A szabadságvesztés zsákutcája Minden probléma gyökere –

(1)

Széchenyi István Egyetem

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

dr. Hordósi Ágnes TÉZISEK

A szabadságvesztés zsákutcája

Minden probléma gyökere – a túlzsúfoltság című doktori értekezéshez

Témavezető: Dr. Németh Imre PhD egyetemi docens

Győr, 2018

(2)

Tartalom

I. A téma rövid összefoglalása és a dolgozat célja ... 1

II. A kutatás módszere és a dolgozat felépítése ... 3

III. A kutatás eredménye és hasznosítási lehetőségei ... 4

IV. Felhasznált irodalom ... 9

(3)

1 I. A téma rövid összefoglalása és a dolgozat célja

„A büntetőjog azzal tudja betölteni társadalmi szerepét, hogy büntet és véd, amit viszont majd a végrehajtási jog érvényesít.”¹ Vókó György e gondolata feltárja előttünk a büntetés- végrehajtási jog keretébe foglalt tényleges büntetés-végrehajtás megfelelő működésének fontosságát.

Kutatási munkám elején az egész rendszert kívántam megismerni, illetve a benne rejlő problematikus területeket feltárni. E komplex vizsgálódás eredményeként fogalmazódott meg bennem végül az, hogy hazánkban a büntetés-végrehajtás területén fennálló valamennyi probléma egy tőre vezethető vissza.

A túlzsúfoltság régi problémája napjainkban sem szűnő, élő gond, amely az egész büntetés- végrehajtási rendszert állandó gondolkodásra, megoldási lehetőségek kutatására készteti. A fogvatartottak életkor szerinti megoszlása és a visszaesési adatok alapján előrevetíthető, hogy a büntetőpolitika változása nélkül a túlzsúfoltság problémája a jövőben sem fog más képet mutatni.

E körülmény fennállását több tényező indukálja. Hazánk szigorú büntetőpolitikája, s az ennek megfelelő jogalkalmazói gyakorlat a magas fogvatartotti ráta – százezer lakosra jutó fogvatartott - alapját képezi. A mai joggyakorlat szabadságvesztés centrikusságának tudható be az intézetek hosszú idő óta nem szűnő túlzsúfoltsága, melynek alapja tehát a büntetőpolitika által képviselt attitűd.

Önmagában a magas fogvatartotti ráta ugyanakkor nem elegendő az intézetek túlzsúfoltságának kialakulásához. Ehhez Magyarország esetében a dolgozat történeti részeiben ismertetett történelmi körülmények is hozzájárultak, amely miatt a büntetés- végrehajtási intézetek száma nem kielégítő.

Káros hatásai a büntetés-végrehajtási jogviszony minden szereplőjét érintik. A körülmények hatására a fogvatartottak „komfortérzete” sérül, s amiért az intézeti lét során a mindennapi kellemetlenségek felerősödve ütik fel fejüket, ez feszültséget szül mind a fogvatartottak, mind a fogvatartottak és a börtönszemélyzet között. E problémakör érinti az intézeti mindennapokat abból a szempontból is, hogy a résztvevők személytelenné válnak. E nagyon általánosnak ható körülmény igazán fontos területre nyomja rá bélyegét, mert a fogvatartott és a büntetés- végrehajtási szakember együttdolgozásának minősége nagymértékben érinti tevékenységük sikerét, melynek végső célja a sikeres reintegráció lenne. A büntetés-végrehajtás

1 VÓKÓ GYÖRGY: A büntetés-végrehajtási jog szerepe a jogállamban. Börtönügyi Szemle, 2014. 1. szám, 1.

(4)

2 szakembereire nézve a túlzsúfoltság problémája olyan értelemben is terhet ró, hogy a hozzá nem értő közönség a szervezet szakmaiatlanságában megnyilvánuló hibájaként azonosítja a jelen állapotot. Harmadik csoportba tartozó teherként értékelhetőek a nemzetközi elvárások, amelyek a hazai körülmények okán nem teljesíthetőek maradéktalanul, s a legfőbb problémát e téren is a túlzsúfoltság jelene adja.

A dolgozatban foglaltakból láthatóvá válik, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának problémája nem új keletű, az szinte e büntetés megjelenésétől kezdve különböző okoknál fogva jelen van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkoznunk e napjainkban is élő, a büntetés-végrehajtási rendszer és jog valamennyi szegmensére bélyegét rányomó ténnyel. Éppen ezen körülmények miatt szükséges megoldási lehetőségek keresése a pozitív elmozdulás eléréséig. E vonatkozásban feltehetjük a kérdést, hogy a megoldás büntetés-végrehajtási, büntető anyagi jogi, illetve eljárásjogi gyökerű-e, vagy talán nem is elegendő egyetlen területet érintő változás?

A dolgozatban ezért minden olyan jogintézményt górcső alá vettünk, amely bármely oldalról megoldást nyújthat. A komplex vizsgálat keretében a szabadságvesztés célja körében foglalkoztunk a sikeres reintegrációra való törekvés követelményével, különös figyelemmel arra, hogy valamennyi, e célt elősegítő jogintézmény másodlagosan az intézetek tehermentesítését is szolgálja.

Megjegyzendő, hogy a probléma természeténél fogva a szabadságvesztés vizsgálatát a határozott idejű szabadságvesztés körére szűkítettük a dolgozat történeti, illetve az elméleti alapvetést taglaló részében is. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén ugyanis nem cél a reintegráció, illetve az ilyen büntetésre ítélt intézetből való kikerülésének rendkívül alacsony esélye van, e büntetés vizsgálata tehát nem bír relevanciával a dolgozat témáját adó probléma megoldásának kutatásánál.

A munkának a felnőtt korú elítélteket érintő határozott idejű szabadságvesztés vonatkozásában érvényesülő túlzsúfoltság körére szűkítésével olyan határt kívántunk vonni, amely e hazánkban tipikus büntetés végrehajtása során felmerülő problémák gyökere vizsgálatának adja alapját. Így nem célunk ezen kívül esőként a fiatalkorúakat, a kényszergyógykezelés alatt állóakat érintő problémák, de a javítóintézeti nevelés helyzetének széleskörű kutatása, vizsgálata sem.

A dolgozat megírása során célként határoztuk meg a túlzsúfoltság problémájának felvázolását, e körben a nemzetközi jogi háttér által elvártak bemutatását, nem hagyva figyelmen kívül a különböző nemzetközi szerződésekben, ajánlásokban, az Emberi Jogok Európai Bírósága

(5)

3 ítéleteiben meghatározottakat. E követelményekre figyelemmel vizsgáltuk az időközben megszületett magyar, a rendszer jobbítását célzó jogintézményeket.

Foglalkozni kívántunk hatályos jogunkban rendelkezésre álló azon jogintézményekkel, amelyek a lehető legtágabban értelmezve a túlzsúfoltság problémájának tekintetében megoldási lehetőségként szolgálhatnak. Így számba vettük a büntető anyagi jogban meglévő jogintézményeket, illetve a tisztán büntetés-végrehajtási gyökerűeket is.

A téma feldolgozásához szükségesnek láttuk az elméleti alapvetést, így a problémafelvetést és ehhez kapcsolódóan a nemzetközi jogi környezet vázolását követően a szabadságvesztés múltjának, alapjának, céljának, illetve rendszertani elhelyezésének bemutatását láttuk indokoltnak.

Az e körben folytatott kutatást követően kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy az esetleges megoldási lehetőségeket mind teljesebb körben feltárjuk, és adott esetben a problémára megoldására javaslatokat tegyünk.

II. A kutatás módszere és a dolgozat felépítése

A témaválasztás alapvetően meghatározta a kutatás módszereit, annak leíró, elemző, történeti, illetve összehasonlító voltát.

Arra figyelemmel, hogy a probléma komplex, a büntetőjog valamennyi részterületére kiterjedő vizsgálatot igényel, célunk volt az analitikus kutatás keretében valamennyi releváns jogszabály, alkotmánybírósági határozat, bírósági határozat, nemzetközi jogforrás feltárása, áttekintése, ahogy másodlagos forrásként a témával kapcsolatos büntető jogirodalom széleskörű feldolgozása egyaránt.

Arra tekintettel, hogy problémakör mind teljesebb megértése és feltárása okán annak eredete, múltja is az értékezés részét képezi, a történeti és jogtörténeti módszer is alkalmazásra került.

A jogösszehasonlítás módszerét a nemzetközi környezet bemutatására alkalmaztuk, melynek keretében nyelvismereti okokból angol és német nyelvű források képezték a kutatás alapját, amelyek ugyanakkor az angolszász és német megoldásokon túl további államok lehetőségeinek feltárásában is forrásul szolgáltak.

A dolgozatban a dogmatikai módszer az egyes olyan jogintézmények meghatározásában szolgált segítségül, melyek megértése a problémakör feltáráshoz és megoldások kereséséhez elengedhetetlen.

A mind teljesebb kép kialakítása érdekében ugyanakkor az anyaggyűjtés keretében látogatást tettem a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben a Büntetés-végrehajtás Országos

(6)

4 Parancsnoksága által engedélyezetten. Itt a túlzsúfoltság körébe vonatható valamennyi problémáról tájékoztatást kértem és kaptam, Kónya István reintegrációs tiszttel, illetve Nyima Tamás Parancsnok Úrral folytatott beszélgetés keretében, s a látogatás alkalmával helyszínbejárásra is lehetőségem nyílt. Az itt tapasztaltak nagy segítségemre voltak a probléma valódi megértésében.

Az új jogintézmények körében is lehetőségem nyílt az elmélet gyakorlati megvalósulásának megvizsgálására a Győri Törvényszék engedélyével, amely a kártalanítás, és a reintegrációs őrizet jogintézményeire terjedhetett ki.

A dolgozat szerkezetét érintően rögzítendő, hogy a túlzsúfoltság problémájának megértése érdekében szükségesnek láttuk annak ismertetését a hazai körülmények középpontba helyezésével, illetve a nemzetközi színtéren e körben uralkodó helyzet, illetve megoldási lehetőségek bemutatásával.

A problémafelvetést követően bemutatásra került a szabadságvesztés büntetés múltja, majd annak elméleti alapját adó meglátások változása, illetve a hatályos jog szerinti természete.

Mivel a túlzsúfoltság problémájára meglátásunk szerint nagy hatással van a büntetőpolitika, így annak alakulása is a dolgozat részét képezi.

A szabadságvesztés céljának vizsgálatát a büntetés-végrehajtási jogterületére vetítve is elvégeztük, majd foglalkoztunk a túlzsúfoltság problémájának lehetséges megoldásaival.

Ezt követően mindezt értékelve saját álláspontunk közlésére törekedtünk.

III. A kutatás eredménye és hasznosítási lehetőségei

Az értekezés a fenti szerkezetben tartalmazza a problémakör elemzését, melynek alapján a kutatás eredményeit az alábbiakban foglalom össze.

1. A kutatási munka eredményeként a túlzsúfoltság problémájának megoldására - figyelemmel az elméleti alapokra is - két irányból látunk lehetőséget.

Egyrészt annak előmozdítása révén, hogy a büntetés-végrehajtási intézetbe bekerült fogvatartottak azt mind nagyobb számban hagyják el a teljes büntetés kitöltését megelőzően,

(7)

5 illetve annak elérése által, hogy egyre kevesebb elkövetővel szemben kerüljön végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásra, így kevesebben kerüljenek be az intézet falai közé.

1.1. Az előbbi lehetőség esetén figyelemmel kell lennünk azonban a szabadságvesztés azon céljára is, hogy az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesüljön, ez tehát egy korlátot képez.

Az intézet mielőbbi elhagyása szempontjából számba vettük az ezt lehetővé tévő büntető anyagi jogi és büntetés-végrehajtási jogi lehetőségeket, azaz a feltételes szabadságra bocsátás és a reintegrációs őrizet jogintézményét. Felvázoltuk, hogy melyek azok a kisegítő jellegű jogintézmények, amelyek már a büntetés végrehajtása alatt a reintegráció sikerét hivatottak biztosítani az intézet valódi tehermenetesítése érdekében. Azok megfelelő levezetése, céljainak hatékony érvényesítése, a fogvatartott végrehajtás alatti reintegrációs programjának megfelelő, kellően egyéniesített volta biztosítja azt, hogy az intézetet elhagyó fogvatartott oda lehetőleg soha többé, de legalább hosszú évekig ne térjen vissza. A reintegrációs programok ugyanis akkor értékelhetőek valóban sikeresnek, ha általa a fogvatartottat oly módon kerül vissza a társadalomba, hogy annak hasznos tagjává válik, illetve ha ebből kifolyólag nem követ el bűncselekményeket, de legalábbis olyan súlyúakat, amelyek ismételten végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával fenyegetettek.

Látható számunkra, hogy a büntetés-végrehajtási rendszer átérzi e kötelezettségek súlyát, arra törekszik, hogy e programok mind sikeresebb eredménnyel záruljanak annak érdekében, hogy túlzsúfoltság mértéke pozitív irányba elmozduljon. Ugyanilyen szempontok miatt az anyagi jogi gyökerű feltételes szabadság jogintézményét is magáénak érzi a büntetés-végrehajtás, s arra törekszik, hogy e kedvezményben minél többen részesülhessenek.

E célok sikerében a munkáltatás bír a legnagyobb jelentőséggel a rendszerben, de az oktatásnak is nagy szerepe van. Egyrészt arra figyelemmel helyezkedünk erre az álláspontra, mert a társadalomba való sikeres visszailleszkedés körében nagyságrendekkel nagyobb eséllyel indul az a fogvatartott, aki úgy hagyja el az intézetet, hogy már munkaviszonnyal rendelkezik, vagy egy hasznosítható, piacképes szakmát tudott elsajátítani a büntetés- végrehajtási intézetben. A feltételes szabadság szempontjából pedig azért fontos az ilyen tevékenységekben való részvétel, mert a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban pozitív értékelés alá esik, ha a fogvatartott munkavégzésben vagy oktatási tevékenységben való részvétellel jutalmakat szerzett, de önmagában az is, ha ezekben a foglalkozásokban részt vett.

Ehhez képest mindig kérdést vet fel a feltételes szabadság engedélyezése iránti meghallgatás során, hogy a munkaképes fogvatartott miért nem dolgozik, vagy miért nem folytat

(8)

6 tanulmányokat, ha erre a lehetőség adott a büntetés-végrehajtási intézetben. Ez a körülmény pedig természetesen a fogvatartott hátrányára értékelendő.

1.2. A túlzsúfoltság hosszú távú, ez irányból vizsgált megoldásában a rentegrációs őrizetnek, illetve e jogintézmény kibővített változatának tulajdonítunk nagy szerepet.

Láthattuk, hogy az elektronikus felügyelettel több ország kísérletezett, néhány helyen meg is honosodott e lehetőség. Álláspontunk szerint nincs akadálya annak, hogy hazánkban e megoldás ne csupán a reintegrációs őrizet szűkös keretei között legyen biztosított.

Meglátásunk szerint a reintegrációs őrizet alkalmazási köre kiterjesztésének egyrészt olyan értelemben lehetne helye, hogy az elítélt az intézetbe egyáltalán be se kerüljön. Erre általánosságban olyan elkövetők esetén látunk lehetőséget, akik felelősségét gondatlan bűncselekmény elkövetésében állapította meg a bíróság, vagy magának a bűncselekménynek a társadalomra veszélyessége marad azon szint alatt, amely már a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indokolná.

E körben a tevékeny megbánás² jogintézményét hívjuk segítségül. Álláspontunk szerint azon bűncselekmények esetében, amelyeknél a tevékeny megbánás körében szabályozottak szerint a jogalkotó módot lát az elkövető megbüntetésétől való eltekintésre, e feltételek fenn nem állása esetén, vizsgálva az elkövető személyi körülményeit is, a szabadságvesztés elektronikus őrizettel való végrehajtási módjának is helye lehet. Ennek bevezetésére tehát a büntetési rendszert meg nem bontva akként látunk lehetőséget, hogy e jogintézmény a szabadságvesztés végrehajtási módozataként kerüljön a jogrendszerbe. Azért is tartjuk ezt a megoldást helyesnek, mert szabályszegés miatti megszüntetés esetén így nyomban mód nyílna a szabadságvesztés klasszikus, intézeti keretek közötti végrehajtásának folytatására.

Javaslatunk tehát a következő.

A Btk. rendszerébe a végrehajtási fokozatokról való rendelkezéseket megelőzően az alábbiak bevezetését látjuk lehetségesnek:

Ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetőjével szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása elektronikus felügyelet keretében is történhet.

2 lásd: Btk. 29. §

(9)

7 Az elektronikus felügyelet alatt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának e módja nem rendelhető el.

A büntetés-végrehajtási törvény rendszerébe pedig:

Az elektronikus felügyelet végrehajtására a reintegrációs őrizet szabályai értelemszerűen irányadók.

Ezen túl a reintegrációs őrizet olyan irányú bővítését is lehetségesnek látjuk, amely a már intézetbe bekerült fogvatartotti körrel szembeni alkalmazási lehetőséget helyezi szélesebb keretek közé. Járható útnak tartjuk azon szabály eltörlését, amely a jogintézmény alkalmazásának kérelmezését egy alkalommal teszi lehetővé. Egyéb szempontból a reintegrációs őrizet szabályait nem változtatnánk, hiszen ha azt feltételezzük, hogy a fogvatartottal szemben indokolt volt a klasszikus, intézetben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, a reintegrációs őrizet hatályos jog szerint meghatározott kereteit megfelelőnek látjuk.

Ekként meglátásunk szerint az alábbi bővítés szükséges:

A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt vagy védője is kezdeményezheti.

A kérelem elutasítása esetén újabb kérelem benyújtásának az elbírálásnál releváns körülményekben beállott változás bekövetkeztével van helye.

1.3. A közkegyelem jogintézményét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy eddigi alkalmazásának célja soha nem a túlzsúfoltság problémájának megoldása volt, bár ténylegesen e körben is segítséget jelentett. Ha a fent vázoltak alapján ugyanakkor arra gondolunk, hogy alkalmazása tekintetében milyen nagyfokú szabadsága vagy az Országgyűlésnek, az e célból való közkegyelmi törvényalkotásra is lehetőséget látunk.

2. A túlzsúfoltság másik irányból való megoldását a végrehajtandó szabadságvesztések kiszabásának mérséklésében látjuk. E körben a legtisztább megoldás a büntetőpolitikai gondolkodás megváltozása lenne, de a dolgozatban felvázoltak alapján látjuk, hogy a tendencia nem ez irányba mutat, a szigorítás az alapvető cél lényegében a rendszerváltás óta.

Ha ezt elfogadjuk, meglátásunk szerint akkor is mód van bizonyos, a lehetőségek vizsgálata során már bemutatott megoldások alkalmazására.

(10)

8 2.1. A becsületet sértő bűncselekményeket érintően a fentiekben kifejtettekkel teljes mértékben egyetértünk, arra figyelemmel azonban, mivel az általános bírói gyakorlatban e körben ritkán került sor szabadságvesztés kiszabására, meglátásunk szerint további vizsgálatot nem igényel e kérdéskör.

2.2. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények köre azonban annál inkább. A fentiekben vázoltak szerint látjuk, hogy a portugál megoldás sikeresnek bizonyult, s a jogi tárgy védelme hatékonyabban biztosított a gyógyítás lehetőségének választásával, mint a büntetés útjával. Nem értünk ugyanakkor egyet azzal az állásponttal, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények teljes körű depönalizációja a helyes megoldás. A kábítószer- kereskedelem bűncselekményi körét érintően meglátásunk szerint nincs mód változtatásra, hiszen e magatartások adott esetben mások jogait, érdekeit is érinthetik akaratuk nélkül. A kábítószer birtoklása alapesetének, illetve fogyasztói magatartás³ büntetendővé nyilvánításától azonban lehetőség lenne eltekinteni, és a kezelési utat választani e körben. Itt tehát nem az elterelés élő lehetőségére, hanem olyan megoldásra gondolunk, hogy e körben ne is induljon büntetőeljárás az érintettel szemben, hanem annak keretén kívül legyen adott a lehetőség a segítségre.

3. Az intézetek építését megoldásként érthető okokból végső esetben látja járható útnak a nemzetközi és európai jog, ennek ellenére a kormány már tett lépéseket ez ügyben. A Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben tett látogatás során a parancsnok tájékoztatása szerint ezen épület felújítása is várható. Elmondta, hogy a tervek szerint az átalakítás a zárkák összenyitását jelentené két lépcsőben.

Az első körben ez azzal járna, hogy az ötven centiméter vastagságú falak lebontásra kerülnének, amelyek helyett a tartó funkciót oszlopok látják majd el. Három zárka egybenyitása után arra figyelemmel, hogy az immár egy zárkának minősül, egy illemhely, egy mosdó elhelyezése lesz indokolt. Az eddig ezek – a vastag falak, és a további immár szükségtelen berendezési tárgyak - által elfoglalt helyek felszabadulnának, így a jogszabály által megkívánt mozgás- és élettér biztosított lehetne a fogvatartottak számára.

A második lépcsőben a jelenleg egészségügyi ellátás keretében szolgáló épületet kívánják átalakítani akként, hogy 100 enyhe rezsimű fogvatartott elhelyezése váljon így biztosítottá.

3 lásd: Btk. 178. § (1) és (6) bekezdés

(11)

9 Ezen átalakítások után az intézet 700 férőhely biztosítására lesz alkalmas előreláthatóan. A tervek szerint a munkálatok a 2018. évben indulnak meg, s azok két évet vesznek majd igénybe.

Egyetérthetünk a Parancsnok Úr azon álláspontjával, mely szerint ez a lehető legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás arra is figyelemmel, mert az intézetben már kiépített a biztonságtechnika, így ennek biztosításáról nem kell gondoskodni, illetve az átalakítás, bár az összes körletrészre kihat, nem olyan volumenű, amely az épület teljes szerkezetét érintené.

Álláspontunk szerint tehát a kutatás során feltártakra figyelemmel a fenti megoldások összessége olyan mértékű változást jelentene, amely pozitív elmozdulást idézne elő a túlzsúfoltság problémájában.

IV. Felhasznált irodalom

A felhasznált irodalmat érintően rögzíteni kívánom, hogy munkám során a hazai szakirodalom mellett angol, illetve német nyelvű források feldolgozását végeztem el. Ezen idegen nyelvű források között szaklapok közleményei, illetve tankönyvek részletei említendők, ahogy a magyar jogirodalomból is hasonló források, de jogszabályi kommentárok is a kutatásom részét képezték.

A dolgozat nemzetközi jogi, illetve európai jogi jogforrásokra is támaszkodik, melyek közül a problémakörre tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény, illetve az Európai Börtönszabályok kiemelés indokolt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a témát érintő joggyakorlatának bemutatása szintén az értekezés részét képezi.

A felhasznált jogszabályok között olyan, a magyar jogtörténeti előzmények szempontjából mellőzhetetlen dekrétumok is szerepelnek, mint a Csemegi-kódex vonatkozó rendelkezései, de a XX. század büntető törvényei is feldolgozásra kerültek a témakörben.

A dolgozat forrásául szolgálnak az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai, de a bírói joggyakorlat bemutatásának alapot adó eseti döntések egyaránt.

(12)

10 A fentiek figyelembe vételével az értekezés irodalomjegyzékének kivonata alábbi:

ALEXIS CAUSE: Reviving the carefully limited exception: From jail to GPS bail Faulkner Law Review. 2013. Vol. 5:59.

ANDREW ASHWORTH AND JEREMY HORDER: Criminal Justice and the Criminal Law In.: Principles of Criminal Law. Oxford University Press, 2013.

ANITA GIBBS,DENISE KING: The Electronic Ball and Chain? The Operation and Impact of Home Detention with Electronic Monitoring in New Zealand.

The Australian and New Zealand Journal of Criminology. Vol. 36.

BELOVICS ERVIN, BÉKÉS IMRE, BUSCH BÉLA, DOMOKOS ANDREA, GELLÉR BALÁZS, MARGITÁN ÉVA,MOLNÁR GÁBOR,SINKU PÁL: Büntetőjog. Általános rész, 5. hatályosított kiadás.

HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014.

(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog5/ch10s0 2.html, letöltés ideje: 2017. november 30.)

BELOVICS ERVIN,NAGY FERENC,TÓTH MIHÁLY: Büntetőjog I. Általános Rész HVG-ORAQ Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2015.

BELOVICS ERVIN -VÓKÓ GYÖRGY: A büntetés-végrehajtási törvény magyarázata HVG-ORAC Kiadó, 2014

BERECZKI ZSOLT: Változó börtön. Fejezetek a szabadságvesztés-büntetés történetéből Börtönügyi Szemle, 2000. 3. szám

BORBÍRÓ ANDREA – KEREZSI KLÁRA: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve 2009.

BÚZA GÁBOR ATTILA: Büntetés és kriminálpolitika Jogtudományi Közlöny, 2014. 7. és 8. szám

(13)

11 CHARLES ROSE: Electronic Monitoring of Offenders: A New Dimension in Community Sentencing or a Needless Diversion?

International review of law computers & technology. 1997. Vol. 11.

CLAUS ROXIN: Strafrecht. Allgemeiner Teil. Band I. Verlag C. H. Beck, München, 2006.

CZIGLER DEZSŐ TAMÁS - HORVÁTHY BALÁZS: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jogforrásainak feltárása

Jog, Állam, Politika, 2011. 2. szám

CSORDÁS SÁNDOR-VÓKÓ GYÖRGY: A fogvatartokkal való bánásmód elvei és gyakorlata Börtönügyi Szemle, 2004. 4. szám

DAN MARKEL: Wrong Turns on the Road to Alternative Sanctions: Reflections on the Future of Shaming Punishments and Restorative Justice

Texas Law Review, 2007. Vol. 85.

DANIEL E.HALL,J.D.,ED.D.: Criminal Law and Procedure Cengage Learning, USA, 2015.

DOMOKOS ANDREA: A büntetőpolitika változásai Magyarországon Jog és Állam, 11. füzet, 2008.

DREW KIRAGES: Reentry Reform in Indiana: HEA 1006 and Its (Much Too Narrow) Focus on Prison Overcrowding.

Indiana Law Review. 2015. Vol. 49.

ELLA PANEIAKH: No Room. What Has Changed in Russia’s System of Repression During the Past Year

Russian Politics and Law, 2016. Vol. 54.

EMILY LABUTTA: THE PRISONER AS ONE OF US: NORWEGIAN WISDOM FOR AMERICAN PENAL PRACTICE.

(14)

12 Emory International Law Review, 2017. Vol. 31.

FÖLDVÁRI JÓZSEF: A kriminálpolitika fogalmáról Jogtudományi Közlöny, 1986. 6. szám

GEORGE P.FLETCHER: Basic Concepts of Criminal Law.

Oxford University Press. New York, Oxford, 1998.

GÖNCZÖL KATALIN: A helyreállító igazságszolgáltatás filozófiája Büntetőjogi Kodifikáció, 2007. 2. szám

GÖNCZÖL KATALIN: Kriminálpolitika és bűnözéskontroll Magyarországon. Reformok 2002-2009

Kriminológiai Tanulmányok, 47., Budapest, 2010

Görgényi Ilona: A resztoratív büntetőjog új irányai. In: Polt Péter, Belovics Ervin, Gellér Balázs, Ambrus István: Ünnepi Kötet Györgyi Kálmán 75. Születésnapja Alkalmából.

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016.

GYÖRGYI KÁLMÁN: Büntetések és intézkedések.

Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984.

HACKER ERVIN: A börtönrendszerek Wessely és Horváth, Pécs, 1917

HANS WELZEL: Das Deutsche Strafrecht.

Walter De Gruyter & Co. Berlin, Berlin, 1954.

INKERI ANTTILA: AD IUS CRIMINALE HUMANIUS.

Gummerus Printing, Finland, 2011.

JAMES M.A. PITTS, O. HAYDEN GRIFFIN,W. WESLEY JOHNSON: Contemporary prison overcrowding: short-term fixes to a perpetual problem

Contemporary Justice Review. 2014. Vol. 17.

(15)

13 JAN ANDERSSON: The Swedish National Council for Crime Prevention: a Short Presentation

Journal of Scandinavian Studies in Criminology and Crime Prevention, Vol. 6.

JUHÁSZ ANDREA ERIKA: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a túlzsúfoltsággal kapcsolatos esetjoga

Börtönügyi Szemle, 2016. 1. szám

KABÓDI CSABA –MEZEY BARNA: A büntetés históriája Módszertani Füzetek, 1985. 2. szám

KABÓDI CSABA –MEZEY BArna: A magyar börtönügy históriája Módszertani Füzetek, 1987. 2. szám

KABÓDI CSABA –MEZEY BARna: A munka szerepváltozásai a büntetés-végrehajtásban – a kezdetektől a századfordulóig

KABÓDI CSABA – MEZEY BARNA: A szabadságvesztés-büntetés történelmi előzményei Módszertani Füzetek, 1986. 4. szám

KABÓDI CSABA –MEZEY BARNA: A testi büntetés Magyarországon Módszertani Füzetek, 1986. 3. szám

KABÓDI CSABA –MEZEY BArna: Büntetési elméletek Módszertani Füzetek, 1985. 1. szám

KARSAI KRISZTINA: A kábítószer-fogyasztás büntetendősége.

A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága gondozásában, Szeged, 1998

KEREZSI KLÁRA: Az alternatív szankciók helye és szerepe a büntetőjog szankciórendszerében

(16)

14 Büntetőjogi Kodifikáció, 2001. 2. szám

KEREZSI KLÁRA: Kriminálpolitika akkor és ma Jogtörténeti Szemle, 2016. 1. szám

KERTÉSZ IMre: Miért túlzsúfoltak a börtönök?

JURA, 2001. 2. szám

KISS ANNA: A sértett szerepe a büntetőeljárásban PhD Értekezés, Miskolc

LŐRINCZ JÓZsef: A magyar börtönügy fénykora 1880-tól 1913-ig Börtönügyi Szemle, 2014. 1. szám

LŐRINCZ JÓZSEF: A magyar büntetés-végrehajtás ellentmondásos fejlődése a II.

világháború után

LŐRINCZ JÓZSEF: Börtönügyünk a hanyatló Kádár-korszakban 1970-1989 Rendvédelem-történeti Füzetek, 2011. 23. szám

LŐRINCZ JÓZSEF: Büntetőpolitika és büntetés-végrehajtás 1970 és 2002 között Jogelméleti Szemle, 2003. 4. szám

MEZEY BARNA: A büntetőjog intézményeinek története a kezdetektől a polgári átalakulásig In: Mezey Barna: Magyar jogtörténet.

Osiris kiadó, Budapest, 2007

MEZEY BARNa: A hosszú tartamú szabadság-büntetés a joghistóriában Börtönügyi Szemle, 2005. 2. szám

MEZEY BARNA: A magyar börtönügy „hosszú” 19. százada Börtönügyi Szemle, 2005. 4. szám

MEZEY BARNA: A nevelés és a javítás gondolatának megjelenése a börtönügy történetében

(17)

15 Börtönügyi Szemle, 2007. 3. szám

MEZEY BARNA: Becstelen emberek, becstelen foglalkozások Belügyi szemle, 2013. 1. szám

MEZEY BARNA: Millenniumi visszatekintés. A magyar büntetés-végrehajtás történetének modernizációs csoportjai

MEZEY BARNA: Nyitott börtön. A nem zárt büntetés-végrehajtás múltja és jelene Börtönügyi Szemle, 1995. 2. szám

MEZEY BARna: Több évszázad. Börtönépítészet Magyarországon Börtönügyi Szemle, 1994. 2. szám

MEZEY BARNA: Új határok között. Büntetés-végrehajtás a két világháború közötti Magyarországon

Börtönügyi Szemle, 1995, 3. szám

MIKE NELLIS: Quakers, penal reform and the challenge of electronically monitoring offenders

International Review of Law, Computers & Technology. 2011. Vol. 25.

MOHÁCSI BARBARA: A szabadságvesztés-büntetés lehetséges „alternatívái”

Jogi Tanulmányok, 2010. 1. szám

NAGY ANITA: A túlzsúfoltság a büntetés-végrehajtási intézetekben, figyelemmel a nemzetközi szabályozásra

Jogelméleti Szemle, 2016. 1. szám

NAGY FERENC – JUHÁSZ ZSUZSANNA: A fogvatartotti rátáról nemzetközi összehasonlításban

(18)

16 NAGY FERENC: A szabadságelvonással járó szankciókról az új Btk.-ban

NAGY FERENC: Gondolatok a hosszú tartamú szabadságvesztésről és az európai börtönnépességről

NILS CHRIStie: A fájdalom korlátai Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991

PALLAGI ANIKÓ: Büntetőpolitika az új évszázad első éveiben Doktori értekezés, Debrecen, 2014

PALLO JÓZSEF: Egyre jobban éget a seb…A túlzsúfoltság csökkentésének lehetséges útjai Börtönügyi Szemle, 2015. 1. szám

PALLO JÓZSEF: Évforduló. Visszatekintés a Bv. törvény kodifikációjára és a jogalkalmazás néhány első tapasztalatára.

PALLO JÓZSEF-TÖRŐCSIK BALÁZS: A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében (1. rész).

PALLO JÓZSEF-TÖRŐCSIK BALÁZS: A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében (2. rész.).

PAPP GÁBOr: A prizonizációs jelenség elméleti háttere – kritikai megközelítésben Börtönügyi Szemle, 2009. 2. szám

PENNY SNOW: Electronic Monitoring of Offenders

International Review of Law, Computers & Technolog. Vol. 13.

(19)

17 PHILIP BULMAN: Electronic Monitoring Reduces Recidivism

Corrections Today, 2010.

SAJÓ ANDRÁS: Becsületvédelem és büntetőjog – megjegyzések a becsületsértés dekriminalizálásáról

Büntetőjogi Kodifikáció, 2005. 1. szám

SAMUEL DELTENRE ÉS ERIC MAES: Pre-trial Detention and the Overcrowding of Prisons in Belgium

European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice. 2004. Vol. 12/4.

SCHMEHL JÁNOS – KOVÁCS TAMÁS: A fogvatartottak foglalkoztatásának biztonsági kérdései Pálhalmán

SOMOGYVÁRI MIHÁLY: Büntetőpolitika és legitimáció Börtönügyi Szemle, 2012. 3. szám

SZABÓ DÓRA: A fogvatartottak foglalkoztatásának szerepe Studia iuvenum iurisperitorum, 2008. 4. szám

SZABÓ ZOLTÁN: A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége Börtönügyi Szemle, 2013. 3. szám

TAKÁCS JUDIT – P. TÓTH TAmás: Az „Idegbizottság” szerepe a homoszexualitás magyarországi dekriminalizációjában

socio.hu, 2016. 2. szám

TARCZI LAJOS: Elmélkedés a polgári büntetésről Tudománytár, 1837. 1. kötet

TIM STELLOH: California’s Great Prison Experiment. The state faces a deadline to release tens of thousands of people from prison. Is it succeeding?

The Nation. 2013. June 24/July 1.

(20)

18 VÁCZI PÉTER: Kegyelem! A közkegyelem intézményéről és a semmisségi törvényekről Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére

Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2013

VARGA VALÉRIA: Önfenntartó börtönök – realitás vagy utópia?

VÉGH MARIANNa: A büntetés-végrehajtás és az európai elvárások Themis, 2016. június

VESZELI DÁNIEL: A reintegrációs őrizet bevezetése a büntetés-végrehajtás tevékenységrendszerébe

VÓKÓ GYÖRGY: A büntetés teóriák racionalitásai Büntetőjogi Szemle, 2012. 1. szám

VÓKÓ GYÖRGY: A büntetés-végrehajtás időszerű kérdései JURA, 2001. 1. szám

VÓKÓ GYÖRGY: A büntetés-végrehajtási jog szerepe a jogállamban Börtönügyi Szemle, 2014. 1. szám

VÓKÓ GYÖRGY: Magyar büntetés-végrehajtási jog Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2004

WILLIAM BÜLOW: Electronic Monitoring of Offenders: An Ethical Review Science and Engineering Ethics. 2014. Vol. 20.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

(21)

19 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

2011. évi CXLIII. törvény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről.

2006. évi CXXIII. törvény - a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet - a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról 1871. évi XXXIII. törvénycikk a királyi ügyészségről

1891. évi XVII., 1896. évi XXXIII. évi törvénycikk.

6/1996. (VII. 12.) IM rendelet.

44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet

6/2003. (IV.4.) IM-BM. együttes rendelet 1978. évi IV. törvény

2009. évi LXXX. törvény

A 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely- bővítéséhez szükséges források biztosításáról.

4/2015 (XII. 17.) BVOP utasítás 4/1026. (XII.19.) BVOP utasítás

23/1990, (X.31.) AB határozat 11/1992. (III. 5.) AB határozat 30/1992 (V.26.) AB határozat 13/2001. (V. 14.) AB határozat 37/2002. (IX.4.) AB határozat 24/2013. (X.4.) AB határozat

Az alapvető jogok biztosa, mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB- 679/2017. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosa, mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB- 3865/2016. számú ügyben

(22)

20 Az alapvető jogok biztosa, mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB- 1423/2015. számú ügyben. 16.

Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Európai Börtönszabályok

EJEB2001. 44558/98. Valasinas kontra Lithuania EJEB2004. 61828/00. Sakkopoulos kontra Greece EJEB2005. 62208/00. Labzov kontra Russia EJEB2009. 22635/03. Sulejmanovic kontra Italy EJEB2007. 25664/05. Lind kontra Russia EJEB2007. 37213/02. Kantyrev kontra Russia EJEB2007. 205/02. Andrey Frolov kontra Russia EJEB2007. 67253/01. Babushkin kontra Russia EJEB2005. 35207/03. Ostrovar kontra Moldova EJEB2007. 72967/01. Belevitskiy kontra Russia EJEB2005. 6847/02. Khudoyorov kontra Russia EJEB2005. 66460/01. Novoselov kontra Russia EJEB2002. 37328/97. A. B. kontra The Netherlands.

EJEB1979. 6538/74. Sunday Times kontra the United Kingdom.

BJD 4705.

BH2000. 91.

BH1999. 7.

BH2000. 45.

BH1990. 323.

BH1998. 465.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény Kommentára (Wolters Kluwer Új-jogtár Kommentár)

A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Kommentára (Wolters Kluwer Új-jogtár Kommentár)

(23)

21 Internetes források:

Börtönstatisztikai Szemle, 2017. 1. szám

http://bv.gov.hu/download/2/34/e1000/B%C3%B6rt%C3%B6nstatisztikai%20Szemle%2020 17%201.pdf (letöltés ideje: 2017. december 6.)

https://www.coe.int/en/web/cpt/about-the-

cpt?p_p_id=56_INSTANCE_2sd8GRtnPW2B&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_m ode=view&p_p_col_id=column-

4&p_p_col_count=1&_56_INSTANCE_2sd8GRtnPW2B_languageId=hu_HU (2017.

november 25)

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala weboldala. (letöltés ideje: 2015. augusztus 12.

https://www.ajbh.hu/opcat)

http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/elfogadta-az-emberi-jogok- europai-birosaga-a-bortonzsufoltsagra-adott-magyar-valaszt (letöltés ideje: 2017. november 25.)

Büntetés-végrehajtási reintegrációs ismeretek. (letöltés ideje: 2015. június 30.

http://www.bvok.esy.es/jegyzetek/nevelesi_jegyzet_2015.pdf)

http://www.allamipartner.hu/allami+partnerseg/vedjegyunk/vedjegyunk+2.html, (letöltés ideje: 2016. december 6.)

http://www.bvholdingkft.hu/wp-content/uploads/2015/03/Legf%C5%91bb-szerv- hat%C3%A1rozata.pdf (letöltés ideje: 2016. december 6.)

http://www.bvholdingkft.hu/wp-content/uploads/2015/03/URALMI- SZERZ%C5%90D%C3%89S.pdf (letöltés ideje: 2016. december 6.)

Uralmi szerződés, http://www.bvholdingkft.hu/wp-content/uploads/2015/03/URALMI- SZERZ%C5%90D%C3%89S.pdf, (letöltés ideje: 2016. december 6.)

(24)

22 http://www.bvholdingkft.hu/wp-content/uploads/2015/04/modositott-szmsz_20151215.pdf, http://www.bvholdingkft.hu/wp-

content/uploads/2015/08/MNV_SZT_104_008_Megbiz%C3%A1si_szerz%C5%91d%C3%A 9s.pdf (letöltés ideje: 2016. december 6.)

http://www.bvholdingkft.hu/wp-content/uploads/2015/05/Megbizasi_Szerzodes_MNV- BVOP.pdf, (letöltés ideje: 2016. december 6.)

http://www.allamipartner.hu/5+eves+a+kozponti+ellatas+1.html (letöltés ideje: 2016.

december 6.)

http://www.allamipartner.hu/ugyvezetoi+ertekezlet+allampusztan+1.html (letöltés ideje:

2016. december 6.)

http://medicalonline.hu/drog/cikk/milyen_hatasa_van_a_drogok_dekriminalizaciojanak_

(letöltés ideje: 2017. december 8.)

Statisztikai adatok:

http://www.prisonstudies.org/country/hungary (letöltés ideje: 2017. november 20.) http://www.prisonstudies.org/map/europe (letöltés ideje: 2017. november 20.)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_zjj001.html (letöltés ideje: 2017.

november 25.)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zjb002.html (letöltés ideje: 2017.

november 25.)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_zjj001.html (letöltés ideje: 2017.

november 25.)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zjj002.html (letöltés ideje: 2017.

november 25.)

http://www.prisonstudies.org/map/europe (letöltés ideje: 2017. november 20.)

http://www.prisonstudies.org/country/united-states-america (letöltés ideje: 2017. november 20.)

(25)

23 A szerző témában született publikációi és előadásai:

1) Štátne partnerstvo - Cieľom je vytvorenie väzenia s vlastným stravovaním In: Pavel Kandalec, Jaroslav Benák, Jiri Valdhans (szerk.) Dny Práva 2016 - Dys of Law 2016 : Ústavnepravni aspekty v trestním rízeni 11.. 305 p. Brno: Masaryk University, 2017. pp. 33-45. (ACTA UNIVERSITATIS BRUNENSIS - IURIDICA;

592.)

2) Gondolatok a büntetés-végrehajtási jog önálló jogterületté válásáról Közjogi Szemle, 2015. 4. szám, 46-50.

3) Az uniós jog hatása a magyar büntetés-végrehajtási szabályozásra Tanulmánykötet, III. Fiatalok Európában Konferencia, 2016, 37-45.

4) A végrehajtási alapelvek hangsúlyváltozásai, avagy észrevételek az új büntetés- végrehajtási kódex gyakorlatához

Jog, Állam, Politika, 2017, 2. szám, 69-77.

5) A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

Doktori Műhelytanulmányok 2015., Győr 2015., 34-45.

6) Központi ellátás –önellátó büntetés-végrehajtás Doktori Műhelytanulmányok 2017, Győr 2017., 69-80.

7) Az uniós jog hatása a magyar büntetés-végrehajtási szabályozásra III. Fiatalok Európában Konferencia, Pécs, 2016.

8) Štátne partnerstvo - Cieľom je vytvorenie väzenia s vlastným stravovaním Days Of Law 2016, Brno, 2016. november. 10-11. napján, szlovák nyelven tartott konferencia-előadás

9) A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A jogtudomány sajátossága – konferencia-előadás, Győr, 2014.

10) Központi ellátás – önellátó büntetés-végrehajtás

11) A túlzsúfoltság jelene