K Ö Z L E M É N Y E K
TŐSÉR MÁRTON
P O R T Y Á Z Ó H A R C O K A B I Z Á N C I H A T Á R O K O N A X . S Z Á Z A D B A N
A b i z á n c i birodalom kiterjedt h a t á r v i d é k e i n - mind A n a t ó l i á b a n , mind a B a l k á n o n - ritkán s z ü n e t e l t a harc. H a a nyílt, h á b o r ú s i d ő s z a k o k , h ó d í t ó hadjáratok nem is voltak mindig soron, a p o r t y á z ó h a d m ű v e l e t e k l é n y e g é b e n á l l a n d ó a k folytak. Ezek során t ö b b féle h a r c t e v é k e n y s é g i forma v o l t j e l l e m z ő : a p o r t y á k , e l l e n p o r t y á k során a terep a d o t t s á gainak - hegyszorosok, e r d ő s é g e k , f o l y ó á t k e l ő k - k i h a s z n á l á s á v a l l e s v e t é s r e , rajtaütésre, k e l e p c é b e csalásra t ö r e k e d t e k . A h a t á r v i d é k e n a t á m a d á s o k miatt meg kellett szervezni az ő r á l l o m á s o k a t , a figyelőszolgálatot, melyekre a helyi parancsnokoknak kell felügyel
niük. A z ő r s z e m e k e t a terep sajátosságait j ó l i s m e r ő , j ó e r ő b e n lévő helybeliek közül vá
lasztották k i , ők tartották szemmel az utakat, ö s v é n y e k e t (15 napos v á l t á s o k b a n ) , melye
ken az e l l e n s é g mozoghatott. A z e l l e n s é g területéről is igyekeztek híreket szerezni k é m e k , illetve k e r e s k e d ő k r é v é n ,1 m é g p e d i g minél többfélét: a t á m a d ó k h a d e r e j é r ő l , fegyvernemi m e g o s z l á s u k r ó l , m e g p r ó b á l t á k kifürkészni az általuk használni k í v á n t út
vonalakat, c é l t e r ü l e t e k e t .2 Ha a p o r t y á z o k bizánci területre törtek, a helyi parancsnokok
nak meg kellett szervezni, hogy lovas k ü l ö n í t m é n y e k j á r j a n a k a nyomukban é s z a k l a s s á k őket, k ö z b e n pedig ö s s z e kellett gyűjteni a thema vagy t ö b b thema erőit. M i r e az ellen
ség visszafelé igyekezett, a g y a l o g s á g o t m á r a h e g y v i d é k i á t j á r ó h o z c s o p o r t o s í t o t t á k és e l z á r t á k azokat. Ott a z t á n e l b á n h a t t a k velük, v i s s z a s z e r e z h e t t é k a foglyokat é s a rablott z s á k m á n y t .3 H a a thema csapatai nem t u d t á k feltartóztatni az e l l e n s é g e t , akkor is k ö v e t niük őket, figyelemmel kellett kísérni a mozdulatait, a l a k o s s á g o t pedig e r ő d ö k b e vagy m e n e d é k e k b e kellett költöztetni az ú t j u k b ó l .4
A De velitatione, n a g y s á g u k é s i d ő z í t é s ü k szerint, h á r o m f é l e p o r t y á t k ü l ö n b ö z t e t meg. A z első az e g y s z e r ű portya: kisebb lovas csapatok gyors t á m a d á s a , mely során álta-
A De velitatione bellica 151-153., 163. о. szerint. In Dennis, George T.: Three Byzantine Military Treatises. Washington, DC. 1985. 144-239. o., (a továbbiakban: D V ) . A X I . században élt Kekaumenos is arra hívta fel a figyelmet, hogy a strategos éber legyen, hűséges és ügyes felderítőkkel - chonsarioi - kémlelje k i az ellenség erejét, hadicseleit; felderítők nélkül nem lehet végeznie semmit, illetve hogy 8, 9, 10 vagy több fős felderítő csoportok (synodikoi) menjenek ellenséges területre nyelvet fogni, akiket bőkezűen jutalmazzon meg, ha elvégzik feladatukat. In Vademecum des byzantinischen Aristokraten. Das sogenannte Strategikon des Kekaumenos. Übersetzt, eingeleitet und erklärt von Hans-Georg Beck. Graz - Wien - Köln, 1956. 32-33. о. (a továbbiakban: Kekaumenos). A De velitatione a kisázsiai határvidék tapasztalatait foglalja össze, Kekaumenos pedig a balkáni végeken élt.
2D V 151-153., 163-165. o.
3 D V 157-153., 165-167. o. Kekaumenos 51-52. o. is hasonló eljárást ír le - ha nem lehet szembeszállni az ellenséggel, nem szégyen kitérni előle, kövessék és hátulról vagy oldalról támadják, az ellenség nem mer majd szétbontakozva fosztogatni a vidéken, vagy ha mégis, részenként lehet szétverni őket - így a sereg és a tarto
mány épségét is megőrizhetik, nyílt csata vállalásával viszont mindkettőt veszélybe sodorják.
4 DV 165-167., 169-173., 175-183., 187-189., 211-213., 221-223. o. A kisázsiai határvidék erődítések
ben gazdag terület volt, de ezek nem hatalmi központok, hanem a lakosság menedékei voltak: erődített telepü
lések (kastra), erődök (phruria), erődített menedékek (kataphygia) és természetes erősségek (ochyromata).
Iában éjjel vágtatnak, hogy kifosszanak n é h á n y falut. A m i n t az ő r s z e m e k észlelik őket, riasztják a helyi parancsnokokat, akik aztán rajtuk üthetnek, m í g s z é t s z ó r ó d v a rabolnak, vagy v i s s z a v o n u l á s r a k é n y s z e r í t i k ő k e t .5 A m á s i k a nagy, nyári p o r t y á z ó hadjárat, mely
re augusztusban g y ű l n e k ö s s z e az arabok A l e p p ó b a n és Antiochia körül. I l y e n k o r a strategos m á r j ó e l ő r e k ö t e l e s hírekről gondoskodni felderítők r é v é n vagy é p p e n az ara
bok határ menti e r ő d j e i n e k parancsnokaival kiépített kapcsolatai r é v é n .6 E z u t á n a t á m a d ó k a t k ö v e s s é k nyomon és tartsák m e g f i g y e l é s alatt, p o r t y á z ó k ü l ö n í t m é n y e i k e t zaklas
sák vagy rajtaütésekkel s e m m i s í t s é k meg. A v i d é k e t ürítsék k i , hogy az e l l e n s é g ellátása m i n é l nehezebb legyen, menet k ö z b e n is z a k l a s s á k a t á m a d ó k a t , főleg ellátó k ü l ö n í t m é nyeiket, táborkijelölőiket, de az e g é s z sereg m e g t á m a d á s á r a csak akkor v á l l a l k o z z a n a k , amikor a h e g y v i d é k i átjárókon keresztül hazafelé igyekeznek, foglyokkal, z s á k m á n n y a l megterhelve, f á r a d t a n .7 A harmadik típus a váratlan, m e g l e p e t é s s z e r ű t á m a d á s , mely elől m é g nem telepítették k i a l a k o s s á g o t é s a strategos is csak saját k i s s z á m ú e m b e r é r e szá
míthat, m i v e l a v á r a t l a n s á g miatt a b i z á n c i e r ő k ö s s z e g y ű j t é s e késik. Ilyenkor, amilyen sietve csak lehet, ürítsék k i az érintett vidéket, a strategos pedig k e v é s l o v a s á v a l indítson elterelő t á m a d á s o k a t , hitesse el az arab p o r t y á z ó k k a l , hogy c s a t á r a k é s z ü l , így nem tud
nak szétrajzani a vidék f o s z t o g a t á s á r a é s ezalatt a l a k o s s á g o t m e n e d é k b e j u t t a t h a t j á k .8
Ez a fajta h a d a k o z á s nyilván nagy terhet rótt a l a k o s s á g r a ,9 mely a t e l e p ü l é s s z e r k e zetben is nyomot hagyott - a t e l e p ü l é s e k j e l e n t ő s r é s z e vagy erődített volt, vagy hegyvi
dék k ö z e l é b e n , magasabb pontokra k o n c e n t r á l ó d o t t . A X . s z á z a d b a n a bizánci L e ó dia
k ó n u s is megjegyezte Kappadokia lakóiról, hogy r é g e b b e n „ b a r l a n g l a k ó k n a k " h í v t á k őket, mivel barlangokban, h a s a d é k o k b a n , ü r e g e k b e n laktak.1 0 A m o h a m e d á n f o r r á s o k is m e g e m l é k e z n e k erről: a szintén a X . század m á s o d i k felében író I b n Hauqal szerint ke
vés gazdag v á r o s u k van, területük n a g y r é s z t h e g y v i d é k , várak és e r ő d ö k , b a r l a n g t e l e p ü lések, s z i k l á b a vájt, vagy föld a l á épített t e l e p ü l é s e k j e l l e m z i k .1 1 Egy s z i n t é n k o r t á r s , n é v t e l e n perzsa geográfus pedig így ir: „ E g y k o r r é g e n sok v á r o s volt Rum-ban, m á r a azonban k e v é s maradt b e l ő l ü k . A v i d é k e k t ö b b s é g e n é p e s é s kellemes, é s mindegyiknek van egy hatalmas e r ő d í t m é n y e a hit harcosainak rajtaütései miatt. M i n d e n faluhoz tarto
zik egy vár, amelyben a lakosok m e n e d é k e t keresnek.1 2
5 D V 161-163. o.
D V 151-153., 163-165. o. Kekaumenos 56. o. szerint is hasznos, ha az ellenséges határmenti főnökkel (toparches) ajándékot küldve barátságot színlel a strategos, de a területén élő barátok révén ismerje ki szándékait.
7 D V 165-167., 169-173., 175-183. o. (követés, figyelés, zaklatás, rajtaütések), 189-191. o. (a táborkijelö
lők megtámadása), 155-159., 231-233., 235-239. o. (a hegyszorosok, nehéz terep megszállása a támadók útjá
ban és ottani megtámadásuk).
* D V 187-189. o.
g
Ennek jele az is, hogy egy X. századi adóügyi érekezés szerint az ellenséges támadások miatt a megmű
velt földek elnéptelenedhettek. Ilyenkor a földmüvelés és adózás mielőbbi folytatásának biztosítására a kor
mányzat teljes adómentességet (sympatheia) biztosított az érintett területre megszabott ideig. L . Brand, Charles M.: Two Byzantine Treatises on Taxation. Traditio XXV/1969. 45., 49., 53-54. о.
1 0 Nikephoros Phokas „Der bleiche Tod der Sarazenen" und Johannes Tzimiskes. Die Zeit von 959, bis 976 in der Darstellung des Leon Diakonos. Übersetzt, eingeleitet und erklärt von Franz Loretto. Graz - Wien - Köln, 1961. 39. o. (A továbbiakban Leó diakónus.)
1 1 Configuration de la terre (Kitab surat al-ard). Introduction et traduction avec index par J. H. Kramers et Gaston Wie t. 1. torn. Beyrouth - Paris, 1964. 194-195. o. (A továbbiakban Ibn Hauqal.)
" Hudud al-Alam. The Regions of the World. A Persian Geography 372. A. H. - 982. A. D. Translated and
A z arabok p o r t y á i r ó l maradt fenn muszlim forrás is, amely a t á m a d á s o k időzítése alapján o s z t á l y o z : „ A z t mondjuk tehát, hogy a v é g e k tapasztalt n é p é n e k t u d o m á s a sze
rint a l e g t ö b b b u z g ó s á g r a akkor van s z ü k s é g , ha ú g y n e v e z e t t tavaszi p o r t y á z á s r a kerül sor, A y ä r (május) hó tizedike után k e z d ő d ő l e g , m i u t á n az emberek állataikat a tavaszi legelőre kihajtották, s a lovak j ó e r ő b e n vannak. E p o r t y á z á s b a n harminc napot töltenek, m é g p e d i g az A y ä r h á t r a l e v ő és HazTrän (június) tíz első napján. Ilyenkor a R u m o r s z á g ban e l e g e n d ő füvet találnak, így a lovak mintha m á s o d i k tavaszi legelőre m e n n é n e k . A z u t á n h a z a t é r n e k és h u s z o n ö t napig vesztegelnek, m é g p e d i g HazTrän h á t r a l e v ő r é s z é ben és T a m m ü z (július) öt első napján, m í g lovak [ismét] meg nem e r ő s ö d n e k és h á t u k k ö v é r nem lesz, mire a nyári p o r t y á z á s r a v e r ő d n e k ö s s z e . A p o r t y á z á s T a m m ü z tizedikén veszi k e z d e t é t és v i s s z a t é r é s ü k idejéig hatvan napon át tart. A m i a téli p o r t y á z á s t illeti [ . . . ] , m i n d n y á j a n azt m o n d j á k , hogy ha nem lehet kitérni előle, nem szabad messzire k i terjednie, s az e l l e n s é g e s földre [sem kell] m é l y e n benyomulni, m i n d ö s s z e h ú s z napig szabad tartania, hogy a hátán mindenki m a g á v a l vihesse a l o v á n a k s z ü k s é g e s e l e s é g e t , és hogy a p o r t y á z á s n a k S a b ä t (február) v é g e felé kell m e g t ö r t é n n i e , s a p o r t y á z ó k n a k leg
följebb A d ä r ( m á r c i u s ) v é g é i g szabad (ellenséges földön) i d ő z n i ü k , ez i d ő tájt ugyanis az e l l e n s é g e t b á t o r s á g és a lovak d o l g á b a n a lehető l e g g y ö n g é b b á l l a p o t b a n lelik és lábasjó
s z á g a i k a t a legnagyobb s z á m b a n találják. Erre e g y m á s s a l versenyt futva t é r n e k haza és lovaikat tavaszi legelőre hajtják k i . "1 3
A muszlim p o r t y á z ó seregek t ö b b n é p b ő l t e v ő d t e k ö s s z e : g y a l o g s á g u k főleg dajla- m i a k b ó l állt, akik pajzzsal, l á n d z s á v a l , b á r d d a l voltak felszerelve. L o v a s s á g u k szintén t ö b b n e m z e t i s é g ű volt, az arabok mellett kurdok, t ö r ö k ö k és másfele n é p e k is k é p v i s e l tették magukat. A felszerelés alapján l e g t ö b b e n k ö n n y ű l o v a s n a k s z á m í t o t t a k , de voltak - főleg az elit k a t o n a s á g n a k s z á m í t ó g u l á m o k - akik nehezebb fegyverzettel rendelkeztek.
B ö l c s L e ó szerint g y a l o g s á g u k is l o v a s í t v a vonult p o r t y á r a , a lovasok felszerelése íj, kard, lándzsa, pajzs és b á r d , illetve p á n c é l i n g , mellvért, sisak, láb- és karvért v o l t .1 4 Ibn Hauqal szerint Banu Habib k i v á l ó a n felszerelte seregét: emberei telivér lovon ültek, p á n c é l i n g ü k , mellvértjük, k i v á l ó kardjuk és lándzsájuk v o l t .1 5 A csapatok z ö m é t a X . s z á z a d k ö z e p é n a beduinok adták, akik k ö n n y e b b felszereléssel rendelkeztek, főleg l á n d z s á t és pajzsot h a s z n á l t a k , taktikájukat főleg lovaik g y o r s a s á g á r a a l a p o z t á k : gyors t á m a d á s a i k a t hirtelen visszafordulással váltogatták - a c s a t á r o z á s volt az e r ő s s é g ü k .1 6 A bizánci határ-
explained by Vladimir Minorsky. Oxford, 1937. 157. o. - A magyarra fordított idézetet 1. Brown, Peter. Az európai kereszténység kialakulása 200-1000. Fordította Pálosfalvi Tamás. Budapest, 1999. 229. o. További példák még Ibn Hordadbehnél (Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi írók 1/1. Szerkesztette Zinumyi István. Budapest, 1997. 111-113. o.) és Masudinál (Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi írók 1/2. Szerkesztette Zinumyi István Budapest, 2000. 216. o.). A bizánci határvidék „kisháborúinak" elemzéséhez jól használható Sir Charles Oman: A History of the Art of War in the Middle Ages. Vol. I . 378-1278. A. D. Lon
don, 1991. 200-217. o.; Mark Whittow: The Making of Orthodox Byzantium, 600-1025. London 1996. 175-181.
o.; John Haldon: The Byzantine Wars. Battles and Campaings of the Byzantine Era. Stroud, 2001. 89-91. o.
1 3 Kmoskó 1/1. 165-166. o. A nyári portya arab neve sä'ifah, a télié sâtiyah. Haldon, John F. Kennedy- Hugh: The Arab-Byzantine Frontier in the Eighth and Ninth Centuries: Military Organisation and Society in the Borderlands. Zbomik Radova Vizuntoloskog Instituta 1980/19. 113. o.
1 4 A magyar honfoglalás kútfői a honfoglalás ezredéves emlékére. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor.
Budapest 1900. (A továbbiakban: Taktika X V I I I . ) 60-61. o.
15 Ibn Hauqal 205. o.
16 McGeer, Eric: Sowing the Dragon's Teeth. Byzantine Warfare in the Tenth Century. Washington D. C , 1995. 233-246. o.; Degener, Gesine: Das Emirat der Banu 'Uqail. Eine Untersuchung zum Zerfall des 'abba- sidischen Kalifats und zur Beduinisierung des Fruchtbaren Halbmonds. Dissertation. Göttingen, 1987. 148-152. o.
vidéki csapatok felszerelése h a s o n l ó volt ellenfeleikéhez: p á n c é l i n g , pikkely- vagy le
m e z p á n c é l , f e g y v e r z e t ü k lándzsa, íj, kard v o l t .1 7
A X . s z á z a d k ö z e p é n a portyák az a r a b - b i z á n c i h a t á r v i d é k hegyi átjáróin keresztül b o n y o l ó d t a k le: Seleukia t h e m á n á l a tengerparton, a T a u r u s - h e g y s é g Kilikiával h a t á r o s s z a k a s z á n (Anatolikon, Kappadokia és Lykandos t h e m á k ) , Germanikeia v i d é k e i n (Ada
ta, Kaisun, Danutha, Melitene é s Kaludia), t o v á b b á az Eufráteszen túli t e r ü l e t e k e n , me
lyek Romanopolisig a Chanzeti n e v ű vidékkel é s az e l l e n s é g e s t e r ü l e t e k k e l h a t á r o s a k .1 8
A b i z á n c i a k a X . s z á z a d k ö z e p é r e j e l e n t ő s sikereket érték az arabokkal szemben a ke
leti h a t á r o k o n : 934-ben b e v e t t é k M e l i t e n é t , 939-re A r s a m o s a t á t , 944-re m e g n y i t o t t á k a Bitlis-hágót, 949-ben Theodosiopolis került a k e z ü k r e . Ezzel l é n y e g é b e n f e l s z á m o l t á k a f e l s ő - m e z o p o t á m i a i v é g e k e t , az arab v é g v i d é k k ö z é p s ő s z a k a s z á t .1 9 A z arab birodalom
ban a politikai zavarok miatt a v é g e k l é n y e g é b e n csak magukra s z á m í t h a t t a k . A m i k o r v i szont a hamdanida Szaif ad-Daula (Sayf al-Dawla) 944 őszén bevonult A l e p p ó b a , válto
zás történt az e r ő v i s z o n y o k b a n . 949-re, miután megegyezett az egyiptomi i h s í d i d á k k a l , a terület addigi n é v l e g e s uraival, és az ellenálló beduin t ö r z s e k e t is r é s z b e n leverte, rész
ben megegyezett velük, biztosította u r a l m á t A l e p p ó b a n . í g y hatalma kiterjedt a B i z á n c cal s z o m s z é d o s v i d é k e k r e , melyek n é p e tőle várta helyzete jobbra fordulását. A bedui
nok j ó l h a s z n á l h a t ó k voltak a szent h á b o r ú m e g ú j í t á s a k é n t indított p o r t y á k b a n : a v é g e k e n újult erővel lángoltak fel a harcok.
Darb al-Kankarim
Szaif ad-Daula 950. szeptember 1-én tarsosi csapatokkal kiegészített s e r e g é v e l betört a bizánci területre, elérte Tzamandost, majd felégette Siricha és Charsianon k ü l v á r o s á t . T o v á b b haladva Batn a l - L u q ä n - b a n megverte a b i z á n c i a k a t é s sok foglyot ejtett.2 0 A z e m í r e z u t á n vissza indult, de k ö z b e n m á r elzárták előtte a hegyszorosokat, melyeken át h a z a t é r h e t e t t volna. A Darb a l - K a n k a r ü n - s z o r o s b a n (Maqta' al-anfär-nak is n e v e z t é k ) m á r várták a b i z á n c i a k , és bár harcolva bejutott a szorosba, végül kivágott fákkall elzár
ták az útját és sziklákat gurítottak a muszlimokra.2 1 A rend felborult, mindenki m e n e k ü l t , ahogy tudott, a z s á k m á n y t és a foglyokat a b i z á n c i a k v i s s z a s z e r e z t é k , az e m í r is csak ne
hezen tudott m e g m e n e k ü l n i , s z e r e n c s é j é r e nem ü l d ö z t é k .2 2 M á r B ö l c s L e ó is h a s o n l ó ke-
17 McGeerlW-Ш. o.
1 8 DV 231. o. Ibn Hauqal 191-192. o. ismertet egy északi, nem Kilikiából induló arab portyázó útvonalat Maiyafariqin-ből Hisn Ziyadon át Melitene vidékére.
19 Kmoskó 1/1. 161-162. o. ismerteti ezeket, köztük az akkor már elveszett Melitenét, viszont a 162-163.
oldalon az al-Bakri végeket is, melyek már a bizánci terjeszkedés miatt jöttek létre. Ibn Hauqal szerint a Banu Habib, miután átállt a bizánciakhoz, a muszlim területek ellen indított portyákat, melyek során elfoglalták Hisn Ziyad-ot, évente rendszeresen támadták a felső-mezopotámiai városokat (Ras al-Aint, Maiyafariqint, Arzant) és elpusztították a vidéket; a területen uralkodó felfordulásról érkezett hírek bátorították fel a császárt Antiochia, Missisa, Aleppó és Tarsus megszerzésére - Ibn Hauqal 206. o.
2 Vasiliev, Alexandre A: Byzance et les Arabes. Vol. I I . (867-959.) Part 2.: Extraits des sources arabes.
Bruxelles, 1950. 124. o. (a továbbiakban: Vasiliev). Ibn Zafír szerint a domestikost, Bardas Phokast győzte itt le.
21
Vasiliev 242. o. Dahabi szerint.
2 2 Vasiliev 96. o. Yahya ibn Said szerint 339. gumada ll-ben (950. nov. 15 - dec. 13.) volt az összecsapás, 124. о. Ibn Zafír szerint kettős csapda volt : először a Maqta al-Anfar-szorosban ütközött bizánci erőkbe Szaif
lepcét írt le az arab p o r t y á z o k ellen, ha azok a „ T a u r u s o n innen" p o r t y á z n á n a k : „ . . . rájuk kell rontanod e h e g y s é g keskeny szorosaiban, kivált ha a fáradtan h a z á j u k b a iparkodnak vissza, s esetleg m a r h á t é s j ó s z á g o t , valamint m a r t a l é k o t visznek magukkal. Ilyenkor a n y í l l ö v ő k n e k és p a r i t t y á s o k n a k bizonyos magaslatokat kell m e g s z á l l a n i o k , s l ö v ö l d ö z n i rájuk, ugyanakkor a l o v a s s á g által is t á m a d á s o k a t kell intézni e l l e n ö k , vagy, ha a s z ü k s é g úgy kívánja [ . . . ] a k á r lesvetések, a k á r m á s m ű v e l e t e k s e g í t s é g é v e l , t. i . vagy a hegyol
dalról legörgetett sziklák, vagy az út fatörzsekkel való e l t o r l a s z o l á s a és j á r h a t a t l a n n á t é tele á l t a l " e l b á n h a t n a k a t á m a d ó k k a l .2 3 A z ü t k ö z e t j ó példája a „ c s a t á r o z ó h á b o r ú " előírá
sainak is: mikor az e l l e n s é g m á r visszafelé igyekszik o r s z á g á b a , a g y a l o g s á g o t vonják ö s s z e a hegyszorosokhoz, hogy m e g s z á l l j á k az utakat. M i k o r az arabok kétnapi j á r á s r a vannak az átjáróktól, a b i z á n c i h a d v e z é r , m i u t á n egy j ó strategost hagyott a t á m a d ó k mögött, hogy az foglalkozhasson p o r t y á z ó i k k a l , lovasaival csatlakozzon az ott [a hegy
szorosokban] álló g y a l o g s á g h o z . Szállják meg a magaslatokat, biztosítsák az utakat, ahol l e h e t s é g e s , a g y a l o g s á g m e l l é lovasokat is állítsanak. A z e l l e n s é g nem tud majd átjutni, ha m e g p r ó b á l j a , leverik é s m e n e k ü l ő r e veszi, hogy m á s ú t v o n a l o n hazajuthasson. F u t á sának l á t v á n y a olyan ö r ö m m e l tölti el az embereket, hogy azt szavakkal le sem lehet írni.
Ha éjszaka p r ó b á l n á n a k átjutni, m é g k ö n n y e b b lesz e l b á n n i velük, mert az m é g jobban kifárasztja őket. Éjjel a hátvédjüket (saka) t á m a d j a meg a g y a l o g s á g , majd a l o v a s s á g is k a p c s o l ó d j o n be a harcba és az út két oldaláról k ö n n y ű c s a p a t o k é s lovasok is - így bizto
san nem tudnak majd ellenállni é s m e g s e m m i s í t i k ő k e t az ü l d ö z é s s o r á n .2 4
A marási csata (953)
A v e r e s é g után Szaif ad-Daula nem fogadta el a b i z á n c i a k fegyverszüneti ajánlatát és a k ö v e t k e z ő é v b e n újabb portyát vezetett ellenük. 952-ben újjáépítette M a r á s (Germa- nikeia, ma Kahramanmaras) erődjét és megverte az azt m e g a k a d á l y o z n i p r ó b á l ó domes-
ad Daula, majd a Barada folyó mentén haladt tovább, de az al-Sirr magaslatnál ismét bizánciak zárták el az út
ját, ezért, egyik vezetőjét követve, kitért egy oldalsó útra, ám okt. 25-26. éjjelén csapatai menekülni kezdtek;
241-242. o. Dahabi szerint az út elzárása után a bizánciak az emír csapatai közé ékelődtek és először az utóvé
det verték szét. Erre az emír felégette felszerelését, elvágatta a teherhordó állatok lábszárát és kevés emberével kivágta magát a csapdából. Az ütközetet említi még Miskawayh (The Eclipse of the 'Abbasid Caliphate.
Original Chronicles of the Fourth Islamic Century. Ed., tr. and elucidated by H.F. Amedroz and D. S.
Margoliouth. Vol. V. Oxford, 1921. 129. o. [a továbbiakban: Miskawayh]) és Barhebraeus is (The Chro- nography of Gregory Abfl'l Faraj 1225-1286 the Son of Aaron, the Hebrew Physician Commonly Known as Bar Hebraeus. V o l . I . English tr. Ernest A. Wallis Budge. London, 1932. 150. o. [a továbbiakban: Bar
hebraeus]). A bizánci Skylitzes is leír egy hasonló összecsapást, de egy későbbi, 957-es eseménnyel összeköt
ve (Byzanz wieder ein Weltreich. Das Zeitalter der Makedonischen Dynastie. Teil. 1. Ende des Bilderstreites und Makedonischen Renaissance [Anfang 9. bis Mitte 10. Jahrhundert]. Nach dem Geschichtswerk des Johan
nes Skylitzes. Übersetzt, eingeleitet und erklärt von Hans Thum. Graz - Wien - Köln, 1983. I . 281. o. [a to
vábbiakban: Skylitzes /.]).
2 3 Taktika X V I I I . 69. о.
-4 DV 231-233. o. A helynevek azonosításához 1. Tabula Imperii Byzantini 2. Friedrich Hild - Marcell Restle: Kappadokien (Kappadokia, Charsianon Sebasteia und Lykandos). Wien, 1981. (a továbbiakban: TIB 2.) 300. о. Tzamandos: ma Kuskalesi, Kayseri-től 64 km-re keletre, uo. 281. o. Siricha: ma Çukur, Kayseri-től 49 km-re északkeletre, uo. 163. o. Charsianon: pontosan nem azonosított, Kayseri és a Kizilimark közötti terü
leten, uo. 88. o. Batn al-Luqân: valószínűleg a Lykos folyóhoz (Kelkit) köthető, mivel mellette volt Dazimon, a gyülekezőtábor (aplekton) is, uo. 168. o. Darb al Kankarün: a Ceyhan (Pyramos) felső folyásánál, valahol Engizektől délre.
tikost. 953-ban Melitene (Eskimalatya) v i d é k é r e vezetett nyári portyát, Sozopetra ( Z i - batra, D o g a n s ç h i r ) é s A r k a ( A k ç a d a g ) bevétele után fel is égette a várost, majd dél felé indult visszafelé, azonban a M a r w ä n - (vagy M a u z ä r - ) szorosban Konstantinos Phokas csapatai állták el az ú t j á t .2 5 A z e m í r e l ő r e k ü l d ö t t dajlami g y a l o g s á g a f o g s á g b a esett és harcolva sem sikerült átjutnia, így visszafordult é s ú t v o n a l a t v á l t o z t a t o t t .2 6 A z E u f r á t e s z egyik g á z l ó j á n átkelt A n z i t e n é b e (Batn Hinzit, Chanzeti), melynek lakói nem ő r k ö d t e k , így ott is nagy pusztítást végzett, majd hazaindult. S a m o s a t á b a (Samsat) é r v e megtudta, hogy Bardas Phokas betört S z í r i á b a és A l e p p ó k ö r n y é k é n fosztogat, erre utána indult.
Dulukban ( D ü l ü k ) hírét vette, hogy a domestikos m á r hazafelé tart foglyaival é s z s á k m á n y á v a l . M a r á s k ö r n y é k é n érte utol a bizánci sereget, melyet meg is futamított, b á r ál
lítólag csak 600 lovasa volt vele. Visszaszerezte a foglyokat és a z s á k m á n y t , a b i z á n c i a k nagy v e s z t e s é g e k e t szenvedtek, elesett t ö b b e k között Leon Maleinos patrikios, Konstan
tinos Phokas pedig f o g s á g b a esett.2 7
A z ü t k ö z e t lefolyása azt mutatja, hogy a h e g y v i d é k e n , e l n y ú l ó oszlopban v o n u l ó b i zánciak é p p o l y s e b e z h e t ő e k voltak, mint - az e l ő z ő példánál láthattuk - az arab portyá
zok. A De velitatione foglalkozik az i m é n t elmondott esethez k a p c s o l h a t ó l e h e t ő s é g e k kel is: arra figyelmeztet ugyanis, hogy ha a visszautat elzárják a t á m a d ó k elől, azok m e g p r ó b á l n a k majd m á s i k utat t a l á l n i .2 8 Ez a M a u z ä r - s z o r o s b a n lezajlott ö s s z e c s a p á s után sikerült is az e m í r n e k : az ő r s z o l g á l a t h a n y a g s á g a miatt betörhetett A n z i t e n é b e . A z é r t e k e z é s felhívja a figyelmet arra is, hogy az „ ö r m é n y t h e m á k " (mint p l . Anzitene) hatá
rain, ahol az ö r m é n y e k végzik az őrszolgálatot, a régi s z a b á l y z a t o k a t kell életben tartani, mivel az ö r m é n y e k gyakorta g y e n g é n és gondatlanul látják el szolgálatukat. Jobb, ha i n k á b b fizetett ő r ö k e t alkalmaznak, akiket havonta v á l t a n a k - de m é g így sem biztos az ő r szolgálat rendes ellátása, „hiszen végül is ö r m é n y e k . "2 9 B á r e sorok az ortodox B i z á n c g y a n a k v á s á t mutatják a monofizita ö r m é n y e k iránt, ez esetben bizonyos, hogy é b e r e b b ő r s z o l g á l a t m e g k í m é l h e t t e volna a területet a t á m a d á s t ó l é s a hamdanida csapatokra is újabb vereséget m é r h e t t e k volna a M a u z ä r - s z o r o s b a n elért részsiker után. A szíriai b i zánci b e t ö r é s is egy „ c s a t á r o z ó h á b o r ú s " javaslat m e g v a l ó s í t á s á t mutatja: ha az e l l e n s é g bizánci területen portázik, e l l e n t á m a d á s t lehet indítani annak földjére. Ha a t á m a d ó k na
gyon ó v a t o s a n j á r n a k el, vagy a saját csapatok nem k é p e s e k csatát vállalni, egy strategos maradjon hátra a c s a t á r o z á s o k irányítására, egy m á s i k gyalogos-lovas had pedig keljen át az e l l e n s é g földjére. Ott aztán p u s z t í t s o n , é g e s s e n addig, a m í g a p o r t y á z o k , erről érte
sülve, a k á r v e z é r ü k e t is k é n y s z e r í t v e , vissza nem sietnek o r s z á g u k v é d e l m é r e . A z é r t e k e z é s k o r á b b i p é l d á k a t is közöl ehhez: egyszer K i l i k i a ö s s z e s h a d i n é p e lerohanta Anatolikon t h e m á t é s ostrom alá vették Mistheia (Bey§ehir) városát. B ö l c s L e ó c s á s z á r a f ő p a r a n c s n o k o t , Nikephoros Phokast (a k é s ő b b i c s á s z á r n a g y a p j á t ) a t a g m á k é s t h e m á k
Vasiliev 64., 181. o. A Darb al Mauzar nem azonosított szoros valahol Maiatyától délre, a Yesilyurt- Çelikhan-Adiyaman vonalon. TIB 2. 168. о.
Vasiliev 127. о.
Vasiliev 96., 126-127., 181. о.; Skylitzes I . 132. о. is említi Konstantinos Phokas fogságát, aki Seleukia strategosa volt. Uo. 130. o.
2 8 DV 233. o., továbbá a 156. o. ana is felhívja a figyelmet, hogy a portyázok, ha előre értesültek érkezé
sükről és elzárták előlük a fő útvonalat, megpróbálhatnak más, kisebb utakon - atrapoi, ahogy a határvidéken nevezik - át betörni, ezért azokat is biztosítani kell.
2 9 DV 153. o.
Bizán c kelet i határvidék e a X . száza d közepé n
csapataival e l k ü l d t e , hogy törjön be Kilikiába. Anatolikon és Opsikion strategosa maradt hátra, hogy oltalmazza a várost és a vidéket. Nikephoros a M a u r i a n o s - ú t o n át betört Adana v i d é k é r e , nagy z s á k m á n y t szerzett, sok foglyot ejtett, a v á r o s h á t r a m a r a d t ő r s é g é t megverte, a k ö r n y é k e t letarolta. A tengerig és a Kydnos- (Tarsus Ç a y ) folyóig folytatta a dúlást, majd a z s á k m á n y o l t nyájakkal és foglyokkal együtt a K a r y d i o n - ú t o n át sértetlenül hazatért. A z arab sereg k ö z b e n értesült a bizánci t á m a d á s r ó l , felhagyott az ostrommal és hazafelé indult, hogy m e g v é d j e Kilikiát, de elkésett, így végül sehol sem ért el semmit.
Egy m á s i k p é l d a szerint amikor a tarsosiak a „ r ó m a i a k " földjét dúlták, A n a t o l i k o n é s Kappadokia strategosa egy m á s i k úton b e t ö r v e sok kárt okozott o r s z á g u k b a n . Egy m á s i k esetben Lykandos és a határvidéki t h e m á k parancsnoka, a h á n y s z o r csak „Ali, Hamdan fia" (Szaif ad-Daula) betört B i z á n c b a , mindig beütött A l e p p ó és Antiochia v i d é k é r e , nagy d ú l á s t tett ott, t o v á b b á elfogta A l i férfi rokonait, híres vezéreit, sok h a r c o s á t é s erődjét is k é z r e k e r í t e t t e .3 0 Bardas Phokas is n y i l v á n h a s o n l ó m e g g o n d o l á s b ó l tört be Szíriába, de Szaif ad-Daula időben visszatért és rajtaütött.
Tavaszi portya Anzitenében (956)
A harcok t o v á b b r a sem csitultak: 954. o k t ó b e r 30-án a hamdanida e m í r t ö n k r e v e r t e a domestikos seregét, amikor az m e g p r ó b á l t a m e g a k a d á l y o z n i Hadath (Adata) e r ő d j é n e k újjáépítését; ugyanott a b i z á n c i a k 955-ben ismét kudarcot vallottak. Mesopotamia strate
gosa, Ioannes Tzimiskes gyakran betört D i y á r Bakr-ba, a m i é r t is Szaif ad-Daula úgy döntött, Anzitene területére t á m a d . 956. április 2 8 - á n indult el A l e p p ó b ó l H a r r á n irányá
ba, keleti irányú v o n u l á s á v a l minden bizonnyal azt a hitet s z á n d é k o z t a kelteni a b i z á n c i akban, hogy D i y ä r Bakr v é d e l m é r e igyekszik. Ehelyett azonban Arqanin-ba (Erkne, Ergani) ment, majd május 10-én belépett a h a t á r t h e m a területére, mire a strategos, aki A m i d a (Diyarbakir) elleni portyát tervezett, v i s s z a h ú z ó d o t t . Szaif ad-Daula a Simsat (vagy Sumnin) tó (ma Hazar G ö l ü ) mellett t á b o r o z o t t le, l o v a s s á g a onnen kiindulva kezdte feldúlni a vidéket. M á s n a p az A r s a n i a s - f o l y ó ( M u r á t Su) félé indult t o v á b b és Hisn Ziyad mellett t á b o r o z o t t (az antik Ziata, ö r m é n y e k n e k Charberd, g ö r ö g ö s e n Charpete, ma Harput, E l a z i g - t ó l é s z a k r a ) , és a k ö v e t k e z ő napon a folyó bal partján, a k o r m á n y z ó s z é k h e l y é v e l szemben fekvő Asvan-hoz vonult. M á j u s 12-én l o v a s s á g a egy részét átküldte a folyón, hogy z s á k m á n y t és foglyokat gyűjtsenek. K ö z b e n a m a g á v a l hozott, szétszedett c s ó n a k o k k a l és tutajokkal gyalogosaival is átkelt, felégette T a l l BitrTq-et és egy m á s i k várost, és m i u t á n feldúlta a k ö r n y é k e t , z s á k m á n n y a l megrakodva tért vissza t á b o r á b a . Ez a folyón túli portya n y i l v á n meglepte a b i z á n c i a k a t , hiszen az abban az é v s z a k b a n m é g igen hideg vizű folyón v a l ó á t k e l é s , r á a d á s u l a t a r t o m á n y i s z é k h e l y n é l , igen m e r é s z h ú z á s volt. M á j u s 15-én az e m í r tábort bontott, felégette H u r i városát és az útba e s ő falvakat, majd t o v á b b vonult és 1 8 - 2 0 - á n ostrom alá vette D a d i m erődjét. M á j u s 21-én azonban, megtudva, hogy a b i z á n c i a k nagy e r ő k e t gyűjtenek, hogy elzárják előtte a hazautat, felhagyott az ostrommal. Megint a S u m n i n - t ó mellett vert tá-
DV 219-221. o. az utóbbi valószínűleg Leon Phokas volt, legalábbis róla tudjuk, hogy 956-ban elfogta az emír rokonát, Abu 1-Asa'ir-t. Vasiiiev 97. o., Skylitz.es I . 280-281. o. is említi „Apolasair" elfogását, akit Konstantinápolyban bemutattak a diadalmenetben A DV 223/1. Íj. szerint az első példát Bölcs Leó Taktikája kétszer is említi ( X I , 25.; X V I I , 83.).
bort, aztán 22-én B a q s a y a - s z o r o s n á l megverte a bizánci v é d ő k e t , akik állítólag 4000 em
bert veszítettek, k ö z t ü k Balantes patrikiost é s m á s főtiszteket, valamint sok öszvért, m á l h á s j ó s z á g o t , ékszert, b r o k á t o t z s á k m á n y o l t . Ez az átjáró az E r g a n i - h á g ó t ó l keletebbre, az A r s a m o s a t á t ó l délre e s ő hegyekben van, vagyis sikerült e l k e r ü l n i e a bizánci v é d ő k na
gyobb c s o p o r t o s í t á s á t , áttört, és május 2 3 - á n h a z a é r k e z e t t A m i d á b a .3 1 Ez a hadjárat j ó l mutatja a b e v e z e t é s b e n leírt tavaszi portya szoros m e n e t r e n d j é t - az e m í r sikere a meg
lepetésen é s a g y o r s a s á g o n múlt, ami a p o r t y á z ó harcokban d ö n t ő f o n t o s s á g ú volt. De u g y a n ú g y m e g e r ő s í t i a k o r á b b a n az é b e r őrségről a felderítés fontosságáról írottakat é s a hegyszorosok b e z á r á s á n a k , az ú t v o n a l a k e l l e n ő r z é s é n e k fontosságát. V é g ü l pedig r á m u tat arra, hogy a szerencse v á l t o z é k o n y s á g a mennyire b e f o l y á s o l h a t t a a h a d m ű v e l e t e k e t . Szaif ad-Daula nyári p o r t y á t is indított, melynek során feldúlta Charsianont és Sirichát, m e g f u t a m í t o t t a a domestikost és t ö b b é r t é k e s foglyot szerzett.3 2
Adrassos (960)
A z eddigi h a r c o k b ó l látható, hogy a b i z á n c i a k n a k nem sok b a b é r termett, de az ö r e g f ő p a r a n c s n o k - v a l ó s z í n ű l e g 955-ben történt - leváltása után fia, Nikephoros Phokas hozzálátott, hogy á t s z e r v e z z e a birodalom haderejét. Ennek ugyan nem lehetett azonnali e r e d m é n y e , de 957-től a hadiszerencse mintha kezdett volna elpártolni a hamdanida e m í r t ő l . 957 j ú n i u s á b a n a domestikos elfoglalta é s lerombolta Hadat erődjét, majd au
gusztusban m e g v e s z t e g e t t é k Szaif ad-Daula gulámjait, hogy fogják el v e z é r ü k e t , ha had
j á r a t r a vonul. A dolog k i t u d ó d o t t , az arabok és dajlamiak l e r o h a n t á k az elit k a t o n a s á g o t , 180-at m e g ö l t e k , 200-as m e g c s o n k í t o t t a k k ö z ü l ü k . E z u t á n a nyári hadjárat elmaradt, a k ö v e t k e z ő é v b e n a pedig a b i z á n c i a k ismét n ö v e l t é k a n y o m á s t a hamdanida e m í r s é g te
rületén: D i y ä r Bakr-ban dúltak, elfoglalták é s l e r o m b o l t á k S a m o s a t á t , majd Raban mel
lett m e g v e r t é k Szaif a d - D a u l á t . 959-ben is folytatódtak a p o r t y á z á s o k , de nagyobb ered
m é n y e k n é l k ü l .3 3
A z új császár, I I . Romanos (959-963) trónra lépése után elhatározta, hogy sereget küld Kréta szigetére, melynek élére Nikephoros Phokast állította. A z e x p e d í c i ó s erők j e l e n ő s r é szét Anatóliából vonták k i , ahol emiatt a védelem m e g g y e n g ü l t . Szaif ad-Daula ennek k i használására tekintélyes p o r t y á z ó haddal tört be a bizánci végekre. Nagy z s á k m á n y t és sok foglyot szerzett, feldúlta Charsianont, a védők nem tudták feltartóztatni. A császár Leon Phokast küldte Kisázsiába, ahol Konstantinos Maleinos, Kappadokia strategosa3 4 és m á s o k csapatai is csatlakoztak hozzá. A domestikos serege saját megítélése szerint is túl kicsi é s gyenge volt ahhoz, hogy nyílt csatát vállaljon a túlerejű - állítólag harmincezer fős arab se-
Vasilev 97., 127-128., 182-183. o. A hadjárat elemzéséhez 1. még: Howard-Johnston, James D.\
Byzantine Anzitene. In: Armies and Frontiers in Roman and Byzantine Anatolia. Ed. Mitchell, Stephen. (Bri
tish Archaeological Reports, International Series 156.) Oxford, 1983. 243-145., 239-290. o.
32
Vasilev 183. o. szerint a foglyok között volt Leon strategos, Ibn Guzal, Makedonia strategosa, és egy újabb Balantes-családbéli férfi. A domestikosszal együtt Chaldia strategosát, „B.r.kil"-t is megfutamította, aki alighanem Bardas Sklerosszal azonos. Seibt.Wemer: Die Skleroi: Eine prosopographische-sigillographische Studie. Wien, 1976. 30. o.
3 3 Miskawayh 183-185. o.; Vasiliev 97-98., 183-184. o.
3 4 A D V 149. o. utóbbit, Bardas és Nikephoros Phokas mellett, a csatározó taktika eredményes alkalmazó
jaként említi.
reggel.3 5 Ezért úgy döntött, i n k á b b lesbe áll a hegyekben, hogy a kifelé vezető úton t á m a d j o n rájuk, nehéz terepen. B e s z é d e t intézett katonáihoz, figyelmeztette őket, hogy nem me
részségre, hanem gondos tervezésre és fortélyokra van szükség a n a g y s z á m ú ellenség le
g y ő z é s é h e z : k o c k á z a t o s vállalkozásokkal csak saját p u s z t u l á s u k b a r o h a n n á n a k , m í g átgon
dolt halogatással életeket menthetnek. í g y hát nem a nyílt síkon fognak t á m a d n i , hanem a meredek hegyekben várakoznak, mert a váratlan rohamok megtörik majd az ellenség elbi
z a k o d o t t s á g á t .3 6 Ennek megfelelően lesbe állította embereit az út menti hegyoldalon (bar
langokban, h a s a d é k o k b a n ) és a hegyek aljában lévő b o z ó t o s , e r d ő s részeken. A z e m í r sere
ge valóban ezen az úton közlekedett z s á k m á n n y a l és foglyokkal megrakodva, bár a tarsosi csapatok egy másik úton tértek vissza sikeresen. Szaif a d - D a u l á n a k is azt j a v a s o l t á k , hogy tartson velük, de ő önfejűén ment t o v á b b a bizánciak által megszállt szoros f e l é .3 7 A csapa
tok rendezetten haladtak, de minél jobban összeszűkült az út, annál jobban megbomlottak a soraik és mindenki úgy igyekezett e l ő r e j u t n i , ahogy tudott. Leon Phokas ekkor adta k i a jelet a rohamra, s a pihenten t á m a d ó bizánciak a 960. november 8-án lezajlott csatában le
mészárolták az elcsigázott arabokat. Szaif ad-Daula alig 300 e m b e r é v e l tudott e l m e n e k ü l n i , a többiek elestek vagy fogságba kerültek, a bizánciak visszaszerezték a foglyokat és a z s á k m á n y t , és az emír lovait, fegyvereit é s páncélját is megszerezték. A z e m í r M a s s i s á n keresztül tért vissza A l e p p ó b a , melynek kádija, A b u ' l H ú s a i n is elesett, akárcsak többen m á s o k a környezetéből. L e ó d i a k ó n u s szerint m é g a 990-es é v e k elején is (amikor történeti munkáját írta) halmokban álltak a csontok a csatatéren. Skylitzes szerint annyi foglyot ej
tettek a bizánciak, hogy megteltek velük a városi és falusi birtokok.3 8 A z ütközet előtti be
széd, mellyel Leon Phokas a csapatait buzdította, p á r h u z a m b a állítható a De velitatione egyik s z e m e l v é n y é v e l : ha a leshelyen k é s z ü l ő d n e k a katonák, a hadvezér buzdítsa őket, hogy rendületlenül álljanak, m u t a s s á k meg erejüket az ellenségnek, hogy lássa, olyan férfi
akkal áll szemben, akik inkább lesújtanak, mintsem hogy lesújtassanak; értesse meg, hogy az ellenség sem sebezhetetlen, t o v á b b á mutasson rá arra is, hogy a terep, melyen harcolni fognak, s z á m u k r a k e d v e z ő .3 9 Ez az összecsapás a marási csatánál leírt kelepce m e g v a l ó s í tásának is j ó példája.
A létszámról 1. Histoire de Yahya ibn Sa'id d'Antioche Continuateur de Sa'id ibn Bitriq. Ed. et tr. /.
Kratchkovsky et A. Vasiliev. Patrologia Orientális 18. Paris, 1924. (a továbbiakban: PO 18.) 781. o.; Miska- wayh 196. o.; Barhebraeus 166. o.
Leó diakónus 25-27'. o.
Miskawayh 196. o. Ugyanerről 1. még Leonhardt, Karl: Kaiser Nicephorus I I . Phokas und die Ham- daniden 960-969. Halle, 1887. 13. o., 2. Íj. Az ilyesmi nem vezet jóra, mutatott rá Kekaumenos 57-58. o. is - ha ellenséges országba törnek be, a visszaútra másik átjárót válasszanak, mert az ellenség igyekszik majd le
zárni a hágókat, hogy majd ott verje szét a sereget. Felderítőkkel, kémekkel derítsék fel az utakat és visszafelé másfelé haladjanak, mint amerről jöttek, de ha ez nem lehetséges, akkor már a hadjárat kezdetén szállják meg az átjárókat, hogy biztonságban térhessenek vissza a portya után.
Leó diakónus 28. o. szerint az emír úgy menekült meg, hogy aranyat szórt szét az üldöző bizánci katonák elé, akik inkább annak összegyűjtésével bajlódtak. Theophanes folytatása szerint viszont egy hitehagyott szolgája mentette meg azzal, hogy saját lovát adta át neki. L . Zizneopisania vizantijskih carej. Prodolzatel Feofana. Izd.
Podg. À- N . Lubarskij. Sankt-Peterburg, 1992. (a továbbiakban: Theophanes folytatója) 197-198. o.; John Scylitz.es: A Synopsis of Histories (811-1057. A. D.) A provisional translation by John Wortley. Winnipeg, 2000.
(a továbbiakban: Skylitzes II.) 137. о.; Miskawayh 195-196. о. szerint az emír csak 300 emberével tudott elmene
külni. Barhebraeus 166-167. о.; PO 18. 781-782. o; Leonhardt 12-13. о.
3 9 DV 231. о. A TIB 2. 218-219. о. szerint a csata helyszíne nem azonosítható, valahol Kilikia és Kappadokia határvidékén lehetett.
Magyar kalandozó hadjáratok a balkáni határvidéken
A z augsburgi v e r e s é g (955) lezárta a nyugati k a l a n d o z á s o k a t , azonban B i z á n c ellen m é g újabb p o r t y á k indultak a k ö v e t k e z ő é v e k b e n . T ú l sok e r e d m é n y t m á r nem hoztak ezek a v á l l a l k o z á s o k , de a b i z á n c i f o r r á s o k b a n fennmaradt leírások alapján újabb p é l d á kat l á t h a t u n k a c s a t á r o z ó h á b o r ú s m ó d s z e r e k r e . E z e k r ő l s z e r e n c s é r e j ó magyar fordítás is r e n d e l k e z é s r e áll. A 959-es hadjárat leírása a k ö v e t k e z ő : „ A m i k o r a t ü r k ö k szent h ú s v é t ü n n e p é n hadjáratot indítottak a r ó m a i a k ellen, s a fővárosig s z á g u l d o t t a k , minden t h r á k lelket z s á k m á n y u k k á tettek és sok p r é d á t szereztek, a c s á s z á r tüstént k ü l d v e k ü l d t e Pothos Argyrost, a patrikiost és az ő r s é g e k d o m e s t i k o s á t o s z t a g á v a l , valamint a Bukellarioi, az Opsikion és a Thrakesion h a d v e z é r é v e l , hogy menjenek, ahogy csak a lá
buk bírja. Ezek [ . . . ] é j s z a k a rájuk törtek, l e v á g t á k és leverték őket, z s á k m á n y t é s foglyo
kat szerezve. A z o k pedig a nagy v e s z t e s é g é s v e r e s é g miatt m e g s z é g y e n ü l v e visszatértek saját f ö l d j ü k r e . "4 0 Egy ú j a b b , 961-re datált magyar hadjárat leírása is figyelemre m é l t ó , melynek során a b i z á n c i a k parancsnoka a keleti harcok veteránja, Leon Phokas volt:
„ [ . . . ] amikor azon i d ő b e n egy skytha sereg átkelt a D u n á n (hunoknak nevezik a n é p e t ) , minthogy Leon h a d v e z é r nem volt k é p e s e g y e n l ő e r ő v e l ö s s z e c s a p n i velük, mert a sereg m e g s z á m l á l h a t a t l a n t ö m e g é v e l k é r k e d e t t , m í g ő maga c s e k é l y és nem h a r c k é p e s katona- csapatot hozott m a g á v a l , e l h a t á r o z t a , hogy se ö n m a g á t , se az őt k ö v e t ő k e t nem sodorja e l ő r e látható v e s z é l y b e , hanem i n k á b b rejtve t á m a d rá a s k y t h á k r a é s valami nemes és b á t o r tettet k ö v e t v e el, hírt é s d i c s ő s é g e t szerez m a g á n a k . M i u t á n tehát az e r d ő k ö n át tit
kon o d a l o p ó d z o t t , a hunok t á b o r á t a távolból m e g s z e m l é l t e és t ö m e g ü k e t pontosan meg
b e c s ü l t e , éjnek éjszakáján h á r o m f e l é osztott sereggel rátört a s k y t h á k r a és a hirtelen tá
m a d á s s a l a l e g r ö v i d e b b idő alatt olyan ö l d ö k l é s t vitt v é g b e , hogy a m e g s z á m l á l h a t a t l a n t ö m e g b ő l nem sokan m e n e k ü l t e k m e g . "4 1 A s z e m e l v é n y e k azt mutatják, hogy itt a bizán
ciak B ö l c s L e ó T a k t i k á j á n a k t ü r k ö k elleni előírásait a l k a l m a z t á k : „ H á t r á n y o s nekik a fegyveres k é z i t u s a is és az éjjeli t á m a d á s o k [ . . . ] "4 2 A z éjszakai rajtaütés r e n d k í v ü l h a t é kony m ó d s z e r volt minden korban, és a De velitatione javaslatai k ö z ö t t is szerepelt, mint a keleti h a t á r v i d é k e n p o r t y á z ó arabok elleni m ó d s z e r : ha a v i s s z a v o n u l ó p o r t y á z o k letá
boroznak, a g y a l o g s á g o t h á r o m r é s z r e osztva t á m a d j á k meg őket. E g y i k r é s z ü k a hátul
ról, a t ö b b i e k balról é s j o b b r ó l törjenek rájuk, a h a z a f e l é v e z e t ő utat pedig hagyják sza-
4 0 Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Összegyűjtötte, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Moravcsik Gyula. Budapest, 1984. (a továbbiakban: ÁKMTBF) 69., 70-71. o. Egyébként megtalálható:
Theophanesfolytatása 192. o.
4 1 Á K M T B F 72. o., és Leó diakónus 24-25. o. A datálásban van némi bizonytalanság: Leó diakónus a csa
tát az adrassosi előtt írja le (960. november 8.) ahová a hadvezér, mint a Nyugat domestikosa, Európából érke
zett, vagyis az összecsapás inkább 960 tavaszára valószínűsíthető (a magyarok tavasszal, húsvét táján szokták bizánci kalandozásaikat megkezdeni, 1. Á K M T B F 61., 64., 68., 69., 70. o.). Viszont az eseményekhez közelebb alkotó Theophanes folytatója 198. o. (ÁKMTBF 69. o.) Adrassos és Kréta 961. márciusi visszafoglalása közé helyez egy „türk" hadjáratot, amit Marianos Argyros, Thrakia és Makedonia strategosa, a Nyugat főparancsno
ka vert vissza, sok foglyot ejtve. Nem világos, hogy a két esemény azonos-e, mint ahogy az sem, hogy k i volt a Nyugat főparancsnoka abban az időszakban. Az is zavaró még, hogy Leó diakónusnál és az előző hadjáratnál is éjszakai rajtaütésről van szó és talán összekeveredett a két esemény leírása. Viszont Leon Phokast még I I . Romanos nevezte k i trónra lépése után (959) a Nyugat domestikosává, bátyját; Nikephorost pedig a Keletévé (Theophanes folytatója 195. o.).
42 í
" Á K M T B F 21. o. A De velitatione szerzője, aki valószínűleg a Phokas-család szolgálatában álló tiszt le
hetett, maga is hivatkozik a „néhai és legbölcsebb Leó császár" taktikájára: DV 219. o.
hadon. í g y , amikor a t á m a d á s megindul é s fölfedezik, hogy az út szabad, mindannyian csak a m e g m e n e k ü l é s r e é s hazajutásra gondolva, r o h a n v á s t m e n e k ü l n e k m a j d .4 3 F ö l lehet m é g idézni Leon Phokas csata előtti felderítésével kapcsolatban azt a részt, mely az el
lenséges hadsereg m e g f i g y e l é s é r ő l é s felbecsüléséről szól. Eszerint a strategos küldjön csapatot az e l l e n s é g e s p o r t y á z o k szemmel tartására. Ezek parancsnoka m a g a s l a t r ó l f i gyelje a füstöt és a felvert port é s a z o k b ó l becsülje fél menetvonalukat é s v a l ó s z í n ű tá
b o r h e l y ü k e t . Ha a t á b o r h e l y e t megtalálják, j e l e n t s é k a strategosnak, aki s e r e g é v e l , nap
lemente után, (sötét k ö p e n n y e l a páncél felett, fegyverrel a k é z b e n ) , a k ö z e l ü k b e h ú z ó d h a t . Éjjel aztán egy vagy két helyről, k é t - h á r o m embert b i z t o n s á g o s magaslatra k ü l d v e , szemmel tarthatják a tábort. N é g y , e g y e n k é n t n é g y l o v a s b ó l álló m e g f i g y e l ő csoportot is e l ő r e kell vonni a t á b o r k ö z e l é b e , é j s z a k a egyszer vagy kétszer váltsák fel őket, és e l l e n ő r i z z é k is t e v é k e n y s é g ü k e t . A m i k o r a p o r t y á z o k elindulnak, e csoportok h ú z ó d j a n a k vissza, de ne túl messzire, és j e l e n t s é k a strategosnak, hogy m i k o r , melyik úton indultak e l .4 4 A z u t á n a négyfős e g y s é g e k h ú z ó d j a n a k e g é s z közel a t á b o r h o z (előtte i n f o r m á l ó d j a n a k az e l ő z ő napi figyelőktől), hogy hallják az emberek hangját és a lovak nyerítését. Ketten az e l ő z ő váltásból is tartsanak velük, hogy fel tudják b e c s ü l n i , meny
nyien h a g y t á k el a tábort. A b i z t o n s á g k e d v é é r t küldjenek k i nyolc tapasztalt, az utakat j ó l i s m e r ő lovast is, hogy a t á b o r t ó l mintegy fél m é r f ö l d r e gondosan s z e m l é l j é k meg az utakat. A n y o m o k b ó l fel tudják m é r n i , hogy h á n y a n h a g y t á k el a tábort, erről tájékoztas
sák a k ö v e t ő csoport p a r a n c s n o k á t (turmarchest), aki a strategost értesíti, az pedig ez
után, a többi parancsnokkal egyeztetve, m e g t á m a d h a t j a a tábort, ha elég e r ő s n e k ítéli a saját s e r e g é t .4 5 Ez i s m é t r á m u t a t arra, hogy az efféle h a d m ű v e l e t e k n é l mennyire fontos volt a gondos felderítés, hiszen a ritkán lakott h e g y v i d é k e n k ö n n y e n e l v e s z í t h e t t é k az el
l e n s é g n y o m á t , valamint arra is, hogy mennyire fontos volt a helyszínt, a terepet j ó l is
m e r ő , tapasztalt emberek v e z e t ő k é n t a l k a l m a z á s a .4 6
Kisebb portyák, v á l t a k o z ó sikerrel, m é g a 960-as é v e k m á s o d i k felében is indultak.
968-ban egy k é t s z á z fős csapat K o n s t a n t i n á p o l y k ö z e l é b e n foglyokat ejtett, de L i u d - prand t a n ú s á g a szerint4 7 „a v i s s z a ú t o n vigyázatlanul keltek át egy szoroson, negyvenet elfogtak" k ö z ü l ü k . I t t is az anatóliai h a t á r v i d é k k e l kapcsolatos p é l d á k n á l látott rajtaütés
ről van s z ó .4 8
A h e g y v i d é k i terep tehát nem csak K i s á z s i á b a n , hanem a B a l k á n o n is k o m o l y aka
d á l y t j e l e n t e t t a h a d a k o z ó feleknek. M é g az olyan harcos c s á s z á r , mint I I . Nikephoros is visszariadt a sűrű n ö v é n y z e t t e l borított, sziklás b o l g á r vidéktől, ahol „ m i n d e n részről
4 3 DV 235. o.
4 4 DV 165-167. o.
4 5 DV 191-195. o.
4 6 Az arkadiopolisi csata is ide tartozik (Leó diakónus 101-104. o.; Á K M T B F 86-89. o.), mint a színlelt menekülés alkalmazása, korábban már írtam róla. Tősér Márton: Az arkadiopolisi csata - az utolsó kalandozó hadjárat, 970. Hadtörténelmi Közlemények 117/2 (2004) 595-608. o.
7 Peter Classen - Cremonai Liudprand: A Nyugat és Bizánc a 8-10 században. Budapest, 2005. 541. o.
4 8 A magyarok utolsó balkáni kalandozó hadjáratairól 1. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György, szerk.: Bartha Antal. I k., Budapest, 1984. 710-712. o.; Kristó Gyula: Az Árpád kor háborúi. Budapest, 1986. 44-45. o.; B. Szabó János - Somogyi Győző: Elfeledett hábo
rúk. Magyar-bizánci harcok a X - X I I I . században. Budapest, 1999. 33-34. o.
bajra baj á r a d t , " nehogy a r e n d e t l e n s é g b e jutott bizánci seregek, mint m á r k o r á b b a n t ö b b s z ö r is, odavesszenek.4 9 A X . s z á z a d v é g é r e azonban, I I . Basileios hadjáratai során, m é g i s meg kellett tanulniuk az itteni harc módjait, hogy S á m u e l c á r csapatait l e g y ő z h e s sék. Gyakran törtek be a b o l g á r t e r ü l e t e k r e , de az ellenfeleik sem maradtak a d ó s o k : ezt a hosszan e l h ú z ó d ó h á b o r ú t is a k ö l c s ö n ö s , p o r t y á z ó h a d m ü v e l e t e k j e l l e m e z t é k .
A Spercheios-folyó (997)
A b o l g á r t á m a d á s o k fő célpontja Thessalonike (Szaloniki) városa volt, ahol az ör
m é n y s z á r m a z á s ú Gregorios Taronites töltötte be a k o r m á n y z ó (dux) hivatalát. S á m u e l cár egy kisebb h a d e r ő v e l a város alá vonult, csapatai nagyobb r é s z é t viszont t á v o l a b b ál
lította lesbe. A dux fiát, Asotiost k ü l d t e k i , hogy d e r í t s e fel a b o l g á r o k erőit, mielőtt ő maga is kivonulna ellenük. Asotios meg is futamította a b o l g á r o k előőrsét, de a z u t á n ke
l e p c é b e rohant és f o g s á g b a esett. A p j a a m e g m e n t é s é r e sietett, de szintén a lesben álló b o l g á r o k k ö z é futott é s elesett. H a l á l a híréről é r t e s ü l v e a c s á s z á r régi b i z a l m a s á t , Nikephoros Uranost nevezte k i T h e s s a l o n i k é b e a Nyugat f ő p a r a n c s n o k á n a k .3 0 Szolgálati h e l y é r e é r k e z v é n a magistros értesült róla, hogy S á m u e l cár, e l ő z ő g y ő z e l m é n fellelke
sülve, átkelt a T e m p e - v ö l g y ö n és a P e n e i o s - f o l y ó n , feldúlta T h e s s a l i á t , Boiotiát, A t t i k á t és a Peloponnesosra is b e t ö r t .5 1 Uranos erre az Olymposon át L a r i s s á b a ment, ahol hátra
hagyta a p o g g y á s z á t . í g y k ö n n y e b b e n vonult át T h e s s a l i á n és az A p i d a n o s - f o l y ó n , é s erőltetett menetben a S p e r c h e i o s - f o l y ó túlpartján rátalált a b o l g á r seregre. M i v e l a folyó a b ő s é g e s e s ő z é s e k miatt á r a d á s b a n volt, az ö s s z e c s a p á s lehetetlennek tünt, de a főpa
rancsnoknak sikerült alkalmas g á z l ó t találnia, é j s z a k a seregével átkelt a túlpartra é s lero
hanta S á m u e l a l v ó seregét. A b o l g á r o k nagyobb r é s z e odaveszett, S á m u e l é s fia is sebe
sülten feküdt a holtak között, és csak é j s z a k a sikerült az Etoliai-hegyekbe j u t n i u k , majd Pindoson át h a z a t é r n i ü k . A bizánci foglyokat k i s z a b a d í t o t t á k , a t á b o r b a n hatalmas z s á k m á n y t szereztek, végül Nikephoros Uranos csapataival e g y ü t t hazatért T h e s s a l o n i k é b e .5 2
A z e s e m é n y j ó l j e l l e m z i a balkáni p o r t y á z ó h a d v i s e l é s t , de a bizánci katonai é r t e k e zések e l ő í r á s a i n a k p á r h u z a m a k é n t is j ó l h a s z n á l h a t ó . í g y az e l ő í r á s , hogy a hadsereg ne cipeljen m a g á v a l túl sok nem h a r c o l ó s z e m é l y z e t e t , m á l h á s á l l a t o t é s a s z ü k s é g e s n é l t ö b b p o g g y á s z t , k ü l ö n ö s k é p p e n é r v é n y e s a b o l g á r o k földjén, ahol s z ű k e k az utak, az e r d ő s szorosok pedig nehezen j á r h a t ó k . A z ilyesmi nagyon lelassítja a sereget: e g y ó r á s út a k á r n é g y ó r á s r a nyúlhat, a m é l y vagy mocsaras partú folyóknál, h i d a k n á l e l h ú z ó d i k az á t k e -
4 Leó diakónus 62-63. o. az Iliász X V I . 111 -et idézte.
Des Stephanos von Taron armenische Geschichte. Aus dem altarmenischen übersetzt von Heinrich Geizer und August Burckhardt. Leipzig, 1907. 198. o. szerint 991-ben (örmény időszámítás szerint 440-ben) a császár elfoglalta Weriay - Berroia (Veria) városát és Taron fejedelmének fiát, Grigort hagyta ott csapatokkal.
5 1 The Life of Saint Nikon. Text, Translation and Commentary by Denis F. Sullivan. Brooklin, Massa
chusetts, 1987. 141-143. o. szerint a Korinthosi-földszorost Basileios Apokaukos védte.
" Skylitzes II. 183-184. o.; Histoire de Yahya ibn Sa'id d'Antioche Continuateur de Sa'id ibn Bitriq. Ed. et. tr.
/. Kratchkovsky et A. Vasilev. Patrologia Orientális 23. Paris, 1932.(a továbbiakban: PO 23.) 446. o. szerint a győ
zelem után a főparancsnok 1000 fejet és 12 ООО foglyot vitt Konstantinápolyba, vagyis inkább elfogták, mint le
mészárolták a bolgárokat. A bizánci győzelemnek nyugaton is híre ment, Leon, Synada püspöke szerint egész Itá
liában, sőt még „Galliában és Hispániában" is hallottak róla: The correspondence of Leo Metropolitan of Synada and Syncellus. Edited and Ix.Vinson, Martha Pollard. Washingon D. C , 1985. 23., 102. o.
lés, é s az é l e l e m is gyorsabban e l f o g y .5 3 A fosztogatástól ugyan á l t a l á b a n tiltották a ka
tonákat, ugyanakkor a t á b o r b a n m e g s z e r e z h e t ő z s á k m á n y ö s z t ö n z ő k é n t is szolgált szá
mukra - és a katonai s z ö v e g e k e k k é n t is utalnak rá. Ha ellenséges portyázok táborára tá
madnak, éjszaka, több irányból tegyék, h a d v e z é r ü k buzdítsa a könnyüfegyverzetüeket, hogy bátran vegyenek részt a k ö z e l h a r c b a n és a táborba betörve lovakat, öszvéreket é s m á s értékes dolgokat zsákmányoljanak. Ha sikerrel j á r n a k , a z s á k m á n y iránti v á g y u k b a n a t ö b bi szektorban t á m a d ó bajtársaik is h a l á l m e g v e t ő e n harcolnak majd, és g y ő z n e k i s .5 4
A Vardar-folyó(1002)
S á m u e l c á r n a k , mint a k ö v e t k e z ő e s e m é n y is mutatja, nem volt s z e r e n c s é j e a meg
áradt folyókkal. I I . Basileios, m i u t á n b é k é t kötött keleten a fátimida kalifával, újból a b o l g á r o k ellen fordult. 1002-ben „hadjáratra indult V i d i n ellen, s nyolc teljes h ó n a p o n át e l i d ő z v é n az ostrommal, erővel bevette a várost. A m í g az ostrom miatt ott t á b o r o z o t t , S á m u e l gyors m e n e t e l é s s e l váratlanul rátört Adrianupolisra, é p p e n Nagyboldogasszony ü n n e p é n s a vásár napján, melyet n é p s z o k á s szerint é v e n k é n t szoktak tartani, s váratlan rohammal elfoglalta, s nagy z s á k m á n y t szerezve visszatért saját területére. A c s á s z á r , m i u t á n V i d i n t nagyon j ó l m e g e r ő s í t e t t e , v e s z t e s é g nélkül visszatért a c s á s z á r v á r o s b a , út
k ö z b e n pusztítván é s feldúlván az útjába e s ő b o l g á r e r ő d ö k e t . Skoplje v á r o s á h o z k ö z e ledve r á b u k k a n t S á m u e l r e , aki az Axeios folyó - melyet ma Vardarnak h í v n a k - túlsó partján t á b o r o z o t t . B í z v á n a folyó á r a d á s á b a n , hogy amikor ilyen, nem lehet átkelni rajta, ott t a n y á z o t t nyugodtan. M i u t á n azonban az egyik katona talált egy gázlót, s a c s á s z á r t átvezette rajta, S á m u e l a váratlan t á m a d á s t ó l m e g r é m ü l v e e l m e n e k ü l t , ú g y , hogy hátra sem nézett, sátra é s e g é s z t á b o r a k é z r e került. Skoplje városát is átadta a c s á s z á r n a k a S á m u e l által parancsnokul odarendelt Romanos [ . . . ] Innen á t k e l v e a c s á s z á r Pernikoshoz érkezett [ . . . ] M i k o r felismerte, hogy az e r ő d í t m é n y nem v e h e t ő be ostrommal [ . . . ] Philippupolishoz vonult, onnan pedig t o v á b b indulva K o n s t a n t i n á p o l y b a ment."5 5 S á m u el c á r tehát a hosszan e l n y ú l ó ostromot k i h a s z n á l v a hajtotta v é g r e rajtaütését a bizánci területen, aztán viszont, t ú l s á g o s a n b í z v a egy t e r m é s z e t i a k a d á l y b a n , maga is egy nem várt t á m a d á s á l d o z a t a lett. A z alapos felderítés és biztosítás f o n t o s s á g á t is m e g e r ő s í t i az e s e m é n y leírása, hiszen a b o l g á r o k , ha felderítőket küldtek volna szét a folyó m e n t é n , felfedezhették volna a b i z á n c i a k átkelését é s v i s s z a v e r h e t t é k volna őket, vagy l e g a l á b b i s rendezetten vonulhattak volna vissza. A b i z á n c i a k , mint mindenkor, ebben az i d ő b e n is
5 3 Dennis 287-289. о. A szóban forgó értekezés a De re militari (246-325. о.), mely valószínűleg II. Basileios császár számára készült a 990-es évek elején, mikor a bolgár háború megindult. (A továbbiakban: DRM.)
5 4 DV 181., 237. o.
5 5 Á K M T B F 90-91. o. (Skylitzes II. 185-186. o.) Adrianupolis = Edirne, Philippupolis = Plovdiv. A leírás kissé problematikus: ha az ostrom nyolc hónapig tartott akkor nem sok idő maradt másféle harctevékenységre.
Lehet, hogy inkább Vodena (ma Edessa) 1001 -nél említett ostromáról van itt szó. Á K M T B F 89. o.: Bodi- na/Vodena ostromát Thessalonikéből kiindulva könnyebben meg lehetett oldani, Vidin viszont nagyon messze esik Konstantinápolytól. Az biztos, hogy a császár bármelyik helyről kiindulva keresztezhette a bolgárok útvo
nalát, de ha Vidinről van szó, nyolc hónap után már nagyon elnyúlt volna a hadjárat, ami elég komoly logiszti
kai problémákat okozhatott; ha pedig 1001-ről átnyúlt 1002-re, akkor a telelés problémája is felvetődik.
(Nagyboldogasszony ünnepe augusztus 15. - vagyis az ostrom még az előző évben elkezdődött). Ebben az esetben viszont megint csak könnyebb lett volna a Thesszalonikéhez közelebbi Vodenát ostromló sereget ellát
ni. McGeer 345. o. Vodenát ír.
