IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. -—- Chronigue de limes.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue ami rend compte en frangais, dans sa ,,reoue des publications hongroises", des ouvmges statistigues publie's en Hongrie.)
Kogutowicz Károly Emlékkönyv.
En lihonneur de Charles Kogutowicz. ,
Irták: Tanítványai. Szerkesztette: Wagner Richárd dr.
Ouvmge écrit par ses élét/es et publié sous la direction du Dr Richard Wagner.
Szeged, 1939., 542. l. — pages.
Néhány évtized óta a földrajztudomány óriási fejlődésen ment át. Hettner Alfréd megállapítása szerint a földrajztudomány tárgya a földfelszín jelenségeinek kölcsönhatása. Ezzel a földrajztudo- mány új útját és irányát szabta meg. Kogutowicz Károly Hettner elgondolásának nagyvonalú tovább- fejlesztője. Az 6 módszerének kiindulási pontja és alapja a tájegység, vagyis az a földfelszíndarab, amelyen belül a táj jellegét megszabó tényezők_
kölcsönhatása azonos?)
Ezt a módszert követik lelkes tanítványai is, akik Kogutowicz tanári működésének huszadik évében 542 oldalas kötetbe foglalták tanulmányai- kat és azt neki szeretettel felajánlották. A 29 tanul—
mány ékes bizonyítéka az egész ország területére kiterjedő tudományos földrajz sokoldalúságának és fejlődésének.
11 dolgozat a Nagy Alföld táje-gységeivel fog—
lalkozik. Idevágó komoly tanulmányok eredményei többek között: a Tanyák a homokon, Hódmező- vásárhely, Baja multja és jövője, Bodrogköz, Oros- háza, Tiszaköz, Tápiómente, Szeged tájegységei c.
cikkek. A Dunántúlról 5 tanulmány került a gyüj- teménybe: Budakeszi, Pápa, Brennbergbánya, Szom- bathely gazdasági élete és Kaposvár éghajlata.
, A többi tanulmány is mind komoly írás. Ben- nük, valamint az alföldi és dunántúli tanulmá- nyokban bőven találunk statisztikai adatokat és táblázatokat. Kiragadunk p—éldaképen néhány jel- lemző számot a gazdag statisztikai anyagból:
Budakeszi mezőgazdasági lakossága 1900-ban 2242 (53%), 1930—ban már csak 894 vagyis 14%. Viszont az iparral foglalkozók száma 1900—ban csak 752 (17%), 1930—ban 2893 (4070), ami erős iparoso- dásra mutat. Vagy nézzük Szőregct. Ez a kis falu gyümölcsfa— s rózsatermesztéssel és salátatermelés- sel foglalkozik. 1938-ban eladtak rózsát 133, salátát 106, facsemetét 95 vasúti kocsival. Nagyrészt Buda- pestre hozták. Értéke kb. 220.000 pengő. Ez azért érdekes, mert egy—két holdas törpe birtokosok'kere-
setéről van szó. Orosházán a kisbirtokokon ,,úri
parasztság" él, mely nem saját munkaerejével 1) V. ö. Bóna 1. dr.: ,,A földrajztudomány és módszerük", a Kogutowicz Károly Emlékkönyvben
(406. l.) megjelent tanulmánya.
míveli a földet, hanem csak dolgoztat. 1930—ban
belterületén élt 14.291, a tanyákon 10.635 fő.
Az egységes elgondoláson felépített tanulmá—
nyok egy-egy talpkövei a magyar tudományos föld-
rajznak. Gy. F'.
Magyary Zoltán — Kiss István: A közigazga-
tás és az ember.
Zoltán Magyary et Etienne Kiss: L'Adminis- tratton et l'Homme.
Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásá- ról. A Magyar Közigazgatástudományi Intézet 30. sz.
kiadvánva.
Budapest, 1939. 377 1. 130 melléklettel.
Etude sur l'admínistration de l'arrondissement de Tata.
Publication no 30 de I'Inslitut hongrois pour la science d'administmtion publigue.
Budapest, 1939. 377 pages el 130 annexes.
E könyv részletes beszámoló arról a tudomá- nyos és gyakorlati célokat egyaránt szolgáló, úttörő kutató munkáról, amelyet Magyary Zoltán dr. egye- temi tanár irányítása mellett a Közigazgatástudo—
mányi Intézet több föld— és néprajzi, közegészségi és mezőgazdasági szakember, mérnök, szociográfus és történész bevonásával a tatai járás 26 községé—
ben három éven át végzett. A közölt ténymegálla- pítások községenkint részletezik a közigazgatás egyre többféle ágazatának és szervének az emberek érdekében kifejtett tevékenységét. Sokoldalú forrás- anyagot nyujtanak, egyben útmutatást s ösztönzést is adnak közigazgatásunk egySZerűsítésére s ered;
ményesebbé tételére.
A könyv bevezető és záró fejezetében Magyary Zoltán dr. ismerteti a ténymegállapításnak _a közigazgatásban alkalmazandó módszerét, továbbá a háromévi kutató munka tanulságait. Az új mód—
szer egy járás lakosságának összes körülményeit és életmegnyilvánulásait a közigazgatással való össze- függéseiben vizsgálja, szintetikusan figyelembe véve a földrajzi, természeti és történelmi adottságokat is.
E könyvben feltevések és általánosítások helyett maguk a guantitatív módszerrel megállapított té—
nyek besze'lnek s az ehhez szükséges anyagot rész- ben a Központi Statisztikai Hivatal felvételei s köz—
ségenkénti törzslapjai szolgáltatták, nagyrészt Pedig a kutató csoport tagjai megfelelő módszerrel és munkamegosztással a helyszínén gyűjtötték össze.
Az adatsorok összefüggő láncolata világítja meg a közigazgatáshoz való vonatkozásaival együtt a gaz- dasági, kulturális és szociális viszonyokat, a köz- egészségügyet és nép—táplálkozást s a községek ház- tartását éppúgy, mint a különféle anyanyelvű, fele—
kezetű és településű földmívesfalvak s a bányász- telepek népének életmódját, továbbá a bányaválla—
