Hegedűs András: A modern polgári szociológia és a társadalmi valóság

(1)

SZEMLE

ból különös jelentősége van. (Zárójelben

megjegyezhetjük, hogy az idényszerű in—

gadozások kiküszöbölésének módszertani kérdéseivel statisztikai irodalmunk az

utóbbi években viszonylag keveset foglal—

kozott.)

A könyv a keresletet meghatározó té—

nyezőket tárgyaló harmadik részében —- hivatalos statisztikai anyagok felhaszná-

lásával — először is a jövedelem és a fo-

gyasztás összefüggéseit elemzi. A háztar- tásstatisztikából származó adatok mellett itt is szerepet kapnak a Bognár profesz- szor tanszékén működő piackutató szolgá- lat anyagai is, amelyek főleg a tartós fo- gyasztási cikkek problémáira térnek ki.

Különösen szükség volt ilyenekre példá—

ul a tartós fogyasztási cikkek használatá—

nak elterjedtségére, állományára vonat- kozó becslések során. Ugyanebben a rész—

ben foglalkozik a szerző bizonyos demog-

ráfiai folyamatok, illetve tényezők keres- letkutatási értékelésével is, így a termé—

szetes népmozgalom, a vándorlások, az ingavándorlás és a népesség távlati elő—

rebecslésének a kérdéseivel. A népesség—

szám alakulása, a lakosság korösszetétele várható módosulása a kereslet alakulá- sának igen fontos tényezői, s ezen a téren a statisztikai módszerek finomítása és le-

hetőségeinek kiaknázása igen erősen ki—

hat a keresletkutatás fejlődésére. Szerző művében Acsádi és Pallós l956-os elö—

rebecslését3 használja, megemlíthető

azonban, hogy könyve megjelenése óta ugyanezen szerzők már az 1960. évi nép—

számlálás reprezentativ feldolgozási ada- tainak a felhasználásával az 1956. évi, viszonylag egyszerűbb feltevésen alapuló

módszernek több tényező figyelembevé- telével operáló változatát dolgozták kif A könyv ezen és előző részében található

grafikonok (közöttük több szines karto—

diagramm is) általában, jól sikerültek, és

plasztikusabbá teszik egyes gondolatok kifejtését. A statisztikai anyagok és mód- szerek ezen és más példái a könyvnek azon, véleményünk szerint fontos, eré—

nyére utalnak, hogy kérdésköre megvilá—

gításánál szerző a közgazdasági összefüg-

gések mérhető, konkrét, számszerű vo-

natkozásainak nagy figyelmet szentel,

ami —— természetesen a minőségi vonat-

kozások mély elemzése mellett —— a si-

keres kutatómunka alapvető előfeltétele.

A statisztikai vonatkozás értékelésénél

néhány kisebb észrevétel is tehető a

' Magyarország népesedése, 1956. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1959.

4 Dr. Acsádi György -— Pallos Emil: A ha- landóság előrebecslése népességi prognózisok készítéséhez, Statisztikai Szemle. 1961. évi

10. sz. 984—1008. old. '

223 könyvvel kapcsolatban. Az első az inde-

xek tárgyalását illeti, ahol megítélésünk szerint szerencsésebb lett volna a tulaj—

donképpeni statisztikai indexek és a

könyvben szereplő egyes mutatók (pél—

dául az ,,olvasás mennyiségéről szóló in-

dex") különbségeit és összefüggéseit rész-

letesebben körvonalazni. Indokolt lett

volna ez már csak azért is, mert a keres—

letkutatás egyes operációinál bizonyos statisztikai indexek (árindexek stb.) sa—

játosságait és felépítését az adatok inter—

pretálásánál figyelembe szükséges venni.

Szívesen láttunk volna a magyar adatok bőséges felhasználása mellett valami—

vel több nemzetközi statisztikai összeha—

sonlítást is (bár lehetséges, hogy a defi—

nicionális és egyéb eltérések miatt ezek bevezetése a várható eredménnyel arány—

ban nem álló gondokat okozott volna).

A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadót el—

ismerés illeti a könyv izléses tipográfi—

ájáért és egész kiállításáért, s igen hasz—

nosnak tartjuk a német nyelvű rezümé beillesztését is a könyvbe. Sajnálatos vi—

szent a rendkívül szűkszavú tartalom—

jegyzék, és hiányzik egy alfabetikus mu- tató, mely utóbbi hasznossága ellenére sajnos nem. tud nálunk polgárjogot nyer-

m.

Kenessey Zoltán

HEGEDUS ANDRÁS:

A MODERN POLGÁR! SZOCIOLÓGIA És A TÁRSADALMI VALÓSÁG

(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Buda- pest, 1961. 257 old.)

A szociológiai vizsgálatokhoz a társa—

dalmi statisztika tört utat a XIX. század—

ban. A statisztika és a szociológia —— az eredményes konkrét kutatások esetében -- mindig szoros kapcsolatban maradt a XX. században is. A szociológia egyik legfontosabb módszere ugyanis a társa—

dalomstatisztika, amely a polgári szocio-

lógiában az utóbbi évtizedekben ugyan háttérbe szorult a mikro—vizsgálatokban, de alkalmazása a nagyobb társadalmi egységek vizsgálatánál nélkülözhetetlen.

A statisztikai módszerek jelentősek a

szociológiai reprezentatív vizsgálatok megszervezésében, és nélkülözhetetlenek a szociológiai felvételek során nyert

eredmények értékelésénél is.

Hegedüs András új könyvében két, je-

lenleg legjobban felkapott polgári szociológiai irányzatot választott viZSgála- tának tárgyául, a mikroszociológiát és az

iparszociológiát. Elemzése kettős célú' ,

le akarja leplezni a téves és a tőkés osz-

(2)

224 tályérdekeket szolgáló elméleteket, és ugyanakkor rá akar mutatni az említett elméletekkel kapcsolatos módszertanok

azon elemeire, melyek a marxista szoci-

ológia számára is felhasználhatók. A

szerző a mikroszociológiával kapcsolatban

megállapítja, hogy ez az irányzat a pol—

gári individualista társadalomfelfogás szélsőséges megnyilvánulása, a pszicholo—

gizmusba való menekülés a tárSadalmi valóság elől; ugyanakkor azonban leszö—

.gezi azt is, hogy a mikroszociológia témá-

ját képező kislétszámú társadalmi közös-

ségekkel és az ezeken belül észlelhető ér—

zelmi kapcsolatokkal foglalkozni kell a

marxista szociológiának is. A polgári ipar-

és üzemszociológia társadalmi szerepét abban fóglalja össze, hogy ez segíteni ki- ván a tőkéseknek a profit növelésében és a munkásszervezetek befolyásának hát—

térbe szorításában. Ennek ellenére mód- szerei részben felhasználhatók, s egyes jellegzetes vizsgálati területeinek —-—— mint például a csoport kohézióval foglal—

kozó vizsgálatoknak —— helyet kell nyer-

niök a marxista szociológiában is.

Hegedüs András művében határozottan

állást foglal a marxista szociológia kiala—

kítása mellett. Szerző megállapítja, hogy a szocialista társadalom tervszerű irányí- tása megköveteli, hogy a társadalom moz—

gási törvényeit mind tökéletesebben meg-

ismerjük, éspedig nemcsak az általános

társadalmi összefüggések törvényeit, ha—

nem egyes specifikus társadalmi jelensé—

gekét is. A szocialista fejlődés során egyre több olyan probléma merül fel, amelynek megértéséhez a tudati—ideológiai viszo—

nyok vizsgálataira van szükség, és a szociológia feladata éppen ezeknek a

problémáknak és ezek társadalmi léttől

való függőségének és a kölcsönhatásnak a vizsgálata. A történelmi materializmus az általános társadalmi törvényekkel foglalkozik, s mint ilyen a marxista szocio-

lógián belül az általános szociológia sze-

repét játsza, részben pedig a marxista

filozófia elszakíthatatlan része. A törté—

SZEM EE

nelmi materializmus és a szociológia te—

hát nem választható el egymástól, de

nem is tekinthető azonosnak, mert a konkrét szociológiai összefüggések kuta—

tása a társadalmi élet egyes területein

(üzem, család, falu stb.) nem fér be a

történelmi materializmus keretei közé.

Szociológiai jellegű vizsgálatokat már eddig is végeztek a szocialista társadalom

problémáinak kutatásával kapcsolatban,,

ezek a vizsgálatok azonban más tudomá—

nyok keretei között zajlottak le. A társas dalom rendszeres megismerése és a leg- jobb vizsgálati módszerek kialakitása szempontjából szükségesnek látszik ezek—- nek a kutatásoknak az összefogása egy bizonyos mértékig különálló tudomány,

a szociológia keretei közé.

A marxista szociológia módszertanának kidolgozásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a polgári szociológia eredményeit sem. Ahhoz azonban, hogy a polgári szo—- ciológiai irodalom valódi értékeit ki tud- juk választani, szükség van a polgári szociológia kellő kritikai feldolgozására.

Ez a köny —- véleményünk szerint —

összefoglalja a szociológia szükségessé- géről eddig folytatott vitát, de ugyanakkor tovább is vezet: a két jelentős polgári szo- ciológiai irányzat elemzésével eligazítást ad a szociológiával most ismerkedőknek és a már többé—kevésbé képzett kutatók—

nak egyaránt. E könyvet remélhetőleg? to—

vábbi hasonló jellegű művek követik

majd, melyek kritikailag feldolgozzák a

szociológiai irodalmat, s megteremtik az alapját a konkrét szociológiai vizsgálatok—

nak. A társadalmi élet egyes területein jelentkező problémák vizsgálatatermésza tesen nem várhat addig, míg amódszer—

tani viták lezárulnak: szükség van imát minél előbb és minél nagyobb számban konkrét vizsgálatokra és ezek eredményai- nek publikálására. Ezeknél a vizsgálatok—