FALUDI FERENC OLASZ VERSFORMÁI.

FALUDI FERENC OLASZ VERSFORMÁI.

1. F a l u d i verseinek k i a d ó i t és minden i r o d a l o m t ö r t é n é ­ szünket, k i F a l u d i v a l foglalkozott, meglepte az az e l ő z m é n y nélküli zeneiség, k e r e k d e d s é g , d a l s z e r ű s é g , m i b e n n ü k meg­

nyilatkozik. K i e m e l t é k , hogy «finom k ö l t ő i , sőt t a l á n zenei érzék vezette a sorok és versszakok m e g a l k o t á s á b a n , m e l y eddig ismeretlen v o l t költészetünkben)), m e g á l l a p í t o t t á k , hogy ezek az első «mudalok» irodalmunkban, de m á r Rájnis J ó z s e f dicsé­

rete is b i z o n y á r a a formaújító F a l u d i n a k szól, mikor őt a

« M a g y a r P o é t á k t s u d á j á » - n a k h í v j a .¹

V a n m é g e g y é b is, ami F a l u d i k ö l t é s z e t é b a n meglephet.

Már Kölcsey m e g á l l a p í t o t t a ugyanis, hogy a «rimes m é r t é k e l é s m á r F a l u d i n á l tagadhatatlan nyomokban l a t s z i k » . E z t a z ó t a újra meg újra h a n g s ú l y o z t á k , s l e g u t ó b b S í k S á n d o r k ü l ö n fej­

t e g e t é s t á r g y á v á is tette, főleg a Clorinda j a m b u s o k k a l v e g y ü l ő daktilusaira és a Nádasai e l é g t i s z t a jambikus lejtésére h í v a föl a figyelmet.²

Természetesen f ö l v e t ő d ö t t a k é r d é s : honnan ez a csodás verselési készség, honnan k e r ü l t e k k e z e ü g y é b e a n y u g o t e u r ó - pai f o r m á k ?

T o l d y m á r m e g k í s é r l e t t e a feleletet: « az olasz ég k i ­ csalta k i t ű n ő l y r a i képességét a l v ó c s i r á i b ó l . . . harminchat éves volt, mikor R ó m á b a j u t o t t . . . i t t e m l é k e z t e t t é k az éjjeli szere- náták azon hol méla, hol dévaj dalokra, miket egykor, ifjúsága éveiben, a R á b a és G y ö n g y ö s partjain s h o l d v i l á g o s éjeken a

Duna szürke hajóiról hallott. S e néphangok e m l é k e z e t é n e k melegítő, az olasz á r i á k és francia chansonok í z l é s t i s z t í t ó befolyása alatt Í r o g a t t a o l y k o r - o l y k o r a szeszély, j ó k e d v s d e r ü l t életbölcsészet á l t a l meghiggasztott l é l e k n y u g a l o m d a l a i t . . . »³

1 Császár E . : Faludi Ferenc költészete. EPhK 1903. — Toldy Ferenc : A magyar költészet története. Pest, 1867. 313. 1. — Rájnis József: Magyar Helikonra vezérlő Kalauz, 22. 1.

3 Toldy F . : id. m. 315. 1. — Császár E . : id. ért. - Sík Sándor: Faludi F.

és a nyugateurópai verselés. Irodalomtörténet, 1921.37.1. — Radó A n t a l : A maíiyar rím, 1921. 71. és 114. 1.

> Toldy id. m. 313. 1.

E z a v é l e m é n y azonban, melyet T o l d y ú g y l á t s z i k c s u p á n F a l u d i r ó m a i t a r t ó z k o d á s á r a , n é h á n y verscímére (Olasz szonettá formára, Duetto, Addio) és olaszból vett p r ó z a f o r d í t á s a i r a ala­

p í t o t t , kalandosnak tetszett. Míg t e h á t i r o d a l o m t ö r t é n é s z e i n k n e k egy része nehezen f ö l k u t a t h a t ó olasz-, főleg népköltészeti h a t á s r a való u t a l á s s a l e l é g e d e t t meg,¹ C s á s z á r E t e m é r i n k á b b n é h á n y F a l u d i - v e r s rokokó-ízlését v á l a s z t j a vezetőjéül s az o l a s z - h a t á s j e l e n t é k e n y s é g é b e n i s k é t k e d i k . E z e n a nyomon Trostler J ó z s e f meg i s t a l á l t a a Phyllis f o r r á s á t a n é m e t g á l á n s költészetben, melyet F a l u d i tartalomban és f o r m á b a n teljesen k ö v e t .³ D e ami «az á l l í t ó l a g o s olasz é g okozta l a n g r a l o b b a n t ä s t » i l l e t i , a k ö l t e m é n y e k mindeddig hallgattak. F a l u d i f o r m a ú j í t á s a pedig ma i s p r o b l é m á j a i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s u n k n a k .

2. K i s é r e l j ü k meg a k ö l t e m é n y e k f o r m á i t m e g s z ó l a l t a t n i , h á t h a t ö b b ú t m u t a t á s t kapunk t ő l ü k m i n t a n y a g u k t ó l !

M i n d e n e k e l ő t t azokhoz a « b e t é t v e r s i k é k » - h ö z fordulunk, melyeket F a l u d i a Cordara a t y á t ó l olaszból f o r d í t o t t Caesar c. i s k o l a d r á m á b a s z ő t t bele. E z e k ugyanis •— mint isme­

retes — nincsenek meg az eredetiben. N e m v e t t é k azon­

ban e l é g g é figyelembe, hogy F a l u d i « A r i e t t á » - k n a k nevezi ő k e t , s hogy a m ú z e u m i m á s o l a t b a n csak egy későbbi k é z í r á s a — ugyanaz, mely a c í m l a p r a o d a í r t a « P . F a l u d i Ferentz f o r d í t o t t a olaszbol» — h e l y e z i e l ő k e t az egyes fölvonások (I. I I . V . ) v é g é r e . K e t t ő k ö z ü l ü k Párcss ének, egy pedig Magányosa ének.³

T ü z e t e s e b b v i z s g á l a t u t á n azonban ú g y t a l á l j u k , hogy a k é s ő b b i b e j e g y z ő nem t a l á l t a e l F a l u d i s z á n d é k á t e dalok e l ­ helyezésében, amennyiben ezek nem b e t é t v e r s i k é k , hanem szer­

ves részei F a l u d i d r á m á j á n a k .

A z A r i e t t a 1" sehogy sem i l l i k az I. felvonás végére, mely A c h i l l a s m a g á n o s t ö p r e n g é s é v e l végződik, de mint páros d a l teljesen o d a ü l i k a m á s o d i k végzés első jelenete u t á n , h o l

1 Imre S.: Az olasz költészet h a t á s a a magyarra (Irodtört. tanúim.

II. 35. és k. lk.)

• Trostler József: Faludi és a német gáláns költészet. EPhK 1914. — Alszeghy Z s . : Epigon lyrikusaink a X I X . sz.-ig. Irodtört. közi. 1917. — Ismeretes még Az Ur Jézushoz c. vers valószínű forrása. A Nádasili metrikai alapsémáját Trostler összehasonlítja a Chevy Chaese-val, melyet Gottschedné ültetett á t és Gleim tett népszerűvé a német irodalomban. — Idilljeiben Vergiliust követte. (Szűcs István : Vergilius hatása idyllkültésze- tünkre. Nyitra, 1900.)

» Nemz. Muz. kézirattára Quart. Hung. 1073. — Keller Imre: Faludi F.

Caesarja. EPhK 1914. Négyesy />• kritikai kiadásában (Olcsó kvt. 1163—

65. sz.) csak a v-Dueltov-t veszi fel a versek közé, hármat pedig a függelékben közöl. A z «Áz epeszti szivemet» kezdetű nincsen meg a múzeumi másolatban, Révai talán az elveszett szombathelyi kéziratból közölte először. Ez is Magányos ének. E korban csak Faludinál található zeneiségük kétségtelenül bizonyít a hitelesség mellett, amit Néggesy sem von kétségbe.

Androstenes í g y szól b a r á t j á h o z : « A h Sexte, h á t í g y v é g ­ ződik a m i előbb szép b a r á t s á g u n k , í g y v á l i k e l a m i összve forratt S z í v ü n k V» J ö h e t u t á n a a k é t e g y m á s n a k felelő versszak:

Ks keservesebb E l v á l n i !

A z A r i e t t a 2" a harmadik f ö l v o n á s v é g é r e tartozik. I t t Androstenes és Sextus i s m é t e l v á l n a k . A z vert közéjük éket, hogy az egyiknek a t y j a m e g ö l t e a m á s i k é t A jelenet í g y v é g z ő d i k : « K i l á t o t t széles e v i l á g o n k é t e k é p p e n e g y m á s t győző és nagy tsendjátszó lelket. Sextus k i s t e s t é b e n nagy vitéz szív szorult. E s ez az A l e x a n d r i a i ifjú nem akar engedni.

Dolog, ha ezek ketten szerelemben nem estek. Szeretik e g y m á s t az bizonyos, de m é g bizonyosabb, hogy e g y m á s t nem értik.» K ö v e t k e z i k a k é t b a r á t p á r o s é n e k e :

1. Nem szeretem, nem gyűlölöm, 2. Csak tisztelem, csak becsülöm Nem keresem, nem kerülöm De mégis

De mégis, Nála nélkül lélekzetet nem

Nála nélkül nem lehetek vehetek.

A z A r i e t t a 3"" ( í g y j á r , k i fölfuvalkodik) v a l ó b a n az V . v é g z é s t és az egész darabot zárja be. A cselek v é n y m o r á l i s é r t e l m é t foglalja össze Ptolomeus m e g a l á z o t t gőgjével p é l d á ­ lózván A beszélő személyek b á r m e l y i k e eldalolhatta.

A negyedik v e r s i k é v e l (Az epeszti s z í v e m e t . . . N é g y e s y - kiad. 175. 1.) viszont az első felvonás m á s o d i k jelenete v é g ­ ződhetett. Benne Sextus kesereg atyja megöletésén és önön mostoha sorsán.

A r r a pedig, hogy ezek v a l ó b a n énekek, nem pedig elmon­

d á s r a szánt versikék, elég b i z o n y s á g o t s z o l g á l t a t n a k a k é z i r a t eredeti m e g j e g y z é s e i : A r i e t t a 1", P á r o s s ének, Discanto alto;

v a g y a második duett f ö l í r á s a : Alto concer(tato) alto, s ismét Discanto solo.

F a l u d i t e h á t prózai d r á i n a f o r d í t á s á b a n n é h á n y jelenet és fölvonás végén maga a l k o t t a páros v a g y m a g á n y o s d a l o c s k á k - ban fejezi k i a beszélő főszemélyek l í r a i érzéseit, egy k i s elénekelt m a x i m á b a n vonja le a darab t a n u l s á g á t .

H a most m á r azt kutatjuk, hogyan j u t h a t o t t ez F a l u d i ­ nak eszébe, nyomban belebotlunk e k o r l e g n é p s z e r ű b b k ö l t ő i műfajába, a z e n e d r á m á b a , és l e g ü n n e p e l t e b b írójába, P i e t r o Metastasióba. 0 szokta, u g y a n i l y s z a b á l y t a l a n elrendezéssel, a l í r a i érzelmet egy-egy páros dalban v a g y é n e k e s m a x i m á b a n

1. Nehéz j ó barátat, Szíves igaz társat Találni;"

2. Mert a két sziv Olyan kincs, Ha egymáshoz hív, Melynél drágább nincs.

De töle nehezebb

Én is.

kifejezni jelenetei meg f ö l v o n á s a i v é g é n . Csakhogy n á l a ezek, az a m ú g y is r e n d k í v ü l dallamos r e c i t a t i v ó k természetes l í r a i pointejei, F a l u d i n a k — k ü l ö n b e n igen csinos — prózája u t á n azonban nehezebben k é p z e l h e t ő á t m e n e t az énekhez.

De nemcsak h a s z n á l a t u k és e l h e l y e z é s ü k , alakjuk is a z e n e d r á m a d a l o c s k á i r a v a l l : rövid, kerekded, k i v á l ó a n zenei r i t m u s ú , a p r ó sorokkal t a r k á z o t t k i s kompozíciók, melyekben a k é t e g y e n l ő t l e n s t r ó f a összetevődése is k é t különböző melódia e g y m á s m e l l é szövését t é t e l e z i f ö l .¹

F a l u d i Ferenc 1741—46-ig t a r t ó z k o d o t t R ó m á b a n , mint a Szt. P é t e r - t e m p l o m magyar g y ó n t a t ó j a . Metastasio ekkor m á r 1731 ó t a a bécsi udvar poétája volt; 1724 és 30 közt í r t a volt darabjait a r ó m a i , n á p o l y i és velencei s z í n h á z a k s z á m á r a . C a n z o n e t t á i m á r ekkor r e n d k í v ü l népszerűek voltak. A negy­

v e n e s - ö t v e n e s é v e k b e n rohamosan terjedt nemcsak híre, hanem h a t á s a i s E r ó p á b a n .²

Cordara a t y a Cesare in Egittojiit 1745 f a r s a n g j á n a d t á k elő a r ó m a i s z e m i n á r i u m tagjai. A darab k ü l ö n b e n teljesen m a g á n v i s e l i azt az ízlést, melyet Metastasio z e n e d r á m á i lehel­

nek : a klasszikus v i l á g n a k ugyanaz a koturnusos rokokó­

rajza. A l a k j a i n a k p s z i c h o l ó g i á t l a n n a g y s á g a , nemes s z a v a l á s u k , lirizmusuk is teljesen a melodrámáé. F a l u d i n a k a fordításnál m é l t á n t o l l a a l á k í v á n k o z h a t t a k Metastasio énekecskéi.

E z z e l F a l u d i a népszerű olasz k ö l t ő l e g h í v e b b követője­

k é n t v á l i k k i azon számos i s k o l a d r á m a - f o r d í t ó közül is, k i k n é h á n y é v t i z e d m ú l v a szívesen a l k a l m a z z á k ugyan i s k o l a i s z í n p a d r a Metastasio darabjait, de főszépségét képező énekecs- k é i t lapos p r ó z á b a n f o r d í t j á k , v a g y v é g k é p e l h a g y j á k . E g y e d ü l a Heros Sinensis átdol<rozójának v á l l a l k o z á s á t (1763) hason­

l í t h a t n é k a F a l u d i é h o z . 0 saját szerzeményű « á r i á k » - k a l helyet­

t e s í t i Metastasio dalait.³

*

3. T é r j ü n k a sokat emlegetett Clorindáv&.

S í k S á n d o r d a k t i l u s i m u z s i k á r a és valami adonisi szer­

kezetre v a l ó t ö r e k v é s t sejt magyar ü t e m e i b e n . A «nehéz vál­

l a l k o z á s m é g a k k o r F a l u d i n a k sem s i k e r ü l h e t e t t teljesen», s a z é r t a sorok e g y része á t l á t s z i k hajlani a jambusba.

M a g á n a k a versnek t ö k é l e t e s zeneisége, mely t á v o l á l l az ü g y e t l e n p r ó b á l k o z á s t ó l , azonban m á s eredetet sejtet. E z t M e t a s t a s i ó n a k egy, d r á m á i b a n igen s ű r ű n h a s z n á l t , versformá-

1 Ez kelthette Toldyban azt a véleményt, hogy ezek «türedék»-ek.

L. Négyesy-kiad. 175. 1.

3 M . L a n d a u : Die italienische Literatur am Österreichischem Hofe.

Wien, 1879. — Tullo Concari: II settecento (Storia letteraria d'ltalia VIII. köt.).

3 L . a Heros Sinensis kiadását (Székesfehérvári fögimn. ért. 1892/93) és Zambra A . : Metastasio «Porta cesarea» és a magyarországi iskola­

dráma a XVIII. sz. második felében. EPhK XLIII. évf.

j á b a n t a l á l h a t j u k meg, mely teljesen azonos a Clorindáévsd.

P é l d a k é p e n á l l í t s u k p á r h u z a m b a a Clor ind a első v e r s s z a k á t Adone d a l á v a l (Oli orti Esperidi, I I ) :

(It/ent/e Clorinda a Se son lontano Ilus kikeletben b Dal mio diletto Egy szép_ ligetben b Freddo sospetto Fel s alá j á r e Mi agghiaccia i l cor Siess Dorindo d Se poi ritorno Szivét epesztve e Presso al mio bene Kezét terjesztve e Torna l a speme Csak reád vár. c Fugge i l timor.

Két azonos r í m k é p l e t ű n é g y s o r o s szakasz v a n b e n n ü k egy közös végső rímmel egyetlen zenei l e h e l l e t t é kapcsolva. H á r o m - három sor ötszótagos — hogy e g y e l ő r e s z ó t a g o k b a n b e s z é l j ü n k — a negyedik és n y o l c a d i k e g y m á s s a l r í m e l ő sor pedig r á ü t é s - szerűen n é g y s z ó t a g ú . A szak-szerkezet t e h á t h a j s z á l p o n t o s ­ s á g r a egyezik.

H a most m á r a ritmust nézzük, előre k e l l b o c s á j t a n u n k , hogy a t i s z t á n jambikus szerkezet az olasz poézisben r e n d k í v ü l ritka, mert e g y h a n g ú . A z emelkedő jambus ereszkedő l á b a k k a l t a r k u l , s ezek h e l l y e l - k ö z z e l a n a p e s z t u s s á v a g y d a k t i l u s s á i s a p r ó z ó d h a t n a k . E z á l t a l v a l a m i szabadabb, színesebb, de m i n d i g a h a n g s ú l y o n alapuló zeneiség k e l e t k e z i k .¹

A z olasz verselést a l e h e t ő l e g t ö k é l e t e s e b b z e n e i s é g r e épen Metastasio emelte. A versforma i l y teljes egyezése följogosít arra, hogy ugyanezt a szabadabb z e n e i s é g e t k e r e s s ü k a C l o r i i i - d á b a n is. A jambikus m e n e t ű sorok ( E g y szép ligetben — Se son lontano), é p ú g y m i n t M e t a s t a s i o n á l k ö v e t k e z e t e s e n v e g y ü l ­ nek az i l y e n e k k e l : Gyenge Clorinda — l^örna l a speme. S hogy az olasz versnek ez a dallama v a l ó b a n fülbemászó volt, bizo­

n y í t j a a sokkal kevesebb r i t m u s é r z é k k e l r e n d e l k e z ő Heros Sinensis átdolgozója is, k i ugyanezt a M e t a s t a s i o - s t r ó f á t í g y u t á n o z z a :

Egy vitéz hite, És birodalmat Honja szerelme Így boldogít.

Egész országot

De a páros és p á r a t l a n s z ó t a g ú sorok v e g y í t é s é n e k is meg­

van a maga zenei é r t é k e az olasz verselésben. M i v e l ugyanis a hosszúság i t t összeesik a h a n g s ú l l y a l , és az olasz h a n g s ú l y leggyakrabban az u t o l s ó e l ő t t i szótagon van, a jambikus sornak

1 Különös Kisfaludy Károly tévedése Helmeczy Jeruzsálem-fordításá­

nak előszavában : «Tasso 12 és 13 szótagú mértéktelen sorokban alkotta Hierosolymiásza stanzáját, e jelen fordítás 10 és 11 szótagú mértékes sorok­

ban szerkesztetett...)) (Auróra I. 1822. 169. 1.).

r ö v i d féltagon k e l l végződnie. E z e k e t a sorokat azonban Metastasio n a g y v i r t u o z i t á s s a l tudja v á l t o g a t n i a párosszótagú, azaz végéles (hosszú, l e g i n k á b b e g y t a g ú ) szón kicsengő sorokkal, m i á l t a l a zenei frázis sima ritmusa megtorpan:

l'iü bella aurora Vagy: Freddo sospetto Piü lieto giorno Mi agghiaccia i l cor.

Daü'onde fuora Mai non usci.

U g y a n i l y e n a F a l u d i - s t r ó f a z e n e i s é g e : A Clorinda ötszó- t a g ú sorai t ú l n y o m ó a n r ö v i d szótagon végződnek, m í g a n é g y - t a g ú a k szinte m i n d é g e g y t a g ú és különösen hosszú időértékű szón csengenek k i . Sőt F a l u d i az olasz vers d a l l a m á t a r í m e k e j á t é k á b a n é r e z t e l e g i n k á b b , s a m é r t é k innen hat vissza az egész sor d a l l a m á r a .

De e z e n k í v ü l egy kis szerelmi félreértés k ö n n y ű , felszínes, dalszerű t á r g y a l á s a is egészen Metastasio rokokó-ízlésére v a l l . P á s z t o r j á t é k a i b a n az ilyenek nem r i t k á k . H a azonban t á r g y i ­ k i g rokon v e r s é r e nem is tudunk hivatkozni, az Addioban elég v a l ó s z í n ű s é g g e l sejthetni Metastasio La libertä a Nice c. can- z o n e t t á j á n a k h a t á s á t .

F a l u d i í g y k e z d i :

Köszönöm, hogy hamis voltál Mert láncomnál l e o l d o t t á l . . . .

Metastasio p e d i g :

Grazie ai inganni tuoi — —• dai lacci suoi

— . — — — — — Sento che Talma e sciolta.¹ E z e n e g y e z ő bekezdés u t á n Metastasio t ö b b m o z z a n a t ú éne­

k é r e e m l é k e z v e a l a k í t j a d a l o c s k á j á t F a l u d i . M i n d k e t t ő örül, hogy h ű t l e n s é g é v e l szerelmese megoldotta l á n c a i t és e g y k e d v ű ­ s é g e t fitogtatja a s z a k í t á s fölött.

M i t e h á t a Clorinda?

B i z o n y á r a nem ú t t ö r ő , m é r t é k e t s z á m o l g a t ó próbálkozás az i d ő m é r t é k e s verseléssel, m i n t a n é m e t p é l d á n i n d u l ó R á d a y é ; de nem is a g g o d a l m a s k o d ó másolása Metastasio egy versalak- j á n a k . Tagadhatatlan ugyanis, hogy a Clorinda a l a p j á b a n véve m é g i s csak ü t e m e s m a g y a r vers, s hogy viszont F a l u d i e g y é b

1 Metastasio ezt a canzonettát — melyet Csokonai A szabadulás címen lefordított — 1733-ban írta Bécsben. Olaszországban oly népszerű­

ségre tett szert, hogy még ötven évvel Metastasio halála után is ennek a dalnak énekes soraival fejeződött ki a forrongó nápolyi nép politikai köve­

telése : Non sogno questa volta | Non sogno libertä. (Carducci: Deila poesia melica italiana, 79. 1.). Köszönöm, hogy hamis voltál Metastasio első sorának szószerinti fordítása, ha ezt a következők nélkül olvassuk. (Ezt Csokonai kissé szabadon így fordítja: Hála sok csábításaidnak — Érzem, érzem föloldatva lelkemet.) — Hasonlóságot lehetne még találni a Hajnal és Prímavera leírási módja között is.

verseiben is valami i d ő m é r t é k e n a l a p u l ó zene lappang az ü t e ­ mek alatt.¹

F a l u d i n a k ének cseng a fülébe. I l y e n M e t a s t a s i o - á r i á t Bécsben, Grazban meg R ó m á b a n eleget hallhatott. H i s z e n a reverenda ebben a korban épenséggel nem t i l t o t t a el a papo­

kat a színházjárástól — maga Metastasio is «abbaten v o l t .² H a pedig figyelembe vesszük, hogy F a l u d i pozsonyi t a r t ó z ­ kodása alatt (1753—73) éli v i r á g k o r á t ott a Bécsből h o z z á n k ­ p l á n t á l t olasz melodráma, m e l y E s t e r h á z y és más f ő u r a i n k s z í n p a d j á n a k is kedves s z ó r a k o z á s a volt, a Metastasio-dallamok m a g y a r o s z á g i eltérjedettségéröl sem k é t k e d h e t ü n k . K a z i n c z y még későbben is, mikor m á r Metastasio n é p s z e r ű s é g e a l k o n y u l ó ­ ban van, k ö n y v n é l k ü l tudja azt a kis éneket, melyet az Amor timidobói ( X V I . Cantata) f o r d í t le O r p h e u s á b a n . R á d a y Gedeon pedig erre k é t fordítási p r ó b á v a l felel, b á r Metastasio a k k o r keze között nem volt, s h o z z á t e s z i : «. . . a z é r t tartottam meg minden s y l l a b á i t M e t a s t a s i ó n a k , hogy azt az olasz szerint is el le­

hessen énekelnie Még 1817-ben is í g y í r K a z i n c z y : Metastasiót

«ifjaink édességei miatt még annál is inkább kedvelik, mint illik».*

F a l u d i n a k v a l a m i Metastasio-versi ke cseng a fülébe. R e n d ­ k í v ü l finom zenei érzéke k ö v e t i a dallamot és ü t e m e s magyar verssé dalolja az olasz formát, mely azonban belelopja az ü t e ­ mekbe a maga m é r t é k e s r i t m u s - d a l l a m á t .

*

4. A d r á m a f o r d í t á s b a szőtt é n e k e k t o v á b b vezethetnek F a l u d i e g y n é m e l y f o r m á j á n a k m e g é r t é s é b e n . A Búcsúzó ének, melyet

1775-ben í r t , ugyanis nemcsak abban v a l l a m e l o d r á m á r a , hogy felelgető páros-ének, hanem abban is, hogy a m á s o d i k b a r á t az első szavait v a r i á l j a . O l y a n f é l e Metastasio-forma l í r a i t o v á b b ­ képzését l á t j u k benne, a m i l y e t Csokonai f o r d í t á s á b a n i d é z h e t ü n k :

Eliza: Anmctás : Eredj uralkodni, Kintsem, Ha uralkodnom kell, Kintsem, De ne szűnj meg hívem lenni, A te hív pásztorod lenni Ha lehet még akkor is. Kívánok szivembon is.

U g y a n i l y e n eredetre v a l l a Kísztő és Felélő é n e k genezise is. Első fogalmazásában — m e g t a l á l h a t ó N é g y e s y k r i t i k a i

' Toldy Ferenc némi túlzással dalainak legnagyobb részében igen tiszta trocheusi lejtést érzett, néha szinte mértéki tisztasággal (id. m. 315. I.).

Imre Sándor Kúdasdi és A pipártd c. költeményekből arról győződik meg, hogy az ütem és mérték nem külön, hanem együtt származott és együtt j á r ősidőktől fogva. (írod. tan. II. 38. I.). Faludinál ez mindenesetre így van.

a .Metastasio azonban nem volt fölszentelt pap, legfölebb «clericus» lehe­

tett (azaz csak az alsóbb rendeket vette föt), Faludi azonban jezsuita volt, a legfegyolmezettebb rend tagja, s amíg pozitív bizonyítékaink nincsenek, azt kell mondanunk, hogy nyilvános színi előadásokra egyáltalán nem járt. Szerk.

» Orpheus 1790. — Kazinczy F. levelezése (II. 56. 59.) és a szonettről irt értekezése. (Tudományos Gyűjtemény, 1817. IX. 46. 1.)

k i a d á s á n a k f ü g g e l é k é b e n — ez is páros-ének volt, melyet

«Az egész k a r » fejez be. A forma, v a l a m i n t a H i p p o l y t u s és Phaedra nevek is, Metastasio klasszikus t á r g y ú d a r a b j á r a v a l l a ­ nak, melyekben a felelgető é n e k e t igen g y a k r a n a kar össze­

g e z i .¹ De ú g y l á t s z i k F a l u d i m e g é r e z t e , hogy ez a melodrámai fogás nem alkalmas j á t é k o s t a r t a l m á n a k kifejezésére. A k é t szerelmes éneke k ü l ö n v á l i k s p o m p á s kis g e n r e k é p e k k é kerekedik, melyekben az előbb k ö t e k e d ő szerelmesek jellemzik e g y m á s t .

E z e n a ponton azonban m e g á l l a p í t á s a i n k a t k i s s é k i k e l l t e r j e s z t e n ü n k . A n é m e t g á l á n s k ö l t é s z e t t u d n i i l l i k , melyből F a l u d i k é t s é g t e l e n ü l m e r í t e t t , ugyanannak az á r a m l a t n a k h a t á ­ s á t é r e z t e t i , m e l y b ő l Metastasio k ö l t é s z e t e is f a k a d t ; a G u a r i n i - töl, M a r i n i t ő l i n s p i r á l t szonettek, m a d r i g á l o k mellett, tele van á r i á k k a l és cantatekkal, s ez n y i l v á n a r e n d k í v ü l i elterjedt­

s é g n e k örvendő olasz z e n e d r á m a h a t á s á t mutatja. Maga a l í r a i k ö l t e m é n y is l e g i n k á b b k i s á r i á v á , v a g y p á r o s d a l l á k ö n n y ü l . E z a forma felelt meg legjobban a kor j á t é k o s rokokó-ízlésének és t a r t a l m á n a k . G y a k r a n zene kíséri a dalt, m i a n é m e t g á l á n s k ö l t é s z e t b e n maga u t á n vonja a refraine-t é s az első sor ismét­

lését a s t r ó f a végén, t e h á t o l y fogásokat, melyeket F a l u d i k i t ű n ő m ű v é s z e t t e l tud alkalmazni. A rokokó szellem rokokó f o r m á k a t k i v á n t : s ebben az e u r ó p a i á r a m l a t b a n — melynek Metastasio csak l e g p r e g n á n s a b b , legzeneibb kifejezője — g y ö k e ­ rezik F a l u d i Ferenc f o r m a ú j í t á s a .

A Clorinda strófaszerkezete, melynek m á s á t az olasz for­

m á k a t m á r t o v á b b k é p z ő n é m e t g á l á n s k ö l t é s z e t b e n nem t a l á l o m , a Caesarba i k t a t o t t d a l o c s k á k szerkezete és elhelyezése k é t s é g ­ t e l e n ü l M e t a s t a s i ó r a vallanak, m i t egy t á r g y i á t v é t e l l e l is meg­

k í s é r e l t ü n k t á m o g a t n i . A z i t t k ö v e t k e z ő n é h á n y forma-pár­

huzammal nem azt akarjuk b i z o n y í t a n i , hogy F a l u d i csak M e t a s t a s i ó t ó l tanulhatta á l l a n d ó a n h a s z n á l t verselési fogásait, hanem k i akarjuk emelni, hogy ezek a fogások mind meg­

t a l á l h a t ó k a n n á l a k ö l t ő n é l , k i e kor ízlését mind tartalmilag, mind formailag l e g p r e g n á n s a b b a n fejezi k i .

I l y e n a Kísztő és Felelő ének és a Nincsen neve igen zenei s t r ó f a s z e r k e z e t e , melyben n é g y p á r o s á v a l rímelő sorra egy ö t ö d i k r í m t e l e n , s egy s z ó t a g g a l r ö v i d e b b sor ü t r á :

Híres főrend nemzetében, Semplice fanciulletto, Nincsen hiba termelében, Se al tenero augelletto, Jól hordozták, jól nevelték, Rallenta i l laccio un poco, Volt is okok, hogy kedvelték, II fa volar per gioco De nem tetszik, tudom m é r t ! Ma non gli scioglie mai.

F a l u d i nagyon zeneien k ö t össze r ö v i d ü l ő sorokat strófába (Tavasz, Tarka madár) v a g y foglal d a l - e g y s é g b e k é t versszakot:

1 Négyesy Faludi-kiadása 126. 1. — pl. az Athille in Sciro utolsó jelenete.

ezek Metastasionak, de részben a g á l á n s k ö l t é s z e t n e k is á l l a n d ó fogásai. A z o n b a n leggyakoribb f o r m á j u k m i n d h á r m u k n a k a 8 és 7 t a g ú sorok (Metastasio: 4— 3*^ trocheus v. 3Vs—3 jambus) v á l t o g a t á s a n é g y s o r o s szakaszokban. E forma i d ő t m é r t é k e l ő r i m t e c h n i k á j á t F a l u d i ugyanolyan zeneien tudja i t t is u t á n o z n i , mint a Clorindáhan; Döme K á r o l y s Metastasio t ö b b i fordítója n y o m á b a sem l é p h e t n e k , m i k o r ezzel a s t r ó f á v a l p r ó b á l k o z n a k . S ha figyelembe vesszük, hogy a Pipárid c. k ö l t e m é n y b e n m i l y szabadon és m i l y v i r t u o z i t á s s a l j á t s s z a á t a szonettet m a g y a r formára, nem fogunk rajta csodálkozni.

É s nem fogunk most m á r t a l á n azon sem csodálkozni, hogy Faludi magyar r i t m u s ú verseiben g y a k r a n v a l a m i i d ő m é r t é k e n a l a p u l ó zeneiség cseng, hogy p é l d á u l a Tarka madár r á ü t é s ritmusa ugyanaz m i n t a Clorinda « H a l l g a t a páf» soráé.

R í m e i n e k sokszor k é t s z ó t a g r a terjedő t i s z t a s á g á t pedig h a t á ­ rozottan az olasz k ö l t é s z e t t e l v a l ó i s m e r e t s é g é n e k k e l l tulajdo­

n í t a n á n k .

T o l d y Ferenc romantikusan h a n g z ó soraiban t e h á t m é g i s van v a l a m i i g a z s á g . A R ó m á b a n hallott «ejjeli s z e r e n a t a k » és a R á b a - p a r t i d a l v e g y ü l é s e az á l t a l á n o s r o k o k ó á r a m l a t o n belül, m e g m a g y a r á z h a t j a F a l u d i forma ú j í t á s á n a k nem egy j e l e n s é g é t . M e g t a n u l t a b e l ő l ü k az i d ő m é r t é k zenéjét, melyet a

magyar ü t e m e k b e oltott, ú g y hogy ez l e g é r e z h e t ő b b a r í m e k j á t é k á b a n , de g y a k r a n tübbé-kevéhbé lappang az egész vers­

ben is. Metastasio á r i á i n a k r é s z ü k van F a l u d i s t r ó f á i n a k d a l l a ­ mos fölépítésében s t a l á n rajtuk n e v e l ő d ö t t m ű é r z é k e , melynek az első m ű d a l o k a t k ö s z ö n h e t i irodalmunk.

« K i t ü n ö lírai k é p e s s é g é t az olasz é g csalta k i a l v ó csiráiból)).

K A S T N E R J E N Ő .