Jirkovsky Sándor: Az Osztrák–Magyar Monarchia jegybankjának története

3—4. szám

Klár János dr.: ]! magyar energiagaz-

; dálkodás közgazdasági jelentősége.

Dr Jea/n, Klór: L'importmwe éoonomimm rlu régime des enemies en Hongrie.

Budapesi,1946.154l —-;'.

Bár szerző munkája, elsősorban közgazda—

aági-miiszaki jellegü, nem egy vonatkozás—

hnn joggal keltheti fel a siatieztikns erdek—

lődését is. A könyv első róazében. melv az nnergi-aforrásokat. gazdasági íelmltőgégü- ket. észszerű felhasználaai mődiaikat mu—

tatta be viláwiazonylathnn és Madam—ban hazai vonatkozásban. számos figyelemre—

méltó adatot, összeállítást is közül.

A világ energiamórlmőnek alaknláea resi—

vllágit. lmav míg 1912-ban az inülngziik- ndelet ellátáasihnn a kőszén hlóg 71 50;ka nzm'enplt, 1925—ben aránya már 64—.7%-ra.

1985—ben 56 Go,/mra esett vissza. Fz'ml azt-mben

;: nversnlai nyziitotta energia, 1912-ban meg

rsak 4.5%-át fedezte a viidgaziiksóglotnek.

_ l925-ben már 11.5%—át. 1925-ben pedig már ln.5%-áf A villamosenergia, nagy távolsá—

gokra való gazdaságoa átvitelének meani—

riásával erőteiiesen növekedett a vizieriik- nek az enere'iaellátáshan játszott svlerpnp is. Az 1913. évben a vllágsziiksóaletnek 23 gvázalékát. 1925-ben 4.l%—át, 1935mben már c.7%—át látták el vizierők.

Magvarm-azág enerzinniérlegóhm kitűnik, hogy 1920-ban a temne'ióa a sziiksóaletnek mak mintegy kétharmadrészét tedezte, 336

százalékban nassziv volt és MHB—ra __ a nehézinar fejlődése következtében __ a hiány 385%-ra emelkedett, Bár az 1938-ban feltárt diólzalai olaimezők révén a mérleg passzivitása ezidőszerint megszünt, szerző reámutat energiakinr-seink korlátolt voltára, ismerteti az okszerű gazdálkodás elveit és nyomatékosan hangsúlyozza az állandó energiaforrást szolgáltató vizierők kiépíté—

sének elodázhatatlan szükségességét. az ez- zel kapcsolatos öntözési és vízgazdálkodási kérdések mezőgazdaságunk szenmontjából naayjelentőségü rendezését Behatóan fog—

lalkozik a villamosenergia felhasználásával,

. a hazai villamosenergiagazdálkodás jelenlegi helyzetével, az önköltségek és az árszabás-

rends/zetek különféle problémáival

A kiváló áttekintést nyújtó munka máso—

dik része a magyar energiagazdálkodás jogi

szabályozását foglalja össze s ennek kere-

tében kitér az államosítás időszerű kérdé—

seire is.

Szt. Gy.

' Jirkovsky Sándor: Az Osztrák-Ma- gyar Monarchia iegybankjának törté—

note.

Ailmandre Jirkovsky: Uh'istoriguc de La

128

Banana d'émission de la Monarchia amim—

Hongroise.

Budapes! 1944. 305 !. -—— p.

Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a munka nem szorosan statisztikai tárgyú Hiányoznak belőle az összefoglaló tábláza— , tok és a rendszeresen összeállított számada— '- tok. Bár a szövegben magában igen sak számszerű adatot tartalmaz, mégis a könyv ' * '

jellege inkább történeti mint statisztikai. A

pénzügyi statisztikával foglalkozók azonban nagy érdeklődéssel olvashatják a tárgyát

teljes alapossággal kimerítő könyvet _

Tartalmát tekintve két nagy fejezetre *

oszlik. Az első részben az 181646] egészen"

187849; müködött Osztrák Nemzeti Bank

történetét tárgyalja. Ebben az időszakban a

Bank először tulajdonképen mint a kormány

bankja müködött, melvnek feladata a kor—

mány pénzzel való ellátása, az infláció és egyéb pénzügyi nehézségek megoldása, va—

lamint a papírpénz (bankjegy) megkedvel—

teiése volt. Az idők folyamán,- a különbözö szabadalmak ideje alatt. melyek a bank

alapszabályait mindinkább bővítették; az

ipar és kereskedelem hitellel való ellátása

lett a bank föfeladata. A kiegyezésikor meg—

változott a bank és Magyarország között a,

viszony. Magyarországon az volt a véle-

mény, hogy az Osztrák Nemzeti Bank az osztrák érdekeket szolgálja és ezért önálló jegybank felallitasat kívánták. A megindult tárgyalások azonban oda vezettek, hogy

1878 július 1—től a bank mint Osztrák-Ma—

gyar Bank folytatta működését. Az Osztrák- Magvar Bank első szabadalmának idejében a váltóleszámitolást tette főiizletágává. A második szabadalom lényeges változást csak

a fedezeti rendszerben hozott, amikor is külföldi mintára áttértek az eziiatalapról

az aranyalapra, illetőleg az úgynevezett sánta valutát fogadták el. Ez a XX. azázad elejéig tartott, amikor is megtörtént az ezüst váltópénz bevonása. Az aranya'iapra

való áttérés megváltoztatta a jegybank fel—

adatát: nem a hitel- és kölcsönnyújtás lett

a főfeladata, hanem az ország aranykészle—

tének a gyüjtömedencéje kellett hogy le gyen, amelyből a kiilkereskedelemhez szük- séges aranyat és külföldi váltót vegyék. A

harmadik szabadalom idejében Magyaror—

szág a bank irányitásában, ellenőrzésében fele—fele arányban, részt kapott. Az idők folyamán azonban mindinkább erősebbé vált

egy önálló magyar jegybank alapításának a vágya. 1907-ben a képviselőház az erre

vonatkozó indítványt elfogadta és megtette a szükséges lépéseket az dj—önálló magyar

jegybank létesítésére. Ez azonban a közbe—

jött politikai és gazdasági válság miatt

nem valósulhatott meg es a bank szabadal-

mát 1917 december 81—ig, majd 1919 decem-

ber 31-ig meghosszabbítoiták, A világháborút

követő összeomlás megszüntette Magyaror-

amig és Ausztria közönségét s a. bankközös—

* peseég lélekszámhuilamzásávai

" M szám

ség is megs'ztint. A bank Österelcbisclie Na-

tional—bank néven visszavonult eredeti mű—

ködési területére, Ausztriába. Magyarorszá—

gon 1921-tői 1924—ig k**pénzjegyek kibocsá—

tását az állam magának tartotta fenn,

mikoris Magyar Nemzeti Bank néven az or—

szag bankot állított fel és n jegykibocsátás

jogát arra ruházta át.

D. M.

La population future de l'Europe et de l'Union Soviétigue. Perspeotives

démographiuues 1940—1970.

Société des Nations. Geneve, 1944, 332 1. v— ,a.

A népesség számának jövő alakulása és a népességösszetétel várható megváltozása nemcsak a demografnst érdekli, hanem a közgazdát s a politikust. is. Al második vi—

lágháború után számos országban készültek idevonatkozó számítások. A. nemcsak egy

államra, hanem egész Európára kiterjedő és legjobban megalapozott, legtöbb szem- pontra ügyelő számanyagot a Nemzetek

Szövetségének a háború vége felé íközre—

adott terjedelmes kiadványa nyújtja. A

könyv az amerikai princetoni—egyetem né—

pességkutató intézetében 'Icésziilt s Notestein

Bu W. és négy munkatársa igen nagy fel-

készültségrői tanuskodo müve. Az érdekes szöveg hangsúlyozza, hogy már csak a vi- lág háború utáni újjáépítése miatt is is-

merni kell a népesedési

azokkal szamolni is kell.

számítások nehézségeit s azokat az alap-

adatokat és feltevéseket, amelyeken a jö-

vőbe pillantó kalkulációk nyngodnak. Már eleve kiemeli, hogy az első és legfontosabb Vázoljn. az ilyen

feltevés a számítás elvégzésénéi az volt, '

miszerint a népesedési arányszámok irány- zata a két világháború közt észleltnek nor-

mális és szabályszerű továbbfejlődését kell, hogy kifejezze; a háború és a vándormoz

galmak fel nem mérhető hatásai céltudato-

isan nem vétettek tekintetbe, miért is máris megfigyelhetünk bizonyos eltérést egyes or-

szágokban a kiszámított adatok és a tényle [ges helyzet közt. Az ilyen számításoknak a_célja azonban csak az irányjelzés, vagyis annak kimutatása lehet, hogy bizonyos fel- tételek mellett a lélekszám és a népesség—

szerkezet, miképen módosulna. Minden to- vábbi következtetés merőben céltévesztett volna. Egyébként az egyik fejezet a há—

ború demográfiai hatásait a jövőbe pillantó

számítások szempontjából is taglalja. A

mű. megismertet az európai népesedés válto-

zásainak általános jellemvonásaival, a kor—

összetétei várható alakulásával, a munka-

birókotú férfi népesség számával, a női né—

különös te kintettei a népességmegújúlásra s a de- : megraflai és gazdasági képességre, a felnőtt

lakosság terheivel, a fiatalok és öregek lé—

lakszamsúlyauak megjósolható eltolódásaival,

129

tendenciákat és ;

__; 194?—

valamint a népességi nyomás és az elnép—

telenedés problémáival. Az igen mélyreha—

toló fejtegetéseket kisebb—nagyobb összeál—

lítások és számosuábra (térkép, grafikon) kiséri. "A függelék bőséges bibliografiájja épen olyan becses, mint az ugyancsak a függelékben sorakozó módszertani, szami- tústörténeti megjegyzések és részletesebb

adataim/ag. A számításoknak nemcsak ne részletei soksziwnüek, hanem a végeredmé—

nyei— is változa tos képet nyújtanak. A Szovjet-

Unio (és néhány kisebb lakoSszámú or:

száz; vagy terület) nélkül számított Európa lélekszáma például 19404rfől 1970-re 399 millióról csak 417 millióra emelkednek, ugyanakkor a Szovjet—Unióé (a második vi—

lágháború előtti területen) 174 millióról

251 millióra növekednek. A háborús veszte-

ségek és a területvaltozások figyelmen ki—

vül hagyásával a nagyobb államok lelet:- szám-a a következő módon változnék meg;

Nagy-Britannia és írország 1940:50.2;

397'Oz46.8 millió; Németország Gas, ill. nes

millió; Franciaország 412 és 309 millió;

Olaszország 442 és 495 millió; Lengyelor—

szágt 352 és 414 millió. Magyarország népé—

nek száma 30 év alatt 9.2 millióról mind—

össze 93 millióra nőne (de 1950-ben 9.5 mil—

liót érne el, mint ahogy más államokban

is korábban várható a ntetőpont), mig Ansztriáé 6.7, ill. 6.3, Csehszlovákiáé (a

'Kárpátaljával) 153, ill. l4.9, Romániáé (a

második világháború előtti területen) 203,

ill. 253, Jugoszlaviáé 152, ill. 18.5 millió

volna. A kötet gazdag szamanyaga feltéte- les értékü ugyan, de rendkívül tanulságos és mindenekfelett mintaszerűen gondos.

munka eredménye.

Lorimer. Frank: The Population of the Soviet Union: History and Prospeets.

League of Nasions. Geneva, 1946.X1V1- 2891 —-p.

A népesáégi probléma jelentőségének előtéi'benyoinulását az a körülmény is jelzi, hogy a Nemzetek Szövetségének köz- gazdasági és pénzügyi szakosztálya még

1944-ben Éen értékes demográfiai kiad—

ványsorozatot inditott meg. Ennek első láncszeme Európa és 'n Szovjet—Unió ,né—

pe'sségének 19in és 1970 között várható nagyságáróll) 1946oban megjelent egyik későbbi száma pedig Oroszország népes-

ségtörlénétéről és :; Szovjet—Unió népese-

dési kilátásairói festett képet. Az utóbbi

kötet azért különösen éi'ftékes, mert ti

bibliogrnjfiábun részletezett nagyszámú és, részben nyelvi ;okokbói' nehezebben hozzá—

férhető forrasmunka nyomán igen nagy

anyagot ölel fel és taglal mindvégig mód- szeresen, tudomanyos túigyilagossúggal. A

mil lényegileg statisztikai tanulmány, de

szerzője, az amerikai Low-imer a több

1)Ezt a művet _a Szemle jelen száma

ismerteti.

__-