CSORBA GYŐZŐ
Emlék lett
Csak néhány napja még s a hang mintha erdők mélyéről hegy mögöttről csukott ajtókon túlról sokadik
szobából haldokló gyerek szájából álomból fölébredés után magamból pár tíz év előttről S az arc... dobozból sárga fénykép könnyhártyán át látott valódi arc zavaros vízben arc-tükörkép portré tüllfátyollal takarva
ködben búcsúzó vendég kedves arca S a fájdalom... az is az is:
háborúból húsban maradt golyó velünk született csonkaság
mely mindig fáj ezért nem is nagyon legföljebb némi sejtelmes nyomás és hogy gyöngébb a nap heve
Csak néhány napja még S — szelíd csoda — emlékké változott azzá tudott
változni a szokásos
lassú folyamat nélkül mely a végén akkor sem hoz mindig esszenciát gyakorta semmit
A halott hozzátartozóihoz
Most kell a földet megszeretnetek, vagy most kell Istent megszeretnetek.
Ki eddig egymagán is létezett, eztán már az idők végezteig csupán csak jóvoltukból létezik.
3
Szégyenkezem
Az eligénytelenedés a túl soknak híreit kevés a csodássá lelkendezett nincs-nála-közönségesebb a heréből nőtt szófia- monstrum-kalokagathia
s efféle szutykos egyebek Szégyenkezem
Mi mást tegyek ?