leendő és meglett építő- és

I. kötet

BETONOS KÖNYV

Anyagtani fogalmak, tulajdonságok,

követelmények, vizsgálatok

leendő és meglett építő- és

építészmérnököknek

arról, hogy miként van ma,

volt tegnap és lenne jó holnap

Szerző:

Dr. Kausay Tibor PhD.

okl. építőmérnök, okl. vasbetonépítési szakmérnök a műszaki tudomány kandidátusa

címzetes egyetemi tanár fib Palotás-díjas

MTA gróf Lónyay Menyhért-emlékérmes BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

Lektorok:

Dr. Balázs L. György PhD.

okl. építőmérnök, okl. mérnöki matematikai szakmérnök a műszaki tudomány kandidátusa

egyetemi tanár

fib Nemzetközi Betonszövetség tiszteleti elnöke fib Magyar Tagozatának elnöke

BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Dr. Erdélyi Attila

okl. építőmérnök

a műszaki tudomány kandidátusa ny. egyetemi docens

fib Palotás-díjas

BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Dr. Träger Herbert

okl. építőmérnök címzetes egyetemi docens

Jáky-emlékérmes, Apáthy Árpád-díjas, Clark Ádám-életműdíjas fib Palotás-díjas

© Dr. Kausay Tibor

ISBN 978-615-00-6699-8

Magánkiadás

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

A. ALAPISMERETEK

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. MÉRTÉKEGYSÉGEK

1.2 RÖVIDÍTÉSEK

1.3. JELÖLÉSEK

1.4. FOGALMAK

2. SZABVÁNYOKRÓL

2.1.SZABVÁNYOSÍTÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

2.2.SZABVÁNYOSÍTÁS NAPJAINKBAN

3. SZERKEZETEK TERVEZÉSI ÉLETTARTAMA

4. BETONOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS TEHERBÍRÁSÁNAK TERVEZÉSI ÉRTÉKE

4.1.AZ IGÉNYBEVÉTEL TERVEZÉSI ÉRTÉKE

4.2.A TEHERBÍRÁS TERVEZÉSI ÉRTÉKE

5. ÉPÍTMÉNYEK SZERKEZETI OSZTÁLYA 6. BETONFEDÉS

6.1.ELŐÍRÁSOK A BETONFEDÉSRE

6.2.ELŐÍRÁSOK A KÉREGVASALÁSRA

7. BETONOK SZABVÁNYOS JELÖLÉSE

B. BETONTULAJDONSÁGOK OSZTÁLYAI

8. NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLY 8.1.NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLY JELE

8.2.MÉRTÉKADÓ NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA

8.3.KÜLÖNBÖZŐ KOROK NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLYAINAK MEGFELELTETÉSE

8.4.NYOMÓSZILÁRDSÁGI FOKOZATOK

9. ÚTBETONOK HÚZÓ- ÉS NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLYA 10. KÖRNYEZETI OSZTÁLY

10.1.KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK KÖVETELMÉNYEI

10.2.KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK TÁRSÍTÁSA

11. ADALÉKANYAG NÉVLEGES LEGNAGYOBB SZEMNAGYSÁGA 12. KONZISZTENCIA OSZTÁLY

12.1.TÖMÖRÍTENDŐ BETONOK, SZOKVÁNYOS BETONOK KONZISZTENCIA OSZTÁLYA

12.2.ÖNTÖMÖRÖDŐ-ÖNTERÜLŐ BETON KONZISZTENCIA OSZTÁLYA

13. TESTSŰRŰSÉGI OSZTÁLY

14.FRISSBETONOKKLORIDIONTARTALMÁNAKOSZTÁLYA

C. BETONOK LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI

15. VÍZ-CEMENT TÉNYEZŐ, VÍZ-KÖTŐANYAG TÉNYEZŐ 16. A CEMENT ÉS A BETON SZILÁRDULÁSI FOLYAMATA

16.1.PORTLANDCEMENT HIDRATÁCIÓJA

16.2.A VÍZ SZEREPE A CEMENTKŐBEN

16.3.FIATAL BETON SZILÁRDULÁSI FOLYAMATA

17. KONZISZTENCIA

17.1.TÖMÖRÍTENDŐ BETONOK KONZISZTENCIÁJA

17.2.TÖMÖRÍTENDŐ BETONOK KONZISZTENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA

17.2.1. Roskadási mérték meghatározása 17.2.2. Terülési mérték meghatározása

17.2.3. Tömörítési mérték és a tömörödési tényező meghatározása

17.2.4. VEBE-méteres átformálási idő meghatározása

17.2.5. Egyéb hagyományos konzisztencia vizsgálati módszerek 17.2.6. Konzisztencia becslés a betonkeverőgép áramfelvétele

alapján

17.3.ÖNTÖMÖRÖDŐ BETONOK KONZISZTENCIÁJA

17.4.ÖNTÖMÖRÖDŐ BETONOK KONZISZTENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA

17.4.1. Roskadási terülés és t500 terülési idő meghatározása 17.4.2. Tölcséres kifolyási idő meghatározása

17.4.3. Fékező gyűrűs (blokkoló gyűrűs, J-gyűrűs) terülés vizsgálata

17.4.4. FVB-vizsgálat az önterülőképesség, a viszkozitás és a blokkolódási hajlam meghatározására

17.4.5. L-szekrényes (L-dobozos) kifolyás vizsgálata

17.4.6. Fékező (blokkoló) rácsos vizsgálat U-alakú edényekben 17.4.7. Fékező rudas folyási kiegyenlítődési képesség

vizsgálata

17.4.8. Fékező rudas átfolyási vizsgálat

17.4.9. Ülepedési hajlam vizsgálata merülőrúddal

17.4.10. Ülepedési hajlam, szétosztályozódási hajlam vizsgálata szitán

17.4.11. Átmosási vizsgálat háromrészes edényben 17.4.12. Kifolyási idő vizsgálata Orimet-csővel 17.4.13. Viszkozitás vizsgálata rheometerrel

17.4.14. Megszilárdult öntömörödő beton szétosztályozódási vizsgálata szemrevételezéssel

17.5. ÉPÍTÉSHELYI BETONBEDOLGOZÁSI KONZISZTENCIA

18. TESTSŰRŰSÉG

18.1. FRISS BETON TESTSŰRŰSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

18.2. MEGSZILÁRDULT BETON TESTSŰRŰSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

19. LEVEGŐTARTALOM

19.1. FRISS BETON BENNMARADT LEVEGŐTARTALMA

19.1.1. A bedolgozott friss beton levegőtartalmának meghatározása számítással

19.1.2. A bedolgozott friss beton levegőtartalmának meghatározása méréssel

19.2. MEGSZILÁRDULT BETON LÉGBUBORÉKTARTALMA,

TÁVOLSÁGI TÉNYEZŐJE

19.3. LÉGBUBORÉKKÉPZŐS SZILÁRD, FAGYÁLLÓ BETON

LÉGBUBORÉKTARTALMÁNAK ÉS TÁVOLSÁGI TÉNYEZŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

20. SZILÁRDSÁG

20.1. NYOMÓSZILÁRDSÁG

20.1.1. Nyomószilárdság vizsgálata roncsolásos módszerrel

20.1.1.1. A nyomószilárdság-vizsgálati próbatestek törésképe

20.1.1.2. A gömbcsukló

20.1.1.3. A próbatest terhelt felületei tartományának alakváltozása 20.1.1.4. A nyomott felületek csiszolásának hatása a nyomószilárdságra 20.1.2. Különböző feltételek mellett meghatározott egyes vagy

átlagos roncsolásos nyomószilárdság vizsgálati eredmények átszámítása

20.1.3. Nyomószilárdság vizsgálata roncsolásmentes és kevéssé roncsoló módszerrel

20.1.3.1. Nyomószilárdság meghatározása Schmidt- kalapáccsal

20.1.3.2. Nyomószilárdság meghatározása az

ultrahang terjedési sebességének mérésével 20.1.3.3. Nyomószilárdság meghatározása a

kihúzóerő mérésével

20.1.4. A beton nyomószilárdság-vizsgálati eredményeinek terjedelme és szórása az átlagérték függvényében

20.1.4.1. A beton nyomószilárdságának terjedelme és relatív terjedelme

20.1.4.2. A beton nyomószilárdságának szórása és relatív szórása

FÜGGELÉK

F1.Extrémérték-eloszlás, extremális-eloszlás HIVATKOZOTTJOGSZABÁLYOK

HIVATKOZOTTSZABVÁNYOK,MŰSZAKIELŐÍRÁSOK,IRÁNYELVEK, SZABÁLYZATOK

HIVATKOZOTTIRODALOM

„Homines dum docent, discunt” „Tanítás közben az ember maga is tanul”

(Seneca¹, Levelei 7. Varietas delectat. Latin mondások. Minerva. 1986.) Általában korán ébredek, télen megszokásból, nyáron azért, mert a nyitott ablakon át szívesen hallgatom a közeli parkban hajnali félnégykor megszólaló rigókat. Talán úgy gondolják, hogy ők ébresztik álmából a Napot, hiszen látva a sikert, nótázási kedvük alább is hagy. Lehet e rigó-hitben igazság, füttyszavukat hallva nekem hamarabb virrad. Ilyenkor jönnek a legjobb gondolatok, s minthogy – akárcsak az egyre erősödő nagyvárosi zajban a rigók – könnyen el is szállnak, azokat sebtében fel kell jegyezni.

Évtizedeken át ilyen jegyzetek halmazából noteszlapok százai teltek meg – ezeket a tisztelt Olvasó a Betonopus-honlapról ismerheti –, amelyeket rendezve, bővítve, frissítve íródott ez a betonos^ekönyv.

BEVEZETÉS

E könyv a betonanyagtani ismereteket összefoglaló hosszabb munka első része.

Közvetlen előzménye a Magyar Mérnöki Kamara kiadásában és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszéke közreműködésével 2013-ban megjelent „Beton. A betonszabvány néhány fejezetének értelmezése” című oktatási és továbbképzési kiadvány, amely az MSZ 4798-1:2004 betonszabvány érvényességi idejének végén látott napvilágot.

Az EN 206-1:2000 európai betonszabvány magyar nemzeti alkalmazási dokumentumát (NAD), az MSZ 4798-1:2004 szabványt azért vonták vissza 2014. október 1-jén, mert forrás szabványait, az EN 206-1:2000 európai szabványt és módosításait az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2013.

december 1-jén és annak honosított változatát, az MSZ EN 206-1:2002 szabványt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) 2014. július 1-jén visszavonta.

A 2013. december 1-jén érvénybe lépett új európai betonszabvány az EN 206:2013, ennek 2014.

július 1-jén bevezetett honosított változata az MSZ EN 206:2014 jelzetet kapta.

Az MSZ EN 206:2014 szabványt az EN 206:2013 módosítása kapcsán 2017. június 1-jén módosították, így ma az MSZ EN 206:2013+A1:2017 jelzetű honosított szabvány van érvényben.

A Magyar Szabványügyi Testület MSZT/MB 107 „Beton és előregyártott beton termékek”

szabványosító műszaki bizottsága dr. Balázs L. György egyetemi tanár elnökletével a visszavont MSZ 4798-1:2004 szabványt felváltó új magyar betonszabvány kidolgozását 2014. június 24-én kezdte meg, amelynek eredményeképpen 2016. április 1-jén megjelent az EN 206:2013 európai szabvány új nemzeti alkalmazási dokumentuma, a ma is érvényes MSZ 4798:2016 jelzetű új magyar betonszabvány.

Az MSZ EN 206:2014 szabvány módosítását átvezetve az MSZ 4798:2016 szabvány 2017. június 1-jén formai módosításon (MSZ 4798:2016/1M:2017), 2017. november 1-én pedig jelentős mértékű tartalmi módosításon (MSZ 4798:2016/2M:2018) esett át.

Az MSZ 4798:2016/2M:2018 jelzetű módosításra az MSZ 4798:2016 szabvány érvénybe lépése óta eltelt mintegy másfél év alatt szerzett tapasztalatok és összegyűlt észrevételek figyelembevétele adott – a hatékonyabb szabványhasználat érdekében – okot.

Az MSZ 4798:2016 szabványt az MSZ 4798:2016/1M:2017 és MSZ 4798:2016/2M:2018 módosításokkal együtt kell használni.

E változások miatt kezdeményezte a Magyar Mérnöki Kamara a „Beton. A betonszabvány néhány fejezetének értelmezése” című könyv átdolgozását és bővítését, de végül a könyv túlnőtte a Magyar Mérnöki Kamara által vállalható kereteket.

A 2013-ban megjelent mérnöki kamarai könyv nem ölelte fel a beton teljes anyagtanát, hanem a beton, mint félkésztermék legfontosabb – a szabványos betonjellel megnevezett – termékminősítő

1 Ifjabb Lucius Annaeus Seneca (Kr. e. 4, Cordoba – Kr. u. 65, Róma.) római filozófus és drámaíró, idősebb Lucius

tulajdonságai és a beton alkotóanyagainak ugyancsak termékminősítő sajátságai köréből merítette tartalmát, ugyanakkor ennek az átfogóbb, teljesebb betonanyagtani könyvnek, így annak I.

kötetének is – amelyet az Olvasó kezében tart – a csírája lett.

A beton anyagtana a beton tulajdonságaival foglalkozik, és talán nem túlzás, ha eredetét mintegy kétszázötven évvel ezelőttre tesszük. Az angol John Smeaton 1756-ban írta le, hogy a mészkő őrleményhez agyagot adva olyan keveréket készített, amely kiégetve, majd megőrölve és vízzel keverve víz alatt is megszilárdul, és a szilárdságát víz alatt is megtartja. E találmány alapján építette meg mész- és puccolántartalmú habarcs kötőanyaggal, gránitból az eddystone-i tengeri világítótornyot.

A beton anyagtana tehát régi és folyamatosan fejlődő tudományág, amelynek eredményei az építőmunkában hasznosulnak, a sikeres építményeken kívül legkézzelfoghatóbban úgy, hogy beépülnek a szabványokba. A szabvány társadalmi eszköz, amely a kor színvonalának megfelelő műszaki megoldások kedvező, egységes gyakorlati alkalmazását kínálja. A szabvány is folyamatosan változik, mert nem csak az adott tudományág fejlődését és a tapasztalatokast, hanem a társadalmi-gazdasági körülmények változását is követnie kell. A társadalomban és a gazdaságban a XX.-XXI. századforduló táján nagy változás következett be, és ez a szabványosításra is hatással volt: a magyar nemzeti szabványokat jórészt az európai szabványok váltották fel.

A szabványokon kívül szükség van olyan segédletekre, műszaki előírásokra és irányelvekre, szabványalkalmazási magyarázatokra, vagy akár példatárakra, amelyek a napi betonépítési feladatokban segítik az építési folyamat résztvevőit, a beruházókat (megrendelőket, vásárlókat), tervezőket, gyártókat, építőket (kivitelezőket), műszaki ellenőröket, laboratóriumi kutatókat, és amelyekre számos osztrák, német, brit stb. példa található.

Ezért célszerű áttekinteni, hogy a mai társadalmi-gazdasági viszonyokat is kifejező európai szabványok miként kezelik a betonanyagtani ismereteket, és nemzeti szempontjaink ebben az új szabványrendszerben miként érvényesíthetők. Mindezek összefoglalása azért fontos, mert a betonszabványok alkalmazása nélkül jó minőségű és tartós betont eredményező, üzletileg is sikeres építőmunka nem végezhető, és a szabványok helyes alkalmazása azok tartalmi hátterét képező betonanyagtani törvényszerűségek ismerete nélkül elképzelhetetlen.

A könyv voltaképpen építő- és építészmérnöki ismeretterjesztő, oktatási és továbbképzési kiadvány.

A jó pap holtig tanul és ismereteit továbbadja, miközben abból maga is továbbtanul.

A jelmondatként választott fenti Seneca-bölcsmondás igazságtartalmát a szerző is tanúsítja.

A szerző köszönettel tartozik a könyv megjelenését támogató szervezeteknek és kollégáknak, elsősorban a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszéknek és elődjeinek – ahol ismereteit évtizedeken át gyarapította –, ezek munkatársainak és vezetőinek, mindenek előtt dr. Balázs L.

György egyetemi tanár úrnak, a Tanszék tizenkilenc éven át volt korábbi vezetőjének;

a lektoroknak, dr. Balázs L. György egyetemi tanár úrnak, dr. Erdélyi Attila ny. egyetemi docens úrnak és dr. Träger Herbert ny. hídosztályvezető, címzetes egyetemi docens úrnak; valamint dr. Kiss Jenő okl. építészmérnök, címzetes egyetemi tanár úrnak, a műszaki tud.

kandidátusának, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának elnökének, aki a könyv megjelenését fáradhatatlanul szorgalmazta, továbbá mindazoknak, akik adatközléssel voltak szívesek annak tartalmát gyarapítani; és nem utolsó sorban a kéziratot könyvvé, széles körben elérhető, kézzel fogható gondolatsorrá alakító könyvkiadónak és nyomdának.

Budapesten, 2019 decemberében

Dr. Kausay Tibor

A. ALAPISMERETEK

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.1. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Az első mértékegységrendszert Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matematikus 1832- ben dolgozta ki, majd az 1881. évi párizsi mértékegység konferencián cgs-mértékrendszer néven véglegesítették. Magyarországon a méter hosszmérték kötelező használatát a súly- és erőmértékről is rendelkező, „a métermérték behozataláról” szóló 1874. évi VIII. törvénycikk rendelte el 1876. január 1. hatállyal.

A CGS-mértékegységrendszerben a gramm tömeget és súlyt (erőt) is kifejezett, amelyek megkülönböztetéséről és az erőnek, mint új alapmértékegységnek a bevezetéséről 1901 októberében az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM, Conférence générale des poids et mesures) határozott.

E műszaki-technikai mértékegységrendszert – minthogy a hosszúság mértékegysége a kilogramm (kg) és az erő mértékegysége a kilopond (kp) lett – m-kp-s, illetve MKpS-mértékegységrendszernek nevezték el.

Jelenleg hazánkban és Európában a mértékek kifejezésére az SI nemzetközi mértékegységrendszert használjuk. Az SI rövidítés a mértékegységrendszer francia elnevezéséből ered: Système International d’Unités. Az SI-mértékegységrendszer kidolgozása fél évszázadnál is tovább tartott, míg végül 1960-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság elfogadta. Magyarországon az SI-mértékegységrendszert 1976-ban, a 8/1976. (IV.

27.) MT számú rendelettel vezették be. Ezt követően, 1978 és 1984 között látott napvilágot, és 2012 októberéig volt érvényben a 14 szabványból álló, az új fizikai mennyiségek nevével és jelével foglalkozó MSZ 4900 szabványsorozat. Az SI-mértékegységrendszer építőipari alkalmazását az MSZ 15015:1979 szabvány tárgyalta; ezt a szabványt 2003.november 1-jén visszavonták.

A mennyiségek és mértékegységek mai, szabványos alkalmazásának alapját az SI-mértékegységrendszer továbbfejlesztésére a 2000-es évek elején született ISO 80000 nemzetközi szabványsorozat képezi, amellyel a fizikai, fizikai-kémiai, matematikai stb.

mennyiségek nevének és jelének fogalmát, írásmódját, használatát egységesítették. Az ISO 80000 szabványsorozattal létrehozott mértékegységrendszer neve: Mennyiségek Nemzetközi Rendszere (ISQ, International System of Quantities). Az ISQ-rendszer az SI-mértékegységrendszeren alapul, azzal tehát nem ellentétes, a két rendszer egymásnak megfelel. Az ISQ-rendszer hét alapmennyisége, akárcsak az SI rendszeré: hosszúság, tömeg, idő, áramerősség, hőmérséklet, anyagmennyiség, fényerősség. Az ISO 80000 jelű szabványsorozatba tizennégy szabvány tartozik, tárgykörei: általános előírások, matematikai jelek és szimbólumok, tér és idő, mechanika, termodinamika, elektromágnesség, fény, akusztika, fizikokémia és molekuláris fizika, atomfizika és nukleáris fizika, jellegzetes számok, félvezető fizika, információtudomány és -technika, humán fiziológiához tartozó telebiometria.

Az ISO 80000 jelű szabványokat Magyarországon MSZ EN ISO, MSZ ISO vagy MSZ EN betűjellel vezették be, például az általános elveket az MSZ EN ISO 80000-1:2013, a mechanikai egységeket (értsd alatta mértékegységeket) az MSZ ISO 80000-4:2012, a termodinamikai egységeket MSZ ISO 80000-5:2012, a tér- és az időegységeket az MSZ ISO 80000-3:2012, a jellegzetes számokat az MSZ ISO 80000-11:2012, a matematikai jeleket az MSZ ISO 80000-2:2012 szabványban tárgyalják.

Az ISQ-rendszer és az SI-mértékegységrendszer lényegi azonossága folytán az SI-mértékegységrendszer mértékegységei az 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet értelmében ma is törvényes mértékegységek.

A Versailles-ban 2018. november 13. és 16. között tartott CGPM Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián állásfoglalást adtak ki a mól, a kilogramm, a kelvin, és az amper fogalma új meghatározásának szükségességéről, amelynek alapján az átdogozott fogalmak 2019. május 20 óta érvényesek (BIPM/2019).

Az SI-mértékegységrendszerben hét alap mértékegység van, az összes többi mértékegységet (a sík- és térszög egységének kivételével) az alap mértékegységekkel fejezik ki. A származtatott mértékegységeken belül meg szokták különböztetni az önálló nevű SI-mértékegységeket, az önálló névvel nem rendelkező SI-mértékegységeket, az SI mértékrendszeren kívüli törvényes mértékegységeket, továbbá az SI-mértékrendszeren kívüli nem törvényes mértékegységeket (1.1. táblázat).

A legfontosabb önálló nevű származtatott SI-mértékegységek névadó tudósainak alapvető életrajzi adatait a 1.2.táblázatban tüntettük fel.

1.1. táblázat: SI-mértékegységek

Fogalom Mértékegység Mértékegység jele

a Gauss-féle cgs-rendszerben

jele neve

Alap mértékegységek

Hosszúság, út, lehajlás, hullámhossz m méter cm = 10^-2 m

Tömeg kg kilogramm g = 10^-3 kg

Idő s másodperc s

Áramerősség A amper –

Hőmérséklet K kelvin –

Anyagmennyiség mol mól –

Fényerősség cd kandela –

Kifejezés más mértékegységgel Legfontosabb önálló nevű származtatott SI-mértékegységek

Erő

(= tömeg×gyorsulás) Súly, súlyerő, nehézségi erő

(= tömeg×nehézségi gyorsulás)

N newton

N = kg×m/s² Az 1 kg tömegű test súlya

= 9,81 N 1 tonnasúly

= 10³×9,81 N ~ 10 kN Nyomás és mechanikai feszültség,

elsősorban szilárd testek esetén (= erő/felület) Rugalmassági (Young-) modulus

Pa pascal

Pa = N/m² 1 MPa = 10⁶ Pa =

= 1 N/mm² =

= 1000 kN/m² Munka, energia, hőenergia

(= erő×út) T joule T = N×m =

= 0,23892 cal (kalória) Teljesítmény

(= munka/idő) W watt W = T/s

1000 W = 1,3598 LE Frekvencia vagy rezgésszám

(= 1/rezgésidő) Hz hertz Hz = 1/s

Elektromos feszültség V volt V = W/A =

= m²×kg/(s³×A)

Elektromos ellenállás  ohm  = V/A =

m²×kg/(s³×A²)

Elektromos kapacitás F farad F = A×s/V = s/Ω =

= A²×s⁴/(m²×kg)

Elektromos töltés C coulomb C = A×s

Fontos származtatott SI-mértékegységek, amelyeknek nincs önálló neve

Terület, felület m² m² = 10⁴ cm²

Fajlagos felület (= felület/tömeg) m²/kg m²/kg = 10 cm²/g Térfogati fajlagos felület

(=felület/térfogat) m²/m³ m²/m³ = m^-1 = 10^-2 cm^-1

Térfogat m³ m³ = 10⁶ cm³

1.1. táblázat folytatódik 1.1. táblázat folytatása

Fogalom Mértékegység Kifejezés

más mértékegységgel jele megjegyzés

Fontos származtatott SI-mértékegységek, amelyeknek nincs önálló neve (folytatás) Inercia- (tehetetlenségi) nyomaték m⁴ m⁴ = 10⁸ cm⁴ Keresztmetszeti tényező, vagy más

néven keresztmetszeti modulus m³ m³ = 10⁶ cm³

Sebesség, Darcy-féle vízáteresztési

együttható (= út/idő) m/s s =

= 10^–6 s m/s = 10^-3 mm/s

Gyorsulás (= sebesség/idő) m/s² m/s²

Sűrűség fogalomköre: anyagsűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség

(= tömeg/térfogat)

kg/m³

Az 1 kg/m³

anyag- sűrűségű

test fajsúlya 9,81 N/m³

kg/m³ = 10^-3 g/cm³ =

= 10^-3 kg/liter Fajsúly fogalomköre: fajsúly,

térfogatsúly, halmazsúly

(= súly/térfogat)

N/m³ N/m³ = kg/(m²×s²) Fajhő (újabb neve: fajlagos

hőkapacitás)

[= hőenergia/(tömeg×hőmérséklet- különbség)]

T/(kgK) T/(kg×K) = m²/(s²K)

Hőtágulási együttható 1/K

Hővezetési tényező (anyag jellemző) W/(mK) Hőátbocsátási tényező

(szerkezeti jellemző) (= hővezetési tényező/rétegvastagság)

W/(m²K) Lég-áteresztőképesség

(hidrodinamikai permeabilitás) m² Páravezetési (páradiffúziós) tényező

(anyag jellemző) kg/(msMPa) kg/(ms×MPa) =

= 1000 g/(m×s×MPa) Páraátbocsátási tényező

(szerkezeti jellemző) (= páravezetési tényező/rétegvastagság)

kg/(m²sMPa) kg/(m²s×MPa) =

= 1000 g/(m²sMPa) Diffúziós együttható, tényező

(áramlási erősség/sűrűség-gradiens) m²/s cm²/s = 10^-4 m²/s Törvényes, az SI-mértékrendszeren kívüli legfontosabb mértékegységek

Hőmérséklet ^°C ^°C = K - 273,15

Térfogat liter liter = 10^-3 m³

1.1. táblázat folytatódik

1.1. táblázat folytatása

Fogalom Mértékegység Kifejezés

más mértékegységgel

jele neve

Fontos származtatott SI-mértékegységek, amelyeknek nincs önálló neve (folytatás) Folyadékok és gázok nyomása

bar

bar = 10 N/cm² =

= 0,1 N/mm² =

= 1 att = 2 ata Légnyomás 1 atm (fizikai atmoszféra) = 760 Hg mm = 101325 N/m² = 1,01325 bar =

= 1,033 at = 760 torr ~ 0,1 MPa = 100 kPa = 0,1 N/mm²

1 at (technikai atmoszféra) = 98066,5 N/m² = 0,980665 bar = 0,967841 atm = = 735,6 torr

1 ata (abszolút technikai atmoszféra) = 1 at

1 att (technikai atmoszféra túlnyomása, az 1 at feletti nyomás) = 2 ata, és például 2 att = 3 ata, 3 att = 4 ata stb.

atü, Atmosphäre Überdruck = az att atmoszféra túlnyomás német jele Nem törvényes, az SI-mértékrendszeren kívüli mértékegységek

Vízoszlop nyomás

1 vízoszlop-milliméter nyomást fejt ki az 1 mm magasságú vízoszlop, ha a külső nyomás 1 atm

A beton MSZ EN 12390-8:2009 szabvány szerinti vízzáróság vizsgálata során alkalmazott 5 bar = 0,5 N/mm² víznyomás az 50 m magasságú vízoszlop nyomásának (50 H2O m) felel meg.

H2O mm

(vízoszlop-milliméter) =

= 9,81 N/m² = 10^-4 at H2O m = 9,81×10³ N/m² =

= 9,81×10^-3 N/mm² ~

~ 0,01 N/mm² = 0,1 bar Dinamikai viszkozitás, vagy

egyszerűen viszkozitás, belső súrlódási tényező

(belső súrlódás, az a nyíróerő, amely elsősorban a folyadékok belsejében, az alakváltozással szemben hat)

P poise

P = g/(cm×s) 10 P = 10³ cP = 1 N×s/m²

= = 1 kg/(m×s) = 1 Pa×s cP = mPa×s (cP = centipoise =

= millipascal×sec) A 20,2 °C

hőmérsékletű víz viszkozitása 1 cP Kinematikai viszkozitás

(dinamikai viszkozitás/sűrűség) St stokes

St = cm²/s

10⁴ St = 10⁶ cSt = 1 m²/s (cSt = centistokes) A mértékegységek 1.1. táblázatának részletesebben kidolgozott – ennek a könyvnek a lapjain el nem férő – változata a következő weboldalon található:

http://www.betonopus.hu/notesz/mertekegyseg/mertekegyseg.pdf

1.2. táblázat: Legfontosabb önálló nevű származtatott SI-mértékegységek névadó tudósai amper André Marie Ampère (1775-1836) francia fizikus

celsius Anders Celsius (1701-1744) svéd fizikus coulomb Charles Augustin de Coulomb (1736-1806) francia fizikus farad Michael Faraday (1791-1867) angol fizikus hertz Heinrich Hertz (1857-1894) német fizikus

joule James Prescott Joule (1818-1889) francia származású angol fizikus kelvin William Thomson Kelvin (1824-1907) angol fizikus

newton Sir Isaac Newton (1642-1727) angol fizikus, matematikus ohm Georg Simon Ohm (1787-1854) német fizikus

pascal Blaise Pascal (1623-1662) francia matematikus, filozófus poise Jean Louis Poiseuille (1799-1869) francia orvos és fizikus

stokes George Gabriel Stokes (1819-1903) angol fizikus, matematikus volt Alessandro Volta (1745-1827) olasz fizikus

watt James Watt (1736-1819) angol finommechanikus, gépész

Megjegyzések az 1.1. táblázathoz a , és lábjegyzetben találhatók, az utóbbi az 1.2. táblázattal is kapcsolatos.

2 A hét SI alapegység meghatározása a következő:

- Egy másodperc (s) az alapállapotú ¹³³Cs atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetének megfelelő sugárzás periódusidejének 9192631770-szorosa. (A cézium (Cs) a legnehezebb alkálifém, sűrűsége 1,9 g/cm³.)

- Egy méter (m) az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1/299792458 másodperc alatt tesz meg (Bay Zoltán professzor meghatározása).

- Egy kilogramm (kg) a kilogramm-prototípusnak nevezett test tömegével egyenlő. A kilogramm volt az egyetlen alapegység, amelyet 2019 májusa előtt nem természeti mennyiséggel, hanem mesterséges etalonnal, az úgy nevezett „őskilogrammal” határoztak meg. Az őskilogrammot a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, a Párizs melletti Sèvres-ben őrizik. 1998. szeptember 29-i hír az OMIKK honlapjáról: „Az Egyesült Államok szabványügyi intézete, a National Institute of Standards and Technology fizikai laboratóriumának kutatói minden eddiginél pontosabban megmérték a mikrovilág egyik legfontosabb fizikai állandója, a h Planck-állandó értékét, ami megnyithatja az utat ahhoz, hogy a tömeg egysége, a kilogramm fogalmát (definicióját) mérhető természetes mennyiséghez kössék.”. A CGPM Konferencia 2018. novemberi állásfoglalásának megfelelően a kilogramm új fogalom-meghatározása (definíciója) 2019. május 20 óta érvényes (BIPM/2019).

Megjegyzés: Max Karl Ernst Ludwig Planck (1858, Kiel – 1947, Göttingen) Nobel-díjas német elméleti fizikus, a kvantummechanika megalapozója. Egyetemre Münchenben és Berlinben járt, termodinamikai értekezésével 1878- ban doktorált. 1885-ben a kieli Christian Albert Egyetem rendkívüli egyetemi tanára, 1889-ben a Berlini Egyetem elméleti fizika – belépésekor rendkívüli egyetemi tanára – professzora lett. 1894-ben a Porosz Tudományos Akadémia fizika-matematikai osztályának rendes tagja, 1912-től örökös titkára volt. A hatáskvantum felfedezéséért a Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. A II. világháború – beleértve a megelőző éveket is – nehéz megpróbáltatásokat hozott az idős Max Planck életében. Fiát, Erwin Planckot részvételéért a Hitler ellen megkísérelt merénylet előkészítésében 1945. január 23-án kivégezték.

- Egy amper (A) annak az állandó elektromos áramnak erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú elhanyagolhatóan kis kör keresztmetszetű, vákuumban egymástól 1 m távolságban elhelyezett vezetőben folyva a két vezető között méterenként 2*10^-7 N erőt hozna létre (1N=1kg×m×s^-2). Az amper új fogalom-meghatározása a CGPM Konferencia 2018. novemberi állásfoglalása szerint 2019. május 20 óta érvényes (BIPM/2019).

- 1 kelvin (K) a víz hármasponti termodinamikai hőmérsékletének (611,73 Pa nyomáson 273,16 K ≈ 0,01°C) mintegy 1/273,16-od része. A Kelvin- és a Celsius-skála osztásköze azonos: Δ(1 K) = Δ(1 °C).

A gyakorlatban mondhatjuk, hogy K = °C + 273,16, illetve 0 K = -273,16 °C és 273,16 K = 0 °C. A CGPM Konferencia 2018. novemberi állásfoglalásának megfelelően a kelvin új fogalom-meghatározása 2019. május 20 óta érvényes (BIPM/2019).

- Egy mól (mol) annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely ugyanannyi egyedi részecskéből áll, mint ahány atomot 0,012 kg ¹²C tartalmaz. A mól használatakor meg kell adni a részecskék típusát, amelyek lehetnek atomok, molekulák, ionok, elektronok, más részecskék vagy a felsorolt részecskékből álló, pontosan meghatározott összetételű csoportok. A mól új fogalom-meghatározása a CGPM Konferencia 2018. novemberi állásfoglalásával 2019. május 20-én lépett érvényre (BIPM/2019).

- Egy kandela (cd) annak a sugárforrásnak a fényerőssége, amely 540×10¹² s^-1 frekvenciájú monokromatikus sugárzást bocsát ki, és a kibocsátás irányában egységnyi térszögben 1/683 watt térerősséggel sugároz.

Az összes többi mértékegység ezekből származtatható (kivéve a két kiegészítő egységet, a síkszög egységét, a radiánt, és a térszög egységét).

3 Pierre-Simon de Laplace (1749, Beaumont-en-Auge, Normandia – 1827, Párizs) francia matematikus, csillagász és fizikus javaslatára a francia nemzetgyűlés 1790. május 8-án fogadta el a „méter”-t a hosszúság mértékegységeként, valamint azt, hogy „a méter a Párizson áthaladó délkör negyedének tízmilliomod részével egyenlő”. Ennek alapján 1795- ben készült el az első platina méteretalon. Ezt követően az európai országok egymásután fogadták el az új mértékegységet, mértékrendszert és a tízes számrendszert. Magyarországon az 1874. évi “a métermérték behozataláról”

című VIII. törvénycikk jogszabályba foglalta a méterrendszert és a tízes számrendszert. 1876. január 1. hatállyal a törvény előírta a méterrendszer, a méter egységéből felépített terület, térfogat, súly, erő egységek használatát.

Magyarország is csatlakozott (1876. II. t. c.) a Párizsban létrehozott Nemzetközi Méterkonvencióhoz.

A mértékegység hazai meghonosításában, megismertetésében, a teendők meghatározásában, 1867-es megalakulását követően a Magyar Mérnök Egylet (1872. után Magyar Mérnök és Építész Egylet) kiemelkedő szerepet játszott.

E tevékenység szervezője, irányítója Kruspér István (1818-1905), a kiváló geodéta, műegyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja volt, aki a geodézián kívül mechanikát, mértant, matematikát, géptant is tanított. A kormány Kruspér István

előterjesztése alapján állította fel a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, a Mértékhitelesítő Bizottságot. Vezetőjéül Kruspér professzort nevezték ki (1878-1894). E felelősségteljes megbízást tizenhat éven keresztül látta el. A Párizsban székelő Nemzetközi Súly- és Mértékbizottság 1879-es megalakulásakor Kruspér professzort is tagjai közé választotta, s e funkcióját tizenöt éven át töltötte be (Sipos M., 2001). Emlékét a Műegyetem aulájában álló mellszobra, Budapest XI. kerületében, a Lágymányoson, a Műegyetem közelében pedig utca őrzi.

A méter meghatározását a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal Bay Zoltán magyar kísérleti fizikus javaslata alapján 1983-ban fogadta el. Bay Zoltán 1900. július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. A Tungsram Kutató Laboratóriumának, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Izzó által alapított Atomfizika Tanszékének volt a vezetője. Számtalan tudományos eredménye közül legismertebb: 1946-ban, Budapestről a Hold

“radarozásával” nagy pontossággal megmérte a Föld-Hold közötti mintegy 400000 km-es távolságot. A nemzetközi hírnév ellenére 1948-ban kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Az Egyesült Államokban a George Washington Egyetem professzora lett. Itt dolgozott együtt barátjával, Neumann Jánossal, a tárolt programvezérlés elvű számítógép atyjával. Az utóbbi években (például 1986.) többször járt Magyarországon. Washingtonban, 1992. október 4-én halt meg, hamvait végső kívánsága szerint szülőföldjén helyezték el (Sipos L., 2000).

4 Az önálló nevű származtatott SI mértékegységek helyesírási szabálya, hogy a névadó tudós nevét természetesen nagy kezdőbetűvel (például Newton), de a mértékegység nevét kis kezdőbetűvel (például newton) írjuk, és a tudós nevének nagy kezdőbetűjével (például N) rövidítjük.

1.2. RÖVIDÍTÉSEK

a. r. (analytic reagent) Analitikai tisztaságú (analitikailag tiszta) vegyszer

alt. Analitikai célú (analitikailag) legtisztább vegyszer

aq (aqua) Jelölés a kémiában (aq): vizes állapotban

at. Analitikai tisztaságú (analitikailag tiszta) vegyszer

A Relatív atomtömeg

AAB (Alkalisch-aktivierte Bindemittel) Alkali-aktivált kötőanyag

AAR (Alkali-Aggregat-Reaktion) Alkáli adalékanyag reakció

AF (Abstandsfaktor) Távolsági tényező

AHWZ (Aufbereitete, Hydraulisch Wirksame Zusatzstoffe)

Előkészített, hidraulikus kiegészítőanyagok és azok keveréke (ÖNORM B 3309-1, -2, -3:2010) AKW (Aromatische Kohlenwasserstoffe) Aromás szénhidrogének ALWAC (All lightweight aggregate concrete) Homok frakciójában is könnyű

adalékanyagos, tömör szövetszerkezetű, teherhordó (teherbíró) könnyűbeton AOQ (Average outgoing quality, Durchschlupf) Átlagos kimenő hibaszint (MSZ 4798:2016) AOQL (Average outgoing quality limit, maximaler Durchschlupf)

Átlagos kimenő hibaszint határa (MSZ 4798:2016), AQL (Acceptable quality level, annehmbare Quolitätsgrenze)

Átvételi hibaszint (MSZ 4798:2016) ARA (Abwasserreinigungsanlage) Szennyvíztisztitó építmények rövidítése Svájcban arBMG (anrechenbarer Bindemittelgehalt)

Hatékony kötőanyagtartalom német nyelvterületen ASCEM (Alkali activated cement) Alkáli-aktivált kötőanyag ASI (Austrian Standards Institute) Osztrák Szabványügyi Intézet ASR (Resistant to alkali-silica reactivity)

Alkáli szilikát reakciónak ellenálló, a kis alkálitartalmú cement jelzője ASTM (American Society for Testing and Materials) Amerikai Anyagvizsgáló Társaság, illetve az amerikai szabványok betűjeele ASTRA (Bundesamt für Strassen) Svájci Szövetségi Közúti Hivatal

ATE Atomi tömegegység régebbi jele, mai jele: Da

ATV (Abwassertechnische Vereinigung) Német Csatornázási Szövetség AVCP (Assessment and Verification of Constancy of Performance)

Teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése (305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet), lásd még: TÁÉE.

Az AVCP rövidítés előfordul például az MSZ EN 16622:2016 szabványban AVOP (Assessment and Vertification of Constancy of Performance)

Teljesítmény (tulajdonságok) állandóságának értékelése és ellenőrzése BAM (Bundesamt für Materialforschung und –prüfung)

Német Szövetségi Anyagkutató- és vizsgáló Hivatal

BauPVO (Bauproduktenverordnung) Építési termék rendelet BFR Beruházási Folyamatok Rendszere (Magyar Mérnöki Kamara)

BGB (Bürgerliches Gesetzbuch) Polgári Törvénykönyv

BIM (Building Information Modelling)

Építési Információs Modell. A nagyberuházások egységes, számítógépes (digitális) építésszervezési módszere, az előkészítéstől az üzemeltetésig.

Ma inkább a „Building Information Management” (épületinformáció menedzsment) rövidítéseként használják.

BICP (Béton d' Ingéniérie à Composition Prescrite) A mérnök által előírt összetételű beton (NF EN 206/CN:2014 francia szabvány NA.3.1.1.21 szakasza) BIPM (Bureau International des Poids et Mesures) Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal BIPS (Bétons d'Ingénierie à Propriétés Spécifiées) A mérnök által meghatározott

tulajdonságú beton (NF EN 206/CN:2014 francia szabvány NA.3.1.1.21 szakasza BKI (Baukosteninformationszentrum Deutscher Architektenkammern)

Német Építész Kamarák Építési Költségek Tájékoztatási Központja

BM Belügyminisztérium

BME Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BMVBS (Bundesminister für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung) Német szövetségi közlekedési, építési és városfejlesztési miniszter BOD (Biochemical oxygen demand) Biokémiai oxigénigény (BOI)

BOI5 5 napos biokémiai oxigénigény

BPV (Bauproduktenverordnung) Építési termék rendelet

BRD (Bundesrepublik Deutschland) Németországi Szövetségi Köztársaság, Németország, lásd még: NSZK

BS (British Standards) Brit szabvány

BSB (Biochemischer Sauerstoffbedarf) Biokémiai oxigénigény (BOI) BSI (British Standards Institution) Brit Szabványügyi Testület BSK (Biogene Schwefelsäure-Korrosion) Biogén kénsav korrózió

BV (Binomialverteilung) Binomiális valószínűségi eloszlás

C (Centrum, Mittenwert, Mittenmaß)

A megengedett legnagyobb és legkisebb érték számtani átlaga, (OGW + UGW)/2

C (Concrete) Beton

C… Szokványos betonok és nehézbetonok nyomószilárdsági osztálya (MSZ EN 206:2013+A1:2017, MSZ 4798:2016 stb.) C³ (Carbon Concrete Composite, Carbon-BetonVerbundwerkstoff) Széntextilerősítésű

beton, német kutatóintézetek konzorciuma széntextilerősítésű betonok kutatására CAD (Computer Aided Design) Számítógéppel segített tervezés

CC (Cement Concrete) Cementhabarcs vagy beton

CC… Pályaburkolati betonok nyomószilárdsági osztálya (MSZ EN 13877-2:2013) CCDF (Complenentary Cummulative Distribution Funktion) Kiegészítő eloszlásfüggvény

CDF (Cummulative Distribution Funktion) Eloszlásfüggvény

CE (Conformité Européenne) Európai Megfelelőség

CEB (Comité Européen du Béton, 1976-tól: Comité Euro-International du Béton)

Európai Beton Bizottság (1953-1998) CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique, European Committee for Electrotechnical Standardisation) Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

CEM Cement

CEN (Comité Européen de Normalisation, European Committee for Standardisation)

Európai Szabványügyi Bizottság CEN/SC (Sub Committee) Európai Szabványügyi Bizottság Műszaki Albizottsága CEN/TC (Technical Committee) Európai Szabványügyi Bizottság Műszaki Bizottsága

CEN/TR (Technical Report) Európai Műszaki Jelentés

CEN/TS (Technical Specifications) Európai Műszaki Specifikáció CEV Karbonegyenérték (MSZ EN 10080:2005 szabvány 2. kiadása, 2007) CF (Compacting Faktor) Glanville-féle tömörödési CF-szám (tényező) CFRC (Carbon Fiber Reinforced Concrete) Szénszál-erősítésű beton CGPM (Conférence générale des poids et mesures)

Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia, amely a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) felügyeleti szerve CHR (Cummulative Hazard Rate)

Összesített meghibásodási ráta, lásd: Weibull-eloszlás. Németül Kumulative Ausfallrate CIE (Commission Internationale de l’Éclairage) Nemzetközi Világítási Bizottság CIPM (Comité International des Poids et Mesures) Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal

CKW (Chlorkohlenwasserstoffe) Klórozott szénhidrogének

CMOD (Crack mouth opening displacement) A repedéstágasság (bemetszéstágasság) változása (MSZ EN 14651:2005+A1:2008)

COD (Chemical oxygen demand) Kémiai oxigénigény (KOI)

CPD (Construction Products Directive, Bauproduktenrichtlinie)

Építési Termék Irányelv (Építési Termék Rendelet megfelelője 2013. július 1. előtt) CPR (Construction Products Regulation, Bauproduktenverordnung)

Építési Termékek Rendelet (Építési Termék Irányelv megfelelője 2013. július 1-től) CRCB (Continuously reinforced concrete base)

Folyamatosan (hosszirányban) vasalt betonalap (MSZ EN 13877-2:2013) CRCP (Continuously reinforced concrete pavement)

Folyamatosan (hosszirányban) vasalt betonburkolat (MSZ EN 13877-2:2013) CRCR (Continuously reinforced concrete roadbase)

Folyamatosan (hosszirányban) vasalt útbeton alap (MSZ EN 13877-2:2013) CRM (Certified reference materials) Tanúsított referencia-anyagok CSB (Chemischer Sauerstoffbedarf) Kémiai oxigénigény (KOI) CUSUM-kártya („Cummulative sum”-kártya) Halmozott összegek ellenőrző kártyája

CV (Coefficient of variation) Variációs tényező, variációs együttható, relatív szórás A variációs tényező, variációs együttható, relatí szórás

nem tévesztendő össze a varianciával.

DAfStb (Deutscher Ausschuss für Stahlbeton e. V.)

Német Vasbeton Bizottság Bejegyzett Egyesület DBV (Deutscher Beton und Betontechnik-Verein e.V.)

Német Beton és Betontechnológiai Egyesület DD CEN/TS (Draft for Development for Technical Specifications)

Európai Műszaki Specifikáció módosításának tervezete DDR (Deutsche Demokratische Republik) NDK, Német Demokratikus Köztársaság (1949. október 7. és 1990. október 2. között

állt fenn Németország keleti felén) DEMEC (Demountable Mechanical Strain Gauge) Hordozható mechanikus tenzométer

DF (Degree of freedom) Szabadságfok, szabadsági fok

DF (Density function) Sűrűségfüggvény

DIC (Dissolved Inorganic Carbon) Összes szervetlen széndioxid a vízben DIN (Deutsches Institut für Normung) Német Szabványügyi Intézet DOC (Dissolved organic carbon) Oldott, szervesen kötött (szerves eredetű) szén DOI (Digital Objekt Identifier) Elektronikus dokumentumok egyedi azonosító rendszere DoP (Declaration of Performance) Teljesítmény-nyilatkozat (Nyilatkozat a termék tulajdonságairól, illetve a minőségéről)

DP (Degrees of polymerization) Polimerizációs fok

DWA (Deutsche Vereinigung für Wasserwirtschaft, Abwasser und Abfall e.V.)

Német Vízgazdálkodási Szövetség, Szennyvíz és Hulladék Bejegyzett Egyesület DWN (Doppeltes Wahrscheinlichkeitsnetz) Kettős valószínűségi háló (koordináta-rendszer)

e.V. vagy E.V. (eingetragener Verein) Bejegyzett egyesület

et al. (et alii) és mások

E DIN EN (Norm-Entwurf) Az európai prEN szabványtervezet német változata EAD (European Assessment Document) Európai Értékelési Dokumentum EB (Európai Bizottság) Az EC (European Commission) magyar fordítása

EC (European Commission) Európai Bizottság

EC (European Community) Európai Közösség

EC (European Council) Európai Tanács

ECPC (Equivalent concrete performance concept,

Konzept der gleichwertigen Betonleistungsfähigkeit) Egyenértékű beton-teljesítőképességek elve (MSZ 4798:2016) EEC (European Economic Community)

Európai Gazdasági Közösség, EGK. Német rövidítése: EWG EFTA (European Free Trade Association) Európai Szabadkereskedelmi Társulás EGBGB (Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuch) Bevezető törvény

a Polgári Törvénykönyvhöz EGK (Európai Gazdasági Közösség)

Az EEC (European Economic Community) magyar fordítása

EIPE Esztrich és Ipari Padló Egyesület

EK (Európai Közösség) Az EC (European Community) magyar fordítása EMPA (Eidgenössische Materialprüfungs- und Forschungsanstalt)

Svájci Szövetségi Anyagvizsgáló és Kutató Intézet

EN (Normes Européennes) Európai szabványok betőjele

EOTA (European Organization for Technical Approvals)

Európai Műszaki Értékelések Szervezete EPCC (Equivalent Performance of Combinations Concept,

Konzept der gleichwertigen Leistungsfähigkeit von Zement-Zusatzstoff-Kombinationen)

Cement és adalékanyag keverékek egyenértékű teljesítőképességének elve (MSZ 4798:2016) EPFL (École Polytechnique Fédérale de Lausanne)

Műszaki Főiskolának megfelelő Svájci Szövetségi Technológiai Intézet, Lausanne ET (Európai Tanács) Az EC (European Council) magyar fordítása ETA (European Technical Approval vagy 2013. július 1-jétől: European Technical

Assessment) Európai Műszaki Engedély;

2013. július 1-jétől: Európai Műszaki Értékelés ETAG (Guideline for European Technical Approval)

Európai Műszaki Engedély (ETA) útmutatója ETH (Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich)

Egyetemnek megfelelő Szövetségi Műszaki Főiskola, Zürich ETSI (European Telecommunications Standards Institute)

Európai Távközlési Szabványügyi Intézet EWG (Europäische Wirtschaftsgemeinschaft) Európai Gazdasági Közösség, rövidítése magyarul: EGK, angolul: EEC E I, E II, E III (Alkaliempfindlichkeitsklasse) Adalékanyagok alkáli (alkálifém-oxid)

reakció érzékenységi osztálya (DAfStb Alkali-Richtlinie, 2013) ÉaKKI Építőanyagipari Központi Kutató Intézet (1953-1965, a SZIKKTI jogelődje)

ÉKSZ Építő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat

é.n. Évszám nélkül

ÉpMI Építésügyi Műszaki Irányelv

ÉTI Építéstudományi Intézet (1949-1998)

ÉTK Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.

Étv. Építési Törvény

FE (Frühes Erstarren) Korai kötéskezdet, az ilyen cement jelzője (DIN 1164-11:2003)

Út- és Közlekedésügyi Kutató Társaság Bejegyzett Egyesület fib (Federation Internationale du Béton) Nemzetközi Betonszövetség (1998-) FIP (Fédération Internationale de la Précontrainte)

Nemzetközi Feszítettbeton Szövetség (1953-1998)

FPC (Factory production control) Gyári gyártásellenőrzés

Az FPC rövidítés előfordul például az MSZ EN 16622:2016 szabványban FprEN (Final proposition de Norme Européenne) Végső európai szabványtervezet

FRC (Fiber Reinforced Concrete) Szálerősítésű beton

FTV Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (1950-1992)

FVB-Versuch (Fließfähigkeits-Viskositäts-Blockierneigungs-Versuch)

Öntömörödő beton önterülőképességének fékező (blokkoló) gyűrűs vizsgálata

g (gaseous) Jelölés a kémiában (g): gázhalmazállapotban

GC (Gemahlene Kombinationsprodukte)

Őrölt kiegészítőanyag-keverékek (ÖNORM B 3309-1:2010) GC-HS (Sulfatbeständige gemahlene Kombinationsprodukte)

Szulfátálló őrölt kiegészítőanyag-keverékek (ÖNORM B 3309-1:2010) GDR (German Democratic Republic)

Német Demokratikus Közrársaság (NDK) nevének angol rövidítése GEV (Generalized extreme value distribution) Általánosított extrémérték-eloszlás GF (Gemahlene Flugasche) Őrölt pernye (ÖNORM B 3309-3:2010) GF-HS (Sulfatbeständige gemahlene Flugasche)

Szulfátálló őrölt pernye (ÖNORM B 3309-3:2010) GFRC (Glass fiber reinforced concrete) Üvegszál-erősítésű beton GGBS (Ground-granulated blast-furnace slag) Őrölt granulált kohósalak

GK (Größtkorn) Adalékanyag legnagyobb szemnagysága

GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

GmbH (Gesellschaft mit beschränkter Haftung) Korlátolt felelősségű társaság, Kft.

GS (Gemahlenes Hüttensandmehl) Őrölt kohósalakliszt (ÖNORM B 3309-2:2010) GS-HS (Sulfatbeständiges gemahlene Hüttensandmehl)

Szulfátálló őrölt kohósalakliszt (ÖNORM B 3309-2:2010)

GVG (Gerichtsverfassung) Alkotmánybíróság

GWT (Germann water permeation test) Germann-típusú víz-permabilitás vizsgáló készülék HB (Brinell Hardness) Brinell-keménység (MSZ EN ISO 6506-1:2014)

HC (Heavy-weight concrete) Nehézbeton

HE (High-early strength) Nagy kezdőszilárdságú, az ilyen cement jelzője

HFB (Hochfester Beton) Nagyszilárdságú beton

HGT (Hydraulisch gebundene Tragschichten) Hidraulikusan kötött útépítési alaprétegek (DIN 18506:2002)

HLB (Hochleistungsbeton) Nagy-teljesítőképességű beton

HLF (Hochleistungsfeinkornbeton)

Nagy-teljesítőképességű finomszemű beton HO (Erhöhter Anteil organischer Bestandteile)

Nagyobb szervesanyagtartalmú (0,5-1,0 tömeg% közötti), az ilyen cement jelzője (DIN 1164 12:2005) HOAI (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure) Építész és Építőmérnöki Díjszabás HPC (High performance concrete) Nagy-teljesítőképességű beton HPFRC (High performance fiber reinforced Concrete)

Nagy-teljesítőképességű szálerősítésű beton HPLWAC (High performance lightweight aggregate concrete)

Nagy-teljesítőképességű, adalékanyagos könnyűbeton HR (Hazard Rate, német nyelven: Ausfallrate) Meghibásodási ráta, lásd: Weibull-eloszlás HRB (Hydraulic Road Binder)

Hidraulikus útépítési talaj- és alapréteg-kötőanyag, poralakú készítmény, (MSZ EN 13282-1:2013, MSZ EN 13282-2:2015,

MSZ EN 13282-3:2015, DIN 18506:2002) Németül: Hydraulischer Boden- und Tragschichtbinder HRB (Rockwell B Hardness)

B-skálán mért Rockwell-keménység (MSZ EN ISO 6508-1:2006) HRC (Rockwell C Hardness)

C-skálán mért Rockwell-keménység (MSZ EN ISO 6508-1:2006) HS (High sulphate-resistan) Szulfátálló, az ilyen cement jelzője

Németül: Hoher Sulfatwiderstand, Sulfatbeständig

HSC (High strength concrete) Nagyszilárdságú beton,

amelynek a Model Code 2010 szerint a jellemző értéke fck,cyl > 50 N/mm² HSCF (Hydraulic silica-calcium fume) Hidraulikus szilika-kalciumpor, lásd még: SCF HSFRC (High strength fiber reinforced concrete) Nagyszilárdságú szálerősítésű vasbeton HSLWAC (High strength lightweight aggregate concrete)

Nagyszilárdságú, adalékanyagos könnyűbeton (flck,cyl ≥ 55 N/mm²)

HV Vickers-keménység

(visszavont MSZ 105-12:1986, MSZ 18290-4:1982, MSZ EN ISO 6507-1:2018) idt (identical) Azonos. Az országban bevezetett európai vagy nemzetközi szabvány

adatlapján a forrás szabvány megjelölésére alkalmazott jel

iid vagy i.i.d. (independent and identically distributed) Független és azonos eloszlású

is (in situ) Eredeti helyén

ICS (International Classification for Standards)

Szabványok nemzetközi osztályozási rendszere

ID-code (Identification Code) Azonosító kód

IEC (International Electrotechnical Commission) Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság IQNet (International Certification Network) Nemzetközi Tanúsítási Hálózat IRHD (International Rubber Hardness Degrees)

IRM (Industrial reference materials) Ipari referencia-anyagok ISO (International Organization for Standardization) Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISQ (International System of Quantities) Mennyiségek Nemzetközi Rendszere

IT (Informationstechnik) Informatika

IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry)

Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Egyesület JC vagy JCJ Építőanyagok kínai szakmai szabványainak betűjele JCSS (Joint Committee on Structural Safety, RILEM)

Szerkezeti Biztonság Vegyesbizottsága, RILEM

JG vagy JGJ Építőipari kínai szakmai szabványok betűjele

JIS (Japanese Industrial Standards) Japán ipari szabványok JSA (Japanese Standards Association) Japán Szabványügyi Szövetség JSCE (Japan Society of Civil Engineers) Japán Építőmérnöki Társaság

ksc kohósalakcement (CEM III)

kspc kohósalakportlandcement (CEM II)

KGST Az egykori közép- és kelet-európai szocialista országok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

KOI Kémiai oxigénigény

KOIk vagy jelölik így is: KOId Kálium-dikromátos kémiai oxigénigény (szinonim megnevezése kálium-bikromátos kémiai oxigénigény)

KOIp vagy KOIps Kálium-permanganátos kémiai oxigénigény

KPM Egykori Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nkft.

KvVM Egykori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

ℓ (liquidus) Jelölés a kémiában (ℓ): folyékony halmazállapotban

LAC vagy LWAC (Light-weight aggregate concrete) Könnyű adalékanyagos beton

LC (Light-weight concrete) Könnyűbeton

LCL (Lower control limit), mint UEG Alsó beavatkozási határ vagy alsó szabályozási határ

LDC (Lime dissolving capacity) Kalcium-kioldóképesség

LH (Low heat of hydration) Kis hidratációshő-fejlesztésű, az ilyen cement jelzője LOP (Limit or proportionality) Arányossági határ (MSZ EN 14651:2005+A1:2008)

LP-Beton (Luftporenbeton) Légbuboréktartalmú beton,

légbuborékképző adalékszerrel készített beton

LQ (Limiting quality) Hibakorlát

LSL (Lower specification limit) Alsó tűréshatár

LVB (Leicht verarbeitbare Betone) Könnyen bedolgozható, F5 és F6 konzisztencia osztályú, folyós és önthető konzisztenciájú betonok

LWA (Light-weight aggregate) Könnyű adalékanyag

LWL (Lower warning limit), mint UWG Alsó figyelmeztetési határ MAÚT Magyar Útügyi Társaság, 2013 óta Magyar Út- és Vasútügyi Társaság

MÁV Magyar Államvasutak

MÉK Magyar Építész Kamara

MH (Moderate heat of hydration) Mérsékelt hidratációshő-fejlesztésű, az ilyen cement jelzője MHK (Mikrohohlkugel)

Belül üreges mikrogolyók (légbuborékos beton készítéséhez)

MMK Magyar Mérnöki Kamara

MS (Moderate sulphate-resistant) Mérsékelten szulfátálló, az ilyen cement jelzője

MSZ Magyar szabványok betűjele

MSZE Magyar előszabványok betűjele

MSZH Magyar Szabványügyi Hivatal

MSZT Magyar Szabványügyi Testület

MSZT/MB Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Bizottsága

MSZ EN, MSZ EN ISO, MSZ ISO Honosított, Magyarországon bevezetett európai, illetve nemzetközi szabvány

MTA Magyar Tudományos Akadémia

MTI BME Mérnöki Továbbképző Intézet, ma: BME Mérnöktovábbképző Intézet

MvM Miniszterelnökséget vezető miniszter

NA (Niedriger wirksamer Alkaligehalt) Kis alkálitartalmú, az ilyen cement jelzője NANDO (New Approach Notified and Designated Organisations Information System)

Új megközelítésű bejelentett és kijelölt szervezetek információs rendszere NBN (Bureau de Normalisation, Bureau voor Normalisatie)

Belga Szabványügyi Hivatal, illetve a belga szabványok betűjele NCI (Non-Contradictory Complementary Information)

Nem ellentmondó kiegészítő információk

NDK Német Demokratikus Köztársaság

(1949. október 7. és 1990. október 2. között állt fenn Németország keleti felén) Németül: Deutsche Demokratische Republik, DDR NEN (Nederlands Normalisatie-instituut)

Holland Szabványügyi Intézet, illetve a holland szabványok betűjele

NF (Norme Française) Francia szabványok betűjele

NF beton (No fines) Egyszemcsés, szemcsehézagos monolit öntöttbeton (ME-04.101-83)

NFM Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Nkft. Nonprofit korlátolt felelősségű társaság

NLF (New Legal Framework) Új jogi keret

NPD (Nationally Determined Parameter) Nemzeti előírásban megadandó érték NSC (Normal strength concrete) Közönséges (normál) szilárdságú beton,

amelynek jellemző értéke fck,cyl ≤ 50 N/mm a Model Code 2010 szerint

NSZ beton Nagyszilárdságú beton

NSZK Német Szövetségi Köztársaság

(Németország nyugati felén 1949. május 23-án jött létre, majd az NDK-való egyesülés – 1990. október 3. – óta az újra egységes Németország neve) Németül: Bundesrepublik Deutschland, BRD

NT beton Nagy-teljesítőképességű beton

NT (Nord-test) Északi, skandináv vizsgálati módszer

NV (Normalverteilung) Normál (Gauss-féle) valószínűségi eloszlás

OC (Ohne Chlorid) Kloridmentes (adalékszer)

OC-curve (Operating characteristic curve, Operationscharakteristik) OC-görbe, működési vagy elfogadási jelleggörbe OEG (Obere Eingriffsgrenze), mint UCL Felső beavatkozási határ vagy

felső szabályozási határ OGW (Oberer Grenzwert, Höchstwert) Legnagyobb megengedett érték OJEU (Official Journal of the European Union) Európai Unió hivatalos lapja OMIKK Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME) ONR (ON-Regeln) Osztrák normatív dokumentum, elő- vagy utószabvány, illetve

dokumentum, lásd: https://www.austrian-standards.at/

infopedia-themencenter/infopedia-artikel/onr/

ORP (Oxidation-Reduction Potential) (Oxikus) redoxi potenciál

OS (Oberflächenschutzsystem) Felületvédő rendszer a

DAfStb-SIB-Richtlinie (2001) német irányelv 5. fejezete és a DIN V 18026:2006 német előszabvány szerint OSB (Oriented Standard Board) Irányított szálelrendezésű, többrétegű faforgácslap

(Czoboly et al. 2018, https://fadepofatelep.hu)

OSZK Országos Széchenyi Könyvtár

OWG (Obere Warngrenze), mint UWL Felső figyelmeztetési határ ÖBRV (Österreichischer Baustoff-Recycling Verband)

Osztrák Építőanyag-Újrahasznosítási Szövetség

ÖNORM (Österreichische Norm) Osztrák szabvány

ÖTB Öntömörödő beton

ÖVB vagy ÖVBB (Österreichische Vereinigung für Beton und Bautechnik)

Osztrák Beton és Építéstechnikai Egyesület p. a. (pro analytical) Analitikai tisztaságú (analitikailag tiszta) vegyszer

PA Poliamid, termoplaszt féleség

PAN Poliakril-nitril, termoplaszt féleség

pc Portlandcement

PC Polikarbonát, termoplaszt féleség

PC (Polymer Cement) Polimerhabarcs vagy -beton

PCC (Polymer Cement Concrete) Polimerrel modifikált (módosított) cementhabarcs vagy beton

PCE (Polycarboxylatether) Polikarboxilat-éter

PD CEN/TS (Published Dokument Technical Specifications)

Bevezetett Európai Műszaki Specifikáció PDMS Polidimetil-sziloxán, a szilikon műanyagcsoport polimere

PE Polietilén, termoplaszt féleség

PET Polietilén-tereftalat, termoplaszt féleség

PFRC (Polymer Fiber Reinforced Concrete) Műanyagszál-erősítésű beton PMMA Polimetil-metakrilát, termoplaszt féleség, átlátszó plexiüveg

PP Polipropilén, termoplaszt féleség

PPFRC (Polypropilen Fiber Reinforced Concrete) Polipropilénszál-erősítésű beton ppm (parts per million) Milliomod (10^-6) rész, például: mm³/liter, mg/kg, cm³/m³ ppmv (parts per million by volume) Milliomod (10^-6) térfogatrész, például: cm³/m³,

1000 ppmv = 1,0 térfogat‰

prEN (Proposition de Norme Européenne) Európai szabványtervezet PS (Project specification) Műszaki leírás, projekt specifikáció

PS Polisztirol, termoplaszt féleség

psi (Pound-force per square inch) Nyomás angolszász mértékegysége 1 psi =1 lb./sq in. = 1 font/hüvelyk² = 1 psi = 0,006895 MPa (N/mm²)

PTFE Politetrafluoro-etilén, termoplaszt féleség

Ptk. Polgári Törványköny (2013. évi V. törvény)

PU Poliuretán, termoplaszt féleség

PV (Poisson-Verteilung) Poisson-féle valószínűségi eloszlás

PVC Polivinil-klorid, termoplaszt féleség

Q-Lenkung Minőségirányítás

QMS (Qualitätsmanagementssystem) Minőségügyi, minőségkezelési rendszer

QRK (Qualitätsregelkarte) Minőségszabályozó kártya

RDM (Relativer dynamische Elastizitätsmodul) Relatív dinamikai rugalmassági modulus REA-gipsz (REA = Rauchgas Entschwefelungsanlage)

Erőművi füstgáz kéntelenítő berendezésben előállított mesterséges gipsz REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemical substances)

Rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, engedélyezéséről és korlátozásáról RILEM (Réunion Internationale des Laboratories d’Essais et de Recherches sur les Matériaux

et les Constructions)

Anyag és Szerkezet Vizsgáló és Kutató Laboratóriumok Nemzetközi Egyesülete

exponenciális valószínűségi eloszlás s (solidus) Jelölés a kémiában (s): szilárd halmazállapotban

SA (Société Anonyme) Részvénytársaság

SAP (Superabsorbent Polymer)

Abszorbeáló polimer, hatékony vízfelszívó- és leadóképességű belső utókezelő adalékszer SBM (Spritzbindemittel) Rendkívül gyorsan (3 percen belül) kötő cement,

ún. pillanatkötő cement Ausztriában, elsősorban lövellt beton készítéshez (ÖBV-Richtlinie Spritzbeton 2009)

SCC (Self-compacting concrete) Öntömörödő beton

SCF (Silica-calcium fume) Szilika-kalciumpor (MSZ EN 16622:2016), lásd még: HSCF SCM (Supplementary cementitious material) Cement-kiegészítőanyag SD (Standard deviation) Korrigált tapasztalati szórás, a variancia négyzetgyöke SE (Schneller Erstarren) Nagyon gyorsan kötő, az ilyen cement jelzője (DIN 1164-11:2003)

SE vagy SEM (Standard error of the mean) Átlagok szórása

Nem tévesztendő össze az SD (Standard deviation) tapasztalati szórással

SF (Silica fume) Szilikapor

SF (Spacing factor) Távolsági tényező (MSZ EN 480-11:2006) SFRC (Steel Fiber Reinforced Concrete) Acélszál-erősítésű beton SI (Système International d’Unités, International System of Units)

Nemzetközi Mértékegység Rendszer SIA (Schweizerische Ingenieur- und Architektenverein) Svájci Mérnök- és Építészegylet SLD (Service Life Design) Tervezés használati élettartamra SLWAC (Semi lightweight aggregate concrete) Természetes (nem könnyű) homokkal

készített könnyű adalékanyagos, tömör szövetszerkezetű,

teherhordó (teherbíró) könnyűbeton

SN (Schweizer Norm) Svájci szabvány

SNBPE (Syndicat National du Béton Prêt à l’Emploi)

Francia Transzportbetonkészítők Nemzeti Szakszervezete SonReb (Sonic and rebound)

Eljárás az ultrahang terjedési sebesség és a visszapattanási érték együttes értékelésére SPC (Statistical Process Control) Statisztikai folyamatirányítás. Németül: SPS SPCC (Sprayable Polymer Cement Concrete)

Lövellhető, polimerrel modifikált (módosított) cementhabarcs vagy beton SPS (Surface protection system) Felületvédő rendszer (MSZ EN 1542:2000) SPS (Statistische Prozeß-Steuerung vagy angolul: SPC) Statisztikai folyamatirányítás SR (Szulfát rezisztens) Szulfátálló cement, jele az MSZ EN 197-1:2011 szabvány szerint

SS (Svensk Standard) Svéd szabvány

SVB (Selbstverdichtender Beton) Öntömörödő beton

SVLB (Selbstverdichtender Leichtbeton) Öntömörödő könnyűbeton