ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK DUNA-MENTI ORSZÁGOK LIPICAI TORZSÉI

ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK

DUNA-MENTI ORSZÁGOK LIPICAI TORZSÉI

K é s z i t e í" t e :

Témovezei

1985.

TÁRTAI

1, / e z e t é s

1 . 1 . LÍIÓ'ÖZÓ

1.2. A Pajta kialakulásának rövid története 1.3. " munka céljának meghatározása

2. át vizsgálatok 2.1. /.nyag és módszer

2.1.1. A vizsgált tenyészetek rövid ismerteti 2.1.1.1. Ausztria

2.1.1.::. Csehszlovákia

2 . 1 . 1 . 3 . lég

2 . 1 . 2 . A v i z s g á l t t u l a j d o n s á g o k r ö v i d i s m e r t e t i 2 . 1 . 2 . 1 . S z á r m a z á s i lapok v i z s g á l a t a

2 . 1 . 2 . 2 . T e s t m é r e t e k

2. 1 . 2 . 3 . F é n y k é p f e l v é t e l e k 2 . 1 . 2 . 3 - 1 . P o r t r é - e l e m z é s

2 , 1 . 2 . 3 . 2 . " T e l j e s a l a k o s " f é n y k é p f e l v é t e l

2 . 1 . 2 . 4 . V é r c s o p o r t és szérum b i o k é m i a i polimorfizmus

2 . 2 . ilmények

2 . 2 . 1 . A s z á r m a z á s i lapok v i z s g á l a t a a l a p j á n k ö v e t k e z t e t é s e k

2 . 2 . 1 . 1 . P i b e r

2. ,1.2. Kistapolcsány 2 . 2 . 1 . 3 . S z i l v á s v á r a d

2 . 2 . : - . s t m é r e t e k ö s s z e h a s o n l í t á s á v a l kapcsolal l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e k

2 - 2 . 2 . 1 . Marmagasság 2 . 2 . 2 . 2 . l é r e t

2 . 2 . 2 . 3 . r e t

- / -

.3. tlvételek összehasonlításával kapott eredmények

2.2.3.1. A portré-elemzés eredményei

2.2.3.2. "Teljes alakos" fényképfelvételek érték sének eredményei

2.2.3.2.1. Törzshosszuság : mellkas "mélység"-arány . '.3,2.2. Törzshosszuság : mellső végtag-arány 2,2.3.2.3. Mellső végtag : mellkas "mélység"-arí

,-i. Vércsoport- és szérum biokémiai polimorfizmus

vizsgálatok eredményeinek összehasenli iól

levont következtetések 2.2.4.1. Vércseport

2.2.4.2. Szérum biokémiai polimorfizmus 42 2.2.5. Az ELA specificitások előfordulási gyakori­

ságának vizsgálatából levont következtetések 45

3, Az eredmények megbeszélése 47 4. Köszönet nyilvónitás

Felhasznált irodalom

^ | Függelék

- 1 -

1- BEVEZETÉS 1. ] . Előszó

A lónak minden háziállat közt kivételes helyzete van az állatvilág mesterévé, és urává lett emberiség történelmében.

Az ember egyik leghivebb kisérője volt és még ma is egyil leghasznosabb, legszebb, legformásabb állatoknak. Nem vélet­

lenül tartja a mondás, hogy "aki megirja a ló történetét, egyúttal megirja az emberiség történetét is". Lovas népek dűl­

ték föl az antik világot, s talán az óriási római birodalom sem ment volna tönkre, ha nem lett volna ló. A Z egész európai középkor a "lovag" kora volt. Lovakkal hóditotta meg a spa­

nyol nép Közép- és Dél-Amerikát.

Nem csak háborús tettekkel van kapcsolatban a ló, hanem a lo­

vas népek békés életmódjával, szokásaikkal, erkölcscikkel, állami-, vallási-, társadalmi intézményeikkel is. Sorsuk m képp alakult volna, ha nem tenyésztenek lovat. Európa

és Amerika civilizációja más képet mutatna, ha a ló már a j<

korszakbi eti családja többi tagjait, s kimúlik a vilái így azonban "történelmet csinált" s ennél nagyobb dic és komolyabb ítéletet egy állatról se lehet mondani.

A ló katonai és mezőgazdasági használata egészen századunkig nélkülözhetetlen volt. A motorizációnak "köszönhetően" élőn hadseregből, majd a mezőgazdaságból is egyre inkább kiszorult, s a g :i szférából lassan a társadalmi szféra

ót. A in. lesterséges állatokkal", gépekkel, robo kö­

rülvevő tud elszakadni a szabad termés.' [gy a ló iránt is.

A történelem forgatagában számos nép, és velük lófajta is kihalt, ugyanakkor helyettük ujabbak jelen

Azok a fajták amelyek szorosabban kötődtek az emberhez, vagy amelyeknek több hasznuk volt, több örömet okozlak ntki,<-<

sőt inirici a mai napig fennmaradtak. Egyik ezek közül az inni több mint 40ü éves tenyésztői múlttal büszkélkedő lipicai.

- / -

V

I. Ferdinánd császár Pia II. Károly főherceg 1530 májusában hozta meg döntését a Trieszt melletti Lipicán hercegi ménes felállításáról, abból a célból, hogy ". . , itt a legjobb lo-

akat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elő­

vezetve. Ezek a legkiválóbb és legtürőképesebb lovak legyenek.

Kemény és köves talajon járjanak, ott ahol kevés fű női."

/Tóth - Várady 1980/ Ez a mai Jugoszláviához tartozó falu ad­

ta a fajta nevét, S mivel a kor divatjának leginkább a spanyol eredetű ló felelt meg, már az alapitási esztendőben érkeztek a fajta genetikai alapját képező állatok Andalúziából.

I. Lipót uralkodásának idején már szinte egész Európából és a Közel Keletről is került az állományba tenyészanya,;. A kiala­

kulás talán legjelentősebb időszaka a XVIII. század második fe­

le. Ekkor kerültek a ménesbe a máig is nyomon követhető első törzsalapitók. Elsőként a fredericksborgi dán udvari ménesből érkezett a "Pluto Senior"-ként emlegetett spanyol vérű szürke mér 1772-ben. üt követte 1774-ben egy "tüneményes mozgású, tü­

zes tekintetű, bogárfekete mén": Conversano, a Nápolyi király­

ság egyik legjobb spanyol vérű méneséből. 1783-ban Kladrubyból érkezett két ujabb törzsalapitó: a fakó szinü, kladrubi fajtájú Favory, és egy eredeti spanyol, szürke mén: Maestoso. Ugyanezen évben érkezeti: Nápolyból a pej szinü Neapolitano.S hogy minden idők egyik legkiemelkedőbb tenyészhatásu fajtája sem jon ki Siglavy néven 1816-ban kerül a ménesbe egy eredeti arab szü­

lőktől származó mén, megalapítva a 6. méntörzset.

Közben a történelem viharai a lovakat sem kímélték. Háborús csatározások, természeti katasztrófák miatt több izbea szüksé­

gessé vált a ménes áttelepítése eredeti tenyészbelyéről Magyar­

ország területére. Az l$09~es üécsi béke Trieszt környékét a Franciák kezére juttatta, s igy 1809 és 1815 között a lipi ménes Mezőhegyesen volt. Ez idő alatt a fajta ujabb törzzsel,

az erdélyi származáéíu-i, spanyol eredetű Incitato-va] gyarapo­

dott. Később ugyan, de még a XIX. században alakult ki Horvát- -Szlavóniában a 8. törzs, a Tulipán.

Az O s z t r •••••• Fölbomlása urán az utód t e r ű i em s z ű n t meg a l i p i c a i t e n y é s z t é s e , s termesz sen különböző t e n y é s z t ő i koncepciók s z e r i n t és különböze n y e z e t i h a t á s o k k ö z ö t t ugyan, de a mai napig " v i r á ta az egyes "Duna-menti o r s z á g o k " t e n y é s z e t e i b e n . A j<

l i p i c a i törzsménesek t e n y é s z h e l y e i t az 1. őbrán l á t h i k é p v é z l a t s z e m l é l t e t i .

.--menti országok" l i p i c a i t ö r z s t e n y é s z e t e i

ii.

a

1. 3. >-\ munka céljának, n,,. niV i,,;ro:<ása

ik és a közelmúlt szakirodalmi adatai / l . , 7, 14.

21., 2 2 . / szerint egyes tenyésztők között ma is él az a vél.

ény, hogy a nyolc törzs között jellegzetes különbsége! vannak.

A fajtát genetikai szempontból kis létszámú, egymástól élsz getelt m< ben tartják, tehát ezen belül csak szoros rokon­

tenyésztés árán lehetne a törzsek genetikai különállását fenn­

tartani. Ismeretes az a tény is, hogy a különböző országok ál­

lományai sem egyformák. Ooggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy z első világháború óta viszonylagos elszigeteltségben, eltérő tenyésztői elképzelés szerint és eltérő "rög-viszony ott folytatott tenyésztés révén valój :ban milyen különbségek ala­

kultak ki a ménesek között, s létezik-e még a törzsek külön- Ilása? Vannak-e a törzseknek olyan jellegvonásai, amelyek az

Munkám célja volt ilyen irányban vizsgálatokat folyta egyes országok lipicai állományában, mert ahogy a

"ha eredményt felmutató tenyésztők akarunk 1 Ln- denekelőtt tudnunk kell, hogy mink van és mit akarunk

abból amin!-, van hogyan juthatunk arra amit akarunk" /Kova ;sy - [••ionos tori 1908/

2. SAJÁT VIZSGÁLATOK

^* 1* ••'•"V^'i '

'-

módszer

Vizsgálataimat három "Duna-m nti ország":

szlovákia és Magyarország lipicai törzstenyészeteibeu

•*• - -- £iu5.zJLrJLa_

•--' osztrák lipicai tenyésztés iáig i

biztositésa az 1572-ben alapitott, 1735-től a Hofburg an dő b, sche Hofreitschule" számára,

mint

Lovasiákola "Bi i város élő cimerév.

egyik első számú idegenforgalmi nevezetességévé vált. Ez a

klasszikus lo\

"lovas balett"-et a mai napig is tradicionális fo m ápol- . ló ". ^agot" - amely kizárólag lipicai

áll - ci Graztól kb 30 km-re nyugatra, festői köri, ., talál­

ható piberi lipicai törzsménes biztosítja. 1984 októberi ottjár- tamkor a ménes összetétele a következők szerii, ilt: 6 törzs mén /?. Neapolitano, 1 onversano, 1 Siglavy, 1 Pluto, 1 Honoroso

(andalúziai x lipicai), 37 törzskanca /3 Maestoso, 9 Siglavy, 4 Pluto, 6 Conversano, 3 Favory, 10 Neapolitano, 2 Honoroso/ és ezek szaporulata.

állomány arculata azóta valószinüleg jelentó'sen változott, iiiszen már Piberben tartózkodásom idején további 15, importból származó tenyészkanca jelült várta a karanténozési idő 1<

1. kép:

Levade a Spanyol Lovasi skálában

Csehszlovákiában a lipicai tenyésztés célja sport és hasz­

nálati lovuís előáliitása, illetve mint génrezerv ti Pajta tisz­

ta vérű tenyésztése. A törzsállományt 1921-től u kista- polcsányi Törzstenyésztő Telepen tartják, amely Nyitrátó] kb 30 km-re északkeletre "egy lovas- ée vadász paradicsomban fekszik- Vizsgálataim idején /1985 október/ a lipicai ,., . 5 törzsmén; /l Maestoso, 1 Neapolitano, 1 Conversano, 1 Favory, 1 Sigluvy/, 27 törzskanca /l Maestoso, 1 Siglavy, 2 Incitato, 3 Favory, 9 Neapolitano, 11 Conversano/ és szaporulata képezte.

2. kép: kistapolcsányi kettesfogat

2. 1. 1. 3. Magyarország^

A magyar lipicai tenyésztés célja kettős: "egyfelől lovagló és fogatsportban nemzetxözi szintű teljesítményre al­

kalmas lovak előállítása: másfelől mint génrezerv."

1984/ Hazánkban a fajta első számú törzs tenyészete 1961-től Szilvásváradon - Lipicához hasonló körülmények között - a Bükkben La. , Vizsgálódásaim a ménesben 1982 őszétől kez­

dődtek, s gyakorlatilag elsősorban az 1982-83-ban működő állományra terjedtek ki. Ennek összetétele az alábbiak szer alakult: 7 törzsmén /l Plútó, 1 Conversano, 1 Favory, i

so

1 Siglavy, 1 Incitato, 1 Tulipán/, 66 törzskanca luto, 17 Conversano, 12 F

vory, 4 Maestoso, 5 Ne.

3 Incitato, 5 Tulipán/.

3. kép: 3árdos György lipicai ménfogatával akadályhajtás közben

2. 1. 2. A vizsgált tulajdonságok rövid ismertetése:

2. 1. 2, 1. ^záj*maz_á£Í_l^£k_vj_Z£gá_lj3ta_

Munkám során abból a kérdésből indultam ki: "Mi alapján tör­

ténik egy adott állatnak valamely törzsbe való besorolása?" A válasz: "A törzsbe sorolás aszerint alakul, hogy az illető egyed apja mely törzs képviselője, függetlenül attól, hogy az anyai ágról milyen törzsbeli kanca szerepel." Önként adódik ezekután a kérdés: hogyan lehet akkor az, hogy a törzsek különbözzenek egymástól, hiszen a "névadó" apa anyai ágán is más vér-vonal kép­

viselője található?! a megoldás elméletileg a következőképpen lehetséges:

1. r\z illető törzsmén ugy örökiti fenotipusban megjelenő tulaj­

donságait az utódaira, hogy azok mindenkor képesek azt karakte­

risztikusan átadni még a következő nemzedéknek is. Könnyen belát­

ható, hogy a gyakorlatban ez nem lehetséges, hiszen csak akkor volna kivitelezhető, ha az illető mén ezen tulajdonságai: csa utódaira örökitené még tovább adható formában, inig "leányai" ese­

tében ugy kéne átadnia, hogy az fenotipusosan megjelenjen ugyan, de ne legyen továbbvihető a következő nemzedtkre.

2. A másik módszer kulcsa a vonaltenyésztésben rejlik

Anker /1973/ mint iskolapéldát hozta fel épp az osztrák lipicai tenyésztését. De vajon folytatták-e következetesen a lent emii­

tett szerző által ismertetett sémát mindenkor a lipicai tenyész­

tők?

Négy generációig visszamenőleg térképeztem föl a 3 állomány 130 egyedec ebből a szempontból. Föltéve, hogy a négy yt:: ival korábban élő egyed valóban luu ;u-ban mayán viselte a törzsére jellemző, tulajdonságokat és azokat utódaira tovább is adta, va-

Lamint az átörökités során az ősöktől örökölt geno- ís fenoti- pusos tulajdonságok minden generációban egyenlő arányban tovább hasadva átruházódnak. Vizsgáltam, hogy a ma élő egyedekben

ilyen megfontolások szerint mennyi az egyes törzsek "vérhányada . Valóban az ő "névadó" törzse szerepel-e a legnagyobb arányban, vagy esetleg más törzsek megelőzik azt.

- 9 -

Megjegyzendő, hogy a négy g e n e r á c i ó v a l korábbi lovak kb az 1900-as évek e l e j é n é l t e k , igy t e h á t mintegy 100-120 i vannak már az e r e d e t i t ö r z s a l a p i t ó k t ó l , s e m i a t t nem i az é t ö r ö k l é s i metódus k o r l á t o z ó d i k a b s z o l ú t e l m é l e t i s í k r a hanem az a f e l t e v é s i s , hogy ők v a l ó b a n 100 %-ban t ö r z s ü k k é p v i s e l ő i v o l t a k . A s z á m i t á s menetére vonatkozó példí 2. ábra s z e m l é l t e t i .

29-Convei-jaiio

' o u v e r s a n o 2 5 , C 0 r y 1 0 , 7 5

> l i t a n o l 8 , 7 5 I n c i t a t o 6 , 2 5 P l u t o 1 2 , 5 0 J a e s t o s o 1 0 , 7 5

0 2 5 , 0 .'•

P 1 2 , 5

: : :>j,:

1 1 2 , 5 % T 1 2 , 5 % M 1 2 , 5

P 2 5 , 0 5Í

H 1 2 , 5 :.:

M 2 5 , 0 Jj C 2 5 , 0

1 2 , 5 .'

C 25 96

? 25 % M 25 'J I 25 c 25 ::

25 ?3 P 25 í: 25 96

' 25 % W 25 Sí

M 25 .:

0 25 :

P 2!

0 25 5*

H 25 96

C 50 96 P 50 % H 50 . I 50 56 C 50

P 50 96

P 50 %

;o 9í 50 56 0 5' P 50 96 P 50 96 c 50 ' M 50

iOú.J P a v o r y

I n c i t a t o

. ,.

P i t i t 0 s t o s o

;

. e ? s a n o _

100 ! mu LC •

-

£»• ábri l a p o k f e l d o l g o z á s a k o r a l k a l m a z o t t számit*

- / -

2. 1- 2. 2. Testmértetek

Munkám során három, az állattenyésztésben leggyakrabban használt testméretet: a marmagasságot, övrnéretet és szárkor- méretet vettem figyelembe. Az értékelésben felhasznál,; adatok­

ként a törzskönyvekben megtalálható kifejlett kori, illetve az általam mértek számtani átlagai szerepeltek. A mérések szalag­

gal történtek. Ezen adatok alapján összehasonlítási, végeztem egyrészt a három ménes között, másrészt az egyes tenyészeteken belül a törzse!; között, harmadrészt az egyes törzseken belül a három ország állományai között. Az összehasonlitás varianciaana­

lízis segítségével történt.

2. 1. 2. 3. Fényképfelvételek

A három ménes összes törzsállatáról fényképfelvét..*- ;é- szitettünlo: egy "portrét" a fejalakulás vizsgálatához és egy

"teljes alakos" képet. Ezek természetesen messze varrnak a művé­

szi állatfotók színvonalától, de azért minden esc

tünk arra, hogy a ló a fényképezőgép lencséjének tengi me­

rőlegesen és négy lábon álljon.

2. 1. 2. 3. 1. P.O£tré-e]_emzés_

A portrék vizsgálatánál a fej alakulására, elsősorban a pro­

filvonal iveltségére voltam tekintettel. Heinz Nürnberg /l98o/

a Pajtáról szóló könyvében a hat klasszikus törzs tip ja- lakulásának vázlatos rajzát adja meg. Ehhez, hogy a hiányzó két törzset is értékelni tudjam hozzátettem még a Szilvásváradon működő Incifcato és Tulipán törzsmének fényképei alapján készí­

tett "skicceimet". Az igy kapott nyolc ábrát a fej "durvi

illetve "finom" volta, a profilvonal barokkos íveltsége, illetve egyenes alakulása szerint 0-7-ig tartó számsorral értekeltem.

A rajzokat a 3. ábra szemlélteti. Az ily módon osztályozott áb­

rákhoz ezután teljesen szubjektív megfontolások alapján jgyekez- tem hasonlítani a portrékon látható lovak fejeit, s -jzok min­

degyikét Ü-7 között egy számmal értékelni, aszerint hogy melyik törzs "tipikus fejalakulásához" állnak legközelebb.

\ lt_á]22'«: : Beknek megfelelő "tipikus" fejek /0-5-ig Holnz NUrnberp;

(1980) után, 6-7 a szilvásvárad! törzsmánek pori íján./

Az ilyesfajta értékelés után vizsgáltam, hogy a ma élő lovak hányad része hasonlit vajon a törzsüknek megfelelő "tipikus­

hoz". Mivel az egyes kategóriákba kerülő elemszám viszoiv alacsony, az objektívebb összehasonlíthatóság kedvéért a csoportokat összevontam, ü-3-ig való osztályozás esetén állatokat "finomabb" fejalakulósunak, inig 4-7 közöli klasszi­

kusabb, " >b" fejalakulásunak tekintettem. Ezen :.

gória alapján összehasonlításokat végeztem az egyes menések között, a törzsek között állományokon belül, illetve a tenyé­

szeteket összevonva, valamint az egyes törzseken beiül a há­

rom ország lovai között, az összehasonlításhoz a T^-tesztet használtam.

2. 1. 2. 3. 2. "IeIJes_alakos_"_féniyképfeilvétel_

A készült "teljes alak" fényképeket, mivel azok nem retarányosak önmagukban nem lehet egymással összehasonlít.

Ha viszont a felvételen található lóról méreteket ves;

és ezen . nyitjuk egymáshoz, az így kap nya- dosok sz< z egyes állatok fényképei már összehasonli tók.

Ilyen megfontolások alapján a fotókról a 4. ábrán Llluszl

három méretet vettem: 1. törzshosszuság /az ülőguiiu szügy közötti távolság/, 2. mellkas "mélység" /a mar

zötti távulság/, 3. a hozzám közelebb eső mellső pata széle és a szegy közötti távolság a vé Iában/.

::zen méretekből övetkező arányokat állítottam föl: I : -, 1 : 3 , 3 : 2 . A kapott hányadosok összehasonlítása az elő­

zőekhez hasonlóan az egyes ménesek között, az állományokon belül törzsek között, valamint az egyes törzseken belül te­

nyészetek között varianciaanalízis segítségével ti

- / -

bra A fényképfelvételeken vizsgált . i 1.: törzshosszuság /az üló'gumó és a szii

közötti távolsá, 2.-. mellkas "mélysá, a szegj

közötti távolsái 3.: mellső végtag /a pata hordozószi

a szegy közötti táv ság a vógta

2. 1. 2. 4. Vércsoport és szérum biokémiai pol.unorri.yim.is Bár a ló vércsoport jci inak kutatásával a századfoi

ve számos kutató foglalkozott, a vizsgálatok még m kezdeti stádiumban vannak. A tudományos érdeklődés ugyan nagy a téma iránt, mégis hiányoznak azok az eszközök, melyek a ló vércsoport kutatást sikeresebbé és intenzivebbé tehetnék. A jelenleg müködó' laboratóri­

umokat az egyes országok lótenyésztési szövetségei, illetve a ló­

sport irányitói működtetik vagy támogatják. Az ezekben végzett- vizsgálatok elsó'dleges célja a lovak származásellenőrzése. A je­

lenleg ismert ló vércsoport rendszereket, faktorokat és alléleket a 2. táblázat ismerteti.

A vércsoportokhoz hasonlóan ugyancsak egyedre jellemző', öröklő­

dő minőségi tulajdonságok a vér szérumfehérjéinek biokémiai bélye­

gei is. A Z összehasonlitás során vizsgált enzim és Fehérjepolimor­

fizmusokat az 1. táblázat szemlélteti.

Az egyes allélek előfordulási gyakoriságából számitott génfrek­

venciák összehasonlitásával vizsgáltam az osztrák és lipi­

cai ménes közötti genetikai különbözőségeket.

HZ allélek meghatározását a bécsi Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztéstani és Genetikai Tanszékének laboratóriumában Univ. Prof. ür. U'alter Schleger irányításával, Elisabeth Dworak végezte, A piberi állatok tipizálása 1981**ben történi szilvás- váradi lovak vérét 1984-ben vettük le és vittük a v i

szinhelyére.

A génfrekvenciák kiszámítása a Braend-féle módszer- segítségéve]

történt.

1. tábláz; .

Lzs ;ált szérum enzim- és fehérjepolimorfizmu

'tsk Lokusz Ismert allélik j e 1 z e ÍÍ e

Albumin Kataláz líaztc

b i n T r a n s z f e r r i n

Al Cat Es Ilb Tf

A, P , P , A, D,

I ,

U

Q, a

c,

B

H,

D i

5, I

» D?i

A ló vércsoportrendszerei, - falctorai és -al]

izetközi összehasonlító eredményei alapján, jj'ésüs (1984) után./

Rend- szerei

t orok Allélek

Aa Ab Ac adf b be

A A

.bee ,c cd ,ci A A A C G-

D Db De De ih Di Dk

üad Dbc Dc

Dd Dd e Ddfl

Pa Pb Pa Pb P-

Qa Qb Qc abc nac

Q Q

U" U-

- /

2. 1. 2. 5. LLA 8J3£Cj[fÍcit:ósok__

Minden gerinces faj limfocita antigénjei polini

alkotnak. Emberben és egérben azon gének amelyek ezeket az an- tigéneket meghatározzák, magukban foglalják az iinmunregulációt és szorosan kapcsolódnak azon génekhez amelyek a komplement

rendszer komponenseit és az immunológiai fogékonyságot határoz- zák meg. Ezért a limfocita antigének kutatása háziállatol

még sok uj felfedezéshez vezethet. Elképzelhető', hogy az eltérő allélek más-más hatással vannak az egészségre, teljesítményre, produktivitásra. A kutya, sertés, szarvasmarha hasonló sziszté­

májához képest viszonylag keveset tudunk még a lovuk •kom­

patibilitáséról. A lovak fő limfocita alloantigén s/'-

"ELA"-nak nevezzük /Equin Lymphocyta Antigén/. Minden bizonyí­

ték arra utal, hogy az ELA a lovak "MHS'-ének /Major Hystocompa- tibility System/ része és igen sokban hasonlit a BoLA /!3ovine Lymphocyta Antigén/ és HLA /Humán Lymphocyta Antigén/ ér­

hez. Egy nemzetközi munkacsoport dolgozik a limfocita: a]

jén kutatásban. 12 labor, 4 országból 1981-ben csere az első antiszérumot. Az első 6 ELA specificitás megh

1982-ben történt. Később még további 5-t fedeztek fel. i zekét

"'.VI - Vi'll" jelöléssel illetik. Azóta ujabb variációkat is felis­

mertek, ezek nemzetközi egyeztetése azonban még nem történt mer,,, igy mint "helyi specificitások" szerepelnek. A szegregációs kí­

sérletek azt mutatják, hogy van még "üres" alléi, tehát további specificitások felismerése várható.

Az állatok a kodomináns öröklődés révén maximum két fé specificitással rendelkeznek, s az azt kódoló gén e át­

örökítik ivadékaikra. Így tehát ezen rendszer kii lehet az egyedek közötti rokonsági foknak is. Ezért használtam föl

ezeket a még meglehetősen uj eredményeket is a lipicai fajta vizsgálatához, összehasonlítható adataim a piberi, illetve szil- vásváradi lovakat illetően vannak. Az ELA specificitás meghatá­

rozását Lazary Sándor- dr, a berni Állatorvostudományi Egyetem magántanárának munkacsoportja végezte. A szilvásvárad! lovak vé­

rét citrátot tartalmazó csövekbe vettük le és repülőgéppel küld­

tük Svájcba. A piberi lovai; ELA adatait Lazary dr-tól kaptuk meg,

- 17 -

azok tip át ö még 1981-ben végezte. Pil Szil\ időn 75 ; LA- típusának meghatár

:en adató!-, ismeretében vizsgáltam

specificitások gyakoriságát összehasonlítva a két lip

populációt. Az összehasonlítás az un. "alli módszer' segítségével történt.

2. 2. eredmények

2. 2 . 1. A ílzá_rmaz_ás_i_laj3ok_vi_Z8jjé_lata a l a p j á n l e v o n t

A Z Anker /1973/ által a vonaltenyésztés mint . értetett származási lap egy Conversano törzsbeli

perlignéje. Az előzőekben leirt vizsgálati metódu int ezen állat "vérhányadában" kb 25 %~t képvisel U i

törzs, míg a fennmaradó 75 % további 5 törzs közi meg, ugy hogy azok egyike sem éri el a 25 %-ot.

2. 2. 1. 1. Pibe£

A Z osztrák ménes törzskancáinak származási lapjait fol- dó1, gozva 4 állatnál /39 Galanta, 32 Dagmar, 9 So]

mónia/ találtam csupán, hogy a besorolás alapjául szolgé törzs "vér-hányada" magasabb arányban szerepelt a többi törzsnél. További 8 kancánál a törzsének megfelelő voi ugyan viszonylag magas százalékban fordult elő, de v azonos nagyságrendben más törzs is képviseltette maga 25 állatnál valamelyik egyéb vonal "vérhányad" aránya meg­

haladta az egyed törzsének megfelelőjét. Az

képviselői "vérhányad" arányának átlagát a 3. táb] izem- lélteti törzsenként, illetve a ménesben összesen. /él­

hető, hogy egyedül a Neapolitano törzs az, ame a "névadó" szerepel a legmagasabb arányban. A Pluto szintén magas százalékban található "Pluto-vér", de vele azonos arányú a Maestoso és Neapolitano jelen- A má­

sik négy törzs egyedeinél nagyobb mértékű valamelyik egyei) vonal jelenléte mint a besorolás alapjául SZŐJ •-' íi~

loményra vonatkozóan legmagasabb /22,64 %/ a Neapolitano-^

Lacsonyabb /11,32 %/ a Sigluvy "vérhányad". 3, i ~bj"

- / -

képvi egy anda . i mén: Honoroso, ni

ban egy arab mén. Nincs a tenyésztésben Incitato és rulipón.

2. 2. 1. 2. K is tapo lcsjin^

A 27 csehszlovák törzskanca közül csak a "lül Pi ' é s

"234 líigoletta" esetében figyellietó' meg a törzsüknek megfelelő' legmagasabb előfordulási arány. Négy kancánál törzsének megfe­

lelővel azonos mértékű más vonalak jelenléti aránya. Az egyes törzsek képviselői "vénhányad" arányának átlagát a 4. táblázat­

ban tüntettem fel. Az adatokból kiderül, hogy Piberhez ,, an itt is csupán a Neopolitano törzsben fordul elő légiiig

arányban a "névadó" vonal, A tenyészetben legmagasabb /25 ,J a Neopolitano, legalacsonyabb /3,24 %/ az Incitato "vérhányad".

Tulipán Csehszlovákiában nem fordul elő. Lrdekes, bogy bár Plú­

tó törzsbeli állat nincs, a ménes "vérében" ez a vonal mégis második legmagasabb arányban /17,82 %/ van jelen.

2. 2. 1. 3. Sz-ilvás_vá_r-ad_

A szilvásváradi törzskancák származási lapjainak földolgo­

zása során csak három állat esetében /29 C XX, 37 C XX, 117 C XX/ találkoztam az Anker /1973/ szerinti sémának megfelelő

sloszlással. 5 egyed esetében a "névadó" törzs 25 %-ban képvi­

seltette ugyan magét, de mellette más törzs is jelen volt ugyanilyen arányban. További 6 állatban a "névadó" 18,/ |-os arányiján volt jelen, ugyanilyen arányban résztvevő más törzsek mellett, A Z összes többi kanca esetében /52 db/ más törzsek nagyobb ai ányban képviseltették magukat az egyed "vérhányadá- ban", mint az amelybe ő tartozott, sőt gyakran megfig^

volt a bjsorolás alapját képező vonal 6,25 %-os előfordul.

más tör, letleg 25-, vagy még magasabb ,^-os jelenléte mel­

lett. Az egyes törzsek képviselőinek "vérhí.nyad" átlagait az

>. táblázat szemlélteti.

- / -

- 19 -

3. tábla _

egyes vonalai: "vér-hányad arányának" előfordulási korisága Piberben törzsenként és összesitve

p

c

p M 11

o li

p

c

P

s

Plut< :>

'4 d b /

2 0 , 3 1 1 4 , 0 6 1 0 , 9 4 2 0 , 3 1 2 0 , 3 1 1 4 , 0 6

% '/

#

%

. c o p o l i t a n o / 1 0 d b /

1 6 , 2 5 1 6 , 8 7 9 , 3 7 2 2 , 5 0 2 7 , 5 0 6 , OG 0 , 6 3

%

%

% '/

C o n v e r s a n o / 6 d b /

1 4 , 5 8 % 1 3 , 5 4 % 1 7 , 7 1 % 1 4 , 5 ! 2 5 , 0 0 # 1 0 , 4 2 ;

4 , 1 7 %

S i g l a v y / 9 d b /

2 2 , 9 2 :,.' 1 5 , 2 2 2 , 2 2 %

9 , 7 2 2 0 , 1 4 55 1 2 , 5 0 <'•

-

P a v o r y / 3 d b /

1 4 , 5 8 V;

2 0 , 8 3 ss 9 , 3 3 % 1 2 , 5 0 % 2 2 , 9 2 % 2 0 , 8 3 5S

í l o n o r o s o / 2 d b /

1 2 , 5 0 Sí 6 , 2 5 Sí 9 , 3 8 •/'•

3 , 1 3 :' 1 2 , 5 0 %

6 , 2 5 % 5 0 , 0 0 ;á

; t o s o / 3 d b /

1 4 , ! 1 0 , 4 2 ' 22,';

1 8 , 7 5 '/J

1 8 , 7 ! 1 4 , 5

,

v o n a l P i b e r ö s s z e s e n / 3 7 d b /

1 7 , : i 14,8(

1 5 , 0 1 5 , 7 2 2 , 6 4 ,' 1 1 , 3 2 -J

3 , 5 5

í - Pluto törzs _ lleapolitauo törzs C - Conversano törzs 3 _ Siglavy törzs

- 'avory tó" E - Egyéb /a Conversano és líonoroso vonal- - Maestoso törzs nál andalúziai a Heopolitanonál

telivér/

- / -

4,.. •

A "vérvonalak" előfordulási gyakorisága Kistapolcsányban törzsenként és összesítve

p

c

F M H

u T

- •

tversano / l l d b /

22,73 •/

10,80 % 9,09 % 13,07 / 3 0 , 6 8 # 13,07 55

,

Pavory / 3 d b /

14,53 8,33 14,58 25,00 14,58 14,58 8,33

ív ,0

. /

* /

i íaestoso A db/

12,50 % 6,25 $ 25,00 </

12,50 £ 25,00 % 12,5

-

/9 db

12,50 .;

10,42 15,2 19,44 2 4 , : 15,9' 2,08

C }

Ll N 3 I

Siglavy / l db/

25,00 12,50 10,75

- 18,75 12,50 12,50 r

%

.

. / /

I n c i t a t o / 2 d b /

10,75 15,62 12,50 10,75 15,62 6,25 12,50

\~>

/ J

/ / '.»

K i s t a p o l o s á n y öi /27 d b /

17.82 .;

10,62 % 12,96 '/

44 / 25,00 % 13,6i

3,24 /

P - P l u t o Iví - M a e s t o s o G - C o n v e r s a n o . N - N e a p o l i t a n o

- a v o r y S - S i g l a v y I - I n c i t a t o

- 21 - 5. tábla:

,. ... "vérvonalak" előfordulási gyakorisága Szilvásvá torzsánként és összesitve

p

c

p

::

3

T

T E

p C P L!

11

O

I T E

C P 1,1

P l u t o / 1 3 d b /

0,43 1 0 , 2 7 !' 2 3 , 5 6 .:

1 6 , 3 5 '/•>

1 3 , 4 6 5í 0 , 9 6 % 9 , 1 3 % 0,91 8 , 8 9 JS

o i g l a v y / 7 d b /

S^C- 1 7 , 7 6 % 1 0 , 7 5 '/

1 1 , 6 1 •;', 1 0 , 7 5 .'

6 , 2 5 : 9 , 0 2 J6

-

0 , 9 3 '/

- P l u t o - Converaano - P a v o r y

rtoso

C o n v e r s a n o / 1 7 d b /

7 , 3 5 1 0 , 3 8 1 0 , 6 6 1 2 , 8 7 1 9 , 4 9 0 , 3 7 6 , 9 9 0 , 3 7 2 3 , 1 6

•

58

%

%

•

%

%

%

I n c i t a t o / 3 d b /

4 , 1 7 1 8 , 7 5 1 6 , 6 7 2 2 , 9 2 1 4 , 5 0 2 , 0 8 1 4 , 5 8 2 , 0 8 4 , 1 7

,

C1>

%

% íí

%

S - S i g l a v y I - I n c i t a t o T - T u l i p á n E - E£ iyéb / f ő i

Pavor; y / 1 2 d b /

5 , 2 1 1 7 , 7 1 1 1 , 9 3 1 0 , 7 5 1 0 , 2 3 2 , 0 8 1 1 , 9 8 6 , 2 5 6 , 2 5

r/j

t'j

%

ti ti. _7>

'/

t r

T u l i p á n / 5 d b /

-

2 0 , 0 0 6 , 2 5 1 2 , 5 0 1 6 , 2 5

-

1 0 , 0 0 1 3 , 7 5 2 1 , 2 5

cent l i p

%

i

%

%

i o a i

Maeotoso / 4 db/

3,13 12,50 17,19 18,75 23,44 7 , 8 1 3,13

- 14,06

•

58

%

</

Sí 56

Szilvásvá:

/6í

f a j t á j ú , pad

; db/

18 14, 14 17,

1, 9, 2, 1 3 ,

de ,49

• 37 ,07 ,96 ,71 09 20 56 49

/ 5 db/

23,7!

13,7!

- 11,2!

- 13,7!

összesen

\ J

'•'»

nem t ö r z s -

tenyészet! származású á l l a t o k . /

- / -

Megállapítható, hogy nincs egyetlen egy törzs sem, amelyben a "névadó" előfordulási gyakorisága meghaladná, vagy leg­

alább elérné más vonal előfordulási arányát. Az e nes- re vonatkozóan legmagasabb százalékban a Conversano

%/, legalacsonyabban a Siglavy Capriola /l,89 %/ vona] Pör­

dül eló\

uss;:efoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a három vizsi]

állomány közül egyikben sem folyt következetes vonaltenyész­

tés, s mivel a populációk igen kis létszámra zsugorodtak nem is lehetett ez sehol sem cél. Igen kicsi azon egyede!.

/9 db a 13U db-ból/, amelyek esetében annak a vonalnak a

"vérhányada" a legmagasabb, amely törzsbe tartoznak. Ilyen tekintetben tehát a törzsek közötti különbségek telje

"összemosódtak".

Ami a :k közötti különbséget illeti megállapi Piberben és Kistapolcsányban több mint kétszeres a Pluto több mint ötszörös a Siglavy törzs "vérhányada" a Szilvát . íJu n t apaszt a lh a tóén a k.

2. 2. 2. Testméretek összehasonlításával kapcsolatiján levont következtetések

2. 2. 2. 1. Jüannágassájj

A három tenyészet törzskancái marmagasségánal I a t>. táblázatból olvashatjuk ki, ménesenkénti, illetve törzsen- kénti bontásban. A táblázat adataiból az alábbi kövei!

sek vonh Ie:

A három ország törzskancéinak átlagos marmag /Piber (37 db) 165,57 + 3,23 cm: Szilvásvárad (63 db) 165,00 + :

Lcsány (27 db) 165,56 + 1,57 cm/ közi iál- ható szignifikáns különbség, A Z egyes törzsek átlagai között Piberben és Szilvásváradon szintén nincs szignifikáns különb­

ség. Kistapolcsányban a Conversano /ll db: 166,63 + 1,29 cm/

és Favory /3 db: 163,67 4_ 1,15 cm/ törzsek áti kei kö­

zött p<0,l %~oa tévedési valószínűség mellett ti különbség szignifikáns,

6, táblázat

A törzskanoák marmagasságának átlagértékei /törzsenként és tenyészetenként/

Piber Pistapolcsáüy íJzilvá;:;.

n x s n x s n x

Pluto Conversano Pavory Laestoso ..eapolitano Ji^lavy Incitato Tulipán Ponorocj

4 6 3 3 10 9 - -

166,00 166,00 164,00 164,00 164,30 167,11

- - 167,50

+ + + + + +

+ 3,16 1,41 1,00 4,00 3,09 3,41

- - 7,78

- 11

3

• 1

9 1 2 - -

- 166,63 163,67 163,00 165,11 167,00 165,00

- -

+ + +

- 1,29 1,15

- 1,05

- - - -

13 15 12 4 5 7 3 4 -

166,73 165,25 167,00 163,00 164,42 163,33 163,00

—

± 2,98

± 3,93 + 3,33 + 2,45 + 3,70 + 3,69 + 2,51

± 2,16

~

Összesen 37 165,57 + 3,23 27 165,56 + 1,57 63 165,

n - egyedszám

x - marraagasság á t l a g é r t é k e /cm/

s - szórás

- / -

kánsan különbözik a Neapolitano /9 db: 105,11 + 1,05 cm/

és az Incitato / 2 d b : 165,0Ü + 1,41 cin/ törzs a Conversano- tól. /íz egyes törzseken belüli összehasonl itásnél a három állomány átlagai között nem található szignifikáns differen- cia.

2. 2. 2. 2. övmé£e_t

Az övméret átlagokat a 7. táblázat szemlélteti szintén állományonkénti, illetve törzsenkénti bontásban. ..z adatok elemzése során megállapítható, hogy a piberi és kistapolcsá- nyi törzskancák övméret átlagai között nincs szignif

különbség. P<0,1 %-os tévedési valószinüség mellett szignifi- kánsan különböznek azonban a szilvásváradi kancák ezek mére- tének átlagától. /Piber: 37 db: 192,41 + 4,S4 cm, Kistapol- csány: 27 db: 193,85 + 8,10, Szilvásvárad: 63 db: 187, SÍ _+

5,38 cm/. A Z egyes tenyészeteken belül a törzsek közö található szignifikáns különbség.

A törzseken belül a tenyészhelyek között a következő cselek­

ben észlelhetők szignifikáns differenciák:

Jonversano: Kistapolcsány /ll db: 196,27 +_ 9,68 cm/

/ p < 5 %/ sziXvásvárad /15 db: 188,20 + 6,85 cm/

Neapolitano:Piber /10 db: 191,60 + 4,99 cm/

Kistapolcsány / 9 db: 193,55 + 7,86 cm/

Szilvásvárad / 5 db: 183,00 + 7,71 cm/

Piber és Szilvásvárad között p < 5 ;'0-os Kistapolcsány és Szilvásvárad között p<l %-os tévedési valószinüséy mellett szignifikáns a különbség.

iibéri és kistapolcsányi átlagok kö­

zötti eltérés nem szignifikáns.

Siglavy: Piber /9 db: 193,67 + 4,06 cm/

/ P < 5 %/ sziivá8várad /7 db: 188,14 + ,46 cm/

7. t á b

A törzskancalc övinéretének á t l a g é r t é k e i / t ö r z s e n k é n t és t e n y é s z e t e n k é n t /

Piber Kistapolcsány n x s

Pluto 4 194,75 + 6,70

Conversano 6 192,50 + 5,24 11 196,37 + 9,60 avory 3 108,66 + 4,04 3 194,00 + 3 , 6 1 Maestoso 3 109,33 + 3 , 5 1 1 191,00

lleapolitano 10 191,60 + 4 , 9 9 9 193,55 + 7 . 0 6 Siglavy 9 193,67 + 4 , 0 6 1 190,00

I n c i t a t o - 2 185,00 + 1,41 Tulipán - -

Iíonoroso 2 196,00 + 4 , 2 4 -

Szilvásvárad

13 107,05 + 5,71 15 108,20 + 6,05 12 188,92 +

4 107,25 + 5 103,00 +.7,71 7 108,14 + 3 105,00 + 6,24 4 186,25 +

ssze 37 192,41 + 4,04 27 193,05 + 8,10 63 107,51 + 5,90

•'• - egyedszám

-- - övmé • . é r t é k e

3 -

~ / -

2. 2. 2. 3. Szárkörméret

A szárkörméret tenyészetenkénti és törzsenként: ti:

a 8. táblázatban tüntettem föl. A tapasztalt értékek össze­

hasonlításával kiderül, hogy az osztrák /37 db: 19,89 +.

0,79 cm/ és magyar /o3 db: 20,27 + 0,(30 cm/ állatoknál ta­

pasztalt különbség p < 5 %-os tévedési valószinüség mellett szignifikáns, A három ország állományain belül a törzsek átlagértékei között, valamint az egyes törzseken beiül a te­

nyészetek között nem tapasztalhatók szignifikáns elt<

A három testméret tekintetében tehát elmondható, in.

magyar lipicai állomány egyedei övméretének átlagértéke 5-6 cm-rel elmarad mind az osztrák,, mind a csehszlovák tényé ben tapasztalhatótól, s a szárkörméretben mutatkoz pedig arra utal, hogy a piberi lipicait finom-:

egyedek alkotják.

Az egyes méneseken belül a törzsek közötti különbsi

mányozása során csak a marmagasság tekintetében, a csehszlo­

vák állományban és csupán a Conversano törzs relációjában fi­

gyelhető meg 1-3 cm-es eltérés másik három vonal képviselői­

nek átlagától, A Z övméretben a szilvásváradi Coiversano, politano és Siglavy törzsek egyedei elmaradnak ugyanezen vo­

nalak kistapolcsányban, illetve Piberben élő képviseli

- / ~

- 27 -

8. t á b l á z a t

A törzskanoák szárkSrraéretének á t l a g é r t é k e i / t ö r z s e n k é n t és t e n y é s z e t e n k é n t /

P i b e r K i s t a p o l c s á n y Szilvásvárad n 2 3 n x s

Pluto 4 20,00 + 1,08 - - - 13 20,23 + 0,44 Conversano 6 19,91 + 0,58 11 20,29 + 0,67 15 20,53 +

Favory 3 19,00 + 0,50 3 19,77 + 0,68 12 0,69 I.iaestoso 3 20,00 - 1 20,00 - 4 , v_ 0,29

ITeapolitano 10 2 0 , 0 0 + 0 , 7 8 9 2 0 , 3 0 + 0 , 6 1 5 20,50 v_ 0,71

Siglavy 9 20,11 + 0,89 1 20,20 - 7 0,41 I n c i t a t ó - - - 2 19,20 - 3 20,00

Tulipán - - - 4 19,63 + 0,40 ilonoroso 2 . 1 5 , 2 5 + 1,06

Összesen 37 19,89 + 0,79 27 20,14 + 0,65 63 20,27 + 0,60

n - egyedszám

x - szárkörméret á t l a g é r t é k e i /cm/

3 - szórás

- / -

.menyek

2. 2. 3. 1. A JLpor£ré_-elemz_és/_eredmény_ej.

A Pejalakulás vizsgálatához készült fényképfelvételek 0-7 közötti számskálába történő besorolásának eredményei a 9-18.

táblázatokban találhatók. A zöld vonallal aláhúzott számsor jelzi a törzs "tipikus fejalakulésához" leginkább hasonló egyedek számát és százalékos arányát. A piros vonal a statisz­

tikai összehasonlíthatóság kedvéért fölállított két iát választja el egymástól /0-3: finomabb fejalakulás, egyenes,

vagy enyhén iveit profilvonal, 4-7: klasszikusabb, di fej- alakulás. a profilvonal eró'sebb iveltségével./.

Ha a zöld vonallal aláhúzott számsort nézzük, megállapíthatjuk, hogy csupán 26 azon egyedek száma a 139 db valamilyen b(

sorolt állat közül, amelyek Peje u törzsüknek megfeli

kushoz" hasonlít leginkább. Csak a Piberben találhat toso vonal uz, amely minden egyedének feje a Heinz Nürni-K-i-'.; ,

által közölt "tipikus Maestoso fej"-hez hasonlít. Itt azonban mindössze három állatról van szó.

Amd a "finomabb" /!./ és "durvább" / 2 . / fejalakulásokat il­

leti megfigyelhető', hogy inig Piberben és Kistapolcsényban az állatok nagy része az 1. kcitegóriába tartozik /43-ból 39 .

(92 %)-, illetve 32-ból 30 (94 %) egyed/, addig Szi ára­

don hasonló arányban találhatók lovak mindkét /67-bő] 33 (49 Z) állat az 1-, 34 (51 %) a 2. ka te

A különbség az osztrák és csehszlovák ménes között nem szigni­

fikáns, a szilvásvárudi és piberi, valamint a szilva és 2

kistapolcsányi állományok között azonban - elvégezve a \ -pró­

bát - p < o , l %-os tévedési valószínűség mellett s; 'i<J|c

bizonyult.

Ha u három tenyészet egyedeit összevonva, majd törzsen!,.

csoportosítva vizsgáljuk, a következő eredményekre jutunk:

- a Piuto /9 egyed (45 %) 1. kategória, 11 (55 %) 2. ka-

- 29 -

tegória/ és Conversano /28 db (88 %) 1. csoport, 4 db (12 %) 2. csoport/ törzsek gyakorisági eloszlása közöt­

ti differencia szignifikáns / p < l %-os tévedési való­

színűség mellett/.

- ugyancsak szignifikánsan különböznél; egymástól a l"uli- pán /l állat (17 %) 1. csoport, 5 állat ( , cso­

port/ és Conversano-, valamint Neopolitano /21 egyed (88 %) 1-, 3 (12 %) 2.kategória/ / p < 1 %-os tévedési valószínűség mellett/-, és a Tulipán-Siglavy /17 állat

(81 % ) "finom"-, 4 (19 %) "durvább"fejalakulásu./

/P<5 %/ törzsek.

- P < 1 %-os tévedési valószínűség mellett szignifikáns a különbség a csak Piberben három egyed által képviselt Honoroso /andalúziai x lipicai/ vonal és a Tulipán törzs között.

Ezen Honoroso vonal /mindhárom állat az 1. kategóriába tartozik/ fejalakulása szignifikánsan különbözik az In- citato törzsbe sorolt egyedek portréjával kapcsolatb tapasztalt megoszlástól is /3 állat (50 %) 1-, 3 (50 %) 2. csoportba sorolt./ / P < 5 %/.

Ha a törzseket egy-egy ménesen belül hasonlítjuk üssztí azon következtetésre jutunk, miszerint a piberi és kistapol- csányi tenyészeteken belül nem található közöttük szignifi­

káns eltérés a fejalakulás ilyen vizsgálatával, míg izilvás- váradon az alábbi esetekben volt kimutatható szignifikáns különbözőség: - Pluto és üiglavy törzsek vonatkozásában /p

5 %/.

- Tulipán és Conversano, valamint Tulipán és Favory törzsek között / p < 5 %/.

Amennyiben az egyes törzseiben belül a három tenyészet egyedeinek gyakorisági eloszlása tekintetében vizsgálódunk kiderül, hogy p < 5 %-os tévedési valószínűség mellett szig- nifikánsan különbözik egymástól a piberi és szilvásvárad!

Pluto-, a piberi és szilvásváradi Neapolitano-, valamint a Szilvásváradon és Kistapolcsányban tenyésztett Nea;>

törzs.

- / -

g. tál

A "portré elemzés" adatainak ménesenként! ösi

1

ni M r-l

O 1 +>

cd C\J

ti

•a

ni

1 8)

0 í 2 3 4 5 6 7

Plber db

6 11 11 11 3 0 0 1

%

14 26 26 26 7 0 0 2

Ki st ap o le aány db

6 7 9 8 1 1 0 0

/*J

19 22 28 25 3 3 0 0

Szilva db

0 7 12 14 12 9 10 3

''

0 IC 18 21 18 13 15 4

43 32 67

10. táblázat

A "portré elemzés" adatai a Pluto törzsben

1 -;-» ü u!

H

1 ü

CM

.3 H

?0

m

•H

£

Piber db

1 3 0 1 0 0 0 0

20 6 0 20 0 0 0 0

K i st ap o le sány db

_ _ _ - _

_ _

_ _

Szilva db

0 0 2 2 2 2 6 1

svai

0 0 13 13 13 13 40 7

•ad

1

?-

3 2 6 1

atse;:

15 10 15 10 10 30 5

A "portré elemzés" adatai a Conversano

1 WJ 0)

H

1

0 ti

±i CM

•rl ti

s

«J

•H í<

0 í 2 3 4 5 S

•7 í

db

3 0 2 2 0

o

ü 0

e r

4 3 0 29 29 0 0 0 0

db

2

4

3 3 0

Ü

0 0

apolcsány

;•'—

17 3 3 2 5 2 5 0 0 0 0

Szilva

db

0 1 3 5 2 2 0 0

svúrad

0 0 2 3 3 8 1 5 1 5 0 0

5 5

l ü p 2 0

iesen

1 6 1G

3 1 6 6 0 0

12 13 32

12, tábl

'portré elemzés" adatai a Favory törzsben

H

cg

a

.3

i 2 3

5

7

P i b db

0 0 2 0 0

1 e r

0 0 67 0 0 0 0 3 3

K i s t db

0 1 0 1 1 1 0 0

a p o l c £

0 2 5 0 2 5 25 25 0 0

lány S z i l v a db

0 0 4 5 3

]_

0 0

s v a i

0 0 3 1 3 8 2 3 8 0 0

•ad Ossz*

d b

1 6 6 1 2 0 1

0 5 3 0 3 0 20 1 0 0 5

3 4 13

22*. i

'portrú elemzés" adatai u Maestoso tör

i

u

I)

M H

tű ü ni

<M

ti 1

Ü

3

.

5 6

•7

P i b d b

0 3 0 0 0 0 0

c

er

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

K i s t a p i d b

1 0 0 1 0 0 0 0

slosány

5 0 0

o

5 0 0 0 0 0

Szilvásvárad

d b

0 2 0 0

3

0 0 0

,"'

0 4 0 0 0 6 0 0 0 0

ÖSG d b

I

5

1

3

0 0 0

z e n e n

1 0 5 0

1 0 3 0 0

M^JiMássi

.- "portré elemzés" adatai a Neapolitano tör: :

Piber Kistapolcsány db ',.' db

Szilvásvárad db

- esen db

1 C 1 3 17 2 2 17 3 5 A-2

2

1 10 5 50 2 20

13 25 7

1 _ i a

o o

5<

50 0

- 33 -

15.

"portré elemzés" a d a t a i a Siglavy törzsben

1 V +3

<\J AJ H

1 -P V

n)

C\J ,

ni

•H U

*o u

fi!

•H fi 00

0 1 2 3 4 5 6 7

P i b d b

0 p 4

9 2 0 0 0

sr Sí

0 2 0 4 0 2 0 2 0 0 0 0

Lstapi

d b

1 0 1 0 0 0 0 0

o l c s á n y

%

5 0 0 5 0 0 0 0 0 0

S z i l v á s v á r a d

d b

0 3 3 1 1 1 0 0

%

0 33 33 1 1 1 1 1 1 0 0

Össze d b

1

5 G 3 3 1 0 0

s e n

2á 3 8 14 14 8 0 0

10

16. táblázat

A "portré elemzés" adatai az Inditato törzsben

<a

-p

n!

H

i>

(J

C\J

•3

S

.2

0 i 2 3 4 5 6 7

Pibor

d b

- -

_ _ _

_ _

-

Kistapolosány

d b

0 1 0 1 0 0 0 0

2 0 5 0 0 5 0 0 0 0 0

:Jzi d b

0 1 0 0 0 0 3 0

4

.lvásv

0 2 5 0 0 0 0 7 5 0

á r a d ü s s db

0 2 ü 1 0 0 3 0

ű 0 3 3 0 17 0 0 50 0

- / -

"portré elemzés" adatai a Tulipán tö:

Szilvásvárad

db %

0 0 0 17 0 33 17 33

10. táblázat

"portré elemzés" adatai a IIonoros:o vonalban

Piber db

33 0 33 33 C 0 0 0

- •

ÚSÍ Lalóan elmoi"! k behat, hogy a Pe

tekintetében általában nem nagyobb az egyes törzsek közötti különbség, mint az azonos törzsön belül a három tenyészet állatai között található differencia. ,\ piberi és kistapol- csányi állomány ilyen alapon meglehetősen egyöntetűnél ugyanakkor mindkettő jelentősen eltér a szilva

tenyészettől. Az osztrák és csehszlovák ménesele egyedein fejei finomabbak, "arabosabbak", inig a szilvásvárad! lov fejalakulása jobban megőrizte az ősibb, "barokkosabb" jel­

legvonásokat. A piberi és kistapolcsányi tenyészetek I erről a megközelítési oldalról sem mutatható ki szignifil különbs dezek illusztrálásaként közlöm a három ménes

"legfinomabb" és "legdurvább" fejű egyedének portréját.

/4-9. kép/

2. 2. 3. 2, ITel^es. alakosJ!. £é_nyjté£f£lvételek érjtékel.és.éi e_re_dméjiye_i__

2. 2. 3. 2. 1. TÖ£Z£h£S£Z£8£g_:^m£ll^£S^"méJ^ysé£,,^a£á£y_

Az adatok törzsenkénti-, illetve tenyészetenkénti bontás- ban a 19. táblázatban találhatók. Az összehasonlitó elemzés során kiderült, hogy a szilvásváradi állomány p < 0 , l

tévedési valószínűség mellett szignifikánsan különbözik mind a piberi-, mind a kistapolcsányi tenyészettől. Utóbbi kettő között az eltérés nem szignifikáns.

A méneseken belül a törzsek között szintén nincs sz Pi­

káns differencia.

Ha az egyes törzseken belül a három orsíág törzs teit hasonlítjuk össze a következő esetekben szign különbségei; állapithatók meg:

- Pluto törzs: Piber - Szilvásvárad / p < 0 , - Maestoso törzs: Piber - Szilvásvárad / p < 5 %/

- Siglavy törzs: Kistapolcsány- Szilvásvárad /p^l - Incitato törzs: Kistapolcsány- Szilvásvárad /p4. 5 %/

- / -

" 1 e g f i t i

29 A m i s t o s a - 6 / í i o n o r o s o - v ; . / / P i b e r /

214 I.Iahonia / C o n v e r s a n o - t , / K i s t a p o l c s á n y /

70 T u l i p á n

:oja /i^eapojLit a n o - / K i s t a p o l c s á n y /

23 P l u t o / S z i l v á s v á r a d / Kitty 10 / S i g l a v y - t . /

/Piber/

2. 2. 3. 2. 2. TörZ£hossjZ£sájj_: ^mellső véc|ta_g-arány

Az igy kapott hányadosok értékeit a 20. táblázat tünteti föl. Az adatok közötti különbségek sem az egyes tenyészetek- sein az állományokon belül a törzsek-, sem pedig az egyes törzseken belül a ménsek között nem szignifikáns; . 2. 2. 3. 2. 3. Mellső^vé^g^ta^ i_ mellkas, Jlmél^séjjjj-arány '

Ezen adatok illusztrálására a 21. táblázat szolnál.

Elemzésük során megállapítható a magyar törzsállomány átlag­

értékének szignifikáns különbsége az osztrák / p < 1 %/-, és csehszlovák / p < 0 , l %/ ménes átlagértékétől egyaránt.

Utóbbi kettő között az eltérés nem szignifikáns.

A tenyészeteken belül a törzsek közötti különbségek szin­

tén nem bizonyultak szignifikánsnak.

Az eltérő tenyészhelyü törzsek összehasonlításával szig­

nifikáns differencia található a piberi és szilvásvár Plutok között, valamint a Neapolitanc törzs esetében Pibi és Szilvásvárad /p ^ 5 %/-, Kistapolcsány és Szilvásvárad / p < 0;l %/ ezen vonalba tartozó egyedeinek átlagértéke I

:-:ött.

Összefoglalóan kiderül tehát, hogy a fényképfelvételei, vett méretek arányainak összehasonlításával az egyes ménese­

ken belül nem tapasztalhatók a különböző törzsek közö nifikáns eltérése'., mig az egyes törzseken belül viszont lálkozhatunk ilyenekkel, ha az összevetést tenyés: -jze- i-int tesszüL. 1 ny alapján is szignifikáns élté

lentkezik a Szilvásváradon tenyésztett állománytól min Piberben-, mind a Kistapolcsányban található lovak esetében.

Utóbbi két tenyészet között ezen módszer segítségével sem vonható szignifikáns eltérés.

- / -

19, tát*:1..

A t ö r z s h o s s z u s á g : m e l l k a s "mélység"-arány á t l a g é r t é k e i t ö r z s e n k é n t és ménesenként / f é n y k é p f e l v é t e l e k a l a p j á n /

P i b e r K i s t a p o l c s á n y Szilvásvárad

^ H s n x s n x

Pluto Conversano Pavory :..aestoso l.'eapolitano Siglavy I n c i t a t o Tulipán Ilouoroso

4 5 3 3 1 1 9 - - 2

2,347 2,360 2,258 2,359 2,326 2,361

- - 2,240

+ + +

r

+

+

±

0,054 0,044 0,059 0,027 0,078 0,048

- - 0,024

— 11

3 1 9 1 2 - -

- 2,303 2,283 2,269 2,331 2,200 2,356

- -

i +

+

+ - 0,110 0,051

- 0,099

- 0,019

- -

13 13 10 4 2 8 3 5 -

2,185 2,257 2,222 2,246 2,240 2,266 2,218 2,201

- + + + + 'L

+

+ 0,068

0,035 0,062 , . 0,075 0,046 0,040

-

üsozieGeii 37 2,334 + 0,065 27 2,310 + 0,094 58 2,235 + 0,069

11 - egyec(.s

x - törzshosszuság : mellkas "mélység"-arány átlagértékei s - szórás

- / -

20. táblázat

A tö'rzshosszuság : mellső végtag-arány átlagértékel törzsenként és ménesenként /fénykép felvételek alapján/

Piber Kistapolcsány :"Jzilvás-v n x s n x s n x

Pluto Conversano Favory Maostoso Neapolitano Siglavy Incitato Tulipán .'onoroso

4 5 3 3/

11 9

- -

2 2,110 2,094 2,069 2,066 2,09 5 2,120

- -

2,123 + + + + + +

+ 0,058 0,101 0,075 0,037 0,077 0,076

- -

0,020

-

11 3

x

9 1 2

-

- 2,066 + 2,076 + 1, 993 2,040 + 2,269 2,113 +

- -

-

0,083 0,034

-

0,116

0,053

- -

13 13 10 4 2 8 3 5

-

2,095

2,071 2,119 2,191 2,058 2,084 2,111

- : -

£

+ + +

+ 0,000 0,067

0,067 0,094 0,025 c, oos

-

Összesen 37 2,100 + 0,071 27 2,076 + 0,096 58 2,091 + 0,082

n - ogyedS:

x - törzshosszuság : mellső végtag-arány s - szórás

- / -

21. tábl, ,

A mellső • mellkas ••mélység-arány átlagértékei törzsenként és ménesenként /fénykép felvételek alapján/

P i b e r a x

K i s t a p o l c s á n y s n. x

Szilvásvárad

Pluto 4 1 , 1 1 2 + 1 , 0 2 3 - - M 13 1,044-10,059 Conversano 5 1 , 1 2 8 + 0 , 0 5 3 11 1 , 1 1 8 + 0 , 0 5 6 13 1 , 0 8 1 + 0 ,

3 1,091 + 0,011 Ifeestoso 3 1,142 + 0,026 líeapolitano 11 1,110 +..0,047 Siglavy 9 1,115 + 0,049 I n c i t a t o -

Tulipán -

ílonoroso 2 1,055 + 0,002

3 1,100 + 0,039 10 1,075 + 0,054 1 1,138

9 1,144 + 0,065 1 0,970 2 1,115 + 0,037

4 ',061 2 1,025 + 0,010

0 1,103 ,067 3 1,064 + 0, 5 3,082 + 0,048

íoszesen 37 1,112 + 0,043 27 1,120 + 0,062 58 1,071 + 0,056

n - egyei1.

x - mellső végtag : mellkas "mélyséc"-arány - - szóras

- /