Felsőoktatásunk különös tekintettel a visszacsatolt területekre

3. szam

—212——

1940 3. A petróleummedence 1939. évi forgalma. — Trafíe du bassm pétrolier en 1939.

betárolt áruk mennyisége mnelkedett, kivéve a benzint, amelyből valamivel kevesebb érkezett, mint az előző évben. Az elszállított áruk mennyi—

sége valamennyinél emelkedést mutat. Az évvégi

§ s É r k e z e t t —— A r 7 i v é s Elszálltttatott —— Expédiés ?;

m o : —

0? ,

, , §§§ [ § _ § ; § A §§ sua—

Az arak megnevezese $$$—Sa §§* l 555 ÉÉ § Érik §§ 1 gÉ § §3§3í

Marchandises

ami

§_§§

§§ sg.

ge

§§§

-;§ ;

%. §§

%m?

métermázsákban—eng

- ! ! : a

Nyers ásványolaj —— Hm'le

minérale bruie . . . . 142790 476173 566913 —— 1,043.086 —— [ —— —— —— 127.25O'It Benzin; 4— Essenee . . . . 61.208 101.970 7.813 2.731 112514 145236 4.876 204565 354.677 64.335 Világító-kőolaj w Pétrole

d'e'claz'mge . . . . 12.436 85.474 —— 1.092 36.566 161.243 12.100 102.220 275.568 33.317 Gázolajsványi -——kenőolajGaz oil—-—. Hm'le. 7.725 12.758 — 281 13039 85.408 6.000 49,469140.877 9.214 minérale lubrifiantesványolaj félgyártmanyok. 18.449 34.089 1.641 278 36.008 37.552 2.283 62.300 102.135 22.903 . feldolgozás célj aíra— Demi— (

produits d'huiles minérales 23.892 4.876 15.035 — 19.911 —— —— — _, 24.830),§ Egyéb — Autres . . 13.544] l9.972 146 1.583 21.701 132364]§ 705f149.178 282247 7.145f Mindössze —- Total . . 280044 685312 591548 5.965 1282825 561.803 25.964 567.732 l,!55499 288394

készlet benzinből, világítókőolajból, gázolajból és ásványi kenőolajból nagyobb, nyers ásványolajból azonban kisebb volt az előző évinél.

Petrich(mich—Horváth Miklós br. dr.

SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉLET

r'

Felsőoktatásunk különös tekintettel a visszacsatolt területekre.

Liensez'gnement supériem' en Hongrie, spécialement au point de vue des regions libérées.

Résumé. [.a Stutistigue Ilongroise u fait dans I'année scolaire 1938——39 une enguéte sur les étu—

diants

originaires de deux: régions enleuées á la Hon- grie 20 ans auparavant, la zone nord, réincorporée en vertu de la sentence de Vienne du 2 nouembre 1938, et la

Subcarpathie, libérée le 15 mars 1939. Au mo—

ment de Fenguéte, il y uvuit, dans les Univel'site's et autres Ecoles supérieures de Hongrie, 775 étudiants uenus de ces régions (747 de la zone nord, 28 (le la Subcarpathie), (lui représentaient 5'9% du nombre total (13.219) des étudiants de notre pays. Et il est bien probable one pendant les années (]uí vont venir, ces régions nous enverron! encore plus djéludiants.

Les étudíunís originoíres des régions libe'rées, e! dont 95'9% déclaraient avoir le Ilongroís pour Iangue maternelle, se répnrtissuient ainsi: aux Uni—

versités, 62'9% (doni la plupart — les 4/5 ——- 61 Budapest et á Debrecen, situés Ie plus prés de ces

I'égions); étudinnts en médecine, 34'7%; en droit,

31'11.%; (?turlianfs de philosophie, 25'I%.

*

Az 1938/39. tanév igen örvendetes ese- ményt és fontos változást jelent a hazai tan- ügyi statisztika történetében: ez volt ugyanis az első alkalom, amidőn a megnagyobbodott ország oktatási viszonyaira vonatkozó adat—

gyűjtések kapcsán a felvidéki iskolák, tam—

erők és tanulók ismét a magyar statisztika

által vétettek számba. így ez a tanév volt az,

amelyben az 1938. november 2-i bécsi dön—

tés alapján visszacsatolt felvidéki terület es visszatért Kárpátalja főiskolai hallgatóságát is húsz év után nem mint ,,külföldi", hanem ismét mint magyar állampolgárokat vehet—

tük számba és üdvözölhettük a hazai egye—

lelnek és főiskolák falai között. Ezt az alkal—

mat használta fel a hivatalos statisztikai szolgálat arra, hogy a visszakerült felvi—

(lókil) hallgatóságra vonatkozó adatokat kü—

lön feldolgozza, hogy megismerhessük egye—

temi és főiskolai hallgatóságunknak azt az ú j csoportját, amely az elemi iskolától kezdve az egyetemi évekig idegen szellemi- ségű oktatási intézetekben nevelődött.

A felvétel a tanév Il. felében rendszere—

sített statisztikai adatgyüjtés alkalmaval tör—

1) A visszacsatolt felvidéki területről es a vissza—

tert Kárpátaljáról származó hallgatóság megjelölé—

sére rövidség kedvéért a következőkben a ,,felvi- dvéki" szót hasznaljuk, mert e hallgatóság legna—

gyobb részben (96'4%) a Felvidékről való és Kár—

pátaljáról csak 28 hallgató volt közöttük.

3. szám ——- 213 —— 1940 tént a szokásos főiskolai egyéni kérdő—

minták útján. A feldolgózás előkészítése során külön választattak a visszacsatolt te—

rületről származó hallgatók lapjai. A szár—

mazás helyének megállapítása igen gondos körültekintéssel történt. Erre nézve a szü- lők lakóhelyére ie's foglalkozására, valamint a hallgató születési helyére vonatkozó ada—

tok adtak az esetek túlnyomó többségében kielégítő támpontot. Figyelembe vétetett to—

*ábbá az a körülmény is, hogy a hallgató érettségi bizonyítványát hol, milyen intézet- ben szerezte, előzőleg milyen egyetemen, fő- iskolán végezte tanulmányait s hogy az 1938/39. tanévben szervezett ,,pótfélévre"' beiratkozott-e?) További kétség esetén pedig a szükséges felvilágosítás közvetlenül a hall—

gatótól szereztetett be.

A l'iallgatóságnak ilymódon két eso- portra való szétválasztását az 1939. év ele—

jén még annál könnyebben és biztosabban lehetett keresztülvinni, mert ekkor még nem vette kezdetét az a belső vándormozgalom (kölcsönös átl'ielyezések, munkahely—, lakó- helyváltoztatások stb.), amely később már ezt az elkülönítést nagy mértékben megnehe- zítette és egyben kevésbbé megbízhatóvá is tette volna.

A következőkben tehát elsősorban a fel—

vidéki hallgatóságra vonatkozó adatok fon- tosabb eredményét fogjuk ismertetni, pár- huzamosan a tanév többi hallgatóságának megfelelő adataival. lsmertetésünk termé- szetesen nem hagyhatja figyelmen kívül a

2) A m. kir. vallás— és közoktatásügyi miniszter a Felvidék visszacsatolása következtében az onnan származó és a hazai egyetemekre elsőízben beirat—

kozó vagy átiratkozó hallgatók tanulmányi viszo—

nyainak átmeneti rendezése, valamint a rájuk vo- natkozó diákjóléti intézkedéseknek egyöntetű sza—

bályozása céljából kiadott 29.700/1938. IV. sz. ren—

delete alapján a Felvidékről származó hallgatók a megállapított létszámon felül voltak az egyete—

mekre felvehetők és az 1938/39. tanév l. felére 1938.

évi december hó l-ig iratkozhattak be. Ez. időpon—

tig vagy engedély alapján még a határidőn túl is briratlmzott hallgatók azonban e csonka félévet zsak az ü. n. ,,pótfélév" szabályszerű lehallgatásá—

val érvényesíthették. Ez a ,,pótíéléu" az egyetemek karain (osztályain) a hallgatók részére 1939. évi január hó 2-lól február hó 11-ig bezárólag évfolya—

monkint tartatott meg, amelyen a tanárok összevon—

tan adták elő az 1938/39. tanév I. félévének tan- anyagát és tartották meg szükséges mértékben a kapcsolatos gyakorlatokat, A felvidéki hallgatók ama részénél. amelyik a hazai egyetemekre csak a

_.pt'itfélévre" iratkozott be (először, ez a pótfélév szabályszerű félévnek számított s így a felvidéki hallgatóság akár' beiratkozott az 1938/39. tanév l.

telére. akár nem, a .,póttélév" szabályszerű lehall—

gatása után már_ mint a magyar egyetemeken máso—

dik t'élévét hallgató egyetemi polgár iratkozhatott be a március hó 1-én kezdődő ll. félévre,

mult adatgyűjtések tanulságait s egy tobb viszonylatban az előző adatokra is ata .

A felvidéki területsáv visszat—natotász'wal1 a főiskolák számában is történt valtozas, amennyiben a kassai és a rozsnyói római katolikus, az ungvári görög katoiilmrs és .az e tanévben szünetelt losonci re'! hittudo—

mányi főiskolák is visszakerültek. la; ismét van egy görög katolikus theológizinle vitazont a római katolikus hittudományiit'—iskoláink száma 24—re emelkedett. (Létwiilt még Kassán egy kereskedelmi fÖlSk-t'ilt is, ez azonban csak az 1939/40. tanc'lywt kezdte meg működését.)

Az összes és köztük a felvidéki lmi/(funk ság létszámának főiskolák és tuttoináz'ayu karok szerint való megoszlására 'mnatlmző lag az 1. sz. tábla és grafikon nyujtanak tájékoztatást.

Az egyetemi és főiskolai h; 'ftáatóságg a háború utáni ntolsó másfél ÓVillZZí'tlhm'l az 1930/31. tanévben érte el a learnagasabl)

(16.053) létszámot. Az azóta eltelt tl tanév mindegyikében e létszám f0k()2;ilitlr vis—.m—

esését állapította meg a statisztika Ez az irányzat a tárgyalt évben is továblit'o'tylató—

dott és az előző tanév 13.228—11— létszámá—

val szemben már csak 12.482? fővel

lw—-ö'6%) számolhattnnk volna lm a 7371)

felvidéki hallgatónak a hazai tőekolalmn való megjelenése ezt a visszaesést nem ellen—

súlyozza, A tanév létszáma egy t'iinyalattal még így is kisebb, mint az 1937 "D—tri, évi és közel 2.900 (17-7%) fővel —— sőt lm a Fel—

vidékről jött hallgatókat leszz'inntjzik, több mint három és t'élezerrel (3.57l5 —— kere!- sebh hallgatót vett volna számba a statisw tika, mint a legmagasabb létszán'w'l jelentő 1930/31. tanévben. A hallgatók maz'nnímak ez a visszaesése 22'3%—ot jelent Ezekből láthatjuk, hogy a visszatért Fela ldek tini—- nak a hazai egyetemeken és twfnstuilaí'ilmn való megjelenése a hallgatóság várnának alakulásában nem vonta maga után ennek emelkedését, hanem csupán nn;;g:'illította annakn 9 év óta már állandósult esi'ilxiwm'u—jét.

A hazai egyetemekre és tői—kilátni az 1938/39. tanév ll. felében az 19155 títtiVPlltinI' 2—i bécsi döntés által visszacsatnff áulvidéki részről 7/1-7, (: Kárpátaljáról Death. 128) iksz——

szesen tehát 775 hallgató iratkozuvn be, ami a hallgatói létszám 6-2%—kal való emelke—

dését jelentette. A hallgatók közül HH olyan

1) Ebben az esetben természetesen nem vétetett a felvidékiek számához az az egyébként szintén a visszacsatolt Felvidékről származó 38 hallgató, akik már az előző tanévben is —— mint külföld: z'iilainpel- gárok —— hallgatói voltak a hazai egyetemeknek és

főiskoláknak.

* Ha:

3. szám — 214 -—-—

*) Szünetelt. — Ferme'e.

1940 1. A hallgatók száma az 1930/31. és 1934/35—1938/39. tanévekben.

Nombre des átuotiants dans l'anne'e scolaire 1930—31 et de 1934—35 á 1938—39.

___—ÉÉ/É)í__

EFőliskolak, tudomanykarolk 5 33 g ;; % (m ággá.

co es su

P

'"

$

33

§

g

% sas? 1. 33.322.

H H ! H v—4 H recouorée

Tudományegyetemek -— Universite's i

Budapest . . . . . . . . 5.198 4.919 4.625 4348' 4.016 3.947 297

Debrecen . 1.393 1.319 1.185 1.139 971 1.051 134

Pécs . . 1.417 1.521 1.469 1.400 1.280 1.096 16

Szeged. . . . . . . . . . . . . 1.779 1.545 1.380 1.250 1.151 1.109__ 40 Összesen —— Totanw. . . 9.787 9.304 8.659 8137 7.418 7.203 487 Tudománykarok —— Faeutte's

Hittudományi — Faculte's de théologie . . . . . . 406 452 404 394; 388 359 27 Jog- és államtudományi —— Faculte's de droit et des '.

seiences polit. . . . . . . . . . . . . . 4.289 4.338 4.033 3.767; 3.512 3.258 152 llamszámviteli tanf. — Cours de comptabilité pubi. 198 146 195 254; 318 319 1 Orvostudományi —— Faculte's de médecine . . . . 2.202 1.997 1.845 1.709; 1.451 1.530 169 Bölcsészeti —— Facultés de philosophie . . . . . . 2.457 2.175 1.977 1.813 1.576 1.571 122 Gyógyszerészeti tanfolyam —— Cours de pharmacie 235 196 2057 . 200; 173", 166 16 Összesen —— Totanx . . . 9.787 9.304 8.659 8.137) 7.418 7.203 487 József nádor műszaki és gazdaságtud. egyetem

Université des seiences technignes et éeonomignes, *

portant le nom du palatin Joseph (

Mérnöki oszt. —— Section dyingénienrs . . 477 244 178 145, 168 188 12 Építészmérnöki oszt. _— Section d'architecture . 232 117 91 101; 106 104 6 Gépészmérn. oszt. —— Section d'inge'niews me'eaniciens 614 426 385 3771 423 558 18 Vegyészmérnöki oszt. — Section dinge'nienrs chimist. 46 72 107 107§ 129 139 6 Banya- és kohómérnökí oszt, -— Section d'ingé'

nieurs miniers et métallurg, . ... . . 50! 72 79 118; 131 131 33 Erdömérnökioszt.— Section d'ingénienrs forestiers . 88 81 80 96; 95 90 6 Mezőgazdasági oszt. —— Section d'agricnltnrc . . 227 169 135 1624 163 210 3 llatorvosi oszt. -— Section vété'rinaire . . . . . 299 304 321 3421 338 337 10 Közgazdasági és keresk. oszt. —— Sect. d'écono- .

_ mie palit. et de commerce. . . . . . . . . 918 717 623 676 616 583 32 _ Közigazgatási oszt. —— Section d'administmtion pnbl. 209! 169 163 168; 144 137 1

Közgazdasági tanf. — Cours dléconomie palit. . 58 21 18 14) 15 3 —

Revizori és keleti intézet — Cours ponr élév. reni-

seurs et Institut dit Oriental . . . 43 9 4 m— , — —— _ __

Összesen — Totanw . 3.261 2.401 2.184 2.306, 2.328 2.480 97

Hittudományi főisk. —— Écoles snpe'rienres de théologie '

_) Róm. kat. — catholigne remain . . 700 886 854 881 876 943 79

Ég Gör. kat.— nniate — _ —— — ; —— 31 26

§ § Református — calviniste 209 234 215 180 166 19 35

% Izraelita— ismélite . . . . . . 33 40, 40 46! 51 62 7777 1

Összesen — Totaucc . 942 1.160; 1.109 1.107— 1.093 1.229 141 Jogakadémiak —— ,,Aeadémies* (e'coles supe'r.) de droit .

Jogi karok —— Facultés de droit . , . . . . 898 918 874 8201 822 763 18 llamszámviteli tanfolyamok —— Cours de compta—

bilite' pnbligue. . . . . . . . . . . . . . . 16 13 14 27 19 15 ——

Gazdasági akadémiák — ,Académies" (écoles super.)

d'agricultnre . . . . . . ., . . . . . . . . . 358 376 403 405 458 422 4 Képzőművészeti főiskola -—— Eeole supe'rienre des

Beaux-Arts . . . . . . . . . . . . . 366- 336 346 311 322 314 16 Polgári isk. tanar(nö)képzö—föisk. —— Eeoles nor-

males (pour les deux sea-es) d'éeote primaire snpér. 252 390 452 506 581 617 1 Gyógypedagógiai tanárképző főisk. —— Ecole nor-

male supér. de médicapédagogie . . ... 44 80 59 39 17 l) ——

Testnevelési főiskola — École snpérieure d'éduca-

tion physigne . . . . . . . . . ... 129 110 116! 163 170 176 11

Mindössze — Total général . . 16. " 15.088 14.216 13.821 13.228 13.219' 775

Ebből nő _. Dont femmes 2.193 2.033 1.951 1.889 1.714 1.771 72

!. A FELVIDÉKI HALLGATÚK MEGUSZLÁSA

a) FűlSKULÁK szam

PAR ECOLES SUPÉRIEURES

30*x

% l

tudomany—egyetemek:

Universités .

htttudcmanw fbiskclák Ecotes super. de théetcgte

tiltas

tBudapest

7 "Nem Jegakadémiax

3. Pecs Académies de droit 4 Szeged

Egyeb'tötstelát Autres Ecules sueérieures

! "") Műegyetem

amen Université des smencesteenmuues

5.

Gazdasági főiskolák Ecmes super d'agrícutture

_—

"61811940,

volt, aki mar az előző években is mint kül- földi, ,,cseh-szlovák" állampolgár magyar egyetemeken és főiskolákon folytatta tanul—

mányait, úgyhogy tulajdonképpen csak 737 hallgató volt olyan, aki a visszacsatolás ál- tal létrejött terület- és népességgyarapodás folytán a hazai egyetemi és főiskolai tanul- mányokba újonnan kapcsolódott be.

A hallgatók létszámát és nemek szerint való megoszlását a következő összeállítás tünteti fel:

77 Férfi t Nő ! Összes Országrész __ h a 1 1 g a t ó

§ szam § 0/0 lszáml % l szám l 0/0

M mMM—( myi l VVVVV 3 x !

Trianoni Magyar- ';

országl) . . 10745 86'4 1.699 13'6 12.444 94'1

Felvidéki terület 703 90-7 72 9-3 775 57-33

Összesen: . , 1 11.448186-6t 1.771! 13-4t1321911oo-o

1) Meg kell jegyeznünk, hogy a hallgatóságnak ,,trianoni magyarországi" jelzéssel való megkülön- böztetése nem egészen szabatos, mert a hallgatóság e csoportjának adataiban nem csupán a bécsi dön- tés előtti csonkaországi, hanem a 377 (2'9%) kül- földi állampolgár adatai is bennfoglaltatnak, azon- ban ezek adatai a magyar honos hallgatókétól el nem választhatók.

-——215———

RÉPARTlTlON, PAR ECBLES SUPÉREEURES Et FACULTÉS, DES ÉTUDIANTS ORtGINNRES ne LA ZONE NORD 1938/39.

0

1940

FÖISKULÁK ÉS TUDOMÁNYSZAKDK SZERINT

h) TUDOMÁNYSZAKOK SZERINT PAR FACULTÉS ou stcttons

0

35'7

Htttudumzn'jt hallgatók Eyegyez tant. hallgatok Théctugiens Emma en oharmame dognattgatnk

(tudtam en droit

Műegyetem műalakt oszzstyain hatlgatók

Eleves des sect. techn. de t'Untversué des se, techn.

vacstanhallgatek Etudiants en médecine

Műegyetem egyéb osztatyaln hallgatók

Exéves des autres sem, de tünt-tetette des sc. techn.

%,

%

Bölcsészettanharlgatók '; .. .:m ttudiants de ptnoosuphte

L

Bala. akadémiai hallgatók heves des Academies d'agvtculture

% m m

[;

Egyeb töiskalai hallgatok Eléves des BIX'JES Ecntes supélieulzs

R. ".de sugta,

A felvidéki hallgatóságnak az itt feltün-

tetett 5'9% -os részesedése azonban még ösz—

szébb zsugorodik akkor, ha a szorosan vett felvidéki és trianoni magyarországi létszá—

mot állítjuk egymás mellé; a felvidéki lét- számból ugyanis le kell vonni a 28 kárpát- aljai, a trianoni részből pedig a 377 külföldi honos hallgatót. Ezeknek a létszámból való kiemelése után a Felvidékre eső hányad

csak 5'8%.

A hallgatólétszámol a népesség számához viszonyítva azt látjuk, hogy a visszacsatolt felvidéki részen 10 ezer lakosra csupán 72, a trianoni területen pedig 131 hallgató jut.

Ezeknek az arányoknak a szembeállítása azonban nem helyes, mert a két terület kö—

zött a felsőfokú oktatásban való részesedés aránytalanságát kihangsúlyozva, látszólag a visszatért Felvidék alacsonyabb kulturális színvonalára utalnak. Ennek megítélésénél hivatkozni kell azokra az általánosan ismert tényekre, amelyek alapján ezek a számok igazi jelentőségű]; szerint bírálhatók el.

3, szám ——216———- 1940 tltalzmnk kell itt egyrészt azokra az

anyaorszwgitól egészen eltérő társadalmi és gazdasági vonatkozásokra és a főiskolai ta- nnlim'myo—vl—z folytatása szempontjából fontos előfeltételekre, amelyek között a felvidéki magyar kisebbség a cseh megszállás alatt él!. Gondoljunk a cseh iskolapolitikára, amelynek nem az volt a törekvése, hogy a magyar kisebbség fiai minél nagyobb szám—

ban végezhessenek középiskolai tanulmá—

nyokat, hogy ennek birtokában azután a felsőfokn aktatásnak is részeseivé válhassa—

nak. lla árolt is magyar tannyelvű (de in- kább Rank tagozatú) középiskola, a magyar—

ság szem rétege nem volt olyan gazdasági helyzetben, hogy fiait ott nagyobb számmal iskoláztnthassa. Emellett a közép-, de főleg a maga.-mbbfokú képesítés megszerzésénél még az a döntő szempont is meggondolásra késztette at felvidéki ifjúságot, hogy a nagy nehézségek és anyagi áldozatok árán meg—

szerzett, xii—(levél birtokában az elhelyezkedés lehetőségei és esélyei igen szűk területre, leginkább csak szabad pályákra korláto—

xódtak.

A felvidéki hallgatólétszám azért sem tekinthető még teljesnek, mert a visszacsato—

lás legelső féléve nem lehetett mindenütt alkalmas arra, hogy a volt cseh-szlovák f "—

iskolákon hallgató felvidéki ifjúság hiány—

talanul jetentkezzék a magyar főiskolákon.

Másrészt az államfordnlat következtében előállt e.tj helyzet nyujtotta kedvezőbb lehe- tőségek sem éreztethették ily rövid idő alatt hatásukat Ez a helyzet azonban az évek során sokat módosul; változtat majd rajta a régi n'ia'tayar középiskolák visszaállítása, ami által a magyarság ismét birtokába jut annak a lehetőségnek, hogy fiai a középisko- lákat elvégezve, a mostaninál nagyobb szám—

mal legyenek képviselve a hazai egyetemek és főiskolák hallgatóságában.

I'L'rírnrímíjáról csak 28 hallgatót vett számba 117, adatgyüjtés. E terület vissza- térése és; az ottani viszonyok konszolidálása ugyanis ály—an időben történt, amikor már erősen set'a'ii'elialadt a tanév II. féléve. Ezen—

kívül az ott lévő gazdasági és kulturális szín—

vonal alacsonyabb volta, a középiskolát vég—

zett fiatalsag gyér száma is oka annak, hogy Kárpámtjiimk a március 15—e után felszaba—

dított reszet egyelőre csak ilyen kis számú

hallgatómg képviselte. Valószínű azonban.

hogy jövő adatgyüjtéseink itt is sokkal ked- w—fzőbben fogják majd elénk tárni e terület fiainak a hazai, főiskolák hallgatóságában való it'-we sedését

A felvidéki hallgatóságnak főiskolák és tudománykarok között való megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy a hallgatóságnak több mint fele (62*9%) a tudományegyete—

meken folytatta tanulmányait. Ezekután a hittudományi főiskolákon (18'2%) és a Jó—

zsef nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen (12'5%) találjuk őket jelentéke- nyebb számban. (A műegyetem műszaki osz- tályaira a 775 hallgató közül 51 (6'6% ) iratkozott.) A többi főiskolákon a felvidéki

hallgatóság aránya az előzőeknél már sokkal alacsonyabb, így az egyéb főiskolákon 3'6%—át, a jogakadémiákon 2'3%-át tették a hallgatóságnak, a gazdasági akadémiákra pedig csak 4 hallgató iratkozott be a Felvi—

dékről.

A felvidéki hallgatóságnak az egyes tudo- mányegyetemeken való elhelyezkedésében a területiség elvének érvényesülését szemlél- hetjük, amennyiben több mint $$$—ét a Fel—

vidékhez közelebb fekvő és könnyen meg—

közelíthető két egyetemen, a budapestin és debrecenin találjuk. E szempont mellett Budapestnek, mint az ország gazdasági és kulturális központjának értékelését kell látnunk abban a körülményben, hogy az egyetemi hallgatóknak több mint felét

(61'070) a Pázmány Péter tudományegye—

temen anyakönyvelték el. Közülök legtöb—

ben az egyetem orvosi (106) és jogi (88) karaira iratkoztak. A felvidéki egyetemi if- júság másik tekintélyesebb részét (27'5%) Debrecenben találjuk. ahol már az összes hallgatóságnak is jelentékenyebb (128963 hányadát képezték s megjelenésük előidé- zője volt annak, hogy míg a másik 3 egye- tem —— köztük a budapesti is, amely pedig közel 300 hallgatót kapott a visszatért Fel—

vidékről —— hallgatói létszáma ez évben to- vábbhanyatlott, addig a debreceni egyeteme 1.000 fölé emelkedve, tekintélyes (8'2%l gyarapodást ért el. Itt is az orvosi és a jogi karok népessége gyarapodott elsősorban.

(Az előbbin 48, az utóbbin pedig 40 felvi—

déki hallgató volt.) E két egyetemen kívül a szegedire, de főleg a pécsi egyetemre ( ——

területi távolság miatt természetesen jó_—

val kevesebb felvidéki hallgató jutott.

A felvidéki egyetemi hallgatóságnak több mint lég-a (34770) orvosi, másik 1/3—a (31470) jogi és Vr-e (25'l%) bölcsészeti ta—

nulmányokat folytatott, az ezeken kívül fennmaradó kis hányad pedig a hittudo—

mányi karokra (5670) és a gyógyszerészeti tanfolyamokra (3'370) esett. A Kárpátaljá—

ról való 28 hallgató közül ll a budapesti.

3. szám

12 a debreceni (')s 1 a szegedi tudomány—

egyetemeken, 2 () nn'iegyetemen, 2 pedig az ungvári görög katolikus hittudományi fő—

iskolán folytatott tanulmányokat. Karok szerint1 reszben a jogi (10) ('),s (17 orvosi

(8) íakultás hallpatói közé tartoztak.

A l)()llwitoswn()k evfolyamok szerint való megoszlásáról az alábbi összeállítás nyujt tz')j('),k()ztat(')st:

§Afe1vidéki§ A többi § Az összes

§,,,,

§ hallgatók

szem § 1 szám i/ ai szám ! (V,,

"A) ) ; ) '

I. évfolyam § 233 ('*O'I 4.241t34'1§ 4474 33'8

)). ;194 251) 3.096§249 3.290 249 m. , § 184 237 961412103 2798 2132 [V. §1)7 15-1)1.;904153) * 021 15-3

v. ( __ ; 47, 61 589; 47( 686 48

Összesen: 775 [zoo-ot 12.444§1()0-0§ 13.219tzoa-u

) )

Lényegesebb eltérés a felvidéki hallga- tók évfolyamok szerinti tagozódásnál nem állapítható meg, az a többi hall'fatósát;

megfelelő adataival hasonló alakulást tün- tet fel.

A halloatók megoszlását vallás és anya—

nyelv szerint a 2. sz. tábla ismerteti.

Az egyes vallásfelelce:etelmek () tóisko—

lai hallgat(')sagban való részesedését vizs—

gálva, azt láttuk hogy () trianoni résznél () római katolikusokíilll.)%)é az evangé—

likusok (Jr 1'1%) száma túlhaladja () nó-

pességben elfoglalt arányt, viszont a többi felekezet azt nem éri el. A felvidéki hallga—

tóság felekezeti megoszlásánál is találunk ilyen eltolódásokat, ahol viszont, a görög ka—

tolikus H— 3'3%), () reform-(itus H— ()'8%), valamint az evangélikus H— 3'4%) hallga—

tók százaléka nagyobb az illető felekezet—

nek () népességben elfoglalt arányánál. Az izraeliták () hallgatók ewyik csoportjában sem érik el () népességi arányt mert () tria noni területen lévő .)1% os alányukkal

szemben 3'9, a felvidéki 7'8%—os részese,- désükkel szemben pedig csak 2'6%—ot tett a főiskolák izraelita hallgatósága

izzel () kérdéssel kapcsolatban nem érdektelen, ha bemutatjuk annak () számí—

tásnak az eredményeit is, amely az izraeli- ták alanyának pontosabb megállapítisa céljából a hittudományi karokat és foisko—

lakat —— mivel ezekre aelita hall;ato vaey egyáltalán nem vagy pedig csak ilyen (Rabbiképző)ilatkozhat be w— vala—

mint a nem tulajdonképpeni egyetemi ill.

főiskolai hallgatóknak tekintendő állam—

számviteli tanfolyamok hall,;ftatóit kire,—

—217— 1940

2. A hallgatók vallás és anyanyelv szerint az 1938/39. tanévben.

Etudiants pa)" religion et langue maternelle,_ dans l'année scolaíre 1938—39.

E ! u d i a1) l s

trianoni _ ,. , . Osszes

Vallás, megye));— (ÉEIJSÉÉLÉ; Total anyanyelv Éfdfiongrfe 3078 "W (ati-ám

R -( deTríamm unom/we

elzgwns el, )...

lawgues )) (( ) ) (( (( ( o );

maternellcs (' ; ; §

(n e ) § u) ; v) -— §

Vallás Par religion

Róm. kat. ;

Catholigues ro- '

mains . 8.262 66'4 462 59'6 8724, 660 Gör kat. —— Uni-

ates . . . . . 214 1'7t 82 106 296 22

Ref. —— Calvi- '

m'stes . . . 2.392 15/2152 196 2.544 19'2

Evang. —— Lu— '

théricns . . 906; 73 52 6"? 958 7'2 Gő). ket. —Gréco **

orientaum . . 122 10 7 ()".9 129; 10 Unitárius — UM—

taires . . 48 O'! —— —— 48 04

Izraelita —— Isra—

e'lites . . 490 3'9 20 ;2'6 510 39 Egyéb—Autres mi ()"1 —- '— 10 O']

Össz. —— Tatum: 12.444 7000 775 1000 13.219 1000 Anyanyelv

Par langue

matemelle §

Magyar —— Hon- É :

grow . 12.204 980§743 95912947 98'0

Német —- Alle- ), '

mazás, . . . 93 08§ 5 07) 98 O'?

Szlovák (tót)

S/ouagues 7 0'1§ 14 1'8 21 02

Magyarorosztru- ( f *

tén) — Russes ; §

deHongrie( Ru— 4 00212 l'li 16 0-1

thencs) !

Egyéb—Ames 186§ 1-1) 1 0-1 137 (1—0

12.444 100-017753100-0 13.219100-0

. .

Össz. —- lotauw

keszti () színnbavételből. Az ilymódon ke—

szített összeállítás eledményeit mind az osszes mind pedig)" () foiskolai hal gatósíg) felekezeti osszetetelenek jövobeli alakulása szemp()ntj(')ból kiilonos jelentőséggel bí)(') l. évfoljamú hallgatók *a vonatkozólag a 2).

sz. táblán közöljük. '

Az izraelita hallgatók ú.n. tisztább arányszámát szemlélve, nag) obb eltérést találunk az oss7es (')s az újonnan felvett l.

éves izraelita hallgatók alányszáma között Míg ugyanis az összes hallgatók között 40% volta zsidóságY részesedése, addig)" az 1. évfolyam hallatosamban ennek a z

3. szám

3. Az összes és az izraelita vallású hallgatók száma az 1938/39. tanévben.

Nombre des étudiants, avec indication des israélites, dans Fanne'e scolaire !938-39.

Az 1. éves hallgatókl) Etudianís de

17: annéelj Az összes

hallgatókl) Nombre tot.

des elad!)

kozti] közül

- / , er. izr.

Főiskolák, tudománykarok dont dont

K; 17 ' ' 'l' Ecoles supéríeurrs ei facnlirs— .a; Bvr—af ' " 3 238 lm-

' ?: i la '3 V:

([ ? za §

sí *. § §

ÉS EÉ §? E§

%S e § we % us :

N E N e a N 3 is :: a

m e— lV) ;: a II) % i(" § G

Tudományegyet. _ Nnivcrsités !

Budapest. . . . . . . 8.537 155 44 1.086 29 27 Debrecen. . . . . . . . 897 3135 311 9 2-9 Pécs _ . . . . . . . . 999 43 43 ZW 5 17 Szeged . . . . 1.092 52 4'8 866 11 31) Összesen —— Tata/m: . 645251181 4'3 2.062 54 2'6

Tudománykarok —— Facnlíés Jog— és államtudományi —— Ftv

cultés de droit et des Sciences

políl. . . . . . . . . . 3.258 87 27 1.209 17 1'4 Orvostudományi _ Fucultr's de

médem'ne. . . . . . . . 1.530 93 6-1 318 11 377 Bölcsészeti —— [Javul/és de phi- x

losophie . . . , . . . . 1.5it* 89.5'7 466 21 45

Gyógysz. tanfolyam A— Cours !

de pharmacie . , , . . , 166 12i7'2 69 5 724

Összesen % Totaux . 6525 281 Hz? 2.062] 54 mi

József nádor műszaki és gaz- t

daságtud. egyet. —— Université * des sciences terhm'gues e! éco- _

nomígues, portant lenom du ; ;

palatm Joseph. . . . . 2.480 117 47 1.084t 32 §3'1

Jogakadémiák —— ,,AcadémiasM '

ZlSJ 2 1039 (écoles supér.) de droit . . 763 25 3—3

Gazdasági akadémiák — Azudű- ;

mier (érnlcx :upe'r.) d'agricultm'r 422! 81'9 158I' Stl'!)

14071 17t1-5 296, iii)-3 11.297t44814'0 3.765; 93 32-4

Egyéb főiskolák — Autres éro—

Ies supe'rieures.

Mindössze — Total général

1) A hittudományi karok és főiskolák, valamint az állam—

számviteli tanfolyamok hallgatói nélkül. —— Sans les Facultés (el écoles supér.) d: théologie et sans les cours de comptabilíté publigue.

aránynak csak a felét (2'4%-ot) találjuk.

A jövőben tehát az izraelita vallású hallga—

tók arányszámának további lényeges csök—

kenésével számolhatunk.

Az egyetemek közül legkisebb volt az izraelita hallgatók száma a debreceni egye- temen (3'5%), a karok közül pedig a jogi fakultások hallgatói között (2770), Viszont az országos aránynál még mindig nagyobb számmal voltak találhatók a tudomány—

egyetemek többi karain, főleg a József ná—

dor egyetem közgazdasági és kereskedelmi

osztályán (7670). Ezzel szemben az egye—

tem bánya- és erdőmérnöki, valamint a közigazgatási osztályain izraelita hallgató nem volt. A képzőművészeti és testnevelési főiskolákon pedig az l. évfolyamra nem iratkozott izraelita vallású hallgató.

Arra nézve, hogy az utolsó 9 tanév alatt milyen jelentős változás állott elő az ösz-

——2l8———— 1940

szes és az izraelita vallású egyetemi és fő- iskolai hallgatóság létszámában, az alábbi adatok tájékoztatnak:

Az 1. éves hallgatók Az összes hallgatók '

, ; ' közül "] _köziil

Tanev : száma , izraelita mi száma ) izraelita

. i t szám i 0/0 i % szám [ %

1980/31 . 16.053 1.689 105 5.229í 539 103

1988/89 . 113219; 510 3-9 4.474! 109 2-4.

Különb- 'sz.*——2.834—1.179 __ t— 755t— 430 _ sógor-) 0/0 t—17—7J— 69'8 —- l—14-4I— 79'8 —-

A hallgatóság anyanyelv szerinti meg—

oszlásának képét nem változtatta meg a Felvidék ifjúságának ,főiskoláinkon való—

megjelenése, mert az onnan jött hallgatók 95-9%—a szintén magyarnak vallotta ma—

gát. Ez az arányszám nem sokkal alacso- nyabb a trianoni rész megfelelő arányánál.

Hogy a felvidéki hallgatók között ez évben még ily kis létszámmal szerepeltek szlovák (tót) anyanyelvű hallgatók, ennek egyik valószínű oka az lehet. hogy a hazai szlo—

vák ifjúság egyrésze a külföldön megkez—

(lett főiskolai tanulmányokat egyelőre ott folytatja tovább.

A hallgatók életkorára vonatkozó ada- tok szerint a trianoni országrész hallgató—

ságának kormegoszlása a fiatalabb évjára—

tok magasabb számánál fogva a felvidéki—

nél előnyösebb tagozódást mutat. Míg a hallgatóságnak ebben a csoportjában a ISM—22 évesek aránya 68'9%, a 23—25—

éveseké pedig 18'1% volt, addig ezek a korosztályok a felvidéki hallgatóságnál 61'8, illetőleg 26'8%-0t tettek. A 26—80—

évesek arányánál a két hallgatóság között már nincs eltérés (86 és 88%), viszont 30 évesnél idősebbek természetszert'ileg a tria—

noni magyarországi hallgatóság körében voltak inkább találhatók. A felvidéki hall- gatóság kedvezőtlenebb kormegoszlása is azt mutatja, hogy a felvidéki ifjúság már a főiskolákra sem juthatott el zökkenőmen—

tesen s az ottani előhaladása ——— amint azt a. későbbiekben látni fogjuk —— sem volt olyan szabályszerű és folyamatos. mint az

;,tnyaországiakó.

A magyar anyanyelvű hallgatóság r'zyelvturlásám vonatkozólag a 4. sz. tábla és a II. sz. grafikonlt nyujt tájékoztatást,

1) E grafikon B) alatti részével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az a más nyelven is beszélő magyar anyanyelvű hallgatók által össze- sen beszélt idegen nyelvek százalékos megoszlását (gyakoriságát) tünteti fel e hallgatók számára való tekintet nélkül!