M
INDENKI előtt ismeretes és köztudomású, hogy a honvédség problémái között első és legfontosabb: a fegyelem kérdése.Fegyelem nélkül nincs hadsereg, nincs katonaság! Fegyelem az alapja minden fegyveres testületi belső értékének és kütső megbecsülésének is. Fegyelmezettség nélküli hadsereg a bomlást és a szétesést hordozza önmagában és sohasem válhatik az állam, a nemzet szilárd tapaszává. Elvitathatatlan tehát, hogy a demokratikus Magyar-országnak elsőrendű érdeke, hogy új néphadserege mind külső arcuta-i tában marcuta-ind belső tartalmarcuta-i értékében fegyelmezett legyen. A vesztett
háború után honvédségünk külső arculata siralmas képet nyújtott, a katonaság'lerongyolódott és tulajdonképpen a semmiből kellett az ú j honvédséget megalapozni, kiépíteni és fejleszteni. A ruházat gyenge vagy selejtes volt, az öltözködés nem lehetett egységes. Sajnos, a volt gyenge vagy rossz ruházat, az öltözködés körüli nem teljes egyöntetű-ség, a felszerelés körüli hiányosságok a nagyközönséget a horívédség fegyelmének a megítélésében Sokszor megtévesztették mert e külső szempontok a fegyelmezetlenség látszatát keltették a
közönségben.-Nagy hiba volna azonban tőlünk, ha a fegyelemről való elmélke-désünkben mi is csak a látszatot; a nem kielégítő öltözködést vagy a-hiányos felszerelést kifogásolnánk. A külső szempontok tudjuk, hogy ' téves megítéléshez vezetnek. A hadsereg arról pem tehet, hogy a
vesz-tett és céltalanul folytatott háború után öltözködése még nem egységes, felszerelése hiányos. Igaz ugyan, hogy a honvédségnek •külsőleg is mutatnia kell a fegyelmezettséget, amihez a kifogástalan, öltözék 'és fel-szerelés hozzátartozik, ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy új honvédségünk leiekben és belső tartalombaú legyen egységesen fegyel-mezett! Ezalatt a kény szer nélküli, "belső meggyőződésből fakadó, öntu-.
datos fegyelem értendő. Az igazi fegyelemnek ez az alapja. Ha ez. meg-van a hadseregben, akkor egészséges a közszellem a honvédségben. A tartalmi érték ellensúlyozza a külső fogyatékosságokat. Szívesen szol-gál mindenki, az alárendeltek szeretik,- megbecsülik, tisztelik elöljárói-kat. Az. elöljárók és feljebbvalók nemcsak kötelességből, hanem ter-mészetszerűleg,^ömnagátólértetődöen, hi.ven és a. legjobban,, a legmeg-felelőbben gondoskodnak alárendeltjeikről.
Az úton már elindultunk efelé az állapot felé, de végleg még nem érkeztünk célba. Hihetetlenül fontos nevelői és kiképzési munka vár ezen a téren a honvédségre. A régi honvédségben — mint tudjuk
— kasztszellem uralkodott és ez a testület a zsarnokság és az önkény-uralom vakeszköze lett; mint ahogyan mondotta Zentay Vilmos
hon-38 HONVÉD 6. SZÁM '
védelmi államtitkár. mult évben a sajtónak adott nyilatkozatában. A demokráciában az ú j honvédség Vezetői gondoskodni fognak arról, hogy ez a^ állapot újonnan felépített hadseregünkben, nem következ-hetik be. Biztosíték erre demokratikus honvédségünk legnagyobb vív-mánya, az új nevelő-intézmény, amely garantálja a honvédség teljes demokratizálódását: Ennek keretén belül a nevelők és a. kiképzők katonáinkba csak a nép érdekeit szolgáló engedelmesség, kötelesség-érzetét fogják belenevelni és a katonai kiképzéssel párhuzamosan egy-ben belenevelik a honvédekbe az emberiesség és az igazságos gondol-kodás motívumait is. Ezzel a magyarság számára á legszebb munkát végzik és kihatásaiban felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek népünk*-nek. Eredményes munkájukkal lekz végleg új arculata a régitől gyöke-resen különböző szellemisége az új honvédségnek.
' Hála Istennek megszűnt már végre az az. idő, amikor a honvéd nem gondolkodott, hanem csak vakon engedelmeskedett. Megítélésünk szerint az országnak nem gondolkodásnélküli „gépkatonák"-ra van szük.ségej mert láttuk, hogy mire vezetett a Muszály Herkules módra történt gondolkodás néiküli céltalán küzdelem, amit a magyar bakának ezer, kilométerekre kellett saját . hazájának a határaitól megvívnia, azért, hogy a bennünket mindig kijátszó Németország átlyukasztgatott arcvonalainak saját testével váljon gyászos foltozójává. A magyar nép tudta ezt.. Érezte, hogy így van és mégis ment, ment, mert mennie kellett, mert nem volt?szabad gondolkodnia, csak engedel-meskednie . . . . _ •
Rövid két esztendő leforgása .alatt végre eljutottunk oda, hogy az ú j honvédségnek már. más a színezete, más áz arculata és megválto-zott a szellemisége. Az ú j egyenruha praktikusabb, a kor követelmé-nyeihez alkalmazkodóbb, a szellem a régi kaszt-rendszertől eltérően demokratikus és a nép érdekeit szolgálja. Az idegen kultúrát végleg
le-vetette magáról és népi eredetű tartalommal kezd telítődni. A fegjje-. lem is lassan megszilárdul, megálapozódikfegjje-. E helyen is hangsúlyozot-tan kiemelni kívánom, hogy szerény megítélésem .szerint fegyelem , csak egy van: a fegyelem! Szükségtelen és helytelen tehát
„demokra-• tikus" fegyelemről beszélni, mert ez. csak legtöbb esetben jogcím a fegyelmezetlenség takarására, leplezésére-(demokratikus fegyelem stb.) tartalmi vonatkozásbán ez a fegyelem minőségi értékének a rovására megy. Válószínűnek tartom, ,hogv az ú j honvédségben itt-ott fellépő fegyeiemlazulás is arra vezethető vissza, hogy egyesek sajtit önérdekük miatt a-fegyelmet boncolgatták, szétszedték, összerakták, „analizálták", és ezzel a honvédségbén a fegyelmet mint egységes, összefogó katonai érőt meggyengítették. Szerencsére azonban ezek . inkább csak szórvá-nyos jelenségek voltak. A fegyelmet egyes helyeken még aláásta az a körülmény is, hogy a sajtóban a honvédséglet több esetbén alaptala-nul is érték támadások. Közvéleményünkben ennek folyamányaképpén katonaellenes hangulat kezdett kialakulni, sok katonában pedig a hon-védség irányában megréndült a bizalom és ez alapot szolgáltatott a fegyelmézetlenségre. Kétségtelen — és ebben' remélem minden igaz' magyar ember egyetért velem — -országunknak fegyelmezett
néphad-"Dr. BOGNÁR: A FEGYELEM MEGALAPOZÁSA
/
39
seregre van szüksége. A központi kormányzat mellett valamennyi poli-'tikai párt ezt akarja, elvitathatatlan érdek tehát, hogy az ú j szemléletű és szellemiségű hadseregünknek fegyelmezettnek kell lennie! Csak ' fegyelmezett honvédség tudja betölteni magasztos hivatását, legyen az.
akár újjáépítési munka, vagy akár a Hon védése
Mint mpndottam sokat ártottak a fegyelemnek a honvédség ellen indított alaptalan sajtó-támadások. Egyes sajtó orgánumok a hortvéd: séget kikezdték, 'aminek természetszerű következménye vólt, hogy a támadásokkal sokszor védtelenek elkedvetlenedtek és a legénység körében is felvetődött a bizalmatlanság kérdése. Még károsabb hatás-sal volt a fegyelemre az, hogy voltak olyanok, akik a honvédség első küzdelmes éveiben azt hitték, hogy csák a „demokratikus" bűvös varázsszót kell kimondani ok .és máris minden jogtalan kérésüket tel-:
jesíteni kell. Elöljárókat lehet felelőtlenül bírálgatni, kritizálni, baj-társak ellen vádaskodni, áskálódni . . . Ezek is azonban inkább csak efemer jellegű jelenségek voltak, de mindenesetre alkalmasak voltak arra, hogy ártsanak véle a honvédség tekintélyének és
megbecsü-lésének.
A fentiekben vázolt mérgező mételyt — bárhol is jelentkezné az a honvédségben — irgalmatlanul el kell távolítani. A
fegyelmezetlensé-get - - h a a jóindulat és szép szó nem használt —- megtorlatlanul hagyni nem szabad, mert nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy a fegyelmen áll vagy bukik a honvédség jövője. A meglazult fegyelmet helyre, kell állítani, még kell szilárdítani és fenn kell tartani! A hon-védség csak ebben az esetben' lesz azzá, amivé lennie kell: mindany-nyiunk, szeretett magyar népünk szemefénye. v ,
A fegyelmezétt honvédség a nemzet lelki tükre, annak ötvözetét bemocskolni nem szabad, mert aki1 ezt teszi, áz vét önmaga és- a nem-zete ellen.
Hogyan lehet helyreállítani, megszilárdítani és fenntartani a .hon-védségben a fegyelmet?'Válaszunkat &í alábbi pontokban adjuk meg erre: . • .
1. Elsőrendű nevelő és kiképző gárda megszervezésével és kiépí-tésével. Ez egyetemes magyar nemzeti érdek, amit egy párt sem. sajá-títhat ki magának,1 hanem mindegyiknek kötelessége, hogy ezen mun-- ká'kodjék. Kqmoly eredmények vannak'már ezen a téren. A honvédmun--
honvéd-ség szellemben és belső tartalomban .forradalmi átalakuláson ment keresztül és biztos úton halad a felé, hogy semmiféle próbatételnél a jövőben, nem fog „csütörtök"-öt mondani.
2. A kormányzat és általában a politikai pártok,' a' sajtó, a nagy-közönség, minden magyar ember . támogassa " a honvédséget ország-építő felelősségteljes munkájában. Az ú j honvédség'— a demokratikus rendőrséggel.karöltve — a fiatal magyar demokrácia éber, fegyveres . őre akar lenni. Azt akarja, hogy az állam nyugalmának és
bizton-ságának fegyveres támasza és szilárd pillére legyen. Kétévi áldozat-teljes és küzdelmes munkája, a l p j á n joggal elvárhatja, hogy a jövő-, ben alaptalanul támadások ne; érhessékjövő-, mertjövő-, ez alkalmas arrajövő-, hogy a
megerősödő fegyelmet meglazítsa, aláássa. A -fegyelmet meglazító és a
40 ~ HONVÉD 6. SZÁM
. I
multat visszasíró szándékos reakciós törekvéseket pedig csirájában kell elfojtani és azok előidézőit kíméletlenül meg kell büntetni:
3. Nyomatékosan, fel kell hívni a pártok figyelmét arra, hogy ne nyújtsanak segédkezet ahhoz, hogy az alárendeltek nem . politikai vonatkozású, szolgálati ügyeikben külső befolyásokat érvényesítsenek.
A demokratikus honvédségben a „Szolgálati Rend" éso a „Szolgálati Üt" betartása jelenleg is érvényben van.
4. Tényleges szolgálatban csak demokratikus gondolkodása és szo-ciális érzésű, önös anyagi érdekeket nem szolgáló, mind katonailag, mind szakmai vonalon jól képzett, népszerető tisztek és tiszthelyettesek legyenek. Az alárendeltekről a 'légjobb tudásunk szerint híven és lelki-ismeretesen gondoskodni legyen minden rendfokozatú és beosztású katonának első és legfontosabb kötelessége! A jó példaadás a legjobb
nevelő eszköz. • . ' 5.. Ne idegenkedjünk attól, hogy fenyítsünk, ha arra szükség van.
A fegyelem megköveteli, h o g y aki a parancsokat és rendeleteket nem tejesíti — hg már sem a figyelmeztetés, sem az intés nem. használt — . azokat meg kell fenyíteni, vagy a honvédségtől el kell távolítani.
A fentiekben nagy általánosságban igyekeztem körvonalazni azo-kat az irányelveket, amiket a fegyelem helyreállítása, megszilárdítása és fenntartása érdekében szem előtt kell tartani, há azt akarjuk,1 hogy ú j honvédségünk valóban a nemzet és a magyar nép fontos alkotó tényezőjévé váljon."
i . 1
Dr. Bognár Kálmán
' G Y A L O G S Á G E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S E P Á N C É L O S E G Y S É G E K K E L
A
kiképzést' folytató békehadsereg elsőrendű feladatává kell, hogy váljék a fegyvernemek közötti összműködés - gya-korlása. Ez különösen a gyalogság' szempontjából igén fontos kérdés. A testvér. fegyvernemekkel . való szoros együttműködés óvja meg a gyalogságot az oknélkiili súlyos veszteségektől, — írja á Harcászati Szabályzatunk. Ügy érzem, hogy ennek a mondatnak mély igazságában m a már- senkisem kétel-kedik. •Gyalogság és páncélos egységek szoros együttműködése csak abban az esetben valósulhat.meg, h a mindkét fegyvernem m á r a béke-kiképzés alatt is nagy súlyt fektet az együttműködést célzó gyakor-latok tervezésére,és végrehajtására. Há Magyarországon jelenleg nem is tudunk a megfelelő harceszközök hiányában ilyen gyakorlatokat végrehajtani, mégis elsőrendűen fimtos, hogy a parancsnoki beosztás-ban lévő vagy „az abba' törekvők foglalkozzanak ezzel a kérdéssel
i
MÓRICZ: GYALOGSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE PÁNCÉLOS EGYSÉGEKKEL 41 /
Hogy, ebben a segítségükre lehessek az érdeklődőknek néhány együtt-működő, gyakorlat lefolyását .írom le, mélyékben magam is résztvet-tem. Sajnos nem volt módomban a Szovjet Hadsereg hasonló tárgyú gyakorlataiba betekintést nyerni, így most csupán a magyar és néniét-együttműködő gyakorlatok tapasztalatairól beszélhetek.
Az el.ső ilyen gyakorlatom tárgya támadás olyan ellenségre mely-nek még elegendő ideje • nein volt védelmémely-nek tökéletes.
meg-szervezésére. . . .
A feltevés szerint'az ellenség , az éjjeli -órákban észrevétlenül el-hagyta, eddigi védőáll'ását: Üj főellenállási -vonala még ismeretien.
Ennek felderítésére két páncélgépkocsival és három harckocsival meg-erősített lövész századot rendel ki a harccsoport parancsnok. A pán-célgépkocsik megindulásával kezdődik a gyakorlat. A páncél-gépkocsik menetben aí gyors él szerepét -töltik, be. A gyors él észre-veszi az ellenség egyik útkörnyéki támpontját, egy-két rövid tűz-csapást adnak le. Az. ellenséges oldalon is megszólal néhány géppuska és egy páncéltörő ágyú. A páncélgépkocsik visszafutnak. Jelentik a századparancsnoknak a látottakat. A századparancsnok feladata értel-mében a tárapont megtámadását határozza • el. A támadást a harc-kocsik támogatásával akarja végrehajtani. Kikéri, a harckocsi szakasz-parancsnok javaslatát. A szakaszszakasz-parancsnok az úttól balra eső területet tartja alkalmasnak a páncélosok alkalmazására. Ezútán a század-parancsnok az alszázad-parancsnokokkal egyetértésben mozzanatonként leszögezi a végrehajtást. • .
A század a, támadáshoz a. készenléti helyen gyülekezik. A gyalog-ság támadásának megindulásakor mindegyik harckocsi lövege (lég-védelmi ágyúja) a megtámadásra kiszemelt támpontot lövi. Az erős ellenséges elhárító tüz következtében a gyalogság azonban nehezen jut '.előre. A harckocsi parancsnok előretör a gyalogság mögé, míg a másik két harckocsi helyben marad és tüzel. Az ellenség páncéltörő ágyúja megszólal, de az álló harckocsik tüzükkel elnémítják. A gyalogság újból előrelendül. A hátul maradt páncélosok a pk-i kocsi tűztámogatása mellett megindnihak. Utolérik a gyalogságot és a rohamban őket megelőzve vesznek részt. A roham sikerül. A hátul-maradt páncélosok a tartalékrajok néhány géppisztolyosát felvéve meg-, indulnak a még esetleg védekező hátsó fészkek leküzdésére. Túlhalad-ják , az első vonalban lévő rajokat és itt fejeződik be a gyakorlat. A páncélgépkocsik a támadásban nem vettek részt.
A gyakorlat közben szerzett tapasztalataimat az alábbiakban fog- * lalhatom össze:
Mindaddig^nem „sikerült" az első együttműködési gyakorlat, míg a támadás minden egyes mozzanatát nem ismerte minden alparáncs-nok tökéletesen. A későbbiek során azonban gyalogosaink hozzászok-tak a motorzugáshoz 'és a közelükben el-eldördülő harckocsi lövegek hangjához és a gyakorlatok a helyesen kiértékelt tapasztalatok alap-ján már kevesebb előkészítéssel is sikerültek. - •
Az összeköttetés gyalogos és páncélos egységek parancsnokai között gyakorlat közbeni nagyon nehézkes. Mindaddig, amíg a
páncé-\
42 HONVÉD 6. SZÁM
-- * ' *
los tornyának fedelét be nem csukja jelek Váltása (főleg, kar jelek) még aránylag könnyen léhetségesek. A páncélos parancsnok lehúzódása.
után azonban szinte .teljesen megszakad az összeköttetés, még akkor is, ha gyalogos parancsnok közvetlenül a páncélos közelében mozog.
Hátrább telepített rádióállomás utján elképzelhető lenne az érintkezés felvétele, azonban a rádió typusok közti különbség miatt ez lehétetlen volt a multbán. Különben is a harcban lévő páncélos szakaszparancs-nok a tűzparancsok, valamint mozgási parancsszakaszparancs-nok adásával és a fi gye-' lés eredményének állandó közlésével annyira le van kötve, hogy a gyalogos parancsnokkal nehezen tűdna beszélgetni.. Éppen azért fontos a támadás lelkiismeretes és részletes megbeszélése. A küzdő csatáro-kat a páncélos igyekszik figyelni, úgy hogy kívánságucsatáro-kat megérti es . áz őket veszélyeztető célokat könnyen észreveszi. i
' Fel lehet venni, az összeköttetést rakétákkal is. Ezek jelentősége éjszaka fokozottabb. Hogy ezt érzékeltessem egy éjtszakai együtt-működő gyakorlat lefolyásáról is írok. Akkori oktatóink, mint az oro-szoktól eltanult háborús tapasztalatot sulykolták velünk az alábbi gyakorlatot. Nappal részletesen szemrevételezett ellenséges támpont leküzdéséről van szó, melynek megszállói nem állnák erkölcsileg a megfelelő fokon. Végrehajtási idő éjfél után 2h tüzérségi és gyalog-, sági tűz előkészítés 10'. A tüz nem csak a támpontra irányul, hanem
•az előterepet is éri. Ez azt célozza, hógy az előterepen esetleg aknát telepítő részek munkáját lehetetlenné tegye. Ezután 5' tűz-szünet.
Saját támadó gyalogos egységek a tüzérségi tűz alatt már a készen-léti helyen vannak. A páncélosok a tü. tűz alatt előrégyülekeznek a gyalogság hézagaiba. f '
A tüzérség az 5 perc letelte után egy össztüzet lő a kiemelendő támpontra. Ezután percenkint ad le össztüzeket minden alkalom-mal 200 m-el messzebbre. A készenlétbe helyezett gyalogság távolsága az első támponttól 600 m. A második tüzérségi tűzcsapás robbanásai után a gyalogsá'g világitó rakétákat lő az ellenség támpontjai felé.
(Nemcsak a. támadási célra.). A harckocsik néhány golyószóróval és géppisztolyokkal felszerelt csatárral élőretörnek és keresztül dübörög--nek az ellenséges támponton. A,gyalogság zöme a harckocsikkal egy-, időben indul.- A védőállás megtisztítása és a két iránybani réteszelés a
feladata. . v
-A páncélosok a- nehézfegyverek hátsó vonaláig, törnek előre (kb.
400 m-re a mélységben).'It"t megállnak. A kisérő gyalogosok a virradat kezdetéig, biztosítják a harckocsikat. Ebben a helyzetben fejeződik be a gyakorlat. , ' .
Következtetések: A gyalogság zömével az együttműködés majd-nerh kizárólag csak az előzetes megbeszélés alapján, történik. A páncé-losok parancsnokai a jobb tájékozódási lehetőségekre való tekintettel harckocsikat éjtszaka a toronyból irányítják. A tüzérségi tűz szünetek-Ben a parancsnokok szóban is értekezhetnek 'egymással.' A páncélo-sokat ,a kísérők a harckocsi parancsnoktól? közvetlenül' kaphatnak utasítást. A világító töltények sűrű használata a harckocsik látását segíti elő, ugyanakkor az ellenségét fedezésre készteti. A gyakorlat
MÓRICZ: GYALOGSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE PÁNCÉLOS EGYSÉGEKKEL . 43
különösen a páncélosoktól kiván magas, teljesítményt. Gyalogos rész-i-öl feltétlenül ügyes csatárok szükségesek a kisérő csoportba. A tüzér-ség főfeladata az ellentüzér-ség nehézfegyvereinek és tüzértüzér-ségének haté-kony lefogása. , .
A múltban nagyőri kpveset gyakorolt, de feltétlenül érdekes témája a kiképzésnek a helységharc. Szabályzatunk, szerint helység-harcban csak kivételes esetekben alkalmazhatjuk sikerrel együtt a páncélosokat más fegyvernemekkel. Csak rövidén'érintek egy helység-harccal kapcsolatos együttműködési gyakorlatot. Utca átfésülés végre-hajtása két harckocsival és két tűzerős harcjárőrrel és egy tartalék Szakasszal. Először, a harcjárőrök indulnak az út jobb, illetve balolda-lán. A jobb oldalon előnyomulok kb. 30 m-el megelőzik á bal harc--járőrt és így. törnek előre. 50—60' m megtétele után megjelenik az
egyik harckocsi a .járőr mögött és az utca fordulójánál működő" ellen-séget lövegével elhallgattatja. Ezután megindul és az/utca jobb oldalán .hajtva felzárkózik a bal küzdő csoport magasságáig. Ekkor egy másik harckocsi jelenik* meg a falu bejáratánál mire á .bal harcjárőr indul még és előzi meg a jobb harcjárőrt. A harckocsik lépcsőzetesen
mozog-nak és ehhez hasonló a harcjárőrök mozgása is. A tartalék Szakasz a . harckocsik holtterébeú nyomul előre. Ez lényégében a gyakorlat
lefolyása. ' . . • • , .Tápasztalatok: Itt is csak alaposan megszervezett és .megbeszélt
•támadásnak lehet biztos sikere. A harcjárőrökbe olyan csatárok is legyenek beosztva,, akik a veszélyektől nem .rettennek meg és az eset-leges aknásítást felismerik. /Az aknaveszélyt rakéták, fellövésével, leg-többször sikerült megértetni a harckocsi ^parancsnokkal. A két járőr itt lényégében a két harckocsi közeibiztosítását is végzi. A harc-kocsik mögött előnyomuló gyalogság könnyen használható fel bár-milyen irányból jövő ellentámadás visszavetésére és ezen kivül a harc-kocsik hátát is biztosítják.
Nem, beszéltem mindezideig a gyalogsági tűzfegyverek tüziámoga-tásónak megszervezéséről. Ezt a tényezőt azért hanyagoltam el, mert a lényeget a páncélosok jelenléte nem' sokban befolyásolja. A tűz
meg-szervezés fgntossága nem egyszer kitűnt a való. helyzetben. E nélkül Oy harckocsikkal támogatott támadás sikere is kétséges. ,
A páncélosok alkalmazásáról a Honvéd márciusi számában részle-tes ismertetés jelent meg. így most áz általános .elvekkel nem kíván-tam foglalkozni, mert 4 könnyen isiüétlésekbe bocsájtkóztam volna.
Az elmélet helyett gyakorlati példákat hoztam fel, amiből a következ-tetéseket, mindenki leVonhatja magának.'
A fent,leírt három gyakorlatban és mint gyalogps szakasz és
szá-\ zadpayancsnok, illetve harc járőr parancsnok vettem részt és á had-^
• müveletek során is hasonló beosztásban voltam.N'Amit tehát láttam azt természetesen csak a gyalogos szemszögből ítélhettem meg. Amennyi-b e n a páncélos hajtársaim következtetésemmel nem értenek egyet, úgy
kérem őket, hogy szóljanak ők is ehhez a kérdéshez. Bizonyára sokan rendelkeznek e téren is harctéri tapasztalatokkal. Az ilyen hozzá-.
44 ' HONVÉD 6. SZÁM 1 . •
szólásokból nem csák általános elveket, hanem a helyes végrehajtás módszereit is le lehetne, szűrni. Szabályzataink - átdolgozásánál pedig
— úgy képzelem — éppen ezekre a gyakorlati módszerekre lenne szükség. Munkánk így tehát nem lenne-hiába való.
- . „ ' Móricz Lajos