Magyarország baromfiállománya

3. szám. ————270-—— 1929

zaz-".

Magyarország baromfiállománya.

L'eűectif de la volaille en Hongrie.

Résume'. Au printemps de 1928, lors de l'enguéte relative aux superiicies ensemen—

cées, liO/fice hongrois de statistigue a établi, suivant les espé-ces et avec spécificatíon des couvées de 1928, lie/fectif de la volaille des propriétaires rurauac exploitant des terres labourables. Lienauéte ne porta donc pas sur Pe/fectif total, les éleveurs ne possédant pas de terres Iabourables ayant été laissés de cöté, mais la difference niest pas trop grande,

car ils sont peu nombreusc.

En 1928, il y avait, dans les exploitations en guestion, 38'7 millions de volailles, soit

186'9% de plus guiil nty en amit en 1895 sur le territoire actuel ( -l— 31'8% par rap-

Cependant si, afin de rendre les données comparables, on défalaue les jeunes volail- les de Pelfectíf de 1928, établi au de'but de mai, lienguéte de 1895 ayant eu lieu en automne, entre les 20 et 30 novembre, lors- gue des nouvelles couvées on nfa plus gue les volailles destinées á la consommation do—

mestigue et a la reproduction, le chiffre ainsi obtenu est, pour le territoire actuel, infe'rieur

de 15'0% d celui de 1895.

_ En 1928, on comptaít en moyenne 3.983'5 'volailles par 1000 arpents cad. de terres Ia- bourables, notamment 2.957'2 poules, 78'3 dindes, 486'7 oies, 323'2 canards et 138'1 pigeons. Les poules représentaient 74'2% de lleffectif total; les dindes et dindons 2'0%;

les oies 12'2% ; les canards 8'1%; les pi—

geons 3'57 . Dans la Transdanubie on éléve surtout des poules; dans PAlföld, principale—

ment des dindes, des oies, des canards, des pigeons.

La proportíon de llélevage de la volaille est assez diffe'rente dans les diverses catégo—

ries diexploitations rurales. Ce sont les ex—

ploitations de moins de 20 arp. cad. gui ont le plus de volailles (7/p'8%); celles de 20 d 100 arp. cad. en ont bien moins (I7%). Les

petites exploitations (au—dessous de 100 arp.

c.) possédent donc plus de 90% de Peffectif, tandis gue les moyennes exploitations (de

100 a 1000 arp. cad.) n,en ont gue !r7% et

3'14%, et dans ces deux derniéres catégories, la plupart des volailles niappartiennent pas aux proprie'taires, mais aux domestigues.

Le développement vraiment modeme de Pélevage de la volaille ne pouvant étre réa- lisé, tant pour la guantite' et la gualité gue le rendement en oeufs, gue dans les ea:—

ploitations bien outille'es a cet effet, il serait desirable gue les moyens et grands proprié- taires lui donneni une plus grande place; ils y trouveraient leur compte.

*

Hazánkban a baromfiállomány nagysá—

gát legutoljára az 1895—ben végrehajtott ál—

talános mezőgazdasági statisztikai összeírás alkalmával állapították meg. Azóta 1928—íg a baromfitenyésztés eredményeiről pontos, számszerű adatokkal nem rendelkeztünk s a baromfiállomány alakulására nézve csak külkereskedelmi forgalmunknak a barom—

fifa és a baromfitermékekre vonatkozó ki—

viteli adatai nyujtottak némi tájékoztatást.

A Központi Statisztikai Hivatal az éven- kint szokásos mezőgazdasági termelési sta—

tisztikai adatgyüjtés első részletének, a be—

vetett területnek összeírásával egyidejűleg az 1928. évi május 1—10. napjaiban a gaz—

dálkodók baronlfiállományát baromfifajok szerint részletezve összeiratta. Az összeírás olyképen hajtatott végre, hogy a bevetett te—

rületeknek terményenkint való megoszlását kutató nyomtatványok a baromfiállományra vonatkozó kérdésekkel egészíttettek ki s amikor a vetésterületi összeírást végző köz—

igazgatási hatóságok az egyes gazdaságok- tól a vetésterületi adatokat tudakolták, ez—

zel együtt a gazdaságokban található ba—

romfiállomány darabszámát is megkérdez—

ték s a bevallott adatokat a vonatkozó nyomtatványokba feljegyezték. Az adat gyűjtés végrehajtása alkalmával a gazdál—

kodóknak be kellett jelenteni, hogy az ösz- szeírás idején gazdaságukban hány darab tyúkféle, pulyka, lúd, kacsa és galamb volt s ezek közül mennyi az 1928. évi köl- tésből származó baromfi. Az adatok tehát nem foglalják magukban az ország összes

3. szám.

——271— 1929

baromfiállományát, mert ezúttal csak a szántóföldön gazdálkodó gazdaságok ba- romfile'tszáma került összeírásra, a szántó—

földnélküli baromfitenyésztők, baromfitele- pek aprójószágállománya ellenben nem vé- tetett figyelembe. Ez a részleges baromfi—

összeírás azonban a baromfiállománynak nagyságára, terület és fajszerinti megoszlá- sára vonatkozólag mégis mindenesetre ér- tékes adatokat szolgáltatott.

Az összeírás kiterjedt még a gazdaságok—

ban tenye'sztett házinyúlállományra is. A házinyulakat gazdaságonkint egy összeg- ben kellett bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy azok húsfajtához vagy prémfajtá—

hoz tartoztak—e. A vonatkozó adatok szerint az ország gazdaságaiban összesen 358.796 drb. házinyúl találtatott. Ezeknek 46'4%-át Dunántúl, 29'7 % —át az Északi dombos vidé—

ken és 23976 —át pedig az Alföldön tenyész—

tették.

Ami a baromfiállományt illeti, Magyar- ország mai területén az 1895. évi összeírás alkalmával összesen 13,482.973 darab kii- lönféle fajú baromfi találtatott, az 1928. évi felvétel végrehajtási idején pedig 38,685.782 darab különböző fajú baromfi iratott össze.

A mult évben a gazdaságok baromfilétszáma tehát nem kevesebb, mint 186'9%-ka1 volt nagyobb, mint a mai terület 1895. évi ba—

romfiállománya és 31'8% -ka1 nagyobb, mint az ország régi területén összeírt 1895. évi , (29,354.164 főnyi) állomány. Itt azonban figyelembe kell vennünk, hogy 1895—ben az összeírás az év végén, pontosabban novem—

ber hó 20.—a és 30.-a között a november 20-i állapot szerint, vagyis akkor hajtatott Végre, amikor az az évi költés tekintélyes hányada már felhasználtatott. Viszont az 1928. évi összeírás, amely az állománynak csak egy részére terjedt ki, akkor (május 1—10) fo—

ganatosíttatott, amikor igen jelentékeny számú (27,224.380 darab) új költésből származó baromfi is volt már a gazdasá- gokban.

Mellőzvc a kétféle időpontban és ter—

jedelemben nagyon is különböző —— össze- írás eredményeinek részletesebb egybeveté—

sét, mindössze arra következtethetünk, hogy az évenkinti költetés ma nagyobb mérvű, mint 1895—ben volt. Erre vall legalább is az a körülmény, hogy a május hó

elején összeírt létszám nem a maximális létszámot képezi, hanem annál jóval ki- sebb. Ezt mutatja a baromfiaknak és a baromfitermékeknek a békeévekhez képest erősen megnövekedett kiviteli forgalma, valamint a lélekszámnak növekedése s ezzel kapcsolatban a baromfifogyasztásnak különösen a városokban mutatkozó elég nagyarányú emelkedése is.

Az 1928. évi állomány adatait fajok és törvényhatóságok szerint részletezve szám- szerint és a szántóföldterülethez viszonyítva 1. sz. táblázatunk ismerteti. A rendelkezésre álló adatok szerint az ország (38,685.782 drb.) különböző fajú baromfiállománynak 47'1 % —át az Alföldön, 41'3% -át a dunántúli, 11'6%—át pedig az északi dombos vidéken tenyésztették. Az összes baromfilétszámnak (l. a grafikont) 74'2%—a (28,718.831 drb.) tyúkféle, 2'0%-a (760672 darab) pulyka, 12'2%-a (4,726.330 drb.) lúd, 8'1%-a (3,139.143 drb.) kacsa, 3'5%—a (1,340.806 drb.) galamb. Adataink tehát azt az ismert tényt támasztják alá, hogy baromfitenyész—

tésünkben a tyúkfélék tenyésztése áll első helyen. Legszűkebb keretek között mozog viszont a kényesebb s épp ezért több fárad—

ságot igénylő pnlykatenyésztés.

A baromfiaknak az egyes országrésze- ken belül fajok szerint való megoszlása a fent ismertetett megoszlás mérvétől meglehe- tősen eltér. A fyúlcfélélc aránya (78'1%) legnagyobb a dunántúli dombos vidéken, legkisebb viszont (70'7%) az Alföldön. Az északi dombos vidéken az arány (74'8%), az országos arányszámot nem sokkal, de mégis meghaladja. A tyúkfélék tenyésztésé—

vel tehát Dunántúl foglalkoznak legkiter—

jedtebben. Adataink azt mutatják, hogy a pulykatenyésztést főleg az Alföld gazdái űzik. A baromfiállománynak a pulykák az Alföldön 3'2%—át, az északi törvényható—

ságokban 1'1%vát, Dunántúl pedig csak ()'8%-át képezték. Az Alföld a lúdtenyész- tés szempontjából is vezet, az egész lúdállo- mánynak közel felét ott tenyésztik. Az or- szágrész baromfiállományához viszonyítva azonban arányuk mégsem ott, hanem az északi dombos vidéken a legnagyobb (13976); legkisebb viszont Dunántúl (11'2%). A kacsák arányát illetőleg már

nincsenek ily nagy eltérések az országré—

3. szám. —272——— 1929

1.A baromfíállomány 1928—ban szám szerint ésa szántóföldterülethez viszonyítvatörvényhatóságonkínt.

Elfectif de la volaille em 1928, en nombres et rapporte' á la super/ide des terres laboumbles, par comitats et villes autonomes.

') Vm. : comitat. ij. : ville autonome.

Tyúkféle Pulyka Lúd Kacsa Galamb , gígrzrfffmfnllg;

Espéces de Dindes . . festi] totyal de la

paule et díndons Ows Canards Pzgeons volaille

. . ; - . . ki: . . . .

um : *— ws'a : * mya *a

) s 5. § ) 3 sg )) § ))É

) .. . ) . a) . . 5 a - , ): a) . a) _

Országresz, torvenyhatosag !; § § SE % §. ÉT): !; § % §

- - §— s § "5 x. 5— 1 x * *" )— É— §.) "* a

Parties du Pays) COM/ltak! Szám §§v§ § %% Szám §§§ l Szám %% Szám §§v§ Szám §§§

villes autonomes 1) szerint §: § l 'g'ü szerint §: ; szerint g'u szerint §: § szerint §: §

s e _ ),wu' * e %n' : § § %

Nombre %s:; _a É: S Nombre FÖÉÉ Nombre "Á S Nombre 13923 Nombre '%ÉÉ

:: ] §: 3 m Sí. ': 1 m m %. : ] u :: l §:

§ § 5" "dé": "5 § a; te t § *

;: is E kg, x § a ;é % x § 3 x ÉÉ

:: . _ s :; _ r: :

Éeé; § §: § 54 §; § sé") § es

[. Dunántúli dombos vidék Transdanubíe

Baranya vm. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 1,705.588 4.220'7 25.597 633, 251626 6227 193194 478]; 73.935 183" 2249890 556781

Pécs tjv. 8.941 33213 744 276'4! 1.954 72.529 1.212 45021; 2.289 8.502 15.140 5.624"

Fejér Vm.1,194.í')()6 2.582" 9.911 21"4 184145 3981 152643 32.778 27.483 5.9"4 1,568.588 3.391"

Székesfehérvár tjv. . . 48.970 3.663'8 194 145 2.750 2057 2.240 1676 1.646 1.231 55.800 4.174"?

Győr, Moson és Pozsonyvm . 738.112 2.823'9 4.416 15")? 157759 6036 60.542 231'6 15.450 59'1 976279 3.735'1 Gyor tjv. . . .. 9.265 2.264'7 14 3 4 950 232"? 662 101'8 185 45" 2 11.076 2.7()7"3 Komárom és Esztergom vm. 481793 2.543'2 3.238 17 ] 120391 6.356 72.365 382'( 12.948 68 3 690.730 3.645]

Somogy Vm. .. 2,7236.347 4.353'1 17.677 291 252742 4021 259719 413" 2 46.727 74" _ 83318212 5.27ll"8 So ron vm. .. .. .. .. ,) . 549152 2.855" 2 .367 12'3 84190 4374 22.007 114 5 15.000 781! 672.516 3.497"

Sopron tjv... .. . .. .. .. 8.656 őIl"át 3 ()"5 47 7'9 14 Z"3 835 561 4.055 (5781 Tolna Vm .. 1,347.493 3.338..' 9.848 24" 4 168180 4167 134.216 47.717 118": 1,707.44')4 42301

Vas vm. . 982152 23.905 7.341 21 153152 4507 52.889 " 32.398 95'3 1,227.9?)2 3.613'8

Veszprém Vm. . .. .. .. .. ! 191098? 2.730? 16.173 43" 7 196.195 52.9'8 126.210§340' 21 '*'—04 581 1,871.064 3.1 2"5 Zala vm. .. .. .. .. .. .. .. .. ) 1,(365.679 4.915? 23.436 69" 2 222816 6575 1776963534'4 25 .075 74"! 2,114.7()2 62403 Együtt: ———- Total: 12,492.486 3.451" 120354 334 1,796.797 49081JFK). 509 3471 822692 4997 15,978.438 4.417'5

Ebből idei költés: — Dont pro- § H

duction de 1928 : 830936? 2.267'7 88.033 24'3 1,459.886 4036 1,040.90ö 287") 12548") 34'63104116372 3.018"

) § '

". Alföld m Grande plaíne )

Bács—Bodrog vm. .. .. .. . .. .. 561178?! 28149 7.265) 3.5191 53.041? 252"! 27.487 135'8; 714618 3.530"!!!

Baja tjv. 12.228 1.108". 194 17'6— 781 7015 966 875 15.532 1.409'5

Békés Vm.1,300.662 2.586'4 52.142 103'7 182911 36314 106137 211'1' 1,760.()80 3.500"

Bihar vm 978391) 2.944!) 10.981 330 196862 592121 30.822 92'7 1,.'%25.703 3.987"

Csanád Arad és Torontál V1)1.870.391 2.952'0 24.850 843 96.772 3.248 79.959 2712 1,142.684 38754

Csongrád vm. .. .. .. 676509 3.1/72'1 53.212 2416 12847?) 0834 75.898 3447 995' 4.520'1

Hódmezovásálhely tjv 360491 3.409'5 75.334 7125 179994 1.702"; 190710 149037 (JOO' "

Szeged tjv. .. 487 816 6.474'8 65.764 7402 120782 1.603] 89.013 5178 745 980

Hajdú V.m . .. . .. .) 636. 927 2.4917'7 10.544 414 113657 44519 80 171 15.730 (51'7- 857. 029

Debrecen tjv. .. .. .. 119. 471 14636 12.973 1.581) 16.717 2048 22 711 ' . 332 480 ' 304 2. ')'"7 Jász—Nagykun—S ) 1,440.514 2.096") 51). 971) 87'3_ 261582 3807 35.664 . 13 ..)56 2008 108639?) 2. "!

Pest-PiliS—Solt-K " 3,08('3.0(3(') 2.712'3 18'1.*)72 16111 63937?) 5621 440392 ( "" 150209 1321) 4399314 ff.. . "5 Budapest szfóv... .. .. .. .. .. .. 12.976 . " 24 2"8§_ 5158 655 511 .." 1.097; 12 5' 15.176 1. . "]

Kecskemét th.120.01(') ' . ; 12.578149'01 22.089 2617: 5.767 ' ". 12.246 . " 172690 2.046"

SzabolCS és Ung vm 1,466.224 .' ' 24.586 408 181383 301391 187521 .' '. 24.548 40'/, 1. 884 862 3.127'2 Szatmár és 36160 V.m 752672 .. " 8.182 307) 113241 4145)? 107729394'3 11.901 43'63 91113. " ")3.0377

Együtt. —— Total." 3.12,891.745 2 644'4 5918801121' 230783151 4734 153491713145 908621; 180")! lül/34.999 37405

Ebből idei költés: ——— Dom pro— ' '

duction de 1.928." 94511884 1.878"r 468660 96" 1,884.684 3854? 1,24$).()63 2562 332082 681 13,094.873 21686"

Hl. Északi dombos vidék

Nord 1

Ahaúj-Torna vm. .. .. . .. . 395079 2.738? 8.074 56 65.810 456 1 45.831317'6 17.799 3.691'3

Borsod, Gömör és h "hont vm. " 987120 30.581 1.774 36'.) 128304 3.993 97.376301"? "35.177 " "0 3.873!)

Miskolc tjv. ) 2.078 450'2 ? O' 25 5 154.) 214 —— 12204 4774

Heves vm. .. .. .. . .. .. ., 932152?) 2.7(13'8 15.170 44" 173049 507 5 101.349 293" 8 3?)..)00 !?!7'71 1317 ')41 3.645)?

Nógrád és Hont vm. .. .. .. .. .. 613350 25007) 6.743 27 6 199842 817 .! 61.151 2501!13.604 95'6 904 790 ?.701'2 Zemplén vm. ,. .. 414350 26191)? 6.075 3"84 51.967 3235 49.911 271" .f 9.563 005! 524866 33183

Együtt: _ Total. 3,344.600 2.7431' 47.838 392 621159? 5094 344717 2161) mama 89-23 4,479.345 3.668—

Ebből idei költés: — Dont pm— .? , ;

duciíon de 1928." ' 2368. 831 ].94218' 33.201 2763 492048 403" 278.406 228".' 41.149 33' 37213635 2 6357

Magyarország összesen _ §

Hongrie entiére. 28.718.S3I 2 97 2 760672 78"3§ 4,726.330 486"? 3,139.l43 323)"; 1340806 138"! 38,68'5.782 3.983'5

Ebből idei költés. ——Dont pro- , ) ,

ductíon de 1928: 51933] .077 Z.U31'7589.894 60"? $$$—38.618 395"! 2,568.375 2045 498416 513 274,224.3w 2.803'3

8. szám. -——273—— 1929

szek között. Arányuk az Al- ! földön 8'4, Dunántúl 7'9%

és az északi vármegyék te- rületén 7'8%. Egyébként a kacsaállománynak majd- nem felét az Alföldön ír—

ták össze. A gazdaságokban számbavett galamboknak

jóval több, mint felét az Al- , földön tenyésztik. Az arány- ; ***—M' számuk ott 5'0%—ot, Du-

nántúl csak 2'0%—ot, az ( északi dombos vidék terüle-

tén pedig 2'4%-0t tett ki. f"

Az egyes törvényhatósá- 02 gok közül, a nagyhatárú al- 7:

földi városok baromfiállo- m—ánya emelkedik ki leg—

jobban. Hódmezővásárhely . z azonban még ezek között '*m-L is a legelső helyet foglalja

el. Ennek a városnak a te— ! rületén összeírt, kereken*9()0 ezer főnyi baromfiállomány nagyobb, mint amennyi ! Zemplén, Abaúj —Torna, Sop- ron, Komárom és Eszter—

gom, Bács—Bodrog, vagy Hajdu vármegyék bármelyi—

kének baromfilétszáma.

Az egyes baromtifajok elterjedésére vonatkozólag szükségesnek találjuk ki-

emelni, hogy a pulykalétszám Pest vm. után legnagyobb Hódmezővásárhelyen. A ludak darabszámát nézve, Pest és Jász—Nagykun—

Szolnok vármegye vezet. Végül a galamb- tenyésztés az egész országban legkiterjed- tebb Hódmezővásárhelyen, amennyiben az itt számbavett 190.710 főnyi létszám na—

gyobb, mint bármelyik vármegye teljes ga—

lamblétszáma. A hódmezővásárhelyi galam- bok darabszáma az ország területén össze—

írt egész galamblétszámnak 14'2%—át ké—

pezi.

Az 1. sz. táblázatunkban a baromfiállo—

mányt a szántóföldterülethez viszonyítva arányszámokhan is ismertetjük. Ezek az adataink az állomány sűrűségéről s a te- nyésztés elterjedtségéről minden esetre pon—

tosabban tájékoztatnak, mint csak a darab- számot feltüntető adatok. Ezek szerint a tyúkféle legsűrűbben Szeged tj. város terü—

letén és Zala vármegyében található. Leg—

ritkább a tyúkféle a városok közül Miskol—

con és Sopronban, a vármegyék közül pe- dig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

MSLSZ.1929.

MAGYARORSZÁG BAROMHÁLLDMÁNYA1928'ban.

,? Dunántúli dombOSVIdékf'in

íranst/anubie. "

Magyarország összesen.

ffangr/e en/l'ére.

[I"/ball? de /a vo/ail/e en Hang/'la, 7928.

l, ' __H/j,

,! Eszaki dombosvida.,—far" x'x

.! Hard, ... x.

Alföld.

Grande p/a/he. ,;

§ Tyúkféle.

:: §an Pay/55 de fűt/$ yer/res.

Pulyka .

Dina/es el d/nda/ls.

Lúd.

ű/es.

Kacsa.

Canara's.

Galamb.

,, Mpeg/75.

A pulykatenyésztés ugyancsak Szegeden, továbbá Hódmezővásárhelyen a legelterjed- tebb. A városok közül Miskolcon, a vár—

megyék között pedig Sopron vármegye te—

rületén a legkisebb a pulykák aránya. A ludak létszámának sűrűsége legnagyobb Hódmezővásárhelyen és Szegeden, a vár- megyék közül pedig Nógrád és Hont, to- vábbá Zala vármegyében. Viszonylag leg- kevesebb ludat tenyésztenek Miskolcon, il- letve Bács-Bodrog vármegyében. _A kacsa- Iétszám szintén Hódmezővásárhelyen a leg- sűrűbb, alárendelt jelentőségű viszont Sop- ron városban és Sopron vármegyében. A gazdaságokban galambtenyésztéssel, mint már említettük, legkiterjedtebben Hódmező- vásárhelyen foglalkoznak.

Az összes baromfifajokat egybefoglalva arra az eredményre jutunk, hogy a ba- romfiállomány általában Szeged és Hód—

mezővásárhely városokban legsűrűbb. A vármegyék közül Zala és Baranya vár—

megye áll első helyen, az országrészek közül pedig Viszonylag a dunántúli dombos

3. szám. ' _ 274 .—

2. Az 1928. évi baromfilétszám gazdaságnagyságcsoportok szerint fajonkint.

Effectz'f de la oolaille en 1928, par catégories d'eacploitations.

1929

Magyarországon — Hongrie

A Dunántúli Az Északi _

_ dombos Az Alföldön dombos összesen mioíggöwm

Baromflfaj, gaZdaSá'gnagySá'gGSOPOTt vidéken 077"de vidéken szám szerint szamitva?

Espéces de oolaille, catégories dlemploitations dí23751"! Flame Nord au total. %Z'áfilogggx' 6" "om'ms labourable

darabokban —— nombre

Tyűkféle — Espéces de poule

; ; 20 kat. holdon aluli gazdaságokban

— o moins de ,, arp. cadn . . .. 10,025.929 9,359.714 2,744.079 22,129.722 5.231'8

?: 20— 100 kat. holdas ,,

3 de arp. cad. .. .. . . .. .. 1,487.383 2,599.818 366633 4,403.834 1.965'7 '; 100—1000 kat. holdas ,,

.— de arp. cad. . . . . .. .. 434124 593602 159244 1,186.97O 673'9

§ 1000 kat. holdon felüli ,,

,m plus de ,, arp. cad. .. . 585050 338.611 74.644 998305 6746

( Összesen —- Total. 12,482.486 12,891.745 3,344.600 28,718.831§ 2.957'2

' Ebből idei költés —— Dont production de1928 8,202.362 9,159.884 236883] 19,731.0?'7 2.031'7

§ Pulyka — Dindes et dindons

f' ; 20 kat. holdon aluli gazdaságokban

e moins de ,, arp. má.. . . .. 64.279 270.344 21993 356616 86'0

. ": 20— 100 kat. holdas ,,

; 53 de arp. cad. . . .. .. .. .. 23.662 210.931 10960 245553 1079 ' -—- 100"——1000 kat. holdas ,

2 de arp. cad. .. .. .. .. 17.894 90.242 9.663 117.799 66!)

§ 1000 kat. holdon felüli ,,

um plus de ,, arp. cad. . 15.119 20.363 5.222 40.704 275

.? Összesen —— Total. 120954 591.880 47.838 760672 7623

§ Ebből idei költés —— Dont productwn (le1.928 88.033 468.660 33.201 589894 60?

' Lúd —— Oies

1 ;! 20 kat. holdon aluli gazdaságokban

' :: moins de ,, arp. cad. . 1,469.075 1,515.166 504959 8,489.200 824'9

': 20— 100 kat. holdas ,,

, 3) de (1779. cad. . . . . . . . . . . 246443 619.208 73.030 938381 4190

?; 100—1000 kat. holdas ,,

_ 2 de arg). cad. . . . . . . . . 40.904 134.262 32.232 207398 1177

§ 1000 kat holdon felüli ,,

% plus de , arp. cad. .. 40.375 39.200 11.476! 91.051 61'5

Összesen —- Total. . 1,796.797 2,307.836 621697 4,726.330 486'7 Ebből idei költés —— Dont production de1928 1,459.886 LEE—4.684 492048 3836/7185 395'1

fKacsa —— Oanards

; 20 kat. holdon aluli gazdaságokban

_ o moinsde _ arp. carlu . . . . 934715 1,053.867 252317 2,240.899 529'8

': 20— 100 kat. holdas ,,

3 de arp. cad . . . . . . . . . . 182.815 348.722 58.150 584.687 261'0

—— 100—1000 kat. holdas ,,

51 (le arp. cad. . . . . . . . . 61.028 94.192 26.265 181485 1030

§ 1000 kat holdon felüli ,, .

lus de ,, orp. cad. .. . 76.951 43.136 11.985 132072 89'2

ill ( p

Összesen — Total .. .. .. .. 1,255.509 1,534.917 348717 3,139.143 323—2

Ebböl idei költés -— Dont production de 1.928 1,040.906 1,249.0'í3 278406 2568. 375 264'5

___3. szám. —-— 275 —— 1929

, . Ma szár ——Ho '

A Dunántull , . gyaror gon 115716

_ dombos Az Alföldön Agoíizjskl "_összesen 1000kat.__hold

Baromflfaj, gazdaságnagyságcsoport vfiiííín Cím-m vidéken szám szerint szsfáírgíígíífe Especes de volazlle, categorzes demploztatwns danubie *" m Nord 351235; ággal; ;

laboumble '

darabokban —— nombre Galamb —— Pigeons

; _ 20 kat. holdon aluli gazdaságokban

o moms de ,, arp. cadn . . . 191439 445.168 71.244 718851 1722

': 20—100 kat. holdas ,,

s 3 de arpp. cad. .. .. .. .. .. 79.895 344022 24.001 447318 1964

'; 100—1000 kat. holdas ,,

_, de arp rad. . . . . . . 22.661 86.135 9.502 118298 67'2

§ 1000kat. holdon felüli ,,

m ( plus de ., am. cad. . .. 22.697 33.296 4.746 60.739 411

Összesen —— Total .. .. .. .. 322692 908621 109493 1,340.806 138'1 Ebből idei költés —— Dont production de 1928 125185 332.082 41.149 498416 51'3 ,

Összes baromfiállomány Ejfectif total de la volaille

'; 20 kat holdon aluli gazdaságokban

o moins de ,, arp. cad" . . 12,691.437 12,644.259 3,594.592 28,930.288 6.844'7

': 20— 100 kat holdas ,,

§ de ,, arp. cad. .. .. . . . . . . 1,970.198 4,117.701 532774 6,620.673 2.950'0

-.. 100—1000 kat. holdas ,, '

3 de arp. cad. . . . . . . . . 576611 998433 236906 1,811.95O 1.028'7

§ 1000 kat holdon felüli ,,

s: plus de ,, arp. cad. .. . . 740192 474506 108073 1,322.871 8939 Összesen -— Total .. 15,978.438 18,234.999 4,472.345 38,685.782 3.983'5 Ebből idei költés —- Dont production de 1928 10916372 13094373 3,213.635 27224380 2.803'3

vidéken jut legtöbb baromfi 1000 kat. hold szántóföldre.

Az egyes gazdaságnagyságcsoportoknak a baromfitenyésztésben egymástól meglehe-

" tősen eltérő szerepük van. Igazolja ezt a megállapítást a 2 sz. kimutatásunk, mely a baromfilétszámnak gazdaságnagyságcso- portok szerint való megoszlását országré- szenkint és baromfifajok szerint részletezve ismerteti. Az állománynak 74'8%-át a 20 kat. holdnál kisebb gazdaságokban, 17 '1 % -át pedig a 20—100 kat. holdas gazdaságokban tenyésztik. Megállapítható tehát, hogy ha—

zánkban a baromfiállománynak több mint 90%—a a 100 kat. holdnál kisebb, á. 11. kis—

gazdaságokban található. Az összes állo- mánynak 4'7%-a a IDO—1000 kat. holdas középgazdaságokban, 3'4%—a pedig az 1000 kat. holdon felüli nagygazdaságokban ira—

tott össze. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a gazdasági alkalmazottak tulajdonát képező baromfiakat a gazdaságok tulajdo—

nosának baromfíállományával együtt kellett bejelenteni. Tekintve, hogy cselédséget ugy- szólván csak a közép— és nagygazdaságok—

ban tartanak, a 100 kat. holdnál nagyobb gazdaságoknál kimutatott baromfiállomány jórészben a cselédség tulajdonát képezi, a közép- és nagygazdaságok maguk — a' be- érkezett adatok szerint —— csak elvétve fog—

lalkoznak baromfitenyésztéssel.

Az országrészek területén belül a kisebb gazdaságnagyságcsoportoknak a tenyésztés- ben való részvétele elég különböző mér- tékű. Az egyes országrészek baromfiállo—

mányának az Alföldön 69'3%—át, Dunántúl 79'4%-át, az északi dombos vidéken pedig

már 80'4%-át a 20 kat. holdon kisebb gaz—

daságok tenyésztik, az Alföld és az északi dombos vidék arányszáma között tehát 16'0%—os a különbség. A 20—400 kat. hol- das gazdaságok szerepénél szintén hasonló eltérések vannak. A baromülétszámnak ugyanis az Alföldön 22'6% -a s a Dunántúl csak 12'4%-a, az északi törvényhatóságok—

ban pedig már csak 11'0%—a tartozott eh—

hez a gazdaságnagyságcsoporthoz. A közép—

és nagygazdaságok baromfiállományára , vonatkozó adataink Dunántúl és az Alföldön alig számbajövő eltérést mutatnak egymás-

3. szám. -— 276 —— 1929

sal szemben, csak az északi törvényhatósá- gok vonatkozó gazdaságkategóriájánál ta- lálunk a többiektől elütő arányszámot. Ne—

vezetésen a közép- és nagygazdaságokban összeírt baromfiak darabszáma az összes állománynak az Alföldön 8'1, Dunántúl 82, az északi dombos vidéken ellenben csak

7'7%-át tette ki.

A tyúkféléknél az állománynak 77'1 % —át

Érdekes jelenség, hogy a pulykáknál nem

ily nagyok az eltérések az egyes gazdaság csoportok között. Ennél a baromfifajnál

ugyanis az állománynak 46'9%—a a 20 kat.

holdon aluli csoportban, 32'3% -a a 20—100 kat. holdas csoportban és 20'8% a közép- és nagygazdaságokban található. A lúdállo- mánynalc 7 3'8% -át a 20 kat. holdon aluliak, 19'9%-át a 20—100 kat. holdas gazdasá- gok, 6'3%-át pedig a közép— és nagygazda—

ságok tenyésztik. A kacsáknak 71'4%-a 20 kat. holdon aluli, 18'695 -a a 20—100 kat.

"holdas és 10'O%—a a 100 kat. holdon felüli gazdaságokban iratott össze. Végül a galam- boknak a 20 kat. holdon aluli gazdaságok- ban 53'2%—át, a 20—100 kat. holdas gaz- daságokban 33'4%—át s a közép- és nagy-

gazdaságoknál 13'4% -át tenyésztették.

Az egyes baromfifajoknál a két dombos vidéken általában csak a 20 kat. holdon aluli gazdaságok jelentősége emelkedik ki.

Az Alföldön ellenben, ahol a 20—100 kat.

holdas gazdaságok száma viszonylag na- gyobb, mint a két másik országrész terüle- ten, a baromfitenyésztésben ez a gazdaság- csoport is szóhoz jut. Különösen feltűnő az alföldi 20—100 kat. holdas gazdaságok sze- repe a pulykáknál és a galamboknál. A 'pulykaállománynak ez a gazdaságnagyság- csoport az Alföldön 35'6%-át, Dunántúl csak 19'6%—át és az északi törvényhatósá—

gok területén 22'9%—át tenyésztette. A ga—

lamblétszámból a szóbanlevő gazdaságkate- góriára az alföldi gazdaságokban 37995. a dunántúli dombos vidéken 24'8%, az északi

dombos vidéken pedig 21'9% jutott.

A baromfiösszeírás alkalmával, mint már említettük, az 1928. évi ültetésből származó baromfit is be kellett gazdaságonkint jelen—

teni. A vonatkozó adatok szerint az ország baromfiállományának 70'4%—a 1928. évi költésböl származott. Az új költés aránya a dunántúli dombos vidéken 68'3%, az Al—

földön 71'8%, az északi dombos vidéken pedig 71'9%, a baromfitenyésztés tehát az 1928. év tavaszán az északi dombos vidéken és az Alföldön nagyobb arányú volt, mint a Dunántúl.

A felsorakoztatott adatokból, tekintve, hogy csak egy esztendőről van szó, messze- menő következtetések nem vonhatók le.

Arra azonban mindenesetre alkalmasak az adatok, hogy azokból a kisgazdaságok sze- repének fontosságát megállapítsuk. A közép- és nagygazdaságokban az állattenyésztés- nek ez az elég jövedelmező ága ezidőszerint csak elvétve van bevezetve. Kívánatos lenne pedig, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, modern berendezésű baromfi- tenyészetek mind nagyobb számban léte- síttessenek. Ez pedig csak a közép- és nagygazdaságoknak a baromfitenyészte'sbe való bevonása útján remélhető, mert a kisgazdaságok részben konzervativizmusuk, részben tőkeszegénységük miatt, többnyire csak az apáiktól elsajátítött, a fajta- nemesítést egyáltalában nem ismerő régi módszer szerint űzik ezt az állattenyésztési ágat. Az elmult év külkereskedelmi forgal—

mának adatai az exportra került barom- fiaknak és baromfitermékeknek visszaesé—

sérőll) számolnak be, bizonyára az erős külföldi verseny és nem a tenyésztés ha—

nyatlása következtében. A külföldi kon- kurrencia leküzdése jogosan csak akkor remélhető, ha a baromfitenyésztők hazánk—

ban is figyelembe veszik és meghonositják azokat a baromfifajtákat, tenyésztési mód—

szereket, felszereléseket, amelyek a modern baromfitenyésztésben ma már szinte nélkü- lözhetetleneknek bizonyulnak. Ezeknek be*

szerzése, illetve meghonosítása pedig nem a kisgazdaságoktól, hanem csakis a tőké- ben erősehb közép— és nagygazdaságoknak a tenyésztésbe való szélesebb körű bevoná—

sától remélhető. Sz. Z. dr.

1) L. a Magy, Stat. Szemle 1929 2. sz. 118. l.