50 ÉVES MÚLTJÁRA A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG EMLÉKEZÉS

E M L É K E Z É S

A M A G Y A R FÖ LD R AJZI T Á R S A S Á G 50 ÉVES MÚLTJÁRA

I R T A

Dr. HAVASS REZSŐ

a M . F ö l d r a j z i T á r * , t is z t e le t b e li cín & k e

BÜDAPEST, 1922.

K I A D J A A M. F Ö L D R A J Z I T Á R S A S Á G

Tiszteletbeli elnökünknek, Társaságunk egyik leg­

régibb s mindenkor legbuzgóbb és leghívebb tagjának Emlékezését az általa végigélt 50 évünkre jubiláns köz­

gyűlésünk napján adjuk közönségünk kezébe. Szolgáljon hazafiúi hitének megerősítésére a megpróbáltatás nap­

jaiban művelődéstörténetünk ezen fejezete is. Hogy az Emlékezést a Társaság tagjai a Közlemények jubiláns folyama elé köttethessék bevezetésül, római számokkal

lapszámoztuk.

A F Ő T I T K Á R .

í

E M L É K E Z É S

A M A G Y A R FÖ LD R AJZI T Á R S A S Á G 50 ÉVES MÚLTJÁRA

I R T A

Dr. HAVASS REZSŐ

a M . F ö l d r a j z i T á r * , t is z t e le t b e li e ln ö k e

BUDAPEST,

K I A D J A A M. F Ö L D R A J Z I T Á R S A S Á G

:

r

Bethlen G á b o r Irodalm i és N y om d a i R .-T . B udapest.

E L Ő S Z Ó .

Szabadjon itt bevezetőül s magyarázatul néhány szót elmondanom.

N egyvenöt esztendeje vagyok a Társaság tagja, m ajd alapító tagja, de már a Társaság megalapítása napjától — m int fiatal ember — érdek­

lődéssel fordultam a Magyar F öld rajzi Társaság felé. V égtelen bálával tartozom társaságunknak, ihogy miniden jóakaratával megtisztelt. B evá­

lasztott a választmányiba, később alelnö'kc, levelező tagja, tiszteleti tagja, örökös tiszteletbeli al elnöke s azután tiszteletbeli elnöke lettem. M inden díszt megadott s ez életem legnagyobb büszkesége. M eghatottsággal gon­

dolok vissza a negyvenötesztendős együttműködésire, s különös kö­

szönettel tartozom társaságunknak, ihogy baLkiáni és adriai expanziónk érdekében foly ta tott s a régi magyar tengerpart visszaszerzését sürgető munkámat, a nagy cél megértésével támogatta.

Szóban és írásban való megnyilatkozásaimnak társaságunk fo ly ó ­ iratában és a felolvasó asztalnál m indig készséggel helyt adott. T ekinté­

lyének súlyával előm ozdította törekvéseimet, amelyeknek laót emlékezetes sikere volt. A z egyik, hogy Dalm ácia visszacsatolása irá n t a magyar országgyűlés Képviselőiházához benyújtott, 39 törvényhatóság felirataival tám ogatott kérelm emet a Képviselőihiáz 1907 ju liu s 10.-i üléséiben egy­

hangúlag hozott határozatával pártolólag kiadta a kormánynak. Noha a trianoni béke következtében a kérdés ezidő szerint h o lt pontra ju tott, mégis rem éljük — nincs örökre eltemetve. A másik siker a magyar- dalmát ös&zekötővasút megépítése. Évtizedeken át sürgettem társasá­

gunkban is, h og y F iúm én kívü l más kijárásiunk is legyen a tengerhez, és pedig Dalmáciában, Spalatóban. Elvitázhatatlan, h ogy szünet nélkül folyta tott s társaságunk által is támogatott felszólalásaimnak is tu la jd o­

nítható, hogy a magyar törvényhozás az 1 9 1 2 :X L V I I I . törvénycikkei megalkotta az ogu lin -k n in i magyar-dalmát vasútat. A vasút m egépült s jelentősége a m egváltozott viszonyok mellett is fennáll, mert összekap­

csolja M agyarországot az A dria ©gyik legfontosabb kikötőhelyével,

Spalatával. Dr. H . R.

Emlékezés a Magyar Földrajzi Társaság 50 éves múltjára.

Irta H av ass R ezső dr.

Am időn társaságunk 50 éves módijára visszatekintők, lelki- szemeim előtt hosszú sorban elvonulnak azok, akik társaságunkat szeret­

ték s javáért dolgoztak.

K özülük sokan már rég porladoznak, de lelkűik írásaikban, m un­

kájuk eredményiében ma is velünlk ,van. Élők, vagy holtak, hálás érzelem­

mel gondolunk reájuk. Az egyik hatalmas sziki a tömb, a másilk kicsiny kockakő, de m indegyik része annak a talapzatnak, amelyen a magyar tu­

dománynak egyik leghatalmasabb oszlopa áll: a Magyar F öldrajzi T á r­

saság.

•

1872. K ilencen voltak, akik 1872 januárius 12.-én a M. T. Akadémia titkári hivatalában társaságunkat megalapították. Bieltz Albert, G önczy Pál, H u n fa lvy János dr., Reisz F rigyes, Szabó J ózsi dr., S zily Kálmán, T óth Ágoston, Vám béry Ármin és B erecz Antal voltak együtt. Az érte­

kezlet elnökévé H u n fa lvy Jánost, jegyzőjévé B erecz A ntal választották.

E lnök előadta, h ogy az 1871-ben Antwerpenben tartott első nem ­ zetközi föld ra jzi kongresszuson elhatározták, hogy a föld ra jzi tudomány érdekében a különböző országokban föld ra jzi társaságok alapíttassanak.

„N á lu n k ugyan még eddig nincsen nagy érdeklődés a föld ra jz iránt“

— íg y szólt — „d e mégis vannak többen, akik e tárggyal szeretnek fo g ­ lalkozni s csak a központ hiányzik, melyben ezek munkássága összefoly­

jon , s ez lenne a magyar földrajzi társaság.'4

K érdést intézett ezután a jelenvoltakhoz, h ogy a Társaság m egala­

kítását a fe n n fo rg ó körülm ények között lehetőnek tartják-e? M ire be­

ható tanácskozás után az értekezlet „ig e n n e l" felelt. Ezzel az igennel tár­

saságunk meg volt a la p ítva !

A Társaság végleges megalakulása május 12.-én történt, amikorra a jelentkező tagok száma 250-re szaporodott fel. Az alapszabályok kor­

mányhatósági jóváhagyása után az első tisztválasztó közgyűlést 1872 június 14.-én tartották meg, s a következőkre bízták társaságunknak, hazánk új kultúirális szervének vezetését: E ln ök : H u n fa lvy János dr., alelmökök: Tóth Ágoston, V ám béry Árm in. E lső titk á r: B erecz A n ­ tal. M ásodtitkár: Cherven F lóris dr. Pénztárnak: A ign er Lajos. V á ­

VI

lasztmányi tagok: B ielz Albert, D éch y Mór, Gervay M ihály, H einrich Gusztáv dr., Kaas Ivor báró, K e le ti K ároly, Szabó József dr., Spontagh Miiklóe dr., Takács János, Terner A d o lf, X antus János, Zsigmondit V ilm os.

És m egindult a mimika!

1873. Az 1873 jan. 12.-én tartott (közgyűlésen a m egnyitó beszé­

det és az első évi jelentést Vám béry Á rm in alelnök olvasta. A „T erram mente peragro“ szarvakat írta társaságiunk zászlajára. „Csakis ezen ér­

telemben akarjuk és akarhatjuk bejárn i1' — így szólott — „az idegen fö l­

deket és amit ezen tüieoretikus vándorlásainkon láttunk és halottunk, az az, amit tanultunk, azt akarjuk hű és gondos kidolgozásban honi nyelvünkön, hontársaink közbirtokává tennii. Második nagy feladatunk 6aját hazánk tanulmányozása és leírásában áll: a „n osce te ipsum ",

H u n falvy János „ A föld ra jzi tudomány jelen állása “ című érte­

kezését olvasta fel.

M egállapítja, hogy az új föld ra jzi tudomány fejlődése H um boldt és R itter nevéhez van kötve. „ H um boldt“ — ú gy mond — „a természet- tani, B itté r a történelm i és összehasonlító földrajznak terem tője R it­

ter egyetemesnek, összehasonlítónak nevezi földism éjét. Kutatta a fö ld ­ területek vízszintes és magassági alakulatainak befolyását az emberi nem művelődésére, úgy, h ogy ha ébbeli törekvése sikerül, a föld arculatán olvashatjuk le az emberi nem történelmének menetelét. Ez az, mi R itter fe jé t dicskoszorúval ékesíté, s e felfog á s szerint az egyes földrészek m integy élő, lelkes egyediségek, melyek hathatósan, eselekvőleg folynak be az emberi nem történelmére. D e e felfogá s, e tárgyalási módszer nem annyira összehasonlítható, m int inkább bölcseletileg szemlélődő. Ez, m int Peschel h elyesen m egjegyzi, — m ondja Huinfalvy — föld ra jzi teleológia, az az oly törekvés, mely a földkerekség ábrázatából a teremtő szándékait igyekszik kiolvasni. Sokan R itter nyomán járva, csakugyan elég gépiesen alkalmazzák a teleológiaelveket. Peschel azért új len dü ­ letet adott a föld ra jzi tudománynak, midőn a szorosb értelemben vett összehasonlító földrajznak veté meg alapját. Ámde ezen tulajdonképeni összehasonlító föld ra jzi nyomozások szintén csak arra szolgálnak, hogy szemünket és értelmünket gyakorolják és élesbítsék az egyes földterü le­

tek sajátságainak, természeti viszonyainak kifürkészésére és fe lfo g á ­ sára. A földterületek természeti viszonyai s a rajtokélő nemzetek szellemi törekvései szoros kapcsolatának, egymásra való kölcsö­

nös hatásaiknak kutatása és felderítése: a föld ra jzi tudomány leg- magasztosabb feladata marad mindenkor. M ert igaz marad m indig, amit R itter nagy munkája első kötetének bevezetésében m o n d : A nemzet és a haza, az államnak a természethez és emberiséghez való helyzetei, vagyis a természettani és államtani viszonyok között való összahangzás téte­

lezte föl és mozdította elő a nemzetek és államok virágzását a v ilá g tör­

ténelem ben." ím e első elnökünk felfogása a földrajzról.

A figyelem akkoriban, a nagy .felfedezéseik, első sorban a sarkiak és az afrikaiak fe lé ford u lt. F ranklin és L ivin gston e D ávid nevei álltak előtérben és Stamleyé, aki L ivingstone fölkeresésére indult.

VII

1873— 1874. A z 1874. év föld ra jzi érdekességei eseménye volt az 1872— 74. évi osztrák-magyar északsarki expedíciónak hazatérése. A z ex­

p edíció W ey p rech t K á roly cs. és kir. sorhajóhadnagy és P ayer Gyula cs. és kir. főhadnagy vezetésével 1872 jú liu s 14.-én in du lt útnak. Az expedíció egyedüli m agyar tagja orvosa Dr. K ép es Gyula. A z expedíció eredménye:

hogy 1873 augusztus 30.-án az é. sz. 79° 43’ s a kel. (hossz. 60° 23’ alatt jelentékeny kiterjedésű ismeretlen fö ld e t fedezett föl, amelyet „F eren cx J ózsef földjének'* neveztek el.

A hazaérkező expedíciót m indenütt lelkesedéssel fogadták.

■Még élénken emlékezem társaság-untnak 1874 október 19.-én a f ő ­ városi' V igadó nagytermében rendezett díszülésére.

H u n fa lvy János elnököl. A z északsarki expedíció p rőtek t o r # , g róf W ilczek János és g ró f Z ich y Ödön is jelen voltak. A terem tele lelkes közönséggel, amely zúgó tapssal fog a d ja a dobogóra lépő Paye'rt és K e- pest. K ep es G yula dr. olvasott ,az expedícióról magyar nyelven, utána Payer német nyelven szabad előadást tartott.

Társaságunk ennek a díszülésnek a rendezésével fényes síikért ara­

tott, széles ikörben érdeklődést keltvén a föld ra jz gondolata és társaságunk iránt. A föld ra jz m űvelői egymásután lépnek zászlónk alá, részt kérve a munkából. F öldrajzi K özlem én yein k hű képét adják az eredményeknek, amelyok igazolják H u n fa lv y Játlósnak a Társaság alapításakor kifejezett nézetét, thogy „vannak nálunk többen, akik a földrajzzal szeretnek foglalkozni, csak a központ hiányzott, amelyben ezek munkássága össze­

fo l y jo n /1 A magyar utazók és kutatók vágyakozásánaik fő cé lja a közeli és távoli Ázsia, ahonnan K örösi Csorna Sándor szelleme hívólag int felénk.

Az első tíz évben Közlem ényeink számos cikke adja ennek jelét.

D échy M ór 1871 júliusában elsőnek mászik fel a M onté Rosa leg ­ magasabb csúcsára a h ogy déli oldaláról s erről az 1873 máre. 23.-án tar­

tott 'ülésen tesz jelentést társaságunknak.

1873 december 18.-án. Erődi Harrach Béla a következő címmel tar­

tott fölolvasást: „F ö ld ra jz i és népismei tanulmányaim európai T örök­

országban az 1869.-ik i föld ra jzi felvétel alkalmával.“ D éch y Mór és Erődi H arrach Béla ezzel az első föllépésükkel kezdték meg azt az értékes és buzgó munkát, amelyet társaságunk kebelében évtizedeken át fo ly ­ tattak s amelynek elismeréséül társaságunk tiszteletbeli elnökei sorába emelte őket.

1872—82. A z 1882 jan. 26.-án tartott közgyűlésen ünnepelte meg társaságunk tíz éves fennállásának jubileum át. H u n fa lvy János elnöki jelentésében m egállapítja, h ogy „an yagi és szellemi erőnk még most is csekély.‘ ‘

A Közlemények munkatársai a következők voltak: B álint Gábor nyelvész, Berecz Antal tanár, B rózik K ároly dr. geográfus, Oherrven Fló- ris dr. tanár, Déohy M ór explonator, Dezső Béla dr. tanár, E rődi Béla dr. geográfus, D e Gerando A ttila publicista, Goldziaheir Ign ác dr. izla- mologus, G yörgy Aladár publicista, Hantken Miksa geologus, Havass Rezső dr., H einrich A la jos dr., Humtfalvy János dr., Jablonszky János

VIII

zoologus, báró Kaas Ivor publicista. K irá ly Pál tanár és publicista, Kiomjpoltihy Tivadar," Laky Dániel tanár, László M ihály tanár, Lóczy Lajos, Mongenstern H enrik történész, Pálóczy L ipót, llákóczy Sándor tanár, Saim Lajos ethnografus, Söhneider János tanár, Schvetz A lbert erdész, Sebestyén Gyula ethnogirafus, Som ogyi Ignác dr., Szabó József dr. geologus, ifj. Szinnyei József nyelvész, Terner A d olf kartográfus.

Tom sits István térképész, Tótih Ágoston térképész, T ürr István tábornok, X antus János zoologus exploriator, Vám béry Árm in, V ison tay János, g ró f Ziohy Ágost dr., Czirbusz Géza geográfus, Gerster Béla mérnök, Hanusz István tanár, M olitor Á'gost, M árki Sándor dr. történész, Gnody Bertalan tanár, Requínyii Géza tanár, Roth Samu dr. geologus, Szántó K ároly tanár, Szokoly V iktor, Talapkoyics Antal tanár, Téglás Gábor archeológus és T h irrin g Gusztáv dr. statisztikus.

M egem líti a főtitkári jelentés, hogy társaságunk részt vett m ind­

azokban a nemzetközi mozgalmakban is, amelyek a le fo ly t évtized alatt a föld ra jz körében fölm erültek. í g y : az 1875 augusztus 1.-én Parisban tartott II. nem zetközi földrajzi kongresszuson és kiállításon. A z 1870 szeptember 1.-én Budapesten tartott I X . nem zetközi statisztikai kongresz- szuson. A z 1876 szeptember 12.-én Brüsszelben tartott földrajzi kong­

resszuson. A z 1879 május 15.-én Parisban az oceánlközi csatorna ü g y é­

ben tartott nem zetközi kongresszuson. Az 1879 szeptember 27.-én Brüsz- szeliben tartott nemzetközi kereskedelm i földrajzi kongresszuson. Az 1881 szeptember 15.-én Velencében tartott III-d ik nem zetközi földrajzi kongresszuson és kiállításon.

Társaságunk már az első évtizedben fölism erte azt a főfeladatot, h ogy hazánkat a k ü lfölddel megismertesse. 4G k ü lfö ld i föld ra jzi és ro­

kon tudományos társasággal állott összeköttetésben és csereviszonyban.

1881-ben pedig azt a nagy horderejű lépést tette, hogy Közleményeink tartalmát körülbelül egyötödre szorított kivonatban minden füzetben fran cia nyelven is közrebocsátja.

A z 1882 jan. 2G.-án tartott ju biláris közgyűlésnek kedves epizódu- sáról akarok még megemlékezni.

B erecz A ntal főtitkár felolvasta a főiskolai ta n u lók résziére, 1881- ben, két föld ra jzi pályakérdésre hirdetett pályázatáról szóló jelentést.

1. A hegységeik befolyása az éghajlati viszonyokra. 2. K ívántatik M a­

gyarország valamely vidékének — a Bakony kivételével — ismertetése különösen topo- és etnográfiái tekintetben.

A pályanyertes müvek jeliigés levélkéi a közgyűlés szime előtt fe l­

bontatván, azokból kitűnik, hogy az első pályakérdésre az 50 fr cn y i első jutalmat Engelmann M enyhért I. éves orvostanhallgató, a 25 frcn y i má­

sodik jutalm at pedig Sim onyi Jenő IV . éves bölcsész n y e r te d . A második pályakérdésre az 50 fr cn y i első jutalm at ,a ,,S op ron" cím ű munka írója T hirring Gusztáv, II. éves bölcsész, a 25 frcn y i második d íja t a ,.K alo­

csa " című dolgozat írója pedig ismét Sim onyi Jenő nyerte el.

M indenki szép reményekkel nézett .akkor a két if jú geográfus felé s a remények beteljesedtek. T h irrin g ma tudományos világiunkban k i­

váló helyet fogla l e l: társaságunk alelnöke, egyetemi tanár, a m. tud. Aka­

démia tagja, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója. Sim onyi Jenő pedig a középiskolai tanári pályán s mint tankönyv író vívott ki szép nevet magánalk.

1883. A z 1883 jan. 25.-én tartott közgyűlésen. Fülöp Szász- Coburg és Gótfha hercoge is jelen volt. Iiu n fa lv y János dr. elnök meg­

nyitóbeszédében kiem eli, ihogy ,,a k ü lföld i testvér-társaságoknak külö­

nös buzdításul szolgál s egyszersmind inagy díszt és fén yt kölcsönöz az a körülmény, hagy ők többnyire az uralkodó családok tagjainak pártfogása, oltalma és védelme alatt államak.“

„R ég en óhajtottuk mi is, h ogy Ő Fensége R u d olf trónörökös kegyes­

kednék szerény társaságunkat legmagasabb pártfogásába és védelmébe fogad n i.“

B ejelenti, hogy ez most Coburg herceg közbenjárására megtörtént.

A közgyűlés további folyam án Berecz Antal a Nemzetközi A frika- társaaág működéséről szóló jelentésében előadja, h ogy 1867 óta az európai közvélemény m indinkább fokozódó mór tókiben kezdett A frik a felé f o r ­ dultai. Megemlékezik azután L ivingstone haláláról, Nacht.igal dr. és Ga/meran expedíciójáról és Stanley utazásáról.

Ezek ihatása alatt keletkezett a M. F öldrajzi Társaság A frik a bi ­ zottsága, amely azonban sajnos, anyagiak h ijjá n nem fejth etett ki mű­

ködést.

1883 m árcius 15.-én Lenz Oszkár dr., akit a német A frik a- társasáig küldött volt ki, h ogy Mardkkó fö ld jé t s különösen az akkor kevésbé ism ert Atlasz-hegységet geológiai szempontból tanulmányozza, olvasott fel ia Társaságban.

Társaságunk választmánya 1883-ban fontos lépést tett a földrajzi ismeretek terjesztése és népszerűsítése érdekében. Ugyanis a Franklin- Társulattal szövetkezve, m egindította az „ Utazások K önyvtára“ című vállalatot.

1884. A kü lfölddel való kapcsolat is megélénkül. Berecz Antal f ő ­ titkár az 1884. januárius 24.én tartott közgyűlésen jelenti, „K özlem é­

nyeink a hozzája csatolt fran cia „ A b r é g e " által a kü lföldön mindinkább és inkább nagyobb figyelmet ébresztenek s ott hazánk és nemzetünk helyes megismerését hathatósan előm ozdítják. B izonyítja ezt az a körülm ény is, hogy k ü lfö ld i lapok K özlem ényeinkre nemcsak hivatkoznak, hanem gyakran belőlük egész cikkeket is átvesznek. Az Abrégét kezdetben B o- recz Antal főtitkár, majd K irá ly Pál titkár szerkesztette. „B u lletin de la Société H on groise de G>éographie“ cím alatt."

1885. 1885-ben nemzetünk a Budapesti országos általános k iállí­

tás rendezésével a n agyvilág elé lépett, h ogy azelőtt összes kulturális té­

nyezőinek állapotáról Számot adjop.

Társaságunk szintén résztvett a kiállításon s annak rendezésére a választmány kebeléből P échi Im rét, Ileim P étert és Havass Rezsőt küldte ki. Ennek a bizottságnak nyilvános könyvtárak és a neveze­

tesebb magánkönyvtárak tulajdonosainak támogatásával olyan g y ű jte ­ ményt síiikerült összeállítania, amelyből az érdeklődők a magyar fö ld ­ rajzi és térképészeti irodalom ról teljes tájékozást nyerhettek.

X

A kiállítás a következő négy csoportra oszlott: a) a legrégibb ma­

gyar nyelven m egjelent föld ra jzi m unkák; b) a legrégibb idegen nyelvű, de Magyarországra vonatkozó munkák; c) a Társaság kiadványai és tag­

jainak m unkái; vagyis az újabb magyar geográfiái irodalom bemuta­

tása; d) hazánkra vonatkozó lát- és térképek a L anfra n con i-íéle becses gyűjtem énnyel. Bővebb ismertetést közlőik „ A Magyar F öld rajzi T ársa­

ság az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon. E lőrészü l:

az 1885. évi antwerpeni nemzetközi és az ugyanazon évi budapesti or­

szágos általános kiállítás összehasonlítása. Budapest, 1885.“ eimü fü z e ­ temben.

Kiállításunknak gazdag anyaga 'adta meg nekem a gondolatot, hogy a magyar föld ra jzi irodalom könyvészetét 'megírjam.

1886. A közleményekből látjuk, hogy a Társaságban különös fe l­

adatunknak tekintettük, hogy a Balkán-félszigettel föld ra jzi és gazdasági tekintetben behatóbban foglalkozzunk. Vám béry Árm in al- elmök az 1886. januárius 21.-én tartott közgyűlésen szintén sürgeti, hogy a Balkán-félszigetre vessük tekintetünket. Sajnos, önálló, rendszeres kutatást anyagiak hjánn ott nem inau-gurálhattunk.

A z 1886. esztendőben társaságunkban a földrajzi tanításnak ég ető kérdése is napirendre kerül.

B rózik K ároly dr. a „F öldrajai Közlemények” 1880. évi II. füze­

tében hat államról mutat fel adatokat (M agyarország, Ausztria, Porosz- ország, Franciaország, B elgium és O roszországról), amelyek szerint a föld ra jz tanításának terve a mi gimnáziumainkban áll a legmostoháb- ban s reáliskoláinkban is körülbelül olyan a helyzete. Főhiba, hogy a földrajznak adott, különben is csekély számú óráik, majdnem kizárólag az alsó osztályokba vannak leszorítva. A gimnáziumban csak az I., II . és I I I . osztályban van hetenkint 2 óra, s azután csak a V I I . osztályban van ismét hetenkint 2 óra. A reáliskolában az I. és II . osztályban 3 óra, a I I I . osztályban félóra, a IV .-ben - 3 óra s a V II.-b en fé l óra ju t hetenkint a földrajzra. Nagyon természetes, hogy ilyen tanterv mellett ifja in k a középiskolát elhagyva alig tudnak valamit a föld ra jztól. Szo­

morú visszaesés ez, mert amint Márki Sándor Közleményeinknek 17. kö­

tetében a 77., 78. lapokon m on dja: sohasem voltak szebb évei hazánk­

ban a földrajztanításnak, m int az 1874-tól 1882-ig le foly t 8 éven. A reáliskolának például mind a nyolc osztályában tanították a földrajzot.

Magaim az Egyetértés 1886 ju n iu s 6.-i számában „ A fö ld ra jz '-' című cikkemben foglalkoztam a kérdéssel. Rámutattam arra is, b ogy közéle­

tünkre m ily káros hatással van, hogy tanult és magasálláisú egyének járatlanok a földrajzban. A z államférfi előtt rendesen csak a statisztika rideg számai fókusznak. Ezekből kiindulva valamely, a külföldön üdvös­

nek mutatkozó intézm ényt nálunk is minden adaptáció nélkül m eghono­

sít, de fájdalom , a várt kedvező eredmény sokszor elmarad.

1887. Ilu n fa lv y János 1887,-i közgyűlésünkön előterjesztett jelentésében szintén ilyen értelemben szólt.

XI

íg y kezdődött 36 év előtt a föld ra jz tanítása érdekében a „küzde­

lem " (ment valóságos küzdelemről van szó), amelyet, — miint látni fo g ju k — szünet nélkül folytatunk napjainkig.

Társaságunk ez időben három kitűzött feladata közül maga saját erejéből csak kettőnek tiudott m egfelelni — a népszerűsítésnek s a taní­

tás előbbrevitelének. D e tagjai a felfedezés és kutatás munkájában s az eredmények komoly tudományos feldolgozásában és ismertetésében v i­

lágszerte közreműködtek. Csak nem rég tértek vissza Széchenyi Béla és Teleki Sámuel grófok kutatóútjóikról, T.ibet és Kihina határterületeit, másrészt a nagy keletafrikai árok északi részét tárva föl.

A Széchényi expedíció eredménye L óczy Lajosnak 1886-ban meg­

jelent „ A kihinai birodalom természeti viszonyainak és országainak le­

írása" című könyve is, amely m int H u n fa lv y János m ondja, báró Ilich th ofen nagyszerű munkája m ellett is kiváló helyet foglal el.

G róf T eleki Samu. a Timesihez úntézett s Közlem ényeinkben is m egjelent terjedelmes levelében számolt be. Teleki Samu a K en ia vu l­

kán nytugoti oldalán elterülő LeiJcipia országot járta be először s telje­

sen ismeretien területeken keresztül, N yiro-orszagon át ju tott a sós, kietlen, puszta környéki! R udolf tóhoz. Ő fedezte fel a működő T elek i és E lgon vulkánokat. Utítársa, H öhnel kapitány állandóan beteg volt az úton, Teleki puskájával tartotta el 140 emberét. Bámulatos hősiesség­

gel Idiitzdött meg az állatokkal és a veszedelmes kikuju-népekkel. Ezek a népek teljesen ism eretlenek voltak a tudom ány előtt. A R u d olf- és Stefánia-tavakról sem volt halvány sejtelmünk sem, felfedezésük óriási melepetés volt világszerte.

1888. 1888 december 6.-án mélységes gyász borult társaságunkra s az egész magyar tudományos világra. H u n fa lvy János, társaságunk, alapítója, 16 éven át volt elnöke 68 éves korában meghalt. H a­

zánkban neve a földrajzirodalom ban és a föld ra jz tanításiában fog a ­ lom volt s a k ü lföld ás tekintélynek ism erte el. D isze és büszkesége volt

— és marad m indvégig egyetemünknek, akadémiánknak, társaságunk­

nak, nemzetünknek. Emlékbeszédet Márki S án dor dr. tartott felette 1889 jannárius 24.-i közgyűlésünkön. Ugyanez a közgyűlés H u n fa lvy János utódául Vám béry Á rm int választotta m eg a Társaság elnökévé.

1889. M ég nagy veszteségünk hatása alatt állottunk & újból g y á ­ szos csapás érte társaságunkat, hazánkat. R u d olf trónörökös, a Magyar F öldrajzi Társaság fenséges védnöke, 1889 j.n/uárius 30.-án elhunyt.

1889,-i közgyűlésünkön B erecz Antal főtitkár a köszönet szavaival jelenti, h ogy dr. T hirring Gusztáv társ. titkár, a Közlemények első 15 kötetéhez nagy fáradtsággal összeállította a Név- és Tárgymutatót.

1890. Társaságunk 1890 januárius 23.-án tartott közgyűlésén Fü- lop Szász-Coburg Gótiha hercege Őfenségét választotta meg társaságunk védnökévé.

Vám béry Ármin elnöki tisztéről — rendkívüli elfoglaltsága miatt

•— 1890 februárius havában lem ondott s az 1890 febru áriu l 27.-én tartott rendkívüli közgyűlés a lemondást sajnálattal tudomásul véve, Vámbéry

X II

Á rm int egyhangúlag tiszteletbeli tagjává megválasztotta s a megürese­

dett elnöki székbe L óczy L ajost ültette.

1890-bcn a magyar földrajzi kutatásnak eseménye volt a Szé- ch en yi-féle ikelet-ázsiai utazás tudományos eredm ényeit tartalmazó mű első kötetének és az atlasznak megjelenése.

L óczy Lajos az 1891 januiárius 29.-1 közgyűlésen szólott a műről ,ki- emolfvénj, h ogy a magyar irodalmat ez a fényes kiállítású munka eg y e­

dül g ró f Széchenyi Béla áldozatkészségéből gyarapította. A második és harmadik kötet, amely a g y ű jtött anyag feldolgozását tartalmazza, 1897- ben jelent meg. Német nyelven: D ie W issenschaftlichen Ergebnisse dér R eise des Gráfén Béla Széchenyi in Ostasien 1877— 1880. — az 1. kötet 1893-ban, a 2. kötet 1898-ban, a 3. kötet 1899-ben.

1891. Az 1891 március 7.-i közgyűlés jelentős fordulópont társa­

ságunk történetében. Lóczy Lajos indítványára a Társaság bizottságot küld ki a Balaton és környékének tüzetes tanulmányozására. Evvel a Társaság megkezdi harmadik feladatának, a szervezett tudományos m un­

kának művelését. A bizottság elnöke Lóczy Lajos lett, a m. tud. Aka­

démia anyagi támogatásával megkezdett első évi műköléséről még 1891 november hazáiban beszámolt. Ebben az első jelentésben a bizottság tel­

jes munkatere volt k ifejtve. Azóta a bizottság évről-émre beszámol m ű­

ködéséről.

1892. 1892 januárius első napjaiban alakult meg a Ilelységnévtári Bizottság, s már rövid idő miuilva jelentékeny eredményt tudott fe l­

mutatni. F igyelm ét arra is kiterjesztette, h ogy az iskolai használatra szánt térképek névanyaga helyes és egyöntetű legyen.

A németorszáigi geográfusoknak 1892-ben W ienben tartóit I X . nagygyűlésén Lóczy Lajos elnök és Berecz Antal főtitk ár, az ugyan­

azon évben B ernben tartott nem zetközi földrajzi kongresszuson Lóczy Lajos elnök képviselte társaságunkat.

1893. Az 1893 februárius 6.-án tartott választmányi ülésen L óczy Lajos lem ondott elnöki tisztéről s elhatározásában a választmány és a közgyűlés legmelegebb ragaszkodásának megnyilatkozása és maraszra- lása sem tudta megingatni. A választmány*egyhangú ajánlatára azután az 1893 februárius 9.-én tartott közgyűlés dr. E rödi Bélát, a F erenc J ó ­ zsef Intézet korm ányzóját választotta m eg a Társaság elnökévé. E rödi Béla kezdettől fogva tagja társaságunknak s félsaázadon át odaadó szere­

tettel szolgálta ügyünket. A z 1874 januárius 29.-i közgyűlésen választ­

mányi taggá, az 1875 januárius 21.-i közgyűlésen másodtitkárrá válasz­

tatott meg, s ezt a tisztet viselte 1882. évig, amikor Fiúméba költözött.

Titkársága alatt indult meg, fő le g szerkesztőse alatt az „A b ré g é‘‘ . 1881- bon kiküldetett Velencébe a I I I . nem zetközi földrajzi kongresszusra, amellyel kapcsolatban rendezte a földrajzi kiállítást. Közlem ényeink­

ben sűrűn találkozunk földrajzi tanulmányaival.

Fentebb említettem, h ogy az 1885. évi Budapesti Országos Általá­

nos Kiállításon társaságunk ás kiállítást rendezett ős az abban össze­

gyű jtött gazdag anyag adta meg a gondolatot, hogy a magyar fölrajzi irodalom könyvészetét megírjam.

XIII

Müvemben az 1849. évig bezárólag m egjelent földrajzi irodalmi termékekkel. foglalkozom . M á j 1888 elejém elkészültem vele s azt a m. tud. Aikadémia 1888 május 7.-én tartott ülésén bemutattam. F o ly ­ ton újabb és újabb adatokihoz jutván, müvem osak 1893-ban jelent meg nyomtatásban saját kiadásomban. C im e: M agyar Földrajzi K önyvtá r (Bihliőthoea Geograpíhica Hungiarica). A Magyar B irodalom ról bár- mely nyelven, valam int magyar szerzőktől bármely földrajzi tárgyról és bármely nyelven m egjelent irodalm i müveik könyvészetié. Idevágó irodalom történeti bevezetéssel. Budaipest, 1893. n 8 r. X X V I I + 532 1.

A müvet nagyszámban ismertették hazai és k ü lföld i folyóiratok, így a F öldrajzi Közleményeik (1893. I I I . 124— 125 1.): „ A mű átnézésé­

ből meggyőződtünk, ihogy dr. Haivass Rezső a hazai vonatkozású fö ld ­ rajzi' irodalom nyom ait eddiigelé a legmesszebbre vezette vissza! H a ­ vass búvárkodásai által kimutatta, hogy nemzetünk a múltban, a szen­

vedéseik és elnyomatás idejében sem maradt egészen hátra a földrajz terén, s h og y egészben véve szép múltra hivatkozihatik föld ra jzi irodal­

munk, m időn a X I X . század közepéig közel 5000 müvet mutathat fel.

1894. 1894-ben gyásza volt társaságiunknak. Decem ber 13.-án el­

hunyt X a n tu s János, társaságuník érdemes alelnökc, a Magyar N em ­ zeti Miuzeum néprajzi osztályának igazgatóőre. Neve ismeretes lesz állandóan tudományos irodalmunkban. DélkaMtforniai útjával a világ­

irodalomban Ls elismert érdemeiket szerzett.

1872— 96. Társaságunk 1896-ban ünnepelte meg negyedszázados fennállásának jubileum át s az október hó 18.-án tartott díszülésen dr.

E rődi Béla elnök felolvasta visszapillantását a M agyar F öldrajzi Társa­

ság huszonötéves életére.

1897. D r. Cholnoky Jenő nagymesterének Lóczy Lajosnak pél­

dáját követve, 1897-ben tudományos kutatást végez Ázsiában. Utaziásá- naík cé lja v olt, ihogy áttekintést nyerjen a khinai geográfiái viszo­

nyokról. D icséretet érdemel, h og y ,nem csüggedt vállalkozásában, am i­

dőn látta, ihogy a hazulról kapott állami segély és dr. Mészáros K á ­ roly adománya nem volt elegendő az útiköltségeik fedezésére s mint szakértő kereste meg a hiányzó összeget. A m ellett ezzel a munkájával is szolgálta a föld ra jzi célokat.

1897-ben Gubányi K á roly mérnök is já rt Klím ában s az ott m eg­

induló vasúti építkezésekben vett részt.

1898. Lóczy Lajos társaságunk 1898 februárius 10.-i ülésén szóíott Cholnoky Jenő ázsiai 'utazásáról s előadta, h ogy Gholnoky azzal a fe l­

adattal indult Klím ába, h ogy ennek a nagy birodalomnak a tengerm el- lékii a lföld jét és az ezen végigfu tó nagy folyókat tanulmányozza. E fe l­

adat célja Richtihofen és g r ó f Széchenyi utazásainak eredm ényeit erről a nagy síkföldi régióról kiegészíteni.

1896-han a norvég Nansen F rid tjo v ragadta bámulatra a világot északsarki útjával, s hírneve ma sem hom ályosodott el, noha utána má­

soknak fényesebbnek látszó 'sikerei voltak.

Hozzánk 1898 május 10.-én látogatott el Nansen. Jövetelét lázas kíváncsisággal várta a közönség. Már napokkal érkezése előtt ostrom alatt állott a F öldrajzi Társaság a belépő jegyekért.

Fogadtatása szinte fejedelm i volt. A pályaudvaron tolongott a közönség, hogy Nansent láthassa. Erődi Béla elnökünk Lieboában a V asco da Gama-ünnepségeken időzött s nekem, m int a Társaság alelnö- kének ju tott a szerencse, h ogy a Társaság nevében Nansent üdvözöljem . A z utcákon végig éljenzés és ikendőlobogtatás kísérte a vendéget. Este a V igadó nagy terme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, amelynek sorai­

ban a tudományos világ és közéletünk legikiválóbbjai ott voltak. A M a­

gyar F öldrajzi Társaság és a közönség neveiben Vám béry Ármin, a szé­

kesfőváros képviseletében H alm os János polgármester 'üdvözölte "Nansent.

Nansen északsarki' útjáról német nyelven számolt be.

Ilyen ünnepe sem azelőtt, sem azután nem volt a F öldrajzi Tár- ságnalk, amelynek a sajtó és <a nagyközönség osztatlan elismeréssel adó­

zott. Ekkor tömegesen léptek be ú j tagok társaságunkba.

' U gv miint 1874-ben az osztrák-magyar északsarki expedíció haza­

érkezése után rendezett díszüLésünk alkalmával, most is tapasztaltuk, hogy a közönség érdeklődik ,a tudomány nagy harcosainak munkája iránt s ezzel kapcsolatban Társaságunk iránt is fokozódik érdeklődése.

1900. 1900 tavaszán a Társaság egykori vállalatának az „U tazá­

sok K ön yvtá rá én a k „ A M agyar Földrajzi Társaság K önyvtára" cim - mel történő folytatására W odianer A rthur kiadóval szerződést, kötött.

A szerkesztő-bizottság elnöke L óczy Lajos lett. Halála után Gholnoky Jen ő vette át a szerkesztést. ,

Az 1900/1901.-i kemény télen két és fé l hónapig jégtakaró alatt volt a Balaton. Ez a ritka alkalom nagyon kedvezett nemcsak Balaton.- bizottságunk jógtanulm ányainak, de alkalmat n yú jtott a Balaton vas­

tag jege arra, h ogy úttörő geofizikai észlelések történjenek a jéghátán.

A Balaton-bizottság részéről báró Eötvös Lóránt, Gholnoky Jenő, báró H arkányi Béla, K övesligethy Radó és Lóczy L ajos 1901 januárius és fobruárius havában 32 éjszakán eleinte 3, majd 7 eátor alatt tanyáztak a Balaton jegén és 32 különböző ponton végeztek megfigyeléseket.

1901. Az 1901 március 28.-i közgyűlésen ezekről is szóló jelenté­

semben 'behatóan foglalkoztam a föld ra jz tanításának kérdésével s a következőkben foglaltam öesze vélem ényem et: A föld rajz az elemi iskola első osztályától, amelyben a gyermekek a beszéd- és értelemgyiakorlatokban a hely- es föld ra jzi tájékozást tanulják, az elem i és a középiskola minden osztályában, — az eddigi heti órák számának szaporításával — köte­

lezett tantárgy legyen s az egyetemen teljes egyenjogúságot nyerjen a többi tudományokkal.

1901-befl társaságunk a m ind nagyobb mérveket öltő kivándorlás ta­

nulmányozását és ia baj orvoslását egyik feladatául tűzvén ki, m egalapí­

totta a közgazdasági társasággal együtt a K ivándorlási B izottságot, amelynek elnökéül G erster Béla alelnököt választotta meg. A bizottság beható vita után abban állapodott meg, hogy ennek a kérdésnek elsősor­

ban földrajzi, népmozgalmi és népéleti vonatkozásait fog ja tanulmánya

X IV

X V

tárgyává tenni. E gyben megbízta Thirring Gusztávot, hagy a kivándor­

lás ügyének föld ra jzi vonatkozásait a Társaság kebelében fejtegesse.

T h irrin g hamarosan m egfelelt a megbízatásnak s már a következő év­

ben „ A magyarorsziági kivándorlás" cím alatt tanulmányt írt, amely a szerző kiadásában m egjelenő „ A m agyarországi kivándorlás és a kül- föld i m agyarság" cím ű nagyobb munkának első része.

1902. A z 1902 m árcius 20.-án tartott közgyűlésen E rődi Béla dr.

elnöki! jelentésében előadja, h ogy a Társasáig kebelében fennállott Ile ly - névi bizottság működési körét átvette az Országos Törzskönyvbizott- ság, amely az Országos S tatisztikai H ivatalban az összes minisztériumok, az Országos Levéltár, az Akadém ia, a Történelm i és F öld rajzi Társaság küldötteiből szerveztetett s a Statisztikai H ivatal igazgatójának elnök­

lete alatt működik. Feladata az ország helyneveit revideálni, helyes­

bíteni s a ibelügyminiszsternek a használatba veendő nevekre nézve javas­

latot tenni.

1902. augusztus 1.-én súlyos csapás érte társaságunkat. Jankó János dr., érdemes tagtársunk, társaságunknak volt buzgó titkára e l­

hunyt. T h irrin g Gusztáv dr. 1903 március 26.-án m ondott róla emlék­

beszédet.

Jankó János nagyobb munkái közül a következő kettőt em eljük ki it t : Z ich y Jenő g r ó f harmadik ázsiai utazásai. I. kötet: A magyar h a ­ lászat eredete." A magyar és német nyelven kiadott nagy mű új világot vet a magyar ősihalászat kérdésére. — „ A Balaton-melláki lakosság nép­

rajza." (4. V I I I + 4 2 8 1.) Közleményeinkben is szorgalmasan írt, 3 1900-ban indította meg azt a mozgalmat, amely a magyarság lainthropo- logiai megismerését tűzte ki célul.

Ugyancsak 1902-ben h un yt el dadai K irá ly Pál társaságunknak egyik legbuzgóbb tagja. A z Áll. P olg. Isik. Tanítóképző (P edagogium ) tanára volt a magyar nyelvtudom ányi tanszéken. N égy évig volt a Ma­

gyar F öldrajzi T ársaság'titkára. Egyetemes Földrajzot írt Ballagi K á ­ rollyal 3 kötetben (Pest, 1868— 71). L efordította Bevesz Samuval R ec- lu s : A F ö ld cím ű m unkáját (2 kötet, Budapest, 1897). Munkatársa volt az Osztráik-Magyar M onarchia írásban 'és képben cím ű vállalatnak.

Közleményeinkben több dolgozata jelen t meg s részt vett az Abrégé szer­

kesztésében.

1903. 1903-ból sok, érdekes feljegyezn i valónk van.

Fobruáriue 26.-án az Uránia tudományos színházban fényes estélye volt társaságunknak, amelyen H éd in S ven dr. tiszt, tag, a világhírű svéd ázsiai krutató-utazó, német nyelven „H árom év Belső-Ázsiában és Tibet- ben“ cím en tartott előadást. E rődi Béla dr. üdvözölte H edint, m int a föld ra jzi felfedezések ünnepelt hősét, akit a Magyar F öld ra jzi Társa­

ság is tiszt, tagjává választott . A színházat zsúfolásig m egtöltött hall­

gatóság szűnni nem akaró éljenzése követte az elnök szavait, amelyek után V ám béry Árm in, a Társaság tiszt, elnöke, hosszabb beszédben m él­

tatta H é d in tudományos kutatásainak eredményeit.

V ám béry beszéde után H edin-nek VA óráig tartó érdekes és lebi­

lincselő előadása következett.

X VI

A z érdeklődés a híres kutató-utazó előadása iránt oly nagy volt, hogy H édin azt másnap ugyancsak az Uránia tudományos szinházbau megismételte.

G erster Béla alelmöík az 1903 március 26.-án tartott közgyűlésen felolvasott jelentésében közli, h ogy S tein A urél, az angol-indiai k or­

mány szolgálatában álló jeles hazánkfia — régebben a Laboréi egyetem tanára — az indiai kormány segélyével expedíciót szervezett, amellyel K elet-T ib etet és a közép-ázsiai Tahid-Makán sivatag keleti részét be­

utazta és ama vidékeket geográfiái, de főleg archeologiai szempontból kutatta. Útjában igen nevezetes eredményeket ért el. K ét ókori, a siva­

tag homokjában eltemetett várost fedezett fel és k u tatott ki.

Stein A urélt 1903 m ájus havában itt üdvözölhettük Budapesten.

Társaságaink május 15.-i ülésén tantott felolvasást.

Ázsia belsejében a Tien-San hegységben Alm ásy G yörgy dr. főleg biologiai kutatásokat végző hazánkfia utazott.

D échy Mór a hetedik és befejező kaukázusi expedícióját végezte.

1903 november 16.-án B orchgrevinh Carsten norvég délsarki utazó tartott előadást társaságiunkban.

1904. A z .-1904 március 10,-i közgyűlésen felolvasott jelentésem ­ ben rendkívül fon tos kérdésre — a k ü lfö ld i föld ra jzi tankönyvek kér­

désére — hívtam fel társaságunk figyelmét.

Bevezetésül elismeréssel emlékeztem meg arról a mozgalomról, amelyet Havas Gyula dr. ny. kir. tanfelügyelő, a „M agyar Pestalozzi!i szerkesztője indított meg a jelzett kérdésben, amelyet a magyar tanítóság lelkesen felkarolt.

Köztudom ású dolog, h ogy a k ülföld nem ism eri hazánkat s köz­

jo g i helyzetünkről a legtévesebb fogalm ai vannak. Ennek főokát abban kell keresnünk, hogy a k ü lföld i föld ra jzi tankönyvek, mivel túlnyom ó részben a velünk mostohán elbánó osztrák forrásokból merítik adatai­

kat, hazánkról és nemzetünkről hamis képet adnak. E zt a hamis képet látja ezer és ezer k ü lföld i iskolában a tanruló-ifjúság, s ennek a hamis képnek hatiása alatt ítélkeznek rólunk a földgöm b minden civilizált

v>idékén. »

Társasagunk választmánya m eleg érdeklődéssel állott a magyar tanítóság akciója mellé, s elhatározta, hogy a kérdéssel tüzetesen fo g foglalkozni. A választmány megtisztelő bizalma az én kötelességemmé tette, hogy a kérdést előkészítsem. Havas Gyula dr. szives volt a birto­

kában levő k ü lföld i föld ra jzi tankönyveket rendelkezésemre bocsátani s érdekes gyűjtem ényét kaptam m eg: az ausztriai, galíciai, horvát, bosz­

niai és hercegovinai, szerbiai, romániai, svájci, német, angol, francia, olasz, orosz nép- és középiskolákban s felsőbb intézetekben használatban levő tan könyvöknek.

Ezeknek a könyveknek átvizsgálásakor az első, ami szemünkbe ötlik, hogy a k ü lföld i földrajzi tankönyvírók túlnyom ó részének egy­

általán nincs tudomása a magyar állam épségéről és közjogi állapotáról s egy sincs, aki a tévedéstől teljesen ment lenne.

Társaságunk a kérdés megvilágítása után elhatározta, hogy köz­

oktatási .kormányunk fiigyeimét felh iv ja mindazokra a téved éskere, ame­

lyek a k ü lföld i tankönyvekben és térképeken előfordulnak s amelyek rólunk hamis fe lfo g á st terjesztenek:.

F elkéri továbbá, h ogy egyik kiváló szakemberünkkel hazánkról alapos ikönyvet írasson, amely föld - és néprajzi tekintetben a leg­

pontosabb adatokat tartalmazza s országunk k özjogi állap'otát tüzetesen ismertesse. Ezt a könyvet azután fordíthassa le német, francia, angol, olasz és orosz n yelvre s küldesse m eg k ellő in form áció kíséretében az egyes országok kormányainak, valiamint a klüíföld mindazon tudományos intézeteinek és tanügyi hatóságainak, amelyek a tankönyveik szerkesz­

tésében az irányt megadják. Később majd látni fog ju k , hogy tizennégy éven át szakadatlanul folytatott sürgetés és küzdelem után miiképen jutottunk — elkésve — célhoz.

A z 1904 m árcius 24.-i ülésen H op p F erenc utazása a F öld kö­

rül Szibérián át 170, saját felvételű vetített képpel került előadásra. Az április 14.-i ülésen p ed ig báró Bornemisza Pál olvasott fe l harmad- féléviig tartott keletafrilkai utazásáról.

1905. 1905-ben hárman léptek ki társaságunk vezetőségéből: Erődi' Béla dir. elnök, Gerster Béla alelnök, Berecz Antal főtitkár.

A z 1905. februáriüs 9.-i közgyűlésen E rődi Béla dr. elnök 1904- ről szóló jelentésében m eleg szavakban búcsúzilk B erecz Antal főtitk á r­

tól, mert ö 1903 végével a főtitk ári és pénztárnoki tisztről lem ondott, a Közlemények szerkesztését azonban 1904-ben még Cholnotky Jenövei együtt végezte, 1905-iben azután Gholnoky Jenő vette át a szerkesztést..

„B erecz A ntal“ — úgymond E rődi Béla — ,h arm in ck ét éven át volt a Társaság fótisztiviselője s a F öld rajzi Közlemények 31. kötetének szerkesztője. K apocs volt ő a múlt és a jövő között. Oldala mellől elnö­

kök, alelmökök, titkárok dőltek ki, vagy távoztak. Választmányok változ­

tak, m egújultak, csak ő állott helyén rendületlenül, változatlanul, mert a közbizalom, mely vele szemben minden választásnál m egújult, volt. az ő állásának és munkásságának legerősebb alapja és támasza. Becsülettel,, szeretettel és tudással szolgálta a Társaságot."

A közgyűlés három távozó, oszlopos tagjának érdemeit olyképen ismerte el, hogy E rődi Bélát a társaság örökös tiszteletbeli elnökévé, Berecz A ntalt örökös tiszteletbeli főtitkárává, Gerster Bélát tisztelet beli tagjává választotta.

A ú j elnökség és tisztikar választására kerülvén a sor, elnök le tt:

Lóczy L ajos dr., alelnökök: D écliy Mór, Ilavass Rezső dr., főtitkár r CholnoJcy Jenő dr., titk á r: Littk-e A urél dr.

Társaságunk 1905-ben ismét nagy lépést tett hazánk tudomá­

nyos kutatása érdekében. Megalakította az A lfö ld i B izottságot, amely (Iholnolcy Jen ő dr. vezetése alatt folytatja''m u n káját. É vi jelentéseiből látjuk, h ogy a botanikai tanulmányok befejezésükhöz közelednek. A fizikai tanulmányok igen nagy anyagot szolgáltattak s egy részük Oholmoky különböző publikációiban már napvilágot is látott.-

X V III

1905 október 29.-én súlyos csapás érte a föld ra jzi tudományt.

R ich th ofen Ferdinánd báró, a fö ld ra jz nagymestere és újjáalakítója, a berlin i egyetemem a földrajz tanára, 73 éves korában meghalt. Az elhunyt eredményekben gazdag életéről és korszakalkotó munkásságáról Löczy L ajos beható ismertetést írt Közleménveinikben.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1905-bon Egyetemi Törvénytervezetet bocsátott iki, ah ez Lóczy L ajos az 1906. évi elnöki jelentésében hozzászólt.

,íA Törvénytervezet az egyetemen négy nagy tudományköréröl k í­

ván gondoskodni. I. N yelv és irodalom köre. II . Társadalmi tudom á­

nyok Ó3 történelem köre. I I I . Matliematiika és természettudományok köre. IV . Filozófia köre. Hasztalan keressük a földrajzot ezen tudo­

mánykörök valamelyikének részletező felosztásában. A Törvénytervezet további részeiben sin cs egy szó sem ia földrajzról. Bizonyosan azért nincs szó, mert a tervezők nem tudták azt hová ten n i: a II . Társadalmi tu d o­

mányok, vagy a I I I . Mathematika és természettudományok körébe?“

L óczy m egállapítja, „h q gy a földrajz, m int tiszta tudomány, csak természettudományi lehet és csak olyan természetviz9gáló fejlesztheti, akii valam elyik természettudományban önállóan kutatni képes. H o g y azonban a term észettudós-geográfus m egállja helyét, hogy a föld rajzot hasznosan művelhesse és terjeszthesse, humanista műveltsége, a törté­

netírás irán ti érzéke elengedhetetlen, mert ezek nélkül sem tudom á­

nyának, sem pedig a társadalmi földrajznak sokat hasznülni nem fog.

A földrajz szerepének az egyetemi oktatás keretében tehát kifejezett, helyet kell adni és pedig a I I I . Természettudományi és matihematiilkai körben, mert az idetartozó tudományok mindegyükével a tiszta földrajz szorosan kapcsoliatos.“

„ A földrajznak a Törvénytervezetben tapasztalható elhanyagolása, vagy inkább elhallgatása, m integy fölfe lé vetett árnyéka a föld ra jz szo­

morú középiskolai tanrendjének.“

Lóczy fejtegetéseit így végzi:

„M indezekből azt dedukálom, h ogy a föld ra jz még nem foglalta el a megillető helyet, sem közoktatásunkban, sem közélettüinlkben. P ed ig az emberiség és a nemzetek boldogulásának egyik tudomáuy sem szolgál­

hat annyit, miint a földrajz. Ivivánom, hogy e célra hazánkban mód és alkalom adassék a vállvetett munkának és h ogy e munkában a Magyar Földrajzi Társaságnak jusson a vezérszerep.“

1905-ibetn két nevezetes k ü lföld i vendége volt társaságunknak. M ár­

ciu s 16.-án Drygalsiei E rik d,r. tiszt. tag. a „Gauss'* dólsarki expedí­

ciójáról, december 14.-én pedig F ilch n er V ilm os te já r k ir. hadnagy a H oang-ho (forrásvidékére vezetett expediciójáról tartott előadást.

1906. Hasznos és kegyeletes munkát végzett a Magyar F öldrajzi Társaság, amidőn 1906-ban R eguly Antalnak, az „Észak K ö rö si Cso­

rn ájáén ak uráli térképét kiadta. Társaságunk méltóképen adózott ez­

zel a .naigy utazó emlékének és ezt a ma már ritkaságszámba menő művet megmentette az esetleges elpusztulástól. Pápay József a Közlemények

X IX

1900. évfolyamának novemberi füzetében behatóan ism erteti a térképet, amely az 1906. évfolyam melléklete gyanánt jelenít meg.

1906-ban G yörgy Aladárt, társaságunk egyik legibuzgóbb és leglel­

kesebb hivét, választmányi és tiszteletbeli tagját, veszítettük el. G y örg y Aladárt sokoldalú műveltsége jellemezte. M/int publicista és tanügyi író, fáradhatatlan volt. N agy szorgalommal foglalkozott a néprajzzal s a föld ra jz népszerűsítésével. Számos ily irányú dolgozata jelent meg.

Közlem ényeinkben, a folyóiratokban ás a napisajtóban. Haeokelt és H ell- waldot fordította. Farkasfalvi Im re m ondott róla emlétabeszédet.

Ugyancsak 1906-ban h un yt el K örösi József, társaságiunk tiszte­

letbeli tagja, a fővárosi statisztikai hivatal m egalapítója és 37 éven át nagyérdemű igazgatója. Emlékezéséről T h irrin g Gusztáv dr. írt a F ö ld ­ rajzi Közlemények 1908 febru.áriusi füzetében.

1907. A z 1907 m árcius 2.-i közgyűlésen Lóczy L ajos elnöki jelen ­ tésében nevezetes föld ra jzi eseményekről számolt be, ezek között magyar kutatóik eredm ényeit is látjuk.

Almásy Györgyinek tien-sani expedíciója, ha nem váltotta is be progtrammját, érdekes föld rajzi, geológiai és néprajzi eredményeikkel gazdagította ismereteinket. Uti társa, a fiatal Prinz Gyula dr. újév t á j­

ban érkezett haza. A z utolsó hónapokban már egyedül végezte kutatá­

sait. R övid jelentései már napvilágot láttak a F öldrajzi Közleményekben.

V o jn ich Oszkár dr. pedig Ausztrália, Tasmania és New-Seeland v id é­

keit járta he.

A nagy fö ld ra jz i mozgalmak köziül bennünket közelebbről érdekel a geodéták nemzetközi értekezlete, amely szeptemberben volt Budapes­

ten s ia földkerekség nagy nevű tudósait hozta el vendégül fővárosunkba.

Másik esemény az 1560-ból származó Lazrus-féle magyarországi tér­

kép fak-szim ile kiadása.

Társaságunk 1907-ben hatalmas lépést tett, a föld ra jzi tudomány népszerűsítése érdekében. Gholnoky Jenő főtitkár indítványára elhatá­

rozta a választmány, h og y a vidéken vándorgyűléseket rendez. Ezeknek célja, h ogy társaságunk országunkban m indenfelé érdeklődést ébresZ- szen a föld ra jz iránt s a vidék közönségét közelebb hozza társaságunkhoz.

B iztunk benne, h og y hazánk intelligenciája megértéssel fogad bennünket. Nem csalódtunk! E lső vándorgyűlésünket K ecsk em éten tartottuk 1907 október 11— 13.-án s a híres nagy a lföld i város igazi sze­

retettel jö tt elénk.

K ecskem éti vándorgyűlésünk fényes sikere országszerte érdeklő­

dést keltett s vidéki városaink szinte vetélkedtek abban, h ogy vendégül lássák a Ma;gyair F öld rajzi Társaságot.

Egiészcn a háború kitöréséig minden évben tartottunk vándor- gyűlést. 1908 október 18.-án Szegeden, 1909 szeptember 26.-án N agy- becskereken, 1910. szeptember 24^—26.-án S zékesfehérvárott, 1911 szep­

tember 16— 18.-án U ngvárott, 1912 szeptember 22.-én D ebrecenben, 1913 szeptember 21— 23.-án Aradon.

M ind a hét vándorgyűlésünk legkellemesebb emlékeink közé fo g tartozni. T anítottunk és a vidék légkörében tanultunk is. F őleg a ván-

I

X X

dorgy ül csekkel egybekapcsolt kirándulások adtak alkalmat tapasztala­

tok szerzésére.

L efolyt vándorgyűléseinken mégis szomorúan tekintünk végig, mert károm város, ahol oly lelkes fogadtatásban volt részünk: Nagy- becskerek, Ungvár, Arad idegen uralom alá ju tott. E rős a hitünk, hogy m ind a három ismét a miénk lesz.

Lipszky és Schedius elhunyta óta 1907 december 2.-án érte a m a ­ g y a r térképírást a legnagyobb veszteség azzal, hogy Bártfán Hom olka József, társaságunk lev. tagja, az állami nyomda térképészeti osztályá­

nak volt főnöke, 67 éves koráiban meghalt. A z ő érdeme, h ogy az állam- nyomda kartográfiái osztálya rövid id ő alatt a tudományos követelések­

nek is megfelelt, s hogy tudományos könyveink m ellékletei csakhamar itthon készültek. Negyven évi szolgálat után, 1897-ben nyugalom ba v o ­ nult. Ez alatt az idő alatt készítette 1:900.000 arányban Magyarország közigazgatási és közlekedési térképét, Lipszky óta a legnagyobb hazai térképet.

1908. 1908 március 26.-i közgyűlésünkön L óczy L ajos elnöki jelen ­ tésében büszkeséggel emlékezik meg báró E ötvös L oránd dr. tiszteletbeli tagunk nagyszabású geofizikai munkásságáról. A z A lfö ld déli részében évek óta mérte báró E ötvös a nahézségerö gradienseit, azok nivófelüle- t-eit és a földmiágncsség jelenségeit. Nem régen jelent meg a nemzet­

közi földm érők szövetíkezelének értekezései között munkálatainak átnő- zetes ismertetése (B estim m ung dér Gradienten dér Schw erkraft und ihrer Niveau.flaohen mit H ü lfe dér Drehw age). Kétségtelen, hogy ez a közlemény a nehézségére meghatározását az "egész Földön új irányba fo g ja terelni.

Lóczy L ajos ebben a jelentésében is kiterjeszkedett a földrajz taní­

tásának kérdésére és erélyes szavakkal sürgette annak megreformálását.

Jó szolgálatot tett nemzetiünknek 1908-ban a londoni magyar ki­

állítás, amelynek kulturális osztálya föld ra jzi tekintetben is becses anyagot m utatott be a közönségnek. Föérdeme ez E rödi Béla dr. tiszte­

letbeli elnökünknek, a kultiúrális osztály ü gyvivő igazgatójának.

Ázsiában S tein Autrél és H éd in Sven kutatásai kötötték le teljesen figyelmünket. Stoiin Aurél 1908 őszén fejezte be két és fé l évre terjedő második nagy archeológiái és földrajzi expedícióját, amelyet az indiai kormány megbízásából vezetett K hinai-T uikesztánba és a vulajdön­

képem Khina Kam-szú tartományának nyugati részeire. A k ülföldre származott hírneves magyar utazó kétségkívül egyike a X I X . és X X . század legnagyobb ázsiai kutatóinak. Tudom ányos jelentőségre H édin Sven sem m úlja őt felül, ő ötödik tibeti utazásáról ugyancsak 190»

őszén tért haza.

A frikában Tordai Em il budapesti születésű hazánkfia a londoni anthropológiai társaság megbízásából főleg ethnografiai megfigyelésekkel és gyűjtésekkel foglalkozott. A Fehér-N ilus vidékén H unyady László g ró f utazott vadászati céllal.

A dél elmeri kai kutatások munkajaban mi magyarok is résztvet- tümk. Lendl A d o lf érdemes tudósaink, az argentínai kormány m eg­

X X I

bízásából fő le g zoológiái gyűjtéseik végeit utazott Buenos-Airesből a Csendes-Óceán partvidékére, hónapokig tartó érdekes vándorútban szelve át a délameriikaii kontinens magas fö ld jé t s ia Kordillerrák hófedte gerincét. Ú tjáról szép munkában, számolt be, amelybe ugyancsak 1908.

évi kisázsiai útjának ismertetését is belefoglalta.

Gubányi K á roly mérnök Ausztráliából érdeikes hilreket küldött haza. „ ö t év Mandzsuországbain" oimü könyve a Magyar F öldrajzi T á r­

saság könyvtárában jelen t meg.

V ojn ich Oszkár dr. pedig nemcsak az ausztráliai kontinenst, ha­

nem Óceániát ás keresztül-kasul barangolta s szép gyűjteményekkel tért haza Európáiba. Ú tjáról könyrvalaikban is beszámolt a magyar közön­

ségnek.

1908-ban három gyászesetünk is volt. A régi gárda tagjai egym ás­

után dőlnek ki.

A z 1908 szeptember 24.-i választmányi ülésen Lóczy L ajos elnök mély fájdalom m al jelentette, h ogy B erecz Antal 1908 szeptember 14.-én meghalt. A választmány elhatározta, h ogy iaz elhunyt örökös tisztelet- belli főtitkár érdem eiről a közgyűlésen tartandó emlékbeszódíben cmlé • kezik miog. Az emlékbestzédet id. Farkasfalvi Im re mondotta. „ A buzgó és kiváló pedagógust" — úgymond — „senkise vallhatja több joggal a magáénak, m int éppen a M agyar Földrajzi Társaság."

M ély megilletődéssel vettük a hirt, hogy K og u tow icz Manó társa­

ságunk pénztárosa, a M agyar F öld rajzi Intézet igazgatója, 1908 decem ­ ber 22.-én 57 éves korában meghalt. A m in t Cholnoky Jenő írja : A m a­

gyar kultúra érdemes ú ttörő munkása kiiváló szakképzettségű, a k ü lfö l­

dön i!s elism ert tudású geográfus és térképész szállt vele sírba, aki telve nemes idealizmussal, m egalapítója volt hazai kartográfiánknak. Hosszú és fáradtságos munka után sikerült m egalapítania az első magyar fö ld ­ rajzi intézetet, amely 1890-ben kezdte meg működését.

1908 május 5.-én h ún yt el 83 éves korában, Angliában letelepe­

dett érdemes hazánkfia: Duka Tivadar. Idehaza már m ajdnem e lfe le j­

tették, de második hazájában, Angliában nagyon jól ismerték, tudo­

mányos munkáját megbecsülték. Erejének javarészét K örösi Csorna Sándor emlékének szentelte. K örösi Csorna Sándor D olgozatai oimü munkája ogyszerre jelent meg magyar és angol nyelven.

1909. Az 1909,-i esztendőt N ordenskjöld Ottó dr. tiszt, tagnak

„ A svéd délsarki expedíció és tudományos eredm ényei" cim ü, januárius 11.-én, vetített képeikkel tartott előadásával nyitottuk meg.

A I X . nemzetközi föld ra jzi kongresszust 1909 ju liu s havában Genéve-ben tartottiák meg s azon társaságunkból Lóczy Lajos, Cholnoky Jen ő és T elek i Pál g ró f vettek részt. Lóczy elnökünk és T eleki Pál g róf egy-egy, Cholnoky főtitkárunk két előadást tartott.

1909. évi jelentésemben ismét szévátettem a föld ra jz taní­

tásának kérdését. Felhívtam a figyelmet Cholnoky Jenő dr. főtitkárunk amaz emlékiratára, am elyet a középfokú föld ra jzi oktatás fejlesztése tárgyában Szabó Im re dr. tanár közreműködésével írt, s amelyet a K o ­

lozsvári Középiskolai Tanáregyesület lelkesen elfogadott s az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek tárgyalás végett beküldött.

Ennek az egyesületnek kebelében akkoriban földrajzi reform ­ bizottság alakult, amely a fö ld ra jz középiskolai oktatásának gyökeres megjavítását tűzte ki célul. A bizottság elnöke E rödi Béla tiszteletbeli elnökünk, előadója pedig Vargha G yörgy tagtársunk, aki nagy buzga­

lommal dolgozik a földrajz oktatásának fejlesztése érdekében.

A k ü lfö ld i földrajzi tankönyvük húzódó kérdésével szintén f o g ­ lalkoztam jelentéseimben. Visszatérítem az 1904 március 10.-i közgyű­

lésen előterjesztett indítványom ra, amelynek értelmében társaságunk 1905-ben és 1907-ben is sürgető felterjesztést intézett a m. ki.r. vallás- és közoktatásügyi miniszterihez, sajnos azonban eddigelé ebben a kérdés­

ben semminemű intézkedés nem történt.

Jelentéseimben végül társaságunk egyik legfontosabb feladatának tekintettem a B alkán-félsziget beiható tanulmányozását.

1909 áprilisában a két ihir.neves ázsiai utazó: H édin Sven és a ma­

gyar S tein A urél, immár másodízben vendégeink voltak. H édin Sven április 5.-én és 6.-án az Uránia tudományos színházban legutóbbi tibeti expedíciójáról, Stein A urél pedig április 23.-án és 26.-án szintén az Urániában „F öld ra jzi és régészeii kutatások Belső-Ázsiában 1906—

1908-ban“ címmel tartott előadást.

Az 1909. óv sem múlt el gyász nélkül. Ilanusz István, társaságunk régi híve, levelező tagja, Közlem ényeinknek szorgalmas munkatársa hunyt el.

1910. 1910 januárius 11.-én érdekes eseménye volt társaságunknak.

ShacM eton angol délsarki utazó ia M. N. Muzeum dísztermében 1907—

1909.-i expedíciójáról szólott, amellyel 1909-<ben 88°23’ -ig ju tott. L óczy L ajos elnök üdvözlő szarvak kíséretében átnyújtotta neki a M agyar F ö ld ­ rajzi Társaság nagy aranyérmét. Shackleton délsarki kőzetekből szép gyűjtem ényt ajándékozott a M. kir. F öldtani Intézetnek.

P eary R óbert 1910 május 20.-án körünkben időzött s nyolcadik északsarki útjáról, amelyben. 1909 április 6.-án elju tott az északi sarkra, a Fővárosi V igadó zsúfolásig megtelt nagytermében előadást tartott.

K özlem ényeinek 1910. évfolyamának első füzetében Cholnolcy Jenő a F öldrajzról ír, amelynek tárgyköre állandóan foglalkoztatja a geográ­

fusokat.

Ilu n fa lv y János, L óczy Lajos vélem ényét már ismertettem. L eg­

nagyobb érdeklődéssel és kíváncsisággal fordulunk most budapesti egye­

temiünknek mai földrajztanára, Cholnoky Jenő felé, h o g y .ő , aki a jöv ő geográfusait előkészíti, tanítja, m ilyen határokat szab és m ilyen tartal­

mat iád a földrajznak.

„S okat vitáztak már arról, hogy a föld ra jz 'különálló tudomány-e, vagy pedig csak valami töltelék, amely a hum anisztikai és természet tudományok közt állítplag tátongó űrt volna hivatva kitölteni. Határa iránt a legkevesebb emiber van tisztában, módszerét csak átt-ott sej­

tik, az eredeti észleleteket megvonják tőle s az észleleteket m ind más