• Nem Talált Eredményt

Az információtudomány történeti háttere VIII. megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az információtudomány történeti háttere VIII. megtekintése"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

Horváth Péter

Az információtudomány történeti háttere VIII.

A sorozatban az információtudomány fogalmait, megjelenésüket és kialakulásukat, össze­

fonódásaikat kívánjuk bemutatni történeti fejlődésük keretében. A kultúrtörténeti tabló mellett célunk egy olyan modell bemutatása is, amely egységes keretbe foglalja az infor­

mációról alkotott képünket A nyolcadik, utolsó részben az utolsó fél évszázad néhány jel­

legzetes fejleményét mutatjuk be, amelyek - bár elsősorban műszaki eredetűek - szoros kapcsolatban állnak a könyvtár- és információtudomány mai kérdéseivel.

A 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n sok o l y a n kutatás és fejlesztés indult e l , a m e l y - k i h a s z n á l v a a s z á ­ m í t á s t e c h n i k a f o l y a m a t o s fejlődését, és r é s z b e n az új e s z k ö z ö k által g e r j e s z t e t t e n - a m i n d e n n a p i élet egy-egy p r o b l é m á j á t volt hivatott m e g o l d a n i . Ezek közül m o s t kettőt e m l í t ü n k m e g , m e r t p r o b l é m a f e l ­ v e t é s ü k , modelljeik, f o g a l m i r e n d s z e r ü k és m ó d ­ szereik n a g y o n h a s o n l ó a k a z o k h o z , a m e l y e k k e l a könyvtár- és i n f o r m á c i ó t u d o m á n y t e r ü l e t é n t a l á l k o ­ zunk.

A döntéselmélet

A d ö n t é s e l m é l e t kutatói a b b ó l a f e l i s m e r é s b ő l kiin­

d u l v a igyekeztek d ö n t é s t á m o g a t ó i n f o r m á c i ó f e l ­ d o l g o z á s i m ó d s z e r e k e t k i d o l g o z n i , h o g y az e m b e r g y a k r a n n e m v i s e l k e d i k o p t i m á l i s a n akkor, a m i k o r b i z o n y t a l a n k ö v e t k e z t e t é s i f e l a d a t o k m e g o l d á s á ­ hoz integrálnia — a z a z ö s s z e t e t t m ó d o n f e l d o l g o z ­ nia - kell az i n f o r m á c i ó k a t . M i n d a p s z i c h o l ó g u s o k , m i n d a v á l l a l a t s z e r v e z é s k u t a t ó i r á m u t a t t a k arra, hogy sok h e l y z e t b e n az a d o t t t é m á h o z k a p c s o l ó d ó i n f o r m á c i ó k m e n n y i s é g e m e g h a l a d j a azt a szintet, a m e l y e t az a g y v a l ó s i d ő b e n f e l d o l g o z n i képes.

Ilyen e s e t e k b e n h a j l a m o s a k v a g y u n k arra, hogy a kelleténél t ö b b i n f o r m á c i ó t h a s z n á l j u n k , és e z e k e t ne é r t é k ü k n e k m e g f e l e l ő e n kezeljük. Kifejezetten rossz lehet az e m b e r t e l j e s í t m é n y e kritikus hely­

z e t e k b e n , a m i k o r g y o r s a n kell d ö n t e n i , a m i k o r a z i n f o r m á c i ó k a d o l o g t e r m é s z e t é n é l f o g v a véletlen j e l l e g ű e k , v a g y a külső k ö r ü l m é n y e k miatt zajjal fedettek.

A z a l a p m o d e l l a k ö v e t k e z ő : a d v a v a n egy p r o b l é ­ m a , a világ egy tartománya, a m e l y b e n e g y d ö n t é s t kell m e g h o z n i (választani kell a l e h e t ő s é g e k k ö ­ zül). A p r o b l é m a igen k ü l ö n b ö z ő lehet: d i a g n ó z i s ( e m b e r e n , a u t ó n , s z á m í t ó g é p e n ) , m a j d u t á n a akció (terápia, h i b a j a v í t á s ) ; m e g b e c s ü l n i , hogy e g y k ö n y ­

v e t h á n y p é l d á n y b a n , m i l y e n á r o n lehet kiadni stb.

A p r o b l é m a hasonlít e g y d o k u m e n t u m könyvtári o s z t á l y o z á s á h o z .

A k ö n y v p é l d á n y s z á m á n a k b e c s l é s é h e z a válasz­

tást l e h e t ő s é g e k k ö n n y e n kijelölhetők. A p r o b l é m a s z e r k e z e t é t pedig a költségek, az á r k é p z é s i s z a ­ bályok tűrhető p o n t o s s á g g a l m e g h a t á r o z o t t a l g o ­ r i t m u s a i a d j á k m e g . A z eljárás a n n y i b a n n e m d e ­ t e r m i n i s z t i k u s , hogy a z ö s s z e f ü g g é s e k b e n m i n d e ­ nütt s z e r e p e l a v a l ó s á g o s kereslet, a m e l y r ő l hiá­

n y o s a k az i s m e r e t e i n k .

A d i a g n ó z i s ott k e z d ő d i k , hogy a r e n d e l ő ajtaján b e l é p a b e t e g , a k i r ő l az o r v o s m é g s e m m i t s e m t u d . A d i a g n o s z t i k a i d ö n t é s h e z a z o n b a n elmélet­

b e n r e n d e l k e z é s é r e áll az ö s s z e s l e h e t s é g e s d i a g ­ nózis mint v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g , t a n u l m á n y a i és g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n i s m e r i a p r o b l é m a struktúráját, azaz a t ü n e t e k , a fiziológiai a d a t o k és a d i a g n ó z i s o k (betegállapot) ö s s z e f ü g g é s e i t , a z e g y e s d i a g n ó z i s o k h o z tartozó t e r á p i á s l e h e t ő s é ­ geket. E z u t á n kérdez, mér, v i z s g á l a t o k a t v é g e z t e t , t e h á t a világ állapotáról k o n k r é t i n f o r m á c i ó k a t s z e ­ rez, és e n n e k alapján d ö n t é s e k e t hoz a diagnózist é s a t e r á p i á t illetően. K o n k r é t i s m e r e t e i t lépésről l é p é s r e s z e r z i m e g e g é s z e n a d d i g , a m í g e l f o g a d ­ ható b i z t o n s á g g a l k é p e s a h e l y e s d ö n t é s t m e g ­ h o z n i .

M i n d k é t példa a l a p h e l y z e t e a z o n b a n m é g n e m t e s z i l e h e t ő v é a racionális döntést, a m e l y e t az a d o t t speciális e s e t b e n t ö b b t é n y e z ő b e f o l y á s o l . M o d e l l ü n k öt l é n y e g e s e l e m b ő l álí:

• a k ö r n y e z e t , a világ állapota (egy a k ö r n y e z e t l e h e t s é g e s állapotai közül);

• az á l l a p o t m e g n y i l v á n u l á s a , és a róla szerzett i n f o r m á c i ó k , a m e l y e k n e m s z ü k s é g s z e r ű e n a z o ­ n o s a k a világ á l l a p o t á t leíró p a r a m é t e r e k k e l ;

(2)

Horváth P.: Az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y történeti háttere VIII.

• az a d o t t p r o b l é m a s z e r k e z e t é r e v o n a t k o z ó , m á r m e g l é v ő i s m e r e t e k ;

• d ö n t é s i kritériumok, a l g o r i t m u s o k ;

• d ö n t é s , következtetés, o s z t á l y o z á s , c s e l e k v é s : v á l a s z t á s a l e h e t ő s é g e k k ö z ü l .

M ű s z a k i nyelven szólva úgy m o n d h a t j u k , hogy l e k é p e z é s e k s o r o z a t a történik. A k ö r n y e z e t (világ) a d a t o k b a n , p a r a m é t e r e k b e n , m e g á l l a p í t á s o k b a n i n f o r m á c i ó k é n t jelenik m e g előttünk, nyilván n e m a teljes állapot, h a n e m annak egy r é s z e , az e s e t e k d ö n t ő t ö b b s é g é b e n zajjal keverten. Ez a z i s m e r e t ­ a n y a g k e r ü l b e m e n e t k é n t egy l e k é p e z ő r e n d s z e r ­ be, a m e l y a p r o b l é m á r a v o n a t k o z ó i s m e r e t e k és a d ö n t é s i kritériumok alapján v á l a s z t az alternatívák k ö z ü l .

A m o d e l l b e n t ö b b olyan pont v a n , a m e l y b i z o n y t a ­ l a n s á g o t t a r t a l m a z . A z egyedi d ö n t é s m e g t é t e ­ léhez i s m e r n ü n k kell a p r o b l é m á h o z tartozó kör­

n y e z e t állapotát. T ö b b o k b ó l a k ö r n y e z e t á l l a p o t a n e m e r e d e t i m ó d o n jut i n f o r m á c i ó k é n t a b i r t o k u n k ­ ba. E g y r é s z t o l y a n t r a n s z f o r m á c i ó k o n m e h e t k e ­ resztül, a m e l y b ő l az eredeti állapot m á r n e m re­

k o n s t r u á l h a t ó e g y é r t e l m ű e n , m á s r é s z t m a g a a forrás is t a r t a l m a z h a t b i z o n y t a l a n s á g o k a t .

A z o k az i n f o r m á c i ó e l e m e k , a m e l y e k e t fel kell dol­

g o z n u n k a d ö n t é s i vagy következtetési f o l y a m a ­ t o k b a n , b i z o n y t a l a n o k , pontatlanok v a g y h o m á l y o ­ s a k , n e m teljesek, k ö l c s ö n ö s e n n e m összeillők ( i n k o n z i s z t e n s e k ) és időben v á l t o z ó k lehetnek.

E h h e z h a s o n l ó a n a p r o b l é m a s z e r k e z e t é r e v o n a t ­ k o z ó i s m e r e t e i n k is lehetnek b i z o n y t a l a n o k v a g y p o n t a t l a n o k .

A z a k á r g é p p e l segített, a k á r t e r m é s z e t e s d ö n t é s i f o l y a m a t o k l e g n a g y o b b kihívása é p p e n az ú g y n e ­ v e z e t t n e m e g z a k t , közelítő, e l f o g a d h a t ó a n követ­

k e z t e t ő m ó d s z e r e k kidolgozása é s h a s z n á l a t a . E z e k a l k a l m a s ö s s z e f o g l a l á s a található pl. Yovits é s Kleyle [ 1 9 9 3 ] k ö z l e m é n y é b e n . A k ö v e t k e z ő t é m a k ö r b e n említett eljárások j e l e n t ő s r é s z e e t e r ü l e t e n is a l k a l m a z h a t ó .

A mintázatfelismerés (pattern recognition)

T a l á n n e m t é v e d ü n k , ha azt m o n d j u k , hogy a m i n t á z a t f e l i s m e r é s korunk egyik l e g i z g a l m a s a b b é s l e g f o n t o s a b b informatikai, i n f o r m á c i ó t u d o m á n y i p r o b l é m á j a . A mintázatról (vagy alakról) e l s ő s o r ­ ban síkbeli k é p jut e s z ü n k b e (nyomtatott k a r a k t e ­ rek, g e o m e t r i a i minták, egy e m b e r i arc, egy p á n ­

célos a légi f e l v é t e l e n , ujjlenyomat}, de ide kell s o r o l n u n k az é r z é k e l h e t ő e l e k t r o m o s , optikai v a g y hangjelek, a s z a g o k , s z í n e k m i n d e n fajtáját ( E K G , rádiócsiilagászat, h a n g f e l v é t e l e k , felhoalakzatok) e g é s z e n az a b s z t r a k t n a k n e v e z h e t ő m i n t á z a t o k i g , a d ö n t é s e l m é l e t i p r o b l é m á k világállapotaitól k e z d ­ ve a s a k k p r o g r a m o k o n át a s z ö v e g - és b e s z é d f e l ­ i s m e r é s i g .

A z e m b e r i é r z é k s z e r v e k é s az agy mintázatfelis- m e r ö k é p e s s é g e a l e g t ö b b e s e t b e n kiváló és gyors, l é n y e g e s e n j o b b , mint a s z á m í t ó g é p e s e s z ­ k ö z ö k é . E n n e k ellenére v a n n a k olyan helyzetek, a m i k o r a g é p i f e l d o l g o z á s elkerülhetetlen. A felis­

merést, azaz a m i n t á z a t v a l a m i l y e n osztályba s o ­ rolását t ö b b n y í r e v a l a m i l y e n e m b e r i vagy g é p i akció követi: a r e p ü l ő t é r e n c s o m a g u n k egy másik f u t ó s z a l a g r a kerül, kinyílik egy ajtó, a j á r m ű elkezd fékezni, c s e n g ő hívja a k ó r h á z i nővért, i d ő j á r á s - j e l e n t é s k é s z ü l stb. M á s e s e t b e n a mintázat - pél­

d á u l egy d o k u m e n t u m , e g y k é p - egy nagy adat­

bázisba kerül, és várja, hogy v i s s z a k e r e s s é k . A m i n t á z a t f e l i s m e r é s i f e l a d a t o t f o r m á l i s a n is m e g f o ­ galmazhatjuk. Egy korai m e g h a t á r o z á s t o l v a s h a ­ t u n k Bremerman k ö z l e m é n y é b e n [ 1 9 6 8 ] .

Legyen a d v a a - m i n t á z a t o k n a k , a l a k o k n a k n e v e ­ zett - o b j e k t u m o k e g y g y ű j t e m é n y e . Ez e s e t b e n a m i n t á z a t f e l i s m e r é s az a feladat, hogy egy adott mintázatra n é z v e m e g h a t á r o z z u k , melyik o s z t á l y b a tartozik. J e l ö l j ü k P-vel a lehetséges mintázatok halmazát, C-vel az o s z t á l y o z á s i halmazt. A z o s z ­ t á l y o z á s P h a l m a z l e k é p e z é s é t jelenti C h a l m a z r a . A l e k é p e z é s m a t e m a t i k a i definíciója szerint a P, C h a l m a z o k közötti relációt a k k o r n e v e z z ü k a P hal­

mazt a C h a l m a z b a átvivő leképezésnek, (vagy P-t a C-be l e k é p e z ő f ü g g v é n y n e k ) , ha a P h a l m a z m i n d e n e l e m é n e k a C h a l m a z egy és csak egy e l e m é t felelteti m e g [Speranza, 1980]. Úgy is m o n d h a t j u k , hogy e g y f ü g g v é n y t kell k i s z á m í t a ­ n u n k , a m e l y n e k é r t e l m e z é s i t a r t o m á n y a a m i n t á ­ z a t o k h a l m a z a , é r t é k k é s z l e t e az osztályozási hal­

m a z . Elvileg a m o d e l l r e n d k í v ü l e g y s z e r ű , s z á m í ­ tási s z e m p o n t b ó l v i s z o n t e g y á l t a l á n nem az.

A l e g e g y s z e r ű b b a z lenne, ha l e n n e egy logarit­

m u s t á b l á h o z h a s o n l ó t á b l á z a t u n k , a m e l y b ő l P m i n d e n e l e m é r e k i o l v a s h a t n á n k a hozzá tartozó e l e m e t C - b e n . A m i n t á z a t f e l i s m e r é s b e n ezt a m ó d s z e r t nevezik m i n t a - (template-) illesztésnek, v a g y i s az a z o n o s í t a n d ó mintázatokat ö s s z e h a s o n ­ lítjuk a p r o t o t í p u s o k (minták) listájával, és a z t az osztályt választjuk, a m e l y i k n e k a prototípusára a legjobban hasonlít. (Az o s z t á l y o z ó k ö n y v t á r o s o k nap mint nap végzik ezt a müveletet.)

(3)

Ez az e g y s z e r ű elv sok gyakorlati p r o b l é m á t rejt m a g á b a n . A z o s z t á l y o z a n d ó m i n t á z a t o k igen s o k ­ félék lehetnek, é s az e l e m e k e s e t e n k é n t n a g y o n b o n y o l u l t a k . G o n d o l j u n k a k á r e g y arc f e l i s m e r é s é ­ re, v a g y a d o k u m e n t u m o k o s z t á l y o z á s á r a . ( H a c s a k egy kétbítes - f e k e t e - f e h é r - t v - k é p e r n y ö n m e g j e l e n ő k é p r e g o n d o l u n k , a m e l y 1 millió k é p ­ e l e m b ő l áll, a l e h e t s é g e s m i n t á z a t o k s z á m a kb.

1 03ooooo E|képze|netet|eri s zá m . )

H a a f e l i s m e r é s i feladatot k e z e l h e t ő v é , s z á m i t ó ­ g é p p e l e l v é g e z h e t ő v é akarjuk tenni, a k k o r a l e k é ­ p e z é s t f o k o z a t o k r a kell b o n t a n i . O l y a n lépések t a r t o z n a k ide, a m e l y e k e t k ö z ö s n é v v e l j e l l e m z ő ­ k i v á l a s z t á s n a k (hazai s z ó h a s z n á l a t b a n l é n y e g k i ­ e m e l é s n e k ) n e v e z ü n k . A m i n t m á r k o r á b b a n láttuk, é r z é k s z e r v e i n k é s a g y u n k kezdettől f o g v a így m ű ­ ködik. É r d e m e s v á z l a t o s a n áttekinteni, h o g y m i ­ lyen m ó d s z e r e k álltak és állnak r e n d e l k e z é s ü n k r e . A z első l é p é s m i n d e n k é p p e n a z , h o g y a f e l i s m e ­ r e n d ő , o s z t á l y o z a n d ó o b j e k t u m b ó l lehetőleg kita­

karítjuk m i n d a z t , a m i t n e m o d a t a r t o z ó n a k é r z ü n k v a g y i s m e r ü n k . Idötöl f ü g g ő j e l e k n é l ( e m b e r i b e ­ s z é d , vagy e g y EKG-jel) v a g y s í k b a n változó j e ­ leknél ( b á r m i l y e n k é p r e g o n d o l h a t u n k ) kiszűrhetjük a z a j t í p u s ú e l e m e k e t , a k á r a túl g y o r s , a k á r a túl lassú ö s s z e t e v ő k e t . Az e n n é l j ó v a l a b s z t r a k t a b b a u t o m a t i k u s s z ö v e g e l e m z é s , o s z t á l y o z á s e s e t é ­ b e n g o n d o l j u n k a Luftn-szabályra: a túl n a g y és a túl kis g y a k o r i s á g g a l előforduló s z a v a k nagy v a l ó ­ s z í n ű s é g g e l n e m j e l l e m z ő e k a s z ö v e g r e , vagy a r r a , h o g y a háló k e r e s ő g é p e i az i n d e x e l é s s o r á n kizárják az ú n . s t o p s z a v a k a t .

A l é n y e g k i e m e l é s e a z o n b a n e n n é l t ö b b e t j e l e n t H o g y a f e l a d a t d i m e n z i o n a l i t á s á t l é n y e g e s e n c s ö k k e n t s ü k , a b s z t r a k t a b b j e l l e m z ő k k e l kell a z o b j e k t u m o t m i n ő s í t e n i , leírni. E g y i d ő b e n v á l t o z ó m i n t á z a t e s e t é n például j e l l e g z e t e s t r a n s z f o r m á c i ­ ó k a t v é g e z h e t ü n k el - ez is l e k é p e z é s - , a m e l y e k m á r k e v e s e b b a d a t t a l j e l l e m z i k az a d o t t o b j e k t u ­ m o t . A k ö n y v t á r t u d o m á n y b a n s z u r r o g á t u m n a k n e v e z i k a z o k a t az e g y s z e r ű s í t e t t leírásokat, a m e ­ l y e k k e l helyettesítjük az eredeti d o k u m e n t u m o t . Az o s z t á l y o z á s i m ó d s z e r e k - történetileg is első - c s o p o r t j a statisztikai m ó d s z e r e k e t h a s z n á l . A m i n ­ t á z a t o k a t v a l ó s z í n ű s é g i v á l t o z ó k k a l írjuk le, é s a h e l y e s o s z t á l y b a s o r o l á s h o z a v a l ó s z í n ű s é g i p a ­ r a m é t e r e k k ü l ö n b ö z ő s é g é t h a s z n á l j u k fel, f i g y e ­ l e m b e v é v e a z t is, hogy mi ismert a s z e r k e z e t ü k r ő l . A r r a t ö r e k s z ü n k , hogy a l e g n a g y o b b v a l ó s z í n ű ­ s é g g e l h o z z u n k j ó döntést, v a g y a l e g k i s e b b e s é l l y e l k ö v e s s ü n k el hibát, s ha v a l a m i l y e n „költ­

s é g g e l " j á r d ö n t é s ü n k , a k k o r az m i n i m á l i s l e g y e n . A l e g i s m e r t e b b ilyen e l j á r á s o k k ö z é tartozik a B a y e s - m o d e l l , de a S f í a n n o n - f é l e e n t r ó p i a e í m é l e t is f e l h a s z n á l h a t ó a d ö n t é s i k r i t é r i u m kialakítása s o r á n .

A B a y e s - m o d e l l a v a l ó s z í n ű s é g - s z á m í t á s t s z i g o r ú ­ an a l k a l m a z v a az ú n . feltételes v a l ó s z í n ű s é g f o ­ g a l m á n alapszik, a z o n , h o g y e g y e s e m é n y b e k ö ­ v e t k e z t é b ő l m i l y e n v a l ó s z í n ű s é g g e l k ö v e t k e z i k egy m á s i k e s e m é n y . A z eljárás k o r r e k t és p o n t o s , a l ­ k a l m a z á s a m é g i s g y a k r a n n e h é z k e s , m e r t s o k v a l ó s z í n ű s é g e t kell m e g a d n i v a g y k i s z á m í t a n i ; s o k s z o r e z e k r ő l a z é r t é k e k r ő l c s a k b i z o n y t a l a n , szubjektív s e j t é s e i n k v a n n a k . V é g ü l n e h é z a k i ­ s z á m í t o t t é r t é k e k b ő l a m i n t á z a t o k és az o s z t á l y b a s o r o l á s s z e m a n t i k a i k a p c s o l a t á t m e g m a g y a r á z n i . A z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n t ö b b e n m e g k í s é r e l t é k a v a l ó s z í n ű s é g f o g a l m á t kiterjeszteni, fellazítani, és

így j u t n i el egy é l e t s z e r ű b b f o r m a l i z m u s h o z . P é l d a erre Shafer [1976J e v i d e n c i a e l m é l e t e . Ezek közül j e l e n t ő s e b b s z e r e p h e z a z ú n . f u z z y - m o d e l l jutott, a m e l y b e v e z e t t e a fuzzy, a z a z „elkent", n e m p o n ­ t o s a n definiált h a l m a z o k f o g a l m á t é s az erre épített logikát [Zadeh, 1 9 6 5 ] . Ez a m o d e l l az olyan állítá­

s o k k a l , m i n t á z a t o k k a l , e s e m é n y e k k e l foglalkozik, a m e l y e k n e k i g a z s á g é r t é k e b i z o n y t a l a n u l v a g y rosszul v a n d e f i n i á l v a . A m e g é r t é s k e d v é é r t á l t a l á ­ ban a z e m b e r m a g a s s á g á t h o z z á k fel p é l d á n a k . A k l a s s z i k u s h a l m a z e l m é l e t b e n m i n d e n o b j e k t u m r ó l m e g kell tudni m o n d a n i , h o g y a h a l m a z h o z t a r t o ­ z i k - e v a g y s e m . ( H a úgy tekintjük, h o g y a 190 c m v a g y annál m a g a s a b b e m b e r e k képezik a m a g a s e m b e r e k h a l m a z á t , a k k o r m i n d e n e s e t b e n c e n t i ­ m é t e r r e l e l d ö n t h e t ő , h o g y v a l a k i beletartozik-e v a g y s e m . ) A h a l m a z o k r a a l k a l m a z h a t ó k a B o o l e - m ü veletek.

A z e m b e r i g o n d o l a t o k b a n és b e s z é d b e n a z o n b a n e z n e m így m ű k ö d i k . A z „X m a g a s e m b e r " kijelen­

tés m á r e l h a n g o z h a t a k k o r is, a m i k o r valaki c s a k 175 c m . A p r o b l é m a k e z e l é s é r e Z a d e h a h a t v a n a s é v e k k ö z e p é n b e v e z e t t e a r é s z l e g e s h a l m a z t a g ­ s á g f o g a l m á t , a m i k o r egy 0 és 1 közötti s z á m m a l j e l l e m e z z ü k azt, h o g y az o b j e k t u m m e n n y i r e tarto­

zik a h a l m a z h o z . Erre é p ü l e g y logikai és követ­

keztető r e n d s z e r , a m e l y a d ö n t é s b e n és a m i n t á z a t f e l i s m e r é s b e n is h a s z n á l h a t ó .

A m i n t á z a t f e l i s m e r é s k e z d e t b e n v a l ó d i alakfelis­

m e r é s k é n t indult (betűk, s z á m o k , k é p e k , arcok, u j j l e n y o m a t o k stb ). Ezért t e r m é s z e t e s m ó d o n a l é n y e g k i e m e l é s a geometriát a l a k o k r a , a képek textúrájára, s z í n é r e is irányult, é s a j e l l e m z ő k m é g

(4)

Horváth P.: Az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y történeti háttere VIII.

inkább s z i n t a k t i k u s s á váltak, a m e l y e k e t s z á m o k helyett s z i m b ó l u m o k k a l írtak le. A s z i n t a k t i k u s eljárás e l e m i o b j e k t u m o k r a (primitívekre) bontja a nyers m i n t á z a t o t , és ezáltal e m e l i ki a lényeget. így vezetett az út a z i s m e r e t a l a p ú döntési m ó d s z e r e k ­ hez, a m e l y e k e t m á r a m e s t e r s é g e s é r t e l e m k u t a ­ t á s á n a k t e r ü l e t é h e z s o r o l h a t u n k .

A d ö n t é s h o z ó , l é n y e g k i e m e l ő és o s z t á l y o z ó m ó d ­ szerek m á s s z e m p o n t szerint is c s o p o r t o s í t h a t ó k . K ü l ö n b s é g e t lehet t e n n i m e t r i k u s és n e m m e t r i k u s , iteratív és n e m iteratív, t a n u l ó és n e m tanuló e l j á ­ rások között. A m e t r i k a b e v e z e t é s e a z t j e l e n t i , hogy v a l a m i l y e n m é r t é k szerint mérjük az e g y e s mintázatok e g y m á s h o z való h a s o n l ó s á g á t , illetve eltérését; az iteratív e l j á r á s o k t ö b b l é p é s b e n k ö z e ­ lítenek a p o n t o s o s z t á l y o z á s h o z , esetleg v i s s z a ­ csatolva a m e g e l ő z ő lépésig szerzett információt a z értékelő r e n d s z e r b e , m ó d o s í t v a a n n a k p a r a ­ métereit; a tanuló a l g o r i t m u s o k m a g u k t ó l v a g y külső a s s z i s z t e n c i á v a l betanító m i n t á z a t o k k a l é p í ­ tik fel, és f o k o z a t o s a n javítják o s z t á l y o z á s i eljárá­

sukat. A múlt s z á z a d m á s o d i k felében kutatók ezrei fejlesztették, finomították ezeket a m ó d s z e ­ reket, p á r h u z a m o s a n az informatikai e s z k ö z ö k i z m o s o d á s á v a l .

Relációk

T ö r t é n e t ü n k b e n m á r s o k s z o r kitűnt a relációk a l a p ­ vető s z e r e p e az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y b a n . F o g a l ­ m a z h a t u n k úgy, hogy e g y entitásról, o b j e k t u m r ó l bírható i s m e r e t a n n a k struktúrájától, s z e r k e z e t é t ő l függ, és ez a s z e r k e z e t az a l k o t ó e l e m e k k a p c s o l ó ­ d á s á b a n , v i s z o n y u l á s á b a n , relációjában nyilvánul m e g . A relációk a z o n b a n n a g y o n sokfélék, g a z d a ­ gok lehetnek. N é m i f o g a l m a t adhat erről, ha a m a t e m a t i k a i relációelmélet - a h a l m a z e l m é l e t egy fejezete - a l a p g o n d o l a t a i v a l m e g i s m e r k e d ü n k . A h a l m a z e l m é l e t b e n a reláció f o g a l m a azt j e l e n t i , hogy kapcsolatot, v i s z o n y t létesítünk e g y v a g y t ö b b h a l m a z k ü l ö n b ö z ő e l e m e i között. (Pl. s z e m é ­ lyek h a l m a z á n a testvére vagy felesége v a g y az öregebb mint reláció.) Két h a l m a z {A és 6 ) között egy reláció m e g a d á s a azt jelenti, hogy m e g a d u n k közöttük egy k a p c s o l a t o t úgy, hogy az első {A) t e t s z ő l e g e s e l e m é h e z h o z z á r e n d e l j ü k a m á s o d i k ( 6 ) h a l m a z e g y v a g y t ö b b elemét, de lehet, hogy egyet s e m . L e h e t s é g e s (ritkábban), hogy kettőnél több h a l m a z t hozunk relációba, a l e g g y a k o r i b b a z o n b a n a k é t v á l t o z ó s reláció. Ha a v á r o s o k és országok h a l m a z a i n a k ismerjük az elemeit, a z o k listáját, a k k o r a „... fővarosa ..." reláció az „(ország)

f ő v á r o s a (város)" s z ű k í t e t t listát adja az ö s s z e s l e h e t s é g e s (ország), (város) e l e m p á r b ó l . N a g y o n g y a k o r i e s e t az is, hogy a két h a l m a z a z o n o s , mint:

a z e m b e r e k h a l m a z á n a ... munkatársa ....

a v á r o s o k h a l m a z á n a ... több lakosa van, mint a g é p a l k a t r é s z e k h a l m a z á n az ... ugyanazon

anyagból készült...

relációk e s e t é b e n .

A relációt s o k f é l e k é p p e n lehet definiálni, a z o n b a n m i n d e g y i k t a r t a l m a az, h o g y az ö s s z e s l e h e t s é g e s e l e m p á r b ó l (vagy rj-ből) álló h a l m a z b ó l kiválasz­

tunk egy r é s z h a l m a z t , a m e l y r e az adott reláció é r v é n y e s . A k é t v á l t o z ó s relációk az e l e m e k párjai között állnak f e n n . A definíció m á r ö n m a g á b a n mutatja, hogy e g y reláció m e g a d á s a i s m e r e t g y a ­ r a p o d á s t jelent, h i s z e n e g y a d o t t e l e m s z á m o t le­

szűkítettünk. Ezzel a z t tettük, m i n t pl. ha az e g é s z s z á m o k 1,..., n s o r o z a t á b ó l kiválasztjuk a páros s z á m o k a t .

A relációk közti k a p c s o l a t o k és tulajdonságaik vizsgálata t o v á b b i é r d e k e s s é g e k e t tartogat. V a n ­ nak o l y a n speciális, m a t e m a t i k u s o k által alaposan tárgyalt relációk, a m e l y e k a g y a k o r l a t i életben ís s o k s z o r s z e r e p e l n e k . E z e k közül m o s t n é h á n y a t i s m e r t e t ü n k .

Az ekvivalencia vagy azonossági reláció

A z t m o n d j u k , hogy ilyen reláció e s e t é b e n bármely két, relációban lévő e l e m e t e k v i v a l e n s n e k , a z o ­ nosnak tekintünk. E l ő z ő p é l d á n k b a n a ... mindkettő páros, vagy a ... mindkettő fekete ... e k v i v a l e n c i a ­ relációkat fejez ki. A z a z o n o s s á g az osztályba sorolást jelenti v a l a m i l y e n i s m é r v szerint, a többi - az adott é r t é k e l é s b e n n e m f o n t o s - j e l l e m z ő elha­

g y á s á v a l . (Példák: ugyanabba a családba tartozik, mindkét szám páros, emlős állatok.) A gondolatot folytatva arra j u t h a t u n k , hogy t ö b b e k v i v a l e n c i a ­ reláció a teljes h a l m a z e l e m e i t c s o p o r t o k r a (osztá­

lyokra) bontja, a m e l y e k e l e m e i v a l a m i l y e n s z e m ­ pontból a z o n o s a k . N e m m e n v e bele az e g z a k t m a t e m a t i k a i leírásba, k é p z e l j ü k e l , hogy m i a k ü ­ l ö n b s é g , ha a ruhabolti e l a d ó v a l azt közöljük, hogy

• kabátot akarunk venni, vagy

• szürke kabátot akarunk venni.

A „ s z ü r k e " j e l z ő v e l a k a b á t o k h a l m a z á n létrehozott ekvivalenciarelációval k e z d v e e g y színek szerinti osztályfelbontást h o z h a t u n k létre, és az eladóval közölt t o v á b b i ismerettel leszűkíthettük a kiválaszt­

ható k a b á t o k e l e m s z á m á t . (Szigorúan v é v e ez a k k o r igaz, ha b á r m e l y két, az o s z t á l y h o z tartozó

(5)

r é s z h a l m a z diszjunkt, nincs k ö z ö s e l e m ü k , és az illető o s z t á l y f e l b o n t á s h o z t a r t o z ó r é s z h a l m a z o k uniója lefedi a f e l b o n t a n d ó h a l m a z t . )

A rendezési reláció

A m á s i k f o n t o s m a t e m a t i k a i r e l á c i ó c s o p o r t a r e n ­ d e z é s i reláció, a m i k o r a s z ó b a n f o r g ó h a l m a z e l e ­ m e i t v a l a m i l y e n s z e m p o n t b ó l p á r o n k é n t ö s s z e h a ­ sonlítjuk e g y m á s s a l . A reláció m e g a d á s a a k ö v e t ­ k e z ő k i f e j e z é s e k k e l történhet:

... kisebb, mint....

... tartalmazza... stb.

(Példák: s z ü l ö - g y e r m e k , az e g é s z s z á m o k e g y ­ m á s u t á n j a , k r o n o l ó g i á k , v a l a m i l y e n s p o r t v e r s e n y e r e d m é n y l i s t á j a , a v á r o s o k listája a l a k o s o k s z á m a a l a p j á n . M a g y a r o r s z á g v á r o s a i t p é l d á u l ö s s z e h a ­ sonlíthatjuk a l a k o s o k s z á m a szerint, a m i n e k v é g ­ e r e d m é n y e egy lista, a m e l y a v á r o s o k h a l m a z á t s o r b a állitja, r e n d e z i , és h o z z á r e n d e l i a l a k o s o k s z á m á t . )

K ö n n y e n beláthatjuk, hogy a r e n d e z é s n e m m i n d i g l e h e t s é g e s . A r e n d e z é s teljes, h a m i n d e n t e t s z ő l e ­ g e s e l e m p á r ö s s z e h a s o n l í t h a t ó . Ha ezt n e m kötjük ki, a k k o r parciális r e n d e z é s r ő l b e s z é l ü n k . Ez a z e s e t p é l d á u l a c s a l á d f á k n á l és a h a s o n l ó j e l l e g ű f a á g s z e r ü r e n d e z é s e k n é l . (A c s a l á d f á n például a z életkor s z e r i n t l e h e t s é g e s a teljes r e n d e z é s , a l e s z á r m a z á s i k a p c s o l a t o k szerint n e m . )

A f o g a l o m a l k o t á s is osztályok k é p z é s e . A f o g a l ­ m a k a definíciók m e n t é n e g y m á s r a é p ü l n e k , illetve e g y m á s b ó l v e z e t h e t ő k le. Ezért e g y s z a k t e r ü l e t f o g a l m a i n a k h a l m a z a r e n d e z h e t ő : m i n d i g v a n e g y f ö l é - é s / v a g y a l á r e n d e l t f o g a l o m (azaz v a n m a x i ­ mális és m i n i m á l i s é r t é k ) . így is parciálisan r e n d e ­ z e t t h a l m a z h o z jutunk. A reláció h i e r a r c h i k u s , de nincs m i n d e n e l e m p á r között m e g h a t á r o z h a t ó v i ­ s z o n y . A h i e r a r c h i á b a n s z e r e p l ő fontos r e l á c i ó k m á r jól ismertek a könyvtári s z a k m á b a n .

Generikus reláció

A l á - , illetve f ö l é r e n d e l t s é g e t (A és F) fejez ki az á l t a l á n o s és sajátos f o g a l o m k ó r é b e n . A z A F-nek e g y fajtája ( a n g o l u l I s - A - K i n d - O f ) kifejezéssel ír­

hatjuk le. ( P é l d a : t ü d ő g y u l l a d á s -> g y u l l a d á s o s b e t e g s é g . ) J e l l e m z ő j e az a t t r i b ú t u m ö r ö k l ő d é s e , a z a z a m i igaz F-re, az igaz A - r a is. ( P é l d a a jól i s m e r t Szó/crafész-szillogizmus.) A z a b s z t r a k c i ó s f o l y a m a t a specifikustól tart az á l t a l á n o s felé, a m i n t f o k o z a t o s a n e l h a g y u n k a t t r i b ú t u m o k a t . Ez a f o l y a ­ m a t e g y i r á n y ú .

Partitív reláció

Itt az egyik f o g a l o m a m á s i k része, a m i n e m c s a k fizikailag é r t e n d ő . A r é s z e B-nek ( a n g o l u l Is-A- Part-Of). Itt a t u l a j d o n s á g o k n e m s z ü k s é g k é p p e n ö r ö k l ő d n e k . ( P é l d a : a s z i v bal k a m r á j a része a szívnek. A szívnek n é g y ü r e g e v a n , a m i n e m igaz a bal k a m r á r a , v i s z o n t m i n d k e t t ő a m e l l k a s b a n v a n . )

Leképezés

Két (A és B) h a l m a z közötti reláció m e g a d á s a o l y a n u t a s í t á s s o r o z a t , a m e l y A m i n d e n e l e m é h e z h o z z á r e n d e l i S e g y v a g y t ö b b e l e m é t (esetleg e g y e t s e m ) . Ez a m e g h a t á r o z á s m á r i s m e r ő s , h a ­ sonlít a f ü g g v é n y f o g a l o m h o z . S z i g o r ú a n v é v e a k ­ kor b e s z é l ü n k l e k é p e z é s r ő l , h a A h a l m a z m i n d e n e l e m é h e z egy és c s a k e g y 8 h a l m a z b é l i e l e m tar­

tozik. A l e k é p e z é s r e p é l d a b á r m e l y táblázat, a m e l y l e g a l á b b két o s z l o p b ó l áll. P é l d á u l : a b a j n o k s á g ­ ban részt v e v ő c s a p a t o k h a l m a z a é s a z e g é s z s z á m o k h a l m a z a k ö z ö t t i reláció az e r e d m é n y t á b l á ­ zat. Itt k ö l c s ö n ö s e n e g y é r t e l m ű a m e g f e l e l t e t é s . T e r m é s z e t e s e n v a n n a k o l y a n m e g f e l e l t e t é s e k , a m i k o r ez a m e g k ö t é s n e m áll f e n n . G o n d o l j u n k i s m é t a könyvtári o s z t á l y o z á s r a .

E l e m e k közötti ö s s z e t e t t e b b k a p c s o l a t o k á b r á z o l á ­ s á r a g y a k r a n h a s z n á l u n k c s o m ó p o n t o k b ó l és é l e k b ő l álló h á l ó z a t o k a t . P é l d a lehet egy o r s z á g v a s ú t - v a g y ú t h á l ó z a t a . Ezek a - g r á f o k n a k is n e ­ v e z e t t - h á l ó z a t o k lehetnek a z e m i i t e t t t o p o l ó g i a i m o d e l l e k , g e o m e t r i a i á b r á z o l á s o k , j e l e n t h e t n e k a n y a g á r a m l á s t , o k s á g i , de a k á r s z e m a n t i k a i vagy h i p e r t e x t k a p c s o l a t o k a t is. A g r á f o k d e f i n i á l h a t ó k l e k é p e z é s k é n t , a l e g f o n t o s a b b a z o n b a n az, hogy egy p á r h u z a m o s élek nélküli, irányított g r á f ( a m i k o r a két c s o m ó p o n t közötti él a z o n o s i r á n y b a m u t a t ) , é s e g y h a l m a z o n é r t e l m e z e t t reláció helyettesít­

hetők e g y m á s s a l .

Amikor a szöveg a mintázat

A z o l v a s ó g o n d o l h a t j a azt, h o g y a m i n t á z a t f e l i s ­ m e r é s e l s ő s o r b a n m a t e m a t i k a i m ó d s z e r e i n e m jól a l k a l m a z h a t ó k a „ s z ö v e g m i n t á z a t o t " k é p z ő d o k u ­ m e n t u m o s z t á l y o z á s b a n , és r é s z b e n i g a z a is v a n . A z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n t ö r t é n t e k kísérletek e m ó d ­ s z e r e k a l k a l m a z á s á r a , de átütő s i k e r r ő l n e m lehet b e s z é l n i , A m a t e m a t i k a i é r t e l e m b e n v e t t m e t r i k a n e h e z e n a l k a l m a z h a t ó , bár m e g f o g a l m a z t a k h a ­ s o n l ó s á g i m é r t é k e k e t , a m i n t az van Rijsbergen n e v e s k ö n y v é b ő l is kiderül [ 1 9 7 9 ] , Az „osztályozás

(6)

Horváth P.: Az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y történeti háttere VIII.

szakembereinek egy része szkeptikusan tekint az automatikus megoldásokra" - olvashatjuk Ungváry és Orbán k o m m e n t á l t s z ö v e g g y ű j t e m é n y é b e n [ 2 0 0 1 . 2. köt. p. 2 9 5 . ] , és a n e h é z s é g e k e t bizo­

nyítják az ott közölt cikkek, de a n e m z e t k ö z i s z a k ­ i r o d a l o m m á s - t ö b b n y i r e v i s s z h a n g t a l a n - k u t a t á ­ si k ö z l e m é n y e i is

A p r o b l é m á k i n f o r m á c i ó t u d o m á n y i m e g k ö z e l í t é s é t foglalta ö s s z e , és j ó e l m é l e t (általános o s z t á l y o z á s i m o d e l l ) után kiált Quinn [ 1 9 9 4 ] , E n n e k ellenére i g a z s á g t a l a n l e n n e lebecsülni az e l m ú l t é v t i z e d b e n v é g z e t t fejlesztéseket, a m i r e c s a k kiragadott példa Gerard Salton m u n k á s s á g a , a m e l y e t a s z ö v e g e s mintázatok a u t o m a t i k u s f e l d o l g o z á s a t e r ü l e t é n végzett. U t a l á s k é n t c s u p á n egyik k ö z l e m é n y é r e hivatkozunk [Salton és m á s o k , 1997].

N e m lenne teljes a kép, h a n e m e s n e s z ó a hipertextröl és h i p e r m é d i á r ó l , a m e l y az i n f o r m á ­ ciótörténeti utunk v é g á l l o m á s á h o z vezet. Ki találta ki a z elvet - n e m lehet m e g á l l a p í t a n i . H a ő s z i n t é k a k a r u n k lenni, a k k o r a t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k láb- és v é g j e g y z e t e i , a z i n d e x e k is egyfajta hipertextet j e l e n t e n e k . K o r á b b a n utaltunk arra, hogy Ötlet k o n c e p c i o n á l i s e l k é p z e l é s e i b e n ez m á r felbukkant. K ö z i s m e r t , hogy a z e l n e v e z é s t Nelson irta le először. Landow hipertextröl s z ó l ó írásából idézünk: „A hypertext kifejezés, melyet Theodor H.

Nelson alkalmazott először a hatvanas években, utal az elektronikus szöveg egyik formájára, egy radikálisan új információtechnikára és egy új publi­

kálási formára. A hypertext alatt - fejti ki Nelson - nem-folyamatos [non-seguential] Írást értek; olyan szöveget, mely elágazik, és választási lehetőséget kínál az olvasónak, mely leginkább egy interaktív képernyőn olvasható. Általában kapcsoló elemek­

kel [linksj Összekötött szövegdarabok soraként képzelik el, melyek különböző útvonalakat biztosí­

tanak az olvasónak."

C s a k utalunk arra, hogy m i n d a m e s t e r s é g e s é r t e ­ l e m , mind az a d a t b á z i s m o d e l l e k fejlesztői kidol­

g o z t a k hálózatos r e p r e z e n t á c i ó k a t az ismeretek á b r á z o l á s á r a , a m i a relációk és a g r á f o k k a p c s o ­ latáról f e n t e b b m o n d o t t a k f é n y é b e n n e m m e g l e p ő . É r d e k e s v i s z o n t a z , hogy az i r o d a l o m e l m é l e t n e ­ v e s képviselői milyen h a m a r felfedezték a z új ide­

ológiát. É r d e m e s egy kicsit h o s s z a b b a n idézni L a n d o w d o l g o z a t á b ó l :

„... mint a hypertext és az irodalomelmélet szakértői közül sokan, amellett érvelnek, hogy a középpont, a margó, a hierarchia, a lineahtás fogalmára épülő kon­

ceptuális szerkezetet fel kell váltani egy másikkal, ami a multilinearitáson, a csomópontokon, a kapcsolóeleme­

ken [links], a hálózatokon alapul. Az embeh gondolko­

dásban végbemenő forradalmat jelző paradigmaváltás csaknem minden résztvevője a nyomtatott könyv pozití­

vumaira és negatívumaira adott közvetlen válasznak tekinti az elektronikus írást. E válasznak komoly követ­

kezményei vannak az irodalomban, az oktatásban, a politikában."

,Az S/Z -ben Roland Barthes [1974, idézi Landow] olyan leírást ad az ideális textualitásról, mely pontosan meg­

egyezik azzal, amit kompjúter-hypertextnek nevezünk - szavak (vagy képek) csoportjaiból számtalan útvonallal, lánccal, nyomvonallal elektronikusan összekapcsolt, nyitott, soha sem befejezett textualitást képező szöveg, melyet a link, a csomópont, a hálózat, a háló és az útvo­

nal kifejezéssel írunk le: »Ezt az ideális szöveget - mondja Barthes - sok-sok hálózat [réseauj alkotja, me­

lyek kölcsönös hatást fejtenek ki egymásra, de egyik sem élvez elsőbbséget a másikkal szemben; ez a szö­

veg jelentök galaxisa, nem pedig jelentettek struktúrája;

nincs kezdete; nincs iránya; többféle úton beléphetünk, és egyik sem nevezhető ki önkényesen a fö útvonalnak;

az általa mozgósított kódok olyan messzire kiterjednek, ameddig csak a szem ellát, nem lehet őket meghatároz­

ni...; a jelentés rendszerei megszánhatják ugyan ezt az abszolút plurális szöveget, de számuk soha nem korlá­

tozható, mert a nyelv határtalanságán alapúk."

„Bartheshoz hasonlóan Foucault [1976, idézi Landow] is a hálózat és a kapcsoló elemek {linksj kategóriáival gondolja el a szöveget. The Archeology of Knowledge című munkájában Foucault rámutat, hogy »a könyv határai sohasem egyértelmüek«, mert umás könyvekre, más szövegekre, más mondatokra történő hivatkozások rendszerének része: csomópont egy hálózatban ... a hivatkozások [egyj hálózatában«."

Feltehető, hogy az i r o d a l o m e l m é l e t i és i n f o r m á ­ c i ó t u d o m á n y i m e g k ö z e l í t é s érintkezési pontjai itt v é g e t is érnek, bár a c s a t o l á s o k f o r m a i és sze­

mantikai c s o p o r t o s í t á s a a nyelvi k i f e j e z é s m ó d g a z d a g s á g a miatt m é g l e h e t ő v é teszi a k ö z ö s m u n k á t [Trigg].

H a eltekintünk Nelson h o s s z a s kísérleteitől, a hipertext elve a k k o r kelt életre, a m i k o r Berners-Lee

„kitalálta" a világhálót, a w o r l d w i d e w e b e t , a m i t j o g g a l t e k i n t h e t ü n k a 2 0 . s z á z a d o t lezáró, k u l t ú ­ ránkat átalakító, l e g n a g y o b b innovációnak. A v i ­ lágháló u g y a n n e m a z o n o s a hipertexttel vagy a h t p e r m é d i á v a l , de a H T T P - p r o t o k o l l és a H T M L jelölönyelv t e c h n i k a l e h e t ő s é g e i új impulzust adtak az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y i k u t a t á s n a k is. Egy korábbi k ö z l e m é n y b e n [ H o r v á t h , 1997] említettük Agostiés m u n k a t á r s a i [ 1 9 9 2 ] , Báron és m u n k a t á r s a i [1996]

és Thistlewaite [ 1 9 9 7 ] munkáit, a m e l y e k b e n a nagy s z ö v e g e s á l l o m á n y o k hipertextes k e z e l é s e és a c s a t o l ó k (link) e l e m z é s e fontos s z e r e p e t j á t ­ szik. E z e k b ő l is nyilvánvaló, hogy a Barthes-féle

(7)

parttalan s z ö v e g e l k é p z e l é s i d e o l ó g i á n a k s z é p lehet, d e s e m m i r e s e m h a s z n á l h a t ó . A hipertext- c s a t o l ó k relációkat, t e h á t i s m e r e t e k e t , struktúrát f e j e z n e k ki, a m e l y s t r u k t ú r á t v a l a m i k é p p e n n e k ü n k kell a r e n d s z e r b e b e l e h e l y e z n i , m e g t a l á l v a az o p ­ t i m u m o t a hipertext h a j l é k o n y s á g a és a s z e r k e z e t m e r e v s é g e között. A v i l á g h á l ó n m a m i n d e n c s a t o l ­ ható m i n d e n h e z - m o n d j á k B e r n e r s - L e e és m u n ­ katársai, akik m a a „szemantikus háló" k i a l a k í t á s á n d o l g o z n a k : „Jelenleg a Szemantikus Hálót fejlesztő közösség előtt álló feladat az, hogy logikát vigyünk a Webbe - azokat az eszközöket, amelyek szabá­

lyokat hasznainak következtetések levonására, a további cselekvés megválasztására és a kérdések megválaszolására" [ B e r n e r s - L e e , 2 0 0 1 ] . Ez m á r a j ö v ő .

Néhány következtetés

S o r o z a t u n k v é g é r e é r v e j o g g a l a d ó d i k a k é r d é s , h o g y a n y o l c s z o r m e g e m l í t e t t kultúrtörténeti tabló­

ból k í k e r e k e d e t t - e e g y k o n z i s z t e n s e b b i n f o r m á ­ c i ó t u d o m á n y i k é p , l e v o n h a t ó - e n é h á n y m a r a d a n ­ d ó b b k ö v e t k e z t e t é s ?

T a l á n b e l á t h a t ó volt, hogy az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y n e m s z ű k í t h e t ő le a d o k u m e n t a r i s t á k által k e z d e ­ m é n y e z e t t f o g a l o m k ö r r e . N e m m o n d h a t j u k , hogy ez m i n d ö s s z e definíció k é r d é s e ; az i n f o r m á c i ó s p r o b l é m á k és a m e g o l d á s o k m ó d s z e r e i n e k h a ­ s o n l ó s á g a s z é t f e s z í t m i n d e n szűkítő keretet. Nyil­

v á n v a l ó v á kellett, hogy v á l j é k a kettős t e r m i n o l ó ­ giai p r o b l é m a : gyakran másképp nevezzük az ugyanazt, illetve azonos kifejezéssel illetjük a kü­

lönbözőt. H a b e l e m é l y e d ü n k a k ö n y v t á r i i n f o r m á ­ c i ó t u d o m á n y i r o d a l m á b a , a k k o r f e l i s m e r h e t j ü k a z t a rendkívüli k ü z d e l m e t , a m e l y e t ez a s z a k e m b e r ­ k ö z ö s s é g folytat a f o g a l m a k t i s z t á z á s á é r t és a z e l n e v e z é s e k m e g h a t á r o z á s á é r t . C s u p á n p é l d a k é n t említjük Dahlberg m ű v é t [ 1 9 7 6 ] , A t e r m i n o l ó g i a s z é t h u l l á s á v a l m á s o k is f o g l a l k o z n a k . Green [ 1 9 9 7 ] a m i k o r a relációs struktúrák e l e m z é s é r e v á l ­ lalkozik, kimutatja, hogy milyen h i b á k a t lehet e l k ö ­ v e t n i e g y e s relációs k a t e g ó r i á k { p a r a d i g m a t i k u s vagy s z i n t a g m a t i k u s , illetve szintaktikus v a g y s z e ­ m a n t i k u s ) é r t e l m e z é s é n é l . H a s o n l ó j e l e n s é g e t é s z ­ lelhetünk m á s s z a k t e r ü l e t e n is. J e l l e m z ő erre, hogy é v t i z e d e k teltek el, a m í g a m e s t e r s é g e s ­ é r t e l e m - k u t a t á s b a n nagyjából tudni lehetett, h o g y m i mit jelent. É s e k k o r m é g n e m e m l í t e t t ü k az ily m ó d o n ö s s z e f ü g g ő diszciplínák - mint a kognitív t u d o m á n y - g y a k r a n teljesen eltérő s z ó k é s z l e t é t .

A k ü l ö n b ö z ő f o g a l m a k a z o n o s m e g n e v e z é s é r ő l - i n f o r m á c i ó v a g y i s m e r e t - m á r a k e z d e t k e z d e t é n tettünk említést. A n n a k e l l e n é r e , h o g y n é h a e l ­ h a n g z o t t a f i g y e l m e z t e t é s , a z information é s a knowieüge m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t a s z a k i r o d a l o m b a n g y a k r a n elfelejtik. A z i n f o r m á c i ó - i s m e r e t - d ö n t é s h á r m a s o n alapuló m o d e l l t i s z t á z z a e z t a kérdést.

N e m h a n g s ú l y o z t u k e d d i g , d e történeti k a l a n d o z á ­ s u n k s o r á n i g y e k e z t ü n k s z e m előtt tartani azt a m e g g y ő z ő d é s ü n k e t , h o g y a m o d e l l e k t á g í t á s a n e m j á r h a t a z z a l , h o g y e g y j ó l m e g a l a p o z o t t s z ű k e b b m o d e l l e r e d m é n y e i e l v e s s z e n e k . P é l d a k é n t említ­

j ü k azt, hogy a z e g z a k t a n kiépített S h a n n o n - f é l e k o m m u n i k á c i ó s m o d e l l kiterjesztése s o r á n n e m m e g e n g e d h e t ő az a b b a n felépített f o g a l m i r e n d ­ s z e r eltorzítása. E z é r t n e m l e h e t t e k s i k e r e s e k azok a kísérletek, a m i k o r a z i n f o r m á c i ó m e n n y i s é g e t m á s ö s s z e f ü g g é s e k k e l a k a r t á k m e g h a t á r o z n i , mint az entrópia. A z á l t a l á n o s m o d e l l n e k t a r t a l m a z n i a kell a s z ű k e b b e t . E g y e t kell é r t e n ü n k a z z a l , a m i t U n g v á r y és O r b á n ír a s t r u k t ú r a D a h l b e r g - f é l e és m a t e m a t i k a i é r t e l m e z é s é n e k k ü l ö n b s é g e k a p c s á n :

„(a tulajdonságok) ... a matematikai szemlélet segítségével egzakt módon megvalósíthatók és kezelhetők. Természetesen elképzelhető nem matematikai, akár nem természettudományos ala­

pon is a kérdés egységes tárgyalása. Csak - leg­

alábbis tudásunk mai fokán - annak nem nagyon értek meg a feltételei, hogy két teljesen eltérő ala­

pon lehessen egy kérdést egységesen tárgyalni"

[ 2 0 0 1 . 1. köt. p. 2 4 2 - 2 4 3 . ] .

Ezért s z ü k s é g e s i s m e r n ü n k a z o k a t a z e l e m i m a ­ t e m a t i k a i , t e r m é s z e t t u d o m á n y i é s m ű s z a k i m o d e l ­ leket, mint a k ó d o l á s e l m é l e t v a g y a m i n t á z a t ­ f e l i s m e r é s , a relációk m a t e m a t i k á j a , m é g a k k o r is, ha az e m b e r i k o g n i c i ó é s b e s z é d é r t e l m e z é s e k o r s o k k a l b o n y o l u l t a b b m o d e l l e k e t kell é p í t e n ü n k . A z i n f o r m á c i ó t ö r t é n e t i háttér - l e g y e n bár s z ó a b ü t y k ö s t e n g e l y - i m p u l z u s a d ó r ó l v a g y a k o m m u n i ­ káció s z a b v á n y o s í t á s i protokolíjairól - arra s z o l ­ g á l h a t b i z o n y í t é k u l , hogy m a i f o g a l m i r e n d s z e r ü n k m e n n y i r e m é l y e n g y ö k e r e z i k a m ú l t b a n . A b e m u ­ tatott a n y a g m é g távolról s e m tekinthető lezártnak, é s ha sikerült f e l k e l t e n ü n k b á r k i é r d e k l ő d é s é t a k á r a z i n f o r m á c i ó t u d o m á n y , a k á r történeti hátterének kutatási kérdései iránt, a k k o r m á r m e g é r t e a z Ösz- s z e g y ü j t é s é b e fektetett m u n k a , m e r t m a s a j n á l a t o ­ s a n k e v é s n e k kell t e k i n t e n i az e z irányú hazai t u ­ d o m á n y o s t e v é k e n y s é g e t .

(8)

Horváth P.: Az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y történeti háttere VIII.

A szerző köszönetet mond Z. Karvalics Lászlónak, aki­

nek az információtörténet történész megközelítésű mű- helyszervezö munkája és közleményei az elmúlt évtized derekán felkeltették érdeklődését a téma iránt, lehetővé téve igy, hogy az információ és az ismeret fogalmairól

kialakított saját képét történeti keretbe ágyazza.

I r o d a l o m

AGOSTI, M.-GRADENIGO, G - M A R C H E T T I , P. G.: A hypertext environment for interacting with large textual databases. = Information Processing &

Management, 28. köt. 3. sz. 1992. p. 371-387.

BÁRON, L.-TAGUE-SUTCLIFFE, J.-KINNUCAN, M.

T - C A R E Y , T.: Labelled, typed links as cues when reading hypertext documents. = Journal of the American Society for Information Science, 47. köt.

12. sz. 1996. p. 896-908.

BARTHES, Roland: S/Z. Paris: Éditions du Seuil 1970.

S/Z. Ford. Richárd Miller. New York Hill and Wang, 1974.

BERNERS-LEE, Tim-HENDLER, James-LASSILA, Ora: The semantic Web. = Scientífic American, 2001.

május. http://www.sciam.com/2Q01/O501issiie/

05Q1berners-lee.html

BREMERMAN, Hans J.: Pattern recognition. functionals, and entropy. = IEEE Transactions on Bio-medical Engineering, 15 köt. 3. sz. 1968. p. 201-207.

DAHLBERG, Ingetraut: Az ismeretek egyetemes rendjé­

nek alapjai (Grundlagen universal Wissenordnung), 1976. Részletek magyar nyelven: Ungváry-Orbán 1.

köt. p. 221-260.

FOUCAULT, Michel: The archeology of knowledge and the discourse on language. Ford. A. M. Sherídan Smith. New York: HarperS. Row, 1976

GREEN, Rebecca: The role of relational structures in indexing for the humanities. = Information Services &

Use, 17. köt. 1997. p. 8 5 - 1 0 0 .

HORVÁTH Péter: A kollektív hiperdokumentum. = TMT, 44. köt. 1 1 . sz. 1997. p. 411-^114.

LANDOW, George P.: Hypertextuális Derrida, poszt-

strukturalista Nelson? http://www.mek.iif.hu/porta/

szin t/muszaki/szamte ch/m ultimed/landow.h un QUINN, Brian: Recent theoretical approaches in

classification and indexing. - Knowledge Organisation, 2 1 . köt. 3. sz. 1994 p. 140-147.

RIJSBERGEN van, C. J.: Information retrieval. London, Butterworths, 1979. http://www.dcs.gia.ac.uk/Keith/

Preface.html. Magyar nyelven: Információ-vissza­

keresés. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1987.

SALTON, G. et al.: Automatic text structuring and summarization. = Information Processing & Manage­

ment, 33. köt. 2. sz. 1997. p. 193-207.

SHAFER, G.: A mathematical theory of evidence.

Princeton, NJ, Princeton University Press, 1976.

SPERANZA, Francesco: Relációk és struktúrák. Tan­

könyvkiadó, Budapest, 1980.

THISTLEWAITE, P.: Automatic construction and mana¬

gement of large open Webs. = Information Processing & Management, 33. köt. 2. sz. 1997. p.

161-173.

TRIGG, Randall: A taxonomy of link types. In: A network-based approach to text handling for the On­

line scientífic community. http://www.workpractice.

com/tngg/thesis-de fault.html

UNGVÁRY Rudolf-ORBÁN Éva: Osztályozás és infor­

mációkeresés. OSZK, Budapest. 2001.

YOV1TS, Marshall C.-KLEYLE, Róbert M.: The average decision maker and its properties utilizing the generalized information system modell. = JASIS, 44.

köt. 6. sz. 1993. p. 352-363.

ZADEH, L.: Fuzzy sets. = Information and Control, 8.

köt. 1965. p. 338-353.

Beérkezett: 2 0 0 1 . II. 4-én.

A brit kormány támogatja az o n l i n e könyvtárakat

A londoni R í c h m o n d k e r ü l e t az első a brit f ő v á r o s v á r o s r é s z e i k ö z ü l , a m e l y n e k helyi ö n k o r m á n y z a t a bevezette a l a k o s s á g i i n f o r m á c i ó s és k o m m u n i k á ­ ciós h á l ó z a t o t n y i l v á n o s h a s z n á l a t r a . A kerület lakosai 82 s z á m í t ó g é p e n érhetik el a z internetet (további 9 4 installálás alatt áll), h a s z n á l h a t ó a w e b a l a p ú e - m a i l , s z ö v e g s z e r k e s z t é s stb. R i c h - m o n d k ö n y v t á r a i b a n és i n f o r m á c i ó s k ö z p o n t j a i b a n . Ez a k e z d e m é n y e z é s a brit k o r m á n y ö s z t ö n z é s é ­ nek egyik e r e d m é n y e , a m e l y szerint „ l e g y e n online a teljes l a k o s s á g " (I. a T M T korábbi s z á m a i b a n erről szóló híreinket). A n y i l v á n o s i n f o r m á c i ó s és

k o m m u n i k á c i ó s p r o g r a m o t R i c h m o n d b a n a M ú z e ­ u m o k , A r c h í v u m o k és K ö n y v t á r a k t a n á c s a t á m o ­ gatja egy e r r e s z o l g á l ó alapítvány f i n a n s z í r o z á s á ­ val, a m e l y e t a z z a l a céllal hoztak létre, hogy az Egyesült K i r á l y s á g 4 3 0 0 k ö z k ö n y v t á r á t 2 0 0 2 v é ­ géig az i n t e r n e t h e z kapcsolják.

T o v á b b i i n f o r m á c i ó : w w w J w r . c o . u k

/Information W o r l d Review, 175. sz. 2001. december, p. 16./

(R, P.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ide tartoznak az ifjúságsegítő szakemberek által nyújtott helyi szolgáltatások, szolgáltatásszervezés, szakfeladatok, a formális ifjúsági szervezetek és a nem

látott ugyanitt napvilágot. 33 Rá szeretnék mutatni, hogy e könyv kapcsán érkezünk el ahhoz a pont- hoz, amelynél a Google és BOCK erőfeszítései ismét

Ezek többnyire arra mutatnak, hogy a kezdetet a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet 1895-ös megalakulásához lehet kötni [Rayward, 1997], Ha egy kicsit távolabbra akarunk menni,

gens feladatokat, mint gépek építésével. 1950-ben ö publikálta az első tudományos közleményt e tárgyban, azokat a feltételeket tárgyalva, amelyek meghatározzák egy

zálható Ez a megközelítés azért volt hasznos, mert az elméleti munkák során kiderült, hogy a predikátumok mindig átalakíthatók egy függvény- nyé; továbbá hogy

század közepén az algebra természetéről folytatott szakmai vitából azt a következtetést vonta le, hogy lehetséges olyan algebra, amelynek objektumai nem számok a

rendszerek szerkezetére és logikai vezérlésére.. vonatkozó elveket, elsőként azt emeli ki, hogy ezek automatikus gépek. ,A gépnek olyannak kell lennie, hogy ha egyszer ezeket

szeti ember a mítoszban is ugyanazt az oksági elvet alkalmazza, mint a mai természettudós, csak más világkép alapján keresik az okot (Fényes), vagy másképp töltik ki