Válasz
Nagy János egyetemi tanár opponensi véleményére
Elöljáróban szeretném megköszönni Nagy János professzor úrnak, hogy elvállalta értekezésem bírálatát. Köszönöm elismerő megjegyzéseit, de külön köszönöm bíráló észrevételeit is, hiszen biztos vagyok benne, hogy azok az elkövetkezendő kutatómunkám majdani sikeréhez is hozzá fognak járulni.
Értekezésemben a növénytermesztés feltételrendszerének három sajátos területét igyekeztem bemutatni. A növénytermesztést olyan művelés alapozza biztonsággal, amely létrehozza, megkíméli, és/vagy megtartja a talaj kedvező fizikai és biológiai állapotát. A jó talajminőség a művelt agrártáj alapvető feltétele. A talaj minőségét befolyásoló tényezők között a szervesanyag tartalom kiemelt fontosságú. A lehetséges források között az istállótrágya, a komposzt, a tarlómaradványok, és a zöldtrágyák a legfontosabbak, jóllehet alkalmazásuk koronként más megítélés alá esett. A zöldtrágyázás jelentősége napjainkban nem csak a tápanyagtartalom esetleges fokozásában, hanem a fizikai és biológiai állapot javításában, a termőhely fenntarthatóságának erősítésében, továbbá a nedvességforgalom szabályozásában keresendő. Az energianövények okszerű termesztése lehetővé teszi, hogy vélt hátrányai helyett kedvező hatásait érvényesítsük, úgymint talajt fedő, gyökérzóna javító, eróziót csökkentő, gondozottságával művelt agrártájat fenntartó stb. szerepét. A disszertációban közreadott kutatómunka három területet ölelt fel:
környezet minőség javító művelés;
zöldtrágya, mint talajminőség javító (és vetésváltás ésszerűsítő) módszer;
a környezet és gazdálkodás minőség javító energianövény termesztés.
Tisztában vagyok azzal, hogy a nehezebb és hálátlanabb feladatot választottam azzal, hogy ezeket a témaköröket kívántam egy „ernyő” alá hozni, ugyanakkor – ahogy Pepó Péter professzor úr bírálatára is jeleztem – véleményem szerint ebben az esetben tudtam az MTA doktori cselekmény eredeti célkitűzéseinek megfelelni.
Nagy János professzor úr bírálata során számos értékelő észrevételt tett. Megelégedéssel fogadtam elismerő megállapításait, de ugyancsak örültem kritikai észrevételeinek is Válaszomban az alábbiakban, a feltett kérdésekre, megjegyzésekre szeretnék válaszolni.
Opponensem szerint felmerül a kérdés, hogyan ítélem meg a forgatásos művelés jövőjét saját kutatási eredményeim tükrében? A válasz nem egyszerű, hiszen a talajművelés eszköztára napjainkban legalább annyira diverz, mint amennyire változatos a művelőeszközök technikai gazdagsága is. Egyúttal örökérvényű kérdésről van szó, amit mutat a forgatásos művelés megítélésének koronkénti változása a mindenekfeletti erőltetéstől a teljes betiltására irányuló törekvésekig. Én úgy ítélem meg, hogy a forgatásos talajművelés, bár valóban visszaszorulni látszik, továbbra sem veszti el jelentőségét, hiszen számos olyan agronómiai helyzet van, amikor más megoldást nem lenne célszerű alkalmazni. A forgatásos művelés lényege, hogy azt mindig és minden esetben a növény és a talaj szempontjainak kell meghatároznia.
Mechanikus alkalmazása, a szakma szabályainak durva megsértése ugyanakkor számos kártétel és gazdasági veszteség forrása lehet.
Kérdésként merül fel opponensemben, hogy nem derült ki az anyag-módszer részből, mi indokolta a négy svéd és az egy magyar fűz fajta kiválasztását? A válasz igen egyszerű. Az adott kísérleti konstellációban nem volt más elérhető plauzibilis fajta.
További kérdés, miszerint a kutatási eredmények alapján prognosztizált 15-20 éves termesztési stabilitás mennyire faj- és fajta (klón) függő, illetve az adott technológiai megoldások ezt mennyire képesek befolyásolni? A fajták szerepe, mint az a dolgozatból is kiderül meghatározó. Természetesen a termesztési mód ezt nagymértékben képes befolyásolni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fás szárú energianövények bár szántóföldi növényként tekintünk rájuk, valójában quasi erdészeti ültetvények, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Összességében a termesztési stabilitás technológiai fegyelem, faj- és fajta, időjárás, vágásforduló függő.
Opponensem az új eredmények értékelése és kiválasztása során igen szigorúan járt el. Mint megfogalmazta, igyekezett azokat kiválasztani, amelyek minden körülmények között védhetőek. Összesen 7 új eredményt sorol fel bírálata összefoglalásaként.
Válaszaim végén ismételten szeretném, megköszönni Nagy János professzor úr opponenciáját, és kérem a válaszok elfogadását.
Gödöllő, 2014. december 9.
Gyuricza Csaba
