33
(A 6900/1931. M. E. számú rendelettel kapcsolatos rendeletek:
1290/1933., 7600/1933., 16.300/1933., 16.301/ 1933., 10.800/1934., 10.900/
1935. és 7180/1936. M. E. számú rendeletek.)
Az a r a n y b a n teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E . számú rendelet h a t á l y á n a k ú j a b b meghosszabbítása t á r g y á b a n 19371 december hó 23. n a p j á n h a t á l y b a lépett -7620/1937. M. E. sz. rendelet.
(B. K . 288. sz.)
A rendelet hatálya 1938. december 22. n a p j á i g bezárólag meg- hosszabbíttatik.
Az olyan hitelező, akinek j a v á r a valósággal aranyban v a g y aranyértékben való teljesítés v a n kikötve, és a k i e rendelet h a t á l y b a lépése előtt a követelés pengőértékben v a l ó elfogadása helyett a tel- jesítés elhalasztását választotta, a jelen rendelet h a t á l y b a lépésétől számított 30 n a p alatt közölheti adósával, hogy a követelésnek pen- gőértékben való kifizetését követeli. E nyilatkozat megtétele u t á n azonban nem térhet vissza arra a kívánságára, hogy a fizetés a 410/
1932. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében elhalasztassék.
Az egyes bíróságok v i t a t á r g y á v á tették, hogy m i u t á n a transz- fermoratóriumot meghosszabbító rendeletek nem sorolják fel az 1210/
1933. M. E. rendeletet, a n n a k 3. §-a h a t á l y á t vesztette.
A társadalombiztosításra v o n a t k o z ó egyes rendelkezések módo- sítása és kiegészítése t á r g y á b a n hozott 7800/1937. M. E. számú rende- let. (B. K . 1938. 1. szám.)
A rendelet a biztosításra kötelezettek, illetve nem kötelezettek tekintetében tartalmaz ú j a b b rendelkezéseket. Egyéb tekintetben lé- nyeges ú j í t á s o k a következők:
Az intézet a vállalkozótól való behajtás megkísérlése nélkül közvetlenül is megállapíthatja az építtető felelősségét a n n a k a há- n y a d n a k erejéig, amelynek az építési vállalkozó intézeti folyószámlá- j á r a való befizetése az építtetőt a felelősség alól mentesítette v o l n a , feltéve, hogy a vállalkozó hiteltérdemlően igazolja, hogy az építtető a vállalati, illetőleg a kiviteli összegnek egy részét erre a célra vissza- tartotta. E n n e k a rendelkezésnek a l a p j á n az építtetőt nem lehet ma- gasabb összeg közvetlen befizetésre kötelezni, m i n t a m e n n y i t a fen- tebb említett jogszabályi rendelkezések értelmében közvetlen befize- tés céljára visszatartott.
Az intézet mellőzheti a 2 P-n aluli összegű követelésének ér- vényesítését, h a az érvényesítéssel j á r ó ügyviteli költség a követelés összegével arányban nem áll.
A P . K . kötelékébe tartozó pénzintézetek által létesített közös pénzintézeti n y u g d í j p é n z t á r fenntartói közé a belügyminiszter előze- tes engedélyével beléphetnek olyan a P . K . kötelékébe tartózó p é n z , intézetek, az O. K . H. -kötelékébe tartozó szövetkezetek és a P . K . , illetőleg az O. K . H. kötelékébe nem tartozó közérdekű hitelintézetek,
Polgári Jog 1938. 1. sz. 3
34
amelyek a belügyminiszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapított összeget a P . K.-nál létesített biztosítéki a l a p b a kész- pénzben befizették. A z ilyképen csatlakozó intézeteket a k ö z ö s nyug- d í j p é n z t á r t fenntartó vállalatok kötelezettségeiért egyetemleges fele- lősség nem terheli. E z e k n e k az intézeteknek a közös n y u g d í j p é n z t á r kötelékébe felvett alkalmazottai az öregségi, rokkantsági, özvegység!
'és árvasági kötelező biztosítás alól mentesek.
A belügyminiszter megszüntetheti a 9600/1932. M. E . sz. ren- delet 25. §-ának második bekezdése esetén kívül annak az orvosnak
intézeti szerződését is, a k i az államtól v a g y az á l l a m m a l a nyugel- látás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézettől nyugellá- tást v á g y hasonló természetű más szolgáltatást k a p . A megszüntetés- n e k csak akkor lehet helye, ha az orvosnak létfenntartása családi ál- lapotára, vagyoni viszonyaira és egyéb körülményeire is figyelemmel, biztosítva v a n . E rendelkezés h a t á l y a kiterjed a MABI-nál v a g y más betegségi biztosító intézetnél szerződött orvosra is. A z ilyen intézeti szerződés egy évi felmondással szüntethető meg.
A fenti rendelkezések 1938. j a n u á r h ó 1. n a p j á n léptek h a t á l y b a . Dr. P—ő.
J O G G Y A K O R L A T .
A z 1937. évi b i r ó i g y a k o r l a t a l a p g o n d o l a t a i .
A cselekvőképesség tanában egyre jobban állandósul az a praxis, amely a gondnokság alá nem helyezett elmebeteg vagy elmegyenige cselekvőképtelenségét nem állapítja meg egymagá- ban akkor, midőn a jognyilatkozatot tevő fél elmebeli állapota orvositag ¡kifogásolható, hanem mindenkor az adott eset körül- ményeinek szorgos mérlegelésével dönti el, hogy az elmének orvosilag kifogásolható állapota von-e maga után cselekvőkép- telenséget vagy sem, A nem gondnokolt elmebeteg házassága törvény szerint cselekvőképtelenség okából csak akkor semmis, h a az 'elmebeteg a házasságikötéskor eszének használatától meg volt fosztva. A házasság érvénytelenségét tehát az elmebeteg- ségnek osak magasabb foka idézi elő. (99., 12il9.)*) Ugyané gya- korlat szerint a nem gondnokolt elmebeteg luoídum intervallum alatt kötött házassága érvényes. A z a bírói gyakorlat, amely vagyonjogi ügyleteknél (354.), jelesül végrendelet tételénél
(515.) a cselekvőképtelenség fennforgását nem egymagában az orvosszakértő véleményétől, hanem a bíró mérlegelésétől teszi függővé, lényegileg ugyanoda vezet, mint a H. T. ¡kifejezett ren- delkezése.
- • - *
*) A zárjelben levő számok előző évfolyamunk oldalszámai.
