2. szám
——147—-— 1940
szállt alá. A magyarság arányának későbbi javu—
lása egyrészt a magyarság jobb szaporodására, .másr-észt a nemzetiségek beolvadására vezethető vissza. Ez utóbbit a magyarság területi elhelyezke—
adése is előmozdította, mert a nemzetiséglakta hegy—
vidéki peremterületről természetes adottságok segí-
;tettrék elő a nemzetiségeknek a magyar nyelvterü—
let felé való áramlását. Az asszimilációs folyamat fazonban főleg a középosztályt magyarosította s a törzsökös paraszttömegetk fajiságát csak csekély ,mértékben érintette. Mivel nópességünk fejlödését -—ezidőszerint csak a falusi nép milliós tömegei biz- tosítják, szociálpolitikánk egyik legfontosabb fel- .adata megfelelő földbirtokreform útján e réteg fel- vemelése. A földre'formnak a legnagyobb jelentősé—
get az a tény kölcsönzi, hogy végrehajtása után a nagybirtokosnak nem a falun elköltött jövedelme :sok kisbirtokos család közt oszlik meg, tehát a falu fogyasztókép-ességót növeli és ezáltal új e',t,yé- nek megfelelő megélhetését teszi lehetővé. Szociál—
§politikánk másik fontos tényezője a magyar közép- osztály magasabb rétegeinek a jövedelmével egyenlő átlagos zsidó jövedelmeknek a zsidóság arányára
*való csökkentése. A magyar szociálpolitikának ki kell terjednie az adóreformra is, mert a mezőgaz—
adaság, ipar és bányászat termelési értéke körül- Lbelül egyenlő, de a társulati adó kulcsa a földadó kulcsának felénél kisebb. Munkabérpolitikánk az ipari téren eddig bevezetett minimális bérek után :a mezőgazdasági munkabérek tervbevett minimali—
zálását foglalja csak magában; de szükség volna ezenkívül az agrármunkásságnak szociális intéz-
"ményekkel való ellátására is. Nemzetünk fennmara- udása érdekében szükséges, hogy a magyarságot 'fejlődésében gátló akadályok eltávolíttassanak s minden szempontból kiegyensúlyozott szociális vi- szonyok keletkezzenek. Sz. G. dr.
Magyar Takarékpénztárak és Bankok Év-
könyve.
Annuaire des caisses d'épargne et bangues hon- .Agroises.
IV évf 1939. Szerk.: Makai Ernő dr. Tébe könyvtár. 99.
[Ve année. 1.939. Rédige' par le Dr Ernest Makai Bibliothegue T. E'. 8. F. 99
Budapest, 1939. 411 I. — p.
Makai Ernő dr. kitűnő szerkesztésében 1936 uóta immár negyedszer jelenik meg a Magyar Taka—
rékpénztárak és Bankok Évkönyve azzal a céllal, hogy bankszervezetünket —— melyen jelen gazda- sági rendünkben országunk gazdasági sorsa nyug- szik —— tárgyilagos bírálat kapcsán tájékoztassa
"mindazokról a kül— és belföldi fontosabb esemé—
myekről, melyek híteléletünket közvetlenül vagy akár közvetve is érintik. Pénz— és hiteléletünk 'áegjobbnevű szakértői ismertették az eddig meg- jelent kötetek lapjain a bankvilágot legközelebb-
ről érdeklő aktuális elméleti problémákat és gya—
korlati kérdéseket és a hivatása magaslatán álló
bankvilág nagy érdeklődéssel is fogadta az Év- könyv minden megjelent kötetét, mert működése közben ezek a kötetek nélkülözhetetlen útmutató—
nak bizonyultak.
A jelen kötet is a bank- és biteléletnek legidő—
szerűbb kérdéseit tárja olvasói elé a legismertebb szakférfiak tollából. Szakszerű megvilágításban ke—
rülnek tárgyalásra benne a nemzeti beruházási, a bank-, a valuta- és árpolitika egyes kérdései, a mezőgazdasági hitel és hitelélet jogi problémái, majd banktechnikai, adó- és illetékügyi kérdése—k, továbbá a nyugati pénzpiacok viszonyainak és a szomszédos országok hitelszervezetének időközben történt változásai.
A felsorolt kérdéseket és problémákat 23 ter- jedelmes tanulmányban majdnem ugyanannyi szak- író ismerteti meg az érdeklődővel 343 oldalon. Az ezekhez csatlakozó irodalmi szemléwben a követ—
kező négy legújabb pénz-, illetve valutaelméleti munka nyer bőséges bírálatos ismertetést: Irving Fisher: Feste Wáhrung, Dr. Wilhelm Grotkopp:
Frei vom Golde, Dr. tVilhelm Prion: Das deutsche Finanzwunder, Dr. Herbert Schickhaus: Wáhrungs- ausgleichsfonds. Két sikerült bank-portré, Dr. Hjal- mar Schacht a német és Montagu Norman, az angol pénzügyi zseni életrajza zárja az értékes Évkönyvet;
Makai Ernő dr., az előbb említett ismertetések szerzője írta ezeket is. G_ G_ ár,-_
! contributi italiani al progresso delta Sta- tistíca.
A cura. di Corrado Gini, Gaetano Pietra, Paolo Fortunati, Fernando Paglino, Giovanni Ferrari, Alfredo de Polzer.
Roma XVII. E. F. 153 1. — 11.
Az olasz statisztika a tizenkilencedik század második felében nagy lendületnek indult. A hiva- talos statisztika Luigi Bodioval, az elméleti statisz- tika Angelo Messedaglíával érte el csúcspontját.
A huszadik század új virágzás korszakát nyitja meg. Erről szól a fenti munka, melynek tartalmá- ról a Magyar Statisztikai Szemle olvasóit röviden tájékoztatni kívánjuk.
A tudományos haladás olasz társasága alapi- tásának századik évfordulója alkalmából a tudo—
mány különböző ágaiban az olasz tudomány által végzett munkáról beszámoló kiadványt készíttetett.
E kiadványsorozat egyik kötete szól az olasz sta—
tisztika' munkájárólatudomány haladása szolgála- tában. A munka 5 fejezetre tagozódik; 1. Az olasz statisztika nemzetközi helyzete, írta Corrado Gini, a római egyetem tanára; 2. Metodológia, írta Gae- tano Pietra, a páduai egyetem tanára; 3. Biomet- ria, írta Fernando Paglino, az állami biztosító inté- zet tagja; 4. Nópesse'gi elmélet és demografia, írta
10l'
