Az adatszolgáltatás megbízhatóságának biztosítása az iparvállalatoknál

(1)

SZEMLE

Az adatszolgáltatás megbízhatóságának biztosítása az 1parvállalatoknál

A Szovjetunió gazdag tapasztalataira tá—

maszkodva jelentős eredményeket értünk el az elmúlt évek folyamán a statisztikai munka terén is Ezen idő alatt számos ha- tározat foglalkozott a statisztikai munka szervezésével, az adatszolgáltatás pontos-

ságának biztosításával, a bizonylati elv

alkalmazásának, az adatok megbízhatósá—

gának, ellenőrzésének kérdéseivel.

Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény mintegy összegezve az eddig elért eredményeket, lényegében az eddig hozott határozatokat foglalta össze és utart

mutatva a jövőrea statisztika fejlődésének

egy kétségtelenül nehéz szakaszát zárta le.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a statisztikai munka most már kifogástalan, .hogy a statisztikai adatok megbízhatóságá—

nak biztosítása érdekében megteremtettük az összes szükséges feltételeket. A statiszti- _ kai törvény is erre utal, amikor kimondja,.

hogy: ,,Az állami és szövetkezeti szervek kötelesek a vezetésük alatt álló szerv egész területére vonatkozó statisztikai munkát megszervezni és annak folyamatos, helyes működését biztositani." (7_ §.)

Az adatszolgáltatás és általában a sta—

tisztika pontosságának, megbízhatóságának biztosítása a szervezésen kívül széleskörű ellenőrző munkát is igényel. A statisztikai törvény is hangsúlyozza ezt és feladatává teszi mind a közvetlen irányító szerveknek, mind a Központi Statisztikai Hivatalnak és a KSH megyei igazgatóságainak is, hogy a statisztika megbízhatóságát, a beszámoló—

jelentések tárgyilagos pontosságát, a beszá—

molási rendszer szigorú betartását ellen- őrizzék.

Miért van szükség a statisztika megbíz- hatóságának ellenőrzésére?

Szocializmust épitő államunkban a nép- gazdaság irányitó szerveinek megbízható.

hiteles forrásra támaszkodva, objektíven kell látniok az eredményeket, leplezetlenül

a hibákat, hogy az előforduló nehézségeket azonnali intézkedésekkel elháríthassák és minden téren biztosíthassák az állami ter—

vek maradéktalan végrehajtását, sőt túltel-

jesítését.

A megbízható, hiteles forrás szerepét ——

melyre az államvezetés nagymértékben tá-

maszkodik —— a statisztikán-ak kell betölte-

nie, megfelelve annak a követelménynek, hogy az adatok megbízhatók, pontosak legyenek. Tehát a statisztikai apparátus min—

den dolgozójának (vállalatoknál, miniszté- rium—akban, a KSH—ban egyaránt) egyik leg- fontosabb kötelessége, a statisztikai adatok megbízhatóságánaik, tárgyilagosságánaik io- kozására irányuló lankadatlan törekvés.

A különtele statisztikai beszámolójelenté- sek tartalmát a statisztikai utasítások elő- írják, de önmagukban nem biztosítják az adatok hitelt érdemlő pontosságát is_ Külön kell gondoskodni a statisztikai utasítások szigorú betartá'sáróll a szilárd statisztikai fegyelem megvalósításáról.

Az utasítások végrehajtásának során vé- letlenül vagy szándékosan a legkülönbözőbb hibák fordulhatnak elő, melyek közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetik a statiszti-

kali adatok megbízhatóságát. Hibák, hiá—

nyosságok adódhatnak abból is, hogy a tőr—

vényeket, rendeleteket, határozatokat, uta- sításokat helytelenül értelmezik, helytelenül alkalmazzák. De származhatnak hanyag—

ságból, felületességből, sőt szándékosság-

ból is. ,

Szükséges tehát, hogy a rendelkezések, utasítások pontos végrehajtását folyamato- san megfigyeljük, ellenőrizziik. Bár nem kétséges; hogy az ellenőrzések folyamán találkozni fogunk olyan esetekkel is, amikor a statisztikai törvény megsértése miatt bün- tető rendelkezések alkalmazására kell ja—

vaslatot tenni, de egészbenvéve az ellenőr- zés célja nem erre irányul.

(2)

410 Az ellenőrzés legfőbb feladata abban áll.

hogy a hibákat idejében felismerjük és azokat megelőzzük. A hibák teltárásán kivül fel kell deríteni azoknak okait is, hogy meg—

felelő intézkedések útján megteremthetők legyenek a statisztikai pontosságát biztosító feltételek is.

Az ellenőrzések során derül ki leginkább, hogy a pontosság követelményének biztosi—

tása érdekében, a hibák megelőzése érdeké- ben helyenként még milyen sok tennivaló maradt hátra, melyeknek rendezése nélkül sok esetben nem vethető fel a felelősség kérdése sem. Az ellenőrzések eredményei világítanak rá legélesebben, hogy még milyen széles körben kell aprólékos szervezési feladatokat megoldani, hogy a megkövetelt bizonylati elv gyakorlati alkalmazása minden konkrét esetben érvényre jusson. Az ellenőrzések hozzák felszínre, hogy a nagy—

vonalúan fogalmazott, általános sémákra

épülő statisztikai utasításokat a gyakorlatban tényleg alkalmazható módszereknek még milyen mélységéig kell levinni, milyen részletkérdésekig kell tovább tinik míta—ni, ill. az egyes szakmák sajátosságai szerint alakítani.

A statisztikai munka eddig tapasztalt legnagyobb hiányossága éppen az ellenőr- zés területén állott fenn és áll fenn ma is.

A KSH Ipamstatisztikai főosztályának eddigi, még kezdetleges ellenőrzési tevé- kenysége során is rendkívül sok olyan hiá—

nyosság került felszínre, melyeknek okait, forrásait vizsgálva megállapítható, hogy a hibák nem kizárólag az elisőleges 'aidait- szolgáltató szervek (iparvállalatok) mu—

lasztásából, hanem főként a közvetlen irá- nyító szervek szervező és a statisztika folyamatos, helyes működését biztosító kon- krét intézkedéseinek hiányából, végső fokon ellenőrzési tevékenység—ük elégtelenségéből származnak.

Utalt erre már az 1952. évi statisztikai mnnkatervről szóló 67/7/1952. sz, N. T. ha- tározat is, mely kimondotta, hogy ,,...a:

statisztikai munka középpontjába kell álli- tani a vállalati adatszolgáltatások, a köz- beeső Összesítések helyességének, valódisá- gának ellenőrzését, ki kell küszöbölni az adatok elferdítésére való törekvéseket, biz—

tosítani kell minden statisztikai adatszol—

gáltatásnál és összesítésnél a szabály—

szerű bizonylati alátámasztást."

Ennek a határozatnak azonban az egyes szallnninisztériumok csak igen kevéssé tet-

; szama

tek eleget. A hibák okait nem igyekeztek alaposan felderíteni és azokat megfelelő szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni.

Vegyünk elő néhányat az általános-an ismert hibaforráso—k közül és példákon ke—

resztül vizsgáljuk meg, hogy a statisztika megbízhatósága szempontjából milyen to—

vábbi hibákat okoztak.

Legtöbbször előforduló hiányosság az, hogy vállalaton belül a számvitel egysége nincsen átgondoltan megszervezve. A bi-

zonylati rendszer hézagos és a bizonylati

fegyelem gyenge lábon áll. A bizonylato- la'st megelőző mérési módszerek is gyak- ran alkalmatlanok arra, hogy a tervezési - és statisztikai utasításokban lefektetett fo- galmi meghatároíások helyesen érvényesül-

hessenek

A helytelenül szervezett bizonylati rendszer és bizonylati fegyelem liaizasá—gai miatt nem bizonyult megbízhatónak többek közt az alábbi vállalatok adatszolgálta- tása:

A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gép—

gyár-ban 1952-ben a MEO hiányos műkö- dése miaitt (felületes adminisztráció) a ter- melés—intézőség adatai alapján töltötték ki a havi statisztikai beszámolójelentéseket A termelés-intézőség azonban be nem teje- zett gyártmányokait is elkészültként tar- tott nyilván, mert nyilvántartását a mű- vezetők és csoportvezetők szóbeli jelentése alapján vezette. Előfordult, hogy .a már nyilvántartásba vett termékeket a MEO utólag kifogásolta. A MEO késedelmesen (a statisztikai beszámolójelentés beküldési határideje után) készült összesítő jeientése és a termelés—intézőse'g adatai alapján ki- töltött statisztikai beszámoló általában nem egyezett. így sok esetben kiderült, hogy a bizonylati alap nélkül készült sta—

tisztikai jelentés nem felelt meg a való- ságna-k.

A Makói Gépgyár-ban a belső bizonylati rendszer kezdetlegessége mellett a bizony—

lati fegyelem is (rendkívül lazai. Igy az anyagi—elhasználás és munkaráfordítások bizonylatolásának hiányosságai miatt (a kivételezések késedelmesen kerültek a könyvelésbe, sőt kivételezés nélkül is fel- használtak anyagot, a minnkautalványok késedelmesen, vagy egyáltalán nem kerül- tek fel a bértelosztáshoz) 1952. évben a valóságosnál alacsonyabb önköltségét mutattak kí. A vállalat negyedévenként ko moly megtakarításokról számolt be, nyere-

(3)

szama 411

ségeket mutatott ki. Az évvégi leltározás- nál azonban kiderült, hogy könyv szerint igen jelentékeny anyagiány áll fenn és az addig kimutatott megtakarítások helyett a vállalat nagymérvű veszteséggel dolgo- zott.

A vállalati adatszolgáltatás megbizható- ságát sok alkalommal azzal is veszélyez- tetik, hogy a statisztikát lebecsülve, statisztikai mun—kára hozzá nem értőket osz—

tának be. Ez legtöbbször azt eredményezi, ,hogy a vállalaton belül végzendő statisztikai munkában valamilyen meghatározott rendszer kiépítése, a válwllalatonmbelüli adat—

áramlás rendjének meghatározása és ezzel a statisztikai munka helyes mégosztása, vagy éppen a statisztikai adatok megbiz- hatóságának belső ellenőrzése elmarad.

Legfőképpen ai szénbányászatnál volt ez

tapasztalható. A szénbávnyászatnák több

mint 100 szakképzett statisztikusra lenne szüksége. Ezzel szemben mindössze 18—20 vizsgázott statisztikus működik. Emellett elöfordult pl. a Borsodi Szénbányászati Trösztne'l, hogy három vállalatánál l952.

évben összesen 14 esetben cserélték a sta—

tisztikust. A statisztikai munkára beosztot- tak nem ismerték az utasításokat sem. így a Tröszt kwrittyáni vállalata hónapokig a jóváhagyott béralapterv helyett a termelési tervteljesités %-ával korrigált béralapter- vet, a tröszt Központi Gépjavitó vállalata tárgyhavi termelésként következetesen az előző havi adatokat jelentette.

Számos hiba forrása, hogy a vállalatok közvetlen irá—nyitó szervei nem igyekeznek megfelelő munkakapcsolatot teremteni vál- lalataikkal. Az alárendelt vállalatok adat- szolgáltatásának megbízhatóságát nem el- lenőrzik, a hibák megelőzésében a vállala- toknak nem nyújtanak segítséget.

Az ellenőrzés hiánya miatt például a Dorogi Szénbányászati Tröszt és a Pécsi Szénbánya Vállalat 1952. évben nem jo- lentette a termelt fenyő és lombosllűrészáru mennyiségét. Ez a hiányosság a legmini- málisabb ellenőrzés mellett is azonnal ki- derülhetett volna, mert egyébként erről megfelelő elszámolások rendelkezésre áll- tak.

A felügyeleti hatóságok és a vállalatok közötti gyenge munkakapcsolat miatt for—

dulhatott elő pl., hogy a Mezőge'pipari Igaz- gatóság egyes vállalatai (Malomlgépgyár.

Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gép- ngyár) kooperációban előállított termékeket

kétszeresen vettek számba (a fővállalkozó és alvállalkozó is), mert az igazgatóság idejében nem adott megfelelő utasítást.

A rossz munkakapcsolatra jellemző az is, hogy a Műszeripari Igazgatóság a felügye—

lete alatt álló Szemüveglencsegyár statisztikai munkáját egyetlen esetben sem ellen- őrizte, pedig a vállalatnak nincs is szak—

képzett statisztikusa. ,Emiatt a vállalatnál rendszeresen fordultak elő olyan hibák,-me- lyeket a felügyeleti szerv idejében meg- előzhetett volna, ha törődik a vállalattal és jó munkakapcsolatot tart fenn. Igy a válla- lat, lőként mert megfelelő irányítást nem kapott, tárgyhavi készt-ermékként jelentett a MEO által következő hó első napjaiban átvett gyártmányokat is_ A darabbérben teljesített órák egy részét az időbéres órák között, az időbérben teljesitett órákat a darabbéresek között tüntette fel. Az egyes állománycsoportokba helytelenül sorolta be a dolgozókat, sőt az állományon kívülieket is az állományban szerepeltette.

A közvetlen irányitószervek nem egyszer adtak olyan utasításokat vállalataik szá- mára, melyek ellenkeztek a Központi Sta—

tisztikai Hivatal által kiadott utasítások- kal. De elmulasztották azt is, hogy a KSH által kiadott általán—os statisztikai utasításokat szakmai sajátosságok, vagy vállalati részletkérdések szerint megfele—

lően kibővítve közelebb vigyék a gyakorlat- hoz s egyes esetekben pontos előírást adja:—

nak arra nézve, hogy milyen adatot hon—

nan és hogyan kell venni.

A Mezőgéplpari Igazgaióság például uta- sítást adott a Törökszentmiklósi Mezőgaz—

dasági Ge'pgyárnala. hogy kul—tivátorokat és lókapákat kapatestek nélkül is (befejezet- lenül) késztermékuként vegyen számba. A Mezőgépipari Igazgatóság ezenkivül abba is beleegyezett, hogy a vállalat saját ré- szére szolgáló fogyó szerszámok gyártását is beállítsa a termelésbe, holott a statisz—

tikai utasítás ezt kifejezetten megtiltja A Kaposvári Textilműoek irányító ható- sága utasítására más vállalatoktól hóna- pokig tartó munkára (munkamódszer- átadók) odahelyezett 60—70 munkást rend—

szeresen kihagyott az állományi létszám—

ból annak ellenére, hogy bérüket a saját vállalati béralap terhére számolta el. így a helytelen létszámadatdkon kívül a lét- számadatokkal és munkabérekkel össze—

függő egyéb mutatószámok is (termelé-

(4)

'412

henye—ég, átlagkereset stb.) a valóságnak meg nem felelő képet mutattak.

Ezekkel szemben a BEM Szénbányászati Főosztálya mechanikusan alkalmazta a KSH által kiadott általános statisztikai utasításokat, nem véve (figyelmbe a szén—

bányászat speciális adottságait s így a szénbányászati trösztök szinte kivétel nél—

kül a ténylegesen teljesített ipari szolgál—

tatásoknál lényegesen magasabb teljesítést jelentettek. A szolgáltatások összegét nom a statisztikus, hanem általában a könyvelő—

ség állapította meg, de ntem a statisztikai utasítás alapján, hanem a statisztikai uta- sitásoktól eltérő könyvelési rendszer sze—

rint, amely az ipari szolgáltatásokkal együtt tartotta nyilván a nem ipari tevé- kenységből származó eredményeket és egyéb megtérülésoket is.

Ha az irányító hatóság törődik a válla—

latok statisztikai munkájával, rendszeresen és alaposan ellenőriz, a vállalatokkal általában jó munkakapcsolatokat tart fenn, sdk mód nyílik arra is, hogy a felbukkanó hibákat (azonnal kiküszöböljék és megelőz- zék újabb hibák elkövetését. Példa erre a Dunántúli Pamutípári Igazgatóság, ahol a vállalatok ellenőrzése során mulasztások megállapítása helyett kitűnt, hogy álltalá- bain jól szervezett bizonylati rendszer, kí—

elégitő bizonylati fegyelem

képzett statisztikusok igen jó munkát vé- geznek. Ezt pedig az Igazgatóság úgy érte mellett, jól _

SZEMLE

el, hogy a vállalatokat sűrűn ellenőrizte,

problémáik megoldásában azonnali támo- gatást nyújtott. Rendszeres miunkaérteleez- leteket tartottak, ahol a szakmai kérdéseket a vállalatokkal közösen beszélték meg.

Ezenkivül munkarversenyt szerveztek, melynek eredményeit minden hónapban ki- értékelték.

Mint fentiekből láthatjuk, nem elég, ha a vállalatok számára pusztán csak előír—

juk a pontosságot, mint a szocialista sta—

tisztikának egyik alapvető követelményét- Ezenikivül meg kell vizsgálni azt is, hogy

megvannak—e azok a feltételek, melyek tényleg biztosíthatják a vállalati aidatszol- gáltatás pontosságát. A továbbiakban pe—

dig segítséget kell nyújtani a vállalatok számára abban, hogy ezeket a feltételeket meg is teremthessék.

Ez kétségtelenül sok időt vesz igénybe;

sok aprólékos ellenőrző és szervező munv káva! jár, sok részletintézkede'st igényel.

De ha meggondoljuk azt, hogy a statiszti- kántatk, mint a vezetés eszközének milyen nagy jelentősége van a szocialista állam igazgatásában, akkor elsősorban arra fo—

gumik törekedni. hogy a statisztikai adat—

szolgáltatás megbizhatóságánaik feltételeit minél hamarabb megteremtsük, mert pusz—

tán adminisztrativ intézkedésekkel aligha

biztosítható az iparvállalatok statisztikai

adatszolgáltatásának pontossága.

' Bács György

A statiszúkai tanfolyamokról

Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény a Statisztikai Hivatal felada- tául tűzte ki a statisztikai munka színvona—

lának emelését. Ehhez azonban a törvény 14. §—a szerint ..a statisztikai munkakörben dolgozóknak megfelelő színvonalú statiszti—

kai képesítést kell szerezniük".

A statisztikusok képzésének széleskörű le- hetőséget adott a 2021/6/1952. számú MT.

határozat, amely alapfokú képzés mellett közép— és felsőfokú vizsgát is rendszeresí- tett. E határozat egyben ki is bővítette az oktatásba bevontak számát. A statisztikus—

képzés ma az egész országra kiterjed és ezért a rendelet végrehajtása különösen jó szervezést és az oktatás magas színvonalát követeli meg.

A statisztikusok oktatását arlap— és kö—

zépfokon a minisztériumok irányítják és szervezik, ők felelősek elsősorban az okta—

tás rendjéért és 'eredményességéént. A Sta-

tisztikai Hivatal feladata a minisztériumok

irányitó, oktató munkájának ellenőrzése. Az oktatásnak ez a rendszere helyes. mert így azok a minisztériumok felelősek főosztá- lyaik, igazgatóságaik, vállalataik statiszti- kusainak oktatásáért, melyek maguk látják ennek az oktatásnak" előnyeit, hasznát. Ez a rendszer a gyakorlatban is megállta: a he- lyét és a minisztériumok többségében a tan.

folyamok eredményesen folynak.

Az egyes minisztériumok területén kétség- telenül meglévő eredmények mellett azonban a tanfolyamokat ma még több hiányosság jellemzi.