• Nem Talált Eredményt

Témavázlatok és jogesetek a Büntető eljárásjog II. gyakorlathoz Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Témavázlatok és jogesetek a Büntető eljárásjog II. gyakorlathoz Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Projekt azonosító: EFOP-3.6.2-16-2017-00007

Projekt címe: „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai”

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

dr. Lichtenstein András tanársegéd SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok

Intézete

Témavázlatok és jogesetek a Büntető eljárásjog II.

gyakorlathoz

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai

Olvasólecke:

3 oldal

6 perc Kapcsolódó

videólecke:

9 perc

I. Összefoglaló

A bíróság ügydöntő határozatot hoz, ha a vádról határoz, azaz a büntetőjogi felelősség kérdését dönti el (ítélet); vagy nem dönti el, de az eljárást véglegesen lezárja (eljárást megszüntető végzés).

Bűnösséget megállapító ítéletében a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett el és büntethető.

Ennek konjunktív feltételei a következők: 1. a bíróság bizonyítékok értékelése során arra a meggyőződésre jut, hogy a cselekmény és annak a vádlott általi elkövetése bizonyított; 2. a cselekmény a Btk. szerinti bűncselekmény (azaz tényállásszerű, jogellenes és bűnös); illetve 3. a vádlott büntethető (azaz nem áll fenn vele szemben büntethetőségi akadály). A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza: 1. a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki; 2. a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket; 3. a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, abban az

esetben, ha a bíróság a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi;

továbbá 4. azt is, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.

(2)

Projekt azonosító: EFOP-3.6.2-16-2017-00007

Projekt címe: „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai”

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Felmentő ítéletet akkor hoz a bíróság, ha 1. a vádlott bűnössége nem állapítható meg és 2. nem került sor az eljárás megszüntetésére. Ezeket együttesen a felementő ítélet konjunktív feltételeinek nevezzük.

A felementő ítélet okait illetően négy esetkört különböztethetünk meg: 1. a cselekmény nem bűncselekmény; 2. a bűncselekményt nem a vádlott követte el;

3. nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el; vagy 4. a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg. A felmentő ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat a vád alól felmenti; továbbá meg kell jelölni benne azt az okot is, amelyre a bíróság a felmentő ítéletet alapította.

Az eljárást megszüntető végzés olyan határozat, amely a büntetőjogi felelősség kérdését nem dönti el (azaz a bíróság nem állapít meg bűnösséget és nem szab ki büntetést sem), de az eljárást véglegesen lezárja. Az eljárás megszüntetésére az arra okot adó körülménytől (általában a büntethetőségnek utólag bekövetkezett akadálya vagy valamely eljárási akadály) függően ügydöntő és nem ügydöntő végzéssel egyaránt sor kerülhet.

(3)

Projekt azonosító: EFOP-3.6.2-16-2017-00007

Projekt címe: „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai”

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

II. Ellenőrző kérdések

1. Mely esetekben hoz a bíróság ügydöntő határozatot?

2. Melyek a bűnösséget megállapító ítélet feltételei?

3. Melyek a felmentő ítélet feltételei?

4. Melyek a felmentő ítélet okai?

5. Mit jelent az eljárást megszüntető végzés?

III. Kapcsolódó szakirodalom

- BELOVICS ERVIN ERDEI ÁRPÁD (szerk.): A büntetőeljárási törvény magyarázata. HVG Orac, Budapest, 2017.

- BELOVICS ERVIN TÓTH MIHÁLY: A büntetőeljárási törvény magyarázata. HVG Orac, Budapest, 2020.

- POLT PÉTER (szerk.): Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2018.

- BELEGI JÓZSEF (szerk.): Büntetőeljárásjog I-II. – Kommentár a gyakorlat számára.

HVG Orac, Budapest, 2018.

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. A tananyag elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az elsőfokú bíróság szerint ugyan helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a […] bíróság ítéletének hatálya az alperes perben állásának hiánya

Az előkészítő ülés a vádemelést követően a tárgyalás érdemi előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amely a vád tárgyát képező bűncselekményt beismerő

A tananyag elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi,

„Itt van egy gyakori példa arra, amikor az egyéniség felbukkan, utat akar törni: a gyerekek kikéretőznek valami- lyen ürüggyel (wc-re kell menniük, vagy inniuk kell), hogy

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs