszámítá—

sánál Fellner a kataszteri holdankénti át- lagos haszonbér összegét azonosítja a tény—

leges tiszta hozadékkal, amely szerinte nem csupán a földjáradékot foglalja magában, hanem a mezőgazdasági épületeknek stb. a termelés érdekében igénybevett eszköz és állattőke hozamát is. Fellmr ezt a véle- ményét ImmStm-neggés Pribzam idevágó illegállapitásaival támasztja_alá,1 akikf sze- rint a haszonbérösszeg nem pusztán a föld- járadékot, hanem a mezőgazdasági épületek- nek és a többi állótőkének (a lelfarnakx) a hozadékát is magában foglalja, Fellner fel-

fogása ellen azonban több illegfontolás

szól. Igy többek közt a nagytekintélyü iizemgazdának, Hensohnelc azon alapvető megállapítása, hogy ,,...bérlet targya csak az ingatlanvagyon alkatrészei lehetnek, nevezetesen a telkek, azokkal elválasztha—

tatlanul kapcsolatos telkesítésekkel, épü-

1 Fellner: m. m. 12. és köv. 1. 5. lábjegy-

zet.

letekkel ós jogokkal,. ." es hogy ,,az eleven—

és holtleltár tárgyai és különösen a ter—

ménykészletek, a vetések, stb. az a'ltszolgál—

tatások fogalma alá esnek".1 Itt nyilván—- valóan arról van szó, hogy a fentebbi üzem—

gazdasagtani kategóriák szerint a haszon.

bór il tulajdonosnak osá'k szubjektív tiszta jövedelme lehet s az élő és lioltlellárnak mint a haszonbérlő idegen tőkéjének hozza—

számítása már az objektív tiszta jövedelme alá kell, hogy essék. Fellner tehát a szubjek—

tív tisztajövmieI/met veszi a nagyobb (II)——

jel—tív tisztajövedolom helyett és ezáltal"

nyilvánvalóan máris alábecslést eredme—

l'lyező *módszert alkalmaz. Hensck idézett:

megállapításai, melyek jóval a Fellner-féle számítás előtti időből datálódnak, mint;

látjuk, ezt a két fogalmat már élesen illeg—

különböztetik ebből a szempontból. A már—- gyar mezőgazdaságban követett gyakorlat különben régóta megfelel ennek az elméleti álláspontnak és a i'nezőgazdálkodásban járul——

tos ember előtt ezek. mindennapos igazsagok, amelyek, hogy úgymondjuk, evidensek és bizonyításra sem szorulnak.

Fellner azon eljárása, hogy a haszonbér összegét— mint tényleges tiszta homddkot

w a kataszteri tiszta lwzadékkal hason—

lítja össze és az ebből folyó azon megálla—

pítás, hogy a kettő aranya 13.875! szintén:

korrekcióra szorul. Mig ugyanis a katasz—

teri tiszta hozadékban csak a mezőgazda—

sági ingatlanvagyon és az ingó leltár hoza—

déka számítható bele, a földadórendelet, vég—

rehajtási utasítása szerint,_3 addiga fentiek értelmében a holdankinti átlagos huszonhét összeghez hozzá kell adni az élő és holtfel-w szerelés által produkált hozadékot is, hogy ezáltal az objektív értelemben vett tiszta.;

jövedelmet vegyük számításba. A fenti arány tehát feltétlenül alacsony, mertamon— '

dottalk szerint magasabb arányszámot kell

kapnunk. A szám szerinti kiszámítás az alábbi eredményhez vezetett;

1_ Hengch A.: Mezőgazdasági Kassa, 1906. I. k. 401—402 l. l

, 2 Felbnor: id. m. 14. l., f o

3 Fell/nor: id. m. 15. l. és n. o. z. izib—

jegyzet.

iizemta n.,