STATISZTIKA! TAJEKOZTATO
11136
Az 1954. évi francia népszámlálás
1954. május 10-én népszámlálást tartot—
tak Franciaországban. A népszámlálás adatai szerint Franciaország lakosainak száma 42 734 445 fő, ebből 48,3 százalék férfi és 51,7 százalék nő.
A legutóbbi — 1946—ban tartott—nép-
* számlálás óta Franciaország lakossága
" 2300 000 fővel, vagyis megközelítőleg 6 százalékkal emelkedett. Ez a gyarapodás
* _'évi átlagos O,7 százalékos tényleges sza-
, országban,
porodásnak felel meg.
Franciaországban jelenleg magasabb a természetes szaporodás arányszáma, mint Ausztriában, Belgiumban, Nyugat—Német—
Svédországban vagy Angliá- ban, de alacsonyabb, mint Hollandiában, Dániában, Finnországban, Olaszországban vagy Norvégiában.
A fontosabb demográfiai mutatószámok egybevetése az alábbi képet adja.
Franciaország főbb demográfiai muialószdmai
1000 lakoara jutó 1000 élve—
születésre esö
Év születések halálozások természetes egy éven 511111
szaporodás elhaltak száma
1935—37 . . . 15,0 15,3 —-— 0.3 66
1946 ... 20,8 18,4 7,4 74
1947 ... 21,3 18,1 8,2 67
1948 ... 21,0 12,4 8,6 52
1949 ... 20,9 13,7 7,2 56
1950 ... 20.15 12,6 7,9 47
1951 ... 19,5 18,3 8,2 (6
1952 ... 19.12 12,2 7,0 41
1953 ... IB.? 12,1) 5,8 88
1964' ... 18,7 12,1 6,6 "
. Elozetes adat.
Forrás: Journal de la Société de Matica de Paris. 1955. iannúr—iebruár-márdm. 78. oldd.
Mint az adatok mutatják, a születési és _halálozási arányszám kedvezően alakult ia háború előtti évek átlagához képest;en—
nek következménye volt a természetes l,:szaporodás már említett jelentős emelke—
- dése. A háború előtt Franciaország lako- sainak száma csökkent.
,Az 1000 lakosra eső születések száma 1954—ben 18,7 volt az 1935—37. évi 15—te1 [szemben, vagyis az arányszám 24,7 száza- lékkal emelkedett, ugyanekkor a halálo- zási arányszám 15,3 ezrelékről 12,1 ezre—
lékre, azaz 21 százalékkal csökkent. Aha- lálozási arányszám csökkenéséhez igen
; Jelentős mértékben járult hozzá a cse- csemőhalálozások csökkenése.
' A születési arányszám emelkedése a háborúk utáni években világszerte meg- :Gigyelhető jelenség. így volt ez Franciaor—
szágban az első világháború után is,
azonban akkor, —-— néhány év után mint Európában általában, ismét a szüle—
tési arányszám csökkenése volt tapasztal- ható. A második világháború után viszont a születési arányszám az 1947. évi háború utáni legmagasabb szint elérése óta csak igen lassan csökken és még mindig jóval magasabb, mint a második világháború előtt volt.
A születési arányszám magas színvona—
lon való tartásában nagy szerepet játsza-—
nak a francia kormány által a születési arányszám emelésére hozott intézkedések.
Bár a háború előtti évekhez képest ja—
vulás mutatkozik Franciaország születési és halálozási mutatószámaiban, az ország demográfiai helyzetének képe kevésbé kedvező. ha megnézzük a lakosság kor- csoportok szerinti összetételét.
...
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
1137
Franciaország lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása
o
Lakosság száma ezerben
1000 felnőttre % A lakosság százalékos megoszlása eső
Év gyer- felnőt- öregek gyer- felnőt— öregek gyer- öregek
- mekek tek (65 év — mekek tek (65 év mekek —
"mege" (0—14 (15—64 és ezen osszesen (()—14 (15—64 és ezen
év) év) felül) év) év) felül) száma
10 038 25 258 3 155 100,0 26,1 65,7 8,2 397 125
8 819 26 465 3 518 100,0 22,7 68,2 9,1 333 133
10 178 26 947 4 058 100,0 24,7 65,4 9,9 378 151
8 598 27 109 4 443 100,0 21,4 67,5 11,1 317 164
10 347 27 902 4 967 100,0 23,9 64,6 11,5 871 178
Journal de la Société Forrás:
A fenti tábla adatai Franciaország egyik igen súlyos problémájára: alakosság öre—
gedésére világítanak rá. Fél évszázad igen rövid idő egy ország történelmében.
Azonban ez alatt az 50 év alatt Francia—
ország lakosságának korcsoportok szerinti összetételében igen kedvezőtlen eltolódá—
sok következtek be: a gyermekek aránya az összlakossághoz képest az 1901. évi 26,1 százalékról 1955 elejére 23,9 százalékra, a felnőtteké 65,7 százalékról 64,6 száza—
lékra csökkent, az öregek arányszáma pe—
dig az 1901. évi 8,2 százalékról 11,5 száza—
lékra növekedett. Míg 1901-ben 1000 fel- nőttre 125 öreg jutott, 1955-re ez az arány- szám 178-ra emelkedett, az 1000 felnőttre jutó gyermekek száma pedig az 1901. évi 397—ről 371-re csökkent.
Meg kell jegyeznünk, hogy a születési arányszám háború utáni emelkedése és a csecsemőhalálozások számának csökke—
(
de Statisiicmo de Paris, 1955. január-február-március. 75. oldal.
nése következtében 1946-hoz képest a gyermekek aránya az összlakosságon belül 21,4 százalékról 1955 elejére 23,9 száza—
lékra emelkedett.
A gyermekek alacsony részaránya az összlakosságon belül szoros összefüggés- ben van a házasságok termékenységével.
Ha az 1345 és 1952 között kötött házas- ságok termékenységét vizsgáljuk, azt lát—
juk, hogy a házasságkötések első évében a házaspárok 64 százalékának nem szüle- tett gyermeke, és még a házasságok nyol—
cadik évében is a házaspárok 26 százaléka gyermektelen, a házaspárok 22 százaléká- nak pedig csak egy gyermeke volt. A két gyermekkel rendelkező házaspárok arány- száma még a házasságok nyolcadik évé- ben is alacsonyabb volt, mint a gyermek- teleneké és csupán a házaspárok 11 szá—
zalékának volt négy és ennél több gyer—
meke.
Az 1945 és 1952 között kötött házasságok százalékos megoszlása a született gyermekek száma szerint
O 1 2 3 4 és több Házaspárok
Megnevezés összesen
* gyermekkel rendelkező házaspárok
A házasság első évében ... 64 85 1 -— —— 100
,. második . . 42 48 9 1 — 100
,. harmadik ,, 35 41 20 4 -— 100
,, negyedik ,, 81 35 25 8 1 100
, , ötödik ,, 29 30 26 12 8 100
,, hatodik ,, 28 26 26 14 6 100
,, hetedik ,, 27 24 25 15 9 100
,, nyolcadik ,, 20 22 25 16 11 100
Forrás: Journal de la Société de Statistiuue de Paris, 1955. ianuár-február-március. 78. oldaL
Ha Franciaország lakosságának 1954.
évi települési megoszlását összehasonlít—
juk a század eleji adatokkal, a városi la—
kosság arányának töretlen növekedése fí—
gyelhető meg. A század elejéhez képest a városi lakosság 50 százalékkal növekedett, a falusi lakosság pedig 43 százalékkal csökkent.
91138 STATISZTIKAI TMEKOZTATO' '
A városi és falusi lakosság megoszlása (százalékban)
' lit
Városi Falusi
Év Összesen
lakoaság
1901 ... 100,0 40,9 59,1
1936 ... 100,0 52,4 475
,1946 ... 100,0 532 46,8
1954 ... 100,0 56,0 44,0
-__ Forrás: Journal de la Société de Sta-lislluue de Paris. 1955. január-íebruár-március, 68. old.
A városi lakosság aránya azonban ——
a fent vázolt jelentős növekedés ellenére is -— nyugat-európai viszonylatban vi—
szonylag alacsonynak mondható Nyugat—
Németországban a lakosság 60,2 száza- léka, Angliában pedig 78,7 százaléka lakik városokban.
A városi lakosság növekedésével párhu- zamosan —— de természetesen annál sokkal kisebb mértékben —— növekszik a városok és csökken a falvak száma.
A városok megoszlása a lakosság száma szerint az alábbi képet adja:
Városok száma A lakosság száma A lakosság
- az egyes kategóriákban számának
Megnevezés az egyes kamarákban (ezerben) változása 1946
és 1954 között
1946 1954 1946 1954 százalékban
, Páris. ... 1 1 4 494 4 823 4— 7,3
200 OOO—999 999 lakosú városok .. . .. 10 10 3 367 3 593 4— 6,7
100 OOO—199 999 lakosú városok .. 14 17 1 713 2 221 4— 29,6
' ; 50 000— 99 999 lakosú városok .. 26 29 1 735 1 932 4- ll,1
20 000— 49 999 lakosú városok .. 104 116 8 126 3 563 —l— 14,0
10 000— 19 999 lakosú városok .. 179 210 2 463 2 879 4— 16,9
5000— 9 999 lakosú városok 402 402 2 732 2 779 4— 1,7
Kevesebb mint 5000 lakosú városok ... 723 775 2 347 2 583 4— 10,1
Városok összesen ... 1 459 1 560 21 977 24 373 %— 10,9 _ Falusi közigazgatási egységek ... 86 095 85 994 18 529 18 401 —— O,7
(hamm 37 554 37 654 40 606 42 774 -l— 64!
* Az 1954. évi népszámlálás adatai szerint Páris lakossága 4823 000. a peremvárosokkal együtt a II- k'osság száma 6436 000_ l946—hoz
* soká pedig 21.9 százalékkal nőtt.
Forrás:
,A falusi lakosság viszonylag magas ará—
nya az összlakosságon belül egyben arra
" is utal, hogy Franciaországban magas a mezőgazdasággal foglalkozók hányada az _ összes keresők között. A nyugat-európai
, országok között—Ausztria kivételével ——
7 Franciaországban a legmagasabb a mező—
gazdasági lakosság súlya az aktív lakos—
ság körében.
A mezőgazdasági foglalkozásúak részaránya az aktív lakosságon belül
(százalékban)
Franciaország (1954) ... ... 267
Nyugal-X'émetország 232
Hollandia (1947) 193
Belgium (1947) 122
Anglia (1951)
, RfAusztria (mezőgazdaság és erdészet) (1951) 32.2
Forrás: Bulletin Hebdomadaire de Statistimie, 1955. 369. szám_
A kapitalista országok gazdasága 1929—1963. Sta- tisztikai Kiadóvállalat. Budapest. 1954.
Year Book of Labour Statislics. 1953.
Journal de la Société de Statistitxue de Paris. 1955.
képest Páris belterületének lakossága 7.3 százalékkal. a Deremvám—
január-februrár—március. 69. old.
Az 1954. évi népszámlálás adatai sze—V rint a nem mezőgazdasági jellegű kereső lakosság megoszlása a következő: munká—
sok 45.23 százalék, ipari és kereskedelmi vállalatok tulajdonosai és kisiparosok 16,3 százalék, alkalmazottak 14,8 százalék, nem vezető beosztásban dolgozó értelmiség 8.1 százalék, közszolgáltatásoknál dolgozók 7.2 százalék, szabadfoglalkozásúak és ve—
zető beosztásban dolgozó értelmiség 4,0 százalék, egyéb 3,8 százalék. Az aktív la- kosság száma az 1954. évi népszámlálás szerint 19 219 860 fő, ez az összlakosság 45 százalékát tette ki a népszámlálás idő—
pontjában. A munkanélküliek számát"' az 1954. évi népszámlálás 330 700 főben adja meg, ugyanekkor a hivatalos statisztika csupán 192 100 munkanélkülit tartott nyil—
ván.
Kármán Tamásné
* A népszámlálás a munkanélkülieket is az aktiv;
lakosság körébe számította.
