J TITO TÁBORNAGY SZÜLETÉSNAPJÁN KATONAI FOLYOIRAT

Teljes szövegt

(1)

II. évfolyam. 6. szám. 1947 junius hó.

KATONAI FOLYOIRAT

MEGJELENIK MINDÉN H Ó N A P 15-ÉN.

TITO TÁBORNAGY SZÜLETÉSNAPJÁN

J

UGOSZLÁVIA népe pünkösd vasárnapján ünnepelte Tito tábor- nagy 55. születésnapját. Ünnepnek éreztük mi is ezt a napot, mert Tito tábornagy neve az egésiz világon egyaránt az elnyomók elleni harc és a parti'záneszme szimbóluma.— A második világháború előtt csak gyanítottuk, a háború alatt meggyőződhettünk arról, hogy a jugoszláv nép a világ legnagyobb erkölcsi értékű népe. Jugoszlávia volt -a második világháború alatt a fasiszta világimperiaüzmus által harcra kényszerített országok közül a legnagyobb áldozatokat Vállaló, leg- nagyobb harcikészséggel küzdő és a nemzeti szabadság gondolata mel- lett m i n d végi g~ kitár tó 'és egy pillanatra sem lankadó legvitézebb nemzet.

Érdékes és a történelem gyakran ismétlődő jelfensége, hogy nagy világégések során a mélyponton megakadt nemzetek, történelmük vál- ságos helyzetében, saját erejükből, önmagukból termelnek ki egy vezető államférfiút. Társadalmi átalakulások és egyéb sajátos körülmények határozzák meg azután azt, högy ez a kiválasztás helyes volt-e vagy sem. Ennek következményeként azután az ország a látszólagos felemel- kedés,után megindulhat a végpusz-tulás útján. De ha a kiválasztott vezér valóban, hivatott vezetője volt népének, úgy az" ország megindul az anyagi és erkölcsi feltámadás útján akkor is, ha- ez az út harcokkal, nehézségekkel és felértékeihetetlen véráldozatokkal is van szegélyezve.

Ezen, az úton halad ma Jugoszlávia népe, helyesen Júválasztott, tökéletesen népi eredetű vezetője, Josip Broz-Tito tábornagy jóvoltából:

Leírhatatlan megpróbáltatások ( után követi a maga útját az a nlépí amely a második, világháború alatt- megszemélyesítő jé volt a német

világhódító törekvésekkel szembeni fegyveres ellenállás gondolatának.

A-boldogulás és az újjáépítés útján haladnia az a nép, amely csaknem teljes egészében, gyérmékek és aggastyánok, öregasszonyok és ifjú har- cosok egyetlen partizánhadsereget alkotva, ha kelletUelhagyta otthonát

és földjét, hogy- felhúzódva a hegyeik közé és az erdőkbe, győzelmesen végigharcolja történelme legvéresebb háborúját.

Ez a mindén eddigit felülmúló hősi teljesítmény, a.nép tömegeinek

(2)

2 HONVÉD 6. SZÁM '

önfeláldozása és fanatizmusa mellett is elválaszthatatlan a jugoszláv' nép vezetőjének, Josip Broz-Tito tábornagynak a nevétől. Titotól, aki at maga tudásával, a maga akaratával .és a sáját mindenekfelett álló tehet-

"jségével — nem a saját elhatározásából, hanem, a jugoszláv nép törté-' nelmi akaratából — jutott el a népi Jugoszlávia államfői pozíciójába.

Josip B'roz-Tito horvátországi származású volt és ma'mégis a de- mokratikus jugoszláv állameszme megszemélyesítője. Ez a tény egy- magában is forradalmi változást-jelent a régi Jugoszlávia nemzetiségi felépítésével szemben. Ismeretes, hogy Horvátország a jugoszláv állam- egység felhomlasztása érdekében kifejtett fasiszta bűnszövetkezés egyik, leghangosabb csatlósa volt. De Tito személye nemcsak, bizonyítéka an- nak, hogy nem az idegen imperialista propaganda masz-lagától meg- tévedt horvát usztasák képezték a nép .igazi arculatát és közhangulatát,, hanem ha -látszat ellenére is voltak a jugoszláv állameszméh-ez hű demo- kratikus gondolkozású horvátok. Többek között ebben a kérdésben i s

• szöges ellentétbe került a konzervatív és legitimista ószerb rendszer Tito baladó irányú, őszintén demokratikus forradalmi átalakulásával.

A Mihajlövics-féle csetnikmozgalom folytatni akarta a régi szerb- sovi- niszta gyűlölet rendszerét a környékező nemzetiségekkel' szemben.

' ErujLek megfelelően akarták az egész hoiyátság számlájára íirmi á fasiszta'' propagandának behódolt vezetők, uralkodó rétegek és néhány ezer usz- tasa bérgyilkos' árulását. Ebből az elképzelésből teljesen kihagyták a.

' dolgozó nép nagy tömegeit, melynek sorából Tito tábornagy is egyszerű, dolgozó munkásként került ki. ;

Tito forradalmi pályafutása nyílegyenes vonalban, törés és- revi- deálás nélkül haladt .felfelé ívelő útján. A monarchia 1918. évi össze- omlása után az új. jugoszáv állam megalakításáért folyó küzdelmeket a .horvátországi „zöld káder" kötelékében harcolta végig. Csakhamar mint a jugoszláviai kommunista párf illegális mozgalmának egyik veze- tője szembekerült a reakciós ,Szerb 'államvezetéssel. De a -mitroyicai. és.

számos más börtönben, elszenvedett büntetései, csak- megacélozták tör- hetetlen forradalmár prolétár dl szánts ágát. Szabadságát visszanyerve, a.

Szovjetunióba került, ahol igen- -mágásfokú katonai képesítést nyert..

Amikor pedig a fasiszta t-errbr Európában elsőízben kirobbantotta a.

háború viharát, Tito ott küzdött Spanyolországban Eu-rópa és a nemze- tek szabadságáért. Tito életének az á része, amely nem a gépműhelyek nehéz munkájában telt el, a harctéren zajlott, le. Amint a fasiszta há- ború fergetege feltartóztathatatlanul közeledett az európai kisnemzetek, felé, úgy erősödött a.fasizmus elleni szervezett ellenállás gondolata a jugosizlávíai baloldali munkásszervezetek körében, Ezek helyes; és tiszta ítólőképességéfe és bölcs-helyzetmegítélésére Val'l, hogy a jugoszláv ille- gális szervezetek jóelőre számítva arra, hogy. hazájuk a háborúba való belesodródást és a régi. rendszer belső korrupciója révén a katpnai össze- oprlást elkerülni nem fogja, a belső népi fegyveres- ellenállás megszer- vezését már az 1940. évtől megkezdték. •.

Az előre sejtett jugoszláv katonai összeomlás után, amikor a meg- szálló német fasiszta katonai erők azt hitték, hogy a leigázott kis ország- is beleilleszthető lesz .a német háborús erőgazdálkodás rendszerébe,

(3)

DEZSÉXYI: TITO TÁBORNAGY SZÜLETÉSNAPJÁN 3

megkezdődött a partizánháború. A jugoszláv kommunista párt előre megszervezett '3—10 főt számláló sejtjeiből indult ki az elemi erővel

• feltörő népi megmozdulás, timely — a szó legszorosabb értelmében vett népfelkelés'— egy pillanatra sem engedett.békét a leigáző megszálló csa- patoknak. A mozgalom megindulási stádiumában, Tito személyes veze- tése1 alatt álló az a sejt, amely egész Jugoszláviában sok száz partizán- sejttel egyidőben kezdte meg guerilla tevékenységét, nem számolt több tagot, mint nyolc főt. Felbecsülhetetlen a feltörő népi erők mindent el- söprő akarata, amely ezt a gondosan előkészített -fegyveres, ellenállást a második világháború, egyik döntő hadműveleti tényezőjeként szereplő

partizánhadsereggé tudta fejleszteni. - , • Sajnálatosnak mondható az a tény, hogy a nemzeti ellenállás meg-

valósításában. Jugoszláviának a népi • tényezőkön kívülálló, okok miatt nem sikerült egységesnek' lenni. Az antifasiszta ellenállás egységessége-' nek meghiúsulása a Drázsa Mihajlovics csetriikszervezet működésén múlott: Különös tragédiája volt a,jugoszláv népnek, hogy ez a szervezet, amelynek a-megszállás kezdeti stádiumában a németek elleni hadműve- leteiről emlékirataiban Tito is 'említést tesz, nem volt képes együtt ha- ladni a- demokratikus fejlődés irányával. Mihajlovics és, szerb vezérkari' tiszttársai á mozgalom léién kezdetben kétségtelenül németellenesek vol- tak, azonban a régi korrupt rendszer, a királyság és. a kiváltságosak egyéni érdekeinek védelmében csakhamar szembefordultak' az egyre határozottabban szélsőbaloldalinak mutatkozó partizóqmiozgalominal.

A fennálló és a jugoszláv nép rovására működő ideológiai ellentéteket ,Tito minden jószándéka, mellett sem lelhetett áthidalnj, majd* Drázsa Mihajlovics és Tito között Sztrugarná'k faluban lezajlott személyes talál- kozás sem hozta meg azt az eredményt, amelyre a' nép felszabadulása érdekiében szükség lett volna. Mi'hájlovics mindvégig kitartott a törté- nelmi események során elbukott régi; rendszer védelmében, hi nemzeti- ségi kérdés legfontosabb problémájának a szerb népen kívüli nemzeti- ségek elleni megtorlást tartot ta és merevén ragaszkodott a régi .reakciós rendszer és államforma fenntartásához. Mándénnek elkerülhetetlen kö- vetkezménye lett a jugoszláv nép azon tragédiája, hogy az elvi ellen- tétek hatása alatt egy; napon megkezdődött a/ fegyveres harc az akkor már nyíltan a német fasiszta hadsereg oldalára átállott csetnikek és a népi, szabadság gondolata mellett Tito, vezetése alatt mindvégig'töret- lenül kitartó partizánok között. Ez a sajnálatos harc, amely valóban feleslegesen szaporította a hős jugoszláv nép felbecsülhetetlen vérvesz- teségét, az igazság és a népi erők jegyében nem végződhetett másképpen, minit á Mihajlovics-féle csetnikmozgalom bukásával. ' - .

Tito vezérlete alatt a partizánháború fellángolt a német és -olasz fasiszta hadseregek által megszállott Jugoszlávia -területén. A: jugoszláv romboló partizánosztagok nap-nap után vállalkozásokat hajtottak végre • a német távbeszélőT és vasútvonalak, raktárak és az utánpótlási össze- köttetések útvonalai és műépítményei ellen. A parti'zánháború vakmerő vállalkozásaiban az egész jugoszláv nemzet számára a belgrádi ifjúság, mutatta a követendő példát. Diáklányok, kis diákgyerekek világos nap- pal hajtottak végre benzines -gyújtogató merényleteket á német katonai'

V - • ,

(4)

4 HONVÉD 6. SZÁM '

javak ellen. A kíméletlen megtorlás, tízezrek ártatlan kivégzése nem volt alkalmas arra, hogy a futótürként terjedő partizánháborút elfojtsa.

A Tito vezérlete alatt egységesen irányított partizán hadműveletek akkor kaptak nagyobb lendületet, amikor a világhatalmi őrület tébolyá- ban a hitleri Németország hadműveleteit Szpvjet-Oroszország ellen meg- kezdte. 1941. év nyarán a partizánalakulatok eredményes harcokat folytattak Valjevo, Kragujeváca, Uzsdce és Hómolje területéül. A* parti - zánháború központja csakhamar Montenegro lett, ahol Cetinje és Pod- gaxica kivételével csakhamar az összes helységek, a partizánok birto- kába kerültek. Tito vakmerőségére jellemző, hogy a partizánháború hadműveleteit egész 1941 augusztusáig ő maga személyesen Belgrád egyik rombadőlt házából irányította. > ' { . >,

Mialatt Belgrádban a záruló Nedics-kormány, a németekkel együtt- működve kétségbeesett erőfeszítésekkel hiába igyekezett erkölcsi lét- jogosultságát fenntartani, a partizánháború egyre jobban terjedt. 1941 őszén a Tito-féle partizánhadsereg Uzsiöében már. saját fegyvergyárrat rendelkezett. Ebben az időben terjedt át a partizánháború Horvátország és Szlovénia területére, ahol különösen, a szlovén ifjúság csatlakozott nagy lelkesedéssel Tito tábornagyihoz. -

Tito főparancsnoksága a hadmüveletek Bosznia területére történt kiterjesztése után egyre több csapatkötelékét vont hatáskörébe. Ebben az időben a „Népfelszabadító partizán és önkéntes csapatok főparancs- noksága" hadműveleteit egyre jobban kiterjesztette a fasiszták által megszállt területekre. Mialatt a német fasiszta hadvezetőség egyre gyak- rabban indítottá el eredmény nélkül a pártiizánmozgalom, elfojtására irányuló hadműveleteit, a csetnikek -minden áruló tevékenysége ellenére egyre határozottabban csúszott át a 'kezdeményezési Tito kezébe. Min- denhol, ahová Tito csapatai elértek, a nép a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott a felkeléshez. A jelszó:-„Halál a német megszállókra!" •—

ott élt;a nép. ajkán Dalmáciától Macedóniáig lé!s a görög határtól Bel- grádig. A partizánhaderők ellen irányuló negyedük offenzívában, az

1942—43. év fordulóján Mihajlovics csapatai m á r szorosan német köte- lékben harcoltak. Mindenhol, ahol- a hadműveleti helyzet a partizán- hadsereget átmenetileg területfeladásra kényszerítette, a lakosság kö- vette a visszavonulókat és elhagyva otthonát, bevette magát az erdőkkel borított begyek közé. Tito főparancsnoksága ebben az időben már ön- álló hadműveleti egységként szereplő dandárok felett intézkedett.

A harcok hevességére és eredményességére jellemző, hogy úgy a német, mint az olasz, megszálló hadseregek veszteségei hadosztálykötelékekre emelkedtek. A németek által megindított ötödik offenzíva bár egész Jugoszlávia területére kiterjedt, mindenütt eredménytelen maradt. Jugo- szlávia felszabadításáért Tito személyes, vezetésé alatt harcoló csapatok lassan mindenütt szétforgácsolták a fasiszta megszálló erőket.

Jellemző a Tito hadsereg mélységes erkölcsi' erejére és a partizánok b a j társi asságára, hogy a mozgóháború viszontagságai között sebesült-' jeiket minden hadihelyzetben a legnagyobb áldozatok és sikerek felál- dozása árán is magukkal vitték. H egy sz ak adok ok, járhatatlan utak, közlekedési .eszközök hiánya nem képezett akadályt azok számára, akik

(5)

< - 1 . - .

DEZSÉNYI: TITO TÁBORNAGY SZÜLETÉSNAPJÁN 5 lerongyolódva, mezítelen lábbal a hómezőkön keresztül, alig járható

hegyi utakon szállították biztonságba sebesült bajtársailkat. Ez a kép is hozzátartozik annak mégítéléséhez, hogy mi volt Tito tábornagy er- kölcsi nevelésének befolyása a partizán bajtársi szellem kialakítására.

A hadműveleti helyzet további alakulása során hatatnia.SÍ támogatást nyert Tito partizánhadserege a szövetséges légierők és tengeralattjárók által végzett anyagutáripótlás tériéin. A harcok változatlan erővel folyta- tódtak a véghelyzet kialakulásáig. 1944 szeptemberében eljött, a' Jugo- szlávia' történelmének örök időkre legdicsőségesebb napja. Tito partizán- hadserege Belgrádnál egyesült a felszabadító szovjet hadsereggel.

Ha igáz. az, hogy az embereket munkájuk eredményeiből lehet meg- ítélni, ázon a napon, amikor ismét a tetőponton ragyogott az ú j demo- kratikus Jugoszlávia saját hőseinek vérétől vörös napja, úgy a sok- millió jugoszláv partizánnal és a, sokat szenvedett jugoszláv néppel együtt mutathatunk rá a felszabadulás történelmi nagyszerűségére,

mondván: Ez Tito. • ..Jellemző Tito tábornagy elért ^eredményeinek nagyszerűségére az

is, hogy abban az időben Churchill, Nagybritannia miniszterelnöke volt az, aki az angol parlamentben elismerte, hogy Tito vezetése alatt Jugo-' xzlávia partizánjainak jutott osztályrészül az a megtisztelő feladat, hogy elsőnek kezdjék meg a harcot a hazájukat megszállva tartó fasiszták ellen. - ~ ' -

Nekünk magyaroknak Tito tábornagy személye és a Jugoszláv nép hősi küzdelme egy különleges nagy emlékeztetés, Arra kell gondolnunk, hógy mityen nagy különbség van országok sorsa között, amelyek a fásiz- mus alól történt felszabadulásukat csak külső segítséggel tudták elérni, Vagy pedig felszabadulásukat saját- népi erejükkei harcolták ki. Amikor a hála' őszinte őrzésiéivel fordulunk a Szovjetunió felé, amely a magyar függetlenségért és szabadságért küldte ide fiait meghalni a harcmjezőn, a tisztelet és el ismerés zászló ját kell meghajtanunk Tito tábornagy Ju- goszláviája előtt, melynek fiái, vezérükkel a? élen, maguk vívták ki hazájuk felszabadítását prszáguk jelképes felségjele, az ötágú vörös csillag díszítette égbolt alatt.

/ Dezsényi Miklós

(6)

ÉLESLÖVÉS VEZETÉSE

A

legutóbbi alkalommal, a-z éleslövést megelőző előkészületeket ismertettük, most rátérünk a tulajdonképpeni .éles lőgyakorla- tok (iskolalövés) -gyákorlati. végrehajtásának — lefolyásának —

• ismertetésére.

1.. Az előkészületek végrehajtása után a lőállásokon.az oktatók fel- szólítják lövőidet.-Célszerű, ha egy-lövő már a fékpadra — tüzelőállásba' -— kerül, a következő lövő készen' az írnok (aki egyben csengők'ezelő) mögött lábhoztett puskával, nyitott záródugattyúval figyeld a lövőt és a céltáblát, majd az eredmény bemutatását. . • '

2. Az oktató a lőállásba kerülő újoncnak (lövőnek) már ne ma- gyarázzon. Csak a tűzparancsot adja —- nem kiabálva —- és jól figyelje jmeg a lövő. magatartását. Ha látja, hogy az ideges, kapkod, nyugtalan,

pár jó szóval, csendes beszéddel nyugtassa .meg. Ha célzás közbén na- gyobb hibákat lát, vagy a lövőnek nagyon! reszket a keze, ugrál a cső- torkolata, vetesse „visz-sza". Pihentesse a lövőt és főleg a saját nyu- galmával, jóindulattal hasson a löVőre kedvezően. Ha így sem ér el erediúényt, szüntesse be a lövővel a tüzet és később fél óra, vagy egy óra múlva vegye sorra újból. .

Az oktató a lövőnek mindig a jobboldalán,' a puska irányzékával kb. egymagasságbarv álljon,' úgy, hogy a lövőt célzás közben jól lássa.

Célzás közben csak a feltűnő hibákat javítsa k i azonnal; fő, hogy pon- tos találat legyenC .

Az éleslövés kezdetben szokatlan. Főleg az első lpszámoknál gya-, kori, hogy a durranástól és hátrialökéstől meglepődő, vagy idegenkedő . honvéd a lövés pillanatában puskáját a célratartásból kimozdítja,"fejét elkapja, a szemeit behúnyja, stb. Bevált/eszköz á hiba megszüntetésé- hez, ha az, oktató éleslövés alkalmával észrevétlenül megtölti a honvéd puskáját fad.ugós tölténnyel áz élestöltények közé keverve és így lövet vele. Ekkor lehet meglátni, hogy á lövő nyugodtan lő-e; vagy nem.

Lövés után a honvéd vegye vissza a puskáját abba a helyzetbe, amelyben a célíatartás előtt volt és húzza hátra a záródugattyút. Ha állva lő, vegye a puskát lábhoz.

Elcsettentés esetén néhány másodpercig célratartásban tartson ki, ezután vegye vissza a puskát. A zár kinyitása nélkül feszítse iueg az ütőszeget és ismételje meg a lövést: Amennyiben az elcsettenés megis- métlődik, ürítsen lés töltsön másik' tölténnyel.

3. Az elsütés után az oktató kezében levő kis céltáblán (kb. egy arasznagyságú kartonlap) a lövő azonnal mutasáa meg, hogy szerinte a találat hol lesz. Azaz á lövő képes legyen önmagát megfigyelni, hogy-

(7)

I

. KEREKES: ÉLESLÖVÉS VEZETÉSE, 7.

•elrántotta, vagy, elszorí totta-e a; puskát a lövés pillanatában.'Arra kell törekedni, hogy minden lövő önmaga előre meg tudja mondani, hogy találata hol fekszik, vagy milyen hibát követett el. Ugyanekkor mutassa

meg a lövő az oktatónak a célpöntáthelyezést is, ha szükséges. Ha ezt következetésén é^ rendszeresen követeljük,. a. legtöbb embernél rövid idő alatt igen jó eredményt mutat hatunk fel. ,

4. Az egyes lőszámok lelövése után a jelzők, felhívásra (a legtöbb lövöldében csengetésre, szükséglövöldéken kürtjeire), béniútatják a ta- lálatot. Ezt az írnok bejegyzi a lőlapba; az oktató pedig megmagya- rázza áiz elkövetett feltűnő hibát. A lövő nagyon kirívó hibáját a lőlap

•alján, megjegyzésként be kelL jegyezni. Pl.7 „A puskát elrántja", „Tusa .áhnarkolása", „Bálszem behúnyása" stb. A lövő ezután hüvelyeit ,be-

tárazzp, azt zsebrevágja, m a j d ' a „fékpadról" vezényszóra halra le- ugrik a lőállásról és puskáját „lábhoz" veszi. Az oktató „puskát vizs- .gár'a" vezényel, átnéz a csőfuraton, majd „vállra" vezényszó, után le-'

lépteti a lövőt.-A lövő az írnoktól átvett lőlapjávál együtt a szolgálat;

vezetőhöz megy, annak leadja hüvelyeit.és a megmaradt töltényeket, m a j d az alosztályparancsnókhoz megy lőlapjávál együtt és neki jelenti, hogy megfelelt-e vagy sem. Az'álosztályparancsnok ilyen, módon ismeri meg biztosán minden embere löyéstudományát. Az alosztályparancsnok részéről ez alkalommal intézett néhány buzdító, dicsérő, vagy korholó szó kiváló hatású mindenfajta lövőnél.

A tapasztalat azt bizonyttja, hogy ha aznap néhány igazán kiváló íőeredményf elért lövőnek rendkívüli kedvezményt adunk (pl., kimara-- . dás oly napon, amikor a többieknek nincs, eltávozási engedély, stb.),

az igen serkentőleg' h a t ' a többire. A jutalmazottafc részére pedig ön- bizalmat jelent és a későbbiek: folyamán is — csupa becsvágyból — mindig kiváló eredmények elérésére fognak törekedni.-

A meg nem felelt lövőknek az alosztályparancsnok kezdetben jó- indulatú kifogást tegyen, de mindennél jobb hatást élrt el akkor, ha az -alösztályparancsnok maga veszi a meg nem felelt lövők puskáját a kezébe és vele együtt megy ugyanarra a lőállásra, ahol az előbb az illető honvéd lőtt. Ott maga az alosztályparancsnok Jőjje ugyanazon feltételek mellett, ugyanazzal a puskával a kérdésed lőszámot s ezzel ' igazolja be, hogy a lövő puskájával nem olyan nagy dolbg a mester- lövész. követelmény elérésé. Ez az eljárás a lövőnek a bizalmát meg- szerzi a puskához, de ugyanakkor mérhetetlen bizalmat és megbecsülést;

valamint elismerő tiszteletet biztosít az alosztályparancsnok iránt. Elő- fordul azonban, hogy mindezek* ismételt végrehajtása útán sem fog egyik-másik emberünjk megfelélni. Ekkor 1-éhet helye csak erélyesebb rendszabályok elővételének, amikor azt látjuk, hogy felületességről, nemtörődömségről, vagy- egyszerűen közönyről van szó. Amikor látni lehet, hogy az illető lövőt egyszerűen nem érdekli az, hogy ő jő,-vagy rossz lőeredményt-ért-e el.-Mert néha i'lyen emberek is akadnák. Ilyen-

kor is első a türelmes ránevelés! De ha minden szép szóval, jóindulat- tal valq próbálkozás hiábavaló, vagy éppen teljes érdektelenség mutat- koznék,, akkor kell kimenő, eltávozás, stb. kedvezmények megvonásával :az illetőt észretéríteni. A tapasztalat bizonyítja, hogy -majdnem minden

(8)

8 HONVÉD 6. SZÁM '

esetben célt is érünk. De jegyezzük meg azt ás, hogy fegyelmi-fenyítés, kiszabásának rossz lőeredmény esetén sem lehet helye sohasem!

Később még látni fogjuk, hogy maguk a lövők hogyan viselkednek egymás lőeredményeá iránt. Különösen akkor, amikor már közeledik egyes újoncszakaszok, vagy később az alosztályok közötti lőversények ideje. ' - ,

5. Az alosztály parancsnok gondoskodjon arról, hogy egyes emberek lövésének megismételtetéséhez válamely iőszertartalékból meg tudjon, ismételtetni egyes főszámokat. Mert gyakran előfordult, hogy a rend®

lőszerkiszabafhól meg nem felélt lövőnek arra a kérésére, hogy „ha megismételhetném, mesterlövész lennék", a századparancsnok^ e célra tartogatott lőszeréből az előbb még rosszul lőtt lövő valóban az ismét- lésnél a mesterlövész követelményt el is éri. A cél pedig minden alosz- táJyparamcsnoknál ez legyen és nem a szabályzat merev előírása - Ter- mészetszerűleg az alosztályparancsníoknak kell annyi emberismerettel rendelkeznie, hogy ezt a. „kivételt" kinél alkalmazhatja és kinél nem.

Elv azonban, hogy minél több mesterlövészt neveljünk, még h a egy p á r tölténnyel túl is lépjük az előírásos Jőszerkiszabatöt. Egyébként is meg- térül ez a néhány töltény azoknak a kiszabatából, akik az előírt köve- télményt úgy érik el, hogy néni löviik ki teljes kiszabatukat.

6. Amikor, majd ' anyagi helyzetünk megengedi, úgyis- jelentősen, több JőszeriKimérettel lehet számolni. A cél legyen egy alosztálynál az összlétszámból kétharmad lövész, egyharmad mesterlövész eredmény el- érése. Ehhez sok lőszerre van szükség, ami még jelenleg nincs meg,

tehát a lőszerrel jól gazdálkodjunk. . 7. A lövők az alosztályparancsnoknál történt jelentkezés és a lőlap

bemutatása után a szolgálatvezetőhöz ménnek. Azok, akik aznapra m á r befejezték a lövést, szerelvényüket letehetik, pihennek s ezekből törté- nik a lövészet alatt .a szolgálatvezető kirendelése szerint' a kintlevő biz- tonsági őrök, jelzők, lóápoló stb. leváltása. Akiknek tovább kell még"

lőniök, megkapják a szolgálatvezetőtől a következő lőszámhoz szükséges lőszermennyiséget és ő jelöli meg, hogy a lövő melyik Kiálláshoz men- jen. Itt a lövő az írnoknak adja át lőlap ját és mindaddig pihen, amíg sorrakerül. Ezután mindenben úgy viselkedik, mint az előbbi lőszámnál.

8. Á lövészet alatt mindenütt csend és feltétlen-nyugalom uralkod- jon. Itt mutatkozik meg az oktatók, tisztesek, szakasz- és századparancs- nokók önuralma, tudása és helyes nevelői értéke, ha még a legügyetle-.

nebb újonccal is mérhetetlen türelemmel és jóindulattal tudnak bánni.

Tapasztalat, hogy türelmetlen, ideges -oktató jó lövőt nevelni képtelen.

De azt is jegyezzük meg, hogy az újoncok között vannak, akik adott- ságaiknál fogva úgyszólván maguktól válnak jó lövőkké, s viszont vannak,, akik minden türelmes oktatás és nevelés dacára is álig képesek elérni-a minimális követelményt. Ez utóbbiaknak van szüksége a jó.

oktatóra, a türelmes, fáradtságot nem kímélő, lelkiismeretes, állandó ' nevelésre. A „megfelelő" eredményt azonban ezekkel is el kell érni.

S az a jó lőoktató,. aki 'ezekből az újoncokból farag „lövőt" és nem az, aki a nagyszerű adottságú vagy előképzettségű emberekből mutat fef esetleg kiváló eredményt.

(9)

KEREKES: .ÉLESLÖVÉS VEZETÉSE 9

» - - • ,

9. A lövészet kezdetétől annak befejezéséig nincs helye semmiféle hangoskodásnak, fegyelmezésnek, „vigyázz" vezényszó adásának. Még akkor sem, ha történetesen a lövészet alatt előljáró • jelenne is meg a lövöldén. Minden ember — természetesen az éppen lövők kivételével — egyénileg teljesít tisztelétadást, ha az elöljáró a közelébé ér. A'lövő- alosztálytól csak a századparancsnok jelentkezik az elöljárónál.

•S ugyanekkor kell jelentkeznie a lőtérfelügyelő tiszthelyettesnek is.

A lövészetet megtekintő előljáró részéről sincs helye annak, hogy a lövészet nyugodt munkáját bármivel'is megzavarja. Az. előljáró a lá- tottakról tapasztalatait vagy csak . a ' század- és szakaszparancs- nokokkál' közli, yagy azokat a lövészet befejeztével mondja el az egész alosztálynak rövid magyarázat, vagy oktatás, kíséretében.

Az. előljáró a lövészet ittegtekintését minidig a lövészszellem ébren- tartására és fokozására használja fel.

10. Minden lövészet' alatt a nemlövők részére mindén kény elmet az illendőség határáig meg kell engedni. Tehát a zubbony vagy ing nyakát kigombolhatják, a: szerelvényt, sapkát letehetik, a lőcsarnokon kívül is pihenhetnek, annak közvetlen.közelében árusoktól vásárolhat-' óak, dohányozhatnak stb. Tehát az emberek lehetőleg minden-meg- kötöttség nélkül, mindig szabadon érezzék magukat a lövöldén./

l-l. A kötelező lőszámok befejezése után a tapasztalat szerint cél- szerű rövid spbrtlövést végeztetni. És pedig a lőlap számaitól merőben, eltérő, kis könnyű, apró sportfeladatot kell adni. Majd később fokozott nehézségű versenyfeladatokat. Külön az erre önként, jelentkező tiszte-, seknek és mesterlövészeknek és külön az erre önként jelentkező többi.' legénységnek. Erre a célra mindenfajta rögtönzés alkalmas/ Például:

különböző távolságra üres konzervdoboznak, töltény táska nagysá'gú ' deszkadarabnak, üres tölténydoboznak, madár formára kivágott kéreg- papírnak, pálcára tűzött nagyobb fajta radirgumiinak,_ vagy pálcára tűzött ürgének, vakondnak, nyúl, vagy rókalaknák kivágott mozgó cél- táblának a lövése stb. A követélmény egy vagy két töltényből való talá- lat legyen. Ennél minden felszerelés nélkül — ákáir zubbony nélkül is

— lehet lőni, csak puskatámasztékot akalmazni tilos! Erre a sport- lövésre az .alosztályparancsnok (szolgálatvezető) mindig biztosítson né- hány tár töltényt. Az alosztályparancsnok, a tisztek", esetleg a tiszt- helyettesek is néhány cigarettát,. vagy kisebb apróságot ajánljanak fel díjnak. Ilyenkor a-feltételt a díjat felajánlónak kell megszabni. Érde- kesebbé teszi a sportlövést az„ ha a díjat adományozó maga is puskát

fog és ő is pályázik a díjra. Ilyen és ehhez hasonló eljárásokkal tesz- sziik változatosabbá a szabályzat által előírt, esetleg száraznak tűnő lőgyakorlatokat. Ezzel nemcsak felkeltjük minden embert érdekődését, hanem nemes versengést is élőidézünk a lövők között s végeredmény- ben mindezzel a lőkiképzés eredményének értékét emeljük mindig ma- gasabb fokra.

12. A lövészet befejezése után „lefújni" jelet kell fúvatni. A bizton- sági őrök, jelzők beérkezéséig a lövők a lőtérijerendező tisztes utasításai szerint helyrerakják a fékpadokat, réndbeh'ozzák ,a lőcsamolkot, fel- szerelnek, átveszik a szolgálatvezetőtől a kilőtt és tárazott hüvelyeket,

(10)

10 HONVÉD 6. SZÁM '

valamint a megmaradt éleslőszert darabszám szerint, a, ti s z-t í tós z e r el ék e - ket stb. A századírnok összeszedi .és rendezi a lőlapokat. A szolgálat- vezető jelenti a századparancsnoknak darabszám szerint a kilőtt tölté- nyek mennyiségét, a repedt,, vagy szakadt hüvelyekkel és elcsettenésék- kel esfyiitt. A századparancsnok ezt belezeti a Iövöldenaplóba esetleges megjegyzéseivel együtt. Megjegyzései á lövöldére, annak esetleges hiá- nyaira, javítások szükségességére, a céltáblákra, jelzőberendezésekre, csengők,. céltáblaemelők, harántfalak, golyófogók stb.-re vonatkoznak.

A biztonsági őrök és jelzők beérkezése után. .azok parancsnokai visszarakatják helyükre a jelzőzászlókat, a céltáblákat, jelzőkorongokat, csengőket, stb. és annak megtörténtéh jelentik az alosztályparancs- noknak. • ,

Ha a lövöldeberendező tisztes és végül a szolgálatvezető jeléntik, hogy a lövölde rendje kész, a század fel van szerelve, akkor a század- parancsnok sorakoztat. • •

^Megvizsgáltatja szakaszonként a puskákat — a csőfuraton át kell nézni —, majd célszerű oszoltatva, csoportonként, rajonként elindulni a város (helyőrség) széliéig. Ilyenkor, beszélik meg az emberek egymás között az aznapi lőeredményeket, rendszerint kedélyes és humoros dis- kurálás során. Nagyon sok r a j emberei ilyenkor veszik szóáradatukkal pergőtűz alá azokat az embereket, -akik a rajból feltűnő rosszul lőttek s a jól lőtt fegyszerü honvédek oktatják ilyen bajtársaikat egy-két álta- luk már ismert „fogás"-ra, tapasztalatra. Nem tagadható, hogy áz ilyen .falubeli bajtárs oktatása, tanítása vagy éppen korholó szidása sok alka- lommal egyeseknél többet használ, mint -egy jó lőoktató fáradságos

igyekezete. 1 . •

• A tiszteknek és) tiszthelyetteseknek az emberek között, velük'együtt

^beszélgetve kell menetelni. Az alosztályparancsnok lóháton, vagy- a cso- portok végén (haladjon, vagy menetközben csoporttól-csoporthoz csat- lakozva vegyen részt a beszélgetésben bármiről is folyik a szó. Ilyen al- kalomkor ismerheti meg az alosztályparancsnok nagyon sok emberé- riek valódi mivoltát és értékiét. •. > *

A város határán menetközben felzárkóztatva kell Sorakoztatni, minden körülményéskedés nélkül. Ezután zárt rendben' nótával kell bevonulni. . .

• ' 13. Néhány szóval a 'kispuskalövészet valódi értékéfe is rá kívá- nunk 'mutatni.' . . '

- A kispuskalövészet igen értékes előkészítő oktatás. Mivel azonban- alakra, súlyra s a töltés tüzelési fogások végrehajtása és a hátralökés tekintetében a hadipuskától eltér, a vele való gyakorlat a lövőt rend- szerint. könnyelművé, pongyolává teszi. Ezért a kispuskalövész'eteknél a hadipuskánál lényeges, ténykedéseket — a tusanyak átrriarkolását, érintkezésvételt, a vállgödörbe beszorítást, a lélekzet ,visszatartását stb.

— szigbrúan követeljük irieg. A tapasztalat szerint kiváló kispuskalövők nem mindig érnek el hadipuskával is. megfelelő eredményt.

14. Végül a biztonsági rendszabályok betartásának'szükségességére és az alárendeltek testi épségének a megóvására kívánunk rámutatni.

Az 1940. évi „Tüzelésnél alkalmazott biztonsági rendszabályok" szérint

(11)

KEREKES: ÉLESLÖVÉS VEZETÉSE

\ 11

a békebeli túlzott óvatosság háborúban könnyen végzetessé válhatik.

Ezen utasítás a békében végrehajtott éles lőgyókoriatoknál és általában minden éles lőszerrel végrehajtott tüzelésnél a háborúban előírt bizton- sági rendszabályok alkalmazását követeli meg. Ez azonban könnyel- műséget semmiféle tekintetben nem engedhet meg. Éppen ezért szük- ségesnek tartjuk felemlíteni két megtörtént esetet.

Egy helyőrségben egyik lövészet alkalmával az alosztályparancs- nok távollétében a lövészetet Jegy fiatal tiszt vezette. A lövészet alatt a lőcsarnok mellett emelkedő meredek hegyoldal alatt folyó pisztoly- lövészethez ment. Ott a pisztolyok közül egyet a kezébe vett és a fel- állított céltáblára ő is lőtt. A kedvezőtlen eredményen felbosszankodva, otthagyta a pisztolylövést és kezében a pisztollyal visszament a lőcsar- nokba. Ott a pisztolyt a szolgálatvezetőnek átadta- azzal, hogy az rossz.

A szolgálatvezető (őrmester) ezt szó nélkül tudomásulvette, majd ke- zébe velte a pisztolyt és anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy az üres-e vagy sem, azt az emberekkel leli lőcsarnokban elsütötte, úgy hogy a saját bal tenyerel és két honvédnek a lábát átlőtte.

Egy másik esetben egv alosztályparancsnok híres volt arról, hogy az ő alosztályának emberei olyan jól bánnak a fegyverekkel és olyan biztos lövők, hogy náluk a biztonsági rendszabályok betartására nincs szükség. Ez az alosztályparancsnok megtette azt is, hogy harcszerű lö- vés közben — merő virtuskodásból — egyik-másik mesterlövész tüze- lésénél a kifűzött fej- vagy mellalakhoz állva, egyik lábát közvetlenül a cél fölé emelte és úgy lövetett. Itt nem is "érte baj, de mi történt egy délutáni egyszerű kispuskalövésnél?

Kispuskalövés közben, szokás szerint, ekkor is a céltáblák között járkált és ott figyelte a találatokat. Egyszer csak az egyik karpaszomá- nyos honvéd egy lövése az alosztályparancsnok felső karját fúrta ke- resztül. Szerencséje az volt, hogy a lövedék csontot nem ért és aránylag

•Jianiar gyógyult. Ezután a z o n b a n s a j á t kárán okulva — m á r betar- totta és be is tartatta a biztonsági rendszabályokat.

15. Kb. a fent elmondottak azok, amelyek egyik példáját mutatják egy tapasztalat alapján kialakult és a szabályzatok előírásainak meg-

felelő éles lőkiképzés egy napjának. Természetszerűleg sok részlet itt nem lett felsorolva. A helyi és lövöldeviszonyok különbözősége eljárá- sunkat befolyásolhatja, módosíthatja. Azonkívül £z alosztályparancs- nok sok egyéni elgondolására és egyéb ötletére v— egyéniségek szeriint

— sor kerülhet. Séma nem adható mfjftdcnre, de nincs is rá szükség.

A kiképzés ágazataiba, így a lőkiképzésbe is, az alosztályparancsnok vigye bele egyéniségét. Ne a mások szájaíze szerint baladjunk a kikép- zésnél — rendszerint kényelemszeretetből — , mint az sok helyen ta- pasztalható. Tükrözze az vissza saját egyéniségünket. Nem azt jelenti ez, hogy magyarán mondva, rúgjuk fel a szabályzatot. Annak előírásai mindenkire egyformán kötelezőek. Csak a cél elérésére —- szabályza- taink betartása mellett — többféle úton-mé>don juthatunk. És mind- nyájan azt az utat keressük, amely alárendeltjeinknek a legkevesebb fáradságot, vesződséget, munkát jelenti, de a legtöbb eredményt hozza.

Kerekes Béla

(12)

HÁTRALÖKÉSNÉLKÜLI FEGYVER

N

EM lesz talán felesleges fáradtság, ha pár percet fordítunk a fegyvertechnika egy érdekes megoldásának megismerésére.

Mielőtt részletes tárgyalásba bocsátkoznánk tisztáznunk kell, hogy melyek azok a fegyverek, melyeket a szakirodalom ebbe a csoportba sorol, mi ezeknek a fegyvereknek a lényege és mi az elő-

nyük és hátrányuk.

Két ilyen fegyvertípust ismerünk és pedig az önhajtású lövedék (rakéta) irányítására szolgáló fegyvert és egy másik (alább részletesen ismertetendő) megoldáson felépülő, talán nevezzük állócsövű fegy- vernek.

Az első megoldást csak a teljesség kedvéért említettük (különben sem fedi teljesen a fogalmat) és azzal tovább foglalkozni nem akarunk, hanem csak az állócsövű fegyver ismertetésére szorítkozunk.

Mindenekelőtt meg kell ismerkednünk a hátralökés fogalmával, hogy megérthessük az ismertetendő fegyver lényegét:

Mindenki láthatta már, hogy ha egy löveget elsütünk, akkor a löveg csöve a lövéssel ellenkező irányban hátrasiklik az úgynevezett visszalökő erő hatására. De élénken tapasztalhatjuk ezt a hatást, ami- kor a puska, különösen ha rosszul tartjuk, erőteljes, sőt néha fájdal- mas ütést mér vállunkra.

Hogyan keletkezik ez a hatás?

Tudjuk azt, hogy a lövedék és a fegyver (lőportöltet) egységes rendszert képez mechanikai szempontból, amelyre érvényes az a tétel, hogy belső erők működése esetén a rendszer súlypontjának helyzete a térben (adott koordináta rendszeren belül) nem változik. A belső erőt a lőporgázok feszítő ereje adja, amikor a lövedéket és a fegyvert

' hátrasikló részeket) az elmozdulás irányában (ellentétes) gyorsítja.

A dinamikából ismeretes tétel, hogy egy ilyen rendszerben az impulzus (indítás) állandó. Impulzus alatt értjük a tömeg és sebesség

P

szorzatát. Ha tehát a lövedék súlya P, tömege g = m, a fegyvercső- ben adott pillanatban a lövedék sebessége v, a fegyverre (hátrasikló részre) vonatkozóan G; — — M: V; akkor felállíthatjuk a tételt:

1., m. v = M. V, vagy az impulzussal kifejezve h = 4 és

P C -7 *

2 — . v = — V, ahol g = földi gyorsulás.

9 9

K

(13)

ZSÓTÉR: HÁTRALÖKÉSNÉLKÜLI FEGYVER ' , 13

/

Ha a töltetsúlyt is a képletbe helyezzük, akkor

3 p + 1/2 L . 0 = ö 1/2 L . V ; ahol L - töltet súly 9 '9

A hátrasikló sebesség maximális értéke fenti képletből1 kifejezhető és bevezetve „(3" tényezőt (a torkolati nyomástól függőeri = 1:6—3:0),

1 amely abból az elgondolásból származik, hogy a csőből kiáramló gázok a csőre visszáhatva azt még gyorsítják. „ 4. -Vmax = P + L . Vo ; ahol Vo = torkolati sebesség.

A maximális hátralökés! energia:

c E G va-" ' (P + PD22

m M = 2 g = 2 g G . ' (,

Tekintélyes nagyságú ez az energia, amely a fegyver szerkezetét igénybe veszi és a fegyver (löveg) stabilitását rontja; sőt kedvezőtlen körülmények között meg ik szünteti (ugrik).

Az igénybevétellel szemben erőteljesebbre méretezhetjük a fegy- vert, a stabilitás érdekében pedig nehezebbre ' (feltételezve, hogy a többi lehetőségeket már kimerítettük). Ez a megoldás nem jó, mert nagyobb űrméretnél és nagy sebességű lövedéknél igen nehéz fegyvert' kapnánk. Ezért a fegyverszerkesztők más útat keresték. Ilyen meg- oldás az általánosan ismért fékberendezés a lövegeknél, amikor a hátrasikló energiát adott út alatt bizonyos fékberendezésekkel emész- tik fel. (Pl.': folyadék féknél folyádéksúrlódással, vagy rugós féknél, rugó összenyomásával.)

. Ugyanezt a célt szolgálja a csőszájfékek alkalmazása, amelynek lényege az, hogy a csőtorkolatnál a lövedék után kiömlő gázok egy- része a cső végére szerelt felületre-ütközve a hátrasiktessal ellentétes Irányú hatást gyakorolnak és így a hátrasikló energia egyrészét fel- emésztik. .

írjuk fel az impulzus tételt a következő meggondolással:

Az /h ellentétes irányú A * a lövedék impulzusával. A csőszáj- fék hátrasikló részek'mozgását gátolja, tehát növeli azt az impulzus

szükségletet, melyet a lövedéknek ki kellene fejteni, hogy a mozgás- állapotot fenntartsa csőszájfékkel is. írhatjuk tehát:

6. A = h + /csf • - • Ha,el tudnánk érni azt, hogy l\ = /csf legyen-, akkor /h = 0,

.. azaz a cső nyugalomban máradna. °Ez azonban nem valósítható meg.

Elérhetjük azonban azt, hogy ha h . = állandó (azonos lőszer és lövedék), akkor / h értékét, ezzel a-löveg igénybevételét csökkenthet- jük. csf- = csőszájfékre Jiató impulzus.)

A torkolatfék alkalmazásával tehát a löveget . (fegyvert) gyen- gébbre szerkeszthetjük, így tekintélyes súlycsökkenést érhetünk el.

Minthogy a hátralökő erőt ezen az úton nem -tudjuk teljesen felemész- teni,, ezért más eszközhöz kell folyamodni.

Ha tehát azt akarjuk, hogy a lövésnél a, cső nyugalomban marad-

(14)

14 HONVÉD 6. SZÁM '

> •» . .

jon, akkor a csőre olyan impulzust kell működtetni, melynek iránya ellentétes 4 -val és nagysága megegyező. A legegyszerűbb megoldás az, ha a lövedék súlyának megfelelő testet a lövedék sebességével meg- egyező sebességgel visszafelé kilövünk (Ie = az ellensúly, impulzusa).

'"W"'" 'liil' "">'""> """> "/A linytlzirrill/rfönrni imu í/immrrk

1. sz. ábra.

»

A megoldást az 1. sz. ábra mutatja vázlatosan, amely szerint mindkét oldalán nyitott csőből lőjjük ki a lövedéket és az ellensúlyt.

Ekkor az impulzusok egyenlők lévén

7. m. v. = Me Ve — I\ = 4 ; ahol Me = az ellensúly tömege.

Ha felírjuk a zárt rendszerre az impulzus tételt:

8. h — 4 — h = O • de h = 4 , tehát /h = O, azaz a cső (fegyver) nyugalomban marad.

Az ismertetett megoldásnak az a nagy hátránya van; hogy ha a lövedék és ellensúly tömege egyenlő, azaz

m = Me , akkor

VQ = Ve , tehát az ellensúly a lövedék kezdősebességével megegyező sebességgel lövődik hátra, ami a gyakorlatban nem kívá- natos.

Más megoldást kell tehát találnunk, hogy a lövedék repülési irá-i nyával ellentétes irányú impulzust adjunk a csőnek (és vele együtt a hátrasikló részeknek, illetőleg a lövegnek).

Tudjuk azt, hogyha egy zárt edényből gázok áramlanak ki, akkor a már megismert impulzus tétel a Tápján a gázok áramlása irányával ellentétes irányban az edény is azonos nagyságú impulzust kap. Ha most az ed,énv maga a cső, amelyből a csőfar felőli részén lőporgázo- kat áramoltatunk ki a lövedék mozgási irányával ellentétes irányban, akkor a csőre a hátrasiklással ellentétes, de a lövedék mozgási irány- nyal megegyező irányú impulzus hat. Tehát

9." 7i + /gáz - h = O

Ezzel a megoldással, ha I\ = /gáZ , akkor h — O , tehát a cső nyugalomban marad.

Hogy gyakorlatilag könnyebben érhessük el célunkat, a gázárani- lásos megoldást a csőszájfékkel együtt alkalmazhatjuk, akkor felírva az impulzus tételt

10. /i — 7csf — /gáz — 7h = O ,

Ha /[ = 7csf + /gáz , akkor 4 = 0 , a cső nyugalomban marad.

Vizsgáljuk meg most a két elgondolást kissé részletesebben, hogy meggondolásunk végén egy gyakorlati példát számíthassunk ki.

Ellensúly hatása:

Megoldható volna a nehézség úgy is, hogy olyan ellensúlyt alkal-

(15)

0

7 . ZSÓTÉR: 'HÁTRALÖKÉSNÉLKÜL1 FEGYVER 15

mázunk, amely a kilövés után kis részekre oszlik, amelyeknek veszé- lyeztetett távolsága kicsi. " A gyakorlatban ez a megoldás rendszerint nehézkes és a veszélyeztetett távolságot a szükségesre (1—2 m) nem tudjuk lecsökkenteni. (Pl. hajóknál megoldható, mert az ellensúly leg- feljebb a vízbe esik), ' • . . -

Lehetséges volna a veszélyeztetett távolságot úgy' is csökkenteni,, hogyha ' áz ellensúly tömegét'' megnöveljük, "ami által a'hátralökő sebesség csökken. Felírva az impulzus * tételt

11. Me Ve = m v0° . ; á! hátralökő, sebesség kifejezhető;

12. - Ve = jft~ és Me = Ke 7e ; ahol Ke — az ellensúly köbtartalma,

' • • . r " . Ye = fajsúly, -Felírva tehát a lövedékre

' m = K. y és behelyettesítve '

H V = K' 7 V ' '

6 . Ke .Ze - ° • • ' ' • •

A képlét szerint Ve ellensúly sebesség csökkenthető Ke és 'Ye' növelésével, ámit a lövedéknél nagyobb köbtartalmú és nagyobb faj- súlyú ellensúly alkalmazásával érhetüiík el.

Példa: légyen á lövedéksiily. ?P = 3 kg, kezdősebesség vD ' . = 200 m/sec 81 mm-es űrméretnél 14:5 Cm-es átlag lövedékhosszal/számolva, K == 750 cm3. '

A hátralökő sebességet a súlyókkal kifejezve

X = 1 ha Ge = P, akkor Ve = v0 = 200 m/sec ' Ge " - - 0 "

,A lövedék súlyával ázonos ellensúlyt nem alkalmazhatunk, mert • a hátralökő sebesség megegyezik , a lövedék sebességével.

Ha követeljük, hogv Ve •' = 10 ni/sec legyen, akkor a lövedék átlag faj.súlyát 5-nek véve (vas és robbanóanyag) és az ellensúlynál

ólmot alkalmazva, akkor . ' ' VE - 10 = . 750-5 . 200

Kell -

K e j f j j , . 200 ~ 7500. cm3; tehát a lövedéknél tízszer nagyobb ellensúlyt kapunk. Ha űrméretvástagságban alkalmazzuk az ellensúlyt,

• akkor 145 cm hosszú rúd lenne, súlya pedig r> Pvo 3.200 • cA i •

, , GE = - y - r — = 60 kg . .

Ha a lövedék sebességét megtartjuk "es a lövedéksúlyt növeljük, az ellensúly mindig a tízszéresre növekszik! Pl. 15 cui és űrméretnél"

' ,40 kg löyedéksúlynál 400 kg ellensúly "szükséges,, ami gyakorlati alkalmazhatóságot' teljesen megszünteti. Az • ellensúly ' hátralökődve elég nagy távolságot veszélyeztet. Ha l m tüzelőmagasságot-veszünk, .' akkor az ellensúly

(16)

16 HONVÉD 6. SZÁM '

X = y. 2. w2

e [1 2íq0 2 ^ méter távolságban ér földet, ahonnan még természetesen elgurulhat.

A nehéz ellensúly rossz hatása még abban rejlik, hogy felesleges holtterhet kell szállítani és az irányzást is megnehezíti a löveg egyen-

lőtlen megterhelése miatt. • Csőszájfék hatása: ' -

Bontsuk fel a hátralökő impulzust azon meggondolás szerint, hogy a hátralökő impulzus egy részét a lövedék impulzusa adja, másik részét pedig az élőre haladó gázok

- a 4. egyenlet alapján . - -

14. Ví, = P L*v. = P q -f- ^ "q^ ;de/h a 2 egyenlet a l a p j á n . 15..A = 14 = £ v0 + -Á- = v0 (1

Ha a lövedék haladási irányába ömlő összes gáz tömege L, a cső- szájfék által eltérített gáz tömege L', akkor a hátralökés! impulzust alkotó (tovább ömlő) gáz tön\ege Lm , amelynek, sebességét jelöljük Vm -nek. A visszalökést most már a 15. egyenlet alapján nem L, h a n e m Lm tömegű gáz okozza, ezért felírható a gázok okozta impulzus rész-

leg: - - ' . ' Zy m

Behelyettesítvela 15. képletbe, k a p j u k a fegyverre ható hátralökő im- pulzust csőszájfék alkalmazásával 1 . .

16. Űcsf = v0 + . ' -

Ha a csőszájfék eltérési foka a amit csőszájfékkel és anélkül

# kapott impulzusokkal fejezhetünk ki az alábbi módon:

' Ha a gázok okozta impulzusr'észTeg csőszájfék nélkül a 15. egyen- let alapján ft v„ . ; csőszájfékkel ^ vm akkor

L/ A 'Lm 1 ; ,

• T 0 ~ ' T Vm-

17- a = . és kifejezve fi Vo

l g = JL[fi Vo ( 1 _ a) ' • -

•J " „ . . . : t

Behelyettesítve a 20. egyenletet a 16. egyenletbe kapjuk a hátra- lökő impulzust csőszájfékkel

,/ + A fi (i _a )j

19-./hcsl = JLVo+-k-ft yo (! _ a) = Vo _L

.^ggel

Az f hcsf kifejezhető, a hátrasikló tömeggel és a hátrasikló sebes-

(17)

ZSÓTÉR: HÁTRALÖKÉSNÉLKÜLI FEGYVER 17

G

20. fhcst = — yc s f amely egyenlet összekapcsolható a 19. . egyenlettel •. -

' y Vcs. = y v0' [ 1 + ± - f i ( l - o ) ] ' . ' ' A hátrasikló sebesség (csőszájfék alkalmazásával); most már ki- fejezhető ' . , *

21 . Vcsf V0 [ / + y- fi [l-h)

A hátralökő energia pedig 1 , •' * . /

_ G Vcsf ' • _ ) ' 22 •, 1-csf . 2g ' . A csőszájfék hatásfoka ' , ' . • . •

I E — Eosi •

• T) = E~- •

Folytássuk most már előző számpéldánkat: ? P = 3 kg, vo = 200 m/sec, G = 25 kg, 81 m m űrméret, lőpor

töltet = 200 g. ' ' • , Csőszájfék nélkül: ,, -

Maximális impulzus a hátrasikló részre (15. egyenlet)

/hmax = y V o. + y fi v0' = g j j ! 20Ő + 2.200 = 691 Maximális hátrasikló sebesség (4. egyenlet)

P -f /3 L 3 -f,2.02 ' , ' Vhma* = fi V„ = 2a . 200 » 272 "/sec

Maximális hátrasikló energia (5./ egyenlet) . . ' • G. Vhmax • 25.2722 -

Éhmax = ' 2g • = 2.9 SÍ . 945 mks Csőszájfékkel: . ~ ' •

Maximális hátrasikló sebesség (21.- egyenlet) •

P Y . L ' "l 3 - r , 0 2 1 Vcsf = fi-vQ [ 1 +' -p fi ( l - o ) J = -25-200 1 + y . 2 ( l - l ) J « 24 m/sec • ahol ö a csőszájfék kialakításától függ és 0—-1.5 értékeket

vehet fel a gyakorlatban és (3 = 2.0 N -

Maximális ijnpulzus (20..egyenlet) > x ' G 25 " '"' • ' '

) v , /csf ~ ~g~ Vcsf = 9M-. 24= 61 .

Maximális hátrasiklási energia* (22. egyenlet) ' '

G - ' 25 • Écsf ^ y Vcsf = -2J981 • 242 = 734 mkg •

(18)

18 HONVÉD 6. SZÁM V

Azt látjuk, hogy elég tekintélyes /avulást kaptunk, mert E — Ecsf 945—734

a százalékos hatásfok >?= g = —y f ó— ~ 0 223, azaz 22'3 % i Be lehet bizonyítani azt, hogy csőszájfékkel nem lehet a teljes hátralökést felfogni, ezért a szerkesztők más útakat kerestek. Kézen- fekvő volt az a gondolat, hogyha a csőfart megfúrjuk és ott lőporgázo- kat' úgynevezett Laval fúvókán kiáramolni engedjük, a lőporgázok az áramlási iránnyal ellentétes irányban bizonyos erőhalást gyakorolnak a csőre, mely erőhatás ellentétes irányú a hátralökés irányával. Kellő módon megválasztva, és megszerkesztve a fegyvert, elérhetjük azt, hogy a cső lövésnél nyugalomban marad. A 2. sz. ábra ezt a meg- oldást vázlatosan mutatja.

gázok- 'W>»»>»>»>r7rrrr7

'unj/>>>/»»?>» / w w j w w J 2. sz. ábra.

Mielőtt ezt a megoldást részletesen tárgyalnánk, foglaljuk össze az eddigi gondolatmenetünket. * .

Lövedék és cső a lövésnél egy rendszert képez és ellentétes i r á n y ú impulzust kapunk, melynek eredménye az ellentélés irányú elmozdulás, Cső (csőszájfék közvetítésével) és előre kiömlő gázok ismét egy rendszert képeznek és ellentétes irányú impulzust k a p u n k ,

elégési térben, po. = légnyomás, T = gázhőmérséklet, R = gázállandó.

Cső (fúvóka közvetítésével) és visszafelé kiömlő gázok ismét egy rendszert képeznek és. ellentétes irányú impulzust kapunk.

Nem akarjuk részletesen tárgyalni és levezetni a k i ö m l ő gázok dinamikáját, ezért csak a szakirodalomból ismert végeredményeket közöljük.

A cső a fúvókán át kiömlő gázok hatására bizonyos sebességei kap, amelynek legnagyobb értéke a teljes lőporégés után lesz (v')

23 . V ' = Wi a

ahol W a gázok állandónak vehető kiömlő sebessége, ma = cső és töltet súlya, me = cső súlya.>Adott képlet alapján

JT2T p ^ J

2 4, W = y 2 g | / — , ahol Ei = gáznyomás az elégési térben, pa = légnyomás, T = gázhőmérséklet, R — gázállandó.

Y = a fúvóka kialakításától függő tényező, K = adiabatikus tényező.

Talán szemléltetőbb lesz, ha előző példánkat megpróbáljuk tovább számítani, legalábbis durva számadatokkal, hogy valamelyes képet kaphassunk.

Számítási adatok az előzők szerint:'

(19)

ZSÓTÉR: HÁTRALÖKÉSNÉLKÜLI FEGYVER 19

P = 3 kg, v0 = ' 2 0 0 . m/sec, G = 25 kg, 81" mm'űrméret, /q

300 átm. - ° Kiszámítottuk már, hogy csőszájfék alkalmazásával a cső maxi-

. mális hátrasikló sebessége Vcsf = 24 m/sec. Kérdés az most már, hogy mennyivel kell növelni a lőportöltetet,' hogy ezt a sebességet ellen- súlyozni lehessen, mert természetes, hogy a kiömlő gázokát nem vehet- jük a rendes körülmények között elegendő és szükséges töltetből.

IHa

Tudjuk, hogy V' Wln — ; ahol m& — ,me ma — cső- 1 súly = a szükséges lőportöltet növekmény. .

Ha adott lőporfajtát és fuvűkát veszünk, ahol T = 3000°C, R = 22 :8, k = 1:2, akkor pi = 300 atm, nyomás mellett W =? . 2200 m/sec.

Előző számítás szerint, hogy a cső maximális 'hátrasikló sebessége cső- szájfékkel VcbS = 24 nksec. Ezt a sebességet akarjuk zárussá redukálni"

a kiöúilő lőporgázokkal, tehát .

ma • m . ' - - T v ' ' V c s l = V' = 2 4 m /8 e o

V' = wln — vagy = e w , ahonnan _ 24 • •

logma == log 25 — toge 2200 és ma = 25 '21 kg - •

Tudjuk azt, hogy ha — me 25:2i — 25 = 0:21 k-g = 210 g.

Tehát 210 g lőpornövelás szükséges ahhoz, hogy csőszájfék alkalma- zása mellett a cső lövésnél nyugalomban maradjon, -összesen tehát 200 + 210 = 410 g lőpor használandó a számított fegyvernél.

Természetesen a kapott számadatok nem pontosak, hiszen az egyes tényezőket, amelyeket kísérlet útján lehet csak pontosan meg- határozni és minden egyéb fegyver és lőszer kialakításból, fplyó egyéb tényezőket az egyszerűség kedvéért' átlagértékként vettünk fel, Min- denesetre láthatjuk a példából, hogy egy ilyen fegyver hogyan alakít- ható ki és számítható.

Ha valaki foglalkozott már fegyverekkel, azonnal észrevehette a fel- vett számpéldá adatokból, hogy az általánosan elterjedt 81 mm-es aknavetőkre alkalmaztuk a számítást. Kézenfekvő ez a gondolat, hiszen az'aknavetőknek egy igen nagy hátránya van, hogy lapos röppályával nem tudnak tüzelni, holott gyakran igen nagy szükség volna erre. így ném vehet részt a páncélelhárításban, sem, pedig ez igen nagy veszteség, mert aknavető aránylag sók van és robbantó gránáttal jó eredményt érhetne el.

Az ismertetett. módszer alkalmazásával elérhetjük azt, hogy a fegyvert (löveget) igen könnyűre szerkeszthetjük—Nagy hátránya azonban, hogy a lövésnél, visszafelé áramló lőporgázok tekintélyes távolságra is veszélyesek, tehát a löveg kiszolgálása körülményes, különösen ázért, mert- a gázsugárnak bizonyos távolságig szabadon kéli áramlania. Ez okozza, hogy az ilyen lövegek nagy emelkedéssel rendszerint nem tüzelhetnek (földet éri a gázsugár).

(20)

-20 HONVÉD 6. SZÁM

Érdekesség kedvéért az irodalomból a hátralökés nélküli lövegek-*

ről az alábbi adatokat közölhetjük:

Űrméret mm:

v0 m/sec:

lőtávolság km:

. 75 370 6-8 • • 145 (50) 5-7- 1140 (2100) háromlábú 40000

355 105 7-9 14-8 390

zárójelben lévő szá- mok más kivitelű lö- vegre vonatkoznak^

lövedéksúly .kg:

lövegsúly kg:

löveghossz mm:

állvány: • ' \

torkolat-energia mkg:, 40000 85000

Visszatérve az aknavetőre, megállapítjuk azt, hogy igen jó fegy- ver, mert úgy a lőszere, mint maga a fegyver igen könnyű, egyszerű és főleg olcsó, így tömegesen állíthatók be a, szervezésbe. A hátránya azonban, hogy csak 45°-nál nagyobb emelkedéssel tüzelhet és lőtávol- sága aránylag kilesi, Bár ismerünk olyan J/örekvést is, amely bizonyos szerkezeti változtatással' kis emelkedésű lövés leadására,is képesítette, azonban hátránya az volt, hogy ezáltal éppen jellegzetességüket veszí- tették él, a- könnyűséget és olcsóságot. A félsorolt adatokból láthatjuk, hogy az ismertetett,megoldás egyáltalában nem nehezítené el az akna- vetőt. • '

Zsótér Bertalan

(21)

RADAR HARCÁSZÁT! ALKALMAZÁSA

A

7 német Luftwaffe 1940. augusztusában megkezdte az tangói főváros állandó bombázását. Célja a légi ur.alom megszerzése mellett az anyaország szívének megbénításával-„-oly zavart elő idézni a'brit birodalom vérkeringésében, melyet kihasználva az alélt test birtoklása, a szigetország elözönlése biztosnak ígérkezett. A helyzet a sziget-légvédelmi erői, elsősorban a királyi légierő (Royal'Air Force) számára kétségbeejtőnek látszott, miután a R A F . 640 vadász- gépének a Luftwaffe. 1Í00 , vadász, 1000 bombázó és. számtalan zuhanóbombázó (Stuka) .túlerejével kellett a küzdelmet ' .felvennie.

Ennek ellenére 1940. szeptember végén nemhogy az angol légierő nem semmisült meg, hanem Luftwaffe volt kénytelen' abbahagyni állandó nappali támadásait. A légi uralmat, de még csak a légi fölényt sem tudta megszerezni s- e két hónap alatt oly veszteséget szenvedett, melyet az égész háború alatt nem tudott kiheverni*. íme a német légi villámháború, a „Blitz" egyik n^pi veszteség statisztikája: 1940. szep- tember 15-i német támadás alkalmával 185 német gépet lőttek le, hagyobbrészt bombázót.

E sikert az angol légvédelem néhány tudós kutatásainak köszön- heti, kik még a második világháború kitörése elótt rríegtaláliták a rádió lokáció lényegét. Találmányuk révén a figyelő és jelentő szolgálat még jóval a Lamanchecsatorria légterébe érkezésük előtt jelentette a Luft- waffe kötelékeit és ezzel lehetővé tette a R A F. vadászgépeinek, hogy 'mindenkor már a-levegőben • felkészülten várják az ismert helyzetű ellenséges gépeket. Az 1938-ban létesült honi felderítő rádió lokátor láncnak tulajdonítható az aránylag csekély légvédeljni erő elsőrangú

szereplése, a Blitz meghiúsítása. i

• • • . Radar működési elve.

c

A rádió lokáció az a tudomány, mély valamely tárgynak, a rádió (elektromágneses) hullámokkal történő felkutatásával (detekting) és hollétének helyzetmegadásával, távmérésével (ranging, ránge) foglal-

" kőzik. E rádió lokátor-készülékeket neVezték el az amerikaiak, az eredeti túlhosszú kifejezés helyett „radar"-nak, melyet a ,,/f/ldio Dete- ction And Ranging" (rádió felkutatás és távmérés) kezdőbetűinek összevonásával képeztek. . .

A radar elmélet felismerése több angol tudós nevéhez fűződik, Már 1924-ben Sir Edward Appleton és'Dr. M. A. F. Barnett kísérle- teztek a rádió impulzusok visszhangjának*mérésével és feljegyzésével.

(22)

458 H O N V É D 6. SZÁM

1. sz. ábra.

C. H. radar-állomás képe. Baloldalt az adótornyok, jobboldalt a vevők antennái.

A honi láncolat állomásainak százai hézagmentes „radar-kerítést" vontak az angol anyaország köré.

Kevesen gondolták akkor még, hogy e két tudós elgondolásai képezik a radar titkát. Az ő nyomdokaiban haladt Watson Watt és 1935-ben már a nagy eszmét csaknem teljes egészében megvalósította. 1938-ban a brit sziget partvonal mentén már kész volt egy teljes radar lánc, a honi láncolat a C. H. (Chain Home) külső gyűrűje.

A radar a következő elven alapszik; ha a rádió hullámok vala- mely szilárd tárgyhoz érnek, akkor egyrészíik visszaverődik, melyet érzékeny vevőkészülékkel fel tudnak fogni. Hatásos visszaverődést akkor érünk el, ha a visszaverő tárgy (repülőgép, hajó, tengeralattjáró, szárnyas-bomba) mérete nagy a hullámhosszhoz viszonyítva. Ezért a radar fejlődése az ultrarövid-, majd a mikrohullámok (félméternél rövi-

debb) felé irányította a kutatók figyelmét.

Ha az adás és vétel között eltelt időközt mérni tudjuk, akkor ebből az elektromágneses hullámok terjedési sebességét ismerve, — a távolságot megállapíthatjuk. Az elektromágneses hullámoknak a fény- nyel megegyező 300.000 km/sec.-os rendkívüli nagy terjedési sebessége folytán a cél a mérésnél valóban ott van, ahol észleljük. Szemben a hang terjedési sebességén alapuló — a mi légvédelmi tüzérségünknél is használt — fülelőkészülékeknél, ahol a hang csekély 333 m/sec.

sebessége következtében a repülőgép több kilométerrel távolabb lehet az észlelési helytől.

Pl. Egy 6600 m-re lévő gép hangja 20 mp. alatt ér a fülelő- készülékhez, ez idő alatt egy 150 m sec sebességgel haladó gép 3000 m-rel odébb lesz a fülelőkészülék által lészlelt helyétől. A radar ezt az idökésedelmet teljesen kiküszöböli, miután az elektromágneses mikro-

(23)

MÓRA: RADAR HARCÁSZATI ALKALMAZÁS A ' '23

hullámok tulajdonságai'' a fénytulajdonságaival megegyeznek: azonos terjedési sebességük van, egyenes- vonalban terjednek,; nem követik a föld felületének görbületét, mint a hosszabb, 20 .m-en felüli rádió- hullámok. Sőt katonai szempontból kedvezőbb sajátságuk a fénnyel szemben, hogy a fényt zavaró légköri viszonyok pl. felhő, köd, — a mikrohullámok terjedését nem befolyásolják észrevehetően.

A radarnak két lényeges technikai része van, egy mikrohullámú adó és egy vevőkészülék. Az' adó másodpercenként néhány ezer igeij rövid ideig tartó impulzus jelt ?ad, melyet az antenna tetszőleges irány- ban sugároz ki. A gyakorlatban az antennát úgy oldal, mint magas- sági irányban mozgatva az égboltot „letapogatják". Az antenna által kibocsátott jel egy tárgypa (rep. gép, hajó, stb.) ütközve, onnan mint egy tükörről visszaverődik. Ha az adás-vétel között eltelt időközt mérjük, az elektromágneses hullám terjedési sebességét ismerve — a távolságot megállapíthatjuk. E célból az elektromágnes hullám rez- gési állapotán mesterségesen változtatunk, jelet, impulzust adunk és mérjük, hogy ezt a' .változtatást mennyi idővel később vesszük. Az idő kiszámítása tehát a sebesség =# út/idő függvény alapján történik. Pl.

egy 150 km-re lévő repülőgéphez á hullámnak oda és vissza egy ezred másodpercre van^ szüksége. (T = 2 X 150/300.000 == 10 - 3 mp.)

A radar fő. alkotórésze a katódsugárcső. /Ennek a esőnek a fluereszkáló'ernyőjén jelennek meg az hdó álüp kisugárzott és a vevő által felfogott impulzus-jelek egy-egy. éles vonal alakjában. A két vonal egymástól való távolsága arányos a jel leadása1 és visszaérkezése között eltelt idővel és így arányos' a jel oda és vissza megtett, útjával, vagyis á céltávolságával. Előbbi példánkbői láthattuk, hogy 1/1000 ,mp: megfelel 150 km távolságnak. Ebből következik, hogy pl. 10 mp.

impulzus szélesség 150 m-nek felel meg. Ezt az- impulzust azonban különböző áfamközi műfogásokkál tovább lehet felbldani, úgy, hogy k b . + 20 m. távolságfelol'dás lehetséges.

Pontos méréshez éles sugárnyalábbal kell'a célt „megvilágítani".

A mérés pontossága egyenes arányban áll a használt mikrohullámok hosszával. Méteres hullámoknál többnyire felületi antennát használ- . nak, mely egymástól. V2 hullám távolságon elhelyezett, azonos fázis- ban gerjesztett dipólusokból áll, mögötte VÍ hullám távolságon reflek- tor-felülettel, mely többnyire drótháló. Deciméteres és centiméteres hullámoknál a reflektor rendszerint forgásparaboloid, melynek gyújtó- pontjában van a sugárzó dipólus elhelyezve. Az irányítás annál élesebb,'

minél, nagyobb a réflektpr mérete a hullámhosszhoz képest. Miután gyakorlati (szállítás, telepítés) és nem utolsósftrban harcászati (meg- találás nehezebbé tétele) okokból célszerű, ha az antenna és reflektor mérótei kicsinyek, a hullámhossz rövidítése előtérbe került. Ezért fej- lesztették ki az angolok és amerikaiak a 10 cm-es és a 3 cm-es hul- lámhosszakon dolgozó radarokat. •

E cimes mikrohullámokkal dolgozó radarok készítéséhez nagy energiával rendelkező adócsövek kelleiiek. Nagy energiát előállítani 10 cm-és annál rövidebb hullámhosszakon nem lehetett az addig ismert trióda és tetriódákkál. Az angolok találták fel az üreges mag-

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :